A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól HU HU

2 1. BEVEZETÉS 2014 júliusában a Bizottság közleményt fogadott el az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak kezeléséről 1. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a megfelelő üzleti magatartástól jelentős mértékben eltérő gyakorlatok, amelyek ellentétesek a jóhiszeműség és a tisztesség elvével, és amelyeket egy adott kereskedelmi partner egyoldalúan határoz meg egy másik kereskedelmi partner számára. A közlemény kifejtette, hogy az élelmiszer-ellátási lánc piaci struktúrája miért teszi azt különösen sérülékennyé a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és leírta, hogy milyen károkat okozhatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a gyenge alkupozícióban lévő szereplők számára. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájának kezelése érdekében a közlemény arra ösztönözte az európai élelmiszer-ellátási lánc szereplőit, hogy vegyenek részt a bevált gyakorlatok támogatására és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására irányuló önkéntes programokban, valamint hangsúlyozta a hatékony és független nemzeti szintű végrehajtás fontosságát ben elmélyült a párbeszéd, ami nem utolsósorban azoknak a nehézségeknek volt köszönhető, amelyekkel az európai mezőgazdasági termelők szembesültek egyes mezőgazdasági áruk, különösen pedig a tejtermékek és a sertéshús csökkenő árai miatt. Számos termék iránt jelentősen gyengült a kereslet, amit tovább súlyosbított a mezőgazdasági termékekre kivetett orosz behozatali tilalom. Ugyanakkor világszinten növekedett a termelés, ami általános túlkínálathoz vezetett. Az árak utóbbi időkben tapasztalt hanyatlását ugyan nem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok okozzák, de az alacsony árak sérülékenyebbé tették a mezőgazdasági termelőket a kereskedelmi partnereik által tanúsított esetleges tisztességtelen magatartással szemben. Válaszul azokra a kihívásokra, amelyekkel a mezőgazdasági termelők szembesülnek, hét ország 2 mezőgazdasági minisztere együttes nyilatkozatot adott ki, amelyben arra kérték a Bizottságot, hogy terjessze ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban végzett vizsgálatát, és tegyen uniós jogalkotási javaslatot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozóan. A Bizottság átfogó intézkedéscsomaggal reagált a mezőgazdasági válságra. Ezek közül számos intézkedés a tejágazatra irányul, amit különösen jelentős mértékben érintett az árcsökkenés. Ez a jelentés nem foglalkozik a bizonyos ágazatokra vonatkozóan már elfogadott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos intézkedésekkel. Agrárpiaci munkacsoportot fognak felállítani, hogy tanácsokat nyújtson a Bizottságnak a mezőgazdasági piacok működésének konkrét vonatkozásaival, valamint a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszerláncban elfoglalt pozíciójával kapcsolatban. A munkacsoport továbbá ajánlásokat fog tenni, és szakpolitikai kezdeményezéseket fog javasolni ezen a téren. A jelentés középpontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére vonatkozó meglévő keretszabályok állnak. A jelentés két fő részből áll: (1) a tagállamokban meglévő 1 COM(2014) 472 final 2 Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia 2

3 szabályozási és végrehajtási környezet értékelése; és (2) az önkéntes uniós szintű ellátásilánckezdeményezés (Supply Chain Initiative - SCI), valamint a felállított nemzeti SCI-platformok hatásának értékelése. A jelentés megállapítja, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni intézkedések jelentős mértékben fejlődtek az utóbbi években. Az utóbbi időben számos tagállamban, különösen azokban, ahol ez kiemelt kérdésnek számít, olyan jogalkotási és végrehajtási intézkedéseket vezettek be, amelyek messzemenően megfelelnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni hatékony keretrendszerre vonatkozó feltételeknek. Összesen több, mint 20 tagállamban vezettek be jogszabályokat, illetve tervezik azok bevezetését a közeljövőben. Miközben még túl korai lenne értékelni ezeknek a jogszabályoknak az általános hatását, ez a jelentés számos olyan konkrét területet határoz meg, ahol van még mit javítani. Az önkéntes ellátásilánc-kezdeményezést illetően a jelentés elismeri az eddig elért előnyöket, ugyanakkor azonban számos lehetséges fejlesztési intézkedést is javasol a kezdeményezés hitelességének és hatékonyságának növelése érdekében. 2. SZABÁLYOZÁSI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERETRENDSZER A TAGÁLLAMOKBAN Nincs az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós jogszabály. 3 Az uniós versenyjog foglalkozik az erőfölénnyel való visszaélésekkel, valamint a versenyellenes gyakorlatokkal, de a bejelentett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok többsége nem tartozik a versenyjog hatálya alá, mert a szereplők többsége erős, de nem erőfölényes helyzetben van. Egyes tagállamokban kiterjesztették az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazását a vállalkozások közötti helyzetekre. 4 Ez a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvre, illetve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvre vonatkozik. Azok a gyakorlatok azonban, amelyekkel az irányelv foglalkozik, többnyire mások, mint az ebben a jelentésben tárgyaltak. Nemzeti szinten más a helyzet, mivel a legtöbb tagállam számos különböző megközelítésben foglalkozott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, többségük szabályozási megközelítésben, némelyikük pedig a piaci szereplők közötti önszabályozó kezdeményezésekre alapuló megközelítésben. A szabályozást tekintve az elmúlt néhány év a jelentős változások időszaka volt. Konkrétabban, a jogszabályokkal már rendelkező 20 3 A közös agrárpolitika (KAP) keretében konkrét uniós szintű szabályokat vezettek be az élelmiszerlánc bizonyos részeire vonatkozóan, ideértve többek között a tagállamoknak biztosított lehetőséget arra, hogy kötelező írásbeli szerződéseket követelhetnek meg a mezőgazdasági termelők és feldolgozók vagy forgalmazók között, és kötelezhetik az első felvásárlókat arra, hogy a mezőgazdasági termelőknek egy minimális szerződési időtartamot ajánljanak. A megreformált KAP és közös halászati politika erősíti a termelők pozícióját az ellátási lánc további szereplőivel szemben azáltal, hogy támogatja a termelői szervezetek létrehozását és fejlesztését. Az új mezőgazdasági piacok közös szervezése szintén tartalmaz olyan elemeket, amelyek a mezőgazdasági szereplők és az élelmiszer-ellátási lánc egyéb szereplői alkupozíciója közötti különbségek csökkentésére irányulnak bizonyos kiválasztott ágazatokban (tej, olívaolaj, marhahús és borjúhús, szántóföldi növények) novemberében a Bizottság iránymutatást tett közzé annak érdekében, hogy segítse a piaci szereplőket az új szabályok alkalmazásában. 4 Például Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban. 3

4 tagállam közül 5 15 tagállamban 6 az elmúlt 5 év során vezették be a jogszabályokat. További néhány tagállamban a közeljövőben bevezethetik a jogszabályokat 7, míg más tagállamok régebbi keretrendszereiket fejlesztették az elmúlt 5 évben 8. Az alábbi ábra áttekintést nyújt a jelenlegi helyzetről ben a Bizottság több találkozót szervezett a tagállamok minisztériumaival és végrehajtó hatóságaival annak érdekében, hogy részletes információkat gyűjtsön a már létező vagy tervezett szabályozási keretrendszerekről. A tényfeltáró folyamatot kétoldalú nyomon követő megbeszélésekkel segítették. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére szolgáló hatékony szabályozási keretrendszerhez öt kulcsfontosságú elemre van szükség. Ezek leírását az alábbi pontok tartalmazzák. A tagállamok egymástól eltérően is foglalkozhatnak ezekkel az elemekkel, de a jelek szerint a különböző megközelítések nem járnak negatív következményekkel az egységes piacra nézve 9. A nemzeti szintű szabályozási keretrendszerek általános értékelése ellenére, ami kielégítő, az alábbi elemzés rámutat arra, hogy bizonyos tagállamok miben javíthatnának 5 AT, BG, CY, CZ, DE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LT, LV, PT, RO, SI, SK, UK 6 BG, CY, CZ, ES, FI, HU, IE, IT, LT, LV, PT, RO, SI, SK, UK 7 Például Lengyelországban. 8 DE, EL, FR 9 Általában a nemzeti szabályozási keretrendszerek a határon átnyúló kapcsolatokra is vonatkoznak. 4

5 még szabályozási keretrendszerükön, és meghatározza a tagállamok közötti együttműködés lehetőségeit. 1) Lefedettség az ellátási láncban A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni intézkedések főként gazdasági egyensúlyhiányból fakadó gyakorlatokra irányulnak. A legtöbb tagállam egyértelmű kritériumokat határozott meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz vezető helyzetek azonosítása érdekében. A tagállamok többségében a törvények a vállalkozások közötti kapcsolatokra vonatkoznak az ellátási lánc valamennyi szakaszában. Egyes tagállamok csak olyan kapcsolatok esetében alkalmazzák a jogszabályt, amelyekben az egyik fél kiskereskedő. 10 Ami a jövőt illeti, mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a lánc bármely szakaszán előfordulhatnak, azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem vezettek be a vállalkozások közötti élelmiszer-ellátási láncot teljes mértékben lefedő jogszabályokat, komolyan el kell gondolkozniuk ezen. Ez fontos annak biztosítása érdekében, hogy minden kisebb piaci szereplő megfelelő védettséggel rendelkezzen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, mivel számos kis piaci szereplő nem tárgyal közvetlenül kiskereskedőkkel. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy jogszabályuk lefedje a nem uniós országokból származó szereplőket is (például az Afrikából vagy Latin-Amerikából származó elsődleges termelőket). 2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alapvető típusai A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabályokkal rendelkező tagállamok saját piaci helyzetük és gyakorlataik elemzése alapján határozták meg a kezelendő tisztességtelen gyakorlatokat. Az ezen jelentést megelőző elemzés 11 a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok négy fő kategóriáját határozta meg, amelyeket egy hatékony szabályozási keretrendszernek meg kell céloznia: - az egyik fél nem háríthatja át saját költségeit vagy vállalkozói kockázatait jogtalanul vagy méltánytalanul a másik félre; - az egyik fél nem kérhet a másik féltől semmilyen előnyt vagy hasznot a kért előnyhöz vagy haszonhoz kapcsolódó szolgáltatás végzése nélkül; - az egyik fél nem eszközölhet egyoldalú és/vagy visszamenőleges hatályú változtatásokat egy szerződésben, hacsak azt a szerződés tisztességes feltételek mellett kifejezetten meg nem engedi; - nem fordulhat elő a szerződéses jogviszony jogtalan megszüntetése, illetve a szerződéses jogviszony indokolatlan megszüntetésének a veszélye. 10 FI, HU, LT, LV, RO, UK 11 Például a Bizottság zöld könyve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, valamint az azt követő nyilvános konzultáció az érdekelt felek között. 5

6 Habár a tagállamok jogi hagyományaiknak megfelelően eltérő jogszabályi megközelítéseket és módszereket választottak, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fent felsorolt alapvető típusait messzemenően lefedi az összes szabályozási keretrendszer. 12 Annak érdekében, hogy javuljon a tagállamok közötti egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az üzleti gyakorlatok mely konkrét típusait kell tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak tekinteni, a tagállamoknak összehangolt és szisztematikus módon ki kell cserélniük egymás között az információkat és bevált gyakorlatokat nemzeti jogszabályaikkal és a végrehajtás során szerzett tapasztalataikkal kapcsolatban. 3) Rugalmasság és merevség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok meghatározása során A tagállamok különböző jogszabályi megközelítéseket választottak a gazdasági egyensúlytalanságokkal való visszaélések kezelésére. Egyes tagállamokban, mint például Németországban és Ausztriában, általános jogi rendelkezések vannak érvényben, amelyek megkövetelik annak az eseti alapú értékelését 13, hogy két szereplő között fennáll-e jelentős mértékű gazdasági egyensúlytalanság, illetve hogy az erősebb szereplő visszaélt-e a helyzetével azért, hogy méltánytalan feltételeket alkalmazzon a gyengébb féllel szemben. Más tagállamok, mint például a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország, részletesebb, konkrétan a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabályokat vezettek be. Több ezek közül a törvények közül tartalmazza azoknak a gyakorlatoknak a hosszú felsorolását, amelyek alapvetően tisztességtelennek, és mint ilyenek, jogtalannak tekintendőek (feketelisták), amelyek esetében a tisztességtelenséget nem eseti alapon értékelik. Az első, általánosabb megközelítés előnye lehet annak rugalmassága, valamint hogy képes az ellátási lánc egészében előforduló egyensúlytalanságok és különböző típusú már létező, vagy éppen újonnan létrejött tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megragadására. Ugyanakkor azonban az általános megközelítés megkívánja mind a gazdasági, mind pedig a szerződéses feltételek igen átfogó értékelését minden egyes esetben. Amint azt a Németországban tapasztalt legutóbbi fejlemények mutatják, az ilyen általános jogszabály alkalmazása meglehetősen nehéz lehet a nemzeti végrehajtó hatóságok számára. 14 A második megközelítés, vagyis a részletesebb, konkrétan a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabályok előnye az, hogy annak végrehajtásához nincs szükség átfogó és erőforrás-igényes tényszerű vizsgálatokra és jogi értékelésekre minden egyes esetben. E megközelítés alapján azonban időnként problémát jelenthet egy adott cikkely vagy 12 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alapvető formái továbbá összhangban állnak az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum által, valamint az ellátásilánc-kezdeményezés végrehajtási keretrendszerében meghatározott elvekkel. 13 Ez megtörténhet egy panasszal kapcsolatban, vagy egy saját kezdeményezésű vizsgálat keretében. 14 Egy közelmúltbeli esetben egy vezető német kiskereskedő, az EDEKA által folytatott gyakorlattal kapcsolatban az egyik német regionális bíróság nem erősítette meg a német versenyhivatal július 3-i határozatát, illetve annak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó nemzeti jogszabályokra vonatkozó értelmezését. 6

7 gyakorlat gazdasági és szerződéses kontextusának megfelelő figyelembevétele, ami aggodalmakat vethet fel az arányossággal kapcsolatban. Azoknak a tagállamoknak, amelyek az általános megközelítést választották, biztosítaniuk kell, hogy törvényeik alkalmazhatóak legyenek a gyakorlatban, teljesíthető bizonyítási követelményeket kell meghatározniuk, és megfelelő erőforrásokat kell rendelniük a végrehajtási tevékenységekhez az átfogó és hatékony eseti alapú értékelések biztosítása érdekében. A konkrétan a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó megközelítést alkalmazó tagállamoknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy intézkedéseik arányosak-e, valamint gondosan mérlegelniük kell a jogszabályaik hatálya alá tartozó gyakorlatok kiterjedését és jellegét. A konkrétan a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó megközelítés arányosságának biztosítása érdekében a tagállamoknak a következőket kell megtenniük: i) az alapvetően tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat az előző pontban leírt alapvető kategóriákra kell korlátozni, valamint ii) értékelni kell az egyéb lehetséges tisztességtelen gyakorlatokat az adott egyedi eset szerződéses és gazdasági háttere alapján. 4) A panaszok bizalmas kezelése, és a saját kezdeményezésű vizsgálatok lehetősége Egy hatékony végrehajtási rendszernek foglalkoznia kell a gyengébb félnek azzal a félelmével, hogy veszélyezteti kereskedelmi kapcsolatát, amikor nyíltan panaszt nyújt be a hatóságoknak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozóan. Ez az úgynevezett félelem tényező könnyen akadályozhatja a hatóságokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazó piaci szereplők szankcionálásában, mert a hatóságok elegendő információt követelnek meg ahhoz, hogy ki tudják vizsgálni a panaszt. Számos tagállam lehetőséget nyújt hivatalos panaszok bizalmas jelleggel történő benyújtására, amikor a panaszos személyazonossága védett. Több tagállamban is megengedettek az összevont panaszok, amelyek esetében nagyobb védelem alatt áll a panaszos személyazonossága, illetve lehetőség van arra, hogy bármely érdekelt fél panaszt nyújtson be. Ez azt jelenti, hogy a panaszosoknak nem kell személyesen eljárniuk, hanem például képviselheti őket egy szövetség. A tagállamok különböző nemzeti végrehajtó hatóságokat bíztak meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésével. Bizonyos esetekben ez a nemzeti versenyhivatal, máskor egy kijelölt szervezet, mint például egy nemzeti minisztérium, nemzeti élelmiszerügyi hivatal, vagy nemzeti csalás elleni hivatal. Ezek a hatóságok saját kezdeményezésű vizsgálatokat indíthatnak minden olyan esetben, amikor elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy egy vállalat a nemzeti jogszabályok által tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaz. A végrehajtó hatóság által indított saját kezdeményezésű vizsgálatok a félelem tényező kezelésének másik fontos elemét jelentik. Ezek lehetővé teszik a tisztességtelen gyakorlat áldozata számára, hogy tájékoztassa a hatóságot arról, hogy egy erősebb fél feltételezhetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaz, és ezzel saját kezdeményezésű vizsgálat 7

8 elindítását idézheti elő, amennyiben a végrehajtó hatóság úgy látja, hogy ahhoz kellő jogalap áll rendelkezésre. Gyakorlatilag az összes tagállam végrehajtási rendszere lehetőséget teremt a panaszok bizalmas jellegű benyújtására és saját kezdeményezésű vizsgálatok elindítására a félelem tényező kezelése érdekében. A tagállamok végrehajtó hatóságainak rendszeresen össze kell hangolniuk és ki kell cserélniük egymással az információkat és bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy tovább javítsák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelmet és az esetleges határon átnyúló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jobb kezelését szolgáló intézkedések végrehajtását. 5) Elrettentő hatás A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelését szolgáló intézkedéseknek valóságos elrettentő hatással kell bírniuk. Az elrettentés mértékét meghatározza, hogy mennyire valószínű az, hogy a végrehajtó hatóság vizsgálat alá veszi a tisztességtelen gyakorlatokat, továbbá meghatározza még a lehetséges szankciók vagy pénzbírságok szintje. A végrehajtási gyakorlat ereje Az esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban folytatott vizsgálatok tényleges száma jelentős mértékben eltérő a különböző tagállamokban. Az állami végrehajtással rendelkező tagállamok kb. egyharmadának nem volt ilyen esete az elmúlt néhány évben 15 ; további egyharmaduk csupán néhány esetet vizsgált 16 ; a fennmaradó egyharmad pedig tucatnyi vagy még több esettel foglalkozott 17. Bizonyos mértékig ez annak tudható be, hogy a különböző tagállamokban különböző mértékű a probléma súlyossága. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni intézkedések végrehajtása érdekében alkalmazott megközelítésben megjelenő különbségek: egyes végrehajtó hatóságok arra összpontosítanak, hogy a piac szintjén ható módon oldják meg ezeket a konfliktusokat, míg mások az egyes vitákat próbálják megoldani. Így tehát azzal, hogy egyszerűen összehasonlítjuk a vizsgálatok éves számát, nem kapunk pontos képet arról, hogy mennyire hatékony a végrehajtási rendszer. Akár egyetlen, nagy nyilvánosság előtt zajló, átfogó, piaci szintű vizsgálat is elrettentő hatással bírhat. Mindazonáltal azoknak a tagállamoknak, amelyekben a közelmúltban nem kezeltek ilyen eseteket, felül kell vizsgálniuk saját nemzeti helyzetüket. Pénzbírságok és egyéb szankciók A tagállamok többségében pénzbírsággal sújtják a nemzeti törvény megszegésével tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazó vállalatokat. A legtöbb tagállamban abszolút értékben határozzák meg a pénzbírságok maximális szintjét, néhány tagállamban azonban a pénzbírságot a gyengébb üzleti partnerével szemben tisztességtelen kereskedelmi 15 AT, BG, FI, HR, LV, RO, SI, 16 CY, DE, IE, LT, UK 17 CZ, ES, FR, HU, IT, PT, SK 8

9 gyakorlatokat alkalmazó vállalat éves forgalmának százalékában határozzák meg. Ez a forgalom 0,05%-ától - egy esetben - egészen annak 10%-áig terjed, több más tagállamban. A szankció magában foglalhatja a megnevezést és megszégyenítést, például úgy, hogy a vétkesnek talált vállalat nevét nyilvánosságra hozzák. A valóságos elrettentő hatás érdekében a szankcióknak kellőképpen súlyosnak kell lenniük ahhoz, hogy meghaladjanak bármilyen, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazásából származó előnyt (habár ezt nehéz lehet számszerűsíteni), és hogy vállalati szinten befolyást gyakoroljanak a magatartásra. Ugyanakkor arányosnak is kell lenniük a viselkedés súlyosságával, valamint a viselkedéssel az áldozat(ok)nak okozott esetleges kárral. 3. AZ ÖNKÉNTES ELLÁTÁSILÁNC-KEZDEMÉNYEZÉS ÉS ANNAK NEMZETI PLATFORMJAI 3.1. Háttér-információk Az ellátásilánc-kezdeményezés (Supply Chain Initiative - SCI) kidolgozására a Bizottságnak az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fóruma keretében került sor. 18 A kezdeményezés célja a kereskedelmi kapcsolatok tisztességesebbé tétele az élelmiszer-ellátási láncban. Ennek érdekében 2011 novemberében a fórumon belül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó munkacsoportokban részt vevő valamennyi piaci képviselő, köztük a mezőgazdasági termelők képviselői, megállapodtak az élelmiszer-ellátási láncban a vertikális kapcsolatokban alkalmazott bevált gyakorlatra vonatkozó elvekről 19. Az élelmiszerlánc szereplői azonban az összes érdekelt fél jelentős erőfeszítései ellenére sem tudtak egyetértésre jutni egy önkéntes végrehajtási mechanizmus tekintetében, mivel a mezőgazdasági termelők és a húsfeldolgozók úgy érezték, hogy az nem foglalkozott a panaszos személyazonosságának bizalmas kezelésével (a félelem tényező), illetve a szankciókkal. Az ellátásilánc-kezdeményezést, a bevált gyakorlatra vonatkozó elvek megvalósítására szolgáló önkéntes keretrendszert 2013 szeptemberében indították el. 20 Az egyes vállalatok csatlakozhatnak az ellátásilánc-kezdeményezéshez, amennyiben megfelelnek a bevált gyakorlatra vonatkozó elveknek. Az ellátásilánc-kezdeményezés keretében a szereplők között felmerülő viták közvetítői vagy döntőbírósági eljárás útján kezelhetők. Az ellátásilánckezdeményezés középpontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megakadályozása érdekében meghatározott vállalati szintű szervezeti követelmények állnak, úgymint a személyzet képzése és a vitarendezési mechanizmusban való részvétel. Ezen szervezeti követelmények megszegése ahhoz vezethet, hogy az érintett vállalatot kizárják az ellátásilánckezdeményezésből. Az ellátásilánc-kezdeményezés azonban nem rendelkezik más típusú szankciókról. Az ellátásilánc-kezdeményezés tagjainak biztosítaniuk kell azt, hogy a vitarendezési mechanizmusok használatához folyamodó gyengébb felek ne váljanak kereskedelmi megtorlás áldozataivá

10 Az ellátásilánc-kezdeményezést az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő kiskereskedőket és ellátási vállalkozásokat képviselő irányítási csoport irányítja. A mezőgazdasági termelők képviselői úgy határoztak, hogy nem csatlakoznak az ellátásilánc-kezdeményezéshez, mert véleményük szerint az nem biztosítja a panaszos felek személyazonosságának kellőképpen bizalmas kezelését, valamint nem rendelkezik független vizsgálatokról és szankciókról. Mindezidáig, az ellátásilánc-kezdeményezés elindítása után több, mint két évvel, 328 kiskereskedői, nagykereskedői és termelői csoport és vállalat vétette nyilvántartásba magát, ami működő vállalatot jelent az összes uniós tagállamban. Az ellátásilánckezdeményezés nemzeti platformjai Belgiumban, Finnországban, Németországban és Hollandiában alakultak meg, illetve vannak alakulóban (a nemzeti kezdeményezésekről további részletek a pontban olvashatók) Az önkéntes kezdeményezések hatásának értékelése A Bizottság megbízott egy külső kutató céget azzal, hogy értékelje az ellátásilánckezdeményezést és annak nemzeti platformjait. A cég által elkészített tanulmány főként az élelmiszer-ellátási lánc piaci szereplői körében elvégzett felmérésen alapul. A felmérésre több mint válasz érkezett be, az ellátásilánc-kezdeményezés és nemzeti platformjainak tagjaitól és nem tagoktól egyaránt. A tanulmány megállapította, hogy még nagyon korai lenne értékelni a kezdeményezések teljes hatását, mivel azok csak az utóbbi 2-3 évben indultak el, a belga kezdeményezés kivételével, amely 2010-ben indult. E jelentés következő fejezeteiben a tanulmány fő megállapításait tárgyaljuk Az ellátásilánc-kezdeményezés értékelése Az ellátásilánc-kezdeményezésben való részvétel jelentős mértékben megnövekedett a kezdeményezés elindítása óta eltelt két évben. A kis- és középvállalkozások azonban, különösen pedig a mezőgazdasági termelők, még mindig egyértelműen alulreprezentáltak. Ennek oka bizonyos mértékben az ellátásilánc-kezdeményezés korlátozott ismertsége valamennyi tagállamban, különösen a mezőgazdasági termelők és a kkv-k körében. A fent leírtak szerint az alacsony ismertség a mezőgazdasági termelők körében talán annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelők képviselői, akiknek aggályai vannak a kezdeményezés keretein belüli bizalmas adatkezelés és függetlenség tekintetében, nem támogatják a kezdeményezést. A piaci szereplők között elvégzett felmérés szerint éles ellentét figyelhető meg az ellátásilánc-kezdeményezés ismertsége tekintetében 21 : a válaszadó mezőgazdasági termelők és nagykereskedők csupán 11, illetve 15%-a, míg a kiskereskedők 48%-a hallott már az ellátásilánc-kezdeményezésről. Hasonlóképpen, az ismertség sokkal alacsonyabb a kkv-knél (13%), mint a nagyvállalatoknál (43%). A kkv-k esetében korlátozottak az ellátásilánc-kezdeményezéshez való csatlakozás költségei, és úgy tűnik, hogy a költségek nem akadályozzák őket a csatlakozásban. 21 Az ellátásilánc-kezdeményezés tagjai felülreprezentáltak voltak a felmérésben. Ez azt jelenti, hogy az itt bemutatott ismertségi adatok túlbecsülik az ellátásilánc-kezdeményezés tényleges ismertségét a piaci szereplők között. 10

11 Az ellátásilánc-kezdeményezés iránti bizalom általános szintje magas azok között a vállalatok között, amelyek tudnak róla. A felmérésben az ellátásilánc-kezdeményezést ismerő válaszadók 72%-a nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen magas vagy nagyon magas az általuk a kezdeményezés iránt tanúsított bizalom szintje. A bizalom szintje azonban alacsonyabb a mezőgazdasági ágazatban, a feldolgozóiparban és a nagykereskedelemben (63%), mint a kiskereskedelmi ágazatban (96%). Egyes külső érdekelt felek kételyeiknek adtak hangot, különösen az ellátásilánc-kezdeményezés irányítási struktúrájával kapcsolatban. Az, hogy az irányítási csoport tagjai képviselik az érdekelt felek csoportjait, a pártatlanságot korlátozó tényezőnek tekinthető. Az ellátásilánc-kezdeményezést ismerő szereplők, különösen pedig a kezdeményezés tagjai általában nagyra értékelik a kezdeményezés átláthatóságát. Ez a kezdeményezéshez való csatlakozással kapcsolatos eljárásra és követelményekre vonatkozó információkra, valamint az eljárási szabályokra és a tagsági bázis fejlődésére vonatkozik. Az információkat általában világosan és hatékonyan közlik az ellátásilánc-kezdeményezés honlapján. Az ellátásilánckezdeményezés belső ellenőrzési rendszere főként a tagok körében végzett éves felmérésekre alapul. Ez megközelítés költséghatékony ugyan, de nem rendelkezik helyszíni ellenőrzésekről, és nem teszi lehetővé a tagvállalatok eljárással kapcsolatos kötelezettségvállalásai tényleges megvalósításának szisztematikus ellenőrzését. Továbbá a kétoldalú vitákra, valamint a vitáknak az ellátásilánc-kezdeményezés keretében történő megoldására vonatkozó információk felmérések során adott válaszokra alapulnak, ezért hiányosak lehetnek. A felmérés megerősítette, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszerellátási lánc bármely pontján előfordulhatnak. Arra is rámutatott, hogy azok a felek, amelyek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatainak vallják magukat, sokszor nem indítanak bírósági eljárást, nem folyamodnak döntőbírósági vagy közvetítői eljáráshoz, mert félnek attól, hogy veszélybe kerül az erősebb kereskedelmi féllel való üzleti kapcsolatuk. Ennek alapján a külső tanulmány az alábbi erősségeket és gyengeségeket határozta meg az ellátásilánc-kezdeményezésnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése terén tanúsított hatékonyságával kapcsolatban: Erősségek: o Az ellátásilánc-kezdeményezés kulturális szemléletváltást támogat az élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában. o Az ellátásilánc-kezdeményezés által támogatott vitamegoldási lehetőségek általában gyorsabb és olcsóbb megoldást jelentenek bármely bírósági eljárásnál. o Az ellátásilánc-kezdeményezés uniós szintű kezdeményezés, és mint ilyen, határokon átnyúló jelleggel előmozdítja a tisztességtelen gyakorlatok kezelését. 11

12 Gyengeségek: o Számos szereplő úgy véli, hogy az ellátásilánc-kezdeményezésnek nincs elegendő elrettentő hatása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. o Az ellátásilánc-kezdeményezés nem teszi lehetővé a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetleges áldozatai számára egyéni panaszaik bizalmas jelleggel történő benyújtását, és nem teszi lehetővé a független szervezet által végzett saját kezdeményezésű vizsgálatokat sem. o A rendelkezésre álló vitamegoldási lehetőségek csak korlátozottan kerültek alkalmazásra az ellátásilánc-kezdeményezés első két évében. 22 A felmérés további információkkal szolgált a gazdasági szereplőknek az ellátásilánckezdeményezés elindítása óta szerzett tapasztalatairól. A felmérés válaszadóinak 73%-a megerősíti, hogy 2013 óta nem változott jelentős mértékben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos helyzet. Ez a százalékos arány azonban azokat a válaszadókat is tartalmazza, akik arról számoltak be, hogy az utóbbi öt évben egyáltalán nem alkalmaztak velük szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat (az összes válaszadó 53%-a). Azon válaszadók többsége, akik arról számoltak be, hogy az utóbbi öt évben tapasztaltak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, úgy vélte, hogy a helyzet inkább javult (21%), mint romlott (6%). Azon válaszadók aránya, akik úgy látják, hogy a helyzet javult, magasabb a kiskereskedelmi ágazatban és alacsonyabb a mezőgazdasági termelők körében, viszont minden ágazatban több olyan válaszadó van, aki azt gondolja azt, hogy a helyzet javult, mint olyan válaszadó, aki szerint a helyzet romlott. Az ellátásilánc-kezdeményezés tagjai valamennyi ágazatban jelentős mértékben nagyobb valószínűséggel állítják azt, hogy a helyzet javult (56%), mint a nem tagok (15%). Következésképpen vannak arra utaló jelek, hogy az ellátásilánc-kezdeményezés kulturális szemléletváltást indított el az élelmiszer-ellátási láncban, ezáltal lehetőséget teremtve a kereskedelmi kapcsolatok tisztességesebbé tételére. Túl korai lenne még megbízható értékelést adni arról, hogy az ellátásilánc-kezdeményezés képes-e hatékonyan kezelni vagy csökkenteni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Mindazonáltal a tanulmányban meghatározták a kezdeményezés javításának több lehetséges módját, amelyeket az alábbi fejezetben részletezünk Hogyan javítható az ellátásilánc-kezdeményezés? A fenti megállapítások, valamint az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum keretében korábban végzett munka alapján a Bizottság párbeszéd kezdeményezését javasolja az érdekelt felekkel azzal kapcsolatban, hogy hogyan javítható az ellátásilánc-kezdeményezés és hogyan terjeszthető ki a teljes élelmiszerláncra (beleértve az elsődleges termelőket is). A következő intézkedéseket kell megtenni: 22 Az ellátásilánc-kezdeményezés első éves felmérése során csak egy benyújtott panaszról és 39 beérkezett panaszról (6 különböző vállalattól) számoltak be. A második éves felmérés során három benyújtott panaszról és 39 beérkezett panaszról (8 különböző vállalattól) számoltak be. 12

13 o Törekedni kell az ellátásilánc-kezdeményezés népszerűsítésére, különösen a kkv-k körében. o Biztosítani kell az irányítási struktúra pártatlanságát, például egy független elnök kinevezésével, aki nem kötődik érdekelt felek konkrét csoportjaihoz. o Lehetővé kell tenni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetleges áldozatai számára panaszaik bizalmas jelleggel történő benyújtását. Ki kell jelölni egy független szervezetet, amelynek jogában áll vizsgálódni és szankciókat alkalmazni. o Fejleszteni kell azokat a belső folyamatokat, amelyek során ellenőrzik, hogy az egyes szereplők teljesítik-e a folyamattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat, valamint bizalmas jelleggel nyomon követik a kétoldalú viták előfordulását és kimenetelét Az ellátásilánc-kezdeményezés nemzeti platformjai Az ellátásilánc-kezdeményezés keretében kidolgozták az úgynevezett nemzeti platformok létrehozására vonatkozó iránymutatást. Az iránymutatás kitér a nemzeti kezdeményezések tartalmára, eljárási szabályaira és tudatosságnövelő tevékenységeire. Ennek alapján kölcsönös elismerési folyamat indítható el az ellátásilánc-kezdeményezés és a nemzeti kezdeményezés között a platform hivatalos létrehozása érdekében. Mindezidáig Belgiumban, Hollandiában és Finnországban jöttek létre ilyen platformok. Németországban az érdekelt felek szövetségei a teljes élelmiszer-ellátási láncban - ideértve a mezőgazdasági termelők képviselőit is - tervezik egy hasonló platform felállítását. A külső tanulmány rámutatott arra, hogy a fent említett országokban magasabb az ellátásilánc-kezdeményezés ismertsége, mint Európa más részein. Továbbá ott, ahol létezik egy nemzeti platform, az adott platform ismertsége nem magasabb, mint az ellátásilánckezdeményezés ismertsége. Bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan is, hogy mind a bevált gyakorlatokra vonatkozó uniós szintű elvek, mint pedig az ellátásilánc-kezdeményezés katalizátorként működött a nemzeti platformok szervezése terén. A belga kezdeményezés (ami 2010 májusában jött létre) megelőzi az uniós szintű ellátásilánckezdeményezést, így több ideje volt arra, hogy hatást fejtsen ki júniusában a kezdeményezést az ellátásilánc-kezdeményezés nemzeti platformjaként ismerték el. A belgiumi platform tagjai, valamint külső megfigyelők messzemenően egyetértenek abban, hogy a kezdeményezés jelentős eredményeket ért el. A jelek szerint az érdekelt felektől kapott támogatás az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szintjén, ideértve a mezőgazdasági termelőket is, hozzájárult a platform hatékonyabbá tételéhez. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó nemzeti jogszabályok hiányában Belgiumban a platform bizonyos szintű védelmet kínál a szereplőknek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Ez az egyik fő oka annak, hogy olyan hatékonynak tartják. A holland platform hivatalosan az ellátásilánc-kezdeményezéssel egy időben jött lére. A holland mezőgazdasági termelők képviselői csatlakoztak a platformhoz. A platform nemzeti kísérleti projektként jött létre, az uniós szintű ellátásilánc-kezdeményezés alapján. Eredetileg úgy tervezték, hogy a kísérlet egy éven át tart, de később meghosszabbították még egy évvel annak érdekében, hogy több időt biztosítsanak az eredmények felmutatására. 13

14 A finn platform 2014 januárjában alakult meg. Ebből következően még nem volt sok ideje ahhoz, hogy kifejtse hatását. Eredetileg a teljes láncban részt vevő érdekelt felek csatlakoztak hozzá, köztük mezőgazdasági termelők is szeptemberében azonban a mezőgazdasági termelők nemzeti egyesülete kivonult a platformból, rámutatva arra, hogy a platform fennállásának első másfél évében nem került sor egyetlen ügy előterjesztésére sem, és ezért a kezdeményezést nem tekintik hatékony eszköznek egy jobban működő, kiegyensúlyozott élelmiszerlánc biztosításához. Ez a visszalépés valószínűleg nem segíti a platformot abban, hogy a közeljövőben kézzelfogható eredményeket mutasson fel. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A Bizottság 2014 júliusában kiadott közleményében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére szolgáló önkéntes kezdeményezések és szabályozási intézkedések kombinációját javasolta. E tekintetben jelentős előrehaladás történt az utóbbi néhány évben. Önkéntes kezdeményezések: Az uniós szintű ellátásilánc-kezdeményezés elindult és jelentős számú résztvevőt szerzett. Ez párbeszédet indított el a szereplők között a bevált gyakorlatokról és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, és kulturális szemléletváltást kezdeményezett az élelmiszer-ellátási láncban. Több nemzeti platform jött létre az uniós szintű kezdeményezés keretében, ami újabb pozitív jelnek tekinthető. E jelentés megállapítja, hogy a jelek szerint az önkéntes kezdeményezések bizonyos országokban jobban működnek, mint másutt. A belgiumi kezdeményezés arra példa, hogy az önkéntes platform hatékony megközelítés lehet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére, ami azt jelentheti, hogy nincs szükség szabályozási rendszerre. Más országokban, például az Egyesült Királyságban, az önkéntes kezdeményezések kevésbé sikeresnek bizonyultak, ami azt erősíti meg, hogy szükség van szabályozási intézkedésekre és hatékony független végrehajtásra. Szabályozási keretrendszerek: Az, hogy a tagállamok nagy többsége szabályozási intézkedéseket és állami végrehajtási rendszereket vezetett be, nagyon fontos fejlemény. Egyes tagállamok továbbmentek a többieknél, de a bevezetett jogi végrehajtási rendszerek mindegyike túlmegy a rendes bírósági jogorvoslaton, és ezáltal foglalkozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetleges áldozatainál jelentkező félelem tényezővel. Így tehát tekintettel az élelmiszerlánc bizonyos részein megfigyelhető fejleményekre, valamint arra, hogy a különböző megközelítések képesek voltak hatékonyan kezelni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, a Bizottság a jelen szakaszban nem látja egy uniós szintű, egyedi harmonizált szabályozási megközelítés hozzáadott értékét. A Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy mivel sok tagállamban csak a legutóbbi időkben került bevezetésre jogi szabályozás, az eredményeket szoros ellenőrzés alá kell vonni, és szükség esetén ismét értékelni kell. Belgium és Hollandia nem rendelkezik szabályozási keretrendszerrel, ehelyett az önkéntes nemzeti platform mellett döntöttek. A néhány fennmaradó tagállam számára, amely nem rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabállyal, előnyös lehet az ő példájukat követni, és fontolóra venni legalább egy önkéntes nemzeti platform létrehozását. 14

15 Az önkéntes kezdeményezések tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy az ellátásilánckezdeményezésnek már vannak eredményei, de továbbra is vannak javítást igénylő területek. A kezdeményezés hitelességének és hatékonyságának növelése érdekében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok terén a Bizottság párbeszédet javasol az érdekelt felekkel arról, hogy hogyan javítható az ellátásilánc-kezdeményezés az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum keretében. A cél az ellátásilánc-kezdeményezés ismertségének növelése különösen a kkv-k körében, az ellátásilánc-kezdeményezés irányítási struktúrája pártatlanságának biztosítása, a bizalmas jellegű panasztétel lehetővé tétele a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetleges áldozatai számára, valamint független szervezetek felruházása vizsgálati és szankcionálási hatáskörrel. A Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi mind az önkéntes, mind pedig a szabályozási keretrendszerek helyzetét. A Bizottság élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fóruma folytatja a párbeszédet a szereplőkkel, tagállamokkal és egyéb érdekelt felekkel a bevált gyakorlatok népszerűsítéséről, a nemzeti platformok megalakulásáról, különösen pedig az ellátásilánc-kezdeményezés fejlesztéséről. Mindenesetre a Bizottság még mandátuma lejárta előtt újraértékeli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére szolgáló uniós fellépés lehetséges hozzáadott értékét, tekintettel az új fejleményekre, illetve azok hiányára. 15

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény 31/03/2008-28/04/2008 A beállított feltételeknek 371 felel meg a(z) 371 válaszból 0. A válaszadó adatai Ország DE - Németország 58 (15.6%) PL - Lengyelország

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.22. COM(2009)557 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.17. COM(2014) 740 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a vasúti biztonságról szóló irányelv végrehajtása terén elért eredményekről szóló

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2013. április 11. BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései KONZULTÁCIÓS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.6.2013 COM(2013) 401 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kollektív

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2093(INI) 17.7.2013

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2093(INI) 17.7.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 17.7.2013 2013/2093(INI) JELENTÉSTERVEZET az összes szereplő javát szolgáló európai kiskereskedelmi cselekvési tervről (2013/2093(INI))

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.26. COM(2009)577 végleges Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a kórházakban és az egészségügyben előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.4. COM(2012) 164 final 2012/0082 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.15. COM(2013) 206 final 2013/0109 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2008.7.18 COM(2008) 480 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.2.2008 COM(2008) 69 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.7.2006 COM(2006) 371 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE a 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek működéséről (a menetrendszerű városi tömegközlekedésben a személyszállításért

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EK TÖRÖKORSZÁG VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. szeptember

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.5. C(2015) 2874 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 12.12.2008 COM(2008) 843 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808}

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.6.2009 COM(2009) 281 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása A hivatalhoz érkezett beadvány szerint a

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

2012. évi CXXVIII. törvény

2012. évi CXXVIII. törvény 1. oldal 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről 1 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.4. COM(2016) 174 final ANNEX 12 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.10.4. COM(2010) 542 végleges 2010/0271 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE Az Európai Parlament és a Tanács /2010/EU rendelete a két- vagy

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 392/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

A BIZOTTSÁG 392/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2013.4.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 118/5 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 392/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. április 29.) a 889/2008/EK rendeletnek az ökológiai termelés ellenőrzési rendszere tekintetében

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2013.6.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses

Részletesebben

ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 8. sz. különjelentés

ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 8. sz. különjelentés ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 8. sz. különjelentés 2013 Az erdők gazdasági értékének növeléséhez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás HU 8 2013. sz. különjelentés

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. COM(2013) 192 final 2013/0103 (COD) C7-0097/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező

Részletesebben

A borpiac közös szervezése *

A borpiac közös szervezése * 2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 323 E/279 Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Részletesebben

Az SSM negyedéves jelentése

Az SSM negyedéves jelentése Az SSM negyedéves jelentése Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet operatív végrehajtása terén elért eredmények Az EKB 2014. évi kiadványain a 20 eurós bankjegy egy-egy motívuma látható.

Részletesebben

III. (Előkészítő jogi aktusok) TANÁCS

III. (Előkészítő jogi aktusok) TANÁCS 2008.7.22. C 184 E/1 III (Előkészítő jogi aktusok) TANÁCS 15/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2008. június 6-án elfogadva a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3

2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3 2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3 A BIZOTTSÁG 1857/2006/EK RENDELETE (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 775 végleges 2011/0355 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó

Részletesebben

A KÖNYVVIZSGÁLATI MEGBÍZÁSOK FELTÉTELEI

A KÖNYVVIZSGÁLATI MEGBÍZÁSOK FELTÉTELEI (A 2006. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálataira hatályos. A standard 2. számú mellékletben található módosításai későbbi időpontban lépnek

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EK RENDELETE. (ÉÉÉÉ. hónap NN.)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EK RENDELETE. (ÉÉÉÉ. hónap NN.) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 30.1.2009 COM(2009) 31 végleges 2009/0006 (COD) C6-0048/09 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EK RENDELETE (ÉÉÉÉ. hónap NN.) a textiltermékek elnevezéséről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.13. COM(2015) 495 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK az európai fizetési meghagyásos

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 74 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.14. COM(2012) 659 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: ZÖLD KÖNYV. az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról

MELLÉKLET. a következőhöz: ZÖLD KÖNYV. az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2014) XXX ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: ZÖLD KÖNYV az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról HU HU Tartalom 1. Tények és adatok... 3 1.1. Meglévő

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.17. COM(2011) 371 végleges 2011/0160 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság) HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.9.2008 COM(2008) 553 végleges 2008/0180 (CNS) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az állatok leölésük során való védelméről (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008)

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL, EMILE) az európai iskolákban

Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL, EMILE) az európai iskolákban Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL, EMILE) az európai iskolákban A fordítást az EURYDICE Magyarországi Képviselet készíttette és gondozta az angol nyelvű változatból. Eurydice Az európai oktatási információs

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE 2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/221 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014 2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.4.2005 COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.11. C(2010)3667 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.6.19. COM(2012) 286 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az emberkereskedelem felszámolására

Részletesebben

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban 8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.21. COM(2010) 799 végleges 2010/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28.

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28. HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.28. C(2010) 6481 végleges A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28. a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre

Részletesebben

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. 2010.4.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 87 E/23 6. nézete szerint az európai e-igazságügyi stratégia keretében erőfeszítéseket kell tenni arra nézve, hogy a bíróságok megfelelhessenek a bővített Unióban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.9. COM(2013) 617 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL HU HU A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Részletesebben

Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez

Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Európai Bizottság Ez a publikáció az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (PROGRESS 2007 2013) támogatásával valósult

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2007/2252(INI) 12.3.2008 JELENTÉSTERVEZET a 2004 2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben