NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA"

Átírás

1 NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről április-május folyamán zajlik a társadalmi egyeztetés a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (korábban Ifjúsági, Családügyi és Szociális Minisztérium) által felkért szakértői munkacsoport stratégiatervezetéről. E társadalmi vitába kapcsolódnak be a magyarországi történelmi keresztény és keresztyén egyházak ifjúsági szolgálatában tevékenykedő szakemberei az Ökumenikus Ifjúsági Iroda kezdeményezésére. Az alábbiakban olvasható közös értékelésünk a stratégia tervezetéről. Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretnénk, hogy örülünk a stratégiai tervezési folyamat újraindításának az ifjúságpolitikában. Régóta szükség lenne már arra, hogy a terület jövőjéről ágazati részstratégia keretei között is meginduljon az együttgondolkodás, és ennek révén a párbeszéd a civil és a kormányzati csoportok között. Az egyházak készséggel felajánlják szakmai segítségüket és partneri támogatásukat ehhez a folyamathoz, sőt: kezdettől fogva részt vállaltunk volna benne, ha erre lehetőséget biztosítanak számunkra. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az egyházak eddig is és ezután is igen jelentős szerepet vállalnak az ifjúsági munka területén. Tapasztalataikon és szakértőiken kívül az ifjúsági munkában részt venni kívánó fiatal tagjaikat, önkéntes segítőiket, közösségi tereiket is felajánlják az érték- és közösségteremtő szolgálatuk részeként. Annak ellenére, hogy a Stratégia Helyzetelemzése szerint a sportegyesületek után a legfontosabb ifjúsági szervezettípus az egyházakhoz kötődik, az egyházak éppen csak hogy említésre kerülnek a Stratégiában. Az egyházak és gyülekezeteik jogi értelemben nem civil szervezetek, jóllehet tevékenységükben jelentős részük jellegzetesen civil célokat követ. Úgy érezzük, hogy szakmai tapasztalataink, az ifjúsági munkában elért eredményeink, az önkéntességgel kapcsolatos nagy múltú hagyományaink, egyházi intézményhálózatunk mind olyan erőforrást képeznek, melyek kellő alapot nyújtanak ahhoz, hogy egyenrangú partnerekként vehessünk részt az ifjúság, és így a nemzet jövőjét meghatározó szakmai együttgondolkodásban. Ezért is nagy öröm a számunkra, hogy a készülő Nemzeti Ifjúsági Stratégiában közreműködésünk révén esetleg az egyházak által képviselt értékek, egy speciálisan egyházi szempontrendszer is helyet kaphat. Ezzel kapcsolatban itt is szeretnénk jelezni, hogy a társadalmi egyeztetés jelenleg folyó módja és szervezése számunkra kevéssé elfogadható. A kinyilvánított szándékokkal szemben a rövid határidő, az értesítés kapkodó jellege, a megszólítottak szűk köre nem teszi lehetővé az érdekelt csoportok és szervezetek teljes körű bekapcsolódását a tervezési folyamatba, ami egyedül biztosíthatná a Stratégia társadalmi beágyazottságát, támogatottságát és legitimációját. A jelenlegi formában csak partikuláris szempontok érvényesítésére van lehetőség; e helyzet megváltoztatására feltétlenül szükségesnek tartjuk a társadalmi kommunikáció szélesítését, vagyis minél szélesebb körök bevonását. 1/11

2 A Nemzeti Ifjúsági Stratégia részletes szakmai elemzése Bevezető A célcsoport meghatározása a Stratégiában meglehetősen problematikus. A szöveg az ifjúságot abban a kiterjesztett értelmezésben igyekszik megragadni, amely a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed. A társadalmi konzultációkon elhangzottak szerint a szerzők itt a fejlődéslélektanban átpártolásként említett jelenségre utalnak, vagyis azt tekintik az ifjúság kezdetének, amikor a szülői-nevelői tekintély mellett a kortársak, barátok szocializációs szerepe fontosabbá válik. Az ifjúsági életkor kezdetét így valahol 8-13 éves kor körül kellene meghúzni, de ez a meghatározás a Stratégia szempontjából megfoghatatlan. Ehelyett javasoljuk az egységes 14 éves kort az ifjúsági életkor kezdeteként, ami merőben heurisztikus határ, de eléggé jól kezelhető. Egyrészt annak jogi vonatkozásai miatt (a gyermek ekkortól korlátozottan cselekvőképes), ami lényeges lehet abból a szempontból, hogy a stratégia a politikai-közéleti döntéshozókat célozza; másrészt ebben az életkorban már mindenkinél megjelennek a pubertással összefüggő testi és lelki változások, és sokaknál ez még mindig összefügg az első iskolaváltási, pályaválasztási élményekkel. Az ifjúsági életszakasz vége ennél is meghatározhatatlanabb, ami viszont nyilvánvalóan korjelenség: az életutak pluralitása következtében az egyéni életesemények rendszerint meghatározóbbak a korosztályi identitásban is, mint maga az életkor. Ez tükröződik a Stratégia célkitűzéseiben is, amikor egyaránt megfogalmaz a gyermekvédelem, az ifjúsági vagy a családpolitika, vagy éppen a foglalkoztatáspolitika területén releváns ajánlásokat. Ez szükségszerű következménye a célcsoport heterogenitásának; vannak, akik húszas éveik elején vagy hamarabb is már családot alapítanak, mások harmincas éveikben is a posztadoleszcencia jellegzetes életvilágában mozognak. Azonban a másokért való felelősségvállalás mint felső határ, melyet a Stratégia készítői alkalmaznak, szintén fokozatosan alakul ki, és számos összetevője van, pl. az anyagi, a büntetőjogi, az érzelmi, a közösségért való vagy a személyes felelősségvállalás képessége. Egyeseknél már akkor is megjelenhet, amikor a szülői háztartásban élnek, mások életük végéig hiányát szenvedhetik egyik-másik elemének. Ráadásul tágan értelmezve felelősséget vállal másokért például egy fiatal ifjúságsegítő vagy közösségi vezető is. Mindezek miatt is szerencsésebb lenne az ifjúság felső határának esetében is egyértelmű életkorral dolgozni, és irányadónak tekinteni pl. az Európai Uniós alapelveket, melyeket az ifjúságkutatásoknál vagy a különböző ifjúsági kedvezmények esetében érvényesítenek. Célszerű lenne megvizsgálni ezek alkalmazhatóságát a magyar helyzetben. Mindenesetre úgy tűnik, hogy egy saját családban élő, önálló keresettel rendelkező vagy önálló háztartásban élő fiatalnak már nem feltétlenül van ifjúsági identitása akkor sem, ha életkora ezt indokolná; esetükben a kormányzat felelőssége sajátos foglalkoztatáspolitikai vagy családvédelmi intézkedések végrehajtása lenne, amiket nem indokolt pusztán egy ifjúsági stratégiában integrálni, mivel ezek a nagyobb létszámú idősebb korosztályokat éppúgy érintik. Rövid helyzetelemzés A rövid helyzetelemzés ebben a formában szükségtelen lenne, ha a Helyzetelemzés a szakmai gyakorlatnak megfelelően a Stratégia elején kapna helyet. E néhány bekezdés azonban nem is 2/11

3 a Helyzetelemzés rövidített változata, inkább a Stratégia szükségességét kívánja bemutatni. Ennek megfelelően számos olyan értékelő megállapítást is tartalmaz, melyek megalapozottsága kérdéses. Tapasztalataink alapján téves az a megállapítás, hogy az ifjúsági korosztályoknak alapvetően megegyezik az értékrendjük, a törekvéseik. Ennek éppenséggel az ellenkezője igaz. Nem helytálló az a kijelentés sem, hogy a bonyolultabb társadalmi és gazdasági körülmények ellenére az érintettek jól felkészültek a fennálló helyzethez való alkalmazkodásra. Sem a megelőző generációk mintái, sem a társadalom különféle szocializációs közegeiben elsajátítható eszközök nem készítenek fel a változó körülményekhez való alkalmazkodásra amint azt a Stratégia más pontokon hangsúlyozza is; éppen erre az alkalmazkodásra való felkészítés segítése lenne a Stratégia célja, és ez segíthetné az ifjúságban rejlő erőforrások kibontását. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia célja, helye, szükségessége A Stratégia elvben elsősorban a politikai döntéshozók számára íródik, a kormány, az országgyűlés számára fogalmazza meg azokat a célokat és elveket, melyek megvalósítását kívánatosnak tartja, és amelyeket a döntéshozatalban kiemelt szempontként kellene kezelni az ifjúság élethelyzetének javítása érdekében. Ezért kevéssé érthető, hogy a célrendszer számos eleme olyan célokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyekben a kormányzati szintnek nincs, és nem is lehet illetékessége. Összességében jónak tartjuk azt az elképzelést, hogy az ifjúsági korosztály számára lényeges területeken egyfajta horizontális prioritásként jelenjenek meg az ifjúság szempontjai; a Stratégia egyik feladata éppen az lenne, hogy ezeket a kapcsolódási pontokat elemezze, ami jelenlegi formájában csak hiányosan valósul meg. Azonban nem értünk egyet azzal, hogy az ifjúságügy nem kezelhető szakpolitikaként; meglátásunk szerint a horiztontalitás túlhangsúlyozása ebben a formában csak az ifjúságpolitika intézményes képviseletének elmúlt években történő leépítését leplezi. Szükség lenne arra, hogy a kormányzat azzal is kifejezze az ifjúságügy iránti elkötelezettségét, hogy kormányzati szinten is erősíti a szakterület szakmai irányítását. A stratégiaalkotást szemmel láthatóan nehezíti, hogy más társadalmi célrendszerekről sem jött még létre nemzeti konszenzus, de gyakran a tervezés folyamata sem indult el. A Stratégia szakmai beágyazottsága elképzelhetetlen e nélkül, mivel számos célkitűzésében összefügg más területekkel. A Stratégia szándékai szerint fejlesztési típusú megközelítést alkalmaz. Ez a megközelítés jól alkalmazható szervezetek, települések vagy társadalmi alrendszerek esetében, ezek azonban a Stratégia célcsoportjai között alig vagy egyáltalán nem jelennek meg. Ezzel szemben a készítők a fejlesztésorientált megközelítést a lehetséges egyéni, közösségi fejlesztésekre szeretnék alkalmazni, ami meglehetősen szokatlanul hat egy kormányzati stratégiában; véleményünk szerint az állam központi döntéshozatali és végrehajtási alrendszere eleve nem lehet illetékes ezeken a területeken. Más kérdés, hogy a célrendszer kifejtésében ez a megközelítés csak nyomokban érvényesül. Ennél lényegesen helytállóbb lenne az életút-központú megközelítés, amely végig tudná vezetni egy fiatal hipotetikus karrierjét az ifjúsági életszakaszon, a belépéstől az abból való kilépésig, a Stratégia által lefedett és idővel befolyásolt területeken; ezzel szemben a 3/11

4 Stratégia valójában problémaközpontú megközelítést alkalmaz, ami csak eseti beavatkozásokat indokol, közép- és hosszú távú tervezésre viszont kevésbé használható. Holott a Stratégia horizontális indokoltságát az adná, ha láthatóvá tenné a korosztály életeseményeinek előzményeit a gyermekkorban, és az ifjúsági életszakasz hatását a későbbi életkorokra nem beszélve az intergenerációs kapcsolatokról. A Stratégia rendeltetése szerint 15 éves periódust ível át; azonban jelen állapotában kissé esetlenül kezeli az idődimenziót. Akik ma az ifjúsági korosztályba tartoznak, 15 év múlva teljesen más életszakaszban lesznek; a mai gyermekek azok, akik a Stratégia intézkedéseinek első eredményeit élvezhetik. Érzésünk szerint a Stratégia nem vet számot a célcsoport ebből eredő fluktuációjával, folyamatos kicserélődésével; statikus, mindig jelen lévő és permanens adottságokkal rendelkező közegként kezeli az ifjúságot, holott a jövendő célcsoport egyes demográfiai sajátosságai már most előrebecsülhetőek lennének. Vízió (1.1), értékek Bár a vízióban leírtakkal külön-külön egyet tudunk érteni, az abban megfogalmazottakat kissé hiányosnak érezzük. A megközelítés sokszor nem kifejezetten ifjúság-centrikus. A vízió legfőképpen a demokratikus értékekre koncentrál. Érdemes lenne emellett a tudást és a munkát is értékként megjelölni. Fontos lenne, hogy a vízió mögött egy olyan emberkép álljon, amelyben megjelenik a felelősség a környezetért és azért a világért, amelyben élünk. Az állampolgári jogok hangoztatása az állampolgári kötelességek említése nélkül rendkívül egyoldalú megközelítés. Hiányosság a hagyományelvű, nemzeti értékek karakteres megjelenése is; bár a vízió említ ilyeneket, de a célrendszerben ezek nem kapnak kimutatható szerepet. A víziónak tartalmaznia kellene, hogy az ifjúság kiemelt szerepet játszik a társadalmi reprodukcióban, a fiatalok értéknek és a sikeres élet részének tekintik a családot és a gyermekvállalást. Érdekes, hogy a Stratégia erőforrásként tekint a fiatalokra; kérdés, hogy ez megfelelően számot vet-e a fiatalok sajátos helyzetével és igényeivel? Lehet, hogy a fiataloknak is az a legmegfelelőbb, ha erőforrássá válnak, de nem jelenik meg a Stratégiában, hogy ennek mi az útja, és hogyan befolyásolja ezt a fentebb említett idődimenzió. Hogyan tehető erőforrássá a mai ifjúság, és ha ez már nem lehetséges, hogyan lesz azzá tehető a tíz évvel későbbi, esetleg egy teljesen megváltozott környezetben? A Stratégia a szerzők szándéka szerint kerüli az ideológiai, politikai jellegű elemeket, önmeghatározása szerint semleges; ennek eredményeként többnyire megfoghatatlan az értékrendi elkötelezettsége, ahol pedig megjelenik valami hovatartozásra utaló elem, az a minden értékvállalástól, elkötelezettségtől idegenkedő libertariánus felfogást tükrözi. A Stratégia deklaráltan ideológiamentes kíván lenni, miközben igényt tart az értékközpontúságra. Meglátásunk szerint azonban szükséges lenne az érték és az ideológia kimerítőbb definíciója, hiszen félreérthető lehet nyíltan vállalt értékrendszerek nélkül értékekről beszélni. 4/11

5 Átfogó cél, Horizontális célok (1.2-3) Az Ifjúsági Stratégia hiányossága, hogy nem fejti ki részletesebben a megemlített átfogó célt és annak viszonyát a vízióval és az alacsonyabb szintű célokkal. A horizontális célok között fontos lenne olyan célokat is megnevezni, mint a közösségiség, magyarság, felelősség és szolidaritás, valamint a társadalmi kohézió javítása. A személyes értékválasztás és elköteleződés támogatása, a közösségek iránti felelősségvállalás és az egymás értékei iránti megértés meggyőződésünk szerint szintén horizontális célként kellene, hogy meghatározza a teljes Stratégiát. Emellett szükségesnek tartjuk, hogy a puszta felsoroláson kívül a megemlített horizontális célokat, azok indokoltságát, egymással és a részcélokkal való összefüggésüket is rövid szöveges leírások mutassák be, a speciális célokhoz hasonlóan. A horizontális célok között megjelenik a fenntartható fejlődés gondolata. Az utóbbi években ez már meghaladott szemléletnek számít; manapság már nem fenntartható fejlődésről, hanem fenntartható társadalomról folyik a tudományos vita. Az Ifjúsági Stratégiában is inkább a társadalom, a kultúra és a természet egyensúlyban tarthatóságáról, és nem a fejlődés ideájáról kellene beszélnünk. Célrendszer (1.4 és következő részek) A Stratégia legfontosabb hiányossága annak éppen leglényegesebb részében, a célrendszer kidolgozottságában található. Tény, hogy a társadalmi vita egyik feladata a célok, prioritások tisztázása lenne, ezt megelőzően azonban feltétlenül szükségesnek tartjuk a meglévő szakmai hibák kiküszöbölését. Tisztázatlan az átfogó célok és a részcélok (a Stratégiában: Specifikus célok ) viszonya, valamint ezek kapcsolódása a vízióhoz. A szemléltető diagram alapján mintha két kiemelt cél alatt hierarchikusan jelennének meg a részcélok, melyeket azonban a szöveges rész egymás mellett, egyenrangú elemekként tárgyal. Már a részcélok között is megjelennek oda nem illő elemek, pl. olyanok, melyek inkább horizontális jellegűek lennének. A célok szöveges kifejtésében is komoly értelemzavaró keveredések vannak. Az egyes részcélok bemutatása, majd sorrendben a kapcsolódó prioritások, intézkedések és projektjavaslatok helyett ömlesztve találunk részcél-, prioritás-, intézkedés- és projektszintű elemeket, minden rendszerezés nélkül. Sehol sem szerepel a prioritásokért, valamint az intézkedések, projektjavaslatok végrehajtásáért felelős intézmények megjelölése és a hozzá tartozó határidő. A kapcsolódó költségigények és a tervezhető források megjelölése terén a Stratégia szintén súlyos hiányosságokat mutat. A részcélokhoz kapcsolódó indikátorok egy része néhol jól megválasztott, máshol igen elnagyolt, egyes esetekben viszont teljesen irreleváns. A Stratégia készítői gyakran olyan adatokat várnak el az Ifjúság 20xx kutatásoktól, melyeket egy nagymintás kérdőíves vizsgálat nem szolgáltathat megbízhatóan, és amelyekre más, hatékonyabb adatgyűjtési módokat lehetne és kellene kidolgozni. Az indikátoroknál használt célértékek a Stratégia jelen fázisában nyilván csak heurisztikusak lehetnek, ez magyarázza alapvető megalapozatlanságukat, nagyvonalúságukat. Ennek ellenére hiányoljuk a kapcsolódást a helyzetkép vonatkozó megállapításaival ami sajnos a Stratégia egészére éppúgy elmondható. A minimális követelmény az, hogy a célindikátorokként használt jelzőszámok aktuális állásáról a Helyzetképben tájékozódni lehessen. 5/11

6 Az egyes részcélok értékelése (1.5) Gyermekvállalás, család A részcél ugyan címszóban deklarálja a családok megerősítésének szükségességét, azonban ezen túl erről semmi több nem szerepel a fejezetben, csupán tényként megállapítja, hogy ezt felváltják más életformák. A család megerősítésének módjáról, eszközéről ennél lényegesen több tényszerű elképzelésnek kell megjelennie a Stratégiában. A családok megerősítése, a gyermekvállalási kedv ösztönzése nem pusztán anyagi kérdés, és nem is egyszerűen a karrierrel való összeegyeztethetőségen múlik. (A fiatalok jelentős számú hátrányos helyzetű rétegei számára a karrierépítés eleve elképzelhetetlen feladat.) A hihetetlenül kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása csak úgy lehetséges, ha a fiatalok értéknek, a sikeres élet részének tekintik a családot és a gyermekvállalást. Jelenleg a fiatalok igen nagy arányban nem a gyakran szegénységgel járó nagycsaládot, hanem a magas színvonalú fogyasztást tekintik értéknek. Ennek megváltoztatásához nélkülözhetetlen, hogy a családot a kormányzat is központi értékként kezelje. Az állam felelőssége kinyilvánítani, hogy a párok gyermekszületésének elősegítése társadalmi helyzettől függetlenül kiemelt prioritás a számára. A kisgyermekes anyák munkahelyproblémáira nem csupán az ifjúsági ágazati stratégiának kell megoldást találni, az elsősorban a foglalkoztatáspolitikai stratégia feladata lenne. Nem igazán lehetséges olyan fenntartható támogatási forma, ami egy munkaadót érdekeltté tehetne a szülő nők foglalkoztatásában. Ennél is fontosabb feladat lenne előmozdítani, hogy a társadalom, és így a munkaadók is értéknek tekintsék a gyermeket, vállalva a fiatal szülők foglalkoztatásával járó versenyhátrányt is. Hazánkban a bölcsődehálózat már szinte megszűnt, tisztázni kellene, melyek azok a magyar specifikumok, melyeket érdemes megtartani, s mi az, amiben konkrét változtatásokra van szükség (pl. mit akar kezdeni a GYES rendszerével a magyar társadalom). A bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése elképzelhetetlen másképp, mint az intézményrendszer jelenleg is folyó leépítésének visszafordításával. Valamennyi településen mindenki számára elérhetővé kell tenni ezeket a közszolgáltatásokat. A normatív támogatás mellett vagy helyett új, fenntartható támogatási formákat kell kidolgozni Munkavállalás A részcél neve pontatlan, helyesebb lenne pl. az Önálló egzisztencia. Ugyanakkor meg kell fontolni, hogy a családalapításhoz hasonlóan az otthonteremtés is önálló célként jelenjen meg a Stratégiában. Bár nem közvetlenül a mostani címben megnevezett célhoz tartozik, de helyeslendő elképzelés, hogy az utóbbi években leépített lakástámogatási rendszer helyreállítását a Stratégia fontos feladatként említi. A fiatalok elhelyezkedésének ösztönzése nem oldható meg kizárólag ifjúságpolitikai eszközökkel; hiányzik a foglalkoztatáspolitikai stratégiához való kapcsolódás bemutatása. A pályakezdők elhelyezkedésének támogatása hátrányosan érinthet más csoportokat, mivel a munkaadókat a pályakezdők rövidtávú alkalmazására ösztönzi. A munkaidő csökkentése, megfelelő hatásvizsgálatok és támogató intézkedések nélkül elhamarkodott lépés: a munkaadók jelenlegi adó- és járulékterhei mellett ezek nem a foglalkoztatottság emelkedését, hanem inkább az aktív munkavállalók további megterhelését eredményeznék. 6/11

7 Esélyegyenlőség, szolidaritás E témának a specifikus célok helyett sokkal inkább a horizontális célok között lenne a helye, ennek megfelelően meg is jelenik szinte minden elem követelményei között. A fejezet túlságosan rövid ahhoz, hogy érdemben kifejtené a két téma fontosságát és egymáshoz való viszonyát. Az itt említett területi kiegyenlítés nem ifjúságpolitikai, hanem gazdasági és területfejlesztési cél. A téma kapcsán az előítéletesség említése egyoldalú megközelítést tükröz: mind az esélyegyenlőség, mind az előítéletesség problémája lényegesen több dimenziót ölel fel, a kettő összefüggése is ennél jóval bonyolultabb kérdés. Az ehhez a célhoz kapcsolódó indikátorok egyike a gyermekszegénység visszaszorítását tűzi ki célul, de a kapcsolódó intézkedési javaslatokból nem derül ki, hogy hogyan fordítaná meg a magyar társadalom az egész Európában növekvő tendenciát a gyermekszegénység terén. Az előítéletesség mérése az ifjúságkutatás eszközeivel megbízhatatlan indikátor, mivel a közbeszéd hatására az előítéletesség egyre inkább látens formában jelentkezik. Az ifjúságpolitikai döntéshozatal demokratizálása nem csak ehhez a speciális célhoz tartozik, sokkal inkább horizontális szintű igény lenne. Ennek intézkedésszintű gyakorlati kidolgozása is a Stratégia feladata lenne Tanulás és környezete A részcél elején olvasható valójában a helyzetelemzésbe kívánkozó értékelő megállapítás a magyar oktatás elfogadhatatlan minőségéről és hatékonyságáról szakmailag túlzó és megalapozatlan. Az eredményesség megállapításakor többnyire a nemzetközi PISA felmérésre szokás hivatkozni; ez a tudás gyakorlati alkalmazását méri, a tudás ismeret-típusú elsajátításának magas hatékonyságáról inkább a nemzetközi diákolimpiákon elért eredmények a megfelelő mutatók. Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyeznünk, hogy a PISA vizsgálat készítésében komolyabb részt kéne vállalni a magyar szakembereknek, hiszen az oktatás felmérésében csak a nyugati értékmérők dominálnak, a kelet-európai sajátságok figyelembevétele nélkül. A magyar közoktatás rendszere kevésbé részesíti előnyben a gyakorlati alkalmazást, amire nagyobb hangsúlyt kell fektetni, de az egész oktatási rendszer átállítása az elméleti, lexikális tájékozottság rovására hosszú távon bizonyosan káros. A szövegkörnyezetben igen nehezen értelmezhető az iskolákat nem eléggé demokratikus voltában elmarasztaló megállapítás. Oktatás tekintély nélkül nem létezik; a fiataloknak pozitív értékeket közvetítő példákat kell látniuk, e nélkül alapvetően sérül az oktatás hatékonysága. Más kérdés, hogy ez a tekintély honnan származik; súlyos probléma, ha ezt már csak a jog biztosítja; de ha a fenntartására már a jog eszközei sem nyújtanak biztosítékot, az a teljes intézményi munkafolyamatot ellehetetleníti. Az oktatás demokratizálása alatt érthetjük azt, hogy az iskola legyen a demokrácia gyakorlóterepe. Formálisan a diákönkormányzatok ezt célozzák; lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez a forma tartalommal is megtöltődjön. A korosztályra jellemző a mintakövetés a kortárscsoport tagjai között, ennek az önképzőköri modell megfelelő lenne. A gazdasági élet szereplőinek bevonása a közoktatásba nehezen indokolható; nekik elsősorban a felsőoktatás tervezésében és a szakképzésben kellene szerepet biztosítani. A közoktatásban ennél lényegesen fontosabb lenne a társadalmi környezet, vagyis a szülők, a közvetlen települési környezet és a kulturális intézmények bevonása az oktatási munkába. 7/11

8 Az iskolai reform kapcsán keveredik a hátrányos helyzetű, a speciális nevelési igényű és a roma származású diákok problémáinak köre. Mindhárom teljesen különböző oktatási és nevelési feladatot jelent az iskolák számára, és teljesen más fajta szakmai kihívások elé állítja az intézményeket. A szegregáló intézmények büntetése mellett nem jelenik meg az integráció szakmai és anyagi elősegítése, valamint a sikeres törekvések (anyagi) támogatása sem a célok között. A speciális nevelési igényű fiatalok helyzetén sokat javítana, ha a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a nevelési tanácsadók jelentősebb forrásokból gazdálkodhatnának. Az igény felismerése nem kizárólag az iskolák felelőssége. Sokszor a diagnosztizálás sem megoldható, mert nem elegendő a kapacitás; biztosítani kellene, hogy már egészen fiatal korban azonosítani lehessen a problémát. Az elmúlt években leépített szakképzési rendszer valóban megerősítésre szorulna. A szegregáció csökkentése azonban nem a szakképző intézmények felelőssége; az, hogy a hátrányos helyzetűek nem jutnak el odáig, általában a társadalmi lemorzsolódással függ össze. A legkorszerűbb technikák bemutatása nem lehetséges jelentős állami források és a piaci szereplők hathatós bevonása nélkül. Az európai szintű szakképzési minőségbiztosítás bevezetéséhez előbb a tárgyi feltételeket kell megteremteni. Az érettségi utáni gyakorlati szakképzésnek bizonyos mértékig a felsőoktatás szűkítése adhatna teret; másrészt a korai munkába állás kényszerének és a megélhetési nehézségeknek a csökkentése. Sok esetben a tanulók családja a gyermek nagykorúvá válása után is anyagi támogatásra szorulna. A stratégia a non-formális pedagógiai módszerek erősítéséért sok mindent tenne, ami jó kezdeményezés, emellett azonban azt is tisztázni kell, hogy az iskoláknak milyen szerepet szán ebben a stratégia. Minden pedagógiai rendszer lehet eredményes is; az új módszerek bevezetése lehet egy jó eszköz, de semmiképpen sem cél. Az iskolai szolgáltatások bővítésével, az iskolalátogatási kötelezettség, a napközi és egyéb szabadidős foglalkozások fejlesztésével, vagyis az iskolai oktatás és nevelés kiszélesítésével az esélyegyenlőségért is tenni lehetne. Az oktatási intézmények legfontosabb szerepe az oktatási munka mellett a közösségteremtés lenne, különösen a családhiányos környezetből, sérült vagy hátrányos helyzetű családokból érkező gyermekek és fiatalok esetében, hogy felnőve ők maguk közösség- és családalkotó személyiséggé válhassanak. Ennek elősegítésére támogatni kellene a megfelelő tanári kompetenciák megszerzését. Az oktatási munkában is a közösségi nevelést kellene erősíteni, a csoport- és projektmunka ugyanis ezen a területen kevésbé eredményes. A részcél elemei között nem jelennek meg az oktatási rendszer hagyományos magyar értékei, pl. a tudásszomj, a tanulás révén való előrejutás szemlélete. A Stratégiából nem derül ki világosan, hogy mennyiben építene a hazánkban már meglévő kezdeményezésekre és működő rendszerekre, mint a közoktatás elindult átalakítása, az európai szintű gyógypedagógiai hálózatunk, a gyermekétkeztetési rendszer (hiszen nem minden európai országban megoldott a gyerekek iskolai étkeztetése), a teljes iskoláztatás. A kapcsolódó intézkedések közül több már elavultnak is tekinthető. A pályakövetési rendszer az Új Magyarország Fejlesztési Tervben helyet kapott, kialakítása már megkezdődött. Az új 8/11

9 személyre szabott oktatási és nevelési módszerek adaptálása a Suli-Nova program keretében már zajlik. Számos szervezet biztosít személyre szabott pályaorientációs tanácsadást, kérdés, hogy szükséges-e ezt az iskolák feladatává tenni (több intézmény végez ilyen tevékenységet is). A tehetséggondozásra létrejött az Arany János Tehetséggondozó Program, ennek kiszélesítése, forrásainak bővítése, valamint a felsőoktatásban ekvivalens program elindítása lenne inkább a feladat. A nyelvi kompetenciák erősítésére elindultak a nyelvi előkészítő osztályok (NYEK); inkább az a probléma, hogy nyelvterületre csak a tehetősebbek jutnak el, az egyenlőtlenség csökkentése ezen a területen kívánatos lenne. Már milliárdokat fordítanak kompetenciafejlesztésre, de még mindig nincs meghatározva, mit jelent a kompetencia. A szakképzés piaci igényekhez igazítása már megvalósulóban van, például a regionális fejlesztési és képzési bizottságok révén. A lemorzsolódás egyik legfontosabb ellenszere a kistelepüléseken az óvodák, iskolák megtartása lenne. Ezeket nem lehet közösségi ifjúsági szolgáltatásokkal hatékonyan kiváltani; a Stratégia egyébként e szolgáltatások kifejtésével is adós marad. A diáksport lehetőségeinek bővítésére az egyik első lépés lehetne a nemrég megvont diáksport-normatíva visszaállítása. A kiemelkedő tanáregyéniségek differenciált bérezése és adminisztratív terheik csökkentése érdekes felvetés; azonban az egész oktatási rendszer adminisztratív terheinek csökkentése központi döntést igényelne, és a bérezés még mindig nem elégséges a megélhetéshez. A részcélban a felsőoktatás meglehetősen elnagyolva jelenik meg. Az operacionalizált irányítási rendszer szemben áll az egyetemi autonómia igényével. Felmerül az a lehetőség is, hogy a kis egyetemek eltűnésével megszűnik a magyar felsőoktatás színessége, és rétegigények kielégítése nem lesz lehetséges. A tanárképzésről alig esik szó; fontos lenne, hogy növeljék az iskolai és iskolán kívüli gyakorlat arányát a tanárképzésben. Meglehetősen zavaró, hogy a jól és hatékonyan működő hallgatói érdekképviseleti rendszer átalakítása a kitűzött célok között van. Az átalakítás indokairól és tervezett módjáról ugyanakkor semmit nem közöl a Stratégia Kultúra, fogyasztás A részcélban leírtakat általában elfogadhatónak érezzük. Ezen kívül jobban hangsúlyozni kellene a formális és informális közösségek szerepének erősítését a kultúrálódásban. A célok között jelenjen meg a nemzeti kultúra kiemelt támogatásának fontossága. Lényegesnek tartjuk, hogy a passzív befogadás és aktív kultúrafogyasztás mellett az ifjúság is egyre nagyobb lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásában a művészeti alkotó tevékenység és az alkotások bemutatása révén. Az intézmények támogatása és pályázati lehetőségek révén az állam hatékony segítséget nyújthat a fiatal művészek bemutatkozásához, elindításához. A tolerancia, egymás kölcsönös megismerésének és megbecsülésének előmozdítása érdekében a nemzetközi csereprogramok mintájára hazai pályázati lehetőségek segíthetnék a belföldi csoportok közös kulturális tanulását is Tudatosság és társadalmi integráció A részcél egységességének rovására túlságosan sok területet próbál felölelni, az egészségtudatosságtól a bűnözésen és a közéleti részvételen át a (kifejtés nélkül maradt) fenntartható fejlődésig. (Helyesebben: fenntartható társadalom, lásd fenn.) Az egyes területek fontossága vitathatatlan, érdemes lenne némelyikkel más struktúrában, külön is foglalkozni. 9/11

10 A részcél kifejtése a hátrányos és kisebbségi helyzetűekkel kiemelten foglalkozik, emellett azonban nem szentel kellő figyelmet a középhelyzetű ifjúság integrációs problémáinak. Kiemelt prioritásként kellene kezelni a veszélyeztetett csoportok leszakadásának megelőzését is. Elvi képtelenség az önkéntes tevékenység központi koordinációja. A kormány nem rendelkezhet az emberek szabadidejével. Az ifjúság közéleti részvételének, politikai szerepvállalásának ösztönzésére létrehozni szándékozott mintaprojekteknél garancia kell arra, hogy ezek paritásosan, tehát valamennyi politikai csoporthoz kötődően és azoktól függetlenül is egyenlő esélyekkel működhetnek, ill. hozhatók létre Civil társadalom; Erőforrások és feltételek; Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka A három részcél viszonya egymáshoz, a megelőző célokhoz, valamint a szétválasztás szempontjai nem egyértelműek, ez a Stratégiában bővebb kifejtést igényel. Meg kellene fontolni az itt szereplő célok, prioritások és intézkedések újrastrukturálását. Meggyőződésünk szerint az ifjúsági civil szféra elsődleges feladata nem különböző szolgáltatások nyújtása vagy közfeladatok átvállalása, hanem mindenek előtt a közösségteremtés. A mai magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája a közösségek hiánya. A közösségszervezés egyik fő oka, hogy nincsenek kellő számban felkészült, hozzáértő, rátermett közösségi vezetők. Nem számít ma értéknek a közösséghez tartozás, a közösségért végzett munka és felelősségvállalás. A közösségek értékének kormányzati szintű kommunikálása és anyagiakban, intézkedésekben megmutatkozó megbecsülése jelentősen javíthatna ezen a helyzeten. A célok bemutatásából nem derül ki, hogy kik lennének a közfeladatokat is ellátó civil szervezetek, hogyan jönnének létre, és munkájukat milyen törvényi háttér segítené. Az ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek, piaci szereplők és önkormányzati kezdeményezések normatív támogatása mellett, úgy érezzük, természetes igény az egyházi ifjúsági munka és az egyházakhoz kötődő civil szervezetek normatív támogatottsága is. Ez lehetővé tenné az ifjúsági munka színvonalának egységesülését és emelését, szakmai képzések, tréningek szervezését és az azokon való részvételt, valamint az önkéntesek szélesebb körű bevonása mellett hivatásos munkatársak fő- és mellékállású alkalmazását is. Az ifjúságsegítő és közösségszervező munka egységes szakmai kompetenciáinak meghatározásakor törekedni kell arra, hogy az a civil szervezetek és önkénteseik számára minél kevesebb adminisztrációs kötelezettséggel járjon, és az ezzel kapcsolatos képzés minél kisebb leterheltséget jelentsen. Az erre fordított idő ugyanis a szervezetek saját létfontosságú tevékenységétől vonódik el, ami sok szervezet puszta fennmaradását is veszélyeztetné. Ne felejtsük el, hogy a civil tevékenységek jelentős részét az emberek többsége csekély szabadidejében végzi. Emellett a kompetenciák megszerzésének esélyeit tekintve éppúgy súlyos egyenlőtlenségek és szelekciós mechanizmusok érvényesülnek, mint a társadalom más területein. Ezzel kapcsolatban meg kell fontolni, hogy képzés helyett a civil és egyházi ifjúsági munkában szerzett tapasztalat beszámítható legyen a kompetenciakövetelmények 10/11

11 teljesítéseként. A követelményeket a tevékenységek jellegének és az elvárható felelősség szintjének megfelelően differenciálni kell; nincs egységes ifjúsági munka, amint egységes ifjúság sincs. A követelmények kidolgozásában a már most is működő formális és informális képzéseket, ifjúsági vezetőképzéseket kell alapul venni, és a megfelelő szakmai színvonalú képzések utólagos elismerését is lehetővé kell tenni. A kvantitatív célindikátorok helyett kvalitatív mutatók alkalmazása lenne célszerűbb. Nem a szervezetek számának növelése, hanem a meglévők fejlesztése; nem a taglétszám, hanem az elért, bevont fiatalok számának emelése, és tevékenységük minőségi javulása lenne kívánatos. Helyzetkép (3. rész) Sajátos megoldás, hogy a szokás és a logika szerint a stratégia elejére kívánkozó helyzetkép itt a Stratégia utolsó fejezeteként kerül bemutatásra. Ennek a megoldásnak nincs különösebb indoka, mi tehát a bevett sorrendet kívánatosabbnak tartanánk. Első áttekintésre jó tényfeltáró, viszonylag tárgyilagos, de igen adatszegény áttekintést kapunk. Valamennyi területet nyilván jóval részletesebben is be lehetne mutatni a rendelkezésre álló anyagok alapján, de ennél komolyabb hiányosság, hogy a kiválasztott adatok nincsenek egységes koncepció szerint elrendezve. A jelenlegi helyzet hosszú távú hatásairól nem esik szó, csupán a alfejezet címe tesz erre egy beváltatlan ígéretet. Hiányoznak a tényeket összevető, értékelő összegzések; azokat egy SWOT-elrendezésű kiértékelésbe gyűjtötték össze, mint a Stratégia szerzőinek szubjektív megállapításait. Ez komoly szakmai hiba; a SWOT-analízis szubjektivitás nélkül, tárgyilagosan elkészítendő elemzési módszer. A táblázat elrendezése különben sem felel meg a SWOT definíciójának (belső befolyásolható erősség belső befolyásolható gyengeség külső nem befolyásolható lehetőség külső nem befolyásolható fenyegetés), ehelyett téves besorolásokat és azokat kommentáló megoldási javaslatokat is tartalmaz. A mellékelt trendvizsgálat ( T-analízis ) nem felel meg a szakmai követelményeknek: az egyes pontok megalapozottsága, kidolgozottsága nem elégséges, a vizsgálati szempontok kiválasztása pedig igen esetleges. Éppen a Stratégiában tárgyalt problémacsoportok várható nemzetközi alakulása nem jelenik meg köztük, a felsorolt nemzetközi trendek összefüggése a Stratégia céljaival tisztázatlan. Átgondoltabb problématérkép készítése lenne kívánatos. A záró fejezet ( Az ifjúságpolitika és intézményrendszere 1990-től napjainkig ) igen egyoldalú értékelést, és elfogultságából adódóan kisebb tárgyi pontatlanságokat is tartalmaz. Általában semmi sem indokolja, hogy a Stratégiában ebben a formában egyáltalán szerepeljen egy ilyen külön áttekintés, így szerintünk kívánatosabb lenne teljesen kihagyni. Egyéb észrevételek: Az anyag jelentős nyelvi lektorálást igényel. Az együttműködő egyházak képviseletében: Ökumenikus Ifjúsági Iroda Magyar Katolikus Püspöki Kar Ifjúsági Bizottsága Magyarországi Református Egyház. Zsinati Ifjúsági Iroda Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Bizottsága Budapest, május /11

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

Az egyéni és a szociális kompetenciák szerepe a karrierindításban (avagy a sikeres pályakezdők titka a közszférában és a magánszektorban)

Az egyéni és a szociális kompetenciák szerepe a karrierindításban (avagy a sikeres pályakezdők titka a közszférában és a magánszektorban) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program stratégiai szinten említi az emberi erőforrást, de az utánpótlás-politika még nem megfelelő. Jelentős változáson megy át a munkaerőpiac, nemcsak a munkavállalók

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

NEVELÉSI TANÁCSADÓK EGYESÜLETE

NEVELÉSI TANÁCSADÓK EGYESÜLETE Nemzeti Erőforrás Minisztérium Dr. Hoffmann Rózsa Oktatásért Felelős Államtitkár részére Tárgy: Nevelési tanácsadók, nevelési tanácsadás Tisztelt Államtitkár Asszony! A Minisztériumban október 5-én tartott

Részletesebben

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához Honlapkoncepció Miskolc város hivatalos honlapjához Ennek a dokumentumnak a célja, hogy rögzítse azokat az alapelveket, amelyek egyrészt irányt szabnak, másrészt kereteket adnak az új városi honlap részletes

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási

Részletesebben

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Bevezetés A veszélyes helyzetek azonosítására,

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 15. részfeladat Pályázati kiírás 21. területe Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba Folyamat leírás Készítette:

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr!

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr! PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Lukács András részére Levegő Munkacsoport Budapest Pf. 1676. 1465 Ikt.sz.: 23936/2003 Tisztelt Elnök úr! A kormány környezet- és természetvédelmi kötelezettség vállalásai" címmel Miniszterelnök

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Reform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése

Reform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése Reform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése A szerzők közleményükben felvázolják az egészségügyi reformhoz kapcsolódó legfontosabb lépéseket, a strukturális változásokat, benne az un.

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése ÁROP-1. A5-2013-2013-048 Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre

Részletesebben

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME Briák Ottó 1 Mottó: A mocsár lecsapolásáról, nem a békák véleményét kell kikérni. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Budapest. Tisztelt Államtitkár Úr!

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Budapest. Tisztelt Államtitkár Úr! Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Tárgy: Semmelweis Terv véleményezése Tisztelt Államtitkár Úr! A Közigazgatásfejlesztési Társaság üdvözli a

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA 2015 1 Bevezetés Dévaványa Város Önkormányzata Gyermekjogi Stratégiáját az ENSZ 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezményével összhangban alkotta, melynek

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), CSALÁDBAN ÉLŐ SÉRÜLT FIATALOK MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJA (CSMHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) Polyacskó

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének véleménye az új drogstratégia tervezetével kapcsolatosan

A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének véleménye az új drogstratégia tervezetével kapcsolatosan Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége Levelezési cím/telephely: 1143 Budapest, Tábornok u. 11/B. Tel.: 06-1-220-8776, e-mail: madaszsz@gmail.com A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök telefon/fax:

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI 2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI Czirfusz Márton Ebben az alfejezetben a közfoglalkoztatás területi egyenlőtlenségeivel foglalkozunk. A fő kérdés, hogy a nemzetállam alatti léptékeken

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése

A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése DUDÁS Marianna Nyíregyházi Főiskola Pedagógus Képző Kar, Nyíregyháza dudasm@nyf.hu A hétköznapi életben, a tehetség

Részletesebben

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása... 2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA

Részletesebben

A jogszabályok és a szabványok eltérő szerepköréből következően, a két dokumentumtípus között több fontos különbség is található:

A jogszabályok és a szabványok eltérő szerepköréből következően, a két dokumentumtípus között több fontos különbség is található: Dr. Szakács György * : Az útügyi műszaki előírások helye a szabályozási rendszerben 1. A műszaki szabályozás dokumentumai A műszaki szabályozásnak két eltérő szerepkört betöltő fő dokumentumtípusa van:

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

A magyar pedagógusok munkaterhelése

A magyar pedagógusok munkaterhelése A magyar pedagógusok munkaterhelése Lannert Judit 1. Bevezetés Ahogy világszerte egyre inkább felértékelődik a versenyképes, tudásalapú társadalmak fenntartható növekedést biztosító szerepe, a pedagógusok

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.564/18 /2009. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban:

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Breitner Péter. országjelentžshez

Breitner Péter. országjelentžshez Breitner Péter Zárszó a 2009. Žvi hajlžktalanügyi országjelentžshez A hajléktalanügyben kifejtett, lassan húszéves munkánknak egyesek szerint nincs látszatja, mások azt állítják, hogy a segítők életfontosságú

Részletesebben

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN 2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben