ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf /10. október.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf. - 2010/10. október. http://www.zoldbiotech.hu"

Átírás

1 ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf /10. október

2 GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban Tanártovábbképző Konferencia, július 6-8., MTA SZBK, Szeged Abiotikusstressz-rezisztens GM növények Horváth V. Gábor tudományos főmunkatárs MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézet, Szeged Napjainkban a környezeti tényezők fokozott ütemű változása megfelelő stratégia kidolgozását igényli a hagyományos nemesítéssel foglalkozó intézményektől és a molekuláris biológia eszközeivel dolgozó növényi biotechnológusoktól egyaránt. Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a nemesítés manapság egyre inkább segítségül hívja és igényli az új tudományos módszereket; a másik oldalról tekintve pedig megállapíthatjuk, hogy a molekuláris biotechnológia eszközeivel előállított elsődleges transzgenikus növények pozitív tulajdonságaikat főként nemesítési programok részeként, új fajtákban tudják megjeleníteni. A káros környezeti stresszhatások által a mezőgazdaságnak okozott károk megbecslését segíti az alábbi táblázat. Ebben hat fontos gazdasági haszonnövény optimális körülmények között elérhető maximális termésmennyiségét és az átlagos termés értékeit összevetve kiderül, hogy az abiotikus stresszhatások a termés %-os veszteségét idézik elő. Egyértelmű tehát a törekvés: megfelelő művelési körülmények és új növényfajták alkalmazásával csökkenteni kell a környezeti stresszhatások kártételeit. Átlagos és maximális termés hat gazdasági haszonnövény esetében Megnevezés Max. termés kg/ha Átlagos termés kg/ha Veszteség a(z) biotikus abiotikus stressz következtében Abiotikus veszteség a rekord termés %-ában Kukorica ,8 Búza ,1 Szójabab ,3 Köles ,6 Zab ,1 Árpa ,4 Buchanan, Gruissem and Jones: Biochemistry and Molecular Biology of Plants, 2000 A költséghatékony és a környezetet legkevésbé terhelő technikák között első helyen szerepel az új, stressztűrő növényfajták termesztésének elterjesztése. A növény védekező képességének növelésére a célzott génbevitel a leghatékonyabb módszer, ennek segítségével irányítottan változtathatunk meg egy tulajdonságot, egy tulajdonságcsoportot vagy idézhetjük elő a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség általános megnövekedését. Az 1980-as évek elejétől vált általánosan elérhetővé a technológia, mellyel Agrobaktérium által közvetített módon lehetett genetikailag módosított növényeket előállítani, illetve más módszerek alkalmazásával (elektroporáció, "génbelövés") közvetlenül sikerült plazmid-konstrukciókat a növényi sejtbe juttatni. A technológiák alkalmazásával könnyen kialakíthatóvá vált a kívánt gént hordozó transzgenikus növény, a nagy kihívást ezután a bejuttatásra szánt gén(ek) kiválasztása jelentette. 1

3 A növények biotikus stresszel szembeni védekezését elősegítő technikák sikeres transzgenikus fajták előállításához vezettek. A gazdasági előnyök miatt gyorsan elterjedtek a herbicidrezisztens, a vírusrezisztens és a rovarkártevőknek ellenálló genetikailag módosított növények. Az abiotikus stresszt (mint az aszály, ár- és belvíz, túl magas, illetve alacsony hőmérséklet, a talaj magas sótartalma, stb.) jobban tűrő fajták előállítása azonban csak napjainkban jutott el abba a fázisba, hogy termesztésük a megfelelő engedélyek megszerzését követően nagy területen lehetővé váljon. Ennek okai között említhető az, hogy az egyes élettelen környezeti hatásra adott hatékony válasz több gén megemelkedett kifejeződésének eredménye; a különböző stresszhatásokra más-más génkészleteknek kell bekapcsolódniuk és fontos szempont, hogy a védőhatást biztosító gén(ek) működése ne legyen negatív hatással a termés mennyiségi és minőségi jellemzőire. A fentiek megvalósulását különböző módokon érhetjük el: olyan gének bevitelével, melyek egy előnyös hatású molekula szintézisét valósítják meg, vagy olyan szabályozó gének (transzkripciós faktorok) termeltetésével, melyek a védekezésért felelős gazdagéneket a megfelelő koordinációval aktiválják. Az első csoportba tartoznak például az emelt szinten prolint, glicin-betaint, trehalózt vagy különböző cukor-alkoholokat (szorbitol, mannitol, stb.) szintetizáló növények. Ezek esetében a felhalmozott metabolit az ozmotikus és sóstressz körülményei között ún. kompatibilis ozmotikumként az ozmotikus egyensúly fenntartásával és a biomolekulák hidrátburkának stabilizálásával védi a sejtet a káros hatásoktól. Ennek azonban ára van: az ozmotikum több tíz-száz mm koncentrációban fejti csak ki előnyös hatását, ilyen arányú szintézis azonban energiaigényes, és a növekedés, a termésmennyiség csökkenését eredményezi. Nagy koncentrációjú ozmotikum jelenléte a termésben pedig annak beltartalmi, élvezeti értékét ronthatja. A génkifejeződés szabályozóinak, a transzkripciós faktoroknak bevonása a transzgenikus technológiába triviális választás volt. A megfelelően kiválasztott transzkripciós faktor túltermelése ideális esetben a védekezésben szerepet játszó gének egész palettáját aktiválja. Azonban ez a folyamat is csak a stressz hatásának korai fázisában történhet meg anélkül, hogy a folyamatosan bekapcsolt gének ne okoznák a növekedés lassulását. Természetes tehát, hogy a megfelelő transzkripciós faktor mellett a jó időzítéssel működésbe lépő promóter (a gén előtt elhelyezkedő, a génkifejeződés szabályozásában szerepet játszó DNS-részlet) is a sikeres védekezés záloga. A mezőgazdaságnak általánosságban legnagyobb kárt okozó környezeti hatás, az aszály kivédésének jelen pillanatban két teljesen kidolgozott és részletesen vizsgált, sikeres transzgenikus megoldása ismert. Nelson és munkatársai 2007-ben írták le azt, hogy egy alapvető transzkripciós faktor, az NF-Y egyik alegységének túltermelése számottevően javítja mind a kétszikű lúdfű, mind az egyszikű kukorica aszálytűrését. Az NF-Y transzkripciós faktor három eltérő fehérjéből áll, heterotrimer formában aktív. A gombáktól az emlősökig az alegységeket minden esetben egy-egy gén kódolja, azonban a növények esetében tíz közeli az alegységeket kódoló gének száma, ami azt sugallja, hogy az eltérő alegységekből összeálló komplex tulajdonságai is változhatnak. Egy nagyarányú vizsgálat, mely a lúdfű (Arabidopsis thaliana) stresszválaszát szabályozó transzkripciós faktorok azonosítását tűzte ki célul, azonosította azt az NF-YB alegységet, melynek állandó túltermelése biztosította a transzgenikus lúdfű magasabb stressz-ellenállóságát növekedési és termésmennyiségi retardáció nélkül. Az adott gén kukorica ortológját azonosítva és klónozva bizonyíthatóvá vált a túltermelés előnyös hatása kukoricában is (1. ábra). Az eredmény fontosságát az adja, hogy a szántóföldi körülmények között is jó ellenálló képességgel rendelkező növényt sikerül előállítani, néhány esetben a génmódosított fajta éves termésátlaga a kontrollét 50 %-al meghaladta. 2

4 A másik sikeres megközelítés is egy jól ismert jelenség kihasználásán alapul. A különböző stresszhatások során nemcsak a fehérjék vesztik el természetes térszerkezetüket, hanem az RNS-molekulák is olyan konformációt vehetnek fel, melyben fehérjévé történő lefordításuk alacsony hatékonyságú. Az RNSchaperonok stressz során minden organizmusban nagy mennyiségben termelődnek és segítik az RNSmolekulákat natív konformációjuk fenntartásában. A Bacillus subtilis CspA és CspB fehérjéket (mindketten RNS-chaperonok) termelő génmódosított kukoricanövények az előzőekben ismertetetthez hasonló mértékben emelték meg a növény stressz-ellenállóságának szintjét. Ez a génmódosított kukorica azért szolgáltat különösen értékes eredményeket, mert egy széles körű, nagy termésterületen történő több éves kísérlet értékelését tehetjük meg. A 2. ábrából kiderül, hogy a génmódosított kukorica legnagyobb előnye a bármely termesztési körülmények között megnyilvánuló termésnövekedés. Igaz ez az aszály által súlyosan érintett, alacsony termésátlagot mutató és a közel optimális körülmények között termesztett növények esetében is. A vizsgált vonalak termésadatai (t/ha) 1. ábra. A kukorica NF-YB2 transzkripciós faktor alegység állandó túltermelése jelentősen megnöveli az aszálytűrést. A képen a bal oldalon a kontroll, jobb oldalon a transzgenikus kukoricanövények láthatóak. (Forrás: Nelson et al. PNAS 2007; 104: ) A helyre jellemző átlagos termés (t/ha) 2. ábra. A transzgenikus (sötét kör) és a kontroll (üres kör) kukorica termésátlagai három év átlagában az Egyesült Államok különböző termőhelyein. (Forrás: Castiglioni et al. Plant Physiol. 2008; 147: ) A stresszhatások felborítják a sejten belüli redukáló és oxidáló folyamatok egyensúlyát, és a molekuláris oxigént használó összes élőlény esetében ez reaktívoxigén-spécieszek (ROS) keletkezéséhez vezet. Ezek hatékony eltávolítása megnövekedett stressztűrést eredményez, azonban a megmaradó ROS a membránok telítetlen zsírsavjaival léphet reakcióba. Ennek eredményeként reaktív karbonilvegyületek jönnek létre, melyek hosszú életidejük és jó diffúziós képességeik következtében a sejt egészében kárt tehetnek. Az ilyen vegyületek eltávolítása is megfelelő stratégia a stresszrezisztens növények előállítására. 3

5 A Szegedi Biológiai Központ és a Gabonakutató Non-Profit Kft. kutatói a lucerna aldózreduktáz gén (MsALR) beépítésével hoztak létre transzgenikus búzanövényeket. Az aldo/keto reduktázok szubsztrátok széles körét redukálják NADPH kofaktor felhasználásával. Mivel a reaktív karbonilvegyületek számos képviselőjét is veszélytelen alkoholokká alakítják át, a túltermelésükkel széles spektrumú stressztolerancia valósítható meg. Ezt bizonyították a transzgenikus dohánynövényekkel kapott eredmények és hasonlóak várhatók az MsALR gént kifejező búzáktól is (3. ábra). Ez utóbbiak bevonása a nemesítési programokba lehetővé teszi a káros környezeti hatásoknak jobban ellenálló hazai búzafajták előállítását. C-Y45 kontroll búza AKR 284 transzgénikus búza 3. ábra. A CY-45 tavaszi búza és a belőle előállított, az MsALR fehérjét termelő transzgenikus búza növekedése szabályozott szárazságstressz körülményei között GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban Tanártovábbképző Konferencia, július 6-8., MTA SZBK, Szeged GM növények termesztéséről és felhasználásáról Tóth István titkár, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Budapest Éveken át jórészt a környezetvédők egyoldalú szempontjai alapján történt a hazai szakmai és a szélesebb közvélemény tájékoztatása az új technológiával előállított növények termelésének, felhasználásának kockázatos és károsnak vélt vagy valós voltáról. Ennek alapján jogosan tehető fel a kérdés, vajon akkor miért terjed a világon a GM növények termesztése, és miért nem akadályozzák meg azoknak a fejlett országoknak a törvényhozói és hatóságai a terjedést, amelyekben az ilyen irányú kutatásokat, a szaporítást, termelést végzik, és az új termékek fogyasztásáról már évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Ésszerűen nehezen feltételezhető, hogy ezek az országok Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió több tagországa felelőtlenül döntenének az új nemesítési technológiával előállított szervezetek termelési, felhasználási és fogyasztási szabályozásában. Az EU-ban az elmúlt években - jelentős késéssel ugyan elkezdték kipróbálni a GM növények ter- 4

6 mesztését. Spanyolország, Németország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia elindult ezen az úton. Magyarország, amely különösen a kukoricatermesztésben volt élenjáró, és ahol ez az állattenyésztésen keresztül jelentősen hozzájárult a vidéki lakosság megélhetéséhez, nem tett ilyen lépéseket. A jelenlegi hazai szabályok szerint kizárt az új technológia gyakorlati átvétele. Az együtt-termesztés mint ahogy azt az Európai Bizottság közleménye is meghatározza a gazdálkodók azon lehetőségére utal, hogy a gyakorlatban választhatnak a hagyományos, az ökológiai és a genetikailag módosított növénytermesztés között. Mind a fogyasztóknak, mind a termelőknek valódi választási lehetőséget kell adni arra nézve, hogy milyen élelmiszert választanak vagy milyen mezőgazdasági terméket állítanak elő. Érvényes jogi szabályozás van arra, hogy milyen feltételekkel lehet forgalomba hozni a genetikailag módosított növényeket is tartalmazó élelmiszert. Az együtt-termesztésre vonatkozó nemzeti intézkedések nem vezethetnek be olyan követelményeket, amelyek meghaladják a közösségi jogszabályokban meghatározottakat. Véleményünk szerint a jelenlegi jogi szabályozás a gazdálkodók jelentős körét egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozza, a termesztés engedélyeztetésének tervezett feltételei gyakorlatilag nem az együtttermesztés feltételeit határozzák meg, hanem ellehetetlenítik a szabad választáshoz való jogot. A követelmények közül a nem differenciált, (termesztési céltól független), igen magas, 400 méteres pufferzónán, a genetikailag módosított növények termesztésének tábla szintű engedélyeztetésén túl a leginkább kifogásolható feltétel az, hogy a GM növények termesztésének engedélyeztetéséhez be kell szerezni a pufferzónán belüli földtulajdonosok hozzájárulását is, nem elegendő a ténylegesen gazdálkodó és fölhasználó értesítése. A nemzetközi gyakorlatban erre sehol nincs példa, és aki csak kicsit is ismeri a hazai földtulajdoni és földhasználati viszonyokat, az pontosan tudja, hogy ez az előírás de facto lehetetlenné teszi a genetikailag módosított növények termesztését Magyarországon. (Ez lenne az együtt-termesztés?) Éppen ezért megítélésünk szerint a hazai jogszabályozás ellentétes az EU együtt hangsúlyozom, együtt-termesztésre vonatkozó ajánlásában megfogalmazott célokkal, mely szerint nem szabad elzárni a termelők egyik csoportját sem, az általa alkalmazni kívánt termelési technológiától. A GM növények termesztése és fogyasztása kapcsán nemcsak kockázatokkal kell számolni, hanem előnyöket is nyújthat, hiszen a termesztés során csökkenhet a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás, nőhet a termelés biztonsága, javulhat a beltartalom és a minőség, s a kedvezőtlen adottságú területeken a speciális fajták sikeresen termeszthetők. A kórokozókkal és kártevőkkel szembeni rezisztencia, a szárazságtűrés, a talajművelés egyszerűsítése irányába kifejlesztett új növények termesztése jelentős költségmegtakarítással jár, ugyanakkor csökkentheti a növényvédőszer-, műtrágya- és vízfelhasználást. A bioetanol-előállítás céljára nemesített, magasabb keményítőtartalmú kukoricák elterjesztése se- 5

7 gítheti a környezetkímélőbb folyékony üzemanyagok elterjedését. Az élelmiszerként fogyasztott speciális összetételű növényi termékek bővíthetik a kínálatot, mintegy újabb piacot teremtenek a mezőgazdasági termékek számára. Egyre inkább köztudott, hogy az EU állattenyésztése kritikus helyzetben van, aminek kialakulásában szerepet játszik a GM növények takarmányozási célú felhasználásának uniós korlátozása. A szabályozás megengedi ugyan a GM növények kereskedelmét, felhasználását, de gátolja, késlelteti termelésüket. A szójaés kukoricakereskedelem döntő részét olyan országok irányítják, amelyek az új technológiával előállított növényeket termelik, élve az alacsonyabb költségek, ráfordítások nyújtotta lehetőségékkel, fejlesztik állattenyésztésüket és állatitermék-kínálatukat. Miután a hagyományos növények termesztése magasabb költséggel jár, ezért a takarmányok beszerzése magasabb áron oldható meg. Ennek következtében a kétféle eredetű takarmányok közötti árkülönbség megjelenik az állati termékek árában is, s emiatt ezek nemcsak a harmadik piacon veszítik el a versenyt, hanem a belső piacon is, mivel az említett országokból nyugodtan jöhet az állatitermék-import. Erre a súlyos jelenségre a COPA-COGECA (az Európai Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezetek Szövetsége) is felhívta már a figyelmet, mivel úgy gondolják, hogy egy-két éven belül ha nem tesznek ellene valamit az állattenyésztés áthelyeződik az Európai Unióból a harmadik országokba. A gazdasági előnyöket figyelembe véve, a mezőgazdasági termelők egy jelentős része szeretne megbizonyosodni arról, hogy termelése során mit jelenthet számára gazdaságilag a genetikailag módosított növények termesztése és felhasználása. Ennek a lehetőségétől nem lenne szabad elzárni a vállalkozókat. amely szerint biztosítható a biotermelés, a hagyományos és új nemesítési módszerrel előállított növények termelése anélkül, hogy az eltérő termesztési módot folytató gazdák egymásnak kárt okoznának. Az nehezen képzelhető el, hogy Magyarország önálló sziget marad, ezért is szükséges az ésszerű korlátokat és kellő garanciát felállító szabályozás, más országok gyakorlatával összhangban. A MOSZ termelői szerint elvárható az EUtól, hogy a szabályokat, feltételeket harmonizálják, egységessé, átláthatóvá tegyék. Fontosnak tartják az érdemi vitákat, amelyek tudományos ismereteken, elemzéseken és gyakorlati tapasztalatokon alapulnak, és egyes kérdésekben a szakmai ismeretekkel rendelkezők fejtik ki véleményüket. Szeretnénk, ha a világ tudományos és kutatási élvonalába tartozó, a gazdasági szereplőket szigorú, jogi felelősségvállalásra kényszerítő országok e kérdéskörben nyert tapasztalatait megismerhetnénk, hiszen a világon 100 millió hektáron folyik GM növények termesztése, és több mint egy milliárd fogyasztó rendelkezik tapasztalattal a GM növények, vagy a felhasználásukkal előállított állati termékek fogyasztását illetően. Elengedhetetlen, hogy ebben a fontos kérdésben megalapozott gazdasági hatásvizsgálatok is készüljenek az előttünk és az unió előtt álló döntési lehetőségekről. Ennek keretében azt is vizsgálni kell, hogy milyen további következményei lehetnek az uniós szabályozás bizonytalanságának és a hazai bezárkózásnak. A szabályozott körülmények között folyó termesztés ellenőrizhető. Veszélyesebb helyzet alakulhat ki a lemerevedett tiltás esetén, mert bárki mivel gazdasági hasznot lát benne önkényesen, ellenőrizetlenül, illegálisan behozhatja a vetőmagot a környező országokból. Törekedni kell tehát az ésszerűen szabályozott körülmények megteremtésére, mert ez ad biztonságot az együtt-termelés (koegzisztencia) lehetőségére, 6

8 Nature, 466: 561., július Gyökeresen meg kell változtatni a szabályozást! Ingo Potrykus szerint indokolatlan és teljesíthetetlen törvényi előírások akadályozzák azt, hogy genetikailag módosított növények segítségével milliókat lehessen megmenteni az éhhaláltól és az alultápláltságtól. A genetikailag módosított haszonnövények sok millió embert menthetnének meg az éhhaláltól és az alultápláltságtól, ha le lehetne bontani a köréjük felépült túlzott szabályozást. Erre a következtetésre jutottam az elmúlt 11 év során, amikor az Aranyrizs Humanitárius Projekt elnöke voltam ( valamint egy tavalyi, a Vatikánban tartott konferencia után, amely a transzgenikus növények, az élelmiszer-biztonság és a fejlődés témáját járta körül. Az aranyrizs valószínűleg 2012-ben fog a piacra kerülni. A laboratóriumban már 1999-ben készen volt. Ennek a késedelemnek az az oka, hogy a szabályozás különbséget tesz a génsebészet és az egyéb, hagyományos növénynemesítő módszerek között. Ez a megkülönböztetés tudományosan indokolatlan, a források pazarlásához vezet, és megakadályozza, hogy számos, potenciálisan átalakító hatású növény, pl. az aranyrizs megtehesse a nagy ugrást a laboratóriumból a tányérra. Az új, genetikailag módosított növények szabályozása tudományos és humanitárius alapon védhetőbb és gyakorlatiasabb lenne, ha nem aszerint történne, hogyan nemesítik őket, hanem újdonságértékük szerint, mint az új gyógyszerek esetében. Minden tulajdonságot a fogyasztó és a környezet számára jelentett kockázat vagy haszon alapján kellene osztályozni, bármilyen módszerrel is vitték azt be Prof. Ingo Potrykus az adott növénybe. A kutatók és a törvényhozók így azokra az esetekre összpontosíthatnának, amelyeknél valós kockázat jelentkezik, valamint azokra a gyorsított növényekre, amelyekre a fejlődő világban égető szükség van. Az aranyrizs olyan fajtasorozat, amelyet két gén (fitoénszintáz és fitoén-deszaturáz) beültetésével módosítottak, és ennek köszönhetően az ezekből készült étkezési rizs minden grammjában akár 35 mikrogramm A-vitamin-előanyag is felhalmozódik. Ha a rizzsel táplálkozó, szegény népesség normális étrendjében ez a rizs szerepelne, az emberek elegendő A-vitaminhoz jutnának ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az A-vitaminhiány okozta halálozások száma (napi 6000 haláleset), és évente több százezer embernek megmaradjon a szeme világa (1). A létező rizsfajták élelmiszerként fogyasztott részeiben egyáltalán nincsen A-vitamin-előanyag, ezért annak a mennyisége hagyományos nemesítéssel nem növelhető. Az aranyrizs kizárólag génsebészeti módszerekkel volt létrehozható. Az új fajta bevezetését több mint tíz évig késleltették a rendelkezések megkövetelte munkakörülmények és egyéb követelmények (lásd A laborasztaltól az ebédlőasztalig c. keretes írást). Például több mint két évbe telt, amíg megkaptuk az engedélyt arra, hogy szabadföldi kísérleteket végezhessünk az aranyrizzsel, és több mint négy évbe, amíg minden nemzeti 7

9 biobiztonsági hatóság számára elfogadható adatokat gyűjtöttünk. Emiatt én a génsebészet szabályozását tartom felelősnek sok ezer gyermek és fiatal anya haláláért, illetve vakságáért. A mi tapasztalatunk korántsem egyedülálló. Általában körülbelül tízszer több pénzbe kerül és tíz évvel tovább tart egy genetikailag módosított növény bevezetése a piacra, mint egy genetikailag nem módosított fajtáé. Ez a körülmény kizárta az állami intézményeket ebből a munkából, és a technológiát lényegében egy maroknyi magáncég monopóliumává tette. A magánvállalkozások érthető módon a legnagyobb hasznot hozó lehetőségekre összpontosítanak az ipari haszonnövényekre, például a kukoricára, a gyapotra és a szójára. A génsebészetben azonban hatalmas lehetőségek rejlenek az élelmiszer-biztonság problémáinak megoldására is például a hozam növelésére az alapélelmiszer-növények kártevőktől való megóvásával, a növény képességének javítására ahhoz, hogy sikeresen versenyezzen a gyomokkal, valamint a növények tápértékének növelésére. A laborasztaltól az ebédlőasztalig Több mint egy évtizeddel azután, hogy egy állami laboratóriumban kifejlesztették az aranyrizst, még mindig folyik a küzdelem a szabályozás állította akadályokkal. intellektuális tulajdonjog genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tapasztalattal rendelkező partnerek keresése átvitel az Indica rizsfajtába a szabályozásnak megfelelő transzgenikus esmények a szabályozásnak megfelelő, elegendő A-vitamin előanyagot termelő vonal a normális agronómiai tulajdonságok bizonyítása szabadföldi kísérletekben célfajták azonosítása introgresszió a célfajtákba a legjobb transzgenikus esmények kiválasztása az optimalizált fajták fejlesztésének befejezése a szabályozás követelményeinek teljesítése; átadása a gazdáknak állami finanszírozás magán szektor Vesszőfutás A jelenleg érvényes szabályozás sok évig tartó molekuláris biológiai és biokémiai biztonsági vizsgálatokat követel meg. Pedig több nemzetközi ügynökség is jótékony hatásúnak találta a génsebészetet alkalmazó nemesítési technológiát. Még soha nem fordult elő olyan bizonyított eset, amikor valamelyik genetikailag módosított növény ártott volna a környezetnek vagy az embereknek, még a pereskedésre hajlamos Egyesült Államokban sem, ahol a génsebészet alkalmazása széles körben elterjedt. Ezzel szemben ha egy új fajtát hagyományos módszerekkel nemesítettek, amelyek szintén módosítják a genomot, nem követelmény a biztonsági adatok gyűjtése, csak azt kell bizonyítani, hogy az új fajta legalább olyan jó teljesítményt nyújt, mint a többi fajta. Ez gyors és olcsó eljárás. A szabályozás kiegyensúlyozatlan volta lehetővé teszi a génsebészet nem tudományos ellenzői számára, hogy megalapozatlan aggodalmakkal hozakodjanak elő, amelyeket az ideges nagyközönség különösen Európában nem tud megfelelően értékelni. Mindez azt jelenti, hogy a közjót szolgáló új fajták előállítása ironikus módon a magánszektortól függ. Az aranyrizs jellemző példa erre (1). Kutatócsoportunk csak a Syngenta céggel közös állami/magántársulás keretében volt képes túljutni a termékfejlesztés buktatóin. A Syngenta nélkül például nem tudtuk volna csökkenteni a fejlesztésbe bevont szabadalmak számát, ingyenes licenciákat szerezni, menedzserés marketing-szervezeteket felállítani, és olyan növényeket kifejleszteni, amelyeknél optimalizálva van egyfelől a szabályozási követelményeknek való megfelelés, másfelől a kívánt tulajdonságok magas szintű kifejeződése (1). 8

10 Pedig a szegények számára szükséges növényfajták előállítása igenis az állami szektor felelőssége. Bölcsebb dolog lenne a közpénzeket a világ növekvő népességének élelmezésére fordítani, mint szabályozási akadályok elhárítására, vagy, ami még rosszabb, a fogyasztókat és a környezetet fenyegető feltételezett veszélyek álságos, csak politikai hasznot hozó kutatására ezek gondos tanulmányozása már 25 éve folyik. Az lenne jó lépés, ha egy politikailag és gazdaságilag független ország elismerné, hogy a GM növények jelenlegi túlszabályozásán könnyíteni kell. Ez az ország sokat nyerne azáltal, hogy pénzt, időt és energiát szabadít fel kutatásra, fejlesztésre és még sok további növény előállítására a szegények számára; állami szektora és kisvállalkozásai képesek lennének versenyre kelni a nagyobb ipari vállalkozásokkal. A nemzet a biztonság veszélyeztetése nélkül könnyebben, gyorsabban haladna előre, mint azok, akik továbbra is a feltételezett veszélyekkel foglalkoznak, és jó példával is járna elöl. Akkor talán az állami szektor laboratóriumaiban kifejlesztett növényfajták, pl. az aranymanióka, az aranybanán és a magas vas-, cink- és fehérjetartalmú rizs 5 éven belül eljutna a laborasztaltól az ebédlőasztalig, nem pedig 15 év alatt, ha egyáltalán. Ingo Potrykus az Aranyrizs Humanitárius Tanács elnöke. Címe: Im Stigler 54, CH-4312 Magden, Svájc; címe: ingo@potrykus.ch 1 Potrykus, I. & Ammann, K. (eds) Transgenic Plants for Food Security in the Context of Development (New Biotechnology, in the press). BASF, augusztus 31. A BASF megkezdi az Amflora burgonya első begyűjtését Zepkow, Németország, augusztus 31. Rainer Brüderle, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági minisztere ma segített megkezdeni az Amflora burgonya begyűjtését a mecklenburgnyugat-pomerániai Zepkowban. Dr. Jürgen Hambrecht, a BASF elnöke és Dr. Stefan Marcinowski, a BASF ügyvezető igazgatóságának tagja társaságában a miniszter szedte fel a genetikailag módosított keményítőburgonya első gumóit. Idén a BASF sikeresen termesztette ezt a növényt Zepkowban, 14 hektáron. Brüderle hangsúlyozta, hogy a növényi biotechnológiának fontos szerepe lehet az európai mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelésében. A mai nap különleges jelentőségű a németországi növényi biotechnológia számára. Ez a technológia számos előttünk álló feladatra megoldást kínál, például bőséges, megújítható forrásokat ígér. Ezekkel az innovatív technológiákkal a német ipar a nemzetközi első osztályban játszik, és itt is akarunk maradni mondta Brüderle miniszter. Két mérföldkövet ünnepelünk. Egyrészt most kezdjük behordani az Amflora burgonyatermést, másrészt pedig ma Brüsszelben beadtuk a kérelmet következő keményítőburgonya-fajtánk, az Amadea engedélyezésére mondta Hambrecht. Remélem, hogy az Amadea az egészen közeli jövőben eljut az európai gazdálkodókhoz. A biotechnológiai módszerekkel optimalizált haszonnövények ne csak Amerikában és Á- zsiában hozzanak hasznot a gazdálkodóknak! A mi európai gazdálkodóinknak is hozzá kell jutniuk ezekhez az innovatív termékekhez, hogy megtarthassák versenyképességüket a mezőgazdasági világpiacon tette hozzá. Az Amadea nagy termőképességű, modern keményítőburgonya-fajta. Az Amflorához hasonlóan tiszta amilopektinből álló keményítőt termel. Agronómiai tulajdonságait és biztonságosságát sok éven át vizsgálták szántóföldi kísérletekben. A BASF 2013/14-ben tervezi az Amadea piacra dobását, miután megkapta a pozitív biztonságossági értékelést az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (EFSA). A tervek szerint az Amadea termesztése 9

11 eleinte kiegészíti az Amfloráét, majd később a helyébe lép. Az Amflora begyűjtésénél számos gazdálkodó, valamint a németországi bázisú Forum Grüne Vernunft e.v. (Zöld Józan Ész Fóruma) kezdeményezés számos képviselője is megjelent. A genetikailag módosított növények felhasználásáról folyó viták Németországban nagyon szenvedélyesek. Célunk a tárgyilagos, tudományos tényeken alapuló párbeszéd bátorítása nyilatkozta Dr. Uwe Schrader, a kezdeményezés elnöke. Ez az egyedüli módja annak, hogy előítéletek nélkül megtalálhassuk a német mezőgazdaság számára legjobb megoldásokat. Az Amfloráról és az Amadeáról Az Amflora és az Amadea két genetikailag módosított burgonyafajta, amelyek tiszta amilopektinből álló keményítőt termelnek. A hagyományos burgonyafajtákban termelődő keményítő az amilopektin és az amilóz keveréke. A burgonyakeményítő számos alkalmazásában, így pl. a papír-, a ragasztó- és az élelmiszeriparban csak amilopektinre van szükség, a keményítő két alkotórészének szétválasztása pedig nem gazdaságos. Az Amflora és az Amadea tiszta amilopektinből álló keményítőt tartalmaz, alkalmazása ezért energia- és költségmegtakarítást tesz lehetővé. Sőt az amilopektinből álló keményítővel bevont papír fényesebb, és ha a betonhoz és a ragasztó anyagokhoz amilopektinből álló keményítőt adnak, azok hosszabb ideig feldolgozhatók maradnak. Az Amflora esetében a BASF Plant Science és keményítőipari partnerei úgy döntöttek, hogy az ipari alkalmazásokra összpontosítanak. Mivel az élelmiszeriparban nagy a kereslet az amilopektinből álló keményítőre, a BASF Plant Science partnereivel együttműködve megvizsgálja az Amadea burgonyafajta alkalmazásának lehetőségeit ezen a területen. European Biotechnology News, No Vol. 9: LENGYELORSZÁG További ellenállás a nemzeti GMO-tilalmak engedélyezésével szemben Varsó Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter élesen kritizálta az Európai Bizottság javaslatát arra, hogy az EU tagállamai maguk dönthessék el, termesszenek-e genetikailag módosított növényeket. Ez a javaslat nem szerencsés, mivel a Bizottságról a tagállamokra hárítja a felelősséget mondta Sawicki, miután John Dalli, az EU egészségügyi biztosa jogilag nem kötelező erejű ajánlást terjesztett elő, amely a GM növényekre vonatkozó új koegzisztencia-szabályok végrehajtása révén lehetővé tenné a GM növények termesztésének betiltását (ld. Euro Biotech News 7-8, 2010). Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy bizonyos tagállamok fenntartanák a GM növények termesztésének tilalmát, mások pedig termesztenék ezeket a növényeket. Az uniós döntések ismételten nemzeti hatáskörbe adása rossz precedenst teremtene. Az ilyen megoldások megbontanák a tagállamok közötti versenyt állította a miniszter. Sawicki azt mondta, hogy szembenállása alapvető, mivel a Bizottság javaslata a mezőgazdasági termelési költségek diverzifikálódásához vezetne a különböző országokban. Nem titok, hogy Lengyelországban, Franciaországban és Ausztriában a társadalmi elvárások egyértelműen a jelenleg fennálló GMO-termesztési tilalom fenntartásának kedveznek tette hozzá. A múltban Sawicki nemcsak arra szólította fel a Bizottságot, hogy tiltsa be a GM növénytermesztést, hanem arra is, hogy állítsa le az egyéb GM termékek importját, mondván, hogy a Bizottságnak felelősséget kell vállalnia ebben a kérdésben, és világosan ki kell mondania, hogy ha nem termesztjük, akkor importálnunk sem lenne szabad a GM takarmányt. 10

12 Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Green Biotechnology Europe (GBE)

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

Génmódosítás: bioszféra

Génmódosítás: bioszféra bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen

Részletesebben

2. évf. - 2006/2. szám

2. évf. - 2006/2. szám Bevezetés A világ agrárgazdaságát átformáló globalizáció, illetve Magyarország Európai Uniós tagsága alapjaiban új kihívások elé állítja a magyar agráriumot, amikor mind a határokon belül, mind kívül biztosítani

Részletesebben

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf. - 2010/8. augusztus. http://www.zoldbiotech.hu

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf. - 2010/8. augusztus. http://www.zoldbiotech.hu ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/8. augusztus http://www.zoldbiotech.hu GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban Tanártovábbképző Konferencia, 2010. július 6-8., MTA SZBK, Szeged A GM NÖVÉNYEK

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár

Részletesebben

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám 2011/2 XXIII. évfolyam 2. szám 2 2011/2 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, intézetünk egykori igazgatójának születésnapjáról megemlékezve 2011. január 13-án, immáron 9. alkalommal rendeztünk

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Rezisztencianemesítés alapja Rezisztencianemesítés fajtái Rezisztencianemesítés lépései Herbicidrezisztens

Részletesebben

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.29. COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

Részletesebben

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016 Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0163/2016 29.4.2016 JELENTÉS az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt CORNET_6_08_WHEATSTR OM-00887/2009 Beszámolási időszak: 2009. október 1-2010. szeptember 30. Támogatott szervezet: Projectvezető:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás

Részletesebben

őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % www.lgseeds.hu Magról magra, magasabbra

őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % www.lgseeds.hu Magról magra, magasabbra őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 2013 I. hely 2012 Arsenal 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % NÉBIH kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek korai csoport Magról magra, magasabbra Maximalizálja

Részletesebben

A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip KIFEJLESZTÉSE. GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány

A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip KIFEJLESZTÉSE. GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány ESETTANULMÁNY/GVOP 2004 3.1.1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológiai-fejlesztési tevékenységek A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.12.2007 COM(2007) 799 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian

Részletesebben

Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata

Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Ezúton is köszönöm a lehetőséget és a megtiszteltetést,

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 7. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2014. AUGUSZTUS GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles Az elmúlt évek

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

Transzgénikus növények előállítása

Transzgénikus növények előállítása Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Természetfölötti erő A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény "ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Az ezen Egyezményben részes Felek tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik, aggódva amiatt, hogy

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros

Részletesebben

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Mikrohitelezés Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Belső konzulens: Dr. Fellegi Miklós Vonnák Péter Mérnök közgazdász Külső konzulens: Szekfü

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-197/2004/66. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa - a Házi Piros Paprika Kft. (Sükösd), - a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó

Részletesebben

Tisztelt Kamarai Tagtársaim!

Tisztelt Kamarai Tagtársaim! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2010/1. Tisztelt Kamarai Tagtársaim! TARTALOM Csupán néhány hét telt el a tavaszi parlamenti választások óta, de szakdolgozói kérdésekben bíztató

Részletesebben

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT Aki házat épített vagy felújított úgy, hogy nem lépte túl a tervezett költségeket, időben elkészült, ráadásul az elképzelt minőségben, az átesett első projektmenedzseri munkáján.

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 8.4.2009 COM(2009) 162 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára Új lendület

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.5.2015 2014/0100(COD) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Etikus üzletvezetés a gyakorlatban

Etikus üzletvezetés a gyakorlatban Jelige: Etikus üzletvezetés 1_ Etikus üzletvezetés a gyakorlatban 1. Bevezető Pályázatom az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott,,az Üzletvezető Hivatása című tanulmány kapcsán bennem megfogalmazódott

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm. Az osli. Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár. minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm. Az osli. Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár. minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm Az osli Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár minden résztvevőjét Osli, 2011. szeptember 2. GMO-s kukorica és hatásai Előadó: Dr. Roszík Péter c. docens A Gy-M-S Megyei Agrárkamara

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: 1-19/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 22-én megtartott rendkívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2008. április 15.

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2008. április 15. NEGYEDÉVES JELENTÉS 2008. április 15. Beszámoló az MNB 2008 elsõ negyedévi tevékenységérõl Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu Tartalom

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve Dr. Kármán Gabriella A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport vezetője 2011-ben a megújuló HENT intézkedési tervében

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

Elektromágneses terek

Elektromágneses terek Nem kötelező érvényű útmutató a 2013/35/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz Elektromágneses terek 1. kötet: Gyakorlati útmutató Szociális Európa A jelen kiadványhoz az Európai

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.4.2005 COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 23.10.2015 A8-0311/2015 ***I JELENTÉS az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről, valamint a(z) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK SOROZAT LEVÉL- FOLTOSSÁGOK Tartalomjegyzék A foltbetegségek kórokozói és tünetei A foltbetegségek kórokozói és tünetei 3 6 Jelentôség és életmód 7 A kórokozók járványtana 8 Kártétel 9 11 Agrotechnika,

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

A GM-fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban

A GM-fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A sorozat előző, 20. részében bemutattuk a tartós (15 éves) termesztés tapasztalatait az Egyesült Államokban, ahol a kukorica, a szója és a

Részletesebben

Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása

Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Dokumentum: Értékelés és javaslatok megfogalmazása ( Tanácsadás: back office ) ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív

Részletesebben

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. http://www.zoldbiotech.hu

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. http://www.zoldbiotech.hu ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/12. december http://www.zoldbiotech.hu EuropaBio, Brüsszel 2010. szeptember Az Európai Bizottság 2001/18/EC Irányelvének módosítására irányuló jogalkotási javaslat jogi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy]

5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy] 5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA [négypluszegy] AZ ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁS DIÓHÉJBAN Az őszi talajaktiválás annyit jelent, hogy olyan talajbaktérium készítményt juttatunk a földbe, amely jelentősen

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL LEVEGŐ FÜZETEK LEVEGŐ MUNKACSOPORT BUDAPEST, 2008 1 A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL Az államháztartás ökoszociális reformja Adócsalás személygépkocsielszámolással

Részletesebben

A jelenleg Magyarországon az egészségügyi szektorban használt tervezési eszköztár áttekintése, kritikai értékelése

A jelenleg Magyarországon az egészségügyi szektorban használt tervezési eszköztár áttekintése, kritikai értékelése A jelenleg Magyarországon az egészségügyi szektorban használt tervezési eszköztár áttekintése, kritikai értékelése Vitrai József Kiss Norbert Kriston Vízi Gábor A tanulmány a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben