Ez a kalauz azt vizsgálja, hogyan járulnak hozzá a személyre szabott tanuláshoz a csoportos, egyéni foglalkozások és a kortársi megsegítések.

Átírás

1 Személyre szabott tanulás Foglalkozások és kortársi megsegítés Ez a kalauz lefedi a személyre szabott tanulással kapcsolatos foglalkozásokat és a kortársi megsegítést/vezetést. A személyre szabott tanulás olyan élményt ad az egyéni tanulóknak, ami megfelel személyes, társadalmi és oktatási igényeiknek, és ami végső soron hozzájárul ambícióik megvalósításához. A személyre szabott tanulás fő jellemzői: Magas elvárásokat támaszt a tanuló és a tanár felé Elősegíti a tanuló részvételét a szervezet minden szintjén Kiteljesítik az egyén lehetőségeit és elősegítik ambíciói megvalósítását. A személyre szabott tanulás közös folyamat, melyben a tanár és a tanuló egyaránt fontos szerepet játszanak. Célja, hogy átvigye a tanulás felelősségét a tanárról a tanulóra. Ez hatással van a foglalkozás szervezésére és lebonyolítására. A személyre szabott tanulás felismeri, hogy a tanulók különböző fokokról kezdik meg a tanulást, és hogy különleges tehetséggel, képességekkel és készségekkel rendelkeznek, melyeket addig még nem ismertek fel és használtak a tanulási nehézségek kiküszöbölésére. Felismeri, hogy a tanulóknak meg kell tanulniuk tanulni, és hogy különböző lehetőségeket és támogatást kell igénybe venniük felnőtt életük során. A személyre szabott tanulást testre szabott tanulásnak is nevezhetnénk. Az ebben részt vevő tanárok együtt dolgoznak az egyéni tanulókkal azon, hogy felmérjék korábbi eredményeiket és tapasztalataikat (személyes, társadalmi és oktatási), szükségleteiket, érdeklődési körüket és ambícióikat. Ezután felvázolják, mit kell a tanulónak csinálnia ahhoz, hogy eljusson oda, ahová szeretne. Meghatározzák a tanuló által tenni szükséges lépéseket, majd célokat határoznak meg, melyekkel egyet is értenek, így a tanulónak a lehető legjobb esélyei lesznek a jövőbeli céljai eléréséhez. A beszámolók időpontját rögzítik, s támogatási módszereket terveznek egy gyakran egyéni tanulási tervnek (ETT) nevezett dokumentumban. Az ETT valójában útvonaltérkép az élethosszig tartó tanuláshoz. Ez a kalauz azt vizsgálja, hogyan járulnak hozzá a személyre szabott tanuláshoz a csoportos, egyéni foglalkozások és a kortársi megsegítések. Csoportos foglalkozások A személyre szabott tanulás kontextusán belül a csoportos foglalkozások fontos szerepet játszanak a következőkben: Tanulók fejlesztése, akik hozzájárulnak a tanulási folyamathoz és megosztják nézeteiket róla Támogatja a tanulókat a nagyobb önállóság elérésében Megerősödött tanulók Tanulók felkészítése a tanulásra A tanuló hangjának meghallása és stratégiák kialakítása a saját elképzelésük szerinti cselekvésért A csoportos foglalkozások felkészítik a tanulókat a tanulási útjuk különböző stádiumaira, pl. készenlét az osztályteremre, a tanulásra, a munkavállalásra, a továbbtanulásra, a sikerre, a képzésre és a függetlenségre.

2 Egyéni foglalkozások Az egyéni foglalkozások során alakulhat ki a siker tervezése a tanuló és a tanár között. Együtt dolgozva kialakítanak egy útvonalat, melyek a tanuló eddigi eredményein és tapasztalatain alapul, majd felvázolja, mit kell a tanulónak tennie ahhoz, hogy elérje hosszú távú személyes, társadalmi és tanulási céljait. Az útvonalat gyakran egy ETT-ben rögzítik, ami egy rendszeresen felülvizsgált dokumentum a tanuló előmenetelének megfelelően. A hatékony egyéni tanfolyamok a következőképpen járulnak hozzá a személyre szabott tanuláshoz: Megteremtik a tanárok és tanulók számára a konzultáció lehetőségét a tanulásról, s a célok meghatározásáról. Javítja a tanuló-tanár viszonyt. Erősíti a tanulók elkötelezettségét és motivációját. Követi a tanulás támogatását és annak hatását a tanuló eredményeire. Figyelembe veszi a személyes, társadalmi és tanulási szükségleteket. Felszámolja a tanulás akadályait. Javítja a megtartó képességet és az eredményeket. Az egyéni tanfolyamokat öt részre lehet osztani 1. rész: Felkészülés A tanár: Egyeztet a megfelelő emberekkel az egyes tanuló egyéni fejlődéséről Adatokat gyűjt, pl. beszámolókat a tanuló fejlődéséről Időbeosztást tervez az egyéni foglalkozás interakciójáról a tanulóval, hogy fókuszált maradjon a foglalkozás Közli a tanfolyam időpontját és helyszínét a tanulóval 2. rész: A légkör megteremtése Ez magában foglalja a szakmai kapcsolat kialakítását a tanuló és a tanár között. 3. rész: A párbeszéd A tanár: Figyelő képességet alakít ki, és olyan kérdéseket tesz fel, melyek témákat csalnak elő Felismeri, mikor szükséges a tanulót más szakemberhez küldeni, pl. tanácsadóhoz, pályaválasztási tanácsadóhoz, tanulást megsegítő tanácsadóhoz vagy szociális munkáshoz 4. rész: Célok meghatározása A tanár és a tanuló Rövid- és hosszútávú SMART célokat állítanak fel, így lehetőség nyílik a fejlődés megfigyelésére és a siker ünneplésére. SMART célok: Specifikusak, Mérhetők, elérhetők (Achievable), Realisztikusak és időben kötöttek (Time-bound).

3 5. rész: Zárás A következőket foglalja magában: A tanár pontos nyilvántartást vezet és frissíti az EET-t a tanulóval együtt A tanulónak jó érzése van sajátmagával kapcsolatban.

4 A tanuló hangja Sok szervezet arról beszél a tanulóinak, hogy hogyan és mit tanulnak. A tanulók részvételét tanterv- és fókuszcsoportok felállításával ösztönzik, melyek a tanítás és tanulás egy konkrét aspektusára koncentrálnak. A tanárok időnként átnézik a foglalkozásokat a tanulókkal egy adott félév alatt, hogy lássák, mi működött és mi nem. Megvizsgálják, min lehetne változtatni, hogy a foglalkozások érdekesebbek és hatékonyabbak legyenek a jövőben. A tanulókkal való beszélgetések az iskolájuk működtetéséről, hagyományosan hétköznapi dolgokra fókuszál, mint pl. a zárható szekrények kérdéséről vagy a menzai ételek minőségéről. Egyes középiskolák azonban elmozdultak a konzultáció ezen alapvető szintjéről és bevonják a tanulókat a gyakorlat és a stratégia kialakításába. Az ilyen középiskolákban a tanulók részt vesznek a vezetői értekezleteken, s a tanácsadó testület ülésein. A tanulók egyes bizottságai személyeket neveznek ki pozíciókra, külkapcsolatokat kezelnek szerződéses cégekkel; mások a főiskola környezetének javításán gondolkoznak; másoknak pedig saját pénzösszeget utalnak ki, melyet saját projektjeikre fordíthatnak, pl. terem berendezésére vagy rádióállomás kialakítására. A tanuló hangjának meghallása: kritikus sikertényezők Amikor a tanulók véleményét keressük, figyelni kell arra, hogy a kiválasztott csoport jól reprezentálja a diákságot, azaz kiegyensúlyozott legyen nem, etnikum, kor, és fogyatékosság szempontjából. Meg kell győződni arról, hogy minden tanulónak lehetősége van hallatni a hangját, és véleményt mondani az őt érintő döntésekben. A részvétel minden akadályát, pl. ha egy tanuló hallássérült, el kell hárítani. Egyéb megfontolandó tényezők: Rugalmasság. A részt vevő hallgatóknak rugalmasnak kell lenniük, és figyelmbe kell venniük a tanuló életstílusát vagy időbeni megszorításait. A tanulók pl. preferálhatják a délutáni üléseket. Részvételi hajlandóság. Ahol a tanulókat formális bizottságokban képviselik, fontos olyan tanulókat bevonni, akik őszintén érdeklődnek, s készen állnak hallatni hangjukat. Ez nem feltétlenül a legjobb szónoki képességekkel megáldott tanulók bevonását jelenti. A bevontaknak azonban elkötelezett szándékuk kell legyen a részvétel. Részvétel tervezése. Bizonyosodjunk meg, hogy a vezetőség elkötelezett a tanulói részvétel irányában. Például jelenjenek meg értekezleteken, figyeljen oda a tanulókat érintő döntésekre a szervezet szolgáltatásainak és erőforrásainak tervezése során. Személyzetfejlesztés. Bizonyosodjunk meg, hogy a releváns személyzet és a vezetőség rendelkeznek a tanulókkal való munka és kommunikáció képességével, bármilyen korosztályú tanulókról legyen is szó. A tanulói részvétel értékének kommunikációja. Kezeljük a tanulókat tisztelettel és mutassuk meg, hozzájárulásukat komolyan vesszük. Világos és rövid visszajelzésekben tudassuk a tanulókkal részvételük hatását. A részt vevő tanulók fejlesztése Részvételi szándékkal rendelkező tanulók fejlesztése kulcsfontosságú a személyes tanulásnál. Fel lehet hívni figyelmüket a középiskola elvárásaira, melyek a tanórai foglalkozásokon, a jelentkezési folyamatban és a kezdeti tanácsadói intrejún nyilvánulnak meg.

5 Fel kell ismerni, hogy a tanulók hozzájárulása egy sor okból kifolyólag különböző módon és szinteken fog megnyilvánulni. Önálló tanulókká való válásuk során adóknak és kapóknak kell lenniük a megbeszélések és a formális konzultációk során. A kortársi megsegítés Az egyik módja a tanulók aktivizálásának a kortársi megsegítés. Ennek hatékony megvalósítása során a kortárssegítők lehetőséget kapnak képességeik olymódú fejlesztésére, mely maguk és mások számára egyaránt előnyös. A csoportos és egyéni foglalkozásokhoz hasonlóan a kortársi megsegítés is a személyre szabott tanulást szorgalmazza. Támogatja a tanulókat meglévő és új készségeik fejlesztésében Segíti a tanulók tanulásának saját maguk általi menedzselését Világos információkkal szolgál a kortárssegítőknek szerepükről, felelősségükről és korlátaikról Megfelelő esetben más szakemberekhez utalják a tanulókat Megfelelő módon és időben ad tanácsot Feltárja a tanulás akadályait és megfelelő módon irányítja a tanulási nehézségekkel küzdőket Hatékony célmeghatározás egyéni tanulókkal Az egyéni tanulás elkötelezett középiskolái és iskolái arra bíztatják a tanulóikat, hogy maguk határozzák meg céljaikat. Azok a tanulók, akik tanárokkal és más szakemberekkel együttműködve maguk határozzák meg rövid- és hosszú távú céljaikat, megszerzik azt a szükséges tudást, képességeket és önbizalmat, ami a felnőtt élet kihívásainak megoldásában, valamint karrierjükkel kapcsolatos döntéseikben segítik őket. A hosszú távú célok képet adnak a jövőről. A rövidt ávú célok rövid tanulási aktivitáshoz vezető impulzusokat adnak. A rövid távú célok gyakran hosszú távú célok eléréséhez vezetnek. Noha a saját célok állításának folyamata potenciálisan inspiráló és stimuláló lehet a tanulók számára, motiválatlanná válhatnak, ha a célok elérhetetlenek az adott időintervallumon belül. A céloknak ezért SMART-nak kell lenniük: Specifikus: pontosan megmondja, mit kell tennie a tanulóknak Mérhető: így a tanulók bizonyíthatják, hogy elérték a célt Elérhető: így a tanulóknak megvan a lehetőségük, hogy elérjék észszerű időn belül Realisztikus: a tennivalók tekintetében Időhöz kötött: határidőkkel rendelkezik Az EET akcióterv része meghatározza, mit kell tenniük a tanulóknak, hogy elérjék SMART céljaikat, és részletezi, ki vagy mi segít ebben. Az olyan célmeghatározás, ami minimális célokat határoz meg, gyakran használatos ebben a szektorban. A célmeghatározás folyamata Mielőtt egyéni foglalkozásra kerül sor, a tanárnak biztosítania kell a tanuló formális értékelésének lehetőségét, a teljesítménye önértékelésének elvégzése végett. Az önértékelés és annak célja megbeszélése után a tanár szerepe a tanuló segítése a célok elérésében.

6 A véglegesítés után a kezdeti formát hozzá kell csatolni a tanuló EET-jéhez, hogy lehessen rá hivatkozni a foglalkozások során. A célmeghatározás olyan képesség, amit gyakorlattal lehet fejleszteni. Idővel a tanulók magabiztosan fogják meghatározni: Hol tartanak most Hol akarnak tartani Mi hátráltatja a tanulásukat Az eredmények összevetése a célokkal A fejlődés vizsgálatának megerősítőnek kell lennie és hozzá kell járulnia a személyre szabott tanuláshoz, ami a felelősséget kívánja áttenni a tanárról a diákra. Évente minimum hat felülvizsgálati konzultáció javasolt. A konzultációk alapjául az EET-k szolgálnak. A formatív értékelés szintén beépül a felülvizsgálati folyamatba. Míg az összegző értékelés arra fókuszál, amit a tanuló megtanult a program végére, a formatív értékelés reflexióra és értékelésre bíztat. A nyitott kérdések, melyeket a tanár tesz fel, segítenek a tanulóknak: Beszélni arról, hogy halad a tanulásuk Örülni a sikereiknek Arra fókuszálni, hogyan lehet építeni a sikerekre. További információ