A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete"

Átírás

1 VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi Gábor Nyíregyháza, december

2 Tartalom I. Bevezetés... 3 II. A felmérés módszertana... 4 III. A rehabilitációs foglalkoztatás jellemzıi... 7 III.1. A foglalkoztató szervezetek jellemzıi... 7 III.2. A foglalkoztatás tárgyi körülményei III.3. A munkavállalók jellemzıi III.4. A rehabilitációs szolgáltatások jellemzıi III.5. A tevékenység jellemzıi IV. A kijelölt célszervezetek jellemzıinek alakulása és között összehasonlító elemzés IV. Rehabilitációs foglalkoztatás az Európai Unióban az állami támogatások jogi keretei. 46 VI. Összegzés VII. Következtetések és javaslatok számú melléklet számú melléklet

3 I. Bevezetés Az elmúlt években jelentısen megváltozott a fogyatékos személyek foglalkoztatásának körülményei. A elıtti jogszabályok szerint juttatott, normatív állami támogatás jótékony hatással volt a foglalkoztatottságra: rohamosan nıtt a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató szervezetek száma, szinte gomba módra alakultak az erre specializálódott társaságok, akik folyamatosan növelték létszámukat. A rendszer azonban az ezredfordulót követı évekre kezdett túlburjánzani, a növekedés üteme egyre gyorsult, miközben egyre gyakrabban fordult elı, hogy a támogatást nem a céljának megfelelıen használták fel. Egyes társaságok hatalmas, több ezres létszám után igényeltek támogatást, miközben tényleges foglalkoztatást nem végeztek, vagy ha mégis, akkor az csupán színlelt, értéket nem teremtı munkavégzést jelentett (elhíresült és nagy médiafigyelmet kapott az az eset, amikor vakokkal létesítettek munkaviszonyt gombok válogatására, melyet más munkavállalók összekevertek.) Mindez azzal is járt, hogy a költségvetés tervezhetetlenné vált, a létszám olyan dinamikusan nıtt, hogy az eredeti tervek tarthatatlanok voltak és a hiány folyamatosan emelkedett. A helyzet megoldására csupán egy lehetıség kínálkozott, a jogszabályi környezet megváltoztatása, és a támogatás tervezhetıvé, illetve a felhasználásának ellenırizhetıvé tétele. Az új jogszabályok elıkészítéseként számos tanulmány és elemzés készült, széles körő társadalmi vita zajlott le. Szövetségünk ezeket figyelemmel kísérte, számtalan alkalommal maga is aktív közremőködıje volt és számos javaslattal élt. Az új szabályozási rendszer megalkotása során világosan látszott az a dilemma, hogy hol van az a határ, ahol már megvalósulnak az eredeti célok (azaz a költségvetési kiadások tervezhetı tétele és a támogatás felhasználásának ellenırizhetısége), de még nem eléggé szigorúak a szabályok ahhoz, hogy a valódi rehabilitációs foglalkoztatást folytató szervezetek mőködése ellehetetlenüljön. A jogszabályok szövegének formálódása során egyre inkább meggyızıdésünkké vált, hogy - annak ellenére, hogy javaslatainkkal számos pozitív változást tudtunk elérni az új támogatási rendszer nem felel meg a hazai társadalmi és gazdasági környezetnek. Javarészt azért, mert az lényegében a vonatkozó közösségi jogszabályok alapulvételével készült, így az ottani, fejlett piaci viszonyokkal adekvát. Az elsısorban a közös piac szabadsága és a korlátozástól mentes verseny feletti ırködés jegyében elkészült közösségi jogszabály logikája ugyanis az, hogy csupán annyi támogatás adható, ami pontosan elegendı a tényleges hátrány kiküszöböléséhez, minden további állami juttatás már indokolatlan elınyben részesíti a támogatásban részesülı szervezeteket, torzítja a versenyt, ezért tilos. Önmagában ez persze nem lenne baj, de a támogatási intenzitás meghatározása során is átvette a hazai jogszabály a közösségi jogszabályban meghatározott mértéket, ami már súlyos következményekre engedett következtetni. Más ugyanis a hazai foglalkoztatók termékszerkezete: míg Magyarországon a piac fejletlensége, az érintett fogyatékos réteg szakképzetlensége és a fizetıképes kereslet 3

4 hiánya miatt jellemzıen a könnyőipari, alacsony jövedelmezıségő szektorokban kerül sor a foglalkoztatásra, addig az Európai Unió más tagállamaiban ez döntıen a magas jövedelmezıségő, nagy hozzáadott értéket teremtı és kisebb tıkebefektetést igénylı szolgáltatási szektorban történik. Kézenfekvınek tőnt ezért, hogy az a támogatási intenzitás, ami más tagállamokban elegendı, hazánkban az elavult termelési struktúra miatt elégtelen lesz és a munkáltatók nagy számának megszőnését, a foglalkoztatotti létszám tízezres nagyságrendő csökkenéséhez fog vezetni. Ennek a hipotézisünknek az ellenırzésére kaptunk megbízást az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól. Célunk az volt, hogy felmérjük az és elsı féléve között hatályos, normatív támogatás megszőnését és az új típusú támogatási rendszer kizárólagossá válását közvetlenül követı idıszakban a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatási helyzetét, az érintett munkáltatók számának alakulását, tevékenységét, munkavállalóik és a foglalkoztatás jellemzıit, az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokat. Különös gondot fordítottunk továbbá arra, hogy megpróbáljunk tendenciákat és folyamatokat is feltérképezni, a munkáltatók terveit, szándékait és motivációit kifürkészni és azokat a korábbi felmérések eredményeivel összehasonlítani. Vállalkoztunk ugyanakkor a teljességre tekintettel némi európai uniós kitekintésre és a közösségi szabályok és elterjedt módszerek bemutatására, valamint nem titkoltan a védett piac intézményének erısítése érdekében - annak összegyőjtésére is, hogy a szektorban tevékenykedı szervezetek milyen termékek és szolgáltatások elıállítására képesek. Végül kísérletet teszünk a kutatás eredményeinek szintetizálására és javaslatokat próbálunk megfogalmazni a támogatási rendszer javítása és hatékonyabbá tétele érdekében. II. A felmérés módszertana A helyzetelemzéshez szükséges adatok összegyőjtésének legkézenfekvıbb módja a kérdıíves felmérés, ezért ezt a módszert választottuk. Azért is ez tőnt a legcélszerőbb megoldásnak, mert a és években lefolytatott kutatások szintén ezzel a módszerrel zajlottak le, és az összehasonlíthatóság kedvéért nem kívántuk az adatokat azzal torzítani, hogy más adatgyőjtési módot alkalmazunk. A korábbiaktól eltérı módon történt viszont a kérdıív összeállítása: míg a korábbi kutatásokat a szociológai és statisztikai tudományokban jártas, ám a foglalkozási rehabilitációt csak kívülrıl ismerı szakemberek folytatták le, addig esetünkben a helyzet pont fordított, éppen ennek a szakterületnek az alapos ismerıi állnak rendelkezésünkre. Ezért a kérdıív nem külsı szakértık bevonásával készült el, hanem arra magunk vállalkoztunk. A kérdések összeállítása során több célunk is volt. Szándékosan követtük az elızı kutatások kérdıíveinek logi- 4

5 káját, és figyeltünk arra, hogy azok fı kérdései ne maradjanak ki, így kívántuk biztosítani az összehasonlíthatóságot és a tendenciák nyomon követésének a lehetıségét 1. Változtattunk ugyanakkor a hangsúlyokon, egyes témákban részletesebben kérdeztünk, míg más témákban kevesebb kérdést tettünk fel annak megfelelıen, hogy mit éreztünk aktuálisan fontos ismérvnek. Természetesen mi magunk is szembesültünk azzal a dilemmával, hogy a válaszok pontossága-e a fontosabb, vagy a válaszadási hajlandóság növelése. A kompromisszum keresésének a jegyében csaknem minden esetben alternatív válaszadási lehetıségeket kínáltunk fel, a számszerősíthetı adatokat kategóriákba soroltuk és igyekeztünk megtalálni a lehetı legpontosabb, de még könnyen és egyértelmően érthetı fogalmazásmódot. A kérdések összeállítása során a következı logikát követtük: Elıször a foglalkoztató szervezet alapvetı adataira kérdeztünk rá, majd a foglalkoztatás tárgyi körülményeire, a munkavállalók jellemzıire, a nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra, végül a gazdálkodásra vonatkozó adatokat kérdeztük meg. A kérdések zöme a jelenlegi ténybeli állapotra vonatkozik, egyeset azonban a múltbeli körülmények, illetve a jövıbeli tervek megismerése érdekében tettünk fel. Az alkalmat kihasználva szándékunkban állt annak a lehetıségnek a biztosítása is, hogy a foglalkoztatók a támogatási rendszerrel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat elıadhassák. Ez utóbb jó ötletnek bizonyult, hiszen a válaszadók jelentıs számban éltek ezzel a lehetıséggel. A válaszadási kedvet azzal is növelni kívántuk, hogy nem vártunk el minden esetben kimerítı pontosságú válaszokat, lehetıséget adtunk arra, hogy pontos (nagy létszámú munkáltató esetében akár komoly munkával járó adatgyőjtést igénylı) adatok hiányában megalapozott, legfeljebb 10 %-os hibahatáron belüli becslésen alapuló válaszok is megadhatóak legyenek. A visszaküldött kérdıívekbıl látható, hogy viszonylag kevesen éltek ezzel a lehetıséggel, de a teljesség kedvéért felhívjuk a figyelmet arra, hogy felmérésünk a fentiekbıl adódóan nem minden esetben alapul pontos adatokon, egyes esetekben azokat a válaszadó megalapozott becsléssel határozta meg. Ez minden bizonnyal befolyásolta a kapott eredményeket, de meggyızıdésünk, hogy elenyészı mértékben, a tényleges trendeket és fıbb jellemzıket ez a körülmény nem érintette. A kutatási programunkat augusztus hónapban úgy terveztük, hogy teljes körő felmérésre törekszünk. Ezért kérdıívünket valamennyi akkreditációs tanúsítvánnyal, illetve védett szervezeti szerzıdéssel (tehát a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott állami támogatás igénylésének feltételét képezı valamelyik jogosultsággal) rendelkezı munkáltató részére megküldtük. A tervezés idıszakában ez a szám még viszonylag alacsony, kb. 300 volt. A program végrehajtására azonban a szervezetek száma ugrásszerően emelkedni kezdett, így ahhoz, hogy eredeti elképzelésünkhöz tartani tudjuk magunkat, végül 620 kérdıívet kellett kinyomtatnunk ahhoz, hogy az a célcsoport valamennyi tagjához eljusson, ennyi volt ugyanis azok kiküldésének idıpontjában, augusztus hónapban az akkreditációval rendelkezı szervezetek száma. A kérdıíveket postai úton küldtük meg a címzetteknek azzal, hogy kitöl- 1 Ez a rehabilitációs szolgáltatások esetén a jelentısen eltérı terminológia miatt komoly nehézségekbe ütközött, ezért ezeknél a kérdéseknél az összehasonlíthatóság biztosítása nem sikerült teljesen. 5

6 tés után szintén ilyen módon juttassák vissza hozzánk. Lehetıséget biztosítottunk ugyanakkor arra is, hogy a kitöltés és a visszaküldés elektronikus úton történjék, ezért akinek ismertük az elektronikus elérhetıségét, vagy aki arról tájékoztatott minket, annak ben is megküldtük a kérdıívet, és fogadtuk az ily módon visszaküldött válaszokat is. Mint utóbb kiderült, ezzel a módszerrel meglepıen sok szervezet élt, így jelentısen sikerült javítani a válaszadási hajlandóságot. A vizsgált munkáltatók nagy számára tekintettel fel sem merülhetett bennünk az, hogy kérdezıbiztosok segítségét vegyük igénybe, azonban a teljesebb kép érdekében mindenképpen szerettünk volna a kérdıív kötöttségeitıl mentesen információkat szerezni, ezért a kutatási programunkban úgy terveztük, hogy a húsz legnagyobb foglalkoztató képviselıivel interjút készítünk. Végül ezt az elképzelésünket kötetlen formában, úgy valósítottunk meg, hogy a projekt idıtartama alatti valamennyi, a szektorban tevékenykedı szervezet képviselıivel történı beszélgetésünket ennek a célnak a szolgálatába állítottuk, és célirányos kérdésekkel tudakozódtunk az adatok és vélemények felıl. Így a húsz legnagyobb létszámú szervezetnél lényegesen több forráshoz jutottunk el és sokkal közvetlenebb, erısebb benyomásokat szereztünk. Tekintettel arra, hogy azok rendkívül egységesek voltak, meggyızıdésünk szerint a szektor egészére jellemzıek. A válaszadási hajlandóság nagyjából a várakozásoknak megfelelıen alakult, a válaszok befogadásának lezárásáig 196 kérdıív érkezett vissza, ami közel 30 %-os arányt jelent. Ez bár elsıre alacsonynak tőnhet, mégsem ad okot elégedetlenségre. Viszonylag nagy azon szervezetek száma, akik bár a tanúsítványukat még nem vonták vissza már nem mőködnek, végelszámolásuk vagy felszámolásuk van folyamatban. Ugyanakkor ha a válaszok számát összehasonlítjuk az elızı két kutatással, azt láthatjuk, hogy a jelenleg elért 196 válasz több mint háromszorosa mind a 2002-ben, mind pedig a 2004-ben feldolgozott kérdıívek számának. A válaszadási hajlandóság ráadásul megközelítıleg megegyezett az azonos mőködési formájú szervezetek körében, így a kapott adatok reprezentatívnak, vagy ahhoz nagyon közelinek tekinthetık. A visszaküldött kérdıívek feldolgozása során azokban az esetekben, amikor erre lehetıségünk volt, a rendelkezésünkre álló adatok alapján ellenıriztük, illetve szükség esetén pontosítottuk a megadott válaszokat (ilyenek voltak a társasági formára, a tulajdonosi szerkezetre, a telephelyek számára, az akkreditációs tanúsítvány típusára, vagy a támogatási formára vonatkozó adatok), így néhány esetben módosítanunk kellett azokat. Figyelmet fordítottuk a belsı összefüggésekre is: amennyiben egyes válaszok egymással ellentétesek voltak, megkíséreltük azokat feloldani, ha ez nem sikerült, a torzítások elkerülése érdekében egyik választ sem vettük figyelembe. Egyebekben a kapott adatok mindenben a megkérdezett munkáltatók válaszain alapulnak. 6

7 III. A rehabilitációs foglalkoztatás jellemzői III.1. A foglalkoztató szervezetek jellemzői A foglalkoztatók túlnyomó többségben nyereségérdekelt, jogi személyiséggel rendelkezı társasági formában mőködnek. A legelterjedtebb forma a korlátolt felelısségő társaság, amely a munkáltatók körülbelül felére jellemzı. A nagy alaptıkét igénylı részvénytársasági formát jellemzıen a nagyobb, legalább 100 fıt alkalmazó, azonban megváltozott munkaképességő munkavállalót viszonylag kis arányban foglalkoztató cégek választották. Az országos arányhoz képest jelentısen alulreprezentáltak a szektorban a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, hiszen míg nemzetgazdasági szinten ezek száma nagyjából azonos a korlátolt felelısségő társaságok számával, addig a mintánkban ez az arány rendkívül alacsony, az egy tizedet sem éri el. A közhasznú társaságok és a non-profit gazdasági társaságok száma a várakozásoknak megfelelıen alacsony, ezek is túlnyomó többségükben azokból a szervezetekbıl kerültek ki, akik célzottan a védett szervezeti szerzıdés megkötése érdekében alakultak át. Érdekes eredményt mutat az egyéni vállalkozók, társadalmi szervezetek és az alapítványok számának alakulása. İk az új támogatási rendszer igazi nyertesei, hiszen a korábbi típusú támogatásból egyáltalán nem részesülhettek. A lehetıség megnyílása óta eltelt rövid idı ellenére azonban meglehetısen nagy arányban sikerült akkreditációt szerezniük, közel egynegyedes részesedést tudtak elérni. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy ha figyelembe vesszük az általuk foglalkoztatott személyek számát is, akkor már korántsem ilyen kedvezı a kép, hiszen ezek jellemzıen kismérető, mindössze néhány fıs munkaszervezetet mőködtetnek. 1. A foglalkoztató milyen társasági formában mőködik? Választ adó Összes 2 Korlátolt felelısségő társaság 89 45% % Részvénytársaság 8 4% 25 4% Közkereseti társaság, betéti társaság 12 6% 52 8% Szövetkezet 3 2% 13 2% Közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság 25 13% 31 5% Társadalmi szervezet, egyesület 29 15% 85 14% Egyéni vállalkozó 18 9% 66 11% Alapítvány 12 6% 40 6% Összesen % % Nem értékelhetı válaszok száma: 0 2 A táblázat ezen oszlopában a kérdıívek kiküldésének idıpontjában, azaz augusztus hónapban akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezı munkáltatók szerepelnek. 7

8 A munkáltatók alapításának idıpontja meglehetısen nagy szórást mutat, van olyan társaság, amelyik már több mint háromszáz éves, ugyanakkor megtalálhatóak a friss, mindössze néhány hónapja alakult cégek is. Látható, hogy a cégalapítási kedv elıször a kilencvenes évek elején, a rendszerváltást követıen, majd csaknem tíz évvel késıbb, a évben csúcsosodott ki. Míg az elsı fellendülés egyértelmően a gazdasági környezet megváltozásának a következménye, addig a második sokkal inkább az állami támogatás népszerőségének és motiváló erejének a növekedését jelzi. Érdekes, hogy a támogatásra vonatkozó jogszabályok hatályba lépése nem befolyásolta lényegesen az újonnan alakuló cégek számát, bár ebben nyilvánvalóan szerepe van a évben hatályba lépett új támogatási rendszer idén június végéig tartó fokozatos átmenetet biztosító rendelkezéseinek is, így az egyenletesebben, kevésbé dömpingszerően fejtette ki hatását. 2. Melyik évben jött létre a foglalkoztató? január 1. elıtt 19 10% évtıl évig 24 12% évtıl évig 92 48% évtıl évig 40 21% január 1. után 18 9% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: A válaszadó társaságok alapításának éve A munkaadók tulajdonosi szerkezete döntı többségben egységes, mindössze 14 esetben van több csoportba tartozó tulajdonosa is a társaságnak. A válaszadók közel négyötödének egy vagy több magánszemély a többségi tulajdonosa, egytizedének helyi önkormányzat, míg a többi tulajdoni forma még ennél is elenyészıbb mértékben jellemzı. Egyértelmő tendenciaként állapítható meg, hogy míg a magánszemélyek szinte kizárólag profitorientált társasági formát választanak, addig az állam, az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek közhasznú társaságként hozták létre, vagy az elmúlt hónapokban azzá alakították át a rehabilitációs 8

9 foglalkoztatást végzı szervezeteiket. Érdekesség, hogy van olyan munkáltató, amelyiknek két tulajdonosa közül az egyik egy alapítvány, míg a másik egy önkormányzati fenntartású szociális intézmény, ami azt jelzi, hogy bár egyelıre csak a képet színesítı különlegességként a szociális intézmények fenntartói felismerték azt, hogy sokkal eredményesebb és hatékonyabb rehabilitációt tudnak végezni, ha saját maguk szervezik meg az ellátottak foglalkoztatását. 3. Ki vagy kik a foglalkoztató tulajdonosai és milyen arányban? Nincs Kisebbségi Többségi Összesen részesedés részesedés részesedés db % db % db % db % Állam % 0 0% 4 3% % Önkormányzat % 2 1% 11 8% % Magánszemély 25 18% 6 4% % % Gazdasági társaság % 4 3% 5 4% % Társadalmi szervezet, egyesület % 5 4% 8 6% % Egyéb % 1 1% 1 1% % Nem értékelhetı válaszok száma 3 : 59 A válaszolók mindössze egyötöde volt korábban kijelölt célszervezet, ugyanakkor ık jellemzıen nagy létszámban és magas arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességő munkavállalókat. A korábban célszervezeti kijelöléssel nem rendelkezı társaságok nagy része olyan, régóta mőködı cég, amelyik jelentıs számban alkalmaz megváltozott munkaképességő személyeket és korábban az alacsonyabb szintő dotációt vette igénybe, más része pedig olyan vállalkozás vagy társadalmi szervezet, amely a csekély számú, korábban is foglalkoztatott megváltozott munkaképességő munkavállalói után dotációt nem vett igénybe, az új támogatási rendszer lehetıségeit azonban kihasználja. A korábbi célszervezetek mind kiemelt tanúsítvánnyal rendelkeznek, (kivéve azokat, akik védett szervezeti szerzıdést kötöttek, és korábbi tanúsítványuk visszavonását követıen nem kértek újat) és mindössze négy kivétellel költségkompenzációs támogatásban vagy rehabilitációs költségtámogatásban részesülnek. Tekintettel arra, hogy a kijelölés évére vonatkozó adatokat túlságosan kevés alkalommal adták meg, ezekbıl következtetéseket nem tudtunk levonni. 4. A foglalkozató volt kijelölt célszervezet? Igen 37 20% Nem % Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 7 3 A társadalmi szervezetek, egyesületek, egyéni vállalkozók és alapítványok esetében azok speciális helyzetére tekintettel az erre a kérdésre adott válaszokat nem értelmeztük. 9

10 Az akkreditációs tanúsítványok típusára vonatkozó adatok vizsgálata során feltőnı jelenség, hogy a korábban célszervezeti kijelöléssel rendelkezı, valamint a kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezı munkáltatók halmaza lényegében megegyezik. Ennek magyarázatául szolgálhat az a kézenfekvı ok, hogy mindkét esetben hasonló feltételrendszernek kell megfelelni: míg a viszonylag nagy összlétszám és a megváltozott munkaképességő személyek magas aránya a célszervezeti kijelölés egyetlen jogszabályban rögzített feltétele volt, addig a kiemelt tanúsítvány megszerzésének további feltételeit a gyakorlatban a célszervezeti kijelölések során korábban is többé-kevésbé figyelembe vették. A rehabilitációs és alap tanúsítványokkal rendelkezı munkáltatók aránya megfelel a várakozásoknak, az elıbbi 14 %-ot, míg az utóbbi közel 70 %-ot tesz ki. Akkreditációs tanúsítvánnyal kizárólag azok a munkáltatók nem rendelkeznek, akik védett szervezeti szerzıdést kötöttek és a támogatás igényléséhez nincs szükségük rá. (Tekintettel arra, hogy a kérdıívet visszaküldı szervezetek között túlreprezentáltak a magasabb szintő tanúsítvánnyal rendelkezıek, elemzésünkkor nem az ezek által jelzett adatokból, hanem az összes akkreditált szervezet adataiból indultunk ki.) 5. A foglalkoztató milyen akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik? Választ adó Összes 4 Kiemelt 44 22% 92 15% Feltételes 1 1% 4 1% Rehabilitációs 36 18% 86 14% Alap % % Nem rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal 8 4% 15 2% Összesen % % Nem értékelhetı válaszok száma: 0 Az akkreditált telephelyek tekintetében egyértelmően az a tendencia figyelhetı meg, hogy minél magasabb a telephelyek száma, annál alacsonyabb arányban vannak azok akkreditálva. Míg azoknak a szervezeteknek, akik a telephelyeik legfeljebb negyedére szerezték meg az akkreditációs tanúsítványt, átlagosan 8,9 telephelyük van, addig ez a szám 2,7 azoknak a munkáltatóknak az esetében, ahol az arány meghaladja a 75 %-ot. Mindez természetes, ha figyelembe vesszük, hogy a minta tagjainak háromnegyede csak kis létszámban és alacsony arányban foglalkoztat megváltozott munkaképességő személyeket. Ha azonban a vizsgálatot a kiemelt tanúsítvánnyal rendelkezı foglalkoztatók körére szőkítjük, teljesen eltérı eredményre jutunk. Ezek túlnyomó többsége ugyanis a telephelyeinek a háromnegyedére rendelkezik tanúsítvánnyal, annak ellenére, hogy esetükben a telephe- 4 A táblázat ezen oszlopában a kérdıívek kiküldésének idıpontjában, azaz augusztus hónapban akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezı munkáltatók szerepelnek. 10

11 lyek átlagos száma 7,3. A védett szervezeti szerzıdéssel rendelkezı cégek esetében az átlagos telephelyszám még magasabb, 24,6. 6. A foglalkoztató telephelyei milyen arányban rendelkeznek tanúsítvánnyal? Kevesebb, mint 25 %-ban 11 6% 26 % és 50 % között 18 10% 51 % és 75 % között 9 5% 76 %-nál nagyobb arányban % Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma 5 : 8 Az egyes telephelyek akkreditációjának a hiányát firtató kérdésünkre meglepıen kevesen válaszoltak. A beérkezett válaszokból az látszik, hogy az leginkább abból adódik, hogy itt nem kerül sor megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatására. Megnyugtató, hogy mindössze 4 olyan eset fordult elı, amikor a tanúsítvány megszerzése valamely egyéb feltétel hiánya miatt hiúsult meg. 7. Ha egyes telephelyek nem rendelkeznek tanúsítvánnyal, mi ennek az oka? Itt nem foglalkoztatunk megváltozott munkaképességő munkavállalókat 40 74% A telephely nem felel meg az akkreditáció egyéb feltételeinek 4 7% Egyéb 10 19% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 142 A védett szervezeti szerzıdéssel rendelkezı szervezetek száma a várakozásoknak és a támogatás céljának megfelelıen alacsony. Az viszont kissé meglepı, hogy szociális foglalkoztatási engedélyt szintén kevés munkáltató szerzett. A két halmaz összevetésekor azt láthatjuk, hogy azok csak részben fedik egymást: mindössze 4 olyan foglalkoztató van, amely mindkettıt megszerezte, ezek ugyanakkor kétségtelenül a legnagyobb létszámú cégek. A többi 14, szociális foglalkoztatást végzı szervezet kivétel nélkül kicsi, legfeljebb 2, de jellemzıen egyetlen telephelyen mőködı szervezet. 8. A foglalkoztató rendelkezik védett szervezeti szerzıdéssel? Igen 11 6% Nem % Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 0 5 Azoknál a szervezeteknél, amelyek nem rendelkeznek akkreditációs tanúsítvánnyal, nem értelmezhetı a kérdés. Minden más munkáltató értékelhetı választ adott. 11

12 9. A foglalkoztató rendelkezik szociális foglalkoztatási engedéllyel? Igen 18 10% Nem % Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 8 Ha a telephelyek számát vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a munkáltatók többsége mindössze egyetlen telephellyel rendelkezik, és csupán egynegyedüknek van háromnál több telephelye. Intézményi telephelyet csak a foglalkoztatók 10 %-a mőködtet, ezek is szinte kivétel nélkül egyet. Ennél nagyobb számban csak állami tulajdonban lévı, kimondottan nagy létszámú társaságok tartanak fenn ilyen telephelyet. A telephelyek területi megoszlása vonatkozásában azt tapasztaltuk, hogy jelentıs különbség látható az ország fejlettebb és fejletlenebb régiói között: a különbség a nyugati és a keleti megyék között csaknem tízszeres. Az intézményi telephelyek esetében hasonló eltérések figyelhetıek meg, azonban itt a kisebb gyakoriság miatt jelentısebb az egyedi jelenségek torzító hatása, ezért néhány kiugró értékkel is találkozhatunk. Ha azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes foglalkoztatók hány megyében mőködtetnek telephelyet, akkor azt látjuk, hogy túlnyomó többségben vannak azok a szervezetek, amelyek csupán egyetlen megyében, jellemzıen egyetlen telephellyel vannak jelen, mindössze egytizedük mőködési területe terjed ki két megyére, az ennél nagyobb területen tevékenykedı cégek száma pedig elenyészı A foglalkoztató összes, valamint szociális intézmény területén lévı telephelyeinek száma Összes Intézményi Nincs telephely % 1 telephely % 14 7% 2 telephely 30 15% 2 1% 3 telephely 21 11% 0 0% 4-5 telephely 17 9% 0 0% 6-7 telephely 8 4% 1 1% 7-9 telephely 3 2% 1 1% 10, vagy annál több telephely 14 7% 2 1% Összesen % % Átlag 4,16 0,47 Nem értékelhetı válaszok száma 0 12

13 10/A. 11/A. A foglalkoztató összes, valamint szociális intézmény területén lévı telephelyeinek koncentrációja Összes Intézményi Nincs telephely % A mőködési terület 1 megye % 17 9% A mőködési terület 2 megye 19 11% 0 0% A mőködési terület 3 megye 7 4% 0 0% A mőködési terület 4 megye 5 3% 0 0% A mőködési terület 5 megye 1 1% 0 0% A mőködési terület több mint 5 megye 6 3% 3 2% Összesen % % Átlag 1,65 0,24 Nem értékelhetı válaszok száma 0 10\B. 11\B. A foglalkoztató összes, valamint szociális intézmény területén lévı telephelyeinek területi megoszlása Budapesten 64 7,9% 7 7,6% Baranya megyében 90 11,0% 8 8,7% Bács-Kiskun megyében 61 7,5% 5 5,4% Békés megyében 40 4,9% 8 8,7% Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 56 6,9% 7 7,6% Csongrád megyében 36 4,4% 3 3,3% Fejér megyében 18 2,2% 5 5,4% Gyır-Moson-Sopron megyében 11 1,3% 2 2,2% Hajdú-Bihar megyében 65 8,0% 6 6,5% Heves megyében 39 4,8% 2 2,2% Jász-Nagykun-Szolnok megyében 92 11,3% 5 5,4% Komárom-Esztergom megyében 20 2,5% 3 3,3% Nógrád megyében 9 1,1% 4 4,3% Pest megyében 31 3,8% 6 6,5% Somogy megyében 17 2,1% 5 5,4% Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 93 11,4% 7 7,6% Tolna megyében 34 4,2% 3 3,3% Vas megyében 12 1,5% 1 1,1% Veszprém megyében 18 2,2% 3 3,3% Zala megyében 9 1,1% 2 2,2% Összesen ,0% ,0% Átlagosan egy megyében 40,8 4,6 Nem értékelhetı válaszok száma: 0 13

14 III.2. A foglalkoztatás tárgyi körülményei A foglalkoztatók fele a tevékenységét túlnyomó többségben a saját tulajdonában lévı telephelyen végzi, további egy hatoduk rendelkezik legalább egy saját tulajdonú telephellyel. Érdekes módon magasabb az állami illetve önkormányzati tulajdonú ingatlant ingyenesen használó szervezetek aránya, mint azoké, akik ebbe a tulajdonosi körbe tartoznak. Ez azt jelzi, hogy viszonylag sok helyen fordul elı, hogy a munkanélküliség csökkentésében a kormányzat ingatlanok ellenérték nélküli biztosításával igyekszik szerepet vállalni. Ezt erısíti az államtól vagy önkormányzattól bérelt ingatlanok magas száma is, fıleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ilyen esetekben a bérleti díj a gyakorlatban csaknem minden esetben lényegesen alacsonyabb a piaci árnál. Magas, közel 40 % azon szervezetek aránya, melyek egyáltalán nem rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal. A saját tulajdonú ingatlanok használata leginkább az egyéni vállalkozókat jellemzi, míg ezek hiánya a társadalmi szervezetekre, alapítványokra és a non-profit társaságokra jellemzı, de meglepıen magas számban találhatunk közöttük korlátolt felelısségő társaságokat is. 12. A telephelyek kinek a tulajdonában vannak? Nem jellemzı Kisebb részben jellemzı Nagyobb részben jellemzı Összesen (db) Átlag (%) db % db % db % Saját tulajdonban 69 36% 26 14% 95 50% % Önkormányzattól, államtól foglalkoztatási célra ingyen % 9 5% 19 10% % került átadásra Önkormányzattól, államtól bérelt % 14 7% 18 9% % Egyéb tulajdonostól bérelt % 26 14% 39 21% % Nem értékelhetı válaszok száma: 6 A rehabilitációs foglalkoztatás helyszínéül szolgáló épületek korának vizsgálata során az állapítható meg, hogy a válaszadók mintegy fele nagyobb részben nem új, de nem is kimondottan régi építéső telephelyekkel rendelkezik. Meglehetısen magas, 22 % azon munkáltatók aránya, melyek telephelyeinek többsége réginek, ugyanakkor alacsony azok aránya, melyeké új építésőnek tekinthetı. Az is megfigyelhetı ugyanakkor, hogy az egyes foglalkoztatók telephelyei meglehetısen homogének: azokat jellemzıen egységesen vagy újnak, vagy kimondottan réginek tekintik, jelentısebb szórás csak a kimondottan nagy, tíznél több telephellyel rendelkezı munkáltatóknál tapasztalható. Hasonló megoszlás figyelhetı meg az épületek állapota tekintetében is, azzal az eltéréssel, hogy vélhetıen a több válaszadási alternatívára is tekintettel a válaszok jobban kon- 14

15 centráltak: lényegesen kevesebben jelölték meg a szélsıséges válaszokat, így csekély számban minısítették kiválónak, vagy azonnali felújításra szorulónak az épületeik állapotát. Általánosságban igaz az, hogy az új épület jobb állapotú, fordítva azonban már nem, a régi épületek is felújításra kerültek. Az épületek kora és állapota, valamint a társasági forma, a tulajdonos személye vagy egyéb tulajdonság között összefüggést nem tapasztaltunk, úgy tőnik, hogy az ingatlanok minıségét leginkább egyedi, helyi sajátosságok határozzák meg. 13. A munkavégzés helyszínéül szolgáló épületek mennyire régiek? Nem jellemzı Kisebb részben jellemzı Nagyobb részben jellemzı Összesen (db) Átlag (%) db % db % db % Új építésőnek tekinthetı % 25 13% 33 17% % Nem új, de nem is túl régen épült 68 35% 30 15% 96 49% % Kimondottan régen épült % 21 11% 43 22% % Nem értékelhetı válaszok száma: A munkavégzés helyszínéül szolgáló épületek milyen általános mőszaki és esztétikai állapotban vannak? Nem jellemzı Kisebb részben jellemzı Nagyobb részben jellemzı Összesen (db) Átlag (%) db % db % db % Kiemelkedı % 8 4% 18 9% % Átlagosnál jobb % 26 13% 41 21% % Átlagos 58 30% 26 13% % % Átlagosnál rosszabb % 7 4% 8 4% 194 5% Azonnali felújításra szorul % 3 2% 1 1% 194 1% Nem értékelhetı válaszok száma: 2 A telephelyek akadálymentessége meglehetısen vegyes képet mutat. Csupán a válaszadók harmada mondta azt, hogy valamennyi telephelye akadálymentes, és szintén nagyjából ennyien válaszoltak úgy, hogy egyetlen akadálymentesített telephelyük sincs. Ha viszont figyelembe vesszük azt is, hogy mekkora azon telephelyek száma, ahol a munkavállalók állapota megköveteli az akadálymentes környezetet, sokkal plasztikusabb eredményre jutunk. Az látszik ugyanis, hogy a ténylegesen indokoltnál lényegesen nagyobb arányban kerültek akadálymentesítésre a telephelyek, hiszen míg a foglalkoztatók közel 60 %-ánál az nem feltétlenül szükséges, addig mindössze 30 %-uk nem gondoskodott egyáltalán az ilyen környezet kialakításáról. Örvendetes, hogy a munkáltatók egytizede a teljes körőségre törekedve valamennyi telephelyét akadálymentesen alakította ki, annak ellenére, hogy azt az ott dolgozó munkavállalók egészségi állapota nem tette szükségessé. 15

16 15. A telephelyek milyen arányban vannak akadálymentesítve? Gyakoriság Százalék Valamennyi telephely akadálymentesített 66 36% A telephelyek többsége akadálymentes 26 14% Néhány telephely akadálymentes 9 5% Csak azok a telephelyek akadálymentesek, melyeknél ezt az ott dolgozó munkavállalók egészségi állapota indokolja 25 14% Nincs akadálymentes telephely 59 32% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: A telephelyeik közül hányban dolgoznak olyan munkavállalók, akik az egészségi állapotuk miatt csak akadálymentesített munkahelyen tudnak dolgozni? Valamennyi telephelyünk ilyen 49 28% Telephelyeink többsége ilyen 7 4% Néhány telephelyünk ilyen 20 11% Nincs ilyen telephelyünk % Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 18 A telephelyek számának növelésére vonatkozó kérdésre összességében pesszimista válaszokat kaptunk. A munkáltatók négyötöde nem tervez a közeljövıben terjeszkedést. A bıvítési szándékot jelzı munkáltatók motivációira a kapott adatok alapján nem derült fény, bármilyen más tulajdonsággal való összefüggést nem tudtunk feltárni, így azt minden bizonnyal az adott munkáltató piaci és gazdasági helyzete határozza meg. Érdekes módon a telephelyek számának a bıvítésére vonatkozó tervek nem feltétlenül járnak együtt a munkavállalói létszám növelésére irányuló elképzelésekkel, azok csak néhány esetben voltak egymással összhangban. 17. Tervezik-e a következı két évben a telephelyek számának bıvítését? Igen 41 22% Nem % Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 7 Az ingatlanok felújítását a munkáltatók csaknem fele tervezi, de ezek túlnyomó többsége csak a feltétlenül szükséges munkálatokat tudja elvégezni. Az elızetes várakozásainknak megfelelıen magas azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek még az állag megóvásához szükséges munkákra sem rendelkeznek elegendı forrással. Ami viszont kissé meglepı, hogy ebben a kérdésben sem tudtunk összefüggéseket megállapítani az anyagi helyzetre utaló felújítási szándék és a foglalkoztató egyéb jellemzıi között. A legjobb és a legrosszabb pénzügyi 16

17 kilátásokat tükrözı utolsó alternatív választ megjelölı munkáltatók között védett szervezeti szerzıdéssel rendelkezı társaság és csak bértámogatásban részesülı, néhány fıs társadalmi szervezet egyaránt megtalálható. 18. Tervezik-e a következı két évben a telephelyek felújítását, kibıvítését? Igen 34 18% Igen, de csak azokat a felújításokat fogjuk elvégezni, melyek feltétlenül szükségesek 56 30% Nem, azok megfelelı állapotban vannak 65 35% Nem, bár szükség lenne rá, de nincs rá forrásunk 30 16% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 11 A munkavégzés helyszínéül szolgáló ingatlanokkal ellentétben az ahhoz szükséges valamennyi egyéb eszköz szinte kizárólagosan saját tulajdonban van. A válaszok jellemzıen homogének, ritkán és természetszerően elsısorban a nagyobb vállalkozások esetében fordul elı, hogy ugyanazon cég többféle jogcímen használja az eszközeit. Ennek megfelelıen a bérlet és a lízing a nagyobb cégekre jellemzı, de ott is csak ritkán. Szintén jellemzı a bérlet az ipari termelı tevékenységet nem folytató alapítványok és a társadalmi szervezetek körében. A kisebb vállalkozások és az egyéni vállalkozók talán kicsit meglepı módon szinte kizárólag a saját eszközeiket használják. Vizsgáltuk azt is, hogy van-e összefüggés az ingatlanok és a termelı eszközök tulajdonjoga között, azonban ilyet nem találtunk, nem mondható tehát ki általánosságban, hogy aki ingatlannal rendelkezik, az a termelı eszközöket is megvásárolta, vagy fordítva. 19. A termelı eszközök kinek a tulajdonában vannak? Nem jellemzı Kisebb részben jellemzı Nagyobb részben jellemzı Összesen (db) Átlag (%) db % db % db % Saját tulajdonú 10 5% 17 9% % % Lízingelt (tulajdonjog késıbbi megszerzése céljából bérelt) % 23 12% 1 1% 191 2% Bérelt % 26 14% 11 6% 191 9% Nem értékelhetı válaszok száma: 5 A termelı eszközök kora az ingatlanokéhoz hasonlóan jelentıs szórást mutat, a helyzet azonban egyértelmően jobb: nagyobb arányban kaptunk olyan választ, mely szerint az eszközök újnak tekinthetıek. Ugyanakkor lényegesen kevesebb munkáltató ítéli meg úgy, hogy kifejezetten régiek az eszközei. Azok állapotát azonban ennek ellenére kevésbé érzik kiváló- 17

18 nak, hiszen sokkal kevesebben jelölték meg a kiemelkedı választ, sokkal inkább az átlagosnál jobbnak minısítették eszközeiket. Összességében mégsem mondhatjuk, hogy a termelı eszközök rosszabb állapotban lennének, mint az épületek, hiszen szinte valamennyi munkáltató legalább átlagos állapotú eszközökkel rendelkezik, olyan pedig egyáltalán nem akadt, aki az eszközeinek többségét azonnali felújításra szorulónak minısítette volna. 20. A termelı eszközök mennyire régiek? Nem jellemzı Kisebb részben jellemzı Nagyobb részben jellemzı Összesen (db) Átlag (%) db % db % db % Újnak tekinthetı % 43 23% 41 21% % Nem új, de nem is túl régi 40 21% 46 24% % % Kimondottan réginek tekint % 29 15% 20 10% % hetı Nem értékelhetı válaszok száma: A termelı eszközök milyen általános mőszaki és esztétikai állapotban vannak? Nem jellemzı Kisebb részben jellemzı Nagyobb részben jellemzı Összesen (db) Átlag (%) db % db % db % Kiemelkedı % 17 9% 10 5% 190 7% Átlagosnál jobb % 28 15% 45 24% % Átlagos 57 30% 29 15% % % Átlagosnál rosszabb % 26 14% 6 3% 190 6% Azonnali felújításra szorul % 7 4% 0 0% 190 1% Nem értékelhetı válaszok száma: 6 A termelı eszközök akadálymentesítését érintı kérdésre adott válaszokon tükrözıdik, hogy az az épületekéhez képest jóval bonyolultabb, a legtöbb esetben egyéni kialakítást és speciális bánásmódot igényel. Ennek megfelelıen a válaszadók többsége nem rendelkezik ilyen eszközökkel, nagyobb részük azért, mert nincs olyan munkavállalójuk, akinek az állapota ezt indokolttá tenné. Feltőnı, hogy a munkáltatók önszántukból, indokoltság nélkül nem akadálymentesítik eszközeiket, megnyugtató ugyanakkor, hogy a válaszadók jelentıs hányada, egynegyede nyilatkozott arról, hogy van ilyen munkavállalójuk és a szükséges átalakításokat el is végezték. 22. A termelı eszközök milyen mértékben vannak akadálymentesítve? Termelı eszközeink többsége speciálisan van kialakítva függetlenül attól, hogy azt a vele dolgozó munkavállaló állapota indokolja-e 15 8% Csak azok a termelı eszközeink vannak speciálisan kialakítva, me % 18

19 lyeknél ezt a vele dolgozó munkavállaló állapota indokolja Nincs olyan munkavállalónk, akinek az állapota indokolná a speciális kialakítást, ennek ellenére számos eszközünk ilyen 18 10% Nincs olyan munkavállalónk, akinek az állapota indokolná a speciális kialakítást, ezért nincs is ilyen eszközünk 66 36% Nincs speciálisan kialakított termelı eszközünk 37 20% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 14 Az eszközök beszerzésére irányuló elképzelések tekintetében a válaszadók nagyjából három egyforma csoportra oszthatók: Kicsit több mint egyharmaduk tervez fejlesztést, felefele részben modernizációs illetve kapacitásbıvítési céllal. Mintegy 30 %-uknak mindössze szinten tartásra és a kiesı eszközök pótlására van lehetısége. A harmadik, legnehezebb helyzetben lévı egyharmad pedig egyáltalán nem tervezi eszközök beszerzését. Ezek közül is 16 %-ot tesz ki azok aránya, akik nem érzik szükségét sem a mennyiségi, sem pedig a minıségi fejlesztésnek, és pontosan ugyanennyit azoké, akiknek szükségük lenne ugyan rá, de nem rendelkeznek a korábbi szint fenntartásához szükséges forrásokkal sem. Az adatok összevetésébıl az látható, hogy nagyjából ugyanazok a munkáltatók nem tudnak áldozni új eszközök beszerzésére, akik az épületeik felújítására sem rendelkeznek elegendı forrással. Ugyanakkor lényegesen alacsonyabb azok száma, akik meg vannak elégedve eszközparkjukkal azokhoz képest, akik az épületeik állapotát nem vélik kifogásolhatónak. 23. Tervezik-e a következı két évben új termelı eszközök beszerzését? Igen, technológiai fejlesztést akarunk végrehajtani, ehhez modernebb eszközöket vásárolunk 35 19% Igen, a kapacitásunkat szeretnénk bıvíteni 35 19% Igen, de csak a termelésbıl kiesı eszközöket pótoljuk, fejlesztésre legfeljebb minimális mértékben van lehetıségünk 55 30% Nem, a meglévı gépparkunk mennyisége és minısége megfelelı 29 16% Nem, szükség lenne rá, de nincs anyagi fedezetünk 30 16% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 12 III.3. A munkavállalók jellemzői A foglalkoztatók többsége 50 fınél, míg háromnegyedük 100 fınél kevesebb személyt alkalmaz. Különösen feltőnı a mindössze néhány fıt alkalmazó mikro-vállalkozások magas aránya, ezek teszik ki az összes válaszadó közel 30 %-át. A jogi környezetbıl adódóan az 50 fınél kisebb létszámú és megváltozott munkaképességő munkavállalót alacsony arányban foglalkoztató munkáltatók majdnem mindegyike alap tanúsítvánnyal rendelkezik, ezek között 19

20 mindössze 6 olyan szervezet akadt, amely annak ellenére, hogy ezáltal nem válik jogosulttá magasabb összegő támogatásra - rehabilitációs tanúsítványt szerzett meg. Az 50 fınél nagyobb szervezetek esetében sokkal változatosabb eredményre jutottunk. Azt találtuk, hogy a 88 ilyen nagy létszámú munkáltató közül 15 rehabilitációs, míg 22 alap tanúsítvánnyal rendelkezik csupán. Az elıbbi esetben valószínősíthetıen a feltételek hiánya, míg a második esetben egyértelmően a megváltozott munkaképességő személyek alacsony aránya miatt nem került sor a magasabb szintő tanúsítvány megszerzésére. A társasági forma és a létszám összefüggéseinek a vizsgálata során az látszik, hogy az alapítványok, társadalmi szervezetek és egyéni vállalkozók szinte kivétel nélkül 25 fınél kisebbek, ennél kicsit magasabb átlagos létszámot mutatnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, míg a legnagyobb létszámot a részvénytársaságok és az állami tulajdonban lévı közhasznú társaságok érték el. 24. Hány fı munkavállalót foglalkoztatnak összesen? 10 fınél kevesebbet 52 27% 10 és 25 fı között 25 13% 26 és 50 fı között 30 15% 51 és 100 fı között 45 23% 101 és 250 fı között 27 14% 251 és 500 fı között 4 2% 501 és 1000 fı között 3 2% 1001 és 2000 fı között 5 3% 2000 fınél többet 4 2% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 1 A válaszadók közül meglepıen kevesen éltek azzal a lehetıséggel, hogy elızetesen, ténylegesen foglalkoztatott megváltozott munkaképességő munkavállaló nélkül is akkreditációt szerezzen. Mindössze 3 olyan szervezet (két egyesület és egy közhasznú társaság) jelezte, hogy bár jelenleg még nincs ilyen munkavállalója, de a közeljövıben tervezi ilyen személyek felvételét, míg egyetlen korlátolt felelısségő társaság gondolta meg magát, és a tanúsítvány megszerzése óta felhagyott ezzel a szándékával. 25. Foglalkoztatnak megváltozott munkaképességő munkavállalót? Nem, és nem a közeljövıben nem is tervezzük 1 1% Nem, de a közeljövıben tervezzük 3 2% Igen % Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 3 20

21 A megváltozott munkaképességő munkavállalók aránya a nagyon alacsony és a nagyon magas értékek között szóródik. Azt találtuk, hogy a szervezetek egy része alacsony arányban, kevés számban foglalkoztat ilyen személyeket (jellemzıen 30 % alatt), míg másik részük, elsısorban a kimondottan erre a célra létrejött munkáltatók kifejezetten magas arányban (jellemzıen 80 % felett). A kettı közötti értékek elvétve adódnak. Egyértelmő összefüggés mutatható ki a létszám és a csökkent munkaképességőek aránya között: a legkisebb, mindössze néhány fıs foglalkoztatók csaknem mindegyike 100 % körüli arányt mutat, a létszám növekedésével ez az arány meredeken zuhanni kezd, majd nagyjából az 500 fıs határt átlépve ismét emelkedik, %-os arányt érve el. Ezt az magyarázza, hogy mind a kicsi, mind pedig a nagyon nagy létszámú vállalkozások kifejezetten rehabilitációs foglalkoztatási célból jöttek létre. A kicsik vagy egy-két fıs egyéni vállalkozások, vagy néhány fıs társadalmi szervezetek, jellemzıen a fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei, ahol a munkaviszonyban lévı tisztségviselık a tagságból kerülnek ki. A nagyok pedig azok a korábbi célszervezetek, akik a dotációs támogatási rendszer alatt létszámuk erıteljes növelésében voltak érdekeltek. A két csoport között helyezkednek el azok a közepes nagyságú cégek, amelyek korábban is nagyjából hasonló munkavállalói összetétellel mőködtek, támogatás nélkül, tisztán piaci körülmények között. 26. Milyen arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességő munkavállalót? 0 % 1 1% 1-25 % 42 23% % 32 17% % 21 11% 76 %-99% 62 34% 100 % 27 15% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 11 A létszám a válaszadók felénél növekedést, negyedüknél csökkenést, míg további egynegyedüknél stagnálást mutat. A növekedési tendencia szinte valamennyi szegmensben megfigyelhetı, az azonban egyértelmően kijelenthetı, hogy a korábbi célszervezetek (mindössze 8 kivétellel) egységesen csökkenteni kényszerültek a létszámukat. Az is megállapítható, hogy a társadalmi szervezetek és az egyéni vállalkozók nem csökkentették létszámukat, inkább növelték, vagy változatlanul hagyták azt. A jövıt illetıen a szervezetek mérsékelten optimisták. A többség enyhe növekedésre számít, a szervezetek harmada a létszám megtartásával számol, míg leépítési kilátásai mindössze a válaszadók 14 %-ának vannak. A kedvezı jövıképet jellemzıen az elmúlt idıszak határozza meg: akik a korábbi idıben bıvítést hajtottak végre, azok a jövıben is hasonló ten- 21

22 denciára számítanak, míg a pesszimisták kivétel nélkül azok közül kerülnek ki, akik csökkenésen estek át. Egyöntetően bizakodóak a védett szervezeti szerzıdéssel rendelkezı szervezetek és a kicsi, újonnan alakult társadalmi szervezetek. 27. A közelmúltban hogyan alakult a munkavállalói összlétszám? Az elmúlt három évben nıtt 97 51% Az elmúlt három évben csökkent 47 24% Az elmúlt három évben stagnált 48 25% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: Terveik szerint hogyan fog alakulni a munkavállalói összlétszám a következı három évben? Kisebb mértékben növekedni fog % Nagyobb mértékben növekedni fog 4 2% Kisebb mértékben csökkenni fog 22 11% Nagyobb mértékben csökkenni fog 6 3% A létszám stagnálni fog 55 28% Számolunk a foglalkoztatás megszüntetésével 2 1% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 2 A várakozásoknak megfelelıen a válaszadók zöme nehézségekrıl számolt be a megfelelı, szakképzett munkaerı megtalálása tekintetében. Többségük úgy véli, a helyzet megfelel annak, amit általában a munkaerıpiacon tapasztalni lehet, közel 40 %-uk azonban ennél roszszabb állapotokat tapasztal. A válaszok alapján kivételesnek tőnik, ha sikerült megfelelı szakképesítéssel rendelkezı munkaerıt találni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az ezt a választ adó szervezetek közül mindössze 4 foglalkozik a hagyományos értelmében vett termelı vagy szolgáltató tevékenységgel. Más a helyzet a szakképesítést nem igénylı munkakörök esetében. Itt nagyjából megegyezik azok száma, akik könnyen találnak megfelelı munkavállalót és azoké, akik nem. Jellemzıen azok bıvelkednek jelentkezıkben, akik nagy létszámban vagy magas arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességő munkavállalókat, míg akiknek nem a rehabilitációs foglalkoztatás az elsıdleges céljuk, azokhoz nyilvánvalóan kevesebben jelentkeznek. 29. Mennyire nehéz feltölteni a szakképzettséget igénylı munkaköröket? Általában könnyő találni megfelelıen képzett megváltozott munkaképességő munkavállalót 11 6% Általában nehéz találni megfelelıen képzett megváltozott munka % 22

23 képességő munkavállalót Ugyanaz a helyzet, mint az egészséges emberek esetében: egyes munkakörökben nehéz, más munkakörökben könnyebb megfelelıen % képzett megváltozott munkaképességő munkavállalót találni Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: Mennyire nehéz feltölteni a szakképzettséget nem igénylı munkaköröket? Általában könnyő találni megfelelı megváltozott munkaképességő munkavállalót 97 54% Általában nehéz találni megfelelı megváltozott munkaképességő munkavállalót 82 46% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 17 Az álláskeresık elképzelései és a rendelkezésre álló munkahelyek a kapott adatok alapján csak ritkán esnek egybe. Magas, 80 % volt azoknak az aránya, akik úgy vélekedtek, hogy többen keresnek munkát, mint ahány üres álláshely van. Ennél is megdöbbentıbb, hogy a szervezetek egyharmada úgy látja, bár vannak jelentkezık, de azok azért nem vállalnak munkát, mert azt túlságosan nehéznek tartják. Ráadásul a válaszadók ötödéhez nem is jelentkeznek, így a létszám feltöltése nehézségekbe ütközik. Az utóbbi két csoport magas arányából arra tudunk következtetni, hogy a munkavállalási hajlandóság alacsony, sok megváltozott munkaképességő személy nem azért munkanélküli, mert nem képes munkát végezni, vagy azért, mert nincs megfelelı munkahely, hanem azért, mert egyszerően így döntött. 31. Milyen tapasztalataik vannak a megváltozott munkaképességő személyek munkavállalási kedvérıl? Általánosságban nagyobb a kereslet, mint az üres álláshelyek száma 71 39% Általánosságban nagyobb a kereslet, de az üres álláshelyek gyakran nem megfelelıek, csak a felajánlottnál könnyebb munkát vállalnának 62 34% Általánosságban ugyanakkora a kereslet, mint az üres álláshelyek száma 20 11% Általánosságban kisebb a kereslet, nehéz munkaerıt találni 31 17% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 12 A támogatási rendszer átalakításának következményeként úgy tőnik, némi mozgás indult meg a munkaerıpiacon. A szervezetek harmada tapasztalta, hogy a dotáció megszőnésével párhuzamosan a megszőnı vagy létszámleépítést végrehajtó szervezetek korábbi munkavállalói elhelyezkedési szándékkal jelennek meg. Ugyanakkor ez nem tekinthetı általános 23

24 jelenségnek, hiszen a többség egyáltalán nem érzékelt változást, míg az érdeklıdés csökkenését csupán néhányan jelezték. 32. Tapasztaltak-e változást a munkaerıpiacon az elmúlt hónapokban? Igen, a dotáció megszőnésével párhuzamosan megnıtt a jelentkezık száma 58 33% Nem, a munkát keresık száma körülbelül ugyanannyi, mint korábban % Igen, a munkát keresık száma csökkent a korábbiakhoz képest 13 7% Összesen % Nem értékelhetı válaszok száma: 19 A megváltozott munkaképességő munkavállalók körében meglehetısen alulreprezentáltak a férfiak. Míg egy munkáltatónál átlagosan 37 %-ot tesz ki a férfiak, addig 63 %-ot a nık aránya. Ennek oka nyilvánvalóan a két nem közötti munkavégzı képesség természetes különbségébıl adódik. A jellemzıen nehezebb fizikai munkát végzı férfiak többsége a munkaképesség-csökkenést követıen már nem tudja eredeti munkáját ellátni, az általában könnyő fizikai, vagy adminisztratív munkát végzı nık azonban egyes egészségügyi károsodások mellett is el tudják látni feladataikat, így például a mozgáskorlátozottság nem akadályozza meg a varrodai munka végzését. 33. A megváltozott munkaképességő munkavállalók milyen arányban oszlanak meg nemek szerint? -25% 26-50% 51-75% 76%- db % db % db % db % Összesen (db) Átlag (%) Férfi 71 37% 74 39% 22 12% 23 12% % Nı 26 14% 39 21% 60 32% 65 34% % Nem értékelhetı válaszok száma: 6 Természetes módon az életkor növekedésével nı a lehetısége annak, hogy valaki megváltozott munkaképességővé válik. Ennek megfelelıen nagyon alacsony azok száma, akik 25 évesnél fiatalabbakat foglalkoztatnak, ezek a szervezetek is szinte kivétel nélkül 10 %-nál alacsonyabb arányban. Egy átlagos munkáltató esetében a 25 évnél fiatalabbak aránya 1,5 %, a 25 és 34 év közöttieké 11,4 %, a 35 és 50 év közöttieké 38,3 %, míg az 50 évnél idısebbeké 47,1 %. 24

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Pálfi Andrea A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Az adatgyűjtés módszere Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk során a vidéki kis és nagy településeken

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés 1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

B e s z á m o l ó ja

B e s z á m o l ó ja M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ A 2006. ÉVBEN BEMUTATOTT ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL % A 2006-ban kiváltott, bemutatott AM Könyvek, valamint a ledolgozott napok számának

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok

II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok Írta: Gottgeisl Rita Láng Noémi Készült az Emberi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap Duna House Barométer 07. szám 2011. év 2011. december hónap Tartalomjegyzék: Éves összefoglaló: ingatlanpiac 2011 Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

Építmények bontási munkálataira vonatkozó munkabiztonsági célvizsgálat 2002. április 1- május 31.

Építmények bontási munkálataira vonatkozó munkabiztonsági célvizsgálat 2002. április 1- május 31. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Építmények bontási munkálataira vonatkozó munkabiztonsági célvizsgálat 2002. április 1- május 31. A korábbi célvizsgálatok és felügyelői elenőrzések

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

2003. évi XXI. törvény

2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben

Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben Gyarmati Andrea: A tevékenységadminisztráció informatizálásának lehetőségei a gyermekvédelemben A szociális ágazat információs fejlesztéseit tekintve évtizedes lemaradásban van az egyéb humán ágazatokhoz

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Cafetéria - Magyarország 2014

Cafetéria - Magyarország 2014 1 / 22 2014.01.30. 11:30 Cafetéria - Magyarország 2014 Tisztelt Hölgyem, Uram! A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2014-ben A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2014-ben A

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Nagy Zoltán nyá. ezredes 1 (JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Absztrakt Napjainkat a jogi szabályozási környezet gyors változásai jellemzik. A cikk a gyorsan változó jogi környezet hatásait vizsgálja

Részletesebben

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR - KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS AZ IFJÚSÁGSEGÍTŐK ÉS FOGLALKOZTATÓIK KÖRÉBEN - Image: Tina Phillips / FreeDigitalPhotos.net TARTALOM Bevezetés... 3 Foglalkoztatók... 4 Ifjúságsegítők...

Részletesebben

I. Kiemelt vizsgálati célok 1. Az adózói életút vizsgálatán alapuló ellenőrzések

I. Kiemelt vizsgálati célok 1. Az adózói életút vizsgálatán alapuló ellenőrzések A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4001/2016. tájékoztatás az állami adó- és vámhatóság 2016. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról Az adózás rendjéről

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

jelentés a magánnyugdíjpénztárak működéséről, jogi hátteréről, gazdálkodásuk jogcélszerűségéről

jelentés a magánnyugdíjpénztárak működéséről, jogi hátteréről, gazdálkodásuk jogcélszerűségéről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÁTiKTATVA: B/32 _' ' g r r o m T O tm tt jelentés a magánnyugdíjpénztárak működéséről, jogi hátteréről, gazdálkodásuk jogcélszerűségéről Előadó: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben