A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében"

Átírás

1 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket, módszereket 1 értékeljünk és ezek valamelyike mellett, vagy ellen állást foglaljunk. Az egyes szabályozási modellek, alkalmazott módszerek mögött meghúzódó értékválasztási döntések (értékválasztással kapcsolatos szemléletrendszerek és nézetek) és ezek minősítése nem a szakmai szövetségünk dolga. Természetesen azt sem vállalhattuk fel, hogy minden kérdésre, problémára tökéletes megoldást adó, egyedül üdvözítő módszert javasoljunk (mivel ilyet nem ismerünk), azt pedig végképp nem, hogy ilyet most majd létrehozunk. Célkitűzésünket az előzőeknél sokkalta szerényebbre vettük: alapvetően a praxis, a gyakorlat oldaláról felvetődő kulcsproblémákra, lehetséges szabályozási alternatívákra és ezek előnyeinek, hátrányainak bemutatására, valamint azon eldöntendő kérdésekre próbáltunk koncentrálni, amelyek mérlegelése, tudatos kezelése a távhő-árak központi szabályozásának optimális kialakítását segíthetik elő. Hisszük, hogy ez egyaránt (közös) érdeke a hatóságnak, a szakmának és nem utolsósorban a felhasználóknak. Előzmények A évi XXIX. törvény 223. (14) bekezdése április 15-ei hatállyal jelentősen módosította a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény ármegállapítással kapcsolatos fejezeteit. A törvénymódosítás alapján a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját mint a legmagasabb hatósági árat és azok szerkezetét a Hivatal 2 javaslatának figyelembevételével a miniszter 3 rendeletben állapítja meg. A Hivatal az ármegállapítással, árváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg. (A törvénymódosítás április 15-ei hatályba lépése előtt a lakossági távhőszolgáltatási díjakat a települési önkormányzatok a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestületei a Magyar Energia Hivatal közigazgatási eljárása alapján végzett előzetes árellenőrző tevékenysége mellett állapították meg.) 1 A vezetékes energiaszolgáltatás árainak hatósági ellenőrzésére, megállapítására, illetve az árban elismert ésszerű nyereség meghatározására mind az Európai Unió tagországaiban, mind pedig hazánkban számos szabályozási modell és módszer, ezeket elemző és értékelő szakirodalom, több kipróbált többségében már hatályon kívül helyezett jogszabály, és mindezek alapján egyre bővülő ismeret, tapasztalat áll rendelkezésre. 2 teljes nevén: Magyar Energia Hivatal (MEH) 3 teljes nevén: az energiapolitikáért felelős miniszter, jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter

2 2 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ) a szakmai és gyakorlati tapasztalataival segíteni, támogatni kívánja a miniszteri ármegállapítás módszerének kialakítását, ennek érdekében konstruktív együttműködését ajánlotta fel a Hivatal részére. A MEH-nél május 13-án megtartott megbeszélésen a MATÁSZSZ képviselői többek között vállalták, hogy a szövetség nevében szakmai javaslatot készítenek az ármegállapítás témakörében a következőkre: milyen költségtételeket tartalmazzon az alapdíj és a hődíj, a díjképletek konkrét felépítésére, tartalmára és működésére, a díjalkalmazási feltételek szabályozásának helyére (miniszteri és/vagy önkormányzati rendelet). 1. Milyen költségtételeket tartalmazzon a távhőszolgáltatási alapdíj és a hődíj? 1.1. Jelenlegi helyzet Mint a MEH részére korábban megküldött anyagunkban részletesen már bemutattuk, a távhőszolgáltatás fajlagos költségei, így fajlagos (1 GJ-ra vetített) díjai településenként jelentős eltéréseket mutatnak, és ennél is nagyobb különbségek alakultak ki az alap- és hődíjak mértékében, és magában a díjszerkezetben 4 is. Az egyes díjtételek vetítési alapjaiban is lényegi eltérések tapasztalhatóak. (Lásd a légtérfogatra, illetve a lekötött hőteljesítményre vetített alapdíjakat, illetve a használati melegvíz-szolgáltatási hődíjak vízm 3 -re, illetve GJ-ra megállapított díjtételeit.) A közös helyiségek és területek (lépcsőházak, zárt folyosók, tárolók, szárítók, stb.) fűtésének számlázásában is markáns eltérések vannak, így egyes távhőszolgáltatók külön távhőszolgáltatási alap- és hődíjat számláznak ki a társasházak részére, míg más távhőszolgáltatók a közös helyiségek és területek fűtésének költségeit az épületrészek (lakás és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek) díjaiban érvényesítik. A hazai távhődíjakban az egyetlen lényegi közös vonás a kéttarifás díjrendszer, amely szerint a távhőszolgáltatásért (a fűtés- és/vagy használati meleg-víz ellátásért) kevés kivétellel minden településen alap-, vagy teljesítménydíjat, illetve hődíjat kell fizetni. Az egyes díjtételekben, illetve az alapdíj-hődíj arányában tapasztalt jókora eltérések 5 főbb tényezőit a következőkben azonosítottuk: - a távhőszolgáltatás fajlagos költségei, illetve az állandó és a változó költségek aránya településenként különbözőek, 4 Díjszerkezet alatt az éves átlagos fogyasztói költségben az alap-, illetve a hődíjaknak az arányait értjük. 5 A 18 vizsgált településen az alapdíj-hődíj aránya igen széles tartomány, a 20-80% és a 47-53% között mozog, a számtani átlaga 29-71%, a lakásszámmal súlyozott átlaga pedig 32-68%.

3 3 - a távhőszolgáltatás költségtételeit, illetve a nyereséget településenként eltérő módon és mértékben vették figyelembe az alap- illetve a hődíjak díjképző tényezői között, - településenként változó, de egyértelmű ármegállapítói szándék mutatkozott az alapdíjak mértékének a csökkentésére, akár a hődíjak emelkedésének árán is, - a kapcsolt energiatermelő berendezéssel rendelkező távhőszolgáltatók árhatóságai a kapcsolt energia-termelés hasznát főként az alapdíjak csökkentő tényezőjének vették figyelembe. Mindezek következtében az alkalmazott alap- és hődíjak költségtartalmában is tekintélyes eltérések tapasztalhatók. Jogosan felvetődő igény nyilvánul meg tehát a távhőszolgáltatónként ma lényegesen eltérő mértékű alap- és hődíjak, s ezen keresztül a díjszerkezet egymáshoz közelítésére, elvi egységesítésére Alternatívák A következőkben a településenként nagyban eltérő díjak és díjszerkezet egymáshoz közelítésének, egységesítésének alternatíváit, az alternatívák főbb előnyeit és hátrányait tekintjük át röviden A költségtartalom egységesítése Az alap- és hődíjakban figyelembe vehető költségtételek rendeletben történő előírása (szabályozása) a díjak költségtartalmának egységesítését eredményezi. A távhőszolgáltatók eltérő fajlagos költségei miatt ez nem eredményez országosan sem azonos díjakat, sem azonos díjszerkezetet, de a jelenlegi nagy különbségeket mindenképpen mérsékli. A költségtartalom egységesítésének nyilvánvalóan számos előnye van. Ezek közül a szabályozó hatóság szempontjából a legfontosabb valószínűsíthetően egyrészt az, hogy az alap- és a hődíjak, illetve a díjszerkezet között jelenleg meglévő nagy különbségek csökkennek (a szórás lényegesen kisebb lesz), másrészt az előírt költségtételek alapján a távhőszolgáltatónként meghatározott egyes tarifák (és a tarifákhoz tartozó fajlagos költségek) egymással viszonylag jól összemérhetőkké, összehasonlíthatókká válnak. A díjak költségtartalmának egységesítése ugyanakkor az alap- és hődíjak összegeit szinte valamennyi városban, így valamennyi felhasználó esetében kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja a jelenlegihez képest. (A díjváltozás egyes városokban jelentősebb, más városokban kisebb mértékű, tekintettel a jelenlegi meglévő különbségekre.) A díjak költségtartalmának egységesítése egyes városokban változatlan fajlagos költség esetén elkerülhetetlenül az alapdíj csökkenésével és a hődíj

4 4 emelkedésével, míg más városokban éppen fordítottan, az alapdíj növekedésével és a hődíj csökkenésével járhat. (Az alap- és hődíjak változásainak mértéke, illetve iránya természetesen attól függ, hogy az alap- és a hődíjakba milyen költségtételek kerülnek, és az ezek alapján megállapított új tarifák milyen mértékben térnek majd el a jelenlegitől.) A díjtételek változásai nyilvánvalóan a díjszerkezet (az alapdíj-hődíj arányának) többkevesebb módosulásával is együtt járnak, amely a fogyasztói terhek kisebb-nagyobb átrendeződését is előidézi a korábbiakhoz képest. (Az adott településen az átlagosnál alacsonyabb éves hőfogyasztású felhasználó számára az alapdíj csökkenése és a hődíj növekedése éves szinten költségcsökkenést, az átlagnál magasabb hőfogyasztású felhasználó számára pedig költségnövekedést okoz. Az alapdíj növekedése és a hődíj csökkenése viszont értelemszerűen éppen fordított hatást vált ki.) A költségtartalom egységesítésének elengedhetetlen feltétele a szolgáltatók költséggyűjtési-, költség-elszámolási rendszereinek átalakítása, jelentősebb módosítása, mivel a szolgáltatók költséggyűjtési-, és elszámolási gyakorlata az eddigi helyi egymástól sokban különböző igényeket, árhatósági követelményeket elégítik ki. A szolgáltatóknak a költséggyűjtési-, költség-elszámolási rendszereinek átalakításához, egységessé tételéhez kellő felkészülési időt szükséges biztosítani. Az alap- és hődíjak költségtartalmának meghatározása egészen nyilvánvalóan szorosan összefügg az alap-és hődíjaknak az éves fogyasztói költségben kialakuló arányaival, illetve az alap- és hődíjak nominális összegének alakulásával. (Adott fajlagos összköltség mellett minél alacsonyabb az alapdíj, annál magasabb lesz a hődíj, és az összefüggés természetesen fordítva is igaz.) Így tehát nem megkerülhető annak eldöntése, hogy az átlagos éves fogyasztói összköltségben milyen arányt képviseljen (milyen aránytartomány között legyen) az alapdíj, illetve mennyi legyen ennek a hőfogyasztástól függetlenül havonta fizetendő összege? Az alapdíj-hődíj arányának az egységesítése Ebben az esetben az árhatóság távhőszolgáltatónként az alap- és hődíjat olyan összegben állapítaná meg, hogy az ezekkel számított éves átlagos fogyasztói költségben 6 az alapíj-hődíj aránya minden szolgáltatónál azonos legyen. A viszonylag egyszerű módszerrel az éves átlagos fogyasztói költségben az alapdíj-hődíj aránya országosan egységessé válhat, a szolgáltatónként megállapított alap- és hődíjak az eddiginél és az előző pont szerinti módszernél is nyilvánvalóan jobban közelítenének egymáshoz. A szolgáltatónként eltérő fajlagos 6 Az átlagos éves fogyasztói költséget 135 légm 3 -es lakás alapdíjával és 28 GJ/év fűtési-, valamint 10 GJ/év vízfelmelegítési célú hőfogyasztás hődíjaival határoztuk meg.

5 5 költségek miatt azonban az alap- és hődíjakban kisebb mértékű különbségek fennmaradnak. E módszer kétségtelen előnye, hogy nem igényli a szolgáltatók költséggyűjtési- és költség-elszámolási rendszereinek átalakítását, így felkészülési idő biztosítására sincs szükség, mint az előző pontban foglalt módszer szerint. További előnye, hogy ehhez nincs szükség az alap- és hődíjak költségtartalmának amúgy esetenként elvi alapokat is nélkülöző, ezért inkoherens, mesterséges meghatározására sem. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy ez a módszer csak a legjellemzőbb szolgáltatás esetére, (1) a fűtési- és vízfelmelegítési szolgáltatás díjainak megállapításánál alkalmazható, a (2) csak fűtési szolgáltatás, és (3) a csak vízfelmelegítési szolgáltatás esetére már nem. Itt ugyanis egyrészt követelmény, hogy az (1) pont szerinti szolgáltatásra e módszerrel meghatározott alapdíj és a (2) és (3) pont szerinti szolgáltatásokra külön meghatározott alapdíjak összege között logikai kapcsolat, összefüggés (egyezőség, esetleg közel egyezőség) álljon fenn, másrész pedig indokolt, hogy mindhárom szolgáltatás esetében azonos összegű hődíjak legyenek érvényben. E módszer szintén nem, vagy csak korlátozottan alkalmazható arra az esetre, amikor (4) a felhasználó hőellátását biztosító hőközpont nem a távhőszolgáltató, hanem a felhasználó tulajdonában, fenntartásában és üzemeltetésében van. Célszerű ugyanis erre a szolgáltatásra is ugyanolyan hődíj-összeget alkalmazni (megállapítani), mint a többi szolgáltatás-fajta esetében. Azokra a szolgáltatás-fajtákra tehát, amelyekre az alapdíj-hődíj arány direkt módon nem határozható meg, az árhatóságnak lényegében csak az alapdíjak összegét szükséges egyéb kalkulációs sémákkal, számításokkal meghatároznia, tekintettel arra, hogy az alkalmazható hődíjat az (1) szolgáltatási fajtára vonatkozóan már meghatározta. E módszer merev alkalmazásával minden egyes hődíj-változás az alapdíj szükségszerű módosulásával is együtt jár, illetve minden egyes alapdíj-változtatás a hődíjak mértékét is szükségszerűen módosítja. Ez elkerülhető azonban, ha az árhatóság a módszert rugalmasan alkalmazza, vagyis az energia árváltozásakor kizárólag csak a hődíjakat, az alapdíjak változásakor pedig kizárólag csak az alapdíjakat változtatja meg, vagyis nem tekinti mindörökre kőbe vésettnek az egyszer meghatározott alapdíj-hődíj arányt. Így viszont azzal kell számolni, hogy az alapdíjhődíj aránya kis mértékben ugyan, de rendre és szolgáltatónként nem egységes mértékben módosul. Természetesen itt sem megkerülhető annak eldöntése, hogy az átlagos éves fogyasztói költségben milyen arányt képviseljen az alapdíj?

6 Az alap- és hődíjak egységesítése Az elmúlt hónapokban felvetődött alternatíva az országosan egységes (azonos összegű) alap- és hődíjak bevezetése volt, amely az előző pontban foglaltakkal ellentétben országosan egységes díjszerkezetet és azonos fogyasztói költséget eredményez. Első megközelítésben ez nyilván sokak számára szimpatikus opció, közelebbről megvizsgálva azonban ez a mai feltételek mellett kivitelezhetetlennek bizonyul. Előnyei: - az országban egységes és azonos távhődíjak, - egyszerű, könnyen kezelhető ármegállapítás. Hátrányai: - a díjak nem tükrözik a tényleges költségeket. - a fogyasztók többségének távhőköltségei drasztikusan és indokolatlanul átrendeződnek, a fogyasztók egy részének jelentősen csökken, egy másik részének viszont radikálisan nő a távhődíja, ezáltal a távhőköltsége a korábbihoz képest, - a távhőszolgáltatók egy részének a bevétele, így a nyeresége indokolatlanul és radikálisan megnő, egy másik része viszont jelentősen veszteséges lesz, - a távhőszolgáltatók a műszaki-, mérési- és elszámolási (számlázási) rendszereiket csak jelentős beruházásokkal és csak hosszabb távon tudják átalakítani, egységesíteni. Az egyik igen nehezen kezelhető probléma tehát, hogy mivel a távhőszolgáltatók fajlagos költségei nem azonosak, ezért az országosan egységes díjak a távhőszolgáltatók egy részének jelentős veszteséget, egy másik részének indokolatlan mértékű nyereséget okozna. A keletkező veszteség, illetve a nyereség nyilván attól függően változna, hogy az árhatóság a díjtételeket milyen szinten állapítaná meg a jelenlegiekhez képest. (Itt természetesen eltekintettünk attól az év előtti gyakorlattól, amikor a tényleges költségeknél rendre jóval alacsonyabb, de egységes hatósági árak voltak érvényben, viszont valamennyi távhőszolgáltató több-kevesebb állami támogatást kapott fogyasztói árkiegészítésként és ezt a fogyasztói árkiegészítést nem egységesen, hanem szolgáltatónként különböző összegekben határozták meg.) A másik problematikus kérdés az, ha a díjtételek egységesítése bármelyik szolgáltatónál is valamilyen fajlagos díjcsökkenést (fogyasztói költségcsökkenést) eredményezne, ott nagy valószínűség szerint tartós forráshiány lépne fel, amit előbbutóbb valamilyen módon pótolni kellene. Ha viszont a díjtételek egységesítése sehol nem eredményezne fajlagos díjcsökkenést, akkor a távhőfogyasztók döntő hányadának kisebb-nagyobb mértékben megemelkedne a díja, melynek

7 7 következtében a legtöbb szolgáltatónál jelentős indokolatlanul magas többletforrás (nyereség) keletkezne Távhőszolgáltatói kategóriánként az alap- és hődíjak egységesítése Ebben az esetben az árhatóság valamilyen csoportképző tényezők meghatározásával távhőszolgáltatói kategóriákat hozna létre, melynek előnye, hogy távhőszolgáltatói kategóriánként egységes és azonos távhődíjak alakulhatnak ki, amely viszonylag még egyszerűvé, kezelhetővé tenné az árak megállapítását. Hátrányai: - kategórián belül a fogyasztói terhek itt is indokolatlanul átrendeződnek, kategóriánként a fogyasztók egy részének kisebb-nagyobb mértékben csökken, egy másik részének hasonló mértékben viszont nő a távhődíja, ezáltal a távhőköltsége a korábbihoz képest, - kategórián belül a távhőszolgáltatók egy részének a bevétele, így a nyeresége indokolatlanul megnő, egy másik része viszont veszteséges lesz, - a távhőszolgáltatók a műszaki-, mérési- és elszámolási (számlázási) rendszereiket csak jelentős beruházásokkal és csak hosszabb távon tudják átalakítani, egységesíteni. Problémaként jelentkezik továbbá a távhőszolgáltatói kategóriák létrehozása is, mivel nem azonosíthatók olyan egzakt csoportképző tényezők, objektíven meghatározható paraméterek, összefüggések, amelyek alapján az egyes távhőszolgáltatók költségei és ezáltal díjai közötti eltéréseket kategóriánként közelíteni, illetve egységes módon kezelni lehet. (Megjegyezzük, hogy a Magyar Energia Hivatal a korábbi árellenőrzési feladatához kialakított az ellátott lakásszám és a kapcsolt energiatermelés alapján összesen 6 db távhőszolgáltatói benchmark kategóriát. Az egyes kategóriákra lakásszámmal súlyozott éves átlagos díjat képzett és a megengedhető eltérést ettől +15%-ban határozta meg. A benchmark-kategóriák a díjak átlagtól való jelentős eltérésének ellenőrzését jól szolgálta, azonban az egyes kategóriákon belül a díjak mértékében, illetve magában a díjrendszerben is számottevő eltérések vannak.) Csak az alapdíjnak az egységesítése A csak az alapdíjnak az egységesítése az előzőnél sokkal reálisabban bár nem egyszerűen és nem rövid időn belül kivitelezhető alternatíva, amelyre a villamosenergia és földgáz-szolgáltatási szektorban már évek óta működő gyakorlat is van. A távhőszolgáltatási szektorban azonban nem négy-öt, hanem mintegy száz szolgáltató tevékenykedik, amelyeknek az energia nélküli (állandó) fajlagos költségei is kisebb-nagyobb mértékben különböznek. A fajlagos állandó költségekben a főbb eltéréseket a tárgyi eszközök nyilvántartási értékei és ezáltal elszámolt amortizációi, a fogyasztói struktúra (lakossági-nem lakossági fogyasztók aránya), a rendszerek mérete, kapacitás-kihasználtsága, a működési hatékonyság, a saját tulajdonú

8 8 kapcsolt energiatermelés aránya, a nyereség megengedett mértéke, és egyéb speciális tényezők okozzák. Az alapdíjaknak a villamos-energia és földgáz-szolgáltatási szektorban alkalmazott egységesítési feltételei a közel száz szolgáltató esetében (részletes költségfelülvizsgálat, költség-kiegyenlítő mechanizmus, stb.) sokkal nehezebben, lényegesen bonyolultabban, sokkalta lassabban alakíthatók ki, mint az említett más vezetékes energia-szolgáltatók esetében. E hosszabb idő alatt kialakítható rendszer elméletileg oly módon lenne kiváltható, ha a szolgáltatók mindazon költségeiket, amelyekre nem nyújt fedezetet az egységesen megállapított alapdíj, a hődíjukban érvényesíthetnék. Ekkor viszont a szolgáltatónként megállapított hődíjakban lenne igen jelentős az eltérés, amely nyilvánvalóan csupán az energiaköltségekkel már nem volna indokolható. Ennél az alternatívánál is eldöntendő kérdés az, hogy az árhatóság milyen mérték (és összeg) alatt kívánja tartani az alapdíjat, vagy másként megfogalmazva: az országos átlagos éves fogyasztói költségben milyen arányt képviseljen az alapdíj? 1.3. Az alapdíj-hődíj arány kialakításának főbb szempontjai A távhőszolgáltatók költségszerkezetében a klasszikus besorolás alapján az állandó és a változó költségek aránya közel 50-50%. (A vásárolt energia fogyasztástól független rendszer-használati, illetve teljesítménydíjait és a tőkeköltséget is az állandó költségek közé véve.) Az állandó költségek igen jelentős aránya a távhőtermelés és szolgáltatás eszközigényességének a következménye. Nyilvánvaló, hogy az állandó és változó költségek közel 50-50%-os arányát nem lehet az alapdíj-hődíj arány megállapításánál alkalmazni, még akkor sem, ha tisztán üzemgazdasági szempontok ezt indokolnák is. Az optimális (optimálishoz közeli) alapdíj-hődíj arány kialakítása a távhőármegállapítás egyik legvitatottabb kulcskérdése, mivel egyszerre igen sokféle gyakran egymással ellentétes követelménynek, szempontnak és elvárásnak kell(ene) egyszerre megfelelnie. Ezen követelményeknek, szempontoknak és elvárásoknak a részletes számbavételétől terjedelmi okokból itt most eltekintünk, helyette viszont bemutatunk két egymástól lényegesen eltérő szcenáriót főbb előnyeivel és hátrányaival. Ad 1) Alacsony alapdíj-, magas hődíj-arány Előnyei: - növeli a felhasználók érdekeltségét az energia takarékos felhasználásában, - javítja a felhasználói energiatakarékossági beruházások, korszerűsítések megtérülését.

9 9 Hátrányai: - a téli, magas hőfelhasználású hónapokban a hődíj szükséges nagyobb emelkedése miatt a felhasználók havi távhőköltségei megnövekednek a korábbihoz képest, ezáltal növekszik a díjhátralékosok száma és a díjhátralékok mértéke, - az időjárás, illetve a hőfogyasztás éves alakulása nagyban növeli mind a felhasználók, mind a szolgáltatók kockázatait (átlagosnál hidegebb időjárás esetén a felhasználó távhőköltsége nagyobb lesz az indokoltnál, amely a szolgáltató bevételeit növeli, ezáltal extraprofit keletkezik, míg az átlagnál melegebb időjárás esetén a felhasználók nem térítik meg a szolgáltatás indokolt költségeit, amely a szolgáltatóknak veszteséget okoz), - növeli a szolgáltatók finanszírozási igényét, rontja a likviditását, mivel a hődíjak csak a hőfogyasztást követő második hónapban folynak be a szolgáltatókhoz, az energiaköltségeiket viszont szinte azonnal meg kell fizetniük a beszállítóiknak, - ugyanakkor a szolgáltatókat a minél nagyobb hőértékesítésben (hőfogyasztásban) teszi érdekeltté, amely az energiatakarékosság ellen hat, - a távhő fő versenytársának számító központi gázkazános energiaellátás gázdíjához viszonyított lényegesen magasabb hődíj a távhő versenyhelyzetét e gyakori összehasonlítási mód szerint nagyban rontja. Ad 2) Magas alapdíj-, alacsony hődíj-arány Előnyei: - a téli, magas hőfelhasználású hónapokban a hődíj mérsékeltebb növekedése miatt a felhasználók havi távhőköltségei kevésbé nőnek, - csökkenti mind a felhasználók, mind a szolgáltatók kockázatait az időjárás, illetve a hőfogyasztás éves alakulásától, - csökken a szolgáltatók finanszírozási igénye, javul a likviditásuk, - a szolgáltatókat nem a minél nagyobb hőértékesítésben (hőfogyasztásban) teszi érdekeltté (amely az energiatakarékosság ellen hat), hanem minél több új felhasználó megszerzésében, a piac bővítésében, - a hődíj a távhő fő versenytársának számító központi gázkazános energiaellátás gázdíjához viszonyítva versenyképes(ebb) szintű lehet. Hátrányai: - csökkenti a felhasználók érdekeltségét az energia takarékos felhasználásában, - rontja a felhasználói energiatakarékossági beruházások, korszerűsítések megtérülését, - a nyári hónapokban az előzőnél magasabb alapdíj-tartalmú számlák.

10 Eldöntendő kérdések Az előzőekben ismertetett alternatívák, valamint ezek előnyeinek és hátrányainak mérlegelése alapján eldöntendő kérdés tehát, hogy az árhatóság a) milyen megoldást (módszert) választ az eltérő díjak és díjszerkezet egymáshoz közelítésére, egységesítésére, b) az átlagos éves fogyasztói költségben milyen alapdíj-hődíj arányt (vagy aránytartományt), illetve ezzel szoros összefüggésben milyen nominális összegű alapdíjat tart kívánatosnak? 1.5. A MATÁSZSZ javaslatai A MATÁSZSZ a nagyban eltérő összegű díjtételek, illetve az alapdíj-hődíj arányának egymáshoz közelítésére, egységesítésére a) az alapdíj-hődíj arány egységes meghatározásának módszerét (lásd pontban foglaltakat), b) az átlagos éves fogyasztói költségben a fűtési- és vízfelmelegítési célú szolgáltatás (és szolgáltatói tulajdonú hőközpont) esetén a 30-70%-os alapdíjhődíj arány megállapítását (megtartását) javasolja. A javaslat indokolása: Az alapdíj-hődíj arány egységes meghatározásának módszere mellett a gyors hosszabb felkészülési idő nélküli bevezethetőség és a viszonylag egyszerűség szól, amely nem igényli a szolgáltatók költséggyűjtési- és költség-elszámolási rendszerének átalakítását, továbbá ehhez nincs feltétlen szükség az alap- és hődíjak költségtartalmának kategorikus esetenként elvi alapokat nélkülöző, mesterséges meghatározására sem. Az alapdíj-hődíj javasolt egységes arányára a legalább 6000 távfűtött lakással rendelkező távhőszolgáltatók adatai alapján hatásvizsgálatokat végeztünk (1. számú melléklet), amelyben azt vizsgáltuk konkrétan meg, hogy a díjszerkezet egységesítésével a fogyasztói költségek, illetve az átlagos havi fogyasztói terhek és szélső értékeik milyen mértékben, hogyan változnak meg. A vizsgált változatok a következők: Ad 1) Egységesen 30-70%-os alapdíj-hődíj arány. Ad 2) Egységesen 25-75%-os alapdíj-hődíj arány. Ad 3) Egységesen 20-80%-os alapdíj-hődíj arány.

11 11 A fogyasztói alap- és hődíj-költségek átrendeződését 7 lakásszámmal súlyozott átlagos változásait az egyes változatokban a következő táblázat mutatja: Megnevezés alapdíj/hődíj arány % Fogyasztói költség átrendeződés % Ft/lakás/év alapdíj hődíj alapdíj hődíj 1. változat 30/70-3% 3% változat 25/75-19% 10% változat 20/80-35% 18% A táblázatból látható, hogy a fogyasztói költségekben a legkisebb mértékű átlagos változást a 30-70%-os alapdíj-hődíj arány okozza. Ennek alapvető oka nyilván az, hogy a jelenleg érvényes díjakkal számított alapdíj-hődíj arány számtani átlaga 29-71%, a lakásszámmal súlyozott átlaga pedig 32-68%. Vagyis a javasolt 30-70%-os arány ezekhez az átlagokhoz áll a legközelebb. Ezek alapján tehát nem meglepő, hogy a javasolt 30-70%-os alapdíj-hődíj aránnyal az átlagos fogyasztó alapdíja lakásszámmal súlyozva átlagosan 2%-kal csökkenne, a hődíj viszont 3%-kal emelkedne. Ugyanennek a változása a 2. és 3. változatban jóval nagyobb, amely egyes városokban jelentős összegeket és mértékeket is mutat. (A szolgáltatónkénti változásokat részletesen az 1. számú melléklet első három munkafüzet-lapja zöld színnel jelölt cellái tartalmazzák.) Kiemelve azonban a két szélsőértéket mutató szolgáltató 8 fogyasztói költségváltozásait, a 30-70%-os alapdíj-hődíj arány esetükben a következő változásokat idézi elő: Kecskemét esetében az átlagos fogyasztó éves alapdíja ,- Ft-tal (48%-kal) nőne, az éves hődíja pedig szintén ,- Ft-tal (12%-kal) csökkenne a jelenlegihez képest. Ajkán viszont az éves alapdíj ,- Ft-tal (37%-kal) lenne alacsonyabb, az éves hődíj ugyanilyen összeggel (33%-kal) emelkedne a jelenleg érvényeshez viszonyítva. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ajkai költségváltozás mind a 2. és mind a 3. változatban az itt bemutatottnál is nagyobb, a kecskeméti viszont kétségtelenül kisebb. Az alapdíj-hődíj arányának változásai a havi fogyasztói terheket is megváltoztatja. Minél nagyobb a hődíj aránya, értelemszerűen annál nagyobb mértékben megnő a fogyasztók téli, magas hőfogyasztású hónapokban fizetendő költsége, ezzel szemben viszont csökken a nyári hónapokban. (Ajkán például a legnagyobb január havi költségnövekedés a 3. változat esetén 4.560,- Ft, a 2. változat esetén 3.727,- Ft, míg az 1. változatban 2.894,- Ft. Lásd részletesen az 1. számú melléklet ötödik munkafüzet-lapját. A nyári hónapok költségeinek csökkenése ezeknél mérsékeltebb.) 7 A jelenlegi fajlagos költségek szintjén, áfa nélkül. 8 Egyik szélsőérték Kecskemét, ahol az alapdíj-hődíj aránya 20-80%, a másik szélsőérték Ajka, ahol az alapdíj-hődíj aránya 47-53%.

12 12 Itt is elmondható tehát, hogy a legkisebb mértékű változást a 30-70%-os alapdíj-hődíj arány okozza. A fentieket összegezve megítélésünk szerint a 30-70%-os alapdíj-hődíj arány egységes meghatározása rendezi át a legkisebb mértékben a fogyasztói költségeket, ugyanakkor a felhasználói és a szolgáltatói kockázatokat még kezelhetővé, illetve mértékletessé teszi, valamint a felhasználók energiatakarékossági érdekeltségét is megfelelően biztosítja. Javasoljuk figyelembe venni azonban azokat az egyedi eseteket, amelyeknél az egységesítés jelentős alapdíj-hődíj arány változást okozna, és itt egyedileg értékelni az eltérés okát és ennek függvényében megállapítani az alkalmazandó arányt. Megfontolandónak tartjuk továbbá annak vizsgálatát, hogy milyen módon lehetne biztosítani azt, hogy a felhasználó és a távhőszolgáltató a bázis (induló) díjaknál meghatározott 30-70%-os alapdíj-hődíj aránytól eltérő arányú és mértékű díjakban is megállapodhasson egymással. Nyilván e megállapodás szerint meghatározott díjakkal a felhasználó nem járhatna rosszabbul, mint a 30-70%-os arány esetében, és biztosítani szükséges annak lehetőségét is, hogy a felhasználó a következő évtől kezdődően visszatérhessen az alap -tarifákra. Hangsúlyozni kívánjuk ugyanakkor, hogy amennyiben az árhatóság az alapdíj-hődíj arányok egységesítésével állapítaná meg a díjakat, úgy a felhasználókat szükséges tájékoztatni arról, hogy az egységesen rögzített alapdíj-hődíj arányok éves szinten, átlagos időjárás és csak az átlagos méretű és hőfelhasználású felhasználók esetében érvényesülnek. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók ne ezeket az arányokat keressék a számlájukban. Javaslat az alap-és hődíjak költségtételeire Bár a fenti javaslat elfogadása esetén az ármegállapításhoz az alap- és hődíjak számításánál figyelembe veendő költségtételek kategorikus meghatározására nincs szükség, ennek ellenére kísérletet teszünk arra, hogy ebben a kérdésben is egy szakmai konszenzuson alapuló javaslatot tegyünk. Abban egyértelmű a konszenzus, hogy a lakossági és a külön kezelt intézményi távhőszolgáltatás díjában kizárólag az e tevékenységhez kapcsolódóan indokoltan felmerülő és a távhőszolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges költségek, valamint a hatékony vállalkozás működéséhez szükséges nyereség vehető figyelembe. A költségekbe természetesen a lakossági és a külön kezelt intézményi távhőszolgáltatás céljára történő távhőtermelői tevékenység költségeit is be kell számítani. Az is nyilvánvaló, hogy a hődíjban a változó (a hőfogyasztástól függő energia- 9 ) költségeken felül állandó költségeket is szükséges figyelembe venni, ellenkező 9 Ideértve a hőfogyasztás-függő (forgalom-arányos) rendszerhasználati díjakat, a hálózati hőveszteség, valamint a pótvíz költségét is.

13 13 esetben ugyanis az alapdíj aránya az elvártnál csak magasabb lehet. A hődíjban figyelembe veendő ún. állandó költségtételek köre viszont alapvetően attól függ, hogy az árhatóság az alapdíj-hődíj arányát milyen mértékben kívánja meghatározni? Az állandó költségek közül a hődíj számításánál figyelembe vehető költségtételekre a javaslatunk a következő: - energiahordozó, illetve hőenergia vásárlása esetén a rendszerhasználati- (kapacitás) díjak, - saját hőtermelés esetén a hőtermelési tevékenység 10 közvetlen és közvetett (üzemi- és vállalati általános) költségei, (ide tartoznak értelemszerűen a hőtermelési tevékenység anyag- és személyi jellegű költségei, az értékcsökkenési leírás, illetve a hőtermelési tevékenységre jutó (vagy osztott) egyéb ráfordítások, pénzügyi ráfordítások és rendkívüli ráfordítások és bevételek egyenlegei), - a hőhordozó közeg keringetéséhez szükséges és a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontokban felhasznált villamos-energia költsége és adói, - a nyereség egy meghatározott része, amelynek alapjául a saját hőtermelés eszközeinek értéke szolgálhat. Amennyiben az előző költségtételek még mindig kevésnek bizonyulnak az alapdíj arányának és mértékének az elvárt szintre történő beállításához, úgy a hődíjakban további állandó költségtételek figyelembe vételére lehet szükség. A hődíjban díjképző tényezőként nem szereplő nyereséget természetesen az alapdíj számításánál kell figyelembe venni. Lényeges kiemelni, hogy a költségtételeket az alap- és hődíjakban jelenleg egyik távhőszolgáltatónál sem a fentiekkel tételesen megegyezően veszik számításba. Ezért, ha az árhatóság esetleg ilyen, vagy akár ettől eltérő módon írja elő a rendeletében a költségek alap- és hődíjakban való figyelembe vételét, abban az esetben a szolgáltatók költséggyűjtési- és költség-elszámolási rendszereit jelentősen módosítani szükséges, melynek nem kevés több hónapos időigénye van. Eldöntendő kérdésnek tartjuk továbbá, hogy a felhasználói tulajdonú, épületen belüli (szekunder) rendszerek egyes távhőszolgáltatók által felvállalt részleges vagy teljes korszerűsítésének, továbbá az egyedi mérőeszközök és költségmegosztók üzemeltetési, fenntartási költségeit melyek jelenleg részben vagy egészben a távhőszolgáltatási díjak részét képezik, a jövőben távhőszolgáltatási díjban, vagy azon kívül kell-e figyelembe venni. 10 Nem ideértve a saját tulajdonú kapcsolt energia-termelés költségeit, hiszen annak a hőtermelésre jutó része egy belső elszámoló árral beépül a hődíjba.

14 Az eltérő tarifa-típusok kezelése Mint azt korábban már szintén bemutattuk, a szolgáltatók által alkalmazott egyes tarifa-típusokban a tarifák vetítési alapjaiban is jelentős eltérések vannak. Ilyen tarifa-típus az alapdíj, illetve a használati melegvíz-szolgáltatás hődíja. Az alapdíjban a lényegi eltérés az, hogy egyes szolgáltatók az alapdíjat hőteljesítményre (MW-ra), míg más szolgáltatók légtérfogatra (légm 3 -re vetítve) alkalmazzák, de előfordul olyan is, hogy egyes szolgáltatók az önkormányzati rendeletben előírt eseteket 11 megkülönböztetve vegyesen használják. A hőteljesítmény alapú alapdíjak alkalmazásában is különbségek vannak, így például Debrecenben a felhasználó hőteljesítményét a beépített hőleadók névleges hőteljesítménye alapján, míg Pécsen, Győrben, illetve Budapesten a hőátalakítás nélküli szolgáltatás esetén a közüzemi szerződésben lekötött (legnagyobb) hőteljesítmény alapján határozzák meg. A használati melegvíz-szolgáltatás hődíjának vetítési alapjában az alapvető eltérés az, hogy egyes szolgáltatók a hődíjat GJ-ra, más szolgáltatók vízm 3 -re vetítve alkalmazzák, illetve számlázzák. Ezen tarifa-típusok esetleges egységesítéséhez a szolgáltatóknak nem kevés felkészülési időre lenne szükségük, mivel az országosan egységesített tarifa-típusok alkalmazásához meg kellene teremteniük, ki kellene alakítaniuk a műszaki, a számlázási- és elszámolási feltételeket. Ennek szükséges időigényét legalább fél évre becsüljük. Mivel azonban a fenti tarifa-típusok egységesítéséhez elengedhetetlen feltételek kialakítása jelentős beruházásokat, ráfordításokat igényelne a szolgáltatóktól, ezért az esetleges egységesítésre vonatkozó döntést előzetes költségbecslés és szolgáltatói hatásvizsgálatok alapján javasoljuk meghozni. 2. Javaslat a díjképletek konkrét felépítésére, tartalmára és működésére 2.1. Főbb árkockázatok A távhőszolgáltatók jelentős hányada a hőenergiát részben vagy teljes egészében saját maga állítja elő, amelyhez az energiahordozót (jellemzően földgázt) többségében a szabadpiacon vásárolja. A szabadpiacon beszerzett földgáz költsége forintban kifejezett ára viszont folyamatosan és előre nehezen kiszámíthatóan változik, amely a szolgáltatóknak több-kevesebb kockázati kitettséget jelent. (A költségváltozást részben a hosszú távú szerződések, részben a nem hosszú távú szerződések alapján beszerzett földgázforrás dollárban, illetve euróban kifejezett piaci árának, illetve a Ft/USD és az EUR/Ft árfolyam mozgásai okozzák.) 11 A hőátalakítással megvalósuló, illetve a hőátalakítás nélküli szolgáltatás között különbséget téve.

15 15 A kockázatok kezelésére, mérséklésére több alternatív lehetőség is kínálkozik. Egyik az, amikor az árhatóság egy adott időszakra vonatkozóan egy prognózis alapján veszi figyelembe a várható földgáz-beszerzési költségeket és ez alapján határozza meg a hődíjat. Ebben esetben vagy az árhatóság gondoskodik arról, hogy a prognózis alapján feltételezett (és az árban elismert) földgáz-költség, illetve a ténylegesen ismertté vált földgáz-költség közötti különbözetet meghatározott időszakonként elszámolja, vagyis a következő időszakra újonnan megállapított hődíjakban beszámítja. A másik lehetőség pedig az, hogy a kockázat viselését a szolgáltatókra hárítja. Az első esetben a különbözet beszámítására célszerű (1) egy módszertan kimunkálása, amely egzakt és kezelhető módon meghatározza a különbözet hődíjban történő beszámításának szabályait. A második esetben a különbözet teljes egészében a szolgáltatók kockázata, amely az adott időszakban indokolatlan nyereséget, illetve veszteséget okozhat, kivéve, ha a szolgáltatók a kockázat ellen fedezeti ügyletek megkötésével védekeznek, amely a földgáz-beszerzési költségeiket egy előre meghatározott időszakra vonatkozóan szintén egy előre meghatározott szinten rögzíti. Viszont ez utóbbi esetben is szinte elkerülhetetlen, hogy a hődíjban elismert földgázköltség és a fedezeti ügyletekkel elért földgáz-költség között ne keletkezzen különbözet, amelynek utólagos beszámítása a hődíjban ugyancsak indokolt (2) egy kidolgozott módszertan alapján. Indokolatlan nyereséget, illetve veszteséget azonban nemcsak a földgáz-költség változása, hanem a szolgáltatók által értékesített éves hőmennyiség alapvetően az időjárás változása is okozhat. Az átlagnál hidegebb téli időjárás esetén a hőfogyasztás számottevően megnő 12, amely a szolgáltatók profitját indokolatlanul növeli, míg egy ellenkező eset az átlagnál melegebb téli időjárás a tervezettnél lényegesen alacsonyabb hőfogyasztás miatt a nyereséget csökkentheti, vagy rosszabb esetben akár veszteséget is okozhat. Ennek alapvető oka az, hogy a hődíj állandó jellegű (hőfogyasztástól független), fix költségtételeket is tartalmaz már a 30-70%-os alapdíj-hődíj arány esetén is, de az ennél magasabb hődíj-aránynál a kockázat még fokozottabban jelentkezik. Ugyancsak indokolt a hőfogyasztás-eltérés miatt keletkezett bevételi többlet, vagy hiány utólagos beszámítására (3) egy módszertan kialakítása. Bármelyik fenti esetet vesszük tehát alapul, célszerű és indokolt a bevételi többlet, vagy hiány utólagos kezelésére egy módszertan elfogadása A díjképletek alkalmazásának indokoltsága Ha az árhatóság a hődíjakat nem évente, hanem az egyetemes gáz- és villamosenergia szolgáltatókhoz hasonlóan negyedévente állapítaná meg, úgy a díjmegállapítási javaslat egyszerűbb kezelhetősége szempontjából is célszerű, hogy 12 1 C külső hőmérséklet-változás az adott időszakban átlagosan 5-6%-os hőfogyasztás-változással jár.

16 16 a közel száz távhőszolgáltató hődíjai nem tételes kalkulációk alapján, hanem egy hődíj-képlet segítségével kerüljenek kiszámításra. (Az alapdíj évente egyszer történő megállapításához változtatásához nem feltétlenül szükséges, bár lehet díjképletet alkalmazni, ugyancsak a földgáz-, illetve villamos-energia szolgáltatás rendszerhasználati díjaihoz hasonlóan.) A hődíjak negyedévenként történő változtatása és a hődíj-képlet alkalmazása mellett több érv is szól, ezek a következők: - a hődíjak lényegesen rövidebb időn belül követhetik a piaci változásokat, ezáltal nem halmozódik fel hosszabb időszak ármozgásainak következménye, (amellyel így elkerülhetők az esetleges nagyobb mértékű hődíj-változások, illetve csökkenő piaci árak esetén a hődíjak hamarabb csökkenthetők), - az előző 2.1. pont szerinti földgáz-beszerzési költség-kockázatból származó bevételi többletek, vagy hiányok lényegesen csökkennek, amely egy esetleges emelkedő trend esetén nyilván tovább növelné a hődíj-emelési igényt, - a szolgáltatók finanszírozása, illetve nyeresége kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik, - egyszerűbb, kezelhetőbb ármegállapítást biztosít A hődíj-képlet tartalma, elvi felépítése és működése A hődíj-képlet értelemszerűen mindazon homogén tartalmú költség-elemeket kell, hogy tartalmazza, amelyek nem az alapdíjban kerülnek díjképző tényezőként figyelembe vételre és az egyes költségelemekhez jól azonosíthatóan jellemző költségváltozási index rendelhető. Amennyiben az árhatóság az alap- és hődíjakat az pont szerinti módszerrel vagyis az alapdíj-hődíj arányának egységesítésével állapítja meg, abban az esetben a hődíj-képlet javasolt költségelemei (költség-tételei) a következők lehetnek: H v = vásárolt és a saját tulajdonú kapcsolt energia-termelés 13 hőenergia költsége termelőnként, H t = vásárolt hőenergia teljesítménydíj-költsége* termelőnként, H tám = vásárolt és termelt hőenergia utáni hőár-támogatás (természetesen negatív előjellel figyelembe véve), amennyiben a hőár-támogatás összege nem egységes, úgy termelőnkénti bontásban, H m = vásárolt tüzelőanyag, illetve energiahordozó molekula költsége* termelőnként, H rhd1 = vásárolt energiahordozó (tüzelőanyag) forgalom-arányos RHD-költsége*, 13 A saját tulajdonú kapcsolt energia-termelés hőköltsége egy belső elszámoló árral kerül figyelembe vételre. * A saját tulajdonú kapcsolt energia-termelés nélkül.

17 17 H rhd2 = vásárolt energiahordozó (tüzelőanyag) fix forgalomtól nem függő RHDköltsége*, H p = pótvíz-díj költsége, H e = a hőhordozó közeg keringetéséhez szükséges és a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontokban felhasznált villamos-energia forgalomarányos költsége, H rhd3 = a hőhordozó közeg keringetéséhez szükséges és a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontokban felhasznált villamos-energia forgalomarányos RHD-költsége, H rhd4 = a hőhordozó közeg keringetéséhez szükséges és a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontokban felhasznált villamos-energia fix forgalomtól nem függő RHD-költsége és adói, A fentieken kívül a hődíj-képlet értelemszerűen tartalmazza mindazon költségek és ráfordítások tételeit, illetve a nyereséget, amelyek nem az alapdíjban, hanem a hődíjban kerülnek díjképző tényezőként figyelembe vételre a következő bontásban: H a = anyagjellegű költség, H sz = személyi jellegű költség, H am = értékcsökkenési leírás, H ny = nyereség. A nyereség tőkearányos meghatározása során javasoljuk figyelembe venni a következőket: - a távhőszolgáltatói rendszerek korszerűsítéséhez, a piacbővítéshez, illetve a megújuló energia részarányának növeléséhez elengedhetetlen a nyereségágon képződő a vezetékes energia-szolgáltatási szektorban általánosan elfogadott mértékű fejlesztési forrás, - a távhőszolgáltatási díjak beszedésének, behajtásának kockázata az energiaszolgáltatás egészén belül a távhőszolgáltatás területén a legnagyobb, mivel a Tszt. 51. (6) bekezdésében foglalt előírás betartásával a műszaki feltételek hiányában a távhőszolgáltatók nem tudják a tartósan díjhátralékos díjfizetőt a fűtési szolgáltatásból kizárni, - egyrészt a gazdasági válság óta megnövekedett kinnlevőség, másrészt a 2.1. pontban részletezett kockázatok miatt keletkező veszteség a szükséges fejlesztési forrásokat akár teljes egészében felemészthetik, rosszabb esetben hiány keletkezik.

18 18 A szolgáltatók bázis (induló) hődíj-költsége (költségtömege) tehát a következő költség-tételekből (tagokból) tevődik ki, illetve a következő képlet szerint írható fel: H= H v + H t - H tám + H m + H rhd1 + H rhd2 + H p + H e + H rhd3 + H rhd4 + H a + H sz + H am + H ny A hődíjban elismert fenti költség-tételek összegét elosztva az éves tervezett hőértékesítéssel, eredményként a bázis (induló) fajlagos hődíjat kell Ft/GJ összegben megkapnunk. Az egyes költségtételekhez rendelt objektív költség-változási indexek segítségével a szolgáltatók sajátosságainak megfelelő hődíj-költség változás ezek alapján viszonylag egyszerűen meghatározhatók. A szolgáltatók hődíj-költség változásának mértéke ennek megfelelően objektíven mutatja a hődíj költség-változásokkal indokolt, tehát a szolgáltatók gazdálkodásától független szükséges változásának százalékos mértékét. Ennek viszont nélkülözhetetlen feltétele az egyes költségtételekhez jól azonosítható, objektív költség-változási indexek alkalmazása, melyekre a következőket javasoljuk: H v elem változásának indexe = a termelői hőár hatósági változása beszállítónkénti súlyozással, H t elem változásának indexe = a hatósági teljesítménydíj változása beszállítónkénti súlyozással, H tám elem változásának indexe = a vásárolt és termelt hőenergia utáni hőártámogatás hatósági változása, amennyiben a hőár-támogatás összege nem egységes, úgy beszállítónkénti bontásban, H m elem változásának indexe = a 29/2009. (VI.25.) KHEM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott képletek értelemszerű alkalmazásával számított változás, H rhd1 elem változásának indexe = a földgáz forgalom-arányos RHD-díjainak hatósági változása, H rhd2 elem változásának indexe = a földgáz fix forgalomtól nem függő RHDdíjainak hatósági változása, H p elem változásának indexe = a hatósági pótvíz-díj változása, H e elem változásának indexe = a villamos-energia tőzsdei átlagárának változása, amely alapulhat a német European Energy Exchange (EEX), illetve a magyar energia tőzsde (HUPX) ún. zsinór - árainak átlagos alakulásán, H rhd3 elem változásának indexe = a villamos-energia forgalom-arányos RHD-díjainak hatósági változása, H rhd4 elem változásának indexe = a villamos-energia fix forgalomtól nem függő RHD-díjainak hatósági változása,

19 19 H a elem változásának indexe = az ipari belföldi értékesítés 12 havi kumulált változása az élelmiszeripar, villamos energia- és vízellátás nélkül, a KSH adata alapján, H sz elem változásának indexe = a háztartási energia sor elhagyásával számított fogyasztói árváltozás 12 havi kumulált változása a KSH adata alapján, H am elem változásának indexe = a hődíjban elismert értékcsökkenési leírás éves változása, H ny elem változásának indexére nincs szükség, mivel a díjban elismert nyereség mértékét (összegét) az árhatóság a bázis (induló) díj megállapításával egy időben állapítja meg, a következő bázis (induló) díj megállapításának időpontjáig ennek összege nem változik. A H e, a H a, a H sz és a H am elemek értéke évente csak egy alkalommal, a H ny elem értéke pedig csak az új bázis (induló) hődíj megállapításánál vesz fel új értéket. Mindezek alapján a fajlagos hődíj (Ft/GJ-ban meghatározott) összegének számítása a két bázis (induló) díj meghatározása között a következő összevont képlet szerint történhet 14 : H i He i 1 V Hv i 1 V Hrhd3 i 1 Ht V i 1 V Hrhd 4 i Htám 1 V i 1 Ha V i 1 V Hm i 1 Hsz i V 1 V Hrhd1 i 1 Ham i 1 V V Hrhd 2 i 1 Hny / V GJ Hp i 1 V A hődíj-képlet negyedéves alkalmazásának feltétele, hogy amennyiben a hődíj változásában egy, vagy több negyedév kimarad, abban az esetben a soron következő hődíj-változásnál a legutolsó hődíj-változás óta eltelt időszak képlet szerinti változásait értelemszerűen össze kell számítani. A hődíj megállapításánál korábban figyelembe vett (tervezett) és a tényleges hőfogyasztási mennyiség különbségéből adódó bevételi többletnek, vagy hiánynak az új hődíjban történő elszámolása korrekciós tényezőként való figyelembe vétele évente egy alkalommal történne. Az esetlegesen keletkezett bevételi többlet természetesen csökkenti, a bevételi hiány pedig értelemszerűen növeli a következő 12 hónapra vonatkozó hődíjat. Ennek megfelelően a megállapított bevételi többletet a hődíj-képlet számlálójában negatív előjellel, a bevételi hiányt pedig pozitív előjellel szükséges évente egy alkalommal figyelembe venni. 14 A V jelölés az adott költség-tételhez tartozó, előzőekben ismertetett tartalmú költségváltozási indexet, az alsó indexben szereplő i jelölés az új időszakra vonatkozó, az i-1 jelölés a hődíj-változás előtti időszakra vonatkozó költségtömeget jelöli. Természetesen a változás-indexek ennél precízebben kimunkálandók.

20 20 A hődíj-képlet a tényleges számok ismeretében egyes költség-tételek összevonásával egyszerűsíthető, ezzel a változás-indexek száma csökkenthető. Szintén ezzel az eljárással kezelendő a hődíjban elismert földgázköltség és a tényleges földgáz-költség közötti bevételi többlet, vagy hiány is. Az alapdíjra vonatkozó képlet igény esetén a fenti logika mentén alakítható ki azzal, hogy az alapdíj változása nem negyedévente, hanem csak évenként egy alkalommal történne. Amennyiben az árhatóság az alapdíjat évente egyszer a rögzített arány szerint állapítja meg, úgy az alapdíj-képlet alkalmazásának nincs létjogosultsága. A hődíj-képlet alapján tehát a hődíjak negyedévente változhatnak (amely a korábban rögzített alapdíj-hődíj arányt kis mértékben módosítja ugyan), viszont az évente egyszeri alkalommal történő alapdíj megállapításával és a hődíjak egyidejű változtatásával az arányok elméletileg a korábban kialakított mértékre beállíthatók. Az előzőek alapján az ármegállapítás a következők szerint történhet: - a október 1-jei hatállyal megállapított díjak közül a hődíj bázis (induló) díjnak minősül, - az alapdíjak évente egy alkalommal (legközelebb október 1-től), a hődíjak negyedévente, a negyedév első hónapjának első napjától (legközelebb január 1-től) a meghatározott hődíj-képlet szerint változ(hat)nak, - az előzőek alapján a távhőár megállapításának éve a hatályos szabályozással összhangban feltételezhetően október 1-től a következő év szeptember 30-ig tart, - a szolgáltatók a (bázis) induló hődíjban elismert költség-tételeiket feltöltik a meghatározott hődíj-képletbe, amelyet megküldenek a Magyar Energia Hivatalnak, - a MEH szolgáltatónként a hődíj-képlet szerint negyedévente az év során három alkalommal meghatározza az új hődíjakat, - az első ármegállapítással meghatározott alapdíj-hődíj arány a hődíjak negyedévi változásai miatt kis mértékben módosulhat, - az árhatóság minden év október 1-jével kezdődő távhő-árév előtt felülvizsgálja a szolgáltatók indokolt költségeit, vizsgálja az előző időszak terv és tényadatainak az eltéréseit, és ennek figyelembe vételével állapítja meg a korrekciós tényezőket, - az árhatóság a kívánatos alapdíj-hődíj arányt amennyiben szükséges az október 1-jei alapdíj és hődíj megállapításával újra beállíthatja.

21 21 3. Javaslat a díjalkalmazási feltételek szabályozásának helyére (miniszteri és/vagy önkormányzati rendelet) Jogi háttér Az ármegállapítással kapcsolatos hatályos jogszabályok: - az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) - a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.). Az Ámt. 1. (1) bekezdése határozza meg ezen törvény hatályát, a (2) bekezdés pedig azokat a kivételeket sorolja fel taxatív módon, amelyekre a törvény hatálya nem terjed ki. Így az Ámt. többek között nem vonatkozik a Vet. 15 és a Get. 16 hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára, valamint a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra, vagyis a Tszt. 57/D. (1) bekezdése alapján a lakossági és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz díjának) a megállapítására sem. A Tszt. árakra vonatkozó VII. fejezetének 57. (1) bekezdése szerint a távhő legmagasabb hatósági árának megállapításával kapcsolatos szabályokat az Ámt. tartalmazza. Az Ámt. 9. (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a hatósági árat alkalmazási feltételeivel (például minőség, határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, fizetési feltételek) együtt kell megállapítani. A Tszt. 57/D. rendelkezése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg a Tszt. 60. (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás szerint: a) a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, b) a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés- és használati melegvíz) díját, mint legmagasabb hatósági árat, c) az a)-b) pontban írt árak szerkezetét a MEH javaslata figyelembevételével, d) az árak hatályba lépésének napját, amely visszamenőleges nem lehet. A Tszt. 60. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben szabályozza többek között a Tszt. 57/D. (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési feltételeket, továbbá a szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az e mérésekre vonatkozó külön díjalkalmazási feltételeket. 15 A villamos energiáról szóló törvény. 16 A földgázellátásról szóló törvény.

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 11-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 11-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 11-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL ------------------------------------------------------------- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma: 609-10/2013. Beszámoló - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZATA. HATÁLYBALÉPÉS IDŐPONTJA: 2014. december 1.

ÜZLETSZABÁLYZATA. HATÁLYBALÉPÉS IDŐPONTJA: 2014. december 1. BUDAPESTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A HATÁLYBALÉPÉS IDŐPONTJA: 2014. december 1. BUDAPEST, 2014. október 7. 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE... 3 1.

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

Komplex bányászati tervezés

Komplex bányászati tervezés 1 Komplex bányászati tervezés Összefoglaló beszámoló Az irodalmi hivatkozások között római számmal jelöltek nem szerepelnek a kutatási közleményjegyzékben, mivel vagy a kutatást közvetlenül megelőzően

Részletesebben

A Képviselő testület nyilvános ülésének anyaga /SZMSZ 17. (1) bek./

A Képviselő testület nyilvános ülésének anyaga /SZMSZ 17. (1) bek./ Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Sipos Péter helyi képviselő A Képviselő testület nyilvános ülésének anyaga /SZMSZ 17. (1) bek./ ELŐTERJESZTÉS a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015.

PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015. PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015. Független Könyvvizsgálói jelentéssel együtt Konszolidált pénzügyi kimutatások 2015.12.31.

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI!

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! A Kormány../2008. Korm. rendelete a 2008-2012 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérıl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól Az üvegházhatású gázok

Részletesebben

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 50-2 /2012. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 50-2 /2012. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 50-2 /2012. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT Nógrád Megye Önkormányzatának 2012. évi költségvetésére

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási

Részletesebben

Dr. Gyulai László* NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI PÉNZÜGYI TERVEZÉSBEN

Dr. Gyulai László* NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI PÉNZÜGYI TERVEZÉSBEN Dr. Gyulai László* NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI PÉNZÜGYI TERVEZÉSBEN A széles értelemben vett vállalatirányítás más elemeihez hasonlóan a tervezés is rendkívül látványos evolúción ment keresztül

Részletesebben

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT Sorszám 1.0 1.1 MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás leírása Módosítás dátuma Módosította Jóváhagyó Pénztári ágazatok szétválasztása,

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Üzletszabályzata 2006. júl. 1-től 2013. aug. 15-ig.

A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Üzletszabályzata 2006. júl. 1-től 2013. aug. 15-ig. A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Üzletszabályzata 2006. júl. 1-től 2013. aug. 15-ig. Bevezetés A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Korlátolt Felelősségű Társaság (PÉTÁV Kft.) a felhasználók tájékoztatása, a szolgáltatási

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a villamos energia termékcsoportra vonatkozóan kidolgozott

Részletesebben

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007.

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007. Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft.

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. Adószám: 11202309-2-12 Cégjegyzékszám: Nm-i Cégbíróság 12-09001857 Bank: KSH Bank: 10400786-07804544-0000000 Salgótarján Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s e 3100 Salgótarján,

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 20 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.. F igazgató F igazgató gazdasági helyettese 2. oldal: összesen: 20 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sorsz. 1 2 5 5 0 7 5 3-3 5 1 2-1 1 4-0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 4 4 7 0 Cégjegyzék száma 2014. december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari MÉRLEG Eszközök (aktívák) Átviteli Rendszerirányító

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Nyúl Község Önkormányzatának 2016. évi költségvetési koncepciója A Képviselő-testület 2015. november 24.-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Nyúl Község Önkormányzatának 2016. évi költségvetési koncepciója A Képviselő-testület 2015. november 24.-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Nyúl Község Önkormányzatának 2016. évi költségvetési koncepciója A Képviselő-testület 2015. november 24.-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel,

Részletesebben

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE

JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0004 kódszámú projekt szakmai tevékenységeinek megvalósulása, az eredménytermékek létrehozása TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A

Részletesebben

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc)

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1 A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1. A számviteli törvény 2013. évi változásai - készpénzkorlátozás megszűntetése, ehhez kapcsolódóan a pénzkezelési szabályzat

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása A LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezet 2010. évi költségvetésének végrehajtása 2011. június hó Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésének végrehajtása Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Önkormányzati Képviselőtestület 8296 Monostorapáti Száma: 230-15/2008. J e g y z ő k ö n y v Készült: Monostorapáti község Önkormányzati Képviselőtestületének 2008 november 28-án /pénteken/ 15.30 órai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA 2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 9 1.1 Az Üzletszabályzat alapját képezı

Részletesebben

- A pályázó vállalkozások (távh szolgáltatók, távh termel k), jelen pályázati kiírásra csak akkor pályázhatnak, ha távh szolgáltatói m ködési

- A pályázó vállalkozások (távh szolgáltatók, távh termel k), jelen pályázati kiírásra csak akkor pályázhatnak, ha távh szolgáltatói m ködési Cím: Távh -szektor energetikai korszer sítése / KEOP-2009-5.4.0 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Határid : Folyamatos Pályázhat: 11 Jogi személyiség gazdasági társaság 113 Korlátolt felel sség társaság

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(21) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 49-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. 1-13., 15., 17-35., 38-40.,

Részletesebben

A készletezés Készlet: készletezés Indok Készlettípusok az igény teljesítés viszony szerint

A készletezés Készlet: készletezés Indok Készlettípusok az igény teljesítés viszony szerint A készletezés Készlet: Olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet (termelő, vagy szolgáltatóvállalat, kereskedő, stb.) azért halmoz fel, hogy a jövőben alkalmas időpontban felhasználjon A készletezés

Részletesebben

A rendelet alkalmazási köre

A rendelet alkalmazási köre 44/2008. (XII. 31.) KHEM rendelet a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról A villamos energiáról szóló 2007.

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2014. év január hó 1.

Részletesebben

Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l

Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l Jelentés a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó munkabizottság 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l 2005-05-20. Összeállították Lakatosné Dr. Nemes Sarolta Keller Péter jelentes

Részletesebben

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 53-21/2011. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 53-21/2011. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 3. sz. napirendi pont 53-21/2011. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet átszervezésére Készült:

Részletesebben

B e s z á m o l ó ja

B e s z á m o l ó ja M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) PIB tájékoztatás A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) 14. Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918

PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-178/ 2009. JAVASLAT Pásztó Város Önkormányzata 2010. évi költségvetési koncepciójának

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET 2014. év Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató I.1 A vállalkozás bemutatása A. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Adorján-Tex Konfekcióipari és Kereskedelemi Korlátolt

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Szabályozási irányok a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 090921 Szabályozási irányok a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Tartalom: I. Célkitőzés II. Jelenlegi szabályozás III. Jelenlegi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv Az önkormányzati, állami intézmények számára is egyre fontosabb a munkahelyi közösség mentális jólléte, amelynek egyik eleme az esélyegyenlőség előmozdítása, biztosítása, a dolgozók,

Részletesebben

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 1. sz. malléklet A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 201 0-re a budapesti buszpark Európában egyedülállóan rossz

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT C6-0040/2007 HU PART.1. Közös álláspont. Ülésdokumentum 2003/0153(COD); 29/11/2006

EURÓPAI PARLAMENT C6-0040/2007 HU PART.1. Közös álláspont. Ülésdokumentum 2003/0153(COD); 29/11/2006 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Ülésdokumentum 2009 C6-0040/2007 2003/0153(COD); PART.1 29/11/2006 Közös álláspont A Tanács 2006. december 11-i közös álláspontja a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami

Részletesebben

Eszközök és Források Értékelési Szabályzata

Eszközök és Források Értékelési Szabályzata DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 18-2006/2007. sz. határozatával 2006. 12.12. napjával elfogadta. 2006. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR Összeállította: dr. Pucsek József Dr. Siklósi Ágnes Dr.

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20. 1. Bevezetés 1. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. Előzmények... 1 1.2. Az atomerőmű és legfontosabb tervezési jellemzői... 8 1.3. A tervezett tevékenység meghatározása, céljai,

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja:

PÁLYÁZAT. Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja: PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja: Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Környezet és Energia Operatív Program Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási

Részletesebben

HIRDETMÉNY. THM annuitás alapú. kölcsön esetén:

HIRDETMÉNY. THM annuitás alapú. kölcsön esetén: HIRDETMÉNY az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Bank) jelzáloglevél kamattámogatással nyújtott lakáshiteleinek kondícióiról hatályos: 2014. március 1-tıl a hivatalosan közzétett

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet. a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről. 1. A rendelet alkalmazási köre. 2. Értelmező rendelkezések

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet. a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről. 1. A rendelet alkalmazási köre. 2. Értelmező rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. (2) bekezdés 1.

Részletesebben

Az EU Közbeszerzési politikája

Az EU Közbeszerzési politikája Az EU Közbeszerzési politikája A témák ismertetése Közbeszerzés fogalma, jelentősége Kialakulásának okai Történeti áttekintés Szabályozás A közbeszerzési irányelvek mechanizmusa Közbeszerzés Magyarországon

Részletesebben

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

2013.05.23. Gazdaági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság ülésére utólag felkerült előterjesztések:

2013.05.23. Gazdaági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság ülésére utólag felkerült előterjesztések: 2013.05.23. Gazdaági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság ülésére utólag felkerült előterjesztések: 2/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 141/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Térfelügyeleti rendszer üzemeltetése

Részletesebben

Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére

Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére Döntés a Társaság számviteli törvénynek megfelelıen elkészített 2012. évi egyedi éves beszámolójának (HAR) elfogadásáról, a Felügyelı Bizottság,

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009 ÉVI PÉNZÜGYI GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009 ÉVI PÉNZÜGYI GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL FVM DASzK Szakképző Iskola Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Sopron, Bánfalvi u 48-50 SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009 ÉVI PÉNZÜGYI GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL Az államháztartásról szóló 1992

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V Sárisáp Község Polgármesteri Hivatalától 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel.hu J E G Y Z İ K Ö N Y V Sárisáp Község Önkormányzat Képviselı-testületének

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történ ő finanszírozásának részletes szabályairól

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történ ő finanszírozásának részletes szabályairól A jogszabály mai napon hatályos állapota 2009.04.02 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történ ő finanszírozásának részletes szabályairól A kötelez

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

A költségvetési tervezés megalapozása

A költségvetési tervezés megalapozása Ö CS KÖZSÉG ÖNKORMÁN Y Z AT A P O L G Á R M E S T E R 8292 ÖCS, Béke u. 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/198/2015. Az előterjesztést összeállította: Sárfi Józsefné Tárgy: Öcs község Önkormányzatának

Részletesebben

E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA

E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA 2013. március 1. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA MEH 46/2013. számú határozatának kötelezéseivel egységes szerkezetbe foglaltan. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet. Szendrő Hősök tere 2. 3752 ÜZLETSZABÁLYZAT

Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet. Szendrő Hősök tere 2. 3752 ÜZLETSZABÁLYZAT Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet Szendrő Hősök tere 2. 3752 ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések... 4 1.1 Értelmező rendelkezések... 5 2 Az üzletszabályzat hatálya, nyilvánossága

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Strukturális szakadékok és jó ötletek 1

Strukturális szakadékok és jó ötletek 1 Strukturális szakadékok és jó ötletek 1 Recenzió Készítette: Süge Csongor Ronald S. Burt 2004-ben publikálta a tanulmányt, amelyben érdekes kutatási eredményeket osztott meg mindazokkal, akik a kapcsolatiháló-elemzés,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. február 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. február 17-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S 3. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 17-i ülésére Tárgy: A társulás által fenntartott intézmények éves költségvetésének elfogadásához előzetes

Részletesebben

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT 2006. szeptember 15. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT Bekezdés TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1.AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA...5

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 182/2014. (XI. 26.) számú h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 182/2014. (XI. 26.) számú h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről A Kormány - az épített környezet alakításáról és

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben