Egy mezőgazdasági vállalkozás (Agroszan Bt.) gazdálkodásának elemzése

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Egy mezőgazdasági vállalkozás (Agroszan Bt.) gazdálkodásának elemzése Bognár Zsuzsanna 2015.

2 Tartalom 1. Bevezetés Mezőgazdaság elméleti alapjai A mezőgazdaság kezdetektől a második világháborúig Mezőgazdaság a második világháború után Út az iparosítás felé Közös agrárpolitika és változások az Európai Uniós csatlakozás után Gazdasági világválság, ahogy a mezőgazdaság megélte Eredményes és hatékony gazdálkodás a mezőgazdaságban Stratégia és tervezés Mezőgazdaság a közgazdaság szemszögéből A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban A mezőgazdasági tevékenység és a változások elemzése, vizsgálata Alapvető fogalmak a mezőgazdaságban Az elemzés eszközei: a mutatók A bázisvállalat bemutatása Agroszan Kereskedelmi és Mezőgazdasági Betéti Társaság A vállalkozás tevékenysége Gépek, berendezések A vállalkozás működését befolyásoló tényezők Az időjárás szerepe a gazdálkodásban Éves működés, körforgás a vállalkozásnál A betakarított termés felhasználása Eredmények elemzése Adózott eredmény elemzése Kapcsolatok, támogatások, lehetőségek A bázisvállalat gazdálkodásának elemzése Gazdálkodás Az adott évi gazdálkodás megkezdéséhez szükséges költségek Területenkénti vetőmagköltségek Egyéb költségek Hatékonyság Naturáliákban mért hatékonyság Gazdasági hatékonyság

3 Termelékenységi mutató Munkatermelékenységi mutató Jövedelmezőség Árbevétel arányos jövedelmezőség Élőmunka arányos jövedelmezőség Költségarányos jövedelmezőség Eszközarányos jövedelmezőség Termelési érték arányos jövedelmezőség Következtetések, javaslatok Összegzés Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Summary

4 1. Bevezetés Napjainkban egyre inkább hódítanak teret a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok, melyek leginkább műszaki termékek gyártásával foglalkoznak (Bosch, Takata). Túlnyomó részt ezek a vállalatok foglalkoztatják térségünkben a legtöbb aktív korú embert. A legfontosabb és legnagyobb létszámot foglalkoztató pozíciók gyakorta nem igényelnek szaktudást, vagy magas végzettséget, ezért sok embernek adnak lehetőséget a vállalatnál. Sokak számára meglepő, hogy egy ilyen természeti adottságokkal rendelkező országban, mint Magyarország, egyre több az ipari vállalat, mely lassan robotokként foglalkoztat százezreket, és az egyébként mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területek kihasználatlanok, vagy beépítés alatt állnak. Egyre kevesebb az a vállalat vagy vállalkozó, aki a kedvező adottságokat kihasználva igyekszik a mezőgazdaságban tevékenykedni, ebből az ágazatból profitálni, megélni. A szakdolgozatom első részében a mezőgazdaság és állattenyésztés elméleti alapjairól lesz szó. Részletesen mutatom be a gazdálkodási folyamatot, az állattenyésztési tevékenységet, valamint a fejlődést, mely az ágazatban megfigyelhető a kezdetőktől napjainkig, kiemelve az elmúlt évtizedekben történt változásokat. A szükséges eszközökről is beszámolok és arról is, hogyan változott az évek során használatuk a mezőgazdaságban. Vizsgálom a mezőgazdaság munkaerő-szükségletének alakulását is. A gazdálkodás éves körforgását és a vele járó kockázati tényezőket, azok kiküszöbölési, megoldási lehetőségeit is megvizsgálom. Elemzem, hogyan és miként változott hazánk mezőgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében, miről szól a közös agrárpolitika és milyen támogatásokhoz juthatnak a magyar gazdálkodók. Részletezem, hogyan járul hozzá a mezőgazdasági tevékenység a nemzetgazdasághoz. Bemutatom a mezőgazdaságban használatos alapfogalmakat és azokat a mutatókat, melyek alapján elemzik a mezőgazdaság hatékonyságát, eredményességét, jövedelmezőségét. A szakdolgozat második részében kerül bemutatásra a bázisvállalat. Az elemzés alapjául szolgáló vállalat nem sorolható a nagyvállalatok kategóriájába, inkább egy kis családi vállalkozásnak mondható. A hosszú évek óta mezőgazdaságban tevékenykedő, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás a tökéletes példája annak, hogy ha rendelkezünk megfelelő nagyságú és állapotú termőterülettel és azt jól kihasználjuk hozzáadva szaktudásunkat, kitartásunkat, türelmünket akkor egy jól jövedelmező vállalkozásnak lehetünk tulajdonosai. Bebizonyítom, hogy aki a családi 3

5 örökségeket nem hagyja veszni, nem kezdi azonnal árulni a területeket, hanem veszi a fáradságot és utána jár, hogyan is lehet azt hasznosítani, milyen módon kell művelni, az bizonyára néhány év leforgása alatt eredményét láthatja a befektetett munkának. Azért esett választásom az Agroszan Bt. vállalatra, mert úgy vélem, az eliparosodó országunkban kevés figyelmet kapnak a kemény munkával pénzüket kereső mezőgazdászok. Amellett, hogy kevesen becsülik az általuk elvégzett tevékenységet, még kevésbé adják át fontosságát a jövő generációinak. A választott vállalat esetében bemutatom a tevékenységet, vázolom, hogy honnan hová jutott el a cég az alapítás óta, milyen válságos helyzeteken ment keresztül, hogyan fejlődött a birtokában lévő terület nagysága, a gépparkja, az eszközállománya. Elemzés alá vetem a vállalkozás eredményeit, vizsgálva mellette a külső befolyásoló tényezőket is, melyek hozzá tesznek (pályázatok, lehetőségek, kapcsolatok) vagy elvesznek (természeti károk, körforgás az évszakokban) az eredményekből. A szakdolgozat harmadik részében kapnak szerepet azok a mutatószámok, melyek segítségével elemezhetők a mezőgazdasági vállalkozások. Bemutatom, hogy a báziscég mezőgazdasági vállalat lévén is sikeresen működik, a megfelelő irányításnak és hozzáértésnek köszönhetően jól profitál és folyamatosan fejlődik. Elemzem az elmúlt három év gazdálkodási adatait, a termés alakulását, ennek függvényében a bevételeket és a gazdálkodással járó ráfordításokat. Végül néhány javaslat kerül bemutatásra, melyek segítségével még tovább fejlődhet a vállalat, javulhatnak az eredményei és hosszú távon fenn maradhat. 4

6 2. Mezőgazdaság elméleti alapjai 2.1. A mezőgazdaság kezdetektől a második világháborúig A mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát adott a vidék embere és közösségei számára. 1 fogalmazza meg Ángyán József (okleveles agrármérnök, mezőgazdasági kutató szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora) 2008-ban írt jegyzetében, hogy mennyire összetett is a mezőgazdaság és mennyire sokrétű, ami ennek kapcsán a természetben lezajlik. Valóban igaz, amit Ángyán József állít, hiszen ha bele gondolunk, a mezőgazdaság tulajdonképpen a legősibb megélhetési forma, melyet az emberek valaha alkalmaztak. Visszatekintve, az ősemberek is a természet adta növényekkel táplálkoztak, gyűjtögették, tárolták a talált és ehető terméseket. A folyamatba azonban mialatt az elvetett magból kifejlett növény és termés lesz megfelelő szaktudás és eszközök híján nem tudtak beavatkozni. Később aztán az évszázadok múltával egy komplex gazdálkodási formát öltött a mezőgazdaság. A felfedezések során egyre több növényfajta lett elérhető termés vagy ültethető formában - az emberek számára, megtanulták a gazdálkodás folyamatának lépései mentén termeszteni a növényeket. Kezdetben a munkálatokat és a hozzá kapcsolódó időszakos beavatkozásokat mind kézzel végezték el az emberek. Az idők folyamán ehhez is társultak a munkát megkönnyítő eszközök először az állatok erejével kiegészülve majd gépekkel, amelyekkel sokkal hatékonyabban lehetett elvégezni a köztes munkálatokat. Ezek használatához azonban elengedhetetlen volt a megfelelő szakértelem, a minél magasabb képzettségi szint. 2 A korszerű eszközök, gépek megjelenésével azonban a fizikai munkaerőigények megszűntek, minden gépesített módon működött. A fejlett technológia lehetővé tette, hogy azokat a munkafázisokat ellenőrzés, szabályozás amiket eddig munkások végeztek, most gépek helyettesítsék. A mezőgazdasági tevékenység végzése során jelentkező munkaerő-szükséglet éves szinten nem egyformán jelentkezik. Az egyes hónapokban hol kevesebb, hol több munkálat 1 Ángyán József: Mezőgazdálkodási stratégiák, egyetemi jegyzet 3. oldal Szent István Egyetem, Gödöllő Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül, 126. oldal Budapest

7 Munkaerőszükséglet (fő/nap) elvégzése szükséges, a munkaerő-szükséglet is ennek arányában változik. A gépesített munkavégzés segítségével megszűnik a segédmunkások idényszerű alkalmazása és az ezzel járó bérköltségek is. (Ennek gazdaságossága viszont országonként és gazdasági helyzetenként eltérő lehet.) A munkaerő-szükséglet havi eloszlását szemlélteti az alábbi ábra is Éves munkaerő-szükséglet alakulása I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónapok 1. ábra Éves munkaerő-szükséglet Forrás: Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül, Budapest oldal Hiábavaló volt minden fejlesztés és változtatás a mezőgazdaságban, mivel a történelem során bekövetkezett változások arra késztették az embereket, hogy mind inkább az iparosítás felé irányuljon figyelmük. A folyamatos háborúzás, a népek közötti harc a területekért csak kárt okozott a mezőgazdaság számára értékes területekben. A mindennapi megélhetést nyújtó növénytermesztés helyett a napra kész hadi készültség került előtérbe, leigázva ezzel az emberek befektetett munkáját. Mindamellett, hogy hatalmas bevetett területek semmisültek meg, az országhatárok is átrendeződtek a háborúk következtében. Magyarországot tekintve a békekötések országunk területének nagy mértékű csökkenését eredményezték, mely teljesen átalakította a magyar gazdasági helyzetet is, az exportra termelt mezőgazdasági termékek helyett ipari termékeket termeltek. Sajnos az ipar nem volt képes annyi embernek munkát adni, mint a mezőgazdaság, ezért az aktív népesség 6

8 nagy része feleslegessé vált a munkaerőpiacon. A bizonytalan helyzet rendeződése után hiába próbált talpra állni a mezőgazdaság, a fejlődést megakadályozta a gazdasági világválság bekövetkezése és a nem sokkal később kialakult második világháború Mezőgazdaság a második világháború után A második világháború következtében hazánkban a mezőgazdaság szenvedte a legtöbb kárt. Az összes háborús kár 53%-a ezt az ágazatot érintette. Ezt követően hosszú idő volt, míg a helyzet rendeződött. Először a magángazdaságok beolvasztása vette kezdetét, ezzel létre jöttek a termelőszövetkezetek. A huzavona és a mezőgazdaság helyzetének elrendezése egészen az 1990-es évekig eltartott. Az ekkor bekövetkezett rendszerváltás az ágazatban is változásokat hozott. A legtöbb nagyüzem megszűnt, mivel keleten már nem vették meg exportra termelt árucikkeinket, kénytelenek voltak csődöt jelenteni az üzemek, aminek következtében emberek milliói váltak munkanélkülivé. Az ebből következő túlkínálat miatt, minden nagyon olcsón kelt el és került külföldi tulajdonba. 3 Az emberek magángazdaságokban folytathatták a gazdálkodást, azonban a kárpótlási rendszer igazságtalansága miatt nem kaptak akkora nagyságú és olyan minőségű földterületet, amelyen jól tudtak volna gazdálkodni Út az iparosítás felé Ekkor indulhatott el a folyamat, mely az emberek többségét ipari, vagy egyéb más foglalkozások felé terelte. Mindemellett az addig rendelkezésre álló nyersanyagokat külföldi forrásból kellett beszerezni a termelés gördülékenysége érdekében, ezért az élelmiszerárak folyamatos növekedést mutattak. Ennek következménye az egy főre jutó élelmiszer fogyasztás évenkénti folyamatos csökkenése, melyet az 2. ábra szemléltet. 3 Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül 62. oldal, Budapest

9 Egy főre eső élelmiszerfogyasztás alakulása (rendszerváltástól napjainkig) ,6 674,3 681,2 614,7 588, Élelmiszerfogyasztás (kg/fő) 2. ábra Élelmiszerfogyasztás alakulása (Forrás: Az 1990-es évek első felében nagy visszaesés figyelhető meg az élelmiszerfogyasztás egy főre eső mennyiségének alakulásában. A helyzet csak a 2000-es évek elejére rendeződik, de akkor sem marad túl sokáig stabil től újabb hirtelen csökkenés következik be. A helyzet alakulása több összetevő eredménye, de mindenképp szerepet játszik benne, hogy a legtöbb nyersanyagot, élelmiszerek alapanyagait külföldi forrásból szerzik be hazánkban, ami drágább, mintha itthon termelnénk meg azokat, a jövedelmek azonban nem nőnek az élelmiszerek árával egyenes arányban, időről időre csökken a bérek reálértéke. Mindeközben országunk az Európai Unióhoz is csatlakozott, ami szintén történelmi fordulópont volt és a mezőgazdaság átalakításának, újragondolásának kezdetét is jelentette Közös agrárpolitika és változások az Európai Uniós csatlakozás után Az Európai Unió közös agrárpolitikája hosszú évtizedekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is megalapították az Európai Gazdasági Közösséget, ami a kölcsönösen előnyös gazdálkodás céljául szolgált. A közösség létrejöttétől kezdve (1957) az Európai Unióhoz csatlakozó országok is a szerződés szerint voltak kötelesek alakítani gazdaságukat és 8

10 piacaikat. A szerződés 39. cikkelye pontosan és világosan fogalmazza meg, a közös agrárpolitika céljait 4 : "- a mezőgazdaság termelékenységének növelése, - a mezőgazdasági foglalkoztatottak méltányos jövedelemhez juttatása, - a piacok stabilizálása, védelme, - az ellátás biztosítása, az önellátás fokának javítása, - méltányos fogyasztói árak kialakítása." május 1-jén 9 másik országgal együtt Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás mint minden újdonság bevezetése egyébként vegyes érzelmekkel töltötte el az embereket. Sokan voltak, akik az újat, a lehetőséget, a fejlődést, az előre lépési esélyt látták az Európai Unió szó láttán, de számos olyan ember volt, aki nem szívesen akart osztozkodni másokkal sem a területen, sem az embereken, sem pedig a támogatásokon. A csatlakozás következtében szinte az élet minden területén változások mentek végbe országunkban, nem volt ez alól kivétel a mezőgazdaság sem, hiszen a csatlakozás következményeképp hazánk is a Közös Agrárpolitika részesévé vált, ami ekkorra már számos változáson ment keresztül az évtizedek során. A Közös Agrárpolitika helyett ekkor az agrár- és vidékpolitika lépett életbe. Ez a politika, egy összetett fejlesztési forma, mely két fő pillér mentén valósul meg: "I. pillér: A mezőgazdaságban élők számára az alapvető megélhetés biztosítása. II. pillér: Az agrárágazatnak, mint a közjavakat előállító ágazat versenyképességének a növelése, a környezeti és vidéki funkcióinak a támogatása, a vidéki területek fejlődésének elősegítése." 5 A két alapot jelentő pillér tehát hangsúlyt fektet azokra a gazdákra, akik a mezőgazdasági tevékenységből élnek meg. Különös figyelmet kapnak azok, akik vidéken élnek, olyan régióban, ahol egyébként is nehezebb az emberek számára a megélhetés. Ha a gazdálkodók elég figyelmet fordítanak a környezetre, a táj ápolására, fenntartható és fejleszthető a mezőgazdaság. Ezáltal a termelékenység is növekszik és az emberek megfelelő 4 Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül VI. fejezet 243. oldal, Budapest Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül VI. fejezet 262. oldal, Budapest

11 élelmiszereket vásárolnak, megbízható alapanyagforrásból. A gazdák különböző támogatásokra pályázhatnak a Közös Agrárpolitika keretein belül. Amennyiben sikeres a pályázat, a gazdálkodó kisebb-nagyobb mennyiségű pénzbeli hozzájárulást kap meghatározott keretek közötti felhasználásra (eszköz, ingatlan, géppark, területfejlesztésre). A költségvetés összege számos tényező függvénye. A támogatás elosztása egy előre meghatározott rend szerint történik az Uniós tagországok között. Magyarország esetében ez úgy alakult, hogy a csatlakozástól számított 9 évre elosztva részesültünk a támogatásban. 1. táblázat Magyar termelők várható támogatása EU- forrás(%) Nemzeti támogatás(%) Összes támogatás(%) Forrás: Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió 14. oldal A támogatások ésszerű felhasználása közös érdek minden ember számára. A jövedelmünkből felhasznált pénzösszeg jelentős részét a mindennapi bevásárlás teszi ki, fontos tehát, hogy olyan termékekre költsünk, melyet kiváló minőségű alapanyagokból készítettek. Lehetőség nyílik a közelben levő termelőktől vásárolni az általuk feldolgozott termékeket, amik garantáltan megbízható forrást jelentenek. Mindamellett, hogy biztonságot jelent az élelmiszeripar számára, a vidéki környezet fenntartásának, ápolásának is hasznot jelent a gazdák munkája. Ennek is köszönhető, hogy a néhány évvel az Uniós csatlakozás után bekövetkező gazdasági válság kevésbé viselte meg az ágazatot. 10

12 2.5. Gazdasági világválság, ahogy a mezőgazdaság megélte A gyengülő gazdaság ellenére a mezőgazdaságban mivel a rendelkezésre álló területeket művelni tudták kevésbé mutatkozott az egyébként jellemző negatív tendencia. A leginkább megtérülni látszó ágazat a válság idején a mezőgazdaság volt, sokan vélték, hogy érdemes termőföldekbe beruházni. A KSH adatait elemezve láthatjuk, hogy 2008-ról 2009-re a betakarított szántóterület nagysága és a betakarított összes termés mennyisége is jókora növekedést mutatott, pedig ez volt a válság első éve. A 2009-es évet követően feltűnik egy visszaesés, valószínűleg ez annak következménye, hogy a mezőgazdaságban ekkor csapódtak le a válság hatásai. Ezt követő években, tehát 2010 után azonban folyamatos növekedés figyelhető meg újra mind a betakarított szántóterület nagyságában, mind a betakarított összes termés mennyiségében. Az elmúlt öt évben Észak- Magyarországot tekintve a művelés alatt lévő szántóterület nagysága stabil növekedést mutat, csupán 2013-ban jelentkezik kis mértékű visszaesés. Megyék szempontjából vizsgálva Borsod-Abaúj-Zemplén megye az élenjáró a művelt szántóterületek tekintetében, 2011 óta az akkor elért 250,4 ezer hektárnyi terület nagysága nem növekedett, de nem is csökkent. Leggyakrabban a mezőgazdaságban a takarmánynövények termesztése az elsődleges cél, ezt vélik a leginkább jövedelmezőnek a vállalkozások, mivel erre van a legnagyobb kereslet hazánkban. A gabonafélékből betakarított összes termés nagyságának alakulása Észak-Magyarországon az országos betakarított terméshez hasonlóan alakult és 2010 között közel 40%-os visszaesést mutatott a gabonafélékből betakarított összes termés. Ezt követően növekedés figyelhető meg, 2010 és 2014 között közel tonnával nőtt a betakarított termés, azonban a évi érték még mindig csak 96%-a a 2008-as évi mennyiségnek. 6 A leggyakrabban termesztett szántóföldi növények Magyarországon a búza, a kukorica, az árpa, a napraforgó, a zab és a lucerna. Ezek azok a növények, melyek termésére a legnagyobb a kereslet belföldön és külföldön egyaránt. A gazdálkodók legtöbb esetben nagykereskedők részére értékesítenek, így jutnak el a hazánkban megtermelt takarmánynövények külföldre. Belföldön legnagyobb felvásárlók az étolajgyártó vállalatok, a sörgyárak, szeszfőzdék. 6 Forrás: adatai alapján 11

13 Termés (tonna) A legnépszerűbb gabonafélék, szántóföldi- és takarmánynövényekből Magyarországon betakarított mennyiséget az elmúlt négy évben (búza, kukorica, árpa, napraforgó, zab, lucerna) a következő vonaldiagram szemlélteti: Termés alakulása Magyarországon Évek Búza Kukorica Árpa Napraforgó Zab Lucerna 3. ábra Szántóföldi betakarítás alakulása Forrás: Az elmúlt években a legnagyobb termést a kukorica hozta a mezőgazdaságban Magyarországon. Nem sokkal ugyan, de mégis kevesebb tonnát takarítottak be a búzából. Köszönhető mindez annak, hogy ezek a leginkább felhasznált takarmányok az állattenyésztésben, folyamatosan nagy kereslet van rájuk és az élelmiszeriparban is gyakran használatos alapanyagok. A napraforgó termés mennyisége a következő a sorrend tekintetében, éves szinten körülbelül ugyanakkora ( tonna) mennyiségű terméssel. Ezt követi az árpa, aminek betakarított mennyisége évről évre növekszik. Valószínűleg a hazai sörgyárak megfelelő felvásárló erőt biztosítanak az árpa termésnek, így a mezőgazdászok előszeretettel ültetik. Utolsó előtti helyen a sorban a lucerna áll, ezt leginkább takarmányozás céljából vetik a gazdálkodók, főként, ha nagy az állatállomány is a vállalkozásnál. Legkevesebb éves termést a zab hozta az elmúlt években, mindössze ~ tonnát évente. Ahhoz, hogy a körforgás, a vetésforgó és minden tervszerűen működjön komoly logisztikai munka szükséges. Évről évre figyelembe kell venni milyen területen milyen növényfajtát ültettünk és mekkora termést takarítottunk be, ennek függvénye, hogy a továbbiakban hogyan változik a területek felosztása. 12

14 3. Eredményes és hatékony gazdálkodás a mezőgazdaságban 3.1. Stratégia és tervezés Napjainkban a vállalkozások tulajdonosai minél nagyobb eredmény elérésére törekednek. Ahhoz, hogy az üzleti évet pozitív eredménnyel zárják számos tényezőnek megfelelően egyezni, működni kell az év során. Mezőgazdasági vállalkozások esetében ahogyan azt már előzőleg is elemeztem még több külső tényező kap szerepet az eredmények elérésében, mint egyéb vállalkozásoknál. Csak megfelelő stratégia birtokában képesek a mezőgazdasági vállalkozások eredményesen működni. A termőföldek legjobb kihasználtsága érdekében hosszú távú tervekre, előző évekből leszűrt tapasztalatra, információkra van szükség. A mezőgazdaságban megtermelt nyersanyagok az élelmiszeripar alapját képezik, ezért tisztában kell lenni a piaci kereslettel, annak változásaival, a rá vonatkozó összefüggésekkel. A fogyasztói igényeket figyelve látható, hogy évről évre előtérbe kerül az egészséges táplálkozás és az ezekhez szükséges nyersanyagok termesztésének növekedése. Bár a fogyasztás mindig a fogyasztók reáljövedelmétől függ, mégis törekednek arra, hogy a megvásárolt élelmiszerek az egészségüket szolgálják. Nem árt vizsgálni az exportérdekeltségeket és azok alakulását, hogy tervezhetőbb legyen az értékesíteni kívánt mennyiség eléréséhez szükséges befektetés is. Az értékesíteni kívánt nyersanyagfajta eladási árát a világpiaci ár határozza meg, aminek alakulását előre nem tudjuk meghatározni. Szerencsés helyzetben vannak azok a vállalkozások, akik nincsenek rákényszerülve az azonnali értékesítésre, megfelelő tároló helyiségekkel rendelkeznek, ezért van lehetőségük várni a világpiaci árváltozások függvényében az eladással. Minden terv és stratégia hiábavaló azonban, ha a természeti tényezők nem adottak az eredményes gazdálkodáshoz. 13

15 3.2. Mezőgazdaság a közgazdaság szemszögéből A mezőgazdaságot közgazdasági szempontból szükséges vizsgálni ahhoz, hogy a fentebb írt összefüggésekre, kérdésekre választ kapjanak a gazdálkodók, mely segítségül szolgál számukra a sikeres működéshez. Napjainkban két kutatási területet különböztetünk meg, mikro- és makroszinten. Az agrárökonómia a makro szférában, a nemzetgazdaság mezőgazdasági ágában, a vállalati gazdaságtan pedig a mikro szférában, a termelés alapegységében végbemenő termelési folyamatokat, gazdasági jelenségeket (vállalati tervezést, szervezést, munkaerőgazdálkodást, stb.) vizsgálja. 7 A két területnek párhuzamosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy a kérdésekre, feltárt jelenségekre közösen választ adhassanak. A mikro szinten jelentkező problémák számos vállalkozás esetében fennállhatnak, ha nem kerülnek megoldásra, az ágazat egészére is kiterjedhetnek. A kutatási területek együttműködése azért fontos, hogy a mezőgazdasági ágazat hatékonyan működhessen hazánkban. Az agrárgazdaság működésének szabályozása épp olyan fontos, mint bármely más gazdasági terület esetében. Az agrárgazdaság szabályozásával az agrárpolitika foglalkozik. Az agrárpolitika gyakorlatilag az általános gazdaságpolitika része, amely a mezőgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul. Kiterjed a mezőgazdasági termelés, az értékesítés, az ár, a hitel, a beruházás és a támogatás kérdéseire, a birtokviszonyok alakítására stb. 8 Az agrárpolitika feladata tehát, hogy a mezőgazdaság folyamatosan fejlődjön mind a módszerek, mind az eszközök tekintetében, vizsgálva a fejlődésre ható tényezőket, lehetőségeket, korlátozásokat. Az állami beavatkozások is az agrárpolitika részét képezik, ez a szerv határozza meg, milyen szinten kell a mezőgazdasági folyamatokat földhasználat, földbérlés, általános jogszabályok, támogatás elosztása szabályozni. Figyelemmel kíséri, hogyan alakul az éves termelés és, hogy ez hogyan mutatkozik meg nemzetgazdasági szinten. Az éves termelés eladási árának alakításában és az értékesítési csatornák meghatározásában is részt vesz. 7 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen oldal 8 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen oldal 14

16 Az agrárgazdaság egy olyan komplex rendszer, melyben a különféle rendszerelemek jó összehangolása szükséges az eredmények elérése érdekében. Az integráció és a dezintegráció 9 párhuzamos működése a felelős azért, hogy a maximális teljesítmény eléréséhez szükséges állandó hatékony funkciók, mindemellett a változtatások egyidőben alakítsák a mezőgazdaságot. A külső befolyásoló tényezők okozta változásokra reagálnia kell az integrált rendszernek, hogy fenntartható legyen a pozitív működés. A technológiai fejlődés és a kutatások eredményei befolyásolják a gazdálkodási folyamat egyes lépéseit, ezeket figyelembe véve kell alakítani a rendszert és annak működését. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hozta magával a mezőgazdaságban az újraintegrálás 10 fogalmát, mely szerint a meglévő technológia alkalmazása mellett kellő mértékben figyelni kell a természeti környezet megóvására. A mezőgazdaság ipari gazdálkodási formává történt átalakulása magával hozta a folyamatos rombolást is. Ahhoz, hogy nagy mennyiségű termést tudjanak elérni évről évre a gazdálkodók, rengeteg olyan növényvédő szert, gyomirtókat, bogárirtó szereket használnak, melyek - amellett, hogy jótékony hatást fejtenek ki a károkozókkal szemben - hatalmas károkat okoznak a talajban, szennyezik a vizeket és megfosztják a termőföldeket az öntisztítástól. Arra kell törekedni, hogy a termőföldeken az emberi beavatkozás nélkül végbe menő folyamatok legyenek előtérben, az ökológiai adottságok kihasználásával tevékenykedjünk a mezőgazdaságban, csökkentsük a pusztító hatású kémiai anyagok használatát A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban A mezőgazdaság által létrehozott éves termés legnagyobb része közvetlenül az élelmiszeriparba kerül át, ahol feldolgozás után késztermékekbe beépülve jut el a fogyasztói társadalomhoz. 11 A megtermelt érték tehát nem közvetlenül épül be a nemzetgazdaságba, hanem az élelmiszeriparban gyártott termékeken keresztül. Az alábbi táblázat azt mutatja, az összevont mérleg alapján, éves szinten hány tonnát használtak fel belföldi élelmezésre a fontosabb gabonafélékből, takarmánynövényekből. 9 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen oldal 10 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen oldal 11 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen oldal 15

17 2. táblázat Élelmezésre fordított termés mennyisége Búza tonna tonna tonna Kukorica tonna tonna tonna Árpa tonna tonna tonna Napraforgó tonna tonna tonna Zab tonna tonna tonna Forrás: A táblázatban szereplő növények közül a búza az, melynek legtöbb termését élelmezésre használják fel 2011 és 2013 között az összes mennyiséget. Ez a leginkább hasznosítható gabonaféle, számtalan élelmiszer alapanyagául szolgál. A kukorica esetében az összes mennyiséghez viszonyítva csak egy kis részét használták fel élelmezésre, legnagyobb részét takarmányként értékesítették, illetve kivitelre szánták. Árpából szintén csak nagyon keveset használtak fel élelmezésre, a legnagyobb rész takarmányozás céljára és kivitelre értékesítették. Napraforgóból nagy mennyiséget használtak fel élelmezésre, de közel ugyanakkora mennyiséget értékesítettek ipari feldolgozásra és egy jelentős részt kivitelre is. A zab legnagyobb részét takarmánynak értékesítették, csak keveset használtak fel élelmezés céljából. A táblázat tehát bizonyításul szolgál annak a ténynek, hogy a mezőgazdaságból származó termékek nagy részét az élelmiszeripar veszi át és dolgozza fel. Ezzel hozzájárul hazánk éves GDP értékéhez. A bruttó hazai termék (Gross DomesticProduct = GDP) az adott évben az adott ország területén létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek fogyasztási és beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke. 12 Nemzetgazdasági szinten folyamatosan arra törekednek, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke minél nagyobb legyen. Erre szolgálnak azok az Európai Uniós programok és tervek is, melyek szeretnék elérni, hogy 12 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen oldal 16

18 Érték, folyó áron, millió Ft még több hasznos területen gazdálkodjunk, ezzel hozzájárulva az országban létrehozott termékek és szolgáltatások összértékéhez. A hozzájárulás mértékének éves alakulását mutatja a 4. ábra. (mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, halászatot együtt véve) Bruttó hozzáadott érték értéke ábra Bruttó hozzáadott érték értéke Forrás: Az elmúlt négy évet vizsgálva az látható, hogy 2011 óta folyamatos növekedés megy végbe a mezőgazdaság által termelt bruttó hozzáadott érték értékét tekintve óta nagyobb mértékű növekedés ment végbe. A teljes bruttó hozzáadott értéknek a mezőgazdaság mindössze 4,6 százalékát adta 2011 és 2013 között, 2014-ben egy tizeddel kevesebb, 4,5 % volt a mezőgazdaság által létrehozott bruttó hozzáadott érték. 13 Sajnos ez még mindig nagyon alacsony az egészhez képest, de pozitívum a stabilitás, melyet az érték mutat az elmúlt években. Bízni kell abban, hogy a támogatások felhasználásával tovább bővítik hazánkban a mezőgazdasággal foglalkozók körét és ezzel jobb eredményeket fognak elérni a termést illetően, növelve ezzel egyidejűleg a GDP-hez hozzáadott értéket is. 13 Forrás: 17

19 3.3. A mezőgazdasági tevékenység és a változások elemzése, vizsgálata A vállalkozások általában előre egy évre (gazdasági év) konkrét célokat tűznek ki az eredményeket illetően. Ahhoz, hogy egy üzleti évet lezárva megvizsgálják az elért eredményeket és összehasonlítsák azokat a tervben meghatározott adatokkal, különböző mutatószámokat használnak. Elemzés alá vonják a területeket, a munkaerőt, a ráfordításokat, az elért termést, a termés értékesítéséből származó bevételt és az ezek összefüggéseiből keletkező mutatókat is megvizsgálják. Az elemzések, vizsgálatok elvégzéséhez ismernünk kell azokat az alapvető mezőgazdasági fogalmakat, amik alapjául szolgálnak mindenféle számításnak Alapvető fogalmak a mezőgazdaságban A fogalmak részletezése a Központi Statisztikai Hivatal fogalomtára alapján történik. 14 A mezőgazdasági ágazat esetében a mezőgazdasági tevékenységet folytató kisvállalkozásokat gazdasági szervezeteknek, másnéven gazdaságoknak nevezzük, amelynek irányítója a gazdálkodó, az a tulajdonos vagy bérlő, aki a gazdaság működéséért a gazdasági és jogi felelősséget viseli. 15 A gazdaságokat termelési típus szerint három csoportba sorolhatjuk. 1. Növénytermesztő gazdaság: ez esetben a tevékenység földhasználaton alapul, csak a használatban lévő földterület alapján minősítjük gazdaságnak. 2. Állattartó gazdaság: az állatállomány nagysága alapján minősítjük gazdaságnak. 3. Vegyes gazdaság: az előző kettő kombinációja, vagyis a földterület és az állatállomány nagyságát tekintve minősül gazdaságnak. Leggyakoribb gazdaság típus a vegyes gazdaság, a legtöbb gazdálkodó valamekkora állatállományt tart mindamellett, hogy növénytermesztéssel is foglalkozik. A növénytermesztésből származó termés egy részét az állatállomány élelmezésére használja fel és az így felhizlalt állatokat valamilyen formában az állatot vagy melléktermékét értékesíteni tudja. 14 Forrás: 15 Forrás: 18

20 A gazdaság a rendelkezésére álló földterület nagyságától, minőségétől függően dönti el, hogy milyen módon hasznosítja azt, vagyis milyen művelési ágat választ az adott földterületen. Művelési ág szempontjából a földterület lehet szántó, kert, erdő, nádas, halastó, gyep, szőlő vagy gyümölcsös, illetve ezek kombinációja. Hazánkat tekintve ez gazdálkodónként vegyesen oszlik meg: vannak, akik csak egyfajta művelési ágat választanak (kizárólag szőlőültetvények, vagy erdőgazdálkodás, vagy szántó, vagy gyümölcsösök), és vannak, akik több fajta művelési ágban tevékenykednek. Magyarországon a hasznos földterületek legnagyobb részén szántó található, amin vetésforgóban gazdálkodnak. Szántó: "Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki." 16 A gazdálkodó az éves tervtől függően használhatja a teljes földterületet, vagy csak egy részét. A használt földterület 17 az a terület, melyen adott időszak alatt ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytattak, a földhasználó viselte a műveléssel járó kockázatot, és őt illette a föld hasznosításából szerzett haszon vagy ráfizetés. A használt földterület lehet a vállalkozás tulajdonosainak saját tulajdona, bérelt vagy más jogcímen használt földterület. Szántó művelési ág esetében sem mindig művelik a teljes rendelkezésre álló területet, hanem több részletben hasznosítják egy-egy részét ez esetben vetésterületről 18 beszélünk, ahol a fővetést végzik. A bevetett terület azonban nem minden esetben egyezik az összes betakarított terület nagyságával, hiszen ha valamilyen kár éri (árvíz, belvíz, stb.) akkor csak kisebb területről tudnak termést betakarítani ilyen esetben szántóföldi betakarított területről 19 beszélünk. 16 Forrás: 17 Forrás: 18 Forrás: 19 Forrás: 19

21 Az elemzés eszközei: a mutatók Minden üzleti év végén vizsgálni kell, hogy mekkora a szántóföldi betakarított területen növénytermesztésből és az állattenyésztésből származó termékek értéke. Ennek meghatározására szolgál a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke. 20 "A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként különkülön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató." 21 A sikeres termeléshez, termékek előállításához a rendelkezésre álló földterületen kívül egyéb termékek és szolgáltatások felhasználására van szükség. Akár saját termelésű, akár más forrásból vásárolt terméket vagy szolgáltatást használunk fel, tudnunk kell, mekkora ezeknek az értéke. Ennek megállapítására használjuk a mezőgazdasági termékek termelésének folyó termelő-felhasználása 22 mutatót. Annak vizsgálatára, hogy milyen hatékonyan gazdálkodtak a gazdaságban egy adott üzleti évben termelékenységi mutatókat 23 használnak. Vizsgálható a naturális hatékonyság, ekkor az átlaghozam lesz az eredmény, vagyis az egy hektárra jutó átlagos termésmennyiség. Ez számolható a teljes vetésterületre, a szántóra, növényenként a vetésterületre. Legjobb módja annak, hogy lássuk, adott üzleti évben, adott vetésterületen, adott növényből mekkora átlagtermést értünk el. Egy gazdaság adott évi gazdasági hatékonyságát úgy elemezhetjük, ha egy vizsgált növényfajta terméséből származó bevétel és a növényfajta vetésterületének hányadosát vesszük. Ennek segítségével az egy hektárra jutó termelési értéket kapjuk eredményül. A vizsgálat után a gazdálkodó döntése, hogy hatékony volt-e az adott területre a vizsgált növényfajtát vetni. 20 Forrás: 21 Forrás: 22 Forrás: 23 Forrás: 20

22 A termés és annak értékesítéséből származó bevétel nagysága attól is függ, hogy milyen módon hasznosítják a gazdálkodók a tulajdonukban lévő gépeket. Minél hatékonyabban csak a szükséges időt és ráfordításokat felhasználva segítik a gazdálkodást, annál jobb eredményt tudhat magáénak a gazdaság. Ennek elemzésére szolgál a termelékenység 24 mutató, mely a bevétel és a gépüzemi idő hányadosa. A mutató segítségével kiderül, hogy gépóránként mekkora bevételt ért el a gazdaság. Az eredmény annál kevesebb, minél nagyobb a gépüzemi idő, vagyis minél több gépi beavatkozás szükséges, annál kisebb az egy gépórára jutó bevétel. A gazdaságban használt mezőgazdasági gépek irányításához szakemberekre van szükség, akik rendelkeznek a gépek használatához szükséges jogosítványokkal. Az emberek munkaideje befolyással van a gazdaság eredményeire is. A gazdaság számára az a legeredményesebb, ha minél kisebb a kieső munkaidő. A munkaerő vizsgálata a munkatermelékenységi mutató 25 segítségével végezhető el. A termelési érték és a munkaóra hányadosával meghatározható az adott évre vonatkozó munkatermelékenység értéke. Érdemes a kapott eredményt az előző évekhez is viszonyítani, ebből láthatóvá válik több év távlatában hogyan változott a munkatermelékenység. A vizsgálat során a munkaidő három típusának összegzésével kell számolni: 1. Tiszta nettó munkaidő: ténylegesen a termelőmunkára fordított idő. 2. Munkában ténylegesen eltöltött idő: a veszteségekkel együtt számított idő. 3. Fizetett munkaidő: a szabadságot és a távollétet is bele számoljuk. Ezeket összeadva kapjuk meg tehát a munkaórát, ami a mutató hányadosa. Annak függvényében is változhat havonta vagy negyedévenként a mutató hányadosa, hogy a gazdaság az állandó alkalmazottak mellett időszaki alkalmazottakat foglalkoztat. Ez leginkább az idénymunkák esetében használandó foglalkoztatási forma. 24 Forrás: 25 Forrás: 21

23 A gazdaságosság és eredményesség mérésére Erdei Ferenc 26 három mutatót vélt érdemesnek: 1. Termelékenység 2. Hatékonyság 3. Jövedelmezőség Ezen három mutató segítségével mérhető az élőmunka hasznossága, a ráfordítások nagysága a termeléshez viszonyítva és a teljesítményekhez kapcsolódó költségek nagysága. Mindent összevetve a gazdaság számára legfontosabb tényező a jövedelem és annak alakulása. A jövedelmezőség 27 mindig a termelési érték termelési költséghez való viszonyításával állapítható meg termelési érték mínusz a termelési költségek=nettó jövedelem. A kapott értéket viszonyítjuk a vele kapcsolatba hozható értékekhez. Többféle jövedelmezőségi mutatót 28 használnak a viszonyítási alapoktól függően: 1. Költségarányos jövedelmezőség: a nettó jövedelem összes eszközhöz viszonyított nagyságát mutatja meg. 2. Termelési érték arányos jövedelmezőség: a nettó jövedelem és az összes termelési érték hányadosaként számszerűsíthető. 3. Eszközarányos jövedelmezőség: a nettó jövedelemnek az összes eszközhöz viszonyított nagyságát fejezi ki. Ismeretes néhány olyan mutató, mely kifejezetten a mezőgazdasági üzemek működését vizsgálja: 1. Élőmunka arányos jövedelmezőség: az üzemi tevékenység eredménye és az átlagos dolgozói létszám hányadosa, megmutatja az egy főre jutó üzemi eredményt. 2. Árbevétel arányos jövedelmezőség: az üzemi tevékenység eredménye és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa, százalékban fejezzük ki. A leírt mutatók alapján teljes körűen vizsgálható a gazdaságok működése, illetve a gazdálkodásban bekövetkezett változások. Mind az adott üzleti évet illetően, mind pedig több év távlatában egymáshoz viszonyíthatóak az adatok. A távlati tervek meghatározásához és a tanúságok levonásához megfelelően használhatóak a bemutatott mezőgazdaságban alkalmazott mutatók. 26 Forrás: Erdei Ferenc: Agrárgazdasági tanulmányok II. kötet (gazdaságosság és termék fejlesztés). Budapest Forrás: 28 Forrás: 22

24 4. A bázisvállalat bemutatása 4.1. Agroszan Kereskedelmi és Mezőgazdasági Betéti Társaság A céget 1999-ben alapították, családi vállalkozásként töretlenül működik azóta is. A családfő kezdeményezte a tevékenység létrehozását, szakirányú hozzáértését mezőgazdasági szakközépiskolában, majd azt követően agrár egyetemen szerezte, mely megfelelő alapot nyújtott ahhoz, hogy egy eredményesen működő vállalkozás alakuljon és fejlődjön. Mindamellett, hogy a vállalkozását működtette, vezető pozíciót töltött be egy három megye gabona gazdálkodásával foglalkozó vállalatnál is. Ennek kapcsán, napi szinten járta az országot, tartott kapcsolatot a hasonló tevékenységet folytató szakemberekkel, mely szintén saját vállalkozásának fejlesztésére szolgált. Naprakész információkkal rendelkezett a vetőmagot árusító vállalkozások kínálatával, áraival, minőségével kapcsolatban. A céget 1999-ben jegyezték be egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis telephelyre, Szendrőbe. A vállalkozás székhelye az ügyvezető lakóhelye, azonban a vállalkozás telephelye a város külterületén található. A telephelyen az említett cég alapítása előtt is mezőgazdasági tevékenységet folytattak, valamint állattenyésztéssel foglalkoztak, ugyanis a vállalkozás alapját a szocializmusban ismert termelőszövetkezet jelentette. A vállalkozás betéti társaságként működik, tulajdonosai a családtagok, egy fő beltag és négy fő kültag. A családfő egyéb vezetői feladatok ellátását végzi állami fenntartású szervezetekben, ezért kisebbik fia vette át a vállalkozás irányítását és az ügyvezetést. Három gyermeke közül a középső fia volt az, akit tinédzser korában elragadott a szakma, olyannyira, hogy tanulmányait is ez irányba folytatta. A gimnáziumi érettségi után villamosmérnök pályára készült, azonban időközben világossá vált, mégis csak a mezőgazdaság lesz az a szakma, amelyben a későbbiekben kiteljesedhet. Édesapja kapcsolatait ápolva, a vállalkozás partnereivel a legjobb viszonyt ápolva működteti sikeresen a céget. Ügyvezető pozíciót képvisel, aláírásra jogosult tag a vállalkozásban. 23

25 4.2. A vállalkozás tevékenysége A mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek szinte minden fajtájával találkozhatunk a vállalkozásban. A jelenleg művelés alatt álló területek egy része rokoni örökség volt, sok apróbb részre oszlott az örökösödés során, azonban a rokonok bérbe adták a kisebb részterületeket a vállalkozónak, így egy egységes területen tud gazdálkodni. A vállalkozás tulajdonában egyáltalán nincs földterület. A művelés alatt álló területek mind magánszemélyek tulajdonát képezik, ezeket a földterületeket adják haszonbérbe a vállalkozás számára (a vállalkozás tulajdonosainak lehet földterülete és azt haszonbérbe adhatja a vállalkozásnak). A haszonbérleti szerződések általában 10 évre szólnak, egyedi esetben lehet több vagy kevesebb, a törvény maximálisan 20 évre engedi megkötni ezeket a szerződéseket. Az elsődleges kezdeti tevékenységek a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, élőállat nagykereskedelme, valamint egyéb termelési célú termék nagykereskedelme voltak. Az elmúlt néhány évet tekintve a jelenlegi gazdálkodásban legfőbb szerep a növénytermesztés, ezen belül is búzát, kukoricát, árpát, zabot, napraforgót, szóját és lucernát termesztenek felváltva a vetésterületeken, összesen 420 ha szántón és 50 ha legelőn gazdálkodnak. Nagy odafigyelést és tervezést igényel, hogy évről évre megtervezzék, melyik vetésterületre milyen növény termesztését kell ütemezni. A tevékenységek sora folyamatosan bővült, a mezőgazdasági termelési célú gazdálkodás mellett megjelent az állattenyésztés is, főképp sertés, szarvasmarha, juh és kecske tenyésztésével foglalkoztak. Jelenleg 400 anyajuhot és 10 tenyészkost tartanak, ebből évente átlagosan 600 bárány a szaporulat, melyet értékesítésre bocsátanak, ha elérték a megfelelő súlyt, ami általában 20-25kg, eladási ára Ft kilogrammonként. Két fő juhászt foglalkoztat a vállalkozás, akik az állatokkal foglalkoznak. Bár az etetést saját terményből meg tudják oldani, ahhoz hogy vágósúlyra növekedjenek a bárányok indítótápot szükséges adni nekik, valamint minden hónapban állatorvos vizsgálja meg a bárányokat, megkapják a szükséges oltóanyagokat, fürösztő anyagokat is, ami elég nagy költséget jelent a vállalkozásnak éves szinten, azonban mégis szívesen gondoskodnak erről a tevékenységről is és elfogadható bevételre tesznek szert a szaporulat értékesítéséből. 24

26 4.3. Gépek, berendezések Amellett, hogy a tevékenységeket saját célra végezték, később más, hasonló tevékenységet végző gazdálkodók számára szolgáltatásként kínálták azokat például Szendrő környékén, valamint Mezőcsát térségében. A vállalkozás tulajdonában lévő géppark és eszköztár segítségével lehetőség van arra, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak olyan mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások és magánszemélyek számára, akiknek a termőföld rendelkezésére áll, azonban nincsenek meg a megfelelő eszközök a megműveléshez. Ez a szolgáltatás jól jövedelmez a vállalkozás számára, az eszközökbe befektetett pénz így sokkal hamarabb megtérül, bár hozzá kell tenni, a munkavégzés miatt az amortizáció is nagyobb értéket mutat, mivel teljesítményarányosan számolják el az eszközök után az értékcsökkenést. A 2012-ben vásárolt kombájn lízingdíját fedezi a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel. Éves szinten nagy pénzösszeget fordítanak a gépjavításra is, hiszen a különböző munkálatok során óhatatlan, hogy megsérüljön, elkopjon egy-egy alkatrész és a munka nem állhat meg, szükség van a gépekre. Jelenleg az alábbi gépek és berendezések vannak a vállalkozás tulajdonában: - 1 db kombájn - 6 db traktor - 1 db rakodógép - 4 db pótkocsi - 1 lajtos kocsi - 2 db tárcsa - 5 db eke - 3 db vetőgép - 1 db műtrágyaszóró - 1 db bálázó - 1 db talajlazító - 2 db kultivátor - 2 db rendsodró - 2 db vegyszerező 25

27 - 3 henger - terményszárító és tisztító gép - 2 db kombinátor - digitális hídmérleg Néhány eszköz kivételével a rendelkezésre álló gépek, berendezések öt évnél régebben beszerzett eszközök ben vásárolták a kombájnt, 2013-ban szerezték be a rakodógépet, a tavalyi évben pedig egy kombinátort és a digitális hídmérleget vásárolta a vállalkozás. Az eszközök folyamatos kopását és elhasználódását mutatja, hogy a gépjavítás költsége éves szinten átlagosan 3 millió forint. Az eszközök számából jól látszik, mennyire sok féle tevékenységet kell elvégezni egy gazdálkodónak a vetéstől az aratásig. A gépek működtetéséhez természetesen emberi erőforrásra van szükség, Az átlagos állományi létszám 2012-ben még csak 5 fő volt, azt követő évben már 6 fő, idei évtől kezdve 7 fő. A dolgozók közül mindenki állandó alkalmazásban van a vállalkozásnál, nem alkalmaznak segédmunkásokat vagy idénymunkásokat, minden munkafázist az állandó dolgozók végeznek. Két fő munkavállaló juhász tevékenységet folytat, négy fő pedig gépkezelőként dolgozik a vállalkozásnál. Az ő munkájuk a legfontosabb, mondhatni ettől függ a vállalkozás eredményessége. A gépek nem automatizáltak, folyamatos irányítás szükséges a működtetésükhöz, ezért minden munkanapon minden gépkezelő dolgozó részt vesz a munkában. Attól függően, hogy épp milyen munkafázis elvégzése szükséges, olyan gépre kerülnek dolgozni. Az összes gép egymással átfedésben működik, mert a tevékenységek egymásra épülnek. Legtöbb esetben a traktor jelenti az erőgépet, ehhez csatolják a munkához megfelelő munkagépet, mellyel a tevékenységet végzik. A már előkészített talaj vetése kétféleképpen történik: a napraforgót, a kukoricát és a szóját szemenkénti vetőgéppel, a búzát, az árpát és a zabot pedig gabonavetőgép segítségével vetik. A vetésidő minden évben attól függ, hogy melyik növényfajtát mekkora területek vetik. Szemenkénti vetés esetében 2,75ha területet, gabonavetés esetében pedig 2ha területet tudnak bevetni egy óra alatt. 26