A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze
|
|
- Gergely Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra, újításokra van szükség, hiszen a kultúra gazdagodásának, megújulásának kulcsa az invenció. Ám emellett elengedhetetlen az újítások és a már felhalmozott ismeretek pontos átadására való képesség is. Az emberi kultúra egyik központi kérdése tehát a kulturális formáknak a közösségen belüli újratermelését, terjedését és generációk közötti átadását közvetítő megismerő mechanizmusok természetére vonatkozik. Számos kutató sokáig az utánzására való sajátos emberi képességet és hajlamot tekintette a kultúra szociális átörökítésére szolgáló legfontosabb eszköznek. Saját álláspontunk szerint az utánzás képességét az ember a tudás átadására szolgáló átfogó pedagógiai rendszer részeként annak szolgálatába állította. Kutatásaink révén azt kívánjuk megmutatni, hogy a korai utánzásos tanulás során a tanító modell által kommunikatív eszközökkel kijelölt lényeges, új és releváns tartalmat sajátítják el a gyerekek, és ez a kommunikatív keret a gyorsított tanulást segítő hozzáállást vált ki a csecsemőknél, mely a spontán megfigyeléses helyzetekben nem lép működésbe. Kutatásaink előzménye Andrew Meltzoff (1988) termékeny vizsgálata volt, aki kimutatta, hogy már újszülöttek is képesek az utánzásra, s valószínűleg ez a veleszületett hajlam nagyon korán rávezeti őket arra, hogy mások megfigyelése révén újszerű eszközcselekvéseket tanulhatnak. Egyik látványos vizsgálatában tizennégy hónapos csecsemők megfigyelték, amint egy emberi modell csípőből előrehajolva, a felső panelt fejjel érintve kapcsolt fel egy mágikus világító dobozt. Egy héttel később a csecsemők 67%-a megismételte a szokatlan fejakciót, melyet egy gyermek sem hajtott végre, amikor nem látta az akció bemutatását. E helyzet nyomán alakítottuk ki az első vizsgálatunk kísérleteit. Feltevésünk szerint ugyanis a csecsemők nem vakon másolják mások cselekvéseit: csak akkor tanulják meg az újszerű akciót, ha azt valamilyen szempontból ésszerűnek látják. Ha az ő helyzetükben könnyebben elérhető az esemény célja egyszerűbb megoldással, nem követik a látott viselkedést. Úgy gondoltuk, lehetséges, hogy a Meltzoff által modellált helyzet olyan információs jegyeket tartalmazott, melyek keretében a csecsemő a modell fejakcióját a célhoz vezető leghatékonyabb, racionális eszközcselekvésnek tekinthette. Előfordulhat például, hogy a csecsemő a megfigyelt fejakció értelmezésekor felfigyel arra, hogy noha a modell kezei szabadok, az mégis úgy dönt, hogy nem a kezével, hanem a fejével érinti meg a dobozt. Feltéve, hogy a felnőtt racionális ágens, a csecsemő arra a következtetésre juthat, hogy a felnőtt választásának biztosan jó oka van és az egyszerűbbnek tűnő kézakcióval szemben a szokatlan megoldás valamilyen előnyt jelent. Így aztán maga is az ilyen módon legracionálisabbnak tekintett újszerű fejakció utánzásával próbálja elérni a várt hatást. Mi történne azonban akkor, ha a felnőtt modell kezei láthatóan akadályozva lennének, amikor a fejakciót végrehajtja? Ebben az esetben nyilvánvaló lenne, hogy a felnőtt az adott szituációban nem képes a kezével megérinteni a dobozt, s így az adott helyzetben a bemutatott fejakció egyértelműen a célhoz vezető legracionálisabb eszköznek tűnhetne. Mit tesz a csecsemő, ha ezek után elérhetővé tesszük számára a dobozt? Láthatjuk, hogy a csecsemő esetében a környezeti korlátok eltérnek a felnőtt modell helyzetétől, mivel a csecsemő kezei szabadok maradnak. Ezért míg a lefoglalt kezű felnőtt esetében a fejakció racionálisnak tűnt, a csecsemő esetében a fejakció már nem tekinthető a legracionálisabb eszközcselekvésnek, mivel számára egy egyszerűbb alternatíva is elérhető a kézakció formájában. Az ésszerűséget követő elképzelésünk alapján elvárhatjuk, hogy ebben a helyzetben a csecsemő nem fogja a modell fejakcióját hűen leutánozni, hanem a számára
2 kézenfekvőbb, racionálisabb alternatív eszközcselekvést fogja végrehajtani: egyszerűen kézzel fogja megérinteni a dobozt. Ezt úgy próbáltuk ellenőrizni, hogy a bemutató helyzetbe valóban beépítettük a fenti lehetőségeket: a modell először úgy tett, mintha fázna, s beburkolta magát egy takaróval, majd a gyerekek egyik csoportja esetében a takarót tartva (a kezei így el voltak foglalva) hajolt előre és gyújtotta fel a lámpát a fejével, a gyerekek másik csoportja esetében azonban a kezeit az asztalra helyezte (a kezek így láthatóan szabadok voltak), s így mutatta be az akciót. Első vizsgálatunkban hónapos gyermek vett részt, két csoportban. A 14 hónaposok közül a kezek szabadon helyzetben a gyerekek 69 %-a fejjel is meggyújtotta a lámpát, a kezek lefoglalva helyzetben viszont csak 21%-uk tette ugyanezt. Ezek alapján állapítottuk meg, hogy csecsemők általában csak akkor utánozták a felnőtt eszközcselekvését, ha azt a saját szempontjukból tehát a saját helyzetükre érvényes környezeti feltételek függvényében - valamiért hatékonynak tekinthették. Ha a kisgyermek számára a felnőtt modell bemutatott cselekvésénél ésszerűbb alternatíva is elérhető, akkor nem utánozza a felnőttet, hanem a saját szempontjából legracionálisabb cselekvést hajtja végre. Az imitáció megjelenése igazolhatóan szelektív értelmező folyamat eredménye: akkor utánozza a 14 hónapos kisgyermek a látott eszközcselekvést, ha (a) nem látható egy cselekvés ésszerűsége, de a bemutatást egy tapasztalt felnőtt végzi; illetve (b) ha a helyzetben megjelenő környezeti korlátok azonosak a kisgyermek esetében is, vagyis a kérdéses akció a cél szempontjából a legésszerűbb elérhető alternatíva. Fontos kiemelnünk, hogy a fejlődés során az utánzásban a megismerési és a kommunikatív funkció változó súllyal van jelen. Kisebb csecsemőknél az utánzás feltehetően inkább a megismerésben játszik szerepet. Az utánzás alkalmas arra, hogy elmélyítse a szerepváltás formáit és a hétköznapokban gyakran interakciós játékként jelenik meg. A még nem gyakorlott beszélgető kisgyerekek számára az utánzás megfelelő közlési forma lehet, éppen ezért a kommunikáció és beszéd fejlődésében is szerepet kap. Az utánzási teljesítmény fejlődési irányvonalának feltérképezésére 18 hónapos gyerekekkel megismételtük vizsgálatainkat. Ebben a vizsgálatban hónapos csecsemő vett részt. A bemutatott új eszközcselekvés esetében 18 hónaposok utánzási teljesítménye eltért attól, amit 14 hónapos gyerekeknél tapasztaltunk: teljesen eltűnt a két kísérleti helyzetben megjelenő szelektív utánzási mintázat. A modellált új akciókat mindkét kísérleti helyzetben egyformán, gyakran utánozták. Eddigi eredményeink nyomán a következő kérdést fogalmaztuk meg: Miért követik a kisgyermekek a tapasztalt felnőtt modellt, ha nem értik pontosan a látott cselekvést? A csecsemő hajlamos a felnőttnek a tudás bemutatását kísérő látványos-kommunikatív gesztusait (például szemkontaktus, a szemöldök felhúzása, megszólítás, dialógus) annak bizonyítékaként tekinteni, hogy a bemutatás számára új és releváns kulturális információt hordoz, így lehetővé válik a kommunikált tartalom gyors tanulása anélkül, hogy önállóan tovább kellene tesztelni annak relevanciáját. A tudás pedagógiai átadásának sajátossága épp az, hogy az átadott tudást a tanuló (kulturálisan) relevánsnak tekinti, ha azt egy nagy tudású fajtárs (egy tanító ) látványosan kommunikálja, megjeleníti a számára. A pedagógiai kommunikáció által előhívott tanulói hozzáállás pedig olyan tudás-tartalmak elsajátítását is megengedi, melyek önkényesek, konvencionálisak, és oksági/funkcionális szempontból nem átláthatóak, sőt néha látszólag (vagy valójában) egyáltalán nem rendelkeznek nyilvánvaló adaptív értékkel (ami az emberi kultúra számos elemére érvényes).
3 A fent leírt vizsgálatban azt emeltük ki, hogy kisgyermekek válogatva, csak az ésszerű, lényeges információt utánozzák. Elméletünk ennél azonban még többet mond: feltételezzük, hogy az emberi csecsemőknél az utánzásos tanulást a kulturális információ megjelenítését kísérő pedagógiai jegyek váltják ki. Ezek segítik a gyerekeket abban, hogy eldöntsék, mi a releváns információ a helyzetben. Következésképpen, a másik látványos kommunikatív gesztusait annak jeleként értelmezik, hogy az illető a kulturális tudás valamely fontos, számukra új és releváns aspektusát fogja nekik megjeleníteni, ezért azt gyorsított eljárással kell megtanulniuk, s ha ezek nincsenek jelen, nem tanulnak. E vizsgálatban hónapos és hónapos csecsemő vett részt. Hasonlóképpen jártunk el, mint az első vizsgálatban bemutatott helyzetben, két különbséggel. Az első, jelentős módosítás lényege, hogy mindkét kísérleti kondíciót (kezek lefoglalva és kezek szabadon) bemutattuk két új kísérleti helyzetben is: 1. Kommunikatív-refernciális helyzet : a modellhelyzetben a modell interakciót folytat a gyermekkel, miközben bemutatja a célcselekvést (nevén szólítja a gyermeket, szemkontaktust tart vele, stb.). (A bemutatás éppen ezért megegyezik az első vizsgálatban leírtakkal.) 2. Eseti- megfigyeléses helyzet : a modellhelyzetben a modell nem folytat interakciót a gyermekkel, miközben bemutatja a célcselekvést. E helyzet elérése érdekében a modell nem találkozik a gyermekkel, mindaddig, amíg a kísérletvezető jelt nem ad arra, hogy beléphet a szobába. Nem köszön és nem néz a gyermekre, akinek a kísérletvezető viszonylag unalmas játékokat ad. A modellezés helyszíne jól látható a gyermek szemszögéből, de külön felhívást nem kap, hogy odafigyeljen. A modell a detektívtükör mögül kap egy rejtett lámpa segítségével jelet, hogy mikor nézi őt a gyermek, s bemutathatja a cselekvést. (Ez három bemutatásig ismétlődik.) 14 hónaposok esetében a különböző kísérleti szituációkban a következő utánzási arányt tapasztaltuk: Bűvös doboz kezek akadályozva kezek szabadok Kommunikatív helyzet 23,5% 64,7% Eseti megfigyelés 44,4% 29,4% A kommunikatív helyzetben megismételtük korábbi eredményeinket. Feltételezésünk szerint ebben a kontextusban a várható és a ténylegesen végrehajtott eszköz észlelt eltérése felhívta a csecsemők figyelmét a modell szokatlan választására, hogy a fej-akciót hajtotta végre, így annak külön kommunikatív jelentőséget tulajdonítottak. A várakozásaiktól eltérő választás miatt a fej-akció szintén a látványos megjelenítés során közvetített új és releváns információ részeként jelölődött ki. Ennek következtében mind az új célt, mind az új eszközt megőrizték és utánozták. Ezzel szemben a 14 hónaposok esetében az eseti megfigyelésnél nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között, vagyis nem utal semmi arra, hogy itt a csecsemők mérlegelnék a cselekvés ésszerűségét. Optimálisan tehát akkor tanulnak a csecsemők, ha kommunikatív helyzetet állítunk elő. Érdekes azonban megjegyeznünk azt is, hogy noha alacsonyabb az utánzás mértéke az eseti megfigyelési helyzetben, a megjelenő utánzás arra a következtetésre vezet bennünket, hogy a kicsik véletlen megfigyelésből is hajlamosak tanulni. A 18 hónapos gyerekekkel kapott eredményeink értelmezése nehezebb: kommunikatív helyzetben mindkét feltétel mellett jelentős utánzást tapasztaltunk. Úgy véljük, ebben az
4 életkorban az utánzásnak inkább a kommunikatív (és nem a megismerési) funkciója kerül előtérbe, s még nem beszélő gyermek a kísérleti helyzetben társalog, játszik a cselekvés megismétlésével, így számunkra nem mutatkozik meg, értelmezi-e egyáltalán a cselekvések ésszerűségét. A fenti eredményeinkből levont következtetések további vizsgálata érdekében olyan kísérleti helyzetet állítottunk fel, ahol a csecsemőnek egy V-alakú rácsos kerítés külső sarkától kiindulva a kerítés belső sarkánál elhelyezett játékot kellett megszereznie. A kerítés szárain 1-1 ajtó volt, melyek kifelé nyíltak. A játékot mindig egy a csecsemő számára nem látható segítő személy helyezte el a kerítés belső sarkánál, mialatt az anyuka ölében ülve egy forgószékkel elfordultak. A csecsemőknek 4 különböző csoportját alakítottuk ki: Az első csoport, mielőtt megszerezhette volna a játékot, olyan bemutatót látott, melynek során a kísérletvezető előtt az ajtók teljesen nyitva voltak. Ő azonban ahelyett, hogy azokat használta volna, és így a rövidebb és egyszerűbb utat választotta volna, megkerülte a kerítés szárát, majd felvette a játékot és odavitte a csecsemőnek. Ezt háromszor megismételte három különböző játékkal, melyeket a segítő személy helyezett el, mialatt a csecsemő az anyukával elfordult. A bemutató után a csecsemő önállóan szerezhette meg a játékot, ez is mindhárom játékkal megismétlődött. A második csoportban szintén történt bemutató a próba előtt, itt azonban a kísérletvezető előtt zártak voltak az ajtók. Amikor elindult a játékért, odament az egyik ajtóhoz, megrázta, majd miután az nem nyílt, megkerülte a kerítés szárát. A játékot szintén odavitte a csecsemőnek. Itt is három bemutató történt, ezek után pedig a csecsemő önállóan szerezhette meg a játékokat, de az ajtók ekkor már résnyire nyitva voltak. Az utolsó két csoportban nem történt bemutató, hanem rögtön önmaguktól szerezhették meg a játékot. A különbség mindössze annyi volt a két csoport között, hogy az egyik esetben teljesen nyitva voltak az ajtók, a másikban pedig csak résnyire voltak nyitva. A vizsgálattól azt vártuk, hogy a racionális utánzás elvének megfelelően, amikor a csecsemők belátják, hogy a kísérletvezető miért a hosszabb utat, vagyis a kerülést választotta, amikor az ajtók zárva voltak előtte, akkor ők a rövidebb utat fogják választani, tehát az ajtón mennek be, mivel számukra ez már lehetséges. Itt tehát nem szükséges az utánzás. Viszont amikor a kísérletvezető a hosszabb utat választja annak ellenére, hogy az ajtók nyitva vannak, akkor azt gondolhatják, hogy valami miatt érdemesebb azt az utat választani, tehát ők is kerülni fognak, vagyis ilyenkor megjelenik az utánzás. A két bemutató nélküli csoportot kontrollcsoportként használtuk, ezekhez viszonyítva néztük a bemutatók után jelentkező utánzások mértékét. A nyitott ajtós kontrollcsoporthoz a nyitott ajtós bemutatót látottak csoportját, a résnyire nyitott ajtós kontrolcsoporthoz pedig a zárt ajtós bemutatót látottak csoportját mértük. A kísérlet kiértékelése során nem az elvárásainknak megfelelő eredményeket kaptuk, azonban számunkra így is nagyon sok hasznos információt nyújtott a vizsgálat, és a felmerülő hibák kiküszöbölése után igyekszünk tovább folytatni ezirányú kutatásainkat.
5 Összességében a cselekvés bemutatását kísérő látványos-kommunikatív kulcsingerek általunk javasolt pedagógiai értelmezése szerint egy újfajta viselkedés utánzásos tanulása pontosan akkor történik, ha a választott cselekvés vagy konkrét végrehajtási mód a csecsemő számára váratlan vagyis nem látja át annak ésszerűségét, és mint ilyen, a látványos tanító aktusban megjelenített új és releváns információ részének tekintendő. (Tegyük hozzá, hogy ez a modell nem feltételezi, hogy az utánzásos tanuláshoz szükség van annak belátására, hogy mi teszi a megjelenített készséget kulturálisan relevánssá azon kívül, hogy látványosan megjelenítik.)
Az öngyógyítás útján II.
Az öngyógyítás útján II. Előző számunkban áttekintettük, hogy miért folytatunk életünk nagy részében (vagy mindvégig!) önvédelmi játszmákat emberi kapcsolataink megvalósításakor. Láttuk, hogy a lélek félelmei
RészletesebbenÚjdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra
Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának
RészletesebbenBABAKUTATÓ HÍRLEVÉL. Köszönjük EBBEN A SZÁMBAN. Nagy-nagy örömünkre szolgált, hogy. ellátogattatok babakutató laborunkba
!!!!!!!!!!!! 2010 ősz Közép-európai Egyetem Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont Köszönjük Nagy-nagy örömünkre szolgált, hogy ellátogattatok babakutató laborunkba az elmúlt évben. Köszönjük a vállalkozókedvet
RészletesebbenJobbak a nők esélyei a közszférában?
Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a
RészletesebbenAZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉRE ÉS MŰKÖDTETÉSÉRE BOLF-GALAMB ZSÓFIA 1
Állami Támogatások Joga 15 (2012/3) 39 50. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉRE ÉS MŰKÖDTETÉSÉRE BOLF-GALAMB ZSÓFIA 1 1. Bevezetés A vasúti infrastruktúra magában
Részletesebben1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete
1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete Melléklet M1. Korabeli feljegyzés a Statisztikai Hivatal a Társadalmilag indokolt szükségletek minimuma témában tartott
RészletesebbenKedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4
Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása
RészletesebbenExpozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről
Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti
RészletesebbenKutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
RészletesebbenSZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK
SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK Műveletek szögekkel Geodéziai számításaink során gyakran fogunk szögekkel dolgozni. Az egyszerűbb írásmód kedvéért ilyenkor a fok ( o ), perc (, ), másodperc (,, ) jelét el
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenA SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat?
A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 3 WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 5 Judynak, Rebeccának, Lindának A SIKER MOTORJA:
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenNegyedik lecke Önállóan élni
Negyedik lecke Önállóan élni Tanári útmutató A siker titka az, hogy ne próbáljuk elkerülni a problémákat, szabadulni tőlük, vagy elhúzódni előlük; inkább fejlesszük magunkat olyan szintre, hogy nagyobbak
RészletesebbenFordította: Uncleszotyi
Fordította: Uncleszotyi Kiegészítette: Adhemar EL GRANDE 1 Összetevők Egy játéktábla 5 Grande (vezetők - nagy kockák) öt különböző színben 155 Caballero (lovagok - kis kockák) 5 színben (31 db színenként)
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenBÁNTALMAZÁS PROTOKOLL
BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus
RészletesebbenIskolai kudarcok. Kudarcok az általános iskolában. Bodacz-Nagy Boróka
Szakiskola, szakiskolások 65 Bodacz-Nagy Boróka Az iskolai kudarc értelmezését többféle dimenzióban lehet megközelíteni. Iskolai kudarcot jelenthet a korai lemorzsolódás, bukás, a diák saját képességeihez
RészletesebbenAz enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése
E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar
RészletesebbenPszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató
Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi
RészletesebbenA miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjainak közösségi szolgálata
A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjainak közösségi szolgálata Bevezetés A szociális kompetenciafejlesztés iskolai lehetőségeinek rövid elméleti áttekintését, majd az iskolán belüli közösségi
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A 68/2012. (XII. 14.) BM
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Birtalan Géza SzVMSzK Oktatási és Minőségügyi elnökhelyettes 1132 Budapest, Kádár u. 13. Telefon: 36-1-220-5690; Fax: 36-1-220-8921 ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenTARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...
2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA
RészletesebbenA MAGYAR KORMÁNY SZÁMÁRA A KÍNZÁS ÉS EMBERTELEN VAGY EURÓPAI BIZOTTSÁG (CPT) MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL
Fordítás angol nyelvről EURÓPA TANÁCS Titkos CPT/Inf (2004) 18 Strasbourg, 2003. november 18. JELENTÉS A MAGYAR KORMÁNY SZÁMÁRA A KÍNZÁS ÉS EMBERTELEN VAGY MEGALÁZÓ BÁNÁSMÓD VAGY BÜNTETÉSEK MEGELŐZÉSÉRE
Részletesebben12 A NYER ÉNKÉP hírneve és imázsa mi milyennek látjuk önmagunkat. képünk van saját magunkról mit gondolunk, érzünk és hiszünk
12 A NYERŐ ÉNKÉP Egy országnak, egy iparágnak, egy cégnek, egy szervezetnek, egy terméknek, vagy egy személynek, mind van hírneve és imázsa. Nagyon fontos az, hogy mint cég, vagy személy, milyennek látnak
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának
RészletesebbenCsink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenSzámviteli tanácsadás. IFRS felmérés - 2011 Fókuszban a pénzügyi beszámolók
Számviteli tanácsadás IFRS felmérés - 11 Fókuszban a pénzügyi beszámolók Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló. A felmérés célja. A pénzügyi kimutatások áttekintése 7. A pénzügyi teljesítményre vonatkozó
RészletesebbenI. KAPCSOLAT A RENDELET ÉS EGYÉB KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK KÖZÖTT
ÚTMUTATÓ AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS, TÁPANYAG- ÖSSZETÉTELRE ÉS EGÉSZSÉGRE VONATKOZÓ ÁLLÍTÓSOKRÓL SZÓLÓ 1924/2006/EK RENDELET ALKALMAZÁSÁRÓL AZ ÉLELMISZERLÁNC- ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG
RészletesebbenA BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.16.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.16. C(2014) 4625 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.16.) a falak és mennyezetek burkolására használt, EN 13986 szabvány szerinti fa
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenA SZERVEZETI TANULÁS FORMÁI ÉS MOZGATÓRUGÓI. Hogyan tanulnak a vegyes vállalatok a külföldi anyacégtõl? I. rész. 1. fejezet
tord szabo1.qxd 6/12/2003 10:26 AM Page 33 I. rész A SZERVEZETI TANULÁS FORMÁI ÉS MOZGATÓRUGÓI 1. fejezet Hogyan tanulnak a vegyes vállalatok a külföldi anyacégtõl? A tanítás hosszú út, a példa rövid.
RészletesebbenÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK
ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók
RészletesebbenA patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról
EGÉSZSÉGÜGYKUTATÓ INTÉZET KFT. 1092 BUDAPEST, RÁDAY UTCA 42-44. A patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról 2013. május 9. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenIRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ
IRÁNYTŰ A BETÉTBIZTOSÍTÁSHOZ Együtt vigyáz(z)unk a pénzére! 2009 TARTALOM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Mi a betétbiztosítás feladata és miért fontos az Ön számára? 2. Kik tartoznak a betétbiztosítási rendszerbe?
RészletesebbenBelső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!
Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve
RészletesebbenRomák és travellerek a közoktatásban
Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet
RészletesebbenWIZZ AIR HUNGARY KFT. LÉGI SZEMÉLY- ÉS POGGYÁSZFUVAROZÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT
WIZZ AIR HUNGARY KFT. LÉGI SZEMÉLY- ÉS POGGYÁSZFUVAROZÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Jóváhagyta: Farkas András elnökhelyettes Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal 2015 Tartalomjegyzék 1. Fejezet - FOGALMAK...
RészletesebbenTERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére
NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó ajánlás TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére
RészletesebbenNemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1788/2012. (X. 10.) sz. HATÁROZATA
Ügyiratszám: MN/20023-13/2012. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: a termékmegjelenítésre és a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése Nemzeti Média- és
RészletesebbenEDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint
RészletesebbenEgy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális
Egy kiállítás, amelyen kiderülhet, hogy nem vagy normális 2014. 03. 31. A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó mezőtúri helyszíne, Debrecen, Nagyvárad és Szeged után Kolozsvárra érkezett a Vagyok,
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenAlig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és
Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt
Részletesebben13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE
13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások
RészletesebbenMeglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?
Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól
RészletesebbenÜgyiratszám: TA/6333-4/2011
Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a
RészletesebbenPETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ
PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az
RészletesebbenÜzletszabályzat 1. sz. melléklet: Értékelési hirdetmény
Üzletszabályzat 1. sz. melléklet: Értékelési hirdetmény Bevezető rendelkezések Hatálybalépés dátuma: 2015-05-14 1. Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza azokra a Pénzügyi eszközökre és Pénzeszközökre
RészletesebbenIII. Függelék: LEHETNE MÁSMILYEN A SZABADKAI VÁROSHÁZA?
III. Függelék: LEHETNE MÁSMILYEN A SZABADKAI VÁROSHÁZA? Az épület helyzete, struktúrája, a formák és polaritások elrendezése akár véletlennek és mint ilyen a helyellegtől függetlennek lehetne tekinthető,
RészletesebbenPÁZMÁNDI MARIETTA. Messziről magasra, de milyen módon? 1 Az Arany János Tehetséggondozó Program vizsgálata
PÁZMÁNDI MARIETTA Messziről magasra, de milyen módon? 1 Az Arany János Tehetséggondozó Program vizsgálata Jelen szövegben az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJTP-t) érintő kutatásomat foglalom össze.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. március 3. 2014. 6. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2014. (II. 26.) AB határozat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,
RészletesebbenTárgyszavak: felosztó kirovó nyugdíjrendszer; garantált nyugdíj; fiktív számla; bér; jövedelem; reform; nyugdíjhitel; szociálpolitika.
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A svéd nyugdíjrendszer reformja Az 1990-es évek elején Svédország a nyugdíjrendszer radikális megreformálása mellett döntött. A bevezetett változások azonban olyan mérvűek
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenAz ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően
Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából
RészletesebbenTÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.
Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenBódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész
ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi
RészletesebbenA HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA
A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során
RészletesebbenVélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*
Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,
RészletesebbenPenta Unió Oktatási Centrum
Penta Unió Oktatási Centrum Promóciókkal Kapcsolatos Európai Bírósági Döntések. Promóciós Struktúrák Magyarországon és Közép- Kelet Európában NÉV: MAYER BALÁZS Szak: Forgalmi adó szakirány Konzulens: Horváth
Részletesebbentanári értékelés önértékelés
SZKC 208_01 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s tanári értékelés önértékelés modul szerzője: N. Kollár Katalin, Somogyi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM szociális, életviteli
RészletesebbenA gyermeki játék és a tanulás
Körmöci Katalin 1. A gyermeki játék jellemzői Érdemes megvizsgálni a játéktevékenység jellemzőit ahhoz, hogy majdan magát a játéktevékenységet fel tudjuk használni tanulási tevékenységre. Ha a játék jellemzőit
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenJELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.
JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS
RészletesebbenFalusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén
KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi
RészletesebbenA rémálom, az érintett beteg és családja számára még 2011. év februárjában kezdődött.
Egy nem mindennapi tanulsággal szolgáló olvasói levelet közlünk. A szövevényes történet egy, a valóságban megtörtént esetet tár elénk, és hívja fel mindenki figyelmét, legyen bizalmatlan a hivatali jó
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást
RészletesebbenBuzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!
Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim
RészletesebbenDemokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1
Kalocsai Janka Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 A különböző történelmi korokban a tudás- és tapasztalatátadás mindig az adott társadalomban fontosnak tartott értékek figyelembevételével
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.17. COM(2014) 740 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a vasúti biztonságról szóló irányelv végrehajtása terén elért eredményekről szóló
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
Makó Város Egyesített Népjóléti Intézmény Makó Városi Gyámhivatal J e g y z ő j é t ő l vezetőjétől vezetőjétől I. 2-213/2006. T á j é k o z t a t ó az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány
Részletesebbenaz Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének 2015. évi tevékenységéről
Beszámoló az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének 2015. évi tevékenységéről Munkánk során találkoztunk olyan problémákkal, melyek orvoslását feltétlenül szükségesnek tartanánk
RészletesebbenLétminimum, 2011. Tartalom
Központi Statisztikai Hivatal Létminimum, 2011 2012. június Tartalom Létminimum, 2011... 2 A létminimumértékek meghatározása... 3 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban... 4 Jelmagyarázat Táblák
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.29. COM(2016) 93 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A Schengeni Információs Rendszer második generációjában (SIS II) tárolt ujjnyomatok
Részletesebben(RE)SZOCIALIZÁCIÓS SEGÍTÕ PROGRAM
(RE)SZOCIALIZÁCIÓS SEGÍTÕ PROGRAM A nevelési program elkészítését több tényező teszi szükségessé és egyben időszerűvé. A nevelőintézetekben a nevelés célja és feladata sajátos és eltér minden más intézményesített
RészletesebbenKutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése
Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus
RészletesebbenA kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetemen folyó tanárképzésről
Székely Noémi A kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetemen folyó tanárképzésről Sokak véleménye, hogy a hazai tanárképzés a pedagógia képviselői részéről évtizedenként felemlegetett s ugyanakkor agyontárgyalt
RészletesebbenA HALLGATÓK VÉLEMÉNYE AZ E-LEARNING ALAPÚ TÁVOKTATÁSOS KÉPZÉSRŐL
MultiMédia az Oktatásban 2007 konferencia Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. augusztus 23-24. A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE AZ E-LEARNING ALAPÚ TÁVOKTATÁSOS KÉPZÉSRŐL Kovács Miklós Széchenyi István Egyetem Győr,
RészletesebbenKézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához
Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a
RészletesebbenAz értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a
RészletesebbenPedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302
2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenAz idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket?
TÁRSADALOM Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? Tárgyszavak: önbizalom; tanulás; memória; számítástechnika; korosztály. Alaphelyzet Az idősebbek integrálása a modern társadalomba
RészletesebbenAz álláspályázat szóbeli része
Az álláspályázat szóbeli része Az állásinterjú Az állásinterjúra való meghívással döntő ponthoz érkezett a jövőbeli munkahely megszerzésének útján. Fontos mérföldkövet ért el. Ekkor már tudhatja, hogy
Részletesebben2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!
2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai
RészletesebbenMonetáris politika Magyarországon
Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),
Részletesebben