A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai"

Átírás

1 PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D) értekezés-tézisgyűjtemény Témavezető: Dr. Szabó Lajos Veszprém 2008.

2

3 Tartalomjegyzék 1. A kutatás jelentősége és célkitűzései A kutatás hipotézisei és a kutatási modell A kutatás módszertana és a kutatási minta A kutatás eredményei A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és sikerkritériumai A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak összefüggései A vizsgált térségek szervezési gyakorlatának összehasonlítása Az eredményeket leíró kutatási modell Tézisek megfogalmazása Önálló, újszerű eredmények A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása További kutatási irányvonalak Hivatkozások Publikációk... 18

4 1. A kutatás jelentősége és célkitűzései A mozgás, a sport, a vetélkedés és a győzni akarás egyidős az emberiséggel. Napjainkra a sport népszerűségének és szerepének erősödése révén elérte azt a szintet, hogy az emberek jelentős részének életében valamilyen szempontból fontos, nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A sportos életmód, a testedzés sok ember számára a mindennapok részévé vált. A sport tehát ma már társadalmi jelenség, életünk és kultúránk része. (Fazekas Nagy, 2000) A sporthoz kötődő megmérettetések és rendezvények mindig is fontos szerepet játszottak az emberiség életében, kezdve az ókori olimpiáktól, maratoni futásoktól egészen a mai újkori olimpiákig, világjátékokig, világ- és kontinentális bajnokságokig. Napjainkban még inkább előtérbe kerülnek e nagyszabású sportesemények, hiszen egyre több, nagyobb, sokfélébb és színesebb rendezvényt hívnak életre a sportvilág szereplői, amelyek szervezéséért egyre intenzívebb verseny alakul ki a városok és országok között. (Zeman, 2005) Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem övezi a különböző nemzetek sportolóinak megmérettetéseit. A közfigyelem és médiaérdeklődés középpontjában állnak a különféle sportversenyek, világ- és Európa-bajnokságok. Folyamatos tudósítások követik a szervezés és megvalósítás munkálatait, a rendezés jogáért való küzdelemtől egészen a rendezvény zárásáig és utólagos értékeléséig. A nemzetközi sportrendezvények megszervezésében egyre jelentősebb és évről évre bővülő szerepet vállalnak a hazai sportszövetségek és a környező országok sportmozgalmai. Ennek oka egyrészt a sportszervezetek anyagi hátterének biztosítása, az utánpótlás-nevelés támogatása, másrészt a sportág, a sportolók minél szélesebb körben történő ismertté tétele, népszerűsítése; valamint a sportolók hazai közönség előtti szerepeltetése. (Nyerges, 1998) Egy-egy világverseny előnyös hatásai, gazdasági bevételei és társadalmi vonatkozásai az eseményt szervező sportszövetség és a hazai sportolók mellett a rendező városra, régióra, sőt országra is kiterjedhetnek. A nemzeti sportdelegátusok és kísérők mellett szurkolók és nézők tömegei érkeznek egy-egy ilyen sporteseményre, akik számára különösen vonzó a verseny feszültsége, a sportsikerek átélésének élménye. A versenyre érkező úgynevezett sportturisták a tartózkodásuk során elköltött összegekkel növelik a helyi gazdaság, főként a szolgáltatóipar bevételeit. (Dreyer-Krüger, 1995) A sportrendezvények gazdasági funkciója mellett a versenyek turizmusélénkítő és imázs növelő szerepe is jelentős, hiszen a turisták továbbviszik a sikeres rendezvény, a vendéglátóhely hírét, nem is beszélve a televíziós közvetítésekről és tudósításokról, amelyek nézők millióihoz juttatják el az esemény képeit és híreit. Végül pedig a sportversenyek során átélt élmény, életmód-alakító tényezőként felkeltheti a figyelmet a sport, az adott sportág és sportolói irányába, amely akár az egészséges-életmód kialakítására, valamilyen sportág gyakorlására ösztönözheti a nézőt. (Nyerges Petróczi, 2007) Ezen nagyszabású sportrendezvények megszervezése, a feladatok és tevékenységek kézbentartása, a résztvevők munkájának koordinálása rendkívül szerteágazó és bonyolult feladat. Éppen ezért sikeres és zökkenőmentes megrendezésük ma már elképzelhetetlen a rendezvényszervezés és a projektmenedzsment eszközeinek alkalmazása nélkül. 1

5 Témaválasztásomat elsősorban az az elképzelés motiválta, hogy a nemzetközi sportrendezvények piacán igazán pozitív referenciákkal rendelkező magyar sportszervezésben a menedzsment eszközök és módszerek alkalmazása által hatékonyabbá váljon a sportrendezvények szervezési gyakorlata, és növekedjen ez által a szervezetek versenyelőnye a rendezési jogokért vívott küzdelemben. A sportrendezvény-szervezési projektek eredményesebbé tételéhez meg kell ismernünk a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumokat és szempontokat, hiszen ezek bázisán kerülnek értékelésre a sportrendezvények, illetve fel kell tárnunk, hogy melyek azok a sikertényezők, szervezési megoldások és menedzsment módszerek, amelyek hozzájárulnak a hatékony és eredményes szervezéshez és megvalósításhoz. A projektek sikerét sokan és sokféleképpen vizsgálták elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. A kutatások során a szakemberek a sikert meghatározó befolyásoló tényezőkre, illetve a siker értékelésének szempontjaira, kritériumaira voltak kíváncsiak. A vizsgálatok a sikertényezők egyre szélesebb körét tárták fel, amelyek között a kemény, technikai jellegű eszközök és módszerek mellett fokozatosan megjelentek a humán területre fókuszáló puha, kapcsolati elemek. Hasonlóképpen a sikerkritériumok tekintetében már a legelső kutatások is túlmutattak a határidők és költségkeretek betartásának követelményén, és egyre inkább a minőséget, a megrendelő, a vevő, és a munkatársak elégedettségét, a projektek hosszú távú hatásait helyezték a középpontba. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerére vonatkozóan azonban eddig még nem készült hasonló, átfogó jellegű felmérés és elemzés. Doktori kutatásom célja a Magyarországon, valamint a kiválasztott európai országokban Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Németország, Svájc és Ausztria rendezett nemzetközi sportrendezvények, elsősorban világ- és Európa-bajnokságok sikertényezőinek, illetve a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumainak azonosítása, továbbá azon tényezők összegyűjtése, amelyek a sportrendezvényszervezési projektek sikerességét meghatározzák. A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ az értekezés során: 1. Melyek azok a sikerkritériumok, amelyek bázisán egy nemzetközi sportrendezvény sikere értékelhető? 2. Melyek azok a sikertényezők, amelyek meghatározzák egy nemzetközi sportrendezvény sikeres előkészítését és megvalósítását? 3. Van-e összefüggés az egyes sikertényezők és sikerkritériumok, azok bizonyos csoportjai között? 4. Kimutatható-e különbség a vizsgálatba bevont országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatában? 2

6 2. A kutatás hipotézisei és a kutatási modell A kutatási témához kapcsolódó szakirodalmi források, a projektsiker témakörében készült korábbi kutatások tapasztalatai, valamint a kiválóság és érettség modellek szempontrendszerének bázisán, azokon túlmutatva kerültek megfogalmazásra a kutatás hipotézisei, amelyek az alábbiakban tekinthetők át. 1. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. 2. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a projektérintettek elégedettségével. 3. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektérintettek elégedettsége a kapcsolatorientáció területével szorosabb, míg a feladatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. 4. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése a feladatorientáció területével szorosabb, míg a kapcsolatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. Az előzőekben említett elméleti megközelítések és kutatási eredmények alapján a hipotézisekben megfogalmazott feltevések megjelenítésére került kidolgozásra a kutatás modellje, amely bemutatja a sportrendezvény-szervezési projektek feltételezett sikertényezőit és sikerkritériumait, valamint a modell elemei között fennálló lehetséges kapcsolatokat.(1. ábra) A kutatási modellben a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerét meghatározó tényezőket három fő területre: feladatorientációra, kapcsolatorientációra és véletlen hatásokra bontottam a szakirodalmi elemzések tapasztalatai alapján. A projektsiker elméletekre és sikeresség vizsgálati modellekre támaszkodva a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerét, a projekt céljainak teljesítésén és érintettjeinek elégedettségén keresztül értékeltem kutatásom során. 3

7 1. ábra: A kutatás modellje A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritériumainak és sikertényezőinek meghatározása Az elemzés a kérdőíves felmérés eredményein, és az esettanulmányi vizsgálatokon alapul. A vizsgálat célja, hogy meghatározza a nemzetközi sportrendezvények szervezésének sikerkritériumait, illetve sikertényezőit leíró faktorokat, amelyen keresztül az első és második hipotézis alátámasztására nyílik lehetőség. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritériumai és sikertényezői közötti összefüggések vizsgálata Az elemzés alapját a kérdőíves felmérés eredményei, valamint az esettanulmányi vizsgálatok adják. A vizsgálat célja megállapítani, hogy kimutatható-e összefüggés a nemzetközi sportrendezvények sikerkritériumait, illetve sikertényezőit leíró faktorok között. A vizsgálat a harmadik és negyedik hipotézis alátámasztására szolgál. A vizsgált térségek sportrendezvény-szervezési gyakorlatának összehasonlítása Az elemzés alapját a kérdőíves felmérés eredményei és az esettanulmányi vizsgálatok adják. A vizsgálat célja, hogy feltárja a vizsgált kelet-közép-európai országok, illetve a német klaszter országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatában megjelenő hasonlóságokat és különbözőségeket, melyek alapján megfogalmazhatók a fejlesztés területei a jövőre vonatkozóan. A vizsgálat tevékenységeit a kutatás struktúraábrájában foglaltam össze, ahol a kutatás területei mellett az adatgyűjtés, a kvalitatív és kvantitatív elemzések, valamint az alátámasztani kívánt hipotézisek is szerepelnek. (2. ábra) 2. ábra: A kutatás felépítése 4

8 3. A kutatás módszertana és a kutatási minta Az értekezés a társadalomtudományi módszertan kvalitatív és kvantitatív eszközeit egyidejűleg alkalmazza a releváns és átfogó eredmények elérése érdekében. A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív kutatás folyamán statisztikai és ökonometriai elemzések kerültek alkalmazásra a nemzetközi sportrendezvények szervezésére vonatkozó kérdőíves felmérés során összegyűjtött adatok bázisán. A primer adatgyűjtés a Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszékének támogatásával valósult meg januárjától májusáig. Mivel a felmérés során több európai országot érintő adatfelvételre volt szükség, ezért a magyar mellett angol és német nyelven is rendelkezésre állt a kérdőív a kitöltők számára, amelyet a postázott nyomtatott változat mellett elektronikus úton is elérhettek és kitölthettek a felmérésben résztvevők. A válaszadók három fő témakörben általános információk, a sportrendezvény szervezésének jellemzői, valamint a sportrendezvény szervezése során elért eredmények összesen 22 kérdéskörre adhattak választ, amelyek további alszempontokat tartalmaztak. Az összegyűjtött kérdőívek statisztikai értékeléséhez a Grafstat 3.41b, valamint a Microsoft Office Excel 2003 programokat alkalmaztam. Az elemzés során a leíró statisztika eszközeivel végeztem el a kutatási minta jellemzőinek, illetve az adathalmazban való előfordulási arányok vizsgálatát, melyek megjelenítésére grafikus eszközöket használtam. Az ökonometriai elemzések során faktoranalízist végeztem el a nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatát, illetve elért eredményeit leíró faktorok létrehozása céljából. Ezt követően lineáris regresszió- és korrelációanalízist folytattam a létrehozott faktorok között fennálló kapcsolatok vizsgálatára. Az összefüggés jellegét regresszióelemzéssel, míg a kapcsolat erősségét és intenzitását korrelációszámítással határoztam meg. A lineáris korrelációs együtthatókra vonatkozóan szignifikancia vizsgálatot végeztem el annak elemzése céljából, hogy a korrelációs együtthatók szignifikánsan eltérnek-e egymástól, vagyis kimutatható-e szignifikáns különbség a sikerkritérium-faktorok és a feladatorientált, illetve kapcsolatorientált sikertényezőfaktorok tekintetében feltárt korrelációs kapcsolatok között. A vizsgálat során varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztam annak feltárására, hogy a vizsgált térségek (kelet-közép-európai térség és a német klaszter országok) milyen mértékben különböznek egymástól az egyes faktorérték-átlagok alapján. Azon esetekre, ahol a varianciaanalízis során szignifikáns különbség mutatkozott a vizsgált térségek faktorérték-átlagai tekintetében, diszkriminanciaanalízist végeztem el, amelynek segítségével becsülhető, hogy az adott változók valóban megkülönböztetik-e a függő változók csoportjait egymástól, vagy sem. A kutatási minta jellemzői A reprezentatív mintavétel megvalósítása érdekében a kiválasztott országokban és között megrendezésre került valamennyi világ- és Európa-bajnokság szervezőbizottsági elnökét, illetve főtitkárát felkértem a felmérésben történő részvételre. Összesen 71 sportszövetségtől érkezett válasz megkeresésemre, akik összességében 104 5

9 sportrendezvényre vonatkozóan töltötték ki a kutatási kérdőívet. A felmérésben résztvevő szervezetek között a legnagyobb arányban magyar szövetségek szerepeltek, de kiemelkedő volt még a német, svájci és osztrák sportszövetségek aránya is. A többi ország esetében a megvalósult rendezvények kisebb számából adódóan is kevesebb kitöltött kérdőív érkezett vissza. A felmérésben szereplő sportrendezvények mintegy fele az utóbbi három évben, azaz és között került megrendezésre, de jelentős arányt képviseltek még a és között lezajlott sportrendezvények. A sportrendezvények időtartamát tekintve a rendezvények mintegy 40 %-a egy és négy nap közötti, csaknem 50%-uk pedig öt és tíz nap közötti időintervallumot ölelt fel. Csupán 11% volt azon rendezvények aránya, amelyek 10 napnál hosszabbak voltak. A legtöbb sportrendezvényt olimpiai egyéni, vagy olimpiai csapat sportágban szervezték. A kvalitatív kutatás folyamata A kutatás során a kvantitatív adatgyűjtés és elemzés mellett kvalitatív módszerek is alkalmazásra kerültek az elvégzett kvantitatív elemzések eredményeinek alátámasztására, valamint mélyebb szintű és átfogó ismeretek összegyűjtése és elemzése céljából. Kvalitatív módszerként a mélyinterjúkon és másodlagos adatokon alapuló esettanulmányi vizsgálatok alkalmazására került sor. A kvalitatív kutatás során olyan sportrendezvényeket választottam ki, melyek szervezési szempontból az utóbbi évek legjelentősebb sportrendezvényei között szerepeltek. Az esettanulmányi vizsgálatok során két hazai és két németországi rendezvény elemzését végeztem el annak érdekében, hogy összevethetőek legyenek a hazai és németországi szervezési gyakorlat hasonló, illetve különböző elemei. Az esettanulmányok során a szervezők által összegyűjtött tapasztalatok és mélyebb problématerületek megismerése céljából mélyinterjúkat készítettem a kiválasztott rendezvények szervezőivel, valamint összegyűjtöttem és elemeztem az egyes rendezvények dokumentációit, összefoglaló jelentéseit, illetve a különböző megjelent tanulmányokat, sajtóbeszámolókat. A kutatás során tehát, ahogy ezt az alábbi ábra is szemlélteti, a kvantitatív és kvalitatív módszerek, illetve az elsődleges és másodlagos adatok használata egymást kiegészítve, komplex módon járult hozzá a széleskörű, átfogó elemzés elvégzéséhez. (3. ábra) 3. ábra: A kutatás adatgyűjtésének folyamata 6

10 4. A kutatás eredményei A kutatás eredményeinek összefoglalása során bemutatom az egyes kutatási hipotéziseket, valamint a hipotézisek alátámasztására szolgáló eredményeket A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és sikerkritériumai A kutatás első és második hipotézise vonatkozott a nemzetközi sportrendezvényszervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak meghatározására. A hipotézisek ellenőrzését a faktoranalízis és az esettanulmányi vizsgálatok során végeztem el. 1. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. A faktoranalízis eredményeként beazonosított hat sikertényező-faktor lefedi a hipotézisben feltételezett feladatorientáció és kapcsolatorientáció területeket. A feladatorientációt a cél- és tevékenységtervezési, aktualizálási feladatokat átfogó projektcélkitűzés, valamint a szerződések felelősség és pénzügyi kockázat megosztásának kialakítására irányuló projekt szerződésstratégia faktorok fejezik ki. A kapcsolatorientációt négy faktor alkotja, melyek közül a projektirányítás a projektcsapat elkötelezetté tételének, a felelősségek és hatáskörök meghatározásának, valamint az ehhez szükséges vezetői képességeknek az összessége; a projektcsapat szervezeti kultúrája faktor pedig a projekttagok viselkedését befolyásoló normák és értékek együttese. Az együttműködés és kommunikáció faktor a szükséges erőforrásokat és feltételek biztosító partnerekkel történő kapcsolat kialakítását és fenntartását, a velük történő kommunikációt foglalja magában. A kooperáció faktor pedig a rendezvény által érintett szervezetekkel, csoportokkal történő összefogást és kapcsolattartást tartalmazza. A faktoranalízis során a véletlen hatások leírására szolgáló változókat ugyan nem sikerült önálló faktorba sorolni, azonban az egyes változók statisztikai elemzése, valamint az esettanulmányi vizsgálatok megerősítették e faktor létjogosultságát. A kérdőíves felmérés során vizsgált sportrendezvények mintegy felénél merültek fel véletlen hatások és váratlan események, amelyekre a szervezők nem számítottak, és amelyekről nem voltak múltbeli tapasztalataik. A faktorelemzés és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei alapján megerősítésre került a kutatás első hipotézise, így az értekezés első tézise a következő: 1. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. A fentiekben megfogalmazott eredmények alapján elmondható, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében is helytálló az ohiói egyetem és követői által megfogalmazott elmélet, miszerint a célokat, teljesítményeket előtérbe helyező feladatorientáció mellett meg kell jelennie a projektcsapat szervezésének és irányításának, a kommunikáció és a kapcsolatok kiemelt kezelésének. 7

11 Az eredmények megerősítették, hogy a nemzetközi sportrendezvények szervezőinek munkájában mindképpen fontosak a technikai, feladatorientált területek, mint a célok és tevékenységek kidolgozása, nyomon követése és aktualizálása, valamint a szükséges erőforrások biztosítása, hiszen e területek képezik a rendezvény megvalósításának, a résztvevők munkamegosztásának és a feladatok számonkérésének alapját. Ugyanakkor e technikai területek mellett egyre hangsúlyosabbá válik a humán, kapcsolatorientált oldal is. A sportrendezvények sikeres megvalósításában óriási szerepet vállalnak a projektcsapat vezetői és munkatársai, a külső partnerek és szervezetek, akiknek kompetenciája és elkötelezettsége, valamint megfelelő szervezeti kultúrája nélkülözhetetlen a hatékony munkavégzéshez, az eredményes szervezéshez. 2. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a projektérintettek elégedettségével. A faktorelemzés során létrehozott négy sikerkritérium-faktor lefedi a hipotézisben megfogalmazott két sikerkritérium területet, vagyis a projektcélok teljesítését és a külső projektérintettek elégedettségét. A projektcélok teljesítése területet az elsődleges projektcélok teljesítése, valamint a további projektcélok teljesítése faktorok alkotják. Az elsődleges projektcélok teljesítése faktor a szervezők által megfogalmazott költség- és bevételi célok teljesítését, valamint a nemzetközi és hazai szövetség, mint megbízó, és a projektcsapat, mint munkatársak elégedettségének elérését fejezi ki. A további projektcélok teljesítése faktor a szervezők által kitűzött részvételi és nézettségi eredmények, valamint a sportág és a térség számára nyújtott előnyök összessége. A külső projektérintetteknél elért elégedettséget fejezi ki a partnerekkel kötött szerződések teljesítését, a beszállító és támogató partnerek elégedettségét és további együttműködési hajlandóságát felölelő együttműködő partnerek elégedettsége faktor, valamint a projekt által érintett helyi és országos szervezetek, csoportok elégedettségét, további kooperációra való hajlandóságát tükröző további érintettek elégedettsége faktor. A faktorelemzés és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei megerősítették a kutatás második hipotézisét. Az eredmények alapján a második tézis a következő: 2. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a külső projektérintettek elégedettségével. Az eredmények alapján a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritériumai összhangban a korábbi sikerkritérium kutatások (Görög, 1999; Lim Mohamed, 1999; Cooke-Davies, 2004) tapasztalataival az értékelési szempontok két nagy csoportját ölelik fel: a projektcélok teljesítését, valamint a külső projektérintettek elégedettségét. Az elemzések eredményei megerősítették, hogy a nemzetközi sportrendezvények sikerességének megítélésében az objektívebben értékelhető célelérés mellett a rendezvény által érintett szervezetek és csoportok elégedettsége, szubjektív véleménye is meghatározó szerepet játszik. A célelérés megítélésében a költség- és bevételi eredmények mellett a két fő érintett, a nemzetközi és hazai sportszövetség, valamint a projektcsapat elégedettsége játszik fontos szerepet. Az utóbbi években 8

12 azonban további szempontok, mint a részvételi, nézettségi adatok, a sportág és a helyi gazdaság támogatása is megjelentek, amelyek a rendezvény globális szerepének és hosszú távú hatásainak értékelésében játszanak fontos szerepet A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak összefüggései A kutatás harmadik és negyedik hipotézise az azonosított sikertényező- és sikerkritérium-faktorok közötti összefüggések meglétét kutatta, amely hipotézisek alátámasztására lineáris regresszió- és korrelációelemzést, valamint esettanulmányi vizsgálatokat folytattam. 3. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektérintettek elégedettsége a kapcsolatorientáció területével szorosabb, míg a feladatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. A lineáris regresszióelemzés eredményei alátámasztották, hogy a külső projektérintettek elégedettsége és több kapcsolatorientált, illetve egy feladatorientált sikertényező-faktor között összefüggés mutatható ki. Az elvégzett korrelációanalízis eredményei alapján a kapcsolatok intenzitására vonatkozóan megállapítható, hogy az együttműködő partnerek elégedettsége sikerkritérium-faktor a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció sikertényező-faktorral szoros, míg a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktorral gyenge kapcsolatot mutat. A további érintettek elégedettsége faktor közepesen szoros összefüggést mutat a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció és kooperáció faktorokkal, továbbá gyenge kapcsolatot a kapcsolatorientált projektirányítás, valamint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktorokkal. A kapcsolatok intenzitása között megnyilvánuló különbségek elemzése során megállapítottam, hogy a további érintettek elégedettsége sikerkritérium-faktor esetében szignifikánsan szorosabb összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció faktorral, mint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktorral. Bár a többi esetben a vizsgált kapcsolatok szignifikánsan nem tértek el egymástól, azonban a kapcsolatok szignifikancia szintjét, valamint a korreláció szorosságát tekintve is a kapcsolatorientált sikertényező-faktorok esetében kaptam jobb értékeket. Az elemzések és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei alátámasztották a kutatás harmadik hipotézisét, amely a konkrét eredményeknek megfelelően átfogalmazásra került. Az értekezés harmadik tézise a következő: 3. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a külső projektérintettek elégedettsége összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az együttműködő partnerek elégedettsége az együttműködés és kommunikáció faktorral szoros összefüggést mutat, míg a további érintettek elégedettsége a kooperáció, valamint az együttműködés és kommunikáció faktorokkal áll közepesen szoros kapcsolatban. A további érintettek elégedettsége tekintetében szignifikánsan szorosabb összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció faktorral, mint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktor vonatkozásában. 9

13 Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében a külső érintettek elégedettségének elérésében ugyan még megjelenik a szerződésstratégia révén a feladatorientáció területe, azonban a puha, kapcsolatorientált tényezők: az együttműködés, a kommunikáció és a kooperáció azok, amelyek igazán meghatározóak. A rendezvények sajátos jellemzői és állandóan változó környezete ugyanis megköveteli ezt a fajta szoros együttműködést és állandó konzultációt, amely az együttműködő partnerek és a további érintett csoportok bevonása révén aktív közreműködést, elkötelezettséget tesz lehetővé, ezáltal nagyban hozzájárul a felek elégedettségének eléréséhez. 4. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése a feladatorientáció területével szorosabb, míg a kapcsolatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. A lineáris regresszióelemzés eredményei alátámasztották, hogy a projektcélok teljesítése és több kapcsolatorientált, illetve egy feladatorientált sikertényező-faktor között összefüggés mutatható ki. Az elvégzett korrelációanalízis eredményei alapján a kapcsolatok intenzitására vonatkozóan megállapítható, hogy az elsődleges projektcélok teljesítése sikerkritérium-faktor közepesen szoros kapcsolatot mutat a kapcsolatorientált projektirányítás sikertényező-faktorral, továbbá gyenge összefüggést a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció, valamint a feladatorientált projektcélkitűzés faktorokkal. A további projektcélok teljesítése faktor közepesen szoros összefüggést mutat a kapcsolatorientált kooperáció faktororral, valamint gyenge kapcsolatot a kapcsolatorientált projektcsapat szervezeti kultúrája faktorral. Az eredmények alapján nem igazolódott be a hipotézis során megfogalmazott feltevés. Az elvégzett elemzések tapasztalatai alapján a kutatás negyedik tézise átfogalmazásra került. Az értekezés negyedik tézise a következő: 4. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az elsődleges projektcélok teljesítése a projektirányítás faktorral, míg a további projektcélok teljesítése a kooperáció faktorral áll közepesen szoros kapcsolatban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében a projektcélok teljesítésében a puha, kapcsolatorientált tényezők: a projektirányítás, az együttműködés, a kommunikáció és a kooperáció szerepe jelentősen felértékelődik. A nemzetközi sportrendezvények elsődleges céljainak eléréséért ugyanis a projekt vezetői és a szervezőbizottság tagjai, valamint közreműködő partnereik tehetnek a legtöbbet, míg a további célok teljesítésében a szélesebb körű összefogás és kooperáció, az állam és a város szerepvállalása lesz meghatározó A vizsgált térségek szervezési gyakorlatának összehasonlítása A kutatás során összehasonlítottam a vizsgált térségek szervezési gyakorlatának jellemzőit statisztikai elemzések és esettanulmányi vizsgálatok segítségével. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy mennyiben térnek el a vizsgált kelet-közép-európai 10

14 országok szervezési munkálatai és eredményei a német klaszter országainak gyakorlatától, amely alapján ajánlások és fejlesztendő területek fogalmazhatók meg a szervezők számára. A kvantitatív kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a vizsgált térségek sportrendezvény-szervezési gyakorlatának összehasonlításában statisztikailag szignifikáns, de nem jelentős különbség mutatkozott az együttműködés és kommunikáció sikertényező-faktor, illetve a további projektcélok teljesítése sikerkritérium-faktor esetében. Az együttműködés és kommunikáció faktor esetében a kelet-közép-európai országok mutattak jobb faktorértékeket, vagyis ezekben az országokban jelentősebb szerepet kap a kapcsolat kialakítása és annak fenntartása a szükséges erőforrásokat, feltételeket megteremtő partnerekkel, valamint a feléjük irányuló folyamatos kommunikáció, mint a német klaszter országaiban. A további projektcélok teljesítésében, vagyis a részvételi és nézettségi eredmények, valamint a sportág és térség számára nyújtott előnyök tekintetében a német klaszter országaiban szervezett sportrendezvények mutattak jobb eredményeket. A két térség szervezési gyakorlatának összehasonlításában a kvantitatív kutatás eredményeit alátámasztották és kiegészítették a kvalitatív esettanulmányi vizsgálatok tapasztalatai. A részletes elemzés alá vett magyarországi sportrendezvények esetében megállapítható, hogy az erőforrások, a szükséges eszközök és létesítmények biztosítása, a partnerek munkájának ellenőrzése jelentős odafigyelést és koordinációt kíván meg a szervezőktől. A németországi sportrendezvények esetében ugyanakkor, ez nem jelent gondot a szervezők számára, amelyben jelentős szerepet játszik az állam, illetve a város részéről az anyagi támogatás nyújtása, az infrastrukturális fejlesztések átvállalása és a szervezési munkákban való részvétel. E terület, valamint a promóció terén jelentkező különbségek jelentős szerepet játszanak abban, hogy itthon még kevésbé jelentős a rendezvény hosszabb távú hatásainak a sport, a sportág népszerűsítése, a turizmus és gazdaság élénkítése, az országimázs javítása, vagy egyéb nemes célok támogatása, mint a németországi sportrendezvények esetében, ahol a médiakampány és a rendezvény arculatának szerves részét képezik e területek. 11

15 5. Az eredményeket leíró kutatási modell A kutatás eredményeként összeállított modell összefoglalja a kutatás során megalkotott sikertényező-, illetve sikerkritérium-faktorokat. A sikertényező-faktorok amelyek alapján leírható a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata három elkülönülő csoportot képeznek, melyek a feladatorientáció, kapcsolatorientáció és a véletlen hatások. A sikerkritérium-faktorok amelyekkel leírható a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége két területet ölelnek fel, a projektcélok teljesítését, valamint a külső projektérintettek elégedettségét. A modellben ábrázolásra kerültek továbbá a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és sikerkritériumai között feltárt összefüggések. (4. ábra) Projekt sikertényezők Projekt sikerkritériumok Feladatorientáció Projektcélkitűzés Projekt szerződésstratégia Véletlen hatások Projektcélok teljesítése Elsődleges projektcélok teljesítése További projektcélok teljesítése Kapcsolatorientáció Projektirányítás Projektcsapat szervezeti kultúrája Együttműködés és kommunikáció Külső projektérintettek elégedettsége Együttműködő partnerek elégedettsége További érintettek elégedettsége Kooperáció 4. ábra: Az eredményeket leíró kutatási modell Az elemzések eredményeként szignifikáns összefüggés mutatkozott a projektcélok teljesítése és több kapcsolatorientált sikertényező-faktor között, amelyet a modell vastag vonallal jelenít meg. A külső projektérintettek elégedettsége tekintetében szignifikáns összefüggést mutattam ki több kapcsolatorientált sikertényező-faktorral, amelyet szintén vastag vonal szimbolizál a modellben. A feladatorientált sikertényező-faktorok esetében az esettanulmányi vizsgálatok mutattak ugyan kapcsolatot a sikerkritérium-faktorokkal, azonban a regresszió- és korrelációelemzések során mind a projektcélok teljesítése, mind a külső projektérintettek elégedettsége tekintetében gyenge összefüggés mutatkozott, amelyet vékony vonal jelöl az ábrán. A véletlen hatások esetében a statisztikai és ökonometriai elemzések során két esetben mutattam ki szignifikáns összefüggést. A véletlen hatások kezelése és az elsődleges projektcélok teljesítése között gyenge pozitív, míg a természeti és időjárási hatások és az együttműködő partnerek elégedettsége között gyenge negatív kapcsolat mutatkozott, amelyet vékony vonal jelöl a modellben. Az esettanulmányi vizsgálatok azonban alátámasztották, hogy a véletlen hatások jelentős következményeket és problémákat okoznak a szervezők számára, akik számára a hatások azonnali kezelése nagy erőfeszítéseket és jelentős költségeket jelent. 12

16 6. Tézisek megfogalmazása Az elvégzett kvantitatív és kvalitatív elemzések eredményei alapján megfogalmazásra kerültek a kutatás tézisei, melyek a következőkben tekinthetők át. 1. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. 2. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a külső projektérintettek elégedettségével. 3. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a külső projektérintettek elégedettsége összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az együttműködő partnerek elégedettsége az együttműködés és kommunikáció faktorral szoros összefüggést mutat, míg a további érintettek elégedettsége a kooperáció, valamint az együttműködés és kommunikáció faktorokkal áll közepesen szoros kapcsolatban. A további érintettek elégedettsége tekintetében szignifikánsan szorosabb összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció faktorral, mint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktor vonatkozásában. 4. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az elsődleges projektcélok teljesítése a projektirányítás faktorral, míg a további projektcélok teljesítése a kooperáció faktorral áll közepesen szoros kapcsolatban. 13

17 7. Önálló, újszerű eredmények Doktori kutatásom során a hazánkban és a környező országokban, illetve a német klaszter országaiban rendezett világ- és Európa-bajnokságok szervezési gyakorlatát vizsgáltam meg. A kutatás célja a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési sikertényezőinek, illetve a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumainak azonosítása, valamint a sikertényezők és sikerkritériumok közötti összefüggések feltárása volt. A kutatás folyamán megvalósítottam egy empirikus kérdőíves felmérést az érintett országokban és között megrendezésre került világ- és Európa-bajnokságok szervezői körében, amelynek eredménye képezte a vizsgálat primer adatbázisát. A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatának és sikerességének feltérképezésére még nem készült hasonló, tudományosan megalapozott felmérés sem itthon, sem külföldön. A felmérés során mind a részvételi arány (104 kitöltött kérdőív, 71 válaszadó szervezet), mind pedig a válaszadók által felölelt országok, térségek és sportágak tekintetében egyedülálló, új eredmények születtek. A részletesebb és mélyebb elemzés céljából kvalitatív módszerrel elvégeztem két magyarországi és két németországi sportrendezvény esettanulmányi vizsgálatát is, amely primer és szekunder adatokon alapult. Ezáltal a kvantitatív eredmények mellett kvalitatív tapasztalatokat kaptam a vizsgált térségek szervezési gyakorlatának összehasonlításához. Értekezésemben meghatároztam a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlatát leíró sikertényező-faktorokat, amelyek három területet ölelnek fel: a feladatorientációt, a kapcsolatorientációt, valamint a véletlen hatásokat. Azonosítottam továbbá a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerességét leíró sikerkritérium-faktorokat, amelyek a sikerkritériumok két fő területét: a projektcélok teljesítését, valamint a külső projektérintettek elégedettségét fejezik ki. Megvizsgáltam a sikertényező-faktorok és sikerkritérium-faktorok, azok csoportjai között fennálló összefüggéseket. A projektcélok teljesítését leíró sikerkritérium-faktorok esetében több kapcsolatorientált sikertényező-faktorral találtam összefüggést. Megállapítottam, hogy a hatékony projektirányítás szerepet játszik az elsődleges projektcélok teljesítésében, míg a kooperáció területe a további projektcélok elérését segíti elő. Az elemzés során összefüggést mutattam ki a külső projektérintettek elégedettsége és több kapcsolatorientált sikertényező-faktor között. Megállapítottam, hogy minél jobb a szervezők teljesítménye az együttműködés és kommunikáció terén, annál jobb eredményeket érnek el az együttműködő partnerek elégedettsége tekintetében. A további érintettek elégedettségének elérésében ugyanakkor a kooperáció, az együttműködés és kommunikáció, valamint a projektirányítás területeknek van kiemelkedő szerepe. A kvantitatív és kvalitatív kutatás során összehasonlítottam a vizsgált térségek szervezési gyakorlatát. Az elemzések eredményei alapján megállapítottam, hogy a kelet-közép-európai országokban szervezett sportrendezvények esetén nagyobb erőfeszítéseket és figyelmet igényel a szervezőktől a beszállítói és támogatói kapcsolatok kialakítása és fenntartása, mint a német klaszter országaiban. A németországi, ausztriai és svájci sportrendezvények szervezői ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a promóciós tevékenységekre, ezáltal jobb eredményeket érnek el a további projektcélok, vagyis a részvételi és nézettségi adatok, a sportág és a térség számára nyújtott előnyök tekintetében. 14

18 Az értekezés során meghatározott fogalmak, következtetések és megállapítások saját elemzéseim alapján kerültek megfogalmazásra, azok más szerzők által korábban nem kerültek bemutatásra. Valamennyi saját, önálló eredménynek tekinthető. A kutatási kérdések megválaszolása 1. Melyek azok a sikerkritériumok, amelyek bázisán egy nemzetközi sportrendezvény sikere értékelhető? A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a külső projektérintettek elégedettségével. A projektcélok teljesítését az elsődleges projektcélok teljesítése, valamint a további projektcélok teljesítése faktorok fejezik ki. A külső projektérintettek elégedettségét az együttműködő partnerek elégedettsége, valamint a további érintettek elégedettsége faktorok fejezik ki. 2. Melyek azok a sikertényezők, amelyek meghatározzák egy nemzetközi sportrendezvény sikeres megszervezését és megvalósítását? A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával. E három csoport a feladatorientáció, kapcsolatorientáció és a véletlen hatások. A feladatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok: a projektcélkitűzés és a projekt szerződésstratégia faktorok. A kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok: a projektirányítás, a projektcsapat szervezeti kultúrája, az együttműködés és kommunikáció, valamint a kooperáció faktorok. A véletlen hatásokat megjelenítő sikertényező-változók: a természeti-időjárási, társadalmi-politikai, valamint egyéb váratlan események, illetve a véletlen hatások kezelése. 3. Van-e összefüggés az egyes sikertényezők és sikerkritériumok, azok bizonyos csoportjai között? A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében szoros, vagy közepesen szoros összefüggés áll fenn a sikerkritérium-faktorok és több kapcsolatorientált sikertényező-faktorok között. 4. Kimutatható-e különbség a vizsgálatba bevont országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatában? A vizsgált térségek szervezési gyakorlatában a vizsgált kelet-közép-európai országok esetében a beszállító és támogató partnerekkel történő kapcsolat kialakítása és fenntartása hangsúlyosabb, míg a német klaszter országaiban szervezett rendezvények esetében a további projektcélok, a részvételi, nézettségi eredmények, valamint a sportág és a térség számára nyújtott előnyök elérése mutatott jobb eredményeket. 15

19 8. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása Doktori kutatásomat mindvégig az az elképzelés motiválta, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak meghatározásával eredményesebbé váljon a nemzetközi sportrendezvények piacán előkelő helyet elfoglaló magyar sportszervezetek rendezvényszervezési gyakorlata, és növekedjen ezáltal a szervezetek versenyelőnye a rendezési jogokért vívott küzdelemben. Az elvégzett empirikus felmérés átfogó képet ad a vizsgált kelet-közép-európai országok, valamint a német klaszter országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatáról. Az eredmények feltárják, hogy hol tartanak az egyes szervezetek, országok és térségek a sportrendezvény-szervezési gyakorlat kialakításában, fejlesztésében, a támogató menedzsment eszközök és módszerek alkalmazásában. Az empirikus felmérés kérdőíve eszköze lehet a sportrendezvény-szervezési gyakorlat feltérképezésének, amely alapján meghatározhatóak a sikertényező- és sikerkritériumfaktorok segítségével a szervezési gyakorlat jellemzői, valamint a jövőben kidolgozandó és fejlesztendő területei. A faktorokat alkotó sikertényező- és sikerkritérium-elemek továbbá konkrétan megjelenítik a meglévő és fejlesztendő tevékenységeket is. A nemzetközi sportrendezvények piacán megfigyelhető erősödő versenyben ugyanis egyre nagyobb és komplexebb rendezvényeket hívnak életre, amelyek megszervezéséhez, koordinálásához és gördülékeny lebonyolításához nélkülözhetetlen a szervezési módszerek és menedzsment eszközök alkalmazása. Meghatározó gyakorlati jelentősége van a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényezők és a sikerkritériumok között fennálló összefüggést alátámasztó megállapításoknak is. Az értekezés fejezetében tárgyalt projektsiker kutatások (Cooke-Davies, 2000a; Loo, 2002, 2003; Kendra Taplin, 2004) már rávilágítottak, hogy jól elkülöníthetőek egymástól a projektmenedzsment technikai, feladatorientált tényezői, illetve humán, kapcsolatorientált tényezői, amelyek egymást kiegészítve támogatják a projektek hatékony megvalósítását. A kutatás során bizonyítást nyert, hogy mind a projektcélok teljesítésében, mind a külső projektérintettek elégedettségében jelentős szerepet játszanak a kapcsolatorientált sikertényező-faktorok: a projektirányítás, az együttműködés és kommunikáció, valamint az állami és városi kooperáció. A vizsgálatba bevont térségek szervezési gyakorlatának összevetése ugyanakkor azt is előrevetíti, hogy a hosszú távú célok teljesítése, a térség, a sportág támogatása a kapcsolatorientált tényezők előtérbe helyezésével, a széles körű kommunikáció, az üzleti, politikai és társadalmi összefogás és támogatás megteremtésével érhető el. A sikeres sportrendezvény-szervezési projektek megvalósításához a szervezeteknek meg kell ismernünk a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumokat és szempontokat, amelyek bázisán értékelésre kerül az általuk szervezett rendezvény. A hatékony és eredményes szervezéshez a technikai megoldások és menedzsment módszerek mellett ugyanakkor figyelmet kell fordítaniuk a humán területre, a kommunikációra és a kooperációra is. 16

20 9. További kutatási irányvonalak Az elvégzett doktori kutatás több lehetséges további kutatási irányvonalat vetít előre, amelyeket az alábbiakban foglaltam össze. Kutatási téma lehet az elkövetkezőkben az általam elvégzett empirikus felmérés megismétlése a mintanagyság növelésével és a vizsgálatba bevont országok kiterjesztésével. A kutatás során pontosabb képet kaphatnánk az egyes országok, mint például a sportszervezésben jelentős szerepet betöltő Olaszország, vagy Anglia sportrendezvény-szervezési gyakorlatáról, illetve szélesebb körben nyílna lehetőség egy nemzetközi összehasonlítás elvégzésére. A kutatás kiterjeszthető a jelen körben nem vizsgált nemzetközi sportrendezvények (pl.: olimpiák, világkupák, maratonok, Forma-1 futamok, stb.), illetve másfajta rendezvények (pl.: zenei fesztiválok, kulturális rendezvények, konferenciák, stb.) elemzésére. Az empirikus kutatást kiegészítő esettanulmányi vizsgálatokkal egyúttal átfogó képet kaphatnánk ezen rendezvények szervezési gyakorlatáról, amely további elemzéseket és összehasonlításokat tenne lehetővé. Az elvégzett projekt sikertényező és sikerkritérium kutatás ugyanakkor továbbfejleszthető más területen lefolytatott projektek feltérképezésére is. Jelentős eredményt hozhatna például az informatikai, építőipari, infrastruktúra-fejlesztési, K+F, stb. projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak elemzése, Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. 10. Hivatkozások [1] Cooke-Davies, T. J., Consistently Doing the Right Projects and Doing Them Right What Metrics Do You Need? The Measured, 2004, Vol. 4, Issue 2, pp [2] Dreyer, A. Krüger, A. (1995): Sporttourismus: Management- und Marketing- Handbuch, Oldenbourg Verlag, München, pp [3] Fazekas, I. Nagy, A. (2000): Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest [4] Görög, M., A projektmegvalósítás sikerességének dimenziói, Vezetéstudomány, XXX. évf., 1999, 01. szám, pp [5] Kendra, K. Taplin, L. J., Project Success: A Cultural Framework, Project Management Journal, 2004 April, pp [6] Lim, C. S. Mohamed, M. Z., Criteria of project success: an exploratory reexamination. International Journal of Project Management, 1999, Vol. 17, No. 4, pp [7] Loo, R., A multi-level causal model for best practices in project management, Benchmarking: An International Journal, 2003, Vol. 10, No. 1, pp [8] Nyerges, M., Eseményszervezés a sportban, Testnevelési Módszertani Lapok, 1998, 4. szám, pp [9] Nyerges, M. Petróczi, A. (2007): A sportmenedzsment alapjai, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest [10] Zeman, C. (2005): Erfolgsfaktoren von Sportgroßveranstaltungen: Entwicklung eines Verfahrens zu Ex-ante-Analyse sportlicher Großereignisse, Verlag des Geographischen Instituts der Universität Mannheim, Mannheim 17

21 11. Publikációk IDEGEN NYELVŰ CIKK, TANULMÁNY Dancsecz, G. Szabó, L.: Project Management Approach in Organizing European and World Championships, Project Management to Run 22 nd IPMA World Congress Proceedings, Rome, 2008., pp Dancsecz, G. Szabó, L.: Success Factors and Criteria of International Sport Event Projects, Annuals of DAAAM for 2008 & Proceedings of the 19th International DAAAM Symposium, DAAAM International, Vienna, 2008., pp Dancsecz, G.: Factors and Criteria for Organizing Successful International Sporting Events, 6th International Conference of PHD Students Proceedings, Miskolc, 2007., pp Dancsecz, G. Szabó, L.: Analysing international sport events from the aspect of project management, Local Sport in Europe 4th European Association for Sociology of Sport Conference Proceedings, Münster, 2007., pp Dancsecz, G. Szabó, L.: Untersuchung internationaler Sportveranstaltungen anhand von Methoden des Projektmanagements, Schriften der Deutschen Vereinigung für Sportwisseschaft: SportStadtKultur 18. Sportwissenschaftlicher Hochschultag, Hamburg, 2007., pp MAGYAR NYELVŰ CIKK, TANULMÁNY Szabó. L. Dancsecz, G.: A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai, Vezetéstudomány, Beküldve: október, lektorálás alatt Gaál, Z. Szabó, L. Dancsecz, G.: Értékorientált karbantartási projektmenedzsment, A karbantartás fókuszában: Érték-Költség-Versenyképesség Nemzetközi Konferencia Kiadvány, Veszprém, 2008., pp Dancsecz, G. Szabó, L.: Projekt menedzsment szemléletmód a nemzetközi sportrendezvények szervezésében, Magyar Sporttudományi Szemle, 8. évf., 31. sz., 2007/3, pp Dancsecz, G. Szabó, L.: Projekt menedzsment szemléletmód a nemzetközi sportrendezvények szervezésében, VI. Országos Sporttudományi Kongresszus tanulmánykötet, Eger, 2007., megjelenés alatt Dancsecz, G.: Nemzetközi sportrendezvények sikerességének vizsgálata projekt menedzsment szempontból, XXVIII. OTDK Közgazdaságtudományi Szekció, Doktorandusz Konferencia tanulmánykötet, Miskolc, 2007., pp Dancsecz, G.: Nemzetközi sportrendezvények szervezési sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai, Európai integráció Elvek és döntések Gazdasági fejlődés Európában II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia tanulmánykötet, Veszprém, 2007., pp Szabó, L. Dancsecz, G. Csepregi, A.: Karbantartási projektek vezetése és szervezése, A karbantartás fókuszában: Minőség-Hatékonyság-Rendelkezésre állás Nemzetközi Karbantartási Konferencia kiadvány, Veszprém, 2007., pp Szabó, L. Dancsecz, G.: Projektsiker értelmezések, sikertényezők és sikerkritériumok, XIII. Intézményi Tudományos Fórum tanulmánykötet, Keszthely, 2007., pp Nagy, Zs. Dancsecz, G.: Érintettek és munkatársak elégedettsége, mint a sikerességet meghatározó tényező, Közgazdász Fórum, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, december, pp

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

szakmai fórum Állam-tudomány: Babos Tibor Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett

szakmai fórum Állam-tudomány: Babos Tibor Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett szakmai fórum Babos Tibor Állam-tudomány: Fiatal Kutatók Szakértői Rendszer Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett A Magyar Kormány közigazgatásért felelős minisztere 1 2011. szeptember

Részletesebben

2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésében

2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésében OTKA nyilvántartási szám: F 042588 OTKA iktatószám: Szent István Egyetem, Gödöllő IFJÚSÁGI OTKA KUTATÁS 2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TERMŐFÖLD KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS PIACI ÁRA Készítette: Naárné Tóth Zsuzsanna Éva Gödöllő

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Horváthné Bácsi Judit Gödöllő

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül

Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Printz-Markó Erzsébet okleveles közgazdász Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI STERBENZ TAMÁS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI STERBENZ TAMÁS DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI STERBENZ TAMÁS Sopron 2007 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGI FOLYAMATOK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DOKTORI ISKOLA VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN ÉS MENEDZSMENT

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

Záróbeszámoló. Magyar beszállító vállalatok képességei az autóipari ellátási láncban c. (OTKA T 049147 sz.) kutatáshoz

Záróbeszámoló. Magyar beszállító vállalatok képességei az autóipari ellátási láncban c. (OTKA T 049147 sz.) kutatáshoz Záróbeszámoló Magyar beszállító vállalatok képességei az autóipari ellátási láncban c. (OTKA T 049147 sz.) kutatáshoz A kutatás időtartama: 2005. január 2007. június Témavezető: Demeter Krisztina Résztvevők:

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Brányi Árpád okleveles közgazdász Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Doktori értekezés tézisei Témavezető: Prof. Dr. Józsa László, egyetemi

Részletesebben

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Győrffy Ildikó: Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

A probléma alapú tanulás, mint új gyakorlati készségfejlesztő módszer, az egészségügyi felsőoktatásban

A probléma alapú tanulás, mint új gyakorlati készségfejlesztő módszer, az egészségügyi felsőoktatásban PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskolavezető: Prof. Dr. Bódis József PhD, DSc 5. Program (P-5) Egészségtudomány határterületei Programvezető: Prof. Dr. Kovács L. Gábor PhD,

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

Magyarországi IOSHA országjelentés

Magyarországi IOSHA országjelentés Magyarországi IOSHA országjelentés A munkáltatói kérdőíves felmérés eredményei Vállalati jellemzők Magyarországon a mintegy 2000 vállalatnak ki kül dött felkérésre 206 munkáltatói kép viselő töltötte ki

Részletesebben

AGROÖKONÓMIAI BERUHÁZÁS ALMAÜLTETVÉNY VONATKOZÁSÁBAN A VAJDASÁGBAN

AGROÖKONÓMIAI BERUHÁZÁS ALMAÜLTETVÉNY VONATKOZÁSÁBAN A VAJDASÁGBAN AGROÖKONÓMIAI BERUHÁZÁS ALMAÜLTETVÉNY VONATKOZÁSÁBAN A VAJDASÁGBAN 14. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia Balog Árpád Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök Regionális és környezeti gazdaságtan

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben

Mit tapasztaltak a bizottságok a tanári alkalmassági vizsgán?

Mit tapasztaltak a bizottságok a tanári alkalmassági vizsgán? Sági Matild Nikitscher Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, tudományos főmunkatárs, PhD Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató-elemző Mit tapasztaltak a bizottságok a tanári alkalmassági vizsgán?

Részletesebben

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT Aki házat épített vagy felújított úgy, hogy nem lépte túl a tervezett költségeket, időben elkészült, ráadásul az elképzelt minőségben, az átesett első projektmenedzseri munkáján.

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú VÁROS ALJEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:xii321-16/2014. Előadó: dr. Komán Agnes Mell. : beszámoló Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-803 Telefax:

Részletesebben

A MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN

A MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN A MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN Katona Ferenc Gödöllő 2015 1 A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Új szemlélet a stratégiai

Részletesebben

A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány

A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata Zárótanulmány Készítette: Erdélyi Tamás, Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Előzmények...

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága: Agrárműszaki

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Dunaújváros kulturális infrastruktúrájának térbeli megjelenése és területi különbségeinek sajátosságai.

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Dunaújváros kulturális infrastruktúrájának térbeli megjelenése és területi különbségeinek sajátosságai. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola Földtudományok PhD Program Dunaújváros kulturális infrastruktúrájának térbeli megjelenése és területi különbségeinek sajátosságai PhD értekezés Varga

Részletesebben

Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és

Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és Az új hatásvizsgálati rendszer Hatásvizsgálati és hatásvizsgálati kézikönyv lap általános Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és bemutatása módszertani segédlet

Részletesebben

Településfejlesztési koncepció Ostffyasszonyfa

Településfejlesztési koncepció Ostffyasszonyfa OSTFFYASSZONYFA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 Településfejlesztési koncepció Ostffyasszonyfa Szerző: Révay Ferenc okl. településmérnök OSTFFYASSZONYFA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 1.E L Ő Z

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Keresnyei Krisztina Andrea. Pécs, 2015.

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Keresnyei Krisztina Andrea. Pécs, 2015. DOKTORI ÉRTEKEZÉS Keresnyei Krisztina Andrea Pécs, 2015. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A kreatív iparágak és a kreatív osztály helyzete

Részletesebben

7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló. Piliscsaba Város Önkormányzata

7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló. Piliscsaba Város Önkormányzata 7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló Piliscsaba Város Önkormányzata Ügyfél Cím Alcím Piliscsaba Város Önkormányzata 7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos

Részletesebben

turizmus és regionalitás

turizmus és regionalitás A Dél-dunántúli régió felnôtt lakosságának wellness-fogyasztási szokásai Szerzô: Hegedüs Veronika 1 Laczkó Tamás 2 A világ egészségturisztikai piacain tapasztalható folyamatos bôvülésnek köszönhetôen a

Részletesebben

eló zetes vitarendezési kérelmet

eló zetes vitarendezési kérelmet 1 dr. Farkas Edit Dr. Farkas Edit Ugyvédi Iroda H-1036 Budapest, Bécsi út 67. I. em. 1. tel: 06-1-453-2889 mobil: 06-309-824-650 fax: 06-1-453-2890 dr.farkasedit~farkas.jopasz.hu Nemzeti Adó-és Vámhivatal

Részletesebben

A kiválasztási kritériumokat tartalmazó tanulmány és az online kérdőív kialakítása

A kiválasztási kritériumokat tartalmazó tanulmány és az online kérdőív kialakítása A mesterpedagógusi és kutatótanári fokozatokba sorolható pedagógusok pedagógiai innovációs tevékenységeinek elemzése, javaslat a pilotban részt vevők körére (T-TUDOK) A kutatási/fejlesztési feladat A T-Tudok

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál

A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál Fintor Gábor Szabó József A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál Számos kutatás bizonyította már, hogy az egészséges testi fejlődés szempontjából mennyire fontos a rendszeres fizikai

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg.

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg. ÖSSZEFOGLALÓ a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói ismeretek, attitűdök országos vizsgálatához végzett tájékozódásról amely az Országos

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA MAGYAR PEDAGÓGIA 0. évf.. szám 5. (00) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA Csizér Kata és Dörnyei Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és Nottigham University Az általános

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZERVEZETI KULTÚRA ÉS A DOLGOZÓI ATTITŰD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOKBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZERVEZETI KULTÚRA ÉS A DOLGOZÓI ATTITŰD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOKBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZERVEZETI KULTÚRA ÉS A DOLGOZÓI ATTITŰD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOKBAN Szilágyi Barnabás Témavezető: Dr. Dienesné dr. Kovács Erzsébet

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

Az Ökoiskola Hálózat 319. Hírlevele

Az Ökoiskola Hálózat 319. Hírlevele Az Ökoiskola Hálózat 319. Hírlevele 2012.05.15. 1. Környezetvédelmi díjban részesült a Mosonmagyaróvári Városi Kollégium 2. Ismét jelentkezik a Saláta hírlevél! 3. Süni és Sündörgő tábor 2012 4. Lezajlott

Részletesebben

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1 a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

FIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc

FIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Kis- és középvállalkozások innovációs igényeinek felmérése (Összefoglaló

Részletesebben