A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán"

Átírás

1 Gasztonyi Kálmán dr.: A kenyérkészítés folyamatai I. SÜTİIPAROSOK, PÉKEK: 49. évf sz o. A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán Ebben a négyrészes tanulmány-sorozatban a legfontosabb sütıipari termék, a búzakenyér készítése, majd tárolása közben lejátszódó fizikai, biokémiai, kolloidikai, mikrobiológiai és érzékszervi folyamatok lényegét igyekeztem öszszefoglalni. Megírásával az volt a célom, hogy közérthetıen, de mégis tudományos igényességgel magyarázatot adjak a tészta kialakulása, a tészta érése, a tészta sülése és a kenyér károsodása közben megfigyelhetı jelenségekre, átalakulásokra, vagyis, hogy megpróbáljam feltárni az emberi találékonyság által több évezred alatt kialakított kenyérkészítési eljárás belsı összefüggéseit. A tészta kialakulása A pázsitfőfélékhez tartozó búza Földünkön az egyetlen olyan növény, amely termésében sikérképzı fehérjéket hoz létre és ezért a magjából készült ırlemény az egyetlen olyan liszt, amelybıl vízzel rugalmas, jól nyújtható, a benne képzıdött gázokat nagy hatásfokkal visszatartani képes tésztát lehet készíteni. A botanikusok világszerte évtizedeken keresztül kerestek a földi flórában hasonló képességekkel rendelkezı növényt, de egyet sem találtak. Igaz ugyan, hogy a többi kenyérgabona (rozs, árpa, stb.) lisztjébıl is lehet tésztát készíteni, de ezeknek a tésztáknak sikérváz híján csekély a gázvisszatartó-képessége, és ezért a belılük sült kenyerek tömör bélzetőek lesznek. A búza Az Ázsiában vadon élı ıstıl származó búzát az emberiség évezredek óta ismeri. Már a kıkorszakban termesztették nehezen csépelhetı, egysoros kalászú változatát, az ún. alakor búzát (Triticum monococcum). A kezdetben vetett kis hozamú búzákat fokozatosan nemesítették és így jöttek létre a kedvezıbb tulajdonságú fajok, amelyek a kétsoros, ún. tönke-búzák (Triticum dicoccum) és a ma használatos tönköly-búzák csoportjába sorolhatók. Hazánkban elsısorban az ıszi búzaként vetett közönséges búzát (Triticum aestivum) termesztik, amely a tönköly-búzák csoportjába tartozik. A fentnevezett három búzafaj-csoport növény-élettanilag a bennük lévı kromoszóma párok számában (14, 28 és 42) különbözik egymástól.

2 A kromoszómák a növényi sejtek osztódó magjában található, pálcika alakú, mikroszkópikus képzıdmények, amelyek a bennük lévı, nukleinsavakból felépített géneknek köszön- 2 hetıen, az örökletes tulajdonságok hordozói. Az egyes fajokra jellemzı, hogy sejtjeikben mennyi és milyen alakú kromoszóma van. Általában párosan fordulnak elı és sejtosztódás esetén úgy kettızıdnek meg, hogy a keletkezı két új sejtben azonos kromoszóma-készlet található. A kromoszómákban a gének meghatározott sorrendben kapcsolódnak össze. Ma már elkészítették több élılény géntérképét, amely a kromoszómáikban lévı gének kapcsolódási sorrendjét mutatja meg. E térképek alapján alakult ki az utóbbi évtizedekben a génsebészet, amelynek az a célja, hogy a kromoszómák eredeti génkészletének manipulálásával kedvezıbb tulajdonságú, például bizonyos betegségekkel szemben ellenállóbb mutációkat állítsanak elı. Ez a génmanipuláció egyes kromoszóma-szakaszok eltávolításával, vagy idegen kromoszóma-töredékek beépítésével történik. Az USA-ban ma már tömegesen termesztik több haszonnövény (kukorica, szója, stb.) génmanipulált változatait. Az európai országok többsége, így hazánk sem engedi meg ilyen termények behozatalát, mert ma még nincs kellıen tisztázva, hogy a génmanipulációval létrehozott takarmánnyal etetett állatok húsának, tejének, tojásának fogyasztása hosszú távon nem káros-e az emberi szervezetre. Végül megjegyzendı, hogy helyenként már a kenyérgabonákkal is folynak génmanipulációs kísérletek. A búzafajták értékmérı tulajdonságait (acélosság, terméshozam, betegségekkel szembeni ellenállóképesség, stb.) nemesítéssel javítani lehet. Ennek a tevékenységnek hazánkban nagy hagyományai vannak. Példaként említhetık meg a múlt század húszas éveiben kinemesített Bánkúti 1201-es és 1205-ös fajták, amelyeknek acélos szemtermése akkoriban Európában a legjobb minıségő és a gabonapiacokon a kanadai dömping megjelenése elıtt a legkeresettebb volt. Ma a szegedi és a martonvásári gabonakutató intézetekben folyik búzanemesítési munka, amely a géppel jól aratható (rövid és erıs szalmájú), de a magyar búzák hagyományos értékeit is megırzı fajták kifejlesztésére törekszik. Itt említhetı meg, hogy Magyarország nemcsak a búzanemesítés, hanem a búzaminısítés terén is nemzetközileg elismert eredményeket ért el. Mint ismeretes, a búza sütıipari értékének megállapítása a magvaiból ırölt liszt próbasütésével és mőszeres vizsgálatával történik. A múlt század harmincas éveiben, a német Brabender-cég közremőködésével, ilyen mőszert fejlesztett ki Hankóczy Jenı, aki az akkoriban alapított Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet elsı igazgatója volt. Ez a berendezés, amely Farinográf néven az egész világon gyorsan elterjedt, dagasztás közben méri a liszt vízfelvevıképességét és a tésztájának megmunkálásához szükséges erıt. A szakmai közvélemény megegyezik abban, hogy ez a mőszer és ennek továbbfejlesztett változatai (pl.: Valorigráf) adják ma is a legtöbb objektív információt a vizsgált lisztrıl. A következı évtizedben, tehát az 1940-es években Grúzl Ferenc, a fent említett intézet második igazgatója, készített egy egyszerőbb, itthon gyártott mőszert, a Laborográfot. Ez a berendezés, szemben a dinamikus elven mőködı Farinográffal, a vizsgálandó liszt tésztájából egy oda elızetesen beágyazott idomot húz ki, és méri a nyújtáshoz szükséges erıt, valamint

3 az idom kiszakadásáig eltelt idıt. A Laborográf elsısorban a hazai és a környezı országok lisztvizsgáló laboratóriumaiban vált ismertté. 3 A búzaszem ovális alakú, barnás színő mag, egyik oldalán hosszanti bemélyedéssel. A szemet kettévágva három fı részt különböztethetünk meg: a héj, a magbelsı és a csíra. A hat vékony rétegbıl felépülı héj a magbelsıt és a csírát védi a külsı behatásoktól, ezért fıleg rostokból és ásványi anyagokból áll. Tömege a búzaszem 5-7 % -át teszi ki. Az ırlés során felaprózódva korpa lesz belıle, amely részben a lisztben marad, és döntı mértékben meghatározza ennek színét, részben pedig állati takarmány lesz. A magbelsı (endoszperm) képezi a mag fıtömegét, mintegy 90 % -át. Növény-élettanilag a csíra tartaléktápanyaga, ırlési hasznosítás szempontjából pedig a liszt legfontosabb forrása. Fıleg jellegzetes alakú keményítıszemcsékbıl, vízoldható és sikérképzı fehérjékbıl, továbbá kisebb arányban cukrokból, színezı anyagokból, enzimekbıl és vitaminokból áll. Az endoszperm fizikai szerkezete összefügg kémiai összetételével, ezért a magot kettémetszve, a vágási felület állományából fontos következtetéseket lehet levonni. Acélosnak nevezzük az olyan búzát, amelynek a metszési felülete áttetszı, sötét sárga színő. Az acélosnak ellentéte a lisztes búza, amely nem ilyen tömör szerkezető, vágási felülete fehérnek tőnik. Általános tapasztalat, hogy az acélos búzában több és jobb minıségő sikérképzı fehérje van, tehát lisztje sütıipari célokra értékesebb, mint a lisztes búzáké. Jó tudni, hogy Magyarország, pontosabban a Kárpát-medence az acélos búzák termeszthetıségének északi határán fekszik. A Kárpátoktól északra elterülı német- és lengyel-síkságon ugyanis ehhez már nem elég hosszúak és melegek a nyarak, ezért ezeken a területeken csak gyengébb sütıipari értékő liszteket adó, lágy, lisztes búzafajtákat lehet termeszteni. A csíra a búzaszem tömegének mintegy 2 % -át teszi ki. Fıleg nitrogéntartalmú anyagokból áll, amelyek azonban nem sikérképzık, hanem nukleoproteinek. Ásványi anyag-, cukor-, zsír-, enzím- és vitamin-tartalma is jelentıs. Az ırlésnél különválasztják a liszttıl. A liszt minıségét csak akkor befolyásolja, ha aratás után a gabona nedves marad, vagy megázik, mert megindul a magvak csírázása. Ez a növény-élettanilag fontos, de lisztnyerési szempontból káros folyamat megindítja a magbelsı keményítıjének és fehérjéinek lebontását, ami jelentısen rontja a liszt sütıipari értékét.

4 A liszt Az aratás után kicsépelt és kellıen megszárított búzamagvak aprítása évezredeken keresztül malomkövek közötti ırléssel történt. Az így kapott ırle- 4 ménybıl nem lehetett a felaprított héjrészeket kellı arányban eltávolítani, ezért ezek a lisztek nagy korpatartalmuk miatt sötét színőek és a bennük maradt csírarészek miatt keseredésre hajlamosak voltak. Ma már a malomipar acélhengeres aprító berendezésekkel (hengerszékekkel) dolgozik. Itt az ırlést kellıen nedvesített (kondicionált) magvakkal oly módon kezdik, hogy rovátkolt töretı hengerpárokon a magbelsırıl a héj és a csíra nagy részét lemezek alakjában leválasztják, majd elkülönítik. Csak ezután kerül sor sima hengerpárokon az endoszperm végsı felaprítására, vagyis a már csak kevés héjrészt tartalmazó liszt késszé ırlésére. A legkevesebb korpa a süteményekhez használatos BL 55-ös fehér lisztben, a legtöbb a sötét BL 160-as és BL 225-ös lisztben marad. Kenyérkészítéshez leggyakrabban a BL 80-as és BL 112- es búzaliszteket használjuk. Mint ismeretes, Magyarországon a sütıiparban használatos lisztek elnevezése az 1900-as évek közepe óta két betőbıl és 2-3 számjegybıl áll. A betők a búza, illetve a rozs-eredetre utalnak, a számjegyek a kérdéses lisztben megengedett maximális hamutartalom százszorosát közlik. Például a BL 112 -es megnevezés azt jelenti, hogy olyan búzalisztrıl van szó, amelynek hamutartalma legfeljebb 1,12 % lehet. Megjegyzendı, hogy külföldön is szinte mindenütt ezt az általunk használt liszt-elnevezési elvet alkalmazzák. Abban lehet mindössze különbség, hogy a maximális hamutartalomnak nem a százszorosát, hanem az ezerszeresét jelölik meg. Például a magyar BL 80-nak a német WM 800 felel meg (WM = Weizenmehl). A liszt szemcsenagyságát a gabona eredeti tulajdonsága és az ırlési technológia határozza meg. Az acélos búzából nagyobb szemcséjő, fogósabb liszt állítható elı, mint a lisztes búzából. Simább, tehát kisebb szemcsenagyságú liszt készítéséhez hosszabb ırlési mőveletre, több ırlı hengerpáron való áteresztésre van szükség. Végül is a lisztek polidiszperz rendszerek, vagyis különbözı mérető szemcsékbıl állnak. A sütıipari célra szánt lisztek szemcséi a mikrométeres tartományba esnek. (Megjegyzendı, hogy a tésztaipar számára a malomipar ıröl ún. duplafogós liszteket is, amelyeknek szemcséi a mikrométert is elérhetik.) A liszt kisebb-nagyobb szemcséi lényegében izodimenziósak, vagyis a tér minden irányában megközelítıleg azonos kiterjedésőek. (Tökéletesen izodimenziós test a gömb!) A felépítésükben részt vevı komponensek (keményítıszemcsék, színezı anyagok, stb.) száraz sikérképzı fehérjékbıl álló, összefüggı, szilárd fázisba (xerogélbe) vannak beágyazva. Az acélos búzák lisztjei kemény,

5 sarkos, tömör részecskékbıl állnak. A lisztes búzák ırleménye nem ilyen szilárd, a szemcsék a bennük lévı levegı-zárványok miatt könnyebben szétesnek. A diszperzitásfok növelésével (vagyis a szemcseméret csökkentésével) együtt növekedik a lisztszemcsék fajlagos felülete, ami a vízfelvételt, a duzza- 5 dást elısegíti. Ugyancsak növekedik a lisztalkotórészek enzimes megtámadhatósága is, amihez a keményítıszemcsék nagyobb fokú sérülése is hozzájárul. A kenyérlisztek feldolgozásánál hasznos dolog ismerni a szemcsézettséget, pontosabban azt, hogy az egyes részecskeméretek milyen százalékos arányban vannak jelen, továbbá, hogy mekkora a minimális és a maximális szemcsenagyság. (Ezeket az információkat szitaanalízissel szerezhetjük meg.) Szélsı esetben, vagyis túl sima, vagy túl nagy szemcséjő lisztek feldolgozásánál ugyanis a technológiai mutatókat (kovász nagyság, érési és kelési idı) célszerő a szemcsenagysághoz igazítani. Kolloidikai szempontból a csomagolt, vagy ömlesztett liszt-halmaz a kettıs rendszerek családjába tartozik. A kettıs rendszerek olyan heterogén rendszerek, amelyek szorosan egymáshoz simuló, különálló részecskékbıl és e részecskék kolloid mérető közeit kitöltı folyékony vagy légnemő anyagból állnak. Bizonyos fokig hasonlítanak tehát a diszperz rendszerekhez, azonban a részecskék között olyan kicsi a távolság, hogy azok egymásra vonzóerıt (adhéziót) gyakorolnak, és így ezek a rendszerek többé-kevésbé alaktartóak. A kettıs rendszereket a részecskék között lévı hézagot kitöltı anyag természete szerint száraz kettıs rendszerekre és folyadéktartalmú kettıs rendszerekre osztjuk. A liszt a száraz kettıs rendszerekhez tartozik, mert a részecskék közeit levegı tölti ki. Alaktartó képességét is jól megfigyelhetjük, különösen akkor, ha elızetesen valamilyen erı hatására kissé összenyomódott. Ez az adhéziós jelenség okozza hosszabb tárolásnál a zsákos lisztmáglyák alsó soraiban, vagy a lisztsiló alsó rétegeiben a liszt csomósodását. A lisztre vonatkozó témakör lezárásaként megemlíthetı, hogy külföldön, elsısorban az amerikai kontinensen, olyan kenyérlisztek is forgalomba kerülnek, amelyekhez már a malomban különbözı adalékokat kevernek. Ilyen adalékok lehetnek például különbözı vitaminok, ásványi anyagok, enzimkészítmények, lisztjavító szerek, antioxidánsok, stb. Ezek a malmok rendszerint nem is egyetlen adalékot, hanem, lisztjeik értékének növelésére, cégük specialitásának mondott komplex-anyagkeveréket használnak. Hazánkban és Európa nagy részén sütıipari célokra ilyen eleve dúsított kenyérliszteket nem hoznak forgalomba. A liszt és a víz kölcsönhatása A tészta kialakulása a liszt és a víz találkozásával indul meg. Ekkor a lisztszemcsék különbözı alkotórészei, bár valamennyien vízkedvelıek (hiro-

6 filek), mégis anyagi mibenlétüknek megfelelıen, más-más módon lépnek a vízzel kölcsönhatásba. A keményítı is hidrofil anyag, de a tésztaképzés hımérsékletén szemcséi még nem duzzadnak meg, csak adszorpciós úton, saját tömegüknek mintegy 30%-át kitevı vizet kötnek meg, tehát egyszerően átnedvesednek. 6 A héjrészek felaprított maradványa, a korpa elsısorban cellulózból áll, amely ugyancsak hidrofil anyag, de sem a tésztakészítés, sem a sütés hımérsékletén nem duzzad meg. A tésztaképzı víz tehát a korpaszemcséket is csak átnedvesíti, a keményítıhöz hasonló arányban. A legfontosabb átalakuláson a sikérképzı fehérjék mennek át. Ezek a fehérjék ugyanis (gliadin és glutenin) víz hatására gyors duzzadásba kezdenek, miközben saját tömegüknek mintegy 180 %-át kitevı vizet kötnek meg, vagyis eredeti tömegüknek közel háromszorosát elérı, rugalmas, jól nyújtható, gumiszerő anyaggá, sikérré (hidrogéllé) duzzadnak. Ez a folyamat olyan erıteljes, hogy hatására az eredeti lisztszemcsék teljesen szétesnek, majd a szomszédos szemcsékben lévı fehérjerészek érintkezésbe kerülnek egymással, és összetapadva létrehozzák a tészta sikérhálózatát. A liszt vízoldható alkotórészei, tehát a vízoldható fehérjék, a cukrok, az ásványi sók, stb., vízzel részben kolloid, részben közönséges oldatot képeznek. A fenti folyamatok eredményeként a búzaliszt és a víz keverékének tésztává alakulása közben kolloidikai szempontból három periódust figyelhetünk meg: 1. Az elsı szakaszban az izodimenziós lisztszemcsék hézagait víz tölti ki, és egyszerő folyadéktartalmú kettıs rendszer jön létre. Ez az állapot a tésztaképzés elsı pillanataiban áll fenn. 2. A második periódusban a liszt vízoldható alkotórészei a szemcsék között lévı víz hatására kolloid, ill. közönséges oldatot képeznek, a szemcsékben lévı sikérképzı fehérjék duzzadni kezdenek, aminek következtében a részecskék térfogata megnövekszik, szerkezetük fellazul. Ebben a szakaszban tehát, ami a tésztaképzés elsı perceiben áll fenn, a sikérduzzadás következtében megnövekedett térfogatú szemcsék hézagait kolloid és közönséges oldat tölti ki. A rendszer viszkozitása, a dagasztómunkával szembeni ellenállása az elsı szakaszhoz viszonyítva ugrásszerően megnövekszik. 3. A harmadik szakaszban a sikérképzı fehérjék duzzadása befejezıdik. Az eredeti lisztszemcsék teljesen szétesnek, amit a dagasztó munkával együttjáró nyíróerık is elısegítenek. Kialakul a háromdimenziós, térhálós sikérváz. Ekkor a rendszerben folyadék-fázis már nincs jelen. Ennek az állapotnak a kialakulásához a búzaliszt minıségének, szemcsenagyságának és a dagasztási megmunkálás intenzitásának függvé-

7 nyében a víz hozzáadásától számítva 3-20 percre van szükség. Minél szívósabb sikérő, minél fogósabb (nagyobb szemcsenagyságú) a liszt, annál hosszabb, minél intenzívebb a dagasztómunka, annál rövidebb ez az idı. A rendszer viszkozitása ebben a harmadik szakaszban, az elızı periódushoz viszonyítva, némileg csökken. 7 E három szakaszban alakul ki tehát a komplex kettıs kolloid rendszernek tekinthetı búzatészta, amelyben a szilárd fázist az átnedvesedett keményítı- és korpa-szemcsék alkotják, a közöttük lévı hézagokat pedig sikérré (hidrogéllé) duzzadt fehérjék töltik ki. Ez a tészta bizonyos állási, pihenési idı elteltével kellı rugalmassággal, nyújthatósággal, jó alaktartó- és gázvisszatartó-képességgel rendelkezı anyaggá válik, amelybıl a további mőveletekkel kiváló kenyeret lehet sütni. A búzafehérjék sikérré alakulásának folyamataival, a duzzadás közben létesülı kémiai kötések mibenlétével foglalkozik évtizedek óta Lásztity Radomír professzor, a Budapesti Mőszaki Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszékén. Megállapítása szerint, a liszt eredeti, részben csavart (hélix) alakú fehérjemolekulái a vízmegkötés, a duzzadás és a dagasztómunka nyíróerıinek hatására szétnyílnak, ezáltal aktív csoportok válnak szabaddá és új molekulák közötti (intermolekuláris) és molekulán belüli (intramolekuláris) kémiai kötések (diszulfid-hidak, észter-kötések, hidrofób-kötések, stb.) jönnek létre. A kémiai kötésekkel térhálóvá alakult sikérváz egyetlen óriásmolekulának tekinthetı, amelynek a tulajdonságai alapvetıen meghatározzák a búzaliszt és a belıle sütött termékek élvezeti értékét. Mindezek ismeretében, joggal felmerül az emberben a kérdés, hogy minek köszönheti a búza fehérjéinek sikérképzı tulajdonságát? Mi idézi elı ezt a különleges képességet, amellyel a növényvilágban egyedülállóan rendelkezik, és ami miatt évezredek óta az emberiség egyik legelterjedtebben termesztett haszonnövénye? A magyarázat magva egyetlen kolloidikai jelenségben keresendı: a búza gliadinjának és gluteninjének korlátozott duzzadási, majd térhálós összekapcsolódási képességében. Kicsit bıvebben kifejtve, a korlátozott duzzadás azt jelenti, hogy egy vízmegkötésre hajlamos anyag csak meghatározott arányban él ezzel a lehetıséggel, és duzzadásának befejeztével akkor sem mutat már több víz után vonzalmat, ha a rendszerben a számára szükségesnél több víz van jelen. A búza gliadinja és gluteninje is így viselkedik, sıt duzzadásuk közben összekapcsolódnak és közösen komplex elegy-térhálót, sikért is létrehoznak. Jól megfigyelhetjük ezt a folyamatot a sikérmosásnál. Mint ismeretes, ennél a lisztvizsgálati eljárásnál búzatészta gömböt nyomkodunk vékony vízsugár alatt mindaddig, amíg a keményítı és az oldható alkotórészek el nem távoznak. Végül a kezünkben visszamarad a gumiszerő, gyöngyházfényő sikér-golyó, az ún. nedves sikér. Ez a búzafehérje, duzzadása közben, eredeti tömegének

8 mintegy 180 %-ánál több vizet nem köt meg, bár víz bıségesen állna rendelkezésére, tehát nyilvánvaló, hogy korlátozottan duzzadó tulajdonságú anyag. Ennek az a molekulaszerkezeti magyarázata, hogy a sikérben a gliadin és a glutenin peptid-láncait olyan infra- és intermolekuláris erık tartják össze, amelyek nagyobbak a vízmegkötésre hajlamos csoportok hidrofilitásánál és ezzel 8 gátat vetnek a további víz-adszorpció, vagyis a korlátozatlan duzzadás és végül a teljes feloldódás bekövetkezésének. A rozsban is vannak a búzáéhoz hasonló fehérjék, de ezek nem képesek sikér létrehozására, mert a rozsszemben olyan szénhidrát-alapú nyálkaanyagok kísérik ıket, amelyek a fehérjék duzzadását korlátozatlanná teszik, és ezzel a sikér-térháló kialakulását megakadályozzák. A rozstésztában tehát a szilárd fázist alkotó részecskék (keményítıszemcsék, héjrészek) nem rugalmas sikérvázba, hanem nagy viszkozitású (belsı súrlódású) fehérje oldatba vannak beágyazva. Ugyanez a sikérképzıdést gátló hatás a búza- és rozslisztek elegyébıl készült tésztáknál is jelentkezik, ha a keverékben a rozsliszt jelenléti aránya meghaladja a 25 %-ot. Nem véletlenül alakult ki tehát a hazai sütıiparban az a gyakorlat, hogy %-nál több rozslisztet nem szoktunk a rozsos búzakenyerekbe tenni. A dagasztás Dagasztásnak a kialakulóban lévı tészta erıteljes megmunkálását nevezzük. Erre a fizikai mőveletre a tésztaképzı anyagok alapos és lehetıleg gyors összekeverése, valamint a duzzadásnak induló lisztszemcsék, ezeken belül a sikérképzı fehérjék szerkezetének nyíróerıkkel történı fellazítása érdekében van szükség. Mindez elısegíti a vízfelvételt és a sikér-váz létrejöttét. A kenyértészta dagasztása nemcsak kenyérliszt és víz elegyítésével, hanem érett kovász, sóoldat és különbözı javító hatású technológiai adalékok felhasználásával is történik. Így tehát az eddig tárgyalt folyamatok lényegében modell-viszonyok közöttieknek tekinthetık, amelyeket üzemi tésztakészítés esetén az egyéb tésztaképzı anyagok jelenléte így, vagy úgy módosít. E dolgozat kereteit meghaladná a kísérı anyagoknak a tésztaképzésre és a sikérvázra gyakorolt hatásának részletes elemzése, mégis annyit meg lehet állapítani, hogy ezek a hatások alapvetıen nem módosítják azoknak a biokémiai és kolloidikai folyamatoknak az irányát, amiket az eddigiekben összefoglaltunk. A dagasztás évezredeken keresztül kézzel végzett munka volt, csak a gépesítés rohamos fejlıdésének korszakában, a XIX. században készültek az elsı dagasztógépek. Ma már a gépi dagasztásnak is több változatát ismerjük, nevezetesen a hagyományos gépi dagasztást, a gyorsdagasztást, valamint az intenzív dagasztást.

9 A lassú, kis fordulatszámú forgókaros és emelıkaros gépeken végezhetı dagasztás sok tekintetben hasonló a kézi dagasztáshoz. Ezeknek a hagyományos dagasztógépeknek a csészéiben a tésztaképzı anyagok elegyedése lassan következik be. Dagasztás alatt a komponensek eloszlása sokáig egyenetlen marad. A kialakuló tészta különbözı részeiben a sikérképzı fehérjék duzzadása más-más szakaszban van. Helyenként már befejezıdik a szemcsék teljes szétesése, másutt 9 még csak a lisztszemcsék átnedvesedése kezdıdik meg. Más részeken viszont már sikérváz alakul ki, amelyet a további megmunkálás esetleg károsíthat. A hagyományos dagasztógépek dagasztóelemeit ezért oly módon kell kiképezni, hogy mozgásuk közben a nyíróhatás lehetıleg minél kisebb legyen. Az ilyen legömbölyített profilú dagasztókarok a kis megmunkálási intenzitás következtében nem fejtenek ki jelentıs felbontó hatást a duzzadt fehérjékre, kevés aktív csoport válik szabaddá és még a dagasztás végén sem kielégítı a fehérjemolekulák közötti kapcsolat. Ez is oka annak, hogy a tökéletes sikérváz kialakításához a dagasztás után még elég hosszú érlelésre és átgyúrásra van szükség. Dagasztás alkalmával nemcsak a tésztaképzı anyagok megmunkálását kell elvégezni, hanem a kialakuló tészta optimális hımérsékletét (általában C-t) is be kell állítani. Hagyományos dagasztógépek használata esetén ezt a dagasztóvíz hımérsékletének megválasztásával és szükség esetén elsısorban a téli hónapokban a liszt elımelegítésével lehet elérni. Kizárólag liszt és víz elegyítése estén, a liszt hımérsékletének és fajhıjének ismeretében egyszerően kiszámítható az alkalmazandó vízhımérséklet. Reális viszonyok között ez nem ilyen egyszerő, mert az egyéb adalékok ismeretlen hıtani jellemzıi, továbbá a megmunkálás során hıvé alakuló mechanikai munka, valamint a környezet és a gépek szerkezeti elemeinek változó hımérséklete annyira módosítják az elméleti számításokat, hogy azok eredményei gyakorlatilag használhatatlanok. Így tehát a dagasztógépet kezelı szakmunkásnak kell, a kovász és a liszt hımérsékletének ismeretében, valamint az adott környezetben szerzett tapasztalatok alapján, a megfelelı vízhımérsékletet megválasztania. A hagyományos dagasztásnál a tésztaképzıdésre tehát az jellemzı, hogy az alkotórészek keveredése és a sikérváz kialakulása egymással párhuzamosan, lassan játszódik le. A dagasztási idı, a dagasztógép típusától és a tészta konzisztenciájától függıen, perc. A tésztába fektetett dagasztómunka viszonylag alacsony, mintegy 2 4 Wó/kg tészta. A gyorsdagasztás a hagyományos dagasztás továbbfejlesztett, hatékonyabb változata. Itt is kis nyíróhatású dagasztóelemekbıl felépített berendezésekben történik a tésztaképzés, de a karok gyorsabban forognak és a felhasznált dagasztómunka is több. Ilyen elven mőködı gépek elıször az USA kenyérgyáraiban jelentek meg a múlt század húszas-harmincas éveiben. Ezekben a berendezésekben nagy befogadó-képességő, zárt, fekvı hengerekben gyorsan forgó rudakkal dagasztották a tésztát.

10 Európában napjainkban az egy vagy két gyorsan forgó spirálkarral mőködı, csészés gyorsdagasztógépek kedveltek. A dagasztóelemek fordulatszáma percenként , a dagasztási idı 5 10 perc, a dagasztómunka mintegy 4 6 Wó/kg tészta. Az intenzív dagasztás használja fel a legnagyobb dagasztó-, pontosabban keverı- és feltáró-munkát. Alapvetıen abban különbözik a hagyományostól, 10 hogy itt a tésztaképzı alkotórészek, a rendkívül intenzív megmunkálás következtében, rövid idı alatt tökéletesen összekeverednek. A homogenizálás olyan gyors, legfeljebb 2 2,5 perc, hogy ez alatt a tészta nem jut el a sikérváz-képzıdési szakaszig. Miután sikérváz még nincs, a turmix-gép késeihez hasonló dagasztóelemek még percenkénti fordulat mellett sem tehetnek kárt a tésztában, sıt a lisztszemcsék aprításával elısegítik a késıbbi duzzadást és a fehérjeláncok kötıhelyeinek felszabadítását. Gondot jelent viszont, hogy a bevitt nagy dagasztómunka (10 12 Wó/kg tészta) jelentıs része hıvé alakul és ez károsan felmelegíti a tésztát. Ennek elkerülése érdekében a dagasztáshoz hideg, 5 10 C fokos vizet, esetleg jeget kell használni, vagy a nagy teljesítményő hajtómotorral ellátott dagasztó-berendezést hőthetıen kell kialakítani. Az intenzív eljárással dagasztott tészta, közvetlenül elkészülte után, érzékszervileg is különbözik a hagyományostól. Felülete, sikérváz hiányában, nedves tapintású, ragacsos, tapad a berendezéshez. A tésztában azonban 5 10 perc pihenés után kialakul a sikérváz és tulajdonságai elérik, esetleg meg is haladják a hagyományosan dagasztott tészta minıségét. Az intenzív dagasztás Európában ma még nem terjedt el, mert megvalósításához a hagyományosnál lényegesen drágább berendezésekre van szükség, továbbá a tészta hımérsékletének beállítása is sok technológiai és mőszaki problémával jár. A dagasztás témakörének lezárásaként meg kell jegyezni, hogy az itt felhasznált mechanikai munka mennyiségének optimuma van. Ennél kisebb mértékő megmunkálás estén a tészta nem éri el a legkedvezıbb duzzadtsági állapotot, túldagasztás esetén viszont a kialakult sikérváz károsodik, kisebb térfogatú, rosszabbul lazított kenyér sül a tésztából. A fentiekben bemutatott három dagasztási módnál e téren más és más a helyzet. A hagyományos kézi és gépi dagasztásnál, a kíméletes megmunkálás miatt, túldagasztás nem léphet fel. Az intenzív dagasztásnál a megmunkálás legkésıbb 2,5 perc után, vagyis a sikérváz kialakulása elıtt, befejezıdik, tehát túldagasztás itt sem történhet. Egyedül csak a gyorsdagasztó-gépek használata esetében van tehát reális veszélye a túldagasztásnak, ezért ezeknél a berendezéseknél különös gonddal kell ügyelni az elıírt dagasztási idı betartására.

11 * A bedagasztott tészta még csak nyers, lazítatlan, látszólag homogén tömeg, amelybıl a tésztaérés alatt alakul ki a felosztásra és formázásra alkalmas anyag. Ezekkel, a tésztaérés alatt lejátszódó folyamatokkal sorozatunk második részében foglalkozunk március. 10.

Amit a hagyományos sütıipari adalékokról tudni illik Dr. Gasztonyi Kálmán

Amit a hagyományos sütıipari adalékokról tudni illik Dr. Gasztonyi Kálmán Gasztonyi Kálmán dr.: Amit a hagyományos sütıipari adalékokról tudni illik.. SÜTİIPAROSOK, PÉKEK: 54. évf. 2007. 2.sz. 2. o. Amit a hagyományos sütıipari adalékokról tudni illik Dr. Gasztonyi Kálmán E

Részletesebben

A tészta kialakulásának folyamata, tésztakészítések csoportosítása és jellemzése

A tészta kialakulásának folyamata, tésztakészítések csoportosítása és jellemzése Tolnainé Szabó Beáta A tészta kialakulásának folyamata, tésztakészítések csoportosítása és jellemzése A követelménymodul megnevezése: Sütés A követelménymodul száma: 0535-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

TERVEZET!!!!!!! 2011. augusztus 10.

TERVEZET!!!!!!! 2011. augusztus 10. TERVEZET!!!!!!! 2011. augusztus 10. Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus).. számú irányelv Megkülönböztetı minıségi jelöléssel ellátott kenyerek és sütemények 1. kiadás 1 Tartalom. I.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv változásai.

A Magyar Élelmiszerkönyv változásai. Bevezetés A társasági jog, munkajog, általános PTK, adójogszabályok, versenyjog stb. és tevékenységi területünk alapvetı jogi szabályozásainak ismerete nélkül egyetlen jó döntés sem hozható. Az alapvetınél

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

protein zsír szénhydrat zabból 77 3 % 82 4 % 73 7 % árpából. 77 0 100 0 87 0

protein zsír szénhydrat zabból 77 3 % 82 4 % 73 7 % árpából. 77 0 100 0 87 0 A korpaetetésrıl. Ha a búza- vagy rozsszemnek keresztmetszetét a górcsı alatt vizsgáljuk, elsıben is az epicarpium (külsı gyümölcshéj) felbıre (epidermise) tünik fel, mely alatt közvetlenül laposra nyomott

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

TERVEZET!!!!!!! I. BEVEZETÉS.

TERVEZET!!!!!!! I. BEVEZETÉS. TERVEZET!!!!!!! Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus).. számú irányelv Megkülönböztetı minıségi jelöléssel ellátott kenyerek és sütemények 1. kiadás I. BEVEZETÉS. 1. Ezen irányelv az élelmiszerláncról

Részletesebben

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

11.2.1. Nyílt sérülések

11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1.01. Mely esetben beszélünk nyílt sérülésrıl? a) ha a sérülés ruhátlan testfelületen történik b) ha a csontvég átszakítja az izomzatot c) ha a kültakaró megsérül d) ha kórházi

Részletesebben

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé). A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel

Részletesebben

Elméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S

Elméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S 6. gyakorlat. Keverék, vegyület,oldat, elegy, szuszpenzió, emulzió fogalma. A vegyületek termikus hatásra bekövetkezı változásai: olvadás, szublimáció, bomlás: kristályvíz vesztés, krakkolódás. Oldódás

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Színesfémek forgácsolása

Színesfémek forgácsolása Színesfémek forgácsolása Szerzı: Dr. Maros Zsolt Lektor: Prof. Dr. Horváth Mátyás Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Színesfémek forgácsolásának sajátosságai 3 2. Alumíniumötvözetek csoportosítása 4 3. Alumíniumötvözetek

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Statisztikai módszerek

Statisztikai módszerek Statisztikai módszerek A hibaelemzı módszereknél azt néztük, vannak-e kiugró, kritikus hibák, amelyek a szabályozás kivételei. Ezekkel foglalkozni kell; minıségavító szabályozásra van szükség. A statisztikai

Részletesebben

Gabona, malom-, tészta- és sütőipari áruk

Gabona, malom-, tészta- és sütőipari áruk Gabona, malom-, tészta- és sütőipari áruk Dr. Buzás Gizella Szakáruismeret c. tananyaga alapján Készítette: Friedrichné Irmai Tünde A legelterjedtebb gluténtartalmú gabonafélék a búza, a tönköly,

Részletesebben

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén Tájékoztató Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány mint támogatásközvetítı szervezet és az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által is támogatott Akadálymentesítések megvalósításának támogatása

Részletesebben

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Már megszoktuk, hogy nem csak egy bank vagy távközlési szolgáltató létezik, itt az ideje, hogy azt is megszokjuk, hogy gázszolgáltatót is

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI 5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 441/2010/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. E. M. vezetı jogtanácsos által képviselt Telenor Magyarország Zrt. (korábbi neve: Pannon GSM Távközlési

Részletesebben

Az Ingatlanközvetítı szakképzés szakdolgozatának gyakran elıforduló hibái

Az Ingatlanközvetítı szakképzés szakdolgozatának gyakran elıforduló hibái Az Ingatlanközvetítı szakképzés szakdolgozatának gyakran elıforduló hibái A szakdolgozat témája: Lakóingatlan összehasonlító piaci értékbecslésének elkészítése 1. Az összegek hányadosa nem egyenlı a hányadosok

Részletesebben

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi

Részletesebben

Értelmezı rendelkezések

Értelmezı rendelkezések 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védıeszközök követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott

Részletesebben

Épületek rekonstrukciós tervezése MSc BMEEOMEMAT3

Épületek rekonstrukciós tervezése MSc BMEEOMEMAT3 Magastetık energia-hatékony, fenntartható felújítása Szerkesztı: dr.tóth Elek DLA, egyetemi docens, BME. Magasépítési Tanszék Tartalom A magastetık ácsszerkezetének felújítása [1]... 1 A tetıfelület síkjának

Részletesebben

1. A ki- és belégzett levegı összetétele és a levegı felhasználás mértéke

1. A ki- és belégzett levegı összetétele és a levegı felhasználás mértéke Diriczi Miklós LÉGZÉSVÉDİ ESZKÖZÖK A szőrı típusú és az izolációs légzıkészülékek általános bemutatása mellett a karbantartás és az idıszakos ellenırzés, valamint az izolációs légzıkészülékek használata

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 4: 29 49 TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN (Planning and Regulation in Urban Formation) SZABÓ JULIANNA Kulcsszavak: tervezés szabályozás társadalomtechnika település

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Vadhívás 1. Bevezetés

Vadhívás 1. Bevezetés Vadhívás 1. Bevezetés A vadhívás szerintem a vadászatok csúcsa, a legizgalmasabb feladat egy vadász számra. A vad kifinomult érzékszerveit kijátszani, lıhetı távolságra behívni, sok gyakorlást igénylı

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. Az egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen

Részletesebben

The complex defence systems of vehicles is described in thisscript, considering personal elements.

The complex defence systems of vehicles is described in thisscript, considering personal elements. KATONAI GÉPÉSZET KONKOLY JÓZSEF GÉPJÁRMŐVÉDELEM SAFETY TECHNOLOGY OF VEHICLES The complex defence systems of vehicles is described in thisscript, considering personal elements. Dolgozatomban a gépjármővek

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett

Részletesebben

ÚJ ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSALAPÚ TERMÉKKÜLÖNLEGESSÉGEK Dr. Nádasdi Józsefné Szabolcsi Ízek Innovatív Kft.

ÚJ ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSALAPÚ TERMÉKKÜLÖNLEGESSÉGEK Dr. Nádasdi Józsefné Szabolcsi Ízek Innovatív Kft. ÚJ ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSALAPÚ TERMÉKKÜLÖNLEGESSÉGEK Dr. Nádasdi Józsefné Szabolcsi Ízek Innovatív Kft. Kulcsszavak: gyümölcs-, zöldségtermékek, fogyasztó, egészség, élmény, kényelem, helyi. Összefoglalás

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása

A hegesztési eljárások áttekintése. A hegesztési eljárások osztályozása A hegesztési eljárások áttekintése A hegesztés célja két vagy több, fémes vagy nemfémes alkatrész között mechanikai igénybevételre alkalmas nem oldható kötés létrehozása. A nem oldható kötés fémek esetében

Részletesebben

4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI

4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI 4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...

Részletesebben

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés

REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI. Bevezetés REGÉNYI KUND AZ ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL INTEGRÁLT ÜGYELETI FİOSZTÁLYÁNAK KIALAKÍTÁSA ÉS TAPASZTALATAI Bevezetés A rendvédelmi szervek felépítését vizsgálva elmondható, hogy azok, tükrözve a konzervatív

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama

1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama 1. oldal, összesen: 8 1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama A forgácsoló szerszámok eredeti szabályos mértani alakjukat bizonyos ideig tartó forgácsolás után elvesztik. Ilyenkor a szerszámokat újra kell

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

A kenyérkészítés folyamatai IV. Dr. Gasztonyi Kálmán

A kenyérkészítés folyamatai IV. Dr. Gasztonyi Kálmán Gasztonyi Kálmán dr.: A kenyérkészítés folyamatai IV. SÜTİIPAROSOK, PÉKEK:49. évf. 2002. 6. sz. 2-10.o. A kenyérkészítés folyamatai IV. Dr. Gasztonyi Kálmán Sorozatunkban ezideig a búzatészta kialakulása,

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A tehenek szórványos és ragályos elvetélése.

A tehenek szórványos és ragályos elvetélése. A tehenek szórványos és ragályos elvetélése. A cultura elıhaladtával nemcsak az emberek, hanem az állatok között is ujabb és ujabb betegségek fészkelik be magukat, melyek egyelıre addig t. i., míg elıidézı

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Ügyszám: Vj-47/2004/36. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztık Egyesülése (Budapest) eljárás alá vonttal szemben versenykorlátozó megállapodás

Részletesebben

Épületgépészeti szaktanácsok

Épületgépészeti szaktanácsok - Padlófőtés Épületgépészeti szaktanácsok Az energia árak növekedése miatt az utóbbi néhány évben rohamosan növekedett az alacsony hımérséklettel mőködı főtési rendszerek, mint a padlófőtési rendszerek

Részletesebben

A tüzelés módjának befolyása abban áll, hogy minél több tüzelıanyagot égetünk el egy és ugyanazon rostélyon ugyanazon idı alatt, annál tökéletlenebb

A tüzelés módjának befolyása abban áll, hogy minél több tüzelıanyagot égetünk el egy és ugyanazon rostélyon ugyanazon idı alatt, annál tökéletlenebb A tüzelıanyag megválasztásáról gazdasági locomobilok számára. Gazdáink sokszor emlegetett jelenlegi kedvezıtlen helyzetének tudvalevıleg a föoka abban rejlik, hogy a mienknél kedvezıbb viszonyok között

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS ESETEIRE SZÓLÓ VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZAT

A BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS ESETEIRE SZÓLÓ VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZAT A BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS ESETEIRE SZÓLÓ VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZAT (létesítmények, helyiségek ırzésének, valamint vagyontárgyak tárolásának és szállításának szabályai) HB-11899 A betöréses lopás és rablás

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-139-044/2009. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. G. Sz. J. ügyvéd (Dr. Giró Szász és Társa Ügyvédi Iroda) által képviselt Lyoness Hungary Kft. (Budapest) és Lyoness

Részletesebben

Amit a liszt nedvességtartalmáról és vízfelvevı-képességérıl tudni illik

Amit a liszt nedvességtartalmáról és vízfelvevı-képességérıl tudni illik Gasztonyi Kálmán dr.: Amit a liszt nedvességtartalmáról és vízfelvevı-képességérıl tudni illik... SÜTİIPAROSOK, PÉKEK: 51. évf. 2004. 2. sz. 25-28,33-34.o. Dr. Gasztonyi Kálmán Amit a liszt nedvességtartalmáról

Részletesebben

Jármőipari EMC mérések

Jármőipari EMC mérések Jármőipari EMC mérések (EMC-jelő mérés) Készítette : Szőcs László 2008 A mérés a Robert Bosch Kft. támogatásával jött létre. 1. A mérés célja A mérés célja az EMC méréstechnika gépjármő iparban használatos

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe.

Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe. Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe. Bár tőrhetı kézi darálógépek léteznek öntésbıl vagy aczélból készült tárcsákkal vagy hengerekkel, melyek igényeinket

Részletesebben

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI Készítette: Kiss Szilvia ZKISZ informatikai szakcsoport Az információ 1. Az információ fogalma Az érzékszerveinken keresztül megszerzett új ismereteket információnak nevezzük.

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Dr. Oláh András Elızmények: Katonapékség a komáromi erıdben Oszmán Birodalom terjeszkedése során, 1541-ben Buda török kézre

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

(Fordította: Dr Való Magdolna)

(Fordította: Dr Való Magdolna) Nemesíthetı acélok alkalmazása és önkeményedésének kihasználása zománcozásra. Dr. Joachim Schöttler, Salzgitter Mannesmann Forschung GmbH (Email Mitteilungen, 2009/6) (Fordította: Dr Való Magdolna) Bevezetés

Részletesebben

TERVEZET!!!!!!! 2011. május 24.

TERVEZET!!!!!!! 2011. május 24. TERVEZET!!!!!!! 2011. május 24. Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus).. számú irányelv Megkülönböztetı minıségi jelöléssel ellátott kenyerek és sütemények 1. kiadás 1 Tartalom. I. BEVEZETÉS.

Részletesebben

Gáztörvények. Alapfeladatok

Gáztörvények. Alapfeladatok Alapfeladatok Gáztörvények 1. Ha egy bizonyos mennyiségő tökéletes gázt izobár módon három fokkal felhevítünk, a térfogata 1%-al változik. Mekkora volt a gáz kezdeti hımérséklete. (27 C) 2. Egy ideális

Részletesebben

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám A költségvetési rendszerrıl szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (A Hiv. Közlönye, 54/09, 73/10., 101/10., 101/11., 93/2012., 62/13.,

Részletesebben

Interaktív táblák tartóssága mi az igazság? Mit értünk tartósságon, és miért fontos ez?

Interaktív táblák tartóssága mi az igazság? Mit értünk tartósságon, és miért fontos ez? Interaktív táblák tartóssága mi az igazság? Mit értünk tartósságon, és miért fontos ez? Ez a dokumentáció csupán tájékoztatási céllal készült. SMART Technologies Inc. fenntartja magának a jogot, hogy külön

Részletesebben

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.)

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.) Andó Mátyás: Méretlánc átrendezés a gyakorlatban, 21 Gépész Tuning Kft. Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.) 1. CNC

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

Légi turizmus számokban

Légi turizmus számokban Légi turizmus számokban A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülıtéren keresztül Magyarországra beérkezı turista forgalom alakulása 211 évben Oldal(ak)/Page(s): 2 / 278 Kiadta a Budapest Airport Zrt. 1185, Budapest,

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben