Budapest, június

Átírás

1 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: /2007-SZMM Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről Budapest, június

2 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A középtávú cselekvési terv intézkedései az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat célkitűzéseihez igazodóan négy területen határoznak meg beavatkozási pontokat: 1. a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók, 2. a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása, 3. a fogyatékos személyek társadalom életében való aktív részvételének elősegítése, 4. rehabilitációval kapcsolatos célok. Az intézkedési tervben foglalt intézkedések a tárcák javaslatai alapján kerültek összeállításra, hozzáigazítva az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaihoz, és a tárcák által feltüntetett más, szinergiát biztosító kezdeményezésekhez. Emellett megjelennek a korábbi Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó 2062/2000. (III. 24.) Korm. határozat befejezetlen intézkedései is, mert jelen előterjesztéssel a fenti Korm. határozat hatályát veszti. II. A Kormányprogramhoz való viszony Jelen előterjesztés az Új Magyarország Programnak az Esély a Fogyatékkal Élőknek című fejezetében megfogalmazott értékekhez kapcsolódik. III. Előzmények A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 26. -ának (1) bekezdése értelmében az Országgyűlés a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében fogyatékosügyi programot (a továbbiakban: Program) határoz meg. Az elfogadott Programot a 10/2006. (II. 16.) OGY határozat (továbbiakban: Határozat) tartalmazza. A Határozat 2. pontjában az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy a Program alapján a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteivel, illetve az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal együttműködve dolgozza ki az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról szóló, a évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervet, a feladatok, a felelősök és a szükséges források meghatározásával.

3 -3- A Program teljesítéséről kétévente jelentést kell benyújtani az Országgyűlés részére. Az első jelentést március 31-éig kell elkészíteni. IV. Várható szakmai hatások Átláthatóvá és nyomonkövethetővé válik a Kormány fogyatékosságügyben végzett tevékenysége, ellenőrizhető lesz az egyes intézkedések végrehajtása. V. Várható gazdasági hatások Az intézkedési terv végrehajtása a már tervezettekhez képest nem jelent jelentős többletterhet a központi költségvetés vonatkozásában, mert annak tartalma a már meglévő programokhoz, vagy kötelező feladatok végrehajtásához illeszkedik. Az intézkedési terv egyes pontjainak forrásaként a központi költségvetés szerepel, ezek a források azonban a és évi költségvetésben az adott feladatra betervezésre kerültek. A több éven át megvalósítandó feladatok esetében pedig a végrehajtás megkezdéséhez szükséges forrást biztosította a tárgyévi költségvetés, a további költségek fedezésére a jövőbeni éves költségvetések szolgálnak. Az intézkedési terv további forrásigényes pontjainak megvalósítására az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) keretében, európai uniós társfinanszírozással kerül sor. Ezek a feladatok az ÚMFT-ben célként jelennek meg. VI. Várható társadalmi hatások A fogyatékos személyek életminőségét javító intézkedések hatása a teljes társadalom számára hasznos és értékes eredményeket hoz, hozzájárul az életminőség javulásához, a fogyatékossággal élő személyek képzettségi szintjének javulásához, foglalkoztatottsági szintjük emelkedéséhez. Az intézkedési terv eredményei növelik az érintettek aktivitását, önellátási-öngondoskodási képességét, hosszú távon lehetőséget teremtve ezzel az állami szerepvállalás csökkentésére.

4 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében foglalt Korm. határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét.

5 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Melléklet az /2007-SZMM. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány 1 /2007. ( ) h a t á r o z a t a az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről A Kormány 1. elfogadja az Országgyűlés 10/2006. (II. 16.) OGY határozat alapján elkészített, az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó, a kormányhatározat mellékletét képező középtávú intézkedési tervet; 2. felhívja a minisztereket, hogy az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról kétévente készítsenek beszámolót, és azt a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek küldjék meg; Felelős: Határidő: valamennyi miniszter első alkalommal január 31-ig, ezt követően kétévente január 31-ig. 3. felhívja a t, hogy a 2. pont szerinti beszámolók alapján készítsen jelentést a Kormány számára az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról; Felelős: Határidő: első alkalommal március 31-ig, ezt követően kétévente március 31-ig. 4. jelen határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervről szóló 2062/2000. (III. 24.) Korm. határozatot.

6 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Melléklet az 1 /2007. (......) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési terve I. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKET ÉRINTŐ TÁRSADALMI SZEMLÉLET KEDVEZŐ IRÁNYÚ MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS CÉLOK 1. Biztosítani kell, hogy az előítéletek lebontása érdekében anti-diszkriminációs műsorok, kampányok induljanak a médiában. Továbbá biztosítani kell, hogy kiadványok készüljenek a fogyatékos személyek kedvezőbb társadalmi megítélése érdekében. Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Határidő: december 31. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 2. Lehetővé kell tenni, hogy a kultúra, a művészet vagy a tudomány területén tehetséges fogyatékos fiatalok bekapcsolódhassanak a Nemzeti Kiválóság Programba. Felelős: oktatási és kulturális miniszter Határidő: augusztus 31. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. Bővíteni kell a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó közoktatási intézmények körét, biztosítva az egyéni tanulási igényekhez jobban alkalmazkodó módszerek alkalmazását. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő iskolákat fel kell készíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásával kapcsolatos módszertani feladatok ellátására. Felelős: Határidő: Forrás: oktatási és kulturális miniszter folyamatos Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. Az oktatás valamennyi szintjén a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tananyagok összeállításával kell lehetővé tenni a fogyatékosságokról szóló ismeretek elsajátítását. Felelős: oktatási és kulturális miniszter Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 5. A tanító- és tanárképző intézményekben elérhetővé kell tenni az integrált oktatási formák, a fogyatékos gyermekekkel való kommunikációs és oktatási módszerek elsajátításának lehetőségét. Felelős: oktatási és kulturális miniszter Határidő: augusztus 31.

7 -2-6. Szemléletformáló programokkal ösztönözni kell a turisztikai szolgáltatókat és a turisztikai létesítmények fenntartóit, hogy szolgáltatásaikat egyenlő eséllyel hozzáférhetővé tegyék. Forrás: évi költségvetés II. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ÉS CSALÁDJUK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 1. Felül kell vizsgálni és a fogyatékos emberek szükségleteinek megfelelően módosítani kell a lakások és társasházak akadálymentességi követelményeit tartalmazó jogszabályokat és az ehhez kapcsolódó támogatási eszközöket. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2. A fogyatékos személyt otthonában gondozó hozzátartozó részére a munkaerő-piacra való visszatérést segítő kísérleti foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. Az alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élő fogyatékos emberek számára is elérhető felnőttképzési programokat kell kidolgozni. Biztosítani kell a képzésben résztvevő oktatók speciális pedagógiai ismereteinek bővítését, valamint az oktatáshoz szükséges, az egyenlő esélyű hozzáférés előírásainak megfelelő tárgyi feltételeket és infrastruktúrát. Felelős: oktatási és kulturális miniszter Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. A fogyatékos személyek internet-hozzáférésének, munkavállalási esélyeinek javítása érdekében ki kell dolgozni a fogyatékos személyek részére történő kedvezményes számítógép-vásárlás pénzügyi rendszerét. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter 5. A fogyatékos emberek szükségleteinek figyelembe vételével felül kell vizsgálni és át kell alakítani a gyógyászati segédeszközökhöz és az önálló életvitelt segítő egyéb eszközökhöz való hozzájutás feltételeit, forgalmazásuk szabályait.

8 -3- Felelős: egészségügyi miniszter 6. Pályázati programokkal kell biztosítani a különösen nehezen beszerezhető és alternatív kommunikációs eszközök regionális szinten történő kölcsönzési lehetőségét. Határidő: május 31. Forrás: A évi költségvetésről szóló évi CXXVII. törvény SZMM fejezete 7. A személyi segítést nyújtó szolgáltatások (ideértve a házi segítségnyújtást, házi gyermekfelügyeletet, illetve a támogató szolgáltatást) fejlesztésével biztosítani kell a fogyatékos személyeket ellátó családtag rekreációjának lehetőségét. Határidő: május 31. Forrás: A évi költségvetésről szóló évi CXXVII. törvény SZMM fejezete 8. A sportoló fogyatékos emberek, valamint az integrált sportegyesületek számának növelését célozva pályázatokkal kell támogatni a fogyatékos emberek sportszövetségeinek, illetve a fogyatékos embereket integráló sportszövetségeknek a fejlesztését. Felelős: Határidő: Forrás: önkormányzati és területfejlesztési miniszter folyamatos A évi költségvetésről szóló évi CXXVII. törvény ÖTM fejezete, majd a jövőbeni éves központi költségvetési törvények 9. A jelenleg működő sportegészségügyi hálózatot alkalmassá kell tenni a fogyatékos személyek sportorvosi ellátására. Felelős: egészségügyi miniszter Határidő: december 31. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv 10. Olyan programokat kell indítani, melyek célja felkelteni és ösztönözni a fogyatékos tanulók, fiatalok körében az egészséges élet iránti igényt. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidő: december 31. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv 11. Képzési programokat kell indítani a fogyatékos személyek sportjában tevékenykedő szakemberek számára a fogyatékosságokkal kapcsolatos ismereteik bővítése érdekében. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidő: december 31.

9 -4- Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv 12. Az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásainak és normáinak megfelelően el kell készíteni a fogyatékos személyeket ellátó, nagy létszámú bentlakásos intézmények átalakításának hazai ütemtervét, és a kivitelezés költséghatékonyságának elemzését, különös tekintettel a felszabaduló épületek újrahasznosítására, a szükséges átalakításokra, a szolgáltatások feltételeinek javítására és bővítésére, a gondozási módszerek korszerűsítésére. önkormányzati és területfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter III. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK TÁRSADALOM ÉLETÉBEN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1. Biztosítani kell, hogy készüljenek prevenciós célú oktatófilmek, dokumentumfilmek, tájékoztató kiadványok, melyek célja, hogy a fogyatékos személyek megismerjék személyhez fűződő jogaikat, azok érvényesítésének lehetőségeit, valamint felismerjék a hátrányos megkülönböztetés helyzeteit. Határidő: december 31. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -ának fa)-fb) és fd) pontjai alapján valamennyi tárcának ki kell dolgoznia a saját vagyonkezelésében működtetett, közszolgáltatást nyújtó épületeire az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezését, gondoskodva egyúttal az annak megvalósításáért felelős szervezeti egység kijelöléséről. Felelős: valamennyi miniszter Határidő: december El kell készíteni a tömegközlekedési rendszereknek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényben előírt határidőig történő egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének részletes ütemtervét. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter Határidő: július Gondoskodni kell a közszolgáltatások internet-alapú hozzáférhetőségét biztosító, az Európai Unió fogyatékosságügyi irányelveit figyelembe vevő speciális megoldások hazai alkalmazásáról.

10 -5- Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Határidő: július A fogyatékos személyek életviszonyait érintő legfontosabb jogszabályokat valamennyi fogyatékos ember szükségleteit figyelembe véve hozzáférhetővé kell tenni. igazságügyi és rendészeti miniszter 6. A hallássérült emberek szükségleteire figyelemmel, pályázati programok útján biztosítani kell a közszolgálati műsorok feliratozását vagy jelnyelvi fordítását. Határidő: december 31. Forrás: A évi költségvetésről szóló évi CXXVII. törvény SZMM fejezete 7. Támogatni kell a hazai kutyakiképzés kapacitásának növelését, valamint meg kell alkotni a vakvezető-, jelző-, asszisztens-, és terápiás kutyák alkalmazásának és kiképzésük minőségi követelményeinek szakmai szabályait. Felelős: földművelési és vidékfejlesztési miniszter Forrás: A évi költségvetésről szóló évi CXXVII. törvény SZMM fejezete 8. Gondoskodni kell a fogyatékos személyek nyílt munkapiaci munkavállalását ösztönző szolgáltatási programok kidolgozásáról. Határidő: december A foglalkoztatási rehabilitációhoz való hozzáférés biztosítása érdekében ki kell dolgozni az aktív korú, betegség vagy baleset következtében megváltozott munkaképességű személyeknek az egészségügyi rehabilitációt követő elemi és szociális rehabilitációt biztosító szolgáltatások rendszerét. Határidő: június A támogatott döntéshozatal modelljét alapul véve át kell alakítani a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályokat a kirekesztettségük megszűnése érdekében.

11 -6- igazságügyi és rendészeti miniszter 11. A humán-erőforrás menedzserek és referensek képzésével fel kell készíteni őket a fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavállalással kapcsolatos nehézségeinek leküzdésében való segítségnyújtásra, a szükséges koordinációs, közvetítői feladatok ellátására. Felelős: oktatási és kulturális miniszter Határidő: december 31. Forrás: évi központi költségvetési törvény IV. A REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS CÉLOK 1. Az életkorhoz kötött egészségügyi szűrővizsgálatokhoz kapcsolódóan a fogyatékosságok felismerésére és a fogyatékos állapotokból eredő helyzetek kezelésére vonatkozó továbbképzési programokat kell indítani a védőnők és házi gyermekorvosok körében. Felelős: egészségügyi miniszter Határidő: május Meg kell alkotni a kora-gyermekkori diagnosztika és fejlesztés működtetésének a meglévő ellátórendszerek összehangolására alapozott szabályait és a rendszer felállításához szükséges ütemtervet. Felelős: egészségügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter Határidő: december El kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex (foglalkozási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, valamint az autizmus diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. oktatási és kulturális miniszter egészségügyi miniszter Határidő: július A speciális ellátási szükségletű fogyatékos emberek szakszerű és teljeskörű egészségügyi ellátása érdekében modell-programok keretében kell kidolgozni ellátásuk szakmai és minőségi protokolljait, valamint a többlet-szükségletből eredő magasabb költségek finanszírozásának szabályait. Felelős: egészségügyi miniszter

12 -7-5. A szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok esetében a képzés és pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztésével meg kell teremteni a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 6. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos napi gyakorlati munkában részt vevő szakdolgozók (gyógypedagógusok, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek) számára a kiégésüket megelőző rekreációs és szakmai programokat kell indítani. Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program

13 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Az előterjesztés szöveges része A középtávú cselekvési terv intézkedései az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat célkitűzéseihez igazodóan négy területen határoznak meg beavatkozási pontokat: 1. a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók, 2. a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása, 3. a fogyatékos személyek társadalom életében való aktív részvételének elősegítése, 4. rehabilitációval kapcsolatos célok. Az intézkedési tervben foglalt intézkedések a tárcák javaslatai alapján kerültek összeállításra, hozzáigazítva az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaihoz, és a tárcák által feltüntetett más, szinergiát biztosító kezdeményezésekhez. A tervezetben emellett megjelennek a korábbi Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó 2062/2000. (III. 24.) Korm. határozat befejezetlen intézkedései is, jelen előterjesztéssel ugyanis a fenti Korm. határozat hatályát veszti. A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásával kapcsolatos intézkedések közé elsősorban kulturális és oktatási feladatok kerültek. Miután a fogyatékosságügyben is kiemelt prioritás az esélyegyenlőség kiszélesítése, ezen a területen olyan intézkedéseket ír elő az intézkedési terv, amelyek egyrészt lehetővé teszik a fogyatékos személyek számára a különböző szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, másrészt lehetőséget adnak a társadalom egyéb rétegei számára, hogy szakszerű ismereteket szerezzenek a fogyatékos emberek helyzetéről, életviteléről, sajátos kommunikációs igényeikről. Az előítéletek lebontását direkt módon szolgálja a tömegmédia adta lehetőségeket kihasználó anti-diszkriminációs műsorok, kampányok indítása, amelyek tervezésében és lebonyolításában szerepet kapnak a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei is. Az előttünk álló négyéves periódusban lehetőség nyílik arra, hogy a művészet, a tudomány és a kultúra területén kimagasló képességgel bíró fogyatékos személyek is bekapcsolódhassanak a Nemzeti Kiválóság Programba. A sajátos nevelési igényű gyermekek érdekeit szolgálják majd azok az intézkedések, amelyek eredményeképpen bővülhet a sajátos nevelési igényű tanulókat is befogadó közoktatási intézmények köre, illetve amelyek révén az ilyen iskolák módszertani segítséget kaphatnak. A fogyatékos emberekkel kapcsolatos tájékozottság növelését szolgálja az az intézkedés, amelynek alapján lehetővé válik, hogy az oktatás valamennyi szintjén ideértve az óvodát, az általános és középfokú iskolákat, a felsőoktatást és a felnőttképzést megfelelő tananyagok összeállításával taníthatóvá váljanak a fogyatékosságügyi ismeretek.

14 -2- Fontos, hogy ezek az ismeretek ne csak szeparáltan legyenek elérhetők, ezért külön feladatként kapott hangsúlyt az integrált oktatási formák, kommunikációs és oktatási módszerek beillesztése a tanító- és tanárképzés tananyagába. A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítását illetően főként olyan feladatokat határoz meg az intézkedési terv, amelyek a fogyatékos emberek mindennapjait hivatottak megkönnyíteni. Ide sorolható elsőként a lakások akadálymentesítésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely a rendszert a valós szükségletekhez igazítva lehetővé teszi, hogy a fogyatékos emberek és hozzátartozóik használható segítséget kaphassanak meglévő lakásuk akadálymentesítéséhez illetve új akadálymentes lakás vásárlásához. Az önálló életvitelt és előbbre jutást segítik azok az intézkedések, amelyek révén a fogyatékos személyt otthonában gondozó hozzátartozó támogatást kaphat a munkaerőpiacra való visszatéréshez, a fogyatékos ember kedvezményesen juthat számítógéphez és internet-hozzáféréshez, a legnehezebben beszerezhető alternatív kommunikációs eszközök pedig kölcsönözhetővé válnak. Szükségessé vált továbbá az önálló életvitelt segítő és gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás szabályainak átalakítása a fogyatékos emberek szükségleteinek megfelelően. Kiemelt fontosságú feladat a személyi segítést nyújtó szolgáltatások fejlesztése, amivel lehetőség nyílik arra, hogy a fogyatékos embert ellátó családtag rövid időre mentesülhessen a mindennapos kötelezettségek alól, amíg hivatali ügyeit intézi, vagy éppen kikapcsolódik. Az iskolarendszeren kívüli képzés feltételeinek biztosítása nemcsak az ép emberek tekintetében lényeges szempont. Az intézkedések között ezért helyett kapott az alacsony iskolai végzettségű fogyatékos személyek számára elérhető felnőttképzési programok kialakítása, illetve az ilyen képzésben résztvevő oktatók felkészítése annak érdekében, hogy tevékenységüket a fogyatékossággal élő emberek speciális igényeinek megfelelően tudják végezni. Az erről szóló pont előírja az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtését is, melyek kialakításakor az egyenlő esélyű hozzáférés követelményei jelentik a legfőbb szempontot. Külön intézkedési csomagot képez a fogyatékos emberek sportjának támogatása. Ennek keretében az intézkedési terv előírja egyrészt a fogyatékos embereket tömörítő sportegyesületek támogatását, másrészt az ép és fogyatékos sportolókat egyaránt befogadó, integrált sportegyesületek támogatását is. Ennek érdekében az elkövetkezendő időszakban folyamatosan pályázatok kerülnek majd kiírásra. Időszerűvé vált a jelenlegi sportegészségügyi hálózat átalakítása annak érdekében, hogy az alkalmas legyen a fogyatékos sportolók sportorvosi ellátására is. Célirányos programok indítását írja elő az intézkedési terv, melyek célja, hogy a fogyatékos fiatalok érdeklődését felkeltse a sport és általában az egészséges élet iránti érdeklődést, és ösztönözze őket az egészséges életmód folytatására. Mindezek megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a fogyatékos emberek sportjában tevékenykedő szakemberek megfelelő fogyatékosságügyi ismeretekkel rendelkezzenek, ezért külön feladatként jelenik meg ilyen irányú képzési programok indítása.

15 -3- Magyarországon jelentős múltra tekintenek vissza a fogyatékos embereket ellátó bentlakásos intézmények, amelyek azonban mára szakmai és gazdaságossági okokból is átalakításra szorulnak. Ennek érdekében a jövő év végéig el kell készülnie annak az elemzésnek, amely a nagylétszámú bentlakásos intézmények átalakításának ütemezését tartalmazza. A tanulmány elkészítésénél kiemelt szempont az átalakítás költséghatékonyságának elemzése, továbbá a szolgáltatási feltételek javításának, a gondozási módszerek korszerűsítésének lehetséges megoldásai. A fogyatékos személyek társadalom életében való aktív részvételének elősegítése terén elsődleges szempont, hogy a fogyatékos emberek hozzájuthassanak azokhoz az információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek révén bekapcsolódhatnak a társadalom vérkeringésébe. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés, amely a legfontosabb hazai jogszabályok például az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv, az adózással kapcsolatos jogszabályok és minden fogyatékosságügyi joganyag akadálymentes közzétételét írja elő. Ebből a célból került az intézkedési tervbe az a feladat is, amely előírja olyan oktatófilmek, dokumentumfilmek illetve tájékoztató kiadványok elkészítését, amelyekből a fogyatékos emberek megismerhetik jogaikat, azok érvényesítésének lehetőségeit, segítik őket abban, hogy a hátrányos megkülönböztetés esetit felismerjék és kezelni tudják. Kifejezetten a hallássérültek információszerzését segíti a televíziós közszolgálati műsorok feliratozásának pályázati úton történő támogatása. Valamennyi fogyatékossági csoportot érintő feladat továbbá, hogy a közszolgáltatások internetalapú hozzáférésének megteremtése során a programírók, honlapszerkesztők a megfelelő programnyelv alkalmazásával a fogyatékos emberek által is kezelhető internetes felületeket hozzanak létre. A fogyatékos emberek számára a hozzáférésnek gyakran fizikai akadályai is vannak. Ezek lebontását szolgálja az az intézkedés, melynek következtében részletes ütemterv készül a tömegközlekedési eszközök és a teljes tömegközlekedési rendszer egyenlő esélyű hozzáférésének kialakításáról. Ütemtervek készülnek továbbá a minisztériumi fenntartásban működtetett, közszolgáltatást nyújtó épületek egyenlő esélyű hozzáférésének megvalósításáról is. Elsősorban de nem kizárólag a látássérültek érdekeit szolgálja a hazai kutyakiképzés kapacitásának növeléséhez nyújtandó pályázati támogatás, illetve a vakvezető, jelző-, asszisztens- és terápiás kutyák alkalmazására és kiképzésére vonatkozó jogi szabályozás megteremtése. Lényeges terület a fogyatékos emberek foglalkoztatásának kérdése. Elsősorban az értelmi fogyatékos embereket érinti a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok átalakítása annak érdekében, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is bevezethetők legyenek a munka világába. A megváltozott munkaképességű emberek munkavállalásának lehetőségeit hivatott bővíteni az a feladat, amely előírja az egészségügyi rehabilitációt követő elemi és szociális rehabilitációt biztosító szolgáltatások rendszerének kidolgozását, csakúgy mint a humán-erőforrás menedzserek és referensek felkészítése a megváltozott munkaképességű illetve a

16 -4- fogyatékos munkavállalókkal kapcsolatos koordinációs és egyéb közvetítői feladatok ellátására. Külön intézkedési csoportot képeznek a rehabilitációs célokat szolgáló feladatok. Minthogy a rehabilitáció folyamatának első fontos állomása a pontos diagnózis felállítása, az első helyre a védőnők és a házi gyermekorvosok továbbképzési programjai kerültek, melyek révén a szűrővizsgálatok és egyéb egészségügyi ellátások során hatékonyabbá és szakszerűbbé válik a különböző fogyatékosságok felismerése, valamint a fogyatékosságból eredő állapotok kezelése. A fogyatékosság kellő időben történő felismerése és megfelelő kezelése esetén jelentősen csökkenthetőek az érintett személyre és a családtagokra háruló terhek. Különösen fontos feladat ezért a kora-gyermekkori diagnosztika és fejlesztés működtetésére vonatkozó szabályok és a rendszer felállításához szükséges ütemterv elkészítése. Szintén lényeges intézkedés a szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok esetében alkalmazható képzés és pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztése, amivel megteremthető a képzés, a rehabilitációs és a foglalkoztatás összhangja. Speciális intézkedés az autizmussal élő személyek komplex rehabilitációjára alkalmas intézményrendszer koncepciójának elkészítése, illetve a speciális ellátási szükségletű fogyatékos emberek szakszerű és teljeskörű egészségügyi ellátása érdekében modell-programok indítása, melyek keretében kidolgozhatóvá válnak ellátásuk szakmai és minőségi protokolljai. A fenti intézkedések lehetővé teszik, hogy az előttünk álló négy évben a fogyatékosságügy legfontosabb területein széleskörű, átfogó és érzékelhető előrelépés történjen. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, június. Kiss Péter