GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 3. hét

3 Előadás áttekintése A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával

4 A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei

5 BÚZAFAJOK NYUGATI IRÁNYÚ VÁNDORLÁSA (Reinöhl nyomán)

6 A BÚZAFAJOK GÉNCENTRUMA ÉS ELTERJEDÉSE (Reinöhl nyomán) SZÁRMAZÁS vad alakor (Tr. boeoticum) alakor (Tr. monococcum) vad alakor x kecskebúza vad tönke (Tr. dicoccum) (Aegilops speltoides) (Aegilops bicornis) tönke (Tr. dicoccum) négyszálkás búza (Tr. carthlicum) x Aegilops squarnae közönséges búza (Tr. aestivum)

7 A búzafajok termesztésének kora és tartama, valamint mértéke a történelem előtti és alatti időkben Württembergben A fekete sáv mérete mutatja a termesztés mértékét (Bertsch et Bertsch nyomán)

8 A BÚZA TERMŐTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA KÖZÖTT A VILÁGON Termőterület, 1000 ha ,5 2 1,5 1 0,5 Termésátlag, t/ha Termőterület (1000 ha) Termésátlag (t/ha)

9 A BÚZATERMELÉS LEGNAGYOBB TERMELŐ ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA ( ) Egyéb 33% (34%) USA 9% (8%) Kína 17% (15%) Oroszország 9% (8%) Összes termelés 2010: 676 millió t (2020: 719 millió t) EU-27 termelése: 138,3 millió t (2010) 156,8 millió t (2020) EU-27 felhasználása: 144,2 millió t (2010) 161,5 millió t (2020) Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI (2010) India 12% (12%) EU-27 20% (22%)

10 mio t 30 LEGNAGYOBB BÚZAEXPORTŐR ÉS IMPORTŐR ORSZÁGOK, ILLETVE RÉGIÓK KIVITELE ÉS BEHOZATALA (Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010) 20 +8% +23 % 0% -13% +282 % +4% +27% % +32% +33% -105% 0% +14% +5% +4% USA Ausztrália EU-27 Kanada Argentína Oroszország Ukrajna Algéria Brazília Egyiptom Irán Japán Afrika (egyéb) és Közel-Kelet Ázsia (egyéb) Latin-Amerika -40 Forrás: USDA 2009/ /2020

11 BÚZA TERMELÉS (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Termelés (1000 MT) 1 EU Kína India Oroszország Egyesült Államok Kanada Pakisztán Ausztrália Ukrajna Ssz. Ország Termelés (1000 MT) 10 Törökország Kazahsztán Irán Argentína Egyiptom Marokkó Üzbegisztán Egyéb országok Világ összesen

12 BÚZA EXPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) S.sz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok Kanada EU Ausztrália Oroszország Argentína Ukrajna Kazahsztán Kína Brazília S.sz. Ország Export (1000 MT) 11 Pakisztán Törökország Mexikó Japán E.Arab Emirátusok Horvátország Dél-Afrika Szerbia Paraguay Sri Lanka 200 * Becsült adat

13 BÚZA EXPORT (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) S.sz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok EU Kanada Oroszország Ausztrália Ukrajna Kazahsztán Argentína Törökország Mexikó Uruguay Egyéb országok Világ összesen

14 BÚZA IMPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom Brazília Algéria Indonézia Japán EU Irán Koreai Köztársaság Marokkó Irak Ssz. Ország Import (1000 MT) 11 Mexikó Nigéria Egyesült Államok Afganisztán Fülöp-szigetek Banglades Pakisztán Jemen Venezuela Tunézia * Becsült adat

15 BÚZA IMPORT (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom Brazília EU Indonézia Japán Algéria Irak Dél-Korea Nigéria Irán Egyesült Államok Fülöp-szigetek Mexikó Törökország Ssz. Ország Import (1000 MT) 15 Jemen Afganisztán Szíria Líbia Marokkó Szaúd-Arábia Izrael Szudán Venezuela Dél-Afrika Peru Egyéb országok Világ összesen

16 BÚZA EXPORT-IMPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok Kanada EU Ausztrália Oroszország Argentína Ukrajna Kazahsztán Kína Brazília Pakisztán Törökország Mexikó Japán E. Arab Emirátusok Horvátország Dél-Afrika Szerbia Paraguay Sri Lanka 200 * Becsült adat Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom Brazília Algéria Indonézia Japán EU Irán Koreai Köztársaság Marokkó Irak Mexikó Nigéria Egyesült Államok Afganisztán Fülöp-szigetek Banglades Pakisztán Jemen Venezuela Tunézia 1 600

17 BÚZA EXPORT-IMPORT (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok EU Kanada Oroszország Ausztrália Ukrajna Kazahsztán Argentína Törökország Mexikó Uruguay Egyéb országok Világ összesen Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom Brazília EU Indonézia Japán Algéria Irak Dél-Korea Nigéria Irán Egyesült Államok Fülöp-szigetek Mexikó Törökország Jemen Afganisztán Szíria Líbia Marokkó Szaúd-Arábia Izrael Szudán Venezuela Dél-Afrika Peru Egyéb országok Világ összesen

18 A VILÁG LEGNAGYOBB BÚZATERMELŐ TÉRSÉGEI, ORSZÁGAI KIBOCSÁTÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA (Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010) 250 Termelés, millió tonna USA-Can Arg.-Bra. EU-27 FSU India Kína Ausztrália Egyéb 2009/ /2020

19 A VILÁG BÚZAFELHASZNÁLÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA (Forrás: USDA, FAPRI) USDA 2008/2009 FAPRI 2018/ ,47 20,8 122,304 47,54 518,15 587, ,05 170,452 Takarmány Bioüzemanyag Élelmiszer és egyéb Zárókészlet ezer tonna

20 A BÚZATERMESZTÉS ÁTNÉZETES TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON (Pepó Péter, 2010) Római idők Pannonia (Dunántúl) primitív búzafajok termesztése Honfoglalás előtti időszak Kárpát-medence szlávok, avarok, egyéb itt élő népek termesztettek Tr. dicoccum, Tr. spelta, Tr. aestivum Honfoglalás előtt Magyarok vándorlás fő gabona: árpa, köles, pohánka búza csak korlátozott mértékben Honfoglalás után Árpád-házi királyok még mindig a kása gabonák a fontosak, egyre jelentősebb azonban a búzatermesztés XIV-XVI. század meghatározó gabona a búza belső ellátás mellett igen fontos export Török hódoltság XVI-XVII. század az ország meghatározó, alföldi területein csökkenő búzaterület és alacsony színvonalú agrotechnika Uradalmi gazdálkodás XVIII-XIX. század hatalmas, újara benépesített területek, egyoldalúan szélsőséges búza vetésszerkezet, kedvező gazdasági feltételek (Napóleoni-háborúk, dualizmus) újból fontos exportcikk termékenyítő hatás a gépgyártásra, malomiparra Két világháború között vegyes gazdálkodás (kisüzemek, elmaradott termesztéstechnológia kiváló fajták (Bánkúti 1201) uradalmak) szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyorsan fejlődő agrotechnika jó fajták jelentős export a KGST országokba napjaink kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági feltételek változó birtokméret heterogén technológiai és szakmai szint változó értékesítési lehetőségek EU tagság

21 Fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és termésátlaga Magyarországon ( ) Növény Vetésterület ezer ha Termésátlag t/ha Őszi búza ,12 3,6 5,02 3,83 Rozs ,18 2,49 1,96 2,65 1,87 Tritikále ,40 2,94 3,82 2,97 Tavaszi árpa ,57 2,58 5,02 2,57 Őszi árpa ,92 3,68 4,79 3,6 Kukorica ,8 7,03 3,75 7,60 6,49 Borsó ,7 2,67 2,22 2,57 1,62 Szója ,36 1,82 2,66 2,31 Napraforgó ,23 2,05 2,70 2,34 Repce ,62 2,37 2,16 2,65 2,14 Burgonya ,35 23,11 25,65 24,57 Cukorrépa ,4 51,22 38,73 57,27 51,79 Dohány 5,9 5,6 5,8 5,8 1,55 1,12 1,65 1,33 Lucerna ,93 4,34 5,38 3,98

22 ha AZ ŐSZI BÚZA VETÉSTERÜLETÉNEK ÉS TERMÉSÁTLAGÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON (KSH adatok, ) t/ha vetésterület (ha) termésátlag (t/ha)

23 AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA ÉS TERMÉSSTABILITÁSA HAZÁNKBAN (KSH adatok) Év Termésátlag (kg/ha) Átlag (kg/ha) Min. - max. termés (%) Termésingadozás intervalluma (%)

24 ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2007)

25 ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2008)

26 ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2009)

27 ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2007)

28 ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2008)

29 ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2009)

30

31 A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK RÉSZEI (tömeg %) Termés- és maghéj Aleuronréteg Endospermium Csíra 8,0 % 7,0 % 82,5 % 2,5 % Összesen 100,0 %

32 A BÚZASZEM KÉMIAI ÖSSZETÉTELE Víz Nyersrost Nyerszsír Nyersfehérje albuminok globulinok gliadin glutelin N-mentes kiv. anyag keményítő cukrok pentozánok Hamu 10,0-13,5 % 2,0-2,5 % 1,5-2,0 % 11,0-18,0 % 0,40 % 0,60 % 4,00 % 4,00 % 65,0-70,0 % 50,0-60,0 % 2,5 % 6,0-7,5 % 1,8-2,0 %

33 BÚZASZALMA KÉMIAI ÖSSZETÉTELE 1000 g szárazanyagban % Nyersfehérje 4,8 Nyerszsír 1,6 Nyersrost 43,9 Nitrogénmentes kivonható anyag 44,6 Hamu 5,1 Kémiai összetevők % C H O N S Fűtőérték MJ/kg Illóanyag % Hamu % 45 6,0 43 0,6 0,12 17,3 74 6,0

34 szemtermés A búza felhasználása liszt ipar sütőipar édesipar müzli tápszerek tésztaipar élelmiszeripar (keksz, chips) keményítőgyártás szeszipar textilipar műanyagipar gyógyszeripar takarmány abraktakarmány takarmánypremixek szalma + egyéb részek alomanyag papírgyártás energetika takarmányipar vegyipar szervesanyag-visszapótlás

35 Német kenyérfélék

36 Francia kenyérfélék

37 Amerikai kenyérfélék

38 Kelet-európai és orosz kenyérfélék

39 Ázsiai kenyérfélék Indiai Japán Kínai

40 Közép-Kelet és Észak-Afrika kenyérféléi

41 A BÚZA MINŐSÉGI KATEGÓRIÁI Hagyományos minőségi kategóriák malmi minőség (különféle kenyérfélék és péksütemények) javító minőség takarmány minőség (fehérjetartalom, aminosav-összetétel stb.) Új minőségi kategóriák speciális élelmiszeripari felhasználás keksz és egyéb édesipari hamburger snack fagyasztott tészták vitális glutin előállítás (élelmiszeripari adalék) ipari feldolgozás búzacsíra olaj alkohol gyógyszeralapanyag (E-vitamin, glutaminsav stb.) biobúza száraztészta (durum, részben aestivum) külpiaci minőség (W, P,L bagett és egyéb termékek) intervenciós minőség

42 MINŐSÉGI MUTATÓK ÉS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK A BÚZATERMESZTÉSBEN Minőségi mutató Magyar Szabvány Javító Malmi I. Intervenciós Francia Szabvány Kanadai tavaszi piros búza CWRSW Hl tömeg (kg) >78 >76 >73 >80 Fehérjetartalom % >12,5 >12,5 >10,5 >11 >13,5 Sikér % >34 >30 >32,5 Sikérterülés (mm) Esésszám (sec) >300 >250 >220 >220 Valorigráfos érték >70 (A 2 ) >55 (B 1 ) Zeleny-féle szám (ml) >35 >35 >22 >65 W (10-4 J) * P (mm) 40-60* L (mm) * * saját mérés

43 KANADÁBAN KIALAKÍTOTT BÚZAFAJTA CSOPORTOK Rövidítés Megnevezés Felhasználás CWRS Nyugat Kanadai Piros Tavasz Kenyérbúza CWAD Kanadai Borostyán Durum Borostyán színű durumbúza CPSR Kanadai Préri Tavaszi Piros Ázsiai exportra tésztagyártáshoz CWES Nyugat Kanadai Extra Erős Tavaszi Fagyasztott tészta gyártásra CPSW Kanadai Préri Tavaszi Fehér Kenyérbúza közel-keleti exportra CWSWS Nyugat Kanadai Lágy Fehér Tavaszi Gyenge liszt, sütemény, keksz CWRW Nyugat Kanadai Piros Őszi Kenyérbúza CWFW Nyugat Kanadai Takarmánybúza Takarmányozás A csoportba sorolás paraméterei (vizuális): a szemtermés - színe - mérete - alakja - alsó része - vállmagassága - csúcsi rész magassága Alcsoportok kialakítása: - fehérjetartalom - fuzáriumfertőzöttség

44 BÚZA SZABVÁNYOK ÉS A TERVEZETT PANNON VÉDJEGY KATEGÓRIÁINAK MINŐSÉGI KRITÉRIUMAI MSZ 6383: /2000/EK Pannon védjegy Minőségi kritériumok Javító Malmi I. Malmi II. Malmi III. EURO búza Prémium kategória Standard kategória Hektoliter tömeg (kg/hl) Szemkeménység HI, min. (%) Búza nyersfehérje tartalom min. (%) ,0 12,5 Búza nyersfehérje tartalom szárazanyagra, min. (%) ,0 14,5 Nedvességtartalom, max. (%) 14,5 14,5 14,5 14,5 14,5 13,5 13,5 Esésszám, min. (sec) Beltartalom Hamutartalom (%) ,5 0,5 Liszt nyersfehérje tartalom, min. (%) 12,5 12,5 12,0 11,5 10,5 13,0 11,5 Liszt nedves sikér mennyisége, min. (%) ,0 11,5 Nedves sikér terülése (mm/h) Szedimentációs érték Zeleny szerint (ml) Sütőipari értékcsoport (értékszám), min. A(>69,9) B1(69,9-54,8) B2(54,8-44, Farinográf vízfelvétel 14 %-ra, min. (%) Farinográf tészta kialakulási idő, max. (perc) ,0 6,0 Farinográf stabilitás, min. (perc) ,0 6,0 Alveográf W, min. (10-4 joules) Alveográf P/L, max ,0 1,5 Extenzográf energia 135 percnél, min. (cm 2 )

45 AZ EURO BÚZÁRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK Sikér min. 26% Fehérje min. 11,5% Fajsúly/kg/hl min. 76% Esésszám (Hg) min. 220 Nedvesség max. 14,5% Zeleny index (ml) min. 30 W min. 160 Keverékesség max. 2% Ezen belül fuzárium max. 1% egyéb káros keverék max. 0,5%

46 Lisztfajták felhasználása Búzaliszt A sütéshez szükséges legfontosabb nyersanyag. Ha a lisztet vízzel összekeverjük, gyúrjuk, akkor jellegzetesen megváltozik. Könnyen emészthető. Rozsliszt A rozs mostohább éghajlatú vagy gyengébb talajú vidék gabonája. A rozsliszt fehérjéi nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák a nagy molekulák kialakulását. Ezért tisztán rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni. (max. 50%) A rozsliszt keményítője eltér a búzaliszt keményítőjétől, a vizet jobban magába zárja. Ebből is adódik, hogy a rozskenyér tovább marad friss állapotban. Graham-liszt Az elnevezése a liszt bevezetését kezdeményező Graham amerikai orvos nevéből származik. A Graham-liszt étkezési búzából őrölt liszt, amely a gabonaszem héjrészeit (korpa) is tartalmazza. Emésztési zavarokban szenvedő betegek részére nagyon ajánlott. A Graham-liszt nagy héjtartalma miatt zsírban, cukorban, enzimekben gazdag, ezért romlandóbb, mint a búzalisztek, de tovább eláll, mint a teljes kiőrlésűek. Durumbúza A mérsékelt égöv melegebb vidékein (főleg Olaszországban) váltja fel részben a kenyérbúzát. Lisztje fehérjében igen gazdag, szeme igen kemény (neve is innen ered). A durumbúzából sikérjének különleges minősége alapján főleg a száraztészta gyártásának kiváló alapanyaga. A tojásos tésztákkal szemben túlfőzve sem ázik szét. A durumlisztes kenyér kissé sűrűbb, tömörebb, mint a fehérkenyér; belseje a kukoricakenyérre emlékeztető sárgás színű lesz. Tönkölybúza Ősi faj. Ezt a búzafajtát már Egyiptomban is termesztették. Rendkívül magas fehérjetartalma (azaz jól keleszthető a magas sikértartalma miatt), ideális ásványi anyag és nyomelem tartalma miatt az emésztőrendszer számára igen kedvező. Szeléntartalma különösen magas. Szeretik bio élelmiszerként, mert teljesen vegyszermentesen termeszthető. Bátran használható minden olyan receptnél, ahol búzalisztet említenek. Kukorica-liszt Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárga színű, kellemes ízű lesz tőle a kenyér. Rizsliszt Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Sűrítő adalékként is praktikus. Árpaliszt Csak magában használva nagyon tömör, lapos lesz a kenyér. Bizonyos arányban búza- és rozsliszttel keverik. Kis mennyiségben használjuk. Vas és cink tartalma említésre méltó. Hajdinaliszt Szójaliszt Molnár-liszt Földes ízű, kis mennyiségben használandó. Magas fehérje tartalmú, egészséges táplálék kiegészítő. Kis mennyiségben használjuk, csupán 5-10% legyen a lisztmennyiség súlyának. Nagyobb mennyiségben a tészta állagát rontja. Ez egyfajta keverékliszt (volt), amibe sokféle gabonát öntöttek össze: búzát, rozsot, árpát, kukoricát.

47 Lisztfajták Kód Megnevezés Megjegyzés BL-51 Sima búzaliszt Német kódja: 405 Régebben dupla nullás liszt "00" BL-55 Finom (búza) liszt Német kódja: 550 Fehér színű. Péksütemények és kenyér sütéséhez alkalmas liszt. BL-80 Fehér kenyérliszt Német kódja: 1050 Angolul: white bread flour A finomlisztnél sötétebb színű finomliszt. Kenyérsütéshez az a legalkalmasabb lisztfajta. BL-112 Félfehér kenyérliszt (Egységes búzaliszt) BL-200 Teljes kiőrlésű búzaliszt Német kódja: 1700 BF-53 Egyszer fogós liszt BF-55 Félfogós liszt BFF-55 Rétesliszt (kétszer fogós liszt) Angolul: strong white bread flour Régebben nullás liszt "0" Jó sikértulajdonságú, kuglófokhoz, gyümölcskenyerekhez és egyéb sült tésztafélék készítéséhez használjuk. AD Búzadara Angolul: strong white softgrain bread flour GL-200 Graham liszt TL-50 Tésztaipari liszt DSL Durum simaliszt TDD Tésztaipari durum dara TBL-70 Fehér tönköly(búza)liszt TBL-300 Teljes kiőrlésű tönköly(búza)liszt RL-60 Fehér rozsliszt (rozsláng) A félbarna kenyér készítéséhez használjak. RL-90 Világos rozsliszt Barna kenyér készül belőle. RL-125 Sötét rozsliszt RL-190 Teljes kiőrlésű rozsliszt

48 MAGYARORSZÁG BÚZA MÉRLEGE Megnevezés Mennyiség (ezer tonna) Megtermelt termés Belső felhasználás - malomipar - takarmány - vetőmag - ipari felhasználás - veszteség Belső felhasználás összesen átlag Export (intervenció)

49 A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával

50 A búza vegetatív és generatív fejlődése (Feekes-skála)

51

52 ZADOK-FÉLE FENOLÓGIAI KÓDRENDSZER csírázás kelés bokrosodás szárbaindulás és hajtásnövekedés zászlóslevél kialakulása kalászhányás virágzás tejesérés viaszérés teljesérés

53 KUPERMAN-FÉLE ONTOGENETIKAI ETAPOK 1. Az elsődleges hajtás-tenyészőcsúcs képződésének állapota. 2. A szalmaszár csomójának, szártagjainak, levélhüvelykezdeményeinek differenciálódása. 3. A hajtás-tenyészőcsúcs megnyúlása (elsődleges tengely), az első szegmentumok egyidejű differenciálódása és a pikkelyszerű védőlevelek fejlődése. 4. A pikkelyszerű védőlevelek hónaljából kilépő kalászkakezdemények (másodlagos tengely) kialakulása. 5. A pelyvák és toklászok, valamint a termő- és porzókezdemények képződésének kezdete. 6. A sporangiumszövet (virágporszemek) és a termő fejlődése. 7. A kalászkaszártagok hosszanti megnyúlása, a pelyvák, toklászok és virágok, valamint szálkaszerű képződmények vagy szálkák növekedése. 8. Kalászolás. 9. Virágzás, megtermékenyülés. 10.Csíra- és endospermium-képződés. 11.Viaszérés. 12.Teljesérés.

54

55 Fejlődési stádiumok a BBCH skála alapján

56 Kelés 1 levél 2 levél 3 levél Bokrosodás kezdete Bokrosodás vége Szárbaindulás

57 szárnövekedés virágzás érés szemtelítődés

58 FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA I. (Pepó Péter, 2010) Csírázás kelés betakarítás utáni dormancia hypogeaikus csírázás hőoptimum o C, vízfelvétel a szemtömeg min 50% időtartam 8-15 nap AGROTECHNIKA elővetemény talajművelés tápanyagellátás vetés (idő, mélység) Fiatal növény fejlődése keléstől 3 leveles állapotig hőoptimum o C, megfelelő vízellátás AGROTECHNIKA megegyezik a csírázás-kelés szakasszal Bokrosodás első mellékhajtás megjelenésétől szárindulásig ősszel kezdődik tavasszal folytatódik télen vernalizáció (jarovizáció) opt. (-1) (+1) o C, ideje nap előfeltétele a szárbaindulásnak bokrosodás hőoptimuma o C, áttelelés (kifagyás, kipállás, felfagyás)időtartam 8-15 nap áttelelés elősegítése AGROTECHNIKA - szénhidrátképződés vetésidő - bokrosodási mélység - vetésmélység tavaszi bokrosodás elősegítése - télvégi N-fejtrágyázás kalászszám/m 2 - gyomirtás - belvízlevezetés - betegségek elleni védelem

59 FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA II. (Pepó Péter, 2010) Szárbaindulás intenzív szárnövekedés első szárcsomó kialakulásától - kalászolásig nap hőoptimum o C, nagy víz- és tápanyagfelvétel kalászdifferenciálódás intenzív szárazanyag képződés AGROTECHNIKA N-fejtrágyázás szemszám/kalász gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem szárrövidítő öntözés Kalászolás első kalászok megjelenésétől az első portokok megjelenéséig generatív szakasz kezdete hőoptimum o C, nagy vízigény relatív rövid időtartam (4-9 nap) AGROTECHNIKA N-fejtrágyázás minőség, ezerszemtömeg betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem Virágzás első portoktól az utolsó portok elhervadásáig előfeltétel: rövid-hosszú nappalos megvilágítás hőoptimum o C, csapadékmentesség relatív rövid időtartam (5-8 nap) N-fejtrágyázás minőség, ezerszemtömeg AGROTECHNIKA Fuzárium elleni védelem kártevők elleni védelem Szemtelítődés érés az utolsó portok leszáradásától a teljes érésig hőoptimum o C, mérsékelt csapadékosság nap aszály lerövidítheti tápanyagtranszlokáció a vegetatív részekből a szemtermésbe szakaszai: zöld-, tejes-, viasz-, teljesérésés AGROTECHNIKA optimális betakarítási idő (mennyiségi minőségi optimum)

60 A BÚZA TERMÉSÉT MEGHATÁROZÓ TERMÉSELEMEK Tenyészidőszak okt. csírázás kelés nov. fiatal növény nov. bokrosodás kalász/m 2 dec. jan. opt db/m 2 febr. márc. bokrosodás ápr. máj. máj. szárbaindulás int. szárnövekedés kalászolás szemszám/kalász opt db/kalász Termés 6-12 t/ha máj. virágzás jún. jún. zöldérés tejesérés ezerszemtömeg júl. júl. viaszérés teljesérés opt g

61 A TERMÉSELEMEKET BEFOLYÁSOLÓ ÖKOLÓGIAI, BIOLÓGIAI ÉS AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK (Pepó Péter, 2010) Terméselem Agroökológiai feltételek Genotípus Agrotechnikai elemek Kalászszám/m 2 őszi hőmérséklet és vízellátás téli időjárás koratavaszi alacsony hőmérséklet, csapadékos időjárás vetőmag minősége (csírázóképesség) a fajta kezdeti fejlődési erélye a fajta bokrosodó képessége elővetemény talajelőkészítés őszi alaptrágyázás vetéstechnológia belvíz elleni védelem felfagyás elleni védelem télvégi N-fejtrágyázás gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem Szemszám/kalász tavaszi hőmérséklet és csapadék fotoperiodizmus kalászolás virágzáskori időjárás fajták kalászhossza fajta kalászkaszáma/kalász termékenyülés szárbainduláskori N-fejtrágyázás gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem szárrövidítő öntözés Ezerszem-tömeg érés időszakának hőmérséklet és csapadék viszonyai fajta ezerszemtömege vegetatív source generatív sink kalászoláskori N-fejtrágyázás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem betakarítás

62 Előadás összefoglalása A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei A búza származása, termesztésének történeti áttekintése a világon és hazánkban A búzatermesztés jelenlegi helyzete és jövőbeli perspektívái A búza fő- és melléktermékének minősége, felhasználási területei A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával Ontogenetikai osztályozási rendszerek Fiziológiai változások a fenológiai szakaszokban, azok agrotechnikai befolyásolása A termésképződési folyamatok ökológiai, biológiai és agrotechnikai összefüggései

63 Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a búza származását, termesztésének történetét, a legfontosabb termesztési adatokat a világon. Ismertesse a hazai búzatermesztés történetét, jelenlegi helyzetét. Ismertesse a búza fő- és melléktermék felhasználását, a búza minőségi paramétereit. Ismertesse a búza ontogenetikai fejlődését, osztályozási rendszerét, a termésképződésre ható tényezőket.

64 Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság

65 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése. Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben. Az őszi búza termesztés ökológiai feltételrendszere. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár