A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei ZÖLD KÖNYV

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei ZÖLD KÖNYV"

Átírás

1 A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei 2009 ZÖLD KÖNYV A KHEM részére összeállította: DÍJSTRATÉGIAI IRODA

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ...3 BEVEZETÉS A TARIFARENDSZEREK DÍJPOLITIKAI JELLEMZI AZ ÁTALÁNYDÍJAS RENDSZER (JELENLEGI E-MATRICA) A MEGTETT ÚTTAL ARÁNYOS DÍJSZEDÉS A DÍJSZEDÉSBE BEVONT JÁRMVEK KÖRE A HAZAI GYAKORLAT ÉS A NEMZETKÖZI TENDENCIÁK A HASZNÁLATI DÍJAS RENDSZER DÍJOSZTÁLYAI A MEGTETT ÚTTAL ARÁNYOS RENDSZER DÍJOSZTÁLYAI A TENGELYSZÁM SZERINTI KATEGORIZÁLÁS A KÖRNYEZETVÉDELMI KATEGORIZÁLÁS A HÁLÓZATI KITERJESZTÉS A HÁLÓZATKIALAKÍTÁS JELENLEGI ALAPELVEI A DÍJMENTESSÉG KRITÉRIUMAI A NEMZETKÖZI GYAKORLAT A MEGTETT ÚTTAL ARÁNYOS TARIFARENDSZER JAVASOLT HÁLÓZATI KITERJESZTÉSE11 4. DÍJSZINTEK ÉS KATEGÓRIASZORZÓK A JELENLEGI TARIFARENDSZER KRITIKÁJA AZ ALKALMAZHATÓ DÍJSZINTEK ÉS AZOK HATÁSAI JAVASLAT AZ INDULÓ DÍJSZINTEKRE A LEHETSÉGES MSZAKI MEGOLDÁSOK ÉS AZOK JELLEMZI A DÍJPOLITIKAI VÁLTÁS SZAKMAI, TÁRSADALMI HATÁSAI MELLÉKLETEK

3 VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ Célunk, hogy a jelen összeállításban javasolt díjpolitikai elvek szakmai, szakmapolitikai és társadalmi egyeztetése alapján készüljön el a hazai közlekedéspolitikába illesztett középtávú útdíj politika, és annak intézkedési terve, a 2020-ig szóló díjpolitikai Fehér Könyv. A díjpolitika továbbfejlesztésének legfontosabb célja, hogy a használó és szennyez fizet elv alapján, a díjköteles úthálózaton közlekedk a megtett távolság, a pályaszerkezet igénybevétele és a környezetszennyezésük arányában fizessék meg az infrastruktúra használat költségeit. Az országos úthálózaton azonban még hosszú ideig maradhatnak olyan szabad használatú díjmentes szakaszok, amelyek költségeit az összes adófizet közösen fedezi. A díjbevételeket elssorban a díjköteles hálózat üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeire kell fordítani, de ez a bevétel hozzájárulhat a díjszedés hatásaival érintett utak forgalomtechnikai fejlesztésének és az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi és forgalomcsillapítási beruházásainak finanszírozásához. Az új rendszerben a 3,5 tonna feletti jármvekre terjed ki a megtett úttal arányos díjfizetés, ahol a jármvek kategóriába sorolása a tengelyszám és a környezetvédelmi osztályozás alapján történhet, a díjfizetésre kötelezettek optikai vagy elektronikai úton való ellenrizhetségének érdekében. A személygépkocsik számára lehetséget kell biztosítani a megtett úttal arányos rendszerbe történ önkéntes belépésre. Ésszer, hogy a legjövedelmezbb, azaz a legkisebb beruházással és üzemeltetési költséggel mködtethet, az alkalmazott díjszedési technológiával elérhet optimális bevételt eredményez, így a leggyorsabban megtérül díjszed rendszert valósítsuk meg, amely a jelenlegi matricás rendszerhez képest érzékelheten több jövedelmet biztosít. Ezért a megtett úttal arányos díjfizetést fokozatosan, elször a gyorsforgalmi utakon (autópályák és autóutak) és a legforgalmasabb, a tranzitforgalom által leginkább igénybe vett fúti szakaszokon kell bevezetni. A költséghatékonysági számítások szerint az útdíj szedését csak ezt követen (a bevezetést követ években) érdemes kiterjeszteni a gyorsforgalmi utaknál jóval alacsonyabb jövedelmezség utakra is. Szükséges a díjmentes szakaszok számának illetve hosszának további csökkentése, mivel az elektronikus díjszedési rendszerben mód van arra, hogy díjmentességet a valóban csak a települések bels útjainak használatát mellz jármveknek adjunk. A díjszintek alkalmazása során a fokozatos növekedés nem kerülhet el, ezért els ütemben a megtett úttal arányos díjszedés bevezetésének idpontjában az elfogadható, azaz a fizetképes kereslethez igazodó útdíjjal javasolt a rendszert indítani. Ezt követen, a nemzeti jövedelem és a vásárlóer növekedéséhez igazodva célszer a díjat a környez országok tarifaszintjére hozni, ilyen módon megrizve a szektorban dolgozó hazai vállalkozások versenyképességét, és megelzve a társadalmi költségek szintjénél alacsonyabb díjak vonzó hatását a közúti tranzit forgalomra. Az új útdíjszedési rendszer lehetvé teszi térben és idben, illetve környezetvédelmi szempontok szerint differenciált díjtételek alkalmazását. A megtett úttal arányos tarifarendszer támogatja a rövid távú autópálya használatot és igazságosabb teherviselést biztosít az úthasználók között, valamint lehetvé teszi az útdíj bevételek növekedését a díjköteles úthálózat növekedése esetén. A rövidtávú szállítások autópályára terelése csökkenti a települések lakosainak terhelését. Az áruszállító vállalkozásokat az utak ésszerbb használatára ösztönzi (üresfutások minimalizálása, raksúly-kapacitás kihasználása) és érdekeltebbé teszi a környezetet kevésbé szennyez jármvek beszerzésében. Ezáltal a közúti közlekedés társadalmi költségei csökkenthetek lesznek. 3

4 4

5 BEVEZETÉS A GKM Közúti Közlekedési Fosztálya 2004-ben összeállította a közúti infrastruktúra használat díjpolitikájának kialakítására szolgáló Zöld Könyvet, amely a Díjpolitikai Szakért Bizottság ajánlásain alapult. A Zöld Könyv közúti közlekedési szakmai vitáját követen került sor a közúti közlekedésben leginkább érintett szakmai érdekképviseletek tájékoztatására, és 2005-ben részben lezajlott a szakmapolitikai egyeztetés is. Az idközben a hazai díjpolitikában bekövetkezett változások, a jelents közúti hálózatbvülés és az Európai Uniós irányelvekben megfogalmazott állásfoglalások szükségessé teszik a magyar díjpolitika alaptéziseinek újrafogalmazását és a szükséges intézkedési tervek megalapozásához irányt mutató szakmai állásfoglalások kiadását. Az alkalmazni kívánt díjpolitika legfontosabb eleme a díjszedés céljának megfogalmazása, a keletkez díjbevételek felhasználására vonatkozó iránymutatás. A célok megfogalmazásán túl a díjpolitikának ki kell terjednie a díjkategóriák meghatározására, a díjszedés díjkategóriánkénti módszertanára, a díjszedés hálózati kiterjesztésére, valamint a díjszintek és kedvezmények meghatározásának elvére. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a díjpolitika a közlekedéspolitika része, a közúti finanszírozási stratégia fontos eleme. Mára már az is egyértelm, hogy a közúti infrastruktúra finanszírozásánál nem tudunk csak a költségvetési forrásokra alapozni. Az üzemanyagok árába beépített jövedéki adóra sem szabad hagyatkozni, mert az egyre jelentsebb tranzitforgalom a számára legkedvezbb jobbára külföldi tankolási lehetséget választja, ezért a legigazságosabb teherviselés az úthasználati díjon keresztül érvényesíthet. Az eddigi hazai gyakorlat alapján három jól elkülöníthet díjstratégiát különböztethetünk meg. 1. Alapvet változást eredményezett a díjpolitikában a magántke bevonása a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésébe. Magyarországon a koncessziós autópálya szakaszok üzembe helyezését követen kezddött a díjszedés, elször az új M1 Gyr-Hegyeshalom közötti szakaszon január 4-én, illetve késbb a felújított és kibvített M5 autópályán. Az alkalmazott díjpolitika célja az volt, hogy a befektetk az autópálya díjakból fedezhessék a beruházásuk, valamint az üzemeltetés és az idszakos felújítás költségeit illetve az elvárt hozamot. Az állam részvétele a projektekben korlátozott volt, a koncessziós szerzdések pedig egy díjkalkulációs metódus szerint a díjak megállapítását a koncesszorhoz rendelték. A kapus díjszedési technológia segítségével az úthasználók a megtett út arányában fizettek, a kivetett díj azonban olyan magas volt, hogy azt a hazai úthasználók jelentsebb hányada elutasította. Ennek következtében állt el az a helyzet, hogy a forgalom bojkottálta a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó koncessziós útszakaszokat, és a párhuzamos alternatív úton haladt a jármvek többsége. Az elhibázott tarifapolitika, az alacsony forgalom és az elégtelen árbevétel eredményezte az M1 autópályát üzemeltet ELMKA csdjét és az M5 koncessziós társasága az AKA is csak az állami üzemeltetési támogatással tudott fennmaradni. 2. A magas autópálya díjak miatti társadalmi elégedetlenség és a párhuzamos utak melletti települések egyre tarthatatlanabb forgalmi helyzete a díjpolitika megváltoztatására késztette a döntéshozókat. Osztrák mintára matricás megoldással az átalánydíjas tarifarendszer került bevezetésre, elször részlegesen az M3 autópályán 1999-ben, 2000-ben az M1 és M3 autópályákon, 2003-ban az M7 autópályán, majd 2004-ben az M5 autópályán is. Az egységes matricás hálózaton a díjszed kapukat elbontották. Az ekkor megfogalmazott 5

6 díjpolitika lényege, hogy a matrica bevételek csak a díjköteles gyorsforgalmi utak üzemeltetési, fenntartási és idszakos felújítási költségeire nyújtsanak fedezetet, a díjmentes szakaszok üzemeltetését, fenntartását és felújítását, továbbá a fejlesztéseket pedig a központi költségvetésbl finanszírozzák áprilisától a díjpolitikában újabb lényeges változás következett be. A díjfizetési kötelezettséget a tehergépjárm kategóriában kiterjesztették a tranzitforgalom által legjobban sújtott, 42 db fúti szakaszra, amelyeken magasabb szolgáltatási szintrl (gyorsabb haladás, közlekedés biztonság valamint utazási kényelem) már nem beszélhetünk, továbbá jelentsen csökkent a díjmentesen használható autópálya szakaszok hossza ebben a díjkategóriában. A díjpolitika célja deklaráltan nem változott, de mivel a díjmenetes gyorsforgalmi utak kezelésének állami támogatása korábban már megsznt, és a díjbevételek az Útpénztárba kerülnek, így már nem biztosítható a célhoz kötött felhasználás, az úthasználatból származó bevétel egy fejezeti kezelés költségvetési elirányzat forrásává vált. Jelenleg a teljes hazai autópálya hálózat és 3,5 tonna megengedett össztömeg felett az autóút hálózat is matricás díjszedési rendszerben mködik, a tehergépkocsik számára 9% arányt kitev díjmentes szakaszokkal, amelyek az M0 körgyrt és az autópályák fvárosi bevezet szakaszait foglalják magukba. A személygépkocsik számára a hálózat 27%-a díjmentes, amelyet a települési elkerül szakaszok és az autóutak alkotják. A 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik részére fleg a tranzitforgalom által gyakran igénybe vett néhány funkcionálisan alternatív fúti szakasz is matrica köteles (lásd 1. sz. melléklet). A felvázolt stratégiák jól nyomon követhetek az Európai Unió tagállamainak gyakorlatában is. A gazdagabb északi országok, amelyek jól kiépített hálózattal rendelkeztek állami feladatként kezelték a közúti infrastruktúra építését és üzemeltetését. A hálózat és forgalomnövekedés, illetve az ebbl adódó üzemeltetési költségnövekedés azonban ket is rákényszerítette a díjszedésre. Elször az Eurovignette rendszeren belül a 12 tonna feletti jármvekre vetettek ki átalánydíjat, de Németország 2005-ben átállt a megtett úttal arányos díjszedésre. Ezt a tarifapolitikát vezette be korábban Svájc, Ausztria és késbb Csehország is. A mediterrán térség országai gyorsforgalmi hálózatukat koncessziós rendszerben fejlesztették, de jelents állami részvétellel. A díjat így egy egységesen szabályozott szinten lehetett tartani, és az új autópálya szakaszokon minden járm a megtett kilométer arányában fizeti a díjat, amely fedezi a beruházás és üzemeltetés, ill. fenntartás költségét is. 6

7 1. A TARIFARENDSZEREK DÍJPOLITIKAI JELLEMZI 1.1. AZ ÁTALÁNYDÍJAS RENDSZER (JELENLEGI E-MATRICA) Az azonos díjkategóriájú gépjárm azonos érvényességi idszakra azonos összeget fizet a használattól függetlenül. Ez az átalánydíjas, matricás rendszer egyszeren, kis beruházási költséggel mködik, így fenntartása, értékesítési és ellenrzési rendszere csak a hálózat bvülésétl kissé elmaradó arányú beruházást igényel. A gyakori használók illetve a hosszú távú forgalomban résztvevk számára e rendkívül olcsó változat mellett nincs lényegi forgalom eltereldés. Ugyanakkor az átalánydíj jelleg díjszedés igen jelents relatív elnyhöz juttatja a gyakori (pl.: gazdasági társaságok), illetve hosszú távú forgalomban résztvevket (pl.: tranzitforgalom) a ritkán (pl.: magánhasználó) illetve rövid szakaszokon (pl.: a helyi) közlekedkkel szemben, akik jelents része ezért a nem díjas utakat veszi igénybe, pazarló, mivel nem ösztönöz a racionális fuvarszervezésre. A gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetési és fenntartási forrásigény fedezete ebben a rendszerben a hálózat középtávon tervezett további bvítésével már nem tarható fenn, ezért a rendszer fokozatos megszüntetése javasolt A MEGTETT ÚTTAL ARÁNYOS DÍJSZEDÉS A használók annyit fizetnek, amennyit a díjasítás alá vont adott útszakaszon közlekednek, vagyis amely mértékben a pályaszerkezetet igénybe veszik, illetve útkapacitást foglalnak. Ez a megoldás alkotja az arányos teherviselés alapját. Ebben az esetben nincs arra mód, hogy a díjas útszakaszokat ritkán, vagy csak rövidebb távon használók terhei fajlagosan magasabbak legyenek és ezzel aránytalan mértékben támogassák mindazokat, akik többször használják az adott infrastruktúrát. Nemzetgazdasági szempontból szükséges lehet bizonyos kedvezményrendszerek kidolgozása, például flotta kedvezmény (maximum 13%), amelyek segítségével forgalom megosztási és környezetvédelmi indokok alapján differenciálni lehet az egyes használói csoportok között. A díjfizetés célja ebben a tarifa rendszerben a finanszírozási források biztosítása mellett a forgalmi igények hely, vagy id szerinti befolyásolása is lehet. Az EU irányelvek 3,5 t megengedett összes tömeg felett egyértelmen ezt a megoldást preferálják. Az e-matricás megoldással mköd magyarországi használati díjas tarifarendszer a közúti finanszírozásban jelentkez, a díjbevételekkel szemben támasztott fokozódó igényeknek nem tud megfelelni (lásd 2. sz. melléklet). Az átalánydíjas rendszerben ugyanis a hálózat és a forgalom növekedésével nem n arányosan a bevétel; nem támogatja a rövid távú autópálya használatot; a gyakori úthasználók fajlagosan aránytalanul kevesebbet fizetnek. Az EU-s irányelvben rögzített 12 tonna feletti tehergépjármvekre kötelezen elírt egynapos matrica díjszabása is igen kedveztlen. Az uniós irányelvben csupán 11 EUR szinten maximált napi díjért ugyanis Magyarországon körülbelül km-t utazhatnak a teherjármvek, amelyért például a megtett úttal arányos rendszerben Csehországban és Németországban EUR, Ausztriában EUR, Svájcban EUR (!) összeget kell fizetni. 7

8 Szakmai állásfoglalás a megtett úttal arányos díjfizetés bevezetésére: A javasolt új útdíj politika célja, hogy a használó és szennyez fizet elv alapján, a díjköteles hálózaton közlekedk a megtett út és költségokozásuk arányában fizessék meg az infrastruktúra használatot. A bevételeket elssorban a díjköteles hálózat üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeire kell fordítani, de ez a bevétel szolgálhat a díjszedés hatásaival érintett úthálózat forgalomtechnikai és környezetvédelmi beruházásainak finanszírozására. A rendszer bevételtermel képességének függvényében kerülhet sor a közlekedési ágazaton belüli egyéb, környezetkímél és energiatakarékos szállítási módok támogatására. A díjbevétel célhoz kötött, a közúti és közlekedési szektorban történ felhasználása uniós követelmény. A hazai szabályozáshoz törvényi felhatalmazás szükséges. A megtett úttal arányos tarifarendszer elektronikus díjszedésnek a bevezetése komoly változást okoz az úthasználók életében, továbbá annak EU-s keretei is még finomítás alatt állnak. Ezen okok miatt mind a díjkategóriákban, mind az útkiterjesztésben, mind pedig a díjszintekben egy elre programozott fokozatos bevezetés tnik az optimális megoldásnak. Ilyen módon az új rendszer már a jelenleginél fokozottabban járul hozzá a hazai közúthálózat üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának finanszírozásához, és mindezt olyan módon lehet elérni, hogy közben az érintett úthasználók is több évre elre tervezhetik költségeiket. Így elkerülhet a hazai fuvarozói piac torzulása, illetve a kis- és középvállalkozások versenykorlátozása. 2. A DÍJSZEDÉSBE BEVONT JÁRMVEK KÖRE A fokozatos bevezethetség a bevont jármvek körére is értelmezhet. A használati és az útdíj rendszer közötti határvonalat mindenképpen össztömeg alapján kell meghúzni, a nemzetközi gyakorlat alapján erre két lehetség van: 12 tonna, illetve 3,5 tonna. Célszeren a 3,5 tonna ez a határ, mivel a külföldi tapasztalatok szerint ez kedvezbb közlekedéspolitikai eredményekkel jár A HAZAI GYAKORLAT ÉS A NEMZETKÖZI TENDENCIÁK A díjszedési rendszer magyarországi indulásakor a koncessziós szakaszokon a francia, járm magasság alapú kategória beosztás létezett. Az elfogadott egységes díjpolitika hiánya miatt egy ideig rendezetlen állapotok uralkodtak a magyar gyorsforgalmi utakon, hiszen január és március között jelents díjszint különbségek mellett négyféle díjkategóriába sorolással háromféle tarifarendszer volt érvényben, amelyeket kétféle technológia szolgált ki. Azonban az tény, hogy a díjköteles szakaszokon haladó valamennyi járm a kategóriájának megfelel díjat fizetett, és mára a hazai úthasználók elfogadták, hogy a kapott szolgáltatás (gyorsaság, kényelem és közlekedés biztonság) ellenértéke a díj. Nem mindegyik Európai Uniós tagországban van ez így, Németországban, a Benelux államokban és néhány skandináv országban a személygépkocsik és a haszonjármvek egy része még ingyenesen használhatják az utakat, csupán a 12 tonna feletti nehéz-tehergépjárm kategória fizet. A déli országokban viszont valamennyi kategóriában fizetni kell az úthasználatért, ugyancsak ez a helyzet az átalánydíjas matricás rendszert mködtet országokban. 8

9 2.2. A DÍJFIZETÉS ALÓL MENTESÍTETT JÁRMVEK A hatályos matricás rendszerhez hasonlóan bizonyos a honvédségi, a nemzetközi szerzdés alapján hazánkban szolgálatot teljesít külföldi fegyveres erk, valamint a rendvédelmi szerveinek szolgálatot teljesít, továbbá a megkülönböztet jelzés használatára jogosult, avagy a díjköteles útszakasz kezeli feladatait ellátó gépjármvei és a kárelhárításban részt vev, megkülönböztet jelzéssel ellátott gépjárm által felvezetett, zárt konvojban haladó gépjármvek után alaphelyzetben a jövben sem kell díjat fizetni. Más, egyedi díjmentesség biztosításának lehetségét (pl.: idényjelleg mezgazdasági vagy eseti nemzetközi humanitárius szállítmányok) is vizsgálni lehet, azonban csak olyan a határig, ami nem kezdi ki a rendszer alapjait, illetve ami nem diszkriminatív A HASZNÁLATI DÍJAS RENDSZER DÍJOSZTÁLYAI A jelenlegi matricás rendszerben az alábbi négy jármosztály létezik: D1 díjosztály: a motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg gépjárm és mindezek bármilyen vontatmánnyal is; D2 díjosztály: a 3,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg gépjárm, valamint gépjárm és vontatmány együttese (jármszerelvény); D3 díjosztály: a 7,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 12,0 tonna megengedett legnagyobb össztömeg gépjárm, valamint gépjárm és vontatmány együttese (jármszerelvény); D4 díjosztály: a Dl, D2 vagy D3 díjkategóriába nem sorolható valamennyi gépjárm. A matricás tarifa rendszerben a motorkerékpárok úthasználatáért fizetend 4 napos jogosultság díja a D1 kategória 4 napos jogosultság díjának 50%-a. A 7,5 tonnát meghaladó össztömeg autóbuszt az össztömegének megfelel díjkategóriánál eggyel alacsonyabb díjkategóriába kell besorolni. A gépjárm és a vontatmány megengedett legnagyobb össztömegének értékét a forgalmi engedélyben szerepl hatósági bejegyzés alapján kell megállapítani. A kategorizálás lefedi a teljes úthasználói kört, a motorkerékpár és busz kedvezbb besorolása a speciális közlekedéspolitikai megfontolások alapján történt A MEGTETT ÚTTAL ARÁNYOS RENDSZER DÍJOSZTÁLYAI A TENGELYSZÁM SZERINTI KATEGORIZÁLÁS Az új rendszerben kezdetben a 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti jármvekre terjed ki a megtett úttal arányos díjfizetés, ahol a jármvek kategóriába sorolása a tengelyszám alapján történhet, a díjfizetk optikai vagy elektronikai úton való ellenrizhetségének érdekében. A jármvek osztályozása: J0 díjkategória: motorkerékpárok; J1 díjkategória: a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg gépjárm és mindezek bármilyen vontatmánnyal is; J2 díjkategória: 3,5 t feletti kéttengelyes tehergépjármvek és valamennyi autóbusz; J3 díjkategória: 3,5 t feletti háromtengelyes tehergépjármvek és jármszerelvények; J4 díjkategória: 3,5 t feletti négy vagy több tengelyes tehergépjármvek és jármszerelvények. 9

10 A KÖRNYEZETVÉDELMI KATEGORIZÁLÁS A hatályos Európai Uniós szabályozás (1999/62/EK irányelv) lehetvé teszi, st a megtett úttal arányos rendszerben 2010-tl elírja a 3,5 tonna feletti jármvek környezetvédelmi szempontok szerinti megkülönböztetését. A motorok szennyezanyag kibocsátása alapján (EURO 0-EURO IV és jobb) további jármosztályokat kell létrehozni, amelyek eltér díjakat fizetnek. A matricás rendszerben nem került sor ilyen kategorizálásra, de a megtett úttal arányos rendszerben ennek bevezetése indokolt, hiszen jelents ösztönz lehet a jármpark megújítására és így a környezetterhelés csökkentésére. Svájcban, Németországban és Csehországban ez a szisztéma mködik, és további országok (pl.: Ausztria) is tervezik a környezetvédelmi kategóriák bevezetését (lásd 3. sz. melléklet). A javasolt hazai környezetvédelmi besorolás: Környezetvédelmi kategória Hazai jármvek aránya A kategória (pl.: EURO III. és jobb) 20% B kategória (pl.: EURO II) 35% C kategória (pl.: EURO I és rosszabb) 45% Szakmai állásfoglalás a megtett úttal arányos tarifarendszerbe bevonni kívánt jármvekre: Az új díjszedési rendszer bevezetésének idpontjában a 3,5 tonna feletti össztömeg jármvek azonnal a megtett út arányában fizetnek, az alábbi kategorizálás szerint: - a tengelyszám alapján: J2-J3-J4 - a járm motorjának környezetvédelmi besorolása alapján A-B-C járm kategóriákban. A J1 3,5 tonna alatti kategória továbbra is egy átmeneti ideig megmarad az átalánydíjas e-matricás rendszerben, illetve az alkalmazott díjszedési technológia függvényében lehetséget kell biztosítani alternatívaként a megtett úttal arányos rendszerbe történ önkéntes belépésre. 3. A HÁLÓZATI KITERJESZTÉS 3.1. A HÁLÓZATKIALAKÍTÁS JELENLEGI ALAPELVEI A koncessziós rendszerben a díjas hálózati elemek mellett azon települések (Gyr, Kecskemét) elkerül útjai ingyenes használatúak maradtak, amelyek kett, vagy annál több leágazással csatlakoztak a gyorsforgalmi utakhoz. Az átalánydíjas tarifarendszer általánossá tételével ez a gyakorlat megmaradt, a nagyobb települések elkerül útjai, és az M0 megépült szakaszai valamint az autópályák fvárosi bevezet szakaszai továbbra is díjmentesek. A 2007-tl bekövetkezett díjpolitikai váltás eredményeképpen a fúthálózat 42 db szakasza a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjármvek számára része a matricás díjszedési rendszernek. Változás történt a díjmentesség tekintetében is, a 3,5 tonna feletti jármvek számára a települési elkerül szakaszok díjkötelessé váltak, jelenleg csak az M0 teljes hossza és az autópályák M0-án belüli bevezet szakaszai illetve az M7 autópálya határ menti 1 km-es szakasza ingyenes. 10

11 3.2. A DÍJMENTESSÉG KRITÉRIUMAI A díjmentesség lehetségének megadása rendkívül érzékeny területe a díjpolitikának, ahol gyakran helyi lobbi érdekek generálnak vitákat. Különösen fontos feladat a települési elkerülk díjmentességének meghatározása, mivel általában ezek a nagy forgalmú, sokszor torlódásos útszakaszok, ahol a díjaknak forgalomszabályozó szerepe is lehet. Külön vizsgálat tárgya az M0, amely vizsgálat megállapításai a díjmentesség egyéb szakaszokon történ megadására is megoldással szolgálhatnak (lásd 4. sz. melléklet). A megfelelen megválasztott díjpolitikával az alábbi célkitzések érhetek el: A közúti forgalom átmen áramai az elkerül szakasz, körgyr használatával kerüljék el az adott települést, ugyanakkor a települési bels un. szektor forgalom tehermentesítési céllal vehesse igénybe az elkerül utat. Törekedni kell ugyanakkor a díjmentes szakaszok minimalizálására és csak azokon a közúti elemeken javasolt az alkalmazása, ahol egyéb eszközökkel a fenti célok nem elérhetek A NEMZETKÖZI GYAKORLAT A mintegy 61 ezer km hosszú európai gyorsforgalmi hálózat ¾-e díjköteles, és ennek meghatározó hányada (80%) a megtett úttal arányos tarifarendszerben mködik. Ebben a rendszerben a díjszedés szinte kizárólag csak a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó autópályákra és autóutakra terjed ki, minimális a díjmentes szakaszok száma (Ausztriában és Németországban nincs is) és a fúthálózaton csak elvétve szednek díjat (Ausztria, Németország, Csehország). Vannak államok (Románia, Bulgária, Lengyelország és Litvánia) amelyek a matricás rendszerükben a gyorsforgalmi utakon kívül (esetenként csak a magasabb jármkategóriákban) a teljes közúthálózaton is díjat szednek. Svájc az egyedüli európai ország, amely a teljes közúthálózatán a tehergépjármvektl a megtett úttal arányos tarifarendszerben szed útdíjat A MEGTETT ÚTTAL ARÁNYOS TARIFARENDSZER JAVASOLT HÁLÓZATI KITERJESZTÉSE Gyorsforgalmi úthálózat Az új díjszedési rendszer a gyorsforgalmi úthálózaton (az autópályákon és az autóutakon) a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó 2 és 3, továbbá 4 vagy többtengelyes gépjármvek és jármszerelvények vonatkozásában (J2, J3, J4 jármosztály) teljes kör megtett úttal arányos díjkötelezettséggel (azaz díjmentes szakaszok nélkül) indulhat el. Kivételt képezhet az M0 körgyr, ahol a szektorforgalom számára továbbra sincs díjfizetési kötelezettség illetve azok az útszakaszok (elssorban határkapcsolatok), ahol forgalomtechnikai okok miatt nincs lehetség díjasításra. Országos fúthálózat A mai matricás rendszer kiterjesztési logikája szerint a fúthálózat meghatározott elemein (lásd 5. sz. melléklet) a gyorsforgalmi úthálózattal elvileg egyidejleg történhet meg az új tarifarendszer bevezetése, ami a települési átvezet szakaszokon és a díjas utak által bezárt területek (zónák) megközelítésében, pontosabban a tiltott átmen forgalom ellenrzésében problémákat vethet fel. A díjas futak esetében a települési szakaszokon jellemz nagy csomópont- 11

12 srség miatt az elkerül utaknál alkalmazott ingyenes szektorforgalomhoz hasonlóan rövidebb szakaszok igénybevétele esetén díjmentes utazások végezhetk. A gyorsforgalmi utakra korlátozott bevezetést idlegesen alkalmazva a rendszer mködésének a 3-5. évétl kezdve a települési átkelési szakaszokat is magába foglaló összefügg, az alkalmazott díjszedési technológia szempontjából rentábilis fúthálózat is díjkötelessé válna a J4 és J3, majd a J2 díjosztályok számára. Lehetség van eddig az idpontig a jelenleg használati díjas 42 db fúti szakasz díjmentességének visszaállítása, vagy alternatívaként ezek az utak továbbra is a matricás rendszerben maradhatnak. A települési, önkormányzati utak A fvárosi, esetlegesen e célból kijelölt utak és az országos futak településeken belüli átkelési szakaszainak kivételével a helyi, önkormányzati utakra a jelenlegi elképzelések szerint nem terjed ki az új rendszer hatálya, ám az önkormányzatokkal Budapesttel különösen a forgalom optimalizálása érdekében folyamatosan egyeztetni szükséges. Egy ilyen kiterjesztés megvalósítása esetén meg kell vizsgálni az országos közutak belterületi szakaszain keletkez bevételek esetleges megosztását az érintett önkormányzatokkal, olyan mértékben, hogy az a díjköteles utak fenntartását még ne veszélyeztesse, ugyanakkor az adott települést is érdekeltté tegye az országos érdekek érvényesítésében és a számukra biztosított többletbevétel közútkezelési célú felhasználásában. Szakmai állásfoglalás a megtett úttal arányos tarifarendszer hálózati kiterjesztésére: A díjköteles útszakaszok meghatározására a most módosítás alatt lév 1999/62/EK Eurovignette irányelv a tagállamoknak szélesebb mozgáskört ad. Ennek alapján nemcsak a gyorsforgalmi utakon és a transzeurópai- úthálózati elemeken, hanem a tagállamok egyéb, forgalom szempontjából fontosnak ítélt útszakaszain is szedhet díj. Jelenleg 974 km autópályán, 112 km autóúton, és 471 km országos fúton azaz összesen 1557 km-en folyik díjszedés. Nincs tehát akadálya a hálózat kiterjesztésének, azonban a díjköteles hálózat meghatározásakor figyelembe kell venni a tervezett díjszed rendszer hatékonysági kritériumait is. A rendszer jövedelmezsége függ az alkalmazott díjszinttl, a díjszedésbe bevont hálózati elemek forgalmi viszonyaitól, a díjszedési technológiától és az ellenrzési szinttl. Ésszer, hogy a legjövedelmezbb, azaz a legkisebb beruházással és üzemeltetési költséggel mködtethet, az optimális bevételt eredményez díjszed rendszert valósítsuk meg, ezért az elzetes számítások szerint az útdíj szedését csak fokozatosan érdemes kiterjeszteni az alacsonyabb jövedelmezség hálózati szakaszokra. Szükséges a díjmentes szakaszok számának illetve hosszának további csökkentése majd a J0 és J1 jármosztály számára is, mivel az elektronikus díjszedési rendszerben mód van arra, hogy díjmentességet a valóban csak a települések bels útjainak használatát mellz, és az adott szektorforgalomban résztvev jármveknek adjunk. 4. DÍJSZINTEK ÉS KATEGÓRIASZORZÓK 4.1. A JELENLEGI TARIFARENDSZER KRITIKÁJA Az ország a legutóbbi kormányzati ciklusokban nagy erfeszítéseket tett a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, öt év alatt megduplázta az autópályák hosszát. Ezek az új illetve felújított utak 12

13 európai szint szolgáltatást biztosítanak. Az országos közúthálózat és az önkormányzati utak jelents hányada azonban leromlott állapotban van. A km hosszú országos közúthálózat közel kétharmada teljes felújításra szorul. Az úthálózatunk teherbírása a hossz 35%-án elégtelen, a rossz felületépség szakaszok aránya 57,6%, és rossz a burkolatok egyenetlensége a mellékút hálózat 75%-án. A mellékutak mielbbi rendbe hozatala megkerülhetetlen feladat. A futak közel 17%-án, a nagy forgalmú, nehéz gépjármvek által igénybe vett tranzit utakon fokozottan jelentkezik a közlekedés biztonságát veszélyeztet keréknyomvályú képzdés. az EU követelményeknek megfelel 115 kn tengelyterhelésre történ kiépítést további mintegy km-en el kell végezni. Az elmúlt évtizedekben az évenként felújított szakaszok hossza a hálózat 2-3%-át tette ki, ami éves átlagos felújítási visszatérési idt jelent. A fenntartási elmaradást jól szemlélteti, hogy az országos közúthálózat értékének nettó/bruttó aránya fokozatosan romlott, az évi 83,9%-os értékkel szemben 55,7%-ra csökkent. Vagyis az állami útvagyon értékvesztése évente kb MrdFt. A tarthatatlan helyzet megoldására született a 2008-ban elfogadott Nemzeti Úthídfelújítási Program. A program megvalósításához szükséges anyagi eszközök elteremtése jelenlegi ismereteink szerint alapveten három forrásból lehetséges: 1. Uniós forrás a Regionális Operatív Programokban; 2. Költségvetésbl az országos közutak felújítására fordítható keret, amely a maradvány elv meghatározása miatt nehezen tervezhet; 3. A legfontosabb finanszírozási forrás a tervezett, megtett úttal arányos díjszedés bevétele. A Regionális Operatív Programokban (ROP) a 4 és 5 számjegy mellékutak felújítására fordítható keret 2010-ig, 47 MrdFt. Ugyancsak Uniós források bevonásával (KÖZOP) történik meg 2013-ig további km fút burkolatának megersítése. A központi költségvetési támogatások folyamatos csökkenése miatt az Útpénztár forrásaiban egyre nagyobb arányt képvisel a matricás díjbevétel, amely 2009-ben várhatóan eléri a nettó 46,1 milliárd forintot. Ugyanakkor csak a évi felújítási forrásigény közel 100 MrdFt, ehhez képest a rendelkezésre álló keret 6 MrdFt, ami új, évi kifizetés munkák indítását nem teszi lehetvé. A megtett úttal arányos díjfizetés mielbbi bevezetése jelents segítséget nyújthat a finanszírozási gondok megoldásához, hiszen az ott keletkezett bevételek szorosan függnek a rendszer paraméterektl (díjszint, hálózat hossz és úthasználat), a matricás rendszerben ugyanakkor az utak kereszthasználata miatt sem a díjköteles hálózat növekedésével sem pedig a növekv futásteljesítményekkel nem növekszik arányosan a díjbevétel. A matrica ára sem emelhet folyamatosan, mert a vonatkozó Eurovignette irányelv a maximálisan kivethet díj mértékét megszabja. A matrica árának korlátozása azt is eredményezi, hogy az un. virtuális díjszint (a különböz kategóriákban a díjbevétel és a jármkategória számított futásteljesítményének hányadosa), tehát a rendszer fajlagos bevételtermel képessége folyamatosan csökken. A matricás díjszedési rendszer bizonyos megtett utazási távolság alatt forgalomterel hatású is, hiszen az egyszeri, rövidtávú utazások esetén még a legrövidebb idtartamra érvényes és így legolcsóbb matrica megvásárlása sem rentábilis az úthasználónak. 13

14 A matricás rendszer bevételtermel képessége tehát ersen korlátozott, ugyanakkor az autópályák szolgáltatási színvonalának megrzése, a koncessziós szakaszok rendelkezésre állási díjának biztosítása és az országos közúthálózat sürget útfelújítási programjának elindítása további addicionális forrásokat igényel. Az Útpénztár bevételei a költségvetési forrásokból jelenleg nem növelhetek, st a gazdasági válság hatására radikálisan, soha nem látott mértékben csökkennek, érzékelhet javulás csak a megtett úttal arányos, elektronikus díjszedés bevezetésétl illetve a közút-finanszírozási stratégia elfogadásától várható. A díjbevételek növelésével, a költségvetési támogatások mértékének minimum változatlansága mellett, arányaiban csökkenthet a társadalmi szerepvállalás az infrastruktúra finanszírozásában. A matricás tarifarendszerben a korlátozott kategóriaszorzók azt eredményezik, hogy a személygépkocsik átlagos futásteljesítményükhöz képest aránytalanul többet fizetnek, mint a közepes és nehéz tehergépjármvek. A személygépkocsik tehát részben kereszt finanszírozzák a tehergépjármvek károkozását. Az átalánydíjas rendszer azonban egyéb, jellegébl adódó aránytalanságot is eredményez. A rendszeresen, és hosszú távon utazók fajlagosan jelentsen kevesebbet fizetnek, mint az eseti úthasználók. Ezt az anomáliát is csak a megtett úttal arányos tarifarendszer bevezetése oldhatja fel (6. sz. melléklet) AZ ALKALMAZHATÓ DÍJSZINTEK ÉS AZOK HATÁSAI A hazai díjszedés története azt igazolja, hogy a helytelenül megválasztott díjszint a díjas hálózatokról való forgalomeltereldést eredményezhet, annak minden hátrányos következményével. A matricás rendszerben az elméletileg kalkulált nettó virtuális díjszintek 2008-ban (Ft/km január 1-i árszinten) az alábbiak voltak: D1 D2 D3 D4 5,74 3,76 4,89 16,29 Ez az úthasználók számára elfogadható mérték díj, nincs forgalom elterel hatása, hiszen a korridorforgalmak vizsgálata azt mutatja, hogy a gyorsforgalmi út és az alternatív fút forgalomterhelése szinte azonos az ingyenes úthasználat során mért megoszlással. A megtett úttal arányos tarifa rendszerben a károkozási arányok figyelembevételével az un. német módszerrel számított maximális tarifák (Ft/km január 1-i árszinten): J1 J2 J3 J4 gyorsforgalmi út (12,84) 30,81 44,93 69,33 fút ((5,21)) (19,31) 28,71 53,77 Ezek az értékek a maximálisan kivethet díjszintet jelentik, ennél alacsonyabb de egymáshoz képest arányos tarifát alkalmazhatunk saját közlekedéspolitikai megfontolásaink alapján. Az egyes jármkategóriák közötti arány, illetve a motorok környezetvédelmi besorolása miatti kategorizálás díjszorzói, ahol a díjszint szorzók kizárólag soronként értelmezendek: díjkategóriák J0 díjkategória: motorkp. J1 díjkategória: személygk. J2 díjkategória: buszok és 2 teng.= tgk. J3 díjkategória: 3 teng. = tgk. J4 díjkategória: 4 teng. tgk. kiterjesztések gyorsforgalmi út (0,5) (1,0) 2,4 3,5 5,4 fút ((0,5)) ((1,0)) (3,7) 5,5 10,3 14

15 Környezetvédelmi kategória Hazai arány J0-J3 díjkategória J4 díjkategória A kategória (pl.: EURO III. és jobb) 20% 0,85 0,80 B kategória (pl.: EURO II) 35% 1,00 1,00 C kategória (pl.: EURO I és rosszabb) 45% 1,15 1,20 A számított maximális díjszint azonnali bevezetése a következ közlekedési költségnövekedést okozná az A-B-C kategóriákban: J1 J2 J3 J4 Költségnövekedés (A) 3% 18% 30% 8% Költségnövekedés (B) 5% 21% 36% 10% Költségnövekedés (C) 6% 25% 42% 13% A hivatásforgalomban közleked jármvek költség összetevi között a matrica cca. 3%, ezért a tarifaváltásból adódó útdíj szintjének növekedése olyan költségnövekedést eredményezne, (különösen a J2-J3 jármosztályokban), amelyek csak megfelel átmeneti id biztosításával háríthatók az úthasználókra. A fokozatosság nem kerülhet el, ezért els ütemben, az útdíj bevezetésének idpontjában az úthasználók számára elfogadható szinthez közeli útdíjjal célszer indítani és három év után lehet elérni a reálisnak tartott, azaz az akkori vásárlóer paritáson számított, az EU átlagos GDP szinthez mért, a hazai jövedelemtermel képességgel arányos német módszer szerinti díjszintet. Ezt követen, a nemzeti jövedelem és a vásárlóer növekedésével arányosan célszer a díjat a számított, maximálisan kivethet szintre hozni, így megrizve a szektorban dolgozó kisebb hazai vállalkozások versenyképességét JAVASLAT AZ INDULÓ DÍJSZINTEKRE Az induló díjszintet optimalizálva, a hivatásforgalomban résztvevk tehervisel képességéhez igazítva kell meghatározni, figyelembe véve a közúti áruforgalom árrugalmasságát. A nemzetközi tehergépjárm-forgalom útdíj-érzékenységére készített tanulmány meghatározta a nemzetközi tapasztalatok alapján becsült, a fajlagos közlekedési költségekre vonatkozó árrugalmasság értékét, amely a -0,4 és -0,9 közötti tartományba esik. Ez azt jelenti, hogy 10%-os költségnövekedés esetén a forgalmi teljesítmény csökkenése (elvándorlás, alternatív utak keresése) 4-9%. Nem megengedhet, hogy a díjpolitikai váltást követen a tehergépjármvek tömege hagyja el a díjfizets szakaszokat és keressen egérutat. Ezért is indokolt az alábbi, moderált induló díjszint alkalmazása, mert így a díjszint emelésbl adódó költségnövekedés hatására sem várható csak 4-12% elvándorlás a leginkább érintett J2 és J3 kategóriákban, és ez, az alternatív utakra javasolt forgalomszabályozási eszközökkel még kezelhet. Ezért a bevezetésre javasolt nettó díjszint (Ft/km) évi árszinten a gyorsforgalmi utakon: J1 J2 J3 J4 6,0 15,0 21,0 34,0 Az ehhez a díjhoz kalkulált közlekedési költségnövekmény környezetvédelmi szorzók nélkül: J1 J2 J3 J4 Költségnövekedés 1% 9% 16% 4% 15

16 A bevezetésre kerül díjszinteknél mód van arra, hogy különböz közlekedéspolitikai és területfejlesztési indokok alapján a régiók fejlettségi paramétereitl függ differenciált díjszintet állapítsunk meg, így minimalizálva a közlekedési költségek emelkedésébl adódó forgalom elvándorlást a díjköteles hálózati elemekrl. Szakmai állásfoglalás a megtett úttal arányos tarifarendszer díjszintjére: A díjszintek meghatározásánál a fokozatosság nem kerülhet el, ezért els ütemben, az útdíj bevezetésének idpontjában az elfogadható, azaz a fizetképes kereslethez igazodó útdíjjal célszer indítani és három év után lehet elérni reálisnak tartott, azaz az akkori, vásárlóer paritáson számított hazai GDP szinttel arányos, un. német módszer szerint számított díjszintet. Ezt követen, a nemzeti jövedelem és a vásárlóer növekedésével arányosan célszer a díjat a környez országok tarifaszintjére hozni, így megrizve a szektorban dolgozó hazai vállalkozások versenyképességét és minimalizálva az alternatív útvonalak többlet terhelését. 5. A LEHETSÉGES MSZAKI MEGOLDÁSOK ÉS AZOK JELLEMZI A díjszedés mszaki és technológiai megoldásai jelents fejldésen mentek keresztül az elmúlt években. A mholdas navigáció forradalmasította a földi helymeghatározást, és az un. GNSS rendszer versenytársává vált a mikrohullámú un. DSRC rendszereknek. Európában is ez a két megoldás verseng egymással, bár az elektronikus díjszedés területén a mikrohullámú megoldások dönt fölényben vannak. A DSRC vagy mikrohullámú technológia olcsó fedélzeti egységbl, útmenti leolvasókból, illetve egy elszámoló központból épül fel. A fedélzeti egység a járm szélvédjén található, a jármrl, továbbá a terhelend számláról tartalmaz információkat. Az út mentén (fel- illetve lehajtók környezetében) telepített díjfizet berendezésekre szerelt adó-vev egység, 5,8 GHz frekvenciájú mikrohullámon kommunikálva a járm fedélzeti egységével, kiolvassa a jármre, illetve a fizetés módjára vonatkozó adatokat, majd továbbítja az elszámoló központba. A fedélzeti egység és a leolvasó közötti távolság maximálisan néhányszor tíz méter lehet. Ez a technológia abban az esetben alkalmazható sikeresen, amikor a díjat jól körülhatárolható útszakaszokon kívánják beszedni, tipikusan autópályákon, gyorsforgalmi utakon, hidak, alagutak esetében. A rendszer kipróbált, bizonyított technológia, egyszer szerelhetsége miatt nemcsak nehézgépjármvek, hanem akár az összes járm díjszedésének megoldására alkalmas. A technológia többsávos útszakaszok esetében is alkalmazható. A másik lehetséges megoldás a német autópályákon használt GNSS/CN (Global Navigation Satellite System / Cellular Network Globális Mholdas Navigációs Rendszer / Mobilkommunikációs Hálózat) technológia. A rendszer drágább fedélzeti egysége egy beépített GPS vev és a Föld körül kering mholdak segítségével pontosan meg tudja határozni, hogy a járm egy fizets autópálya-szakaszon, vagy a vele párhuzamosan haladó ingyenes úton közlekedik-e. A pozíciónak megfelel adatok küldése az elszámoló központba GSM csatornán keresztül meghatározott idközönként történik, ahol az úthasználati díjakat kiszámlázzák az elre regisztrált felhasználó, kamionok esetében tipikusan a szállítmányozási cég számára. A rendszer alkalmazhatóságát nagyban elsegíti, hogy Európa teljes területe lefedett a GSM hálózattal. A felhasználók a mholdas navigációs rendszer segítségével egyéb szolgáltatásokhoz is hozzájutnak, 16

17 így például a fuvarozók folyamatosan nyomon tudják követni jármveik mozgását, a jármvezet pedig számos kényelmi információhoz juthat az esetleges torlódásokról, üzemanyag árakról, pihenhelyekrl stb. 2005, a német rendszer beüzemelése óta a technológia további fejldésen ment keresztül, elssorban a viszonylag komplikált fedélzeti egység (OBE) egyszersödött, olcsóbb lett és a megoldás így egyre versenyképesebbé válik. A jelenlegi fejlettségi színvonalon a DSRC rendszer a nagy forgalmú kevés csomóponttal rendelkez utakon, valamennyi jármkategória díjszedésénél jelenthet költséghatékony megoldást, a GNSS a teljes közúthálózat lefedésre alkalmas, sok addicionális, dönten a nehéz tehergépjármvek flotta menedzseléséhez szükséges szolgáltatás biztosítására alkalmas technológia. Szakmai állásfoglalás a megtett úttal arányos díjszedési rendszer technológiájára: Magyarországon a megtett úttal arányos díjszedési rendszer technológiáját is a díjpolitikához kell alakítani. Az alkalmazott megoldás tegye lehetvé a megállásmentes (free flow) díjszedést, ne okozzon többletterhelést a környezetünknek. A rendszer tudja kezelni a különböz idszaki díjszinteket, a felhasználóknak nyújtandó kedvezményeket és az díjmentes szektor forgalmat, továbbá az alanyi díjmentességet. Ellenrzési rendszere legyen alkalmas az átmenetileg a matricás rendszerben maradó személygépkocsik úthasználat jogosultságának megállapítására is. Alapvet követelmény a technológiával szemben, hogy elemei feleljenek meg az EU 2004/52 EK irányelvében megfogalmazott átjárhatósági elvárásoknak és a most a kodifikációs fázisban lév, az Európai Elektronikus Díjszedési Szolgáltatásról (EETS) szóló Uniós határozat elírásainak 6. A DÍJPOLITIKAI VÁLTÁS SZAKMAI, TÁRSADALMI HATÁSAI A megtett úttal arányos tarifarendszer elektronikus díjszedésnek a díjkategóriákban, a bevont úthálózat kiterjesztésben és a díjszintekben történ, egyaránt fokozatos, elre programozott bevezetése olyan módon járul hozzá a hazai közúthálózat üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának finanszírozásához, hogy közben az érintett úthasználók is több évre elre tervezhetik költségeiket. Ilyen módon elkerülhet a hazai fuvarozói piac torzulása, illetve a kis- és középvállalkozások versenyfeltételeinek romlása, mert a fuvarozók az egységesen és tervezheten növeked fuvarköltségeket elegend idvel rendelkezve fokozatosan beépíthetik a fuvardíjakba, amit a megrendelk a termékeik árán keresztül áthárítanak végfelhasználókra. A folyamat közlekedéspolitikai célkitzéseket szolgál, a környezetkímélbb szállítási módok igénybevételét a társadalmi szint költségek tisztább kimutatásával maga a fogyasztói piac fogja ösztönözni. A több ízben elkészített, reprezentatívnak tekinthet piackutatások azt mutatták, hogy a lakosságnak is és a fuvarozóknak is közel 66-70%-a támogatná a megtett úttal arányos tarifarendszert, amennyiben a díjszint megfizethet marad és a bevételek az utak és a kapcsolódó szolgáltatások színvonalát emelik (7. sz. melléklet). A rendszer transzparensebbé teszi a közúthálózat finanszírozását, hiszen a közúthálózat fenntartási és üzemeltetési költségeinek finanszírozását a költségek felmerülésének helyéhez, és a költséget okozó úthasználókhoz köti. A rendszer bevezetése segíti Magyarország további felzárkózását az európai közlekedési normákhoz és teljesebb csatlakozását az európai közlekedési hálózatba. 17

18 A díjszintek környez országokéhoz való felzárkóztatásának lehetsége elkerülhetvé teszi, hogy hazánk legyen az olcsóbb tranzitforgalmi alternatíva, (ilyen példa az osztrák ED rendszer bevezetése után a 86. sz. fút aránytalanul megntt terhelése). Az elektronikus útdíj fizetési rendszer bevezetése a rendszerelemek forgalmazásával, azok mködtetésével összefüggésben új munkahelyeket teremt, mely növekv vásárlóerkapacitást eredményezhet. A beruházás és a rendszer mködtetésének nemzeti jövedelmet generáló hatása jelen fázisban még nem becsülhet, de a nemzetközi tapasztalatok alapján végzett költség-haszon vizsgálatok kiemelkeden magas megtérülési hányadost prognosztizálnak. A rendszer bevezetésének közvetlen inflációs hatása a 2008-ban elvégzett tanulmány szerint a közvetett hatásokkal együtt a bevezetés évében 0,05%-os, illetve azt követen a díjfelzárkóztatások évében (az ütemtl függen) további 0,015-0,025%-os többletinflációt generálhat. A megtett úttal arányos útdíj fizetési rendszer kiegyenlítettebbé teszi a költségviselést, hiszen mindenki valós úthasználatával arányosan fizet az úthálózat igénybevételéért az eddigi piackutatások szerint a felhasználók körében ez a megoldás támogatást élvez. A felhasználók számára a megtett úttal arányos rendszer lehetséget teremt a rövid szakaszokon történ igénybevételre is. A rendszer használata lehetvé teszi a rövidtávú szállítások autópályára terelését, ezzel csökkentve a forgalomtól kevésbé védett települések lakosainak terhelését, ugyanakkor a rövidtávú szállítások fuvarköltségeinek arányos csökkentésével hozzájárul a helyi gazdasági együttmködések kialakulásához. A megtett úttal arányos autópályadíj arányosan növeli a szállítási költségeket, a vállalkozókat érdekeltté teszi a felels úthasználatban, csökkentve az üres futások környezeti és infrastrukturális költségeit. A bevezetésétl nem lehet jelents átrendezdésre számítani a vasúti és vízi szállítás javára, tekintettel a szolgáltatások egymás irányában érvényesül korlátozott versenypozíciókra. Az új tarifarendszer azonban jelentsen javítja a hazai vasúti áruszállítás versenyképességét, mivel a megemelt közúti tarifák alapján számított tonnakilométer fuvarköltségek a nehéz tehergépjárm kategóriában kétszeresen meghaladják a vasúti fuvarköltségeket. Emellett már középtávon várhatóan jelentsen nnek az útdíjból származó állami többletbevételek, melyek lehetvé teszik a bvül úthálózat valóban megfelel szint fenntartásának finanszírozását. A környezetvédelmileg is differenciált díjtételek fokozatos növelésével a közúti fuvarozás folyamatai kezelhetk, a forgalmi és környezetvédelmi igények egyaránt kiszolgálhatók. A rugalmas technológiának köszönheten térben és idben változtathatóak a díjtételek (alacsony terhelés órákban alacsonyabb díj), amely kedvezen befolyásolhatja a forgalmi terhelés alakulását. Budapest, május 26. Díjstratégiai iroda Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 18

19 7. MELLÉKLETEK A DÍJPOLITIKAI TÉZISEKHEZ ÉS SZAKÉRTI JAVASLATOKHOZ 1. sz. melléklet: A díjköteles hálózat 2009-ben 2. sz. melléklet: A használati díjas (matricás) rendszer korlátai E. A virtuális díjszint változása az évek szerint Nettó virtuális díjszintek január 1-i árszinten R 25,00 Virtuális díjszint [Ft/km] 20,00 15,00 10,00 5,00 D1 D2 D3 D4 0, Évek A jelenlegi idtartamhoz kötött tarifarendszer legnagyobb problémája, hogy az egységnyi forgalmi teljesítményekre vetítve évrl évre kevesebb fajlagos bevételt képes kitermelni, ami már-már a folyó költségek fedezetét is veszélyezteti. Ebben a rendszerben ugyanis az autópályák kereszthasználata miatt a bevétel nem arányos a futásteljesítménnyel, ebbl adódóan az un. virtuális díjszint (az adott kategória összes bevétele és a futásteljesítmény hányadosa) évrl évre csökken. 19

20 Matrica bevételek (nettó; évi értéken) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft D4 D3 D2 D Ft Ft 0 Ft A matrica bevételek változása a futásteljesítmények növekedését nem tükrözi, a díjbevételek növelésében a hálózatfejlesztés hatása illetve a fúti kiterjesztésbl adódó forgalomnövekedés jelenik meg. A megtett úttal arányos tarifarendszerre történ átállás kedvez a rövidtávú utazások autópályákra tereldésének és a hivatásforgalom, ezen belül a tranzit áruszállítás, amely kevésbé ár érzékeny mint az egyéb jármforgalom, jelents többletbevételt generálhat. Fontos szempont a közlekedési költségek arányosabb teherviselése is. adófizetk üzemanyag vásárlók hatásoktól érintettek autópálya használók Az adófizetk jelents része nem használja a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó gyorsforgalmi utakat, azok jótékony hatása csak közvetett módon jut el hozzájuk. A hálózat kiépítéséhez és üzemeltetéséhez azonban a jelenlegi tarifarendszerben adójuk révén jelentsen hozzájárulnak. Ugyanakkor a tranzitforgalom dönt mértékben ezeken az utakon zajlik és az ország méreteinél fogva a külföldi jármvek az itthoni tankolás gyakori elkerülésével az üzemanyagok árába épített adót sem róják le az úthasználatkor. Ezért fontos érdekünk, hogy az útdíjban, a megtett út és a pályaszerkezet használatának arányában járuljanak hozzá az okozott költségek viseléséhez! A jármpark folyamatos korszersítése miatt szintén csökken az üzemanyag fogyasztás, a futásteljesítmény viszont növekszik, ezt a tényezt is a megtett úttal arányos díjfizetéssel lehet a költségek kompenzálásánál érvényesíteni. 20

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály

Részletesebben

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program KÖZLEKEDÉS /2. kötet/ Megbízó: DDRFÜ Kht. Készítette: Fmterv Rt. KTI Kht. 2006. július 24. 1 Tartalomjegyzék I. Vezeti összefoglaló...

Részletesebben

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE B u d a ö r s BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE T a r t a l o m j e g y z é k Budaörs Város Önkormányzat 2008. évi költségvetésének általános

Részletesebben

AZ INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AZ INFRASTRUKTÚRA A KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER

AZ INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AZ INFRASTRUKTÚRA A KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER 1. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉS Személyek és tárgyak rendszeres térbeli helyváltoztatása e célra szolgáló pályák és eszközök igénybevételével Nem öncél, valamely társadalmi

Részletesebben

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest Budapest, 2006. szeptember 14. Tisztelt Miniszter Úr! Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmét egy olyan

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról. - Tájékoztató az önkormányzat 2010. III. negyedéves

TARTALOMJEGYZÉK. az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról. - Tájékoztató az önkormányzat 2010. III. negyedéves TARTALOMJEGYZÉK az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról készült tájékoztató anyagához Tájékoztató az önkormányzat 2010. III. negyedéves gazdálkodásáról Bevételek (1. számú melléklet) Mködési

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról 1. oldal 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ Programjában a Kormány meghirdette a nép ügyvédje intézményének létrehozását. A jelen Koncepcióban kibontott

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester. pályázati koordinátor

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester. pályázati koordinátor Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Lizák János pályázati koordinátor Tárgy: Javaslat az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Kazincbarcika város helyi közforgalmú autóbusz közlekedésével

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

ti1.us Hivatela É,rkez it : 2013 L05,

ti1.us Hivatela É,rkez it : 2013 L05, ti1.us Hivatela Baráth Zsolt országgyűlési képviselő 4ar,,v-sr< r ~ : 1 / ( 7f -3 É,rkez it : 2013 L05, Írásbeli kérdés Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest Budapest, 2006. szeptember 14. Tisztelt Miniszter Úr! Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmét egy olyan

Részletesebben

A Kerékpáros Tárcaközi Bizottság kerékpáros-közlekedést érint KRESZ módosítási javaslatai

A Kerékpáros Tárcaközi Bizottság kerékpáros-közlekedést érint KRESZ módosítási javaslatai A Kerékpáros Tárcaközi Bizottság kerékpáros-közlekedést érint KRESZ módosítási javaslatai Jelen voltak a következ 1-1 szavazati joggal rendelkez szervezetek képviseli: 1. KHEM 2. IRM, ORFK 3. KVVM 4. NFGM

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos 2012. január 01-től

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos 2012. január 01-től 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontja

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022 ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022 E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének 2009. december 01.-i ülésére Újszász Város Önkormányzatának

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék 2010. évi költségvetés általános indoklása Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének általános indokolása...1 oldal

Részletesebben

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel Készítették: MONIGL János HORVÁTTH Balázs BERKI Zsolt KOREN Tamás - 2004 június

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAM TERVEZETE 2015-2019 1 !" # $ % & & '($) # $) ) *+, -.. /0 1!. # '$+00 '20 '20!00' '3' 3# "- 45#% * & " )0*%!",-6! %4,-6! 004,2004.7!! &

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontja

Részletesebben

A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG (A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE)

A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG (A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE) A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG (A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE) 2005 Készült 2005. márciusban, a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály Az EU vidékfejlesztési politikája 2007 és 2013 között volt a témája annak a háttérbeszélgetésnek, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Fosztálya szervezett újságíróknak 2005. június 29-én.

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva KOPINT-DATORG Rt. Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Az euró magyarországi bevezetéséhez vezet, társadalmi és gazdasági szempontból optimális út jellemzirl, annak ütemezésérl, különös tekintettel

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. november végi helyzetéről 2015. december * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE... 2 I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS... 4 II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 6

Részletesebben

A közúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan

A közúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan A közúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan 1 Közlekedéspolitikai alapok Amerika XX. sz. eleje Európa II. vh. után EGK közlekedésszabályozása az egyes ágazatokra csak részoptimumokhoz vezetett nem a

Részletesebben

a 2013. december 31-vel végződő évre Magyar Számviteli Szabályok szerinti, auditált adatok alapján

a 2013. december 31-vel végződő évre Magyar Számviteli Szabályok szerinti, auditált adatok alapján ÉVES JELENTÉS a 2013. december 31-vel végződő évre Magyar Számviteli Szabályok szerinti, auditált adatok alapján Győr, 2014. április 17. Székhely: 9027 Győr, Martin út 1. Postacím: 9002 Győr, Pf. 50 Telefon:

Részletesebben

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN FELHÍVÁS FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN A felhívás címe: Fenntartható közlekedésfejlesztés Pest megyében A felhívás kódszáma: VEKOP-5.3.2-15 Jelen dokumentum Magyarország Kormányának felhívása

Részletesebben

A díj, amit érdemes kivetni Útmutató a tehergépjármûvek útdíjainak új európai uniós szabályozásához*, T&E 06/1

A díj, amit érdemes kivetni Útmutató a tehergépjármûvek útdíjainak új európai uniós szabályozásához*, T&E 06/1 BUDAPEST, 2006 A díj, amit érdemes kivetni Útmutató a tehergépjármûvek útdíjainak új európai uniós szabályozásához*, T&E 06/1 * 2006/38/EK irányelv a nehéz tehergépjármûvekre egyes infrastruktúrák használatáért

Részletesebben

Újrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19.

Újrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19. Újrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19. Újrahasznosított papír és közbeszerzés - Az újrahasznosított papírtermékek nagyobb arányú

Részletesebben

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István,

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István, Készült 2005. március hónapban (kézirat lezárva: 2005. 03. 26.) a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során elnyert támogatásból, az OÉT Munkavédelmi Bizottság

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben

A közúti közlekedés biztonsága

A közúti közlekedés biztonsága A közúti közlekedés biztonsága Budapest, 2003. június okl.építőmérnök, PhD-hallgató, BMGE Út- és Vasútépítési Tanszék Bevezetés A riasztó adatok, a romló tendenciák és a tömeges szerencsétlenségek hívják

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. november 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. november 26-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának Sorszám: III/5 2010. évi költségvetési koncepciója Döntéshozatal módja: Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Véleményezı bizottság:

Részletesebben

A Bankár Tkebefektetési és Tanácsadó Zártkören Mköd Részvénytársaság

A Bankár Tkebefektetési és Tanácsadó Zártkören Mköd Részvénytársaság A Bankár Tkebefektetési és Tanácsadó Zártkören Mköd Részvénytársaság ÖNKÉNTES VÉTELI AJÁNLATA A Skoglund Holding Befektetési Nyilvánosan Mköd Részvénytársaság Budapesti Értéktzsdére bevezetett és nem bevezetett

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontja

Részletesebben

Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a www.ezert.hu honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a 06 40 33 44 55-ös

Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a www.ezert.hu honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a 06 40 33 44 55-ös Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a www.ezert.hu honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a 06 40 33 44 55-ös számon tájékoztató vonalunkat, ahol még részletesebben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Szolnok, 2015. október hó TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ORSZÁGOS

Részletesebben

Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerz dési Feltételek. el fizet i szolgáltatáshoz. (Mobil rádiótelefon és Mobil Internet szolgáltatás)

Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerz dési Feltételek. el fizet i szolgáltatáshoz. (Mobil rádiótelefon és Mobil Internet szolgáltatás) _ Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerzdési Feltételek elfizeti szolgáltatáshoz (Mobil rádiótelefon és Mobil Internet szolgáltatás) Érvényes: 2010. május 18-ától Készítés idpontja: 2010.04.15. Utolsó

Részletesebben

A költségvetési tervezés megalapozása

A költségvetési tervezés megalapozása Ö CS KÖZSÉG ÖNKORMÁN Y Z AT A P O L G Á R M E S T E R 8292 ÖCS, Béke u. 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/198/2015. Az előterjesztést összeállította: Sárfi Józsefné Tárgy: Öcs község Önkormányzatának

Részletesebben

H/4014. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/4014. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/4014. számú országgyűlési határozati javaslat a 25/2007. (III. 20.) OGY határozat alapján az M6-os autópálya Szekszárd Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópálya Bóly

Részletesebben

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,

Részletesebben

/2016. ( ) Korm. rendelet

/2016. ( ) Korm. rendelet 1 /2016. ( ) Korm. rendelet az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HELYETTES ÁLLAMTITKÁR

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HELYETTES ÁLLAMTITKÁR PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Lukács András úr elnök Levegő Munkacsoport Budapest Tárgy: Megtakarítási javaslatok Iktatószám: 3388/ 18/2004. 1044/2004. Tisztelt Elnök Úr! Pénzügyminiszter úr

Részletesebben

Sárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel.

Sárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel. Sárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel.hu 1-99/2008. M E G H Í V Ó Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Drót-Net Kft. 1185 Budapest, József A. utca 1/a. Általános Szerz!dési Feltételek (ÁSZF)

Drót-Net Kft. 1185 Budapest, József A. utca 1/a. Általános Szerz!dési Feltételek (ÁSZF) Drót-Net Kft. 1185 Budapest, József A. utca 1/a. Internet és tárterület szolgáltatás Általános Szerz!dési Feltételek (ÁSZF) Érvényes 2004.03.01-tl Utolsó módosítás: 2008. július 01. 1 Szolgáltató adatai

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról.

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Készült: 2015. október Készítette : Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 1. HAJDÚ-BIHAR

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

A tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában

A tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség A tehergépkocsi-útdíjak bevezetésének hatásai Európában Háttér 2010 júliusától az Európai Unió belga elnöksége arra készül, hogy újraindítja a tárgyalásokat

Részletesebben

MÁV Magyar Államvasutak Zártkören Mköd Részvénytársaság MÁV Magyar Államvasutak Zártkören Mköd Részvénytársaság Tartalomjegyzék I Általános kiegészítések 7 I.1 A vállalkozás bemutatása 7 I.2 A Társaság

Részletesebben

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 1. sz. malléklet A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 201 0-re a budapesti buszpark Európában egyedülállóan rossz

Részletesebben

Tájékoztatónkban szeretnék bemutatni Önnek a MagNet Bank által kínált forint jelzáloghitelek legfontosabb tudnivalóit.

Tájékoztatónkban szeretnék bemutatni Önnek a MagNet Bank által kínált forint jelzáloghitelek legfontosabb tudnivalóit. Tájékoztatónkban szeretnék bemutatni Önnek a MagNet Bank által kínált forint jelzáloghitelek legfontosabb tudnivalóit. Miért a MagNet Bank? Közösségi Mentor Betét és Hitel: Hitelének kamatát csökkentheti,

Részletesebben

DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN

DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN ÚN 40. Szeged, 2015.09.15.-16. DR KELETI IMRE*: GONDOLATOK A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT BURKOLATAI FENNTARTÁSÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A 2014-2020-AS UNIÓS TERVCIKLUSBAN *Aranydiplomás építőmérnök, okleveles gazdasági

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:vi.3604/2004 Előadó:Erdei József Mell.:4 db. Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66)

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 123-6/2007. MELLÉKLETEK: 1DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája,

Részletesebben

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe című kiemelt projekt támogatásához

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

2001.09.17. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 247. szám

2001.09.17. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 247. szám A BIZOTTSÁG 2001. szeptember 7-i AJÁNLÁSA a szervezeteknek a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételét biztosító, 761/2001/EK európai parlamenti és

Részletesebben

Az e-útdíj bevezetése Magyarországon

Az e-útdíj bevezetése Magyarországon MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR Közigazgatási Jogi Tanszék Az e-útdíj bevezetése Magyarországon Konzulens: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens Készítette: Stefánné Erdei Ticia közigazgatási mesterképzés

Részletesebben

PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015.

PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015. PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015. Független Könyvvizsgálói jelentéssel együtt Konszolidált pénzügyi kimutatások 2015.12.31.

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 40/2009. (XII. 23.) számú R E N D E L E T E

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 40/2009. (XII. 23.) számú R E N D E L E T E Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 40/2009. (XII. 23.) számú R E N D E L E T E a Marcali menetrend

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD ÜZLETSZABÁLYZAT ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD Hatálybalépés időpontja: 2013. február 01. Szekszárd, 2013. február 01. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát

Részletesebben

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai 1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Bookline.hu Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Független Könyvvizsgálói Jelentés és Éves beszámoló. 2008. december 31.

Bookline.hu Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Független Könyvvizsgálói Jelentés és Éves beszámoló. 2008. december 31. Bookline.hu Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Független Könyvvizsgálói Jelentés és Éves beszámoló www.bookline.hu Bookline.hu Nyrt. 1097 Budapest, Ecseri út 14-16. Telefon: (36-1) 505-9800, Fax: (36-1)

Részletesebben

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007 XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A fejezet a központi költségvetés devizában

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója

Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója Irányadó jogszabályok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. (3) bekezdés f) pontja szerint a jegyző évente

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: minden bizottság E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének 2014. február 18.-i ülésére Újszász

Részletesebben

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA QUAESTOR Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı Zrt. 1132 Budapest, Váci út 30. Tel: 2999-999 Letétkezelı: Raiffeisen

Részletesebben

Kishajók felelsségbiztosítása 1. Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása

Kishajók felelsségbiztosítása 1. Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása Kishajók felelsségbiztosítása 1 Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása Kishajók felelsségbiztosítása 2 Tartalomjegyzék 1. A biztosítás tárgya...3 2. Szerzd, biztosított...3 3. Együttbiztosított személyek...3

Részletesebben

Beszámoló a polgármester Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban végzett tevékenységéről

Beszámoló a polgármester Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban végzett tevékenységéről Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Szitka Péter Polgárester Beszámoló a polgármester Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban végzett tevékenységéről Kazincbarcika,

Részletesebben

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

FELSZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK 15/1993. (VIII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

FELSZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK 15/1993. (VIII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE FELSZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK 15/1993. (VIII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL (A 17/1993. (IX.25.), a 7/1994. (IV.22.), az 5/1995. (III.24.),

Részletesebben

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5 Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...

Részletesebben

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet Lezárva: 200. december 31. Hatály: 2000.VI.1. - Hatályos - 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet - a nukleáris anyagok nyilvántartási 1. oldal 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartási

Részletesebben