A búzanemesítés - és búzatermesztés előtt álló kihívások. Láng László MTA ATKI MGI, Martonvásár

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A búzanemesítés - és búzatermesztés előtt álló kihívások. Láng László MTA ATKI MGI, Martonvásár"

Dávid Bodnár
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A búzanemesítés - és búzatermesztés előtt álló kihívások Láng László MTA ATKI MGI, Martonvásár

2 A Világ búzatermesztése A búza fedezi az emberiség kalória igényének 19%-át, fehérje igényének 20%-át

3 A Világ legnagyobb búzatermelői 2012/2013

Mt A Világ és az EU búzatermelése 1996-2013

4 Mt A Világ és az EU búzatermelése Szükséges termés növelés a jövőben: 1,6 % /év

5 Nemzetközi kutatási programok Wheat Initiative: G20 mezőgazdasági miniszterei kezdeményezték 2011-ben Fő kutatási területek - A terméspotenciál növelése - A terméspotenciál megóvása - A termelés fenntarthatóságának növelése a környezet megóvása mellett - Minőség és élelmezésbiztonság International Wheat Yield Partnership 100 millió USD

terméspotenciál megóvása - A termelés fenntarthatóságának növelése a környezet

t/ha A búza termésátlaga Magyarországon 1980-2014 Magyarország: a

6 t/ha A búza termésátlaga Magyarországon Magyarország: a Világ búza termőterület 0,5 %-a, a Világ összes búzatermés 1,2-1,4% 0,6-0,7%

7 A legfejlettebb európai búzatermelő országok termésátlagai t/ha * EU átlag

8 A legfejlettebb európai búzatermelő országok termésátlagai t/ha

9 A szemtermés növelésének lehetőségei 1. Változatlan biomassza tömeg, kedvezőbb szem/szalma arány

10 A búzafajták magasságának változása cm Bánkúti 1201 Bezosztaja 1 Mv 4 Mv 8 Mv 9 Mv 15 Mv 16 Mv

4 Mv 8 Mv 9 Mv 15 Mv 16 Mv 22 1931-1971 1960-1980

11 Búzafajták Harvest-indexe Martonvásár,

13 Búzafajták Harvest-indexe Martonvásár, 2015

14 Búzafajták szalma termése t/ha

15 t/ha Búzafajták biomassza termése Martonvásár, 2015

16 A szemtermés növelésének lehetőségei 2. Nagyobb biomassza tömeg, változatlan szem/szalma arány Több input vagy jobb input hasznosítás

17 300 Műtrágya felhasználás Magyarországon , hatóanyag kg/ha K 150 P 100 N

1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985

18 A szem és szalma N tartalma 6-8 tonnás termésszinten Martonvásár, 2015 kg/ha ,45 kg/q 2,5 kg/q

19 A szem és szalma P tartalma 6-8 tonnás termésszinten Martonvásár, 2015 kg/ha 0,16 kg/q 0,5 kg/q

20 A szem és szalma K tartalma 6-8 tonnás termésszinten Martonvásár, 2015 kg/ha 1,5kg/q 0,4 kg/q

21 Az 1B/1R transzlokációz hordozó fajták elterjedtsége Magyarország, %

22 Növényfajták teljesítménye eltérő genotípus x környezet (kölcsön)hatások esetén 3.a. Genotípus különbség =0 Környezet különbség >0 G x K kölcsönhatás =0 3.b. Genotípus különbség >0 Környezet különbség =0 G x K kölcsönhatás =0 3.c. Genotípus különbség >0 Környezet különbség >0 G x K kölcsönhatás >0 1 2 Termőhely Termőhely Termőhely

23 A potenciális termőképesség kihasználtsága szub-optimális környezetben - alkalmazkodó képesség, stressztűrő képesség

24 Télállóság - fagyállóság

25 Államilag elismert búzafajták fagyállósága fitotronban Túlélés % n= Bánkúti fajta

26 Az Mv Marsall termőképessége Agrotechnikai kísérlet, Martonvásár,

27 A terminális stressz hatása a termésre

28 Solstice Mulan Charger Savanah Eltérő származású búzák kalászolási ideje (Martonvásár, 2013) UK German Slovak Czech Serb Roman Hungarian May Mv nemesítési törzsek 7-28

29 Napi maximum hőmérséklet virágzáskor ,0 35,0 későn kalászoló fajták 30,0 25,0 20,0 15,0 korán kalászoló fajták

30 Eltérő tenyészidejű búzafajták vetésterületi aránya a búzatermesztésben

31 Az Mv Magdaléna kalászolási ideje napok száma május 1-től

32 A búza termését csökkentő biotikus stresszek

34 Az UG99 szárrozsda rassz terjedése Ug99- group of races Uganda TTKSK- Kenya TTKSK- Ethiopia TTKSK- Yemen, Sudan TTKSK- Iran TTKSF- Zimbabwe, South Africa East-Africa Arabian Peninsula Middle-East Pakistan, India 90% of the wheat varieties grown worldwide are susceptible!

35 Martonvásári búzafajták ezerszem-tömege fungiciddel védett és nem védett kísérletben g Martonvásár,

36 Magasság Rht1 Rht2 Rht8 Rht11 Fejlődés VrnA1 VrnB1 VrnD1 PpdD1 Transzlokáció 1B/1R 1A/1R Levélrozsda Lr1 Lr10 Lr26/Sr31/Pm8/Yr9 Lr34/Pm38/Yr18 Lr37/Sr38/Yr17 Molekuláris markerek a nemesítésben Szárrozsda Sr2 Sr26 Sr31/Pm8/Yr9/Lr26 Sr36 Lisztharmat Pm4a Pm8/Lr26/Sr31/Yr9 Pm21 Pm38/Lr34/Yr18 Sárgarozsda Yr9/Sr31 Yr17/Lr37/Sr38 Yr18/Lr34/Pm38 Minőség: Bx7OE ß-expanzin (spelt) Psy1 (durum) Psy2 (durum) SSII-A1 SSII-B1 SSII-D1

37 Változik a felhasználók minőségi igénye Átlagos búza felhasználási adatok Vetőmag 6% Ipari 0% Takarmány 28% Őrlés 38% Veszteség 1% Export 27% Vetőmag 5% Takarmány 14% Őrlés 26% Export+intervenció 54% Veszteség 1%

38 Fehérje % - 14 Minőség prioritások Magyarországon JAVÍTÓ LISZT MINŐSÉGI PÉKSÜTEMÉNY PASTA 13 KENYÉR PUDING YELLOW (CHINESE ) NOODLES CHAPATTIS FLAT BREADS 10 - PLAIN & S.R. FLOUR THICKENERS WHITE (JAPANESE) NOODLES 9 KEKSZ SÜTEMÉNY Szemkeménység Puha Átmeneti Kemény DURUM

39 Fajta

40 Búzatörzsek nedvessikér-tartalmának gyakorisági eloszlása (NIT) Martonvásár, db F 4 n= x=33,9% sikér%

41 A termőképesség és sikér tartalom összefüggése a poszt-regisztrációs kísérletekben GOSZ-VSZT kísérletek, Sikér % y = -0,3646x + 63,264 R 2 = 0, Termés %

42 Sikér % Malmi 1 Malmi 2 Malmi 1. Malmi 2 Malmi 1. Malmi 1. Malmi 1. Malmi 1. Búzafajták minősége Far.Qn Vízfelvétel Stabilitás W Extenzográf Malmi Malmi+ Malmi Malmi+ Malmi Malmi + Malmi Malmi Malmi Malmi Malmi Malmi Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 2 Malmi Malmi 1 + Malmi 1 + Malmi 2 Malmi Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 + Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi Malmi Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 Malmi 1 + Malmi 1 + Malmi 2 Malmi 1 Malmi 1

43 Minőségbúza nemesítési célok Kiváló kenyérsütési minőség Magas fehérje tartalom Export célra alkalmas minőség (Alveográf, Extenzográf) Puhaszemű (keksz) búza (SKCS) Módosított tartalék fehérje összetétel (Bx7oe) Fehérszemű búza Bíborszemű búza Kékszemű búza Magas amilóz tartalom Módosított keményítő összetétel Magas rosttartalmú búza Waxy

44 Special varieties for special products Proteins HMW-glutenins LMW-glutenins AU Starch Minutes

45 Búza liszt = 1 Bio búza liszt = 2,1 * búza liszt Bio spelta liszt = 5,3 * búza liszt

46 GOSZ-VSZT búza kísérleti eredmények 2013 t/ha

47 t/ha GOSZ-VSZT búza kísérleti eredmények 2014

48 GOSZ-VSZT búza kísérleti eredmények 2015 t/ha

Hibridbúzák vetésterülete Európában 1000ha Javasolt vetőmag dózis 150 mag/m2

49 Hibridbúzák vetésterülete Európában 1000ha Javasolt vetőmag dózis 150 mag/m kg/ha Forrás:Blum, Z. (2007): Agronapló XI. 9:8., 2012/8 Saaten Union, 2015

50 Folyamatosan új fajtákra van szükség, mert A termelők nagyobb teljesítményt akarnak elérni Változik az agrotechnika Változik az időjárás (?) Új gomba rasszok és új betegségek jelennek meg Új feldolgozóipari igényeknek kell megfelelni Ki kell szolgálni az export piacok igényeit Piaci környezet átalakul (költség/ár) Jogi környezet változik (GMO?)

51 Az őszi búza adaptációs régiói Európában (Feekes 1978)

52 Külföldi búzafajták vetésterületi aránya Olasz Orosz Bezosztaja 1 (Krasnodar) Olasz Szerb Ukrán Horvát Szlovák (Jubilejnaja 50) D Franz Osztrák

53 A legnagyobb forgalmú búzafajta területi részaránya a vetőmag szaporításokban Mv8 Magdaléna

54 Köszönöm a figyelmet

Hasonló dokumentumok

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika