Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Átírás

1 Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata 2007/5 XVII. évfolyam 5. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok értelmezése 6 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései 10 Településfejlesztés, -üzemeltetés Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer lehetőségei települési önkormányzatok számára (VIII. rész). 11 Turizmus és sport Elkészült az MT Zrt. külpiaci stratégiája 16 Pályázati lehetőségek A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai 17 Hazai pályázati lehetőségek 18 Közösségi kezdeményezések. 21 Pályázati hírek 21 Jelentések, tájékoztatók Összegző értékelés a évi önkormányzati általános választásokat követő alakuló ülések tapasztalatairól 22 Tájékoztatás a közgyógyellátási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatokról. 26 A Központi Igazságügyi Hivatal tájékoztatója az új személyi kárpótlási ügyek elintézéséről. 27 Transznacionális együttműködési programok. 28 A kiemelt projektek és nagyprojektek kiválasztásának eljárásrendjéről 31 Tájékoztató a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről (H/2940. számú OGY határozati javaslat). 33 Tájékoztató az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény módosító javaslatának egyeztetési eljárásáról 34 Az Európai Unió Régiók Bizottsága magyar delegációja 34 Bemutatkozik a Magyar Ingatlanszövetség 35 Aktuális hírek Hazai hírek 36 Nemzetközi hírek 37 Eseménynaptár, képzések Események, képzések beszámolók 40 Elérhetőségek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 46 Önkormányzati forródrót. 46 Közszolgálati forródrót 46 Doppinginformációs vonal. 46 Felhívás 46 Állami főépítészek 47 ÖTM Országos Fejlesztési és Programiroda önkormányzati és térségi koordinátori hálózat regionális koordinátorainak elérhetősége 48 Figyelmébe ajánljuk! A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: , BM , Fax: , BM bmkiado@bm.gov.hu

2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről jogszabály címe és száma: 24/2007. (IV. 2.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról A A módosított jogszabály: a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet. A jogszabály lényege: A nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység országos mérésének a 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi keretét a jogszabály 2. számú mellékletet tartalmazza. Ha az adott évben a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és a 10. évfolyamon bármely képzési típusra járó tanulók nem érték el a jogszabályban előírt minimumot (a jogszabály 2. számú mellékletében foglaltak szerint), az iskola fenntartójának kezdeményeznie kell az általa fenntartott iskolában az intézkedési terv elkészítését, ha erre az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a közoktatásról szóló törvény 99. -ának (7) bekezdése alapján a figyelmét felhívja. (Az előírt minimum azt jelenti, hogy a központilag feldolgozott eredmények alapján a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele nem érte el szövegértésből, és legalább huszonöt százaléka nem érte el matematikából.) Az iskola fenntartójának akkor kell jóváhagyásra bemutatni az intézkedési tervet a Hivatalhoz, ha a felhívást követő évben elvégzett mérések során az iskolák a felmért évfolyamokban továbbra sem érik el az előírt minimumot. Hatálybalépés: április 5. (a képességszintekre vonatkozó rendelkezés szeptember 1-jétől) Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 40. szám (2007. április 2.) A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságokról jogszabály száma és címe: a évi XXII. törvény a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti A hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról A jogszabály lényege: A törvény a gazdasági reklámtevékenységről szóló évi LVIII. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal öszszefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény módosítását tartalmazza. A törvény rendelkezik az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött, feljogosított egységek eljáráskezdeményezési jogáról, a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel való hatósági szerződés kötésének lehetőségéről, a hatósági szerződés vonatkozásában közlemény közzétételéről, valamint az eljáró hatóság határozatának közzétételéről. Hatálybalépés: június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 40. szám (2007. április 2.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A jogszabály száma és címe: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosításáról szóló évi XXIII. törvény A jogszabály lényege: A törvény meghatározza a közszolgáltatás, az akadálymentesség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát, kimondja, hogy a fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak szerint figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Ennek érdekében meghatározza a közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének határidejét. A törvény melléklete tartalmazza a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezését az önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások esetében. Hatálybalépés: május 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 40. szám (2007. április 4.)

3 Jogszabályváltozások 3 Az aktív fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók évi létszámcsökkentéséről jogszabály címe és száma: 64/2007. (IV. 3.) Korm. rendelet a száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú közhasznú vagy gazdasági társasági formában működő aktív fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi A szolgáltatók évi létszámcsökkentésének költségvetési támogatásáról A módosítás lényege: a központi költségvetés céltartalékából az e rendeletben foglaltak szerint egyszeri támogatás nyújtható a száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú december 31-én közhasznú vagy gazdasági társasági formában működő, aktív fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók (a továbbiakban: jogosultak) évben megvalósuló létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetéseinek részbeni, illetve teljes fedezetére. Hatálybalépés: április 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 41. szám (2007. április 3.) A közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatokról jogszabály címe és száma: 46/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti A kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról A módosított jogszabály: A rendelet hatálybalépésével hatályukat veszítik a következő rendeletek: Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 122/2005. (XII. 28.) GKM rendelet, Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 122/2005. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet, Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 122/2005. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 96/2006. (XII. 28.) GKM rendelet. A módosítás lényege: A közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével és működtetésével kapcsolatos, valamint az e jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat a közlekedésért felelős miniszter kijelölése alapján a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ végzi. Hatálybalépés: április 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 42. szám (2007. április 4.) Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról jogszabály címe és száma: 18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek A alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről A módosítás lényege: Az alapnyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vett személy számára az alapnyilvántartásba vétel tényéről hatósági bizonyítványt állít ki. A rendelet 1. -ának a) pontja szerinti személyek közül az orvosok, fogorvosok, vizsgázott fogászok, gyógyszerészek, valamint klinikai szakpszichológusok alapnyilvántartását az Eütv ában meghatározott keretek között az egészségügyben dolgozók alap- és működési nyilvántartásának vezetéséről szóló 45/2007. (III. 20.) Korm. rendelet szerinti kijelölés alapján az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal vezeti. Hatálybalépés: április 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 48. szám (2007. április 17.) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről jogszabály címe és száma: 67/2007. (IV. 11.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló A 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet. A módosítás lényege: A belső ellenőrzés minőségének javítása közvetetten hozzájárul a hatékonyabb gazdálkodáshoz, a közpénzek megóvásához. Hatálybalépés: április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 45. szám (2007. április 11.)

4 4 Jogszabályváltozások A kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről jogszabály címe és száma: 6/2007. (IV. 13.) PM. rendelet a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet módosításáról A A módosított jogszabály: a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet. A módosítás lényege: A jogszabály pontosítást tartalmaz, és a hatékonyabb gazdálkodás, valamint a közpénzek megóvása szükségszerűséghez igazítja a szabályozást. Hatálybalépés: április 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2007. április 13.) A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról jogszabály címe és száma: 7/2007. (IV. 24.) PM ÖTM együttes rendelet a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 1/2007. (I. 30.) A PM ÖTM együttes rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 1/2007. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet. A módosítás lényege: a jogszabály pontosítása. Hatálybalépés: április 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 51. szám (2007. április 24.) Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról jogszabály címe és száma: évi XXIX. törvény az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról A A módosított jogszabály: a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény; a természet védelméről szóló évi LIII. törvény; a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény; a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény. A módosítás lényege: A jogszabály a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló európai parlamenti és tanácsi 2004/35/EK irányelv jogharmonizációját valósítja meg. Hatálybalépés: április 30. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2007. április 25.) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásról A jogszabály címe és száma: 28/2007. (IV. 20.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A módosított jogszabály: hatályát veszti az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet. A módosítás lényege: A támogatás mértékét az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143b. cikkének (7) bekezdésére figyelemmel külön jogszabály határozza meg. A támogatást forintban fizetik ki. Az átváltásra a külön közösségi jogszabályban, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 45. cikkében meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) a hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. Hatálybalépés: április 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 50. szám (2007. április 20.)

5 Jogszabályváltozások 5 A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéről jogszabály száma és címe: a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprendszeréből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 15/2007. (IV.13.) SZMM rendelet A A jogszabály lényege: A rendelet a felnőttképzési célú támogatásoknál meghatározza a felnőttképzésben részt vevő felnőtt részére nyújtható támogatásokat: a képzési díj részben vagy egészben megtérítéséhez, a képzéséhez szükséges taneszközök, informatikai eszközök beszerzéséhez és szolgáltatások igénybevételéhez. A jogszabály rendelkezik a felnőttképzést folytató intézmények részére nyújtható támogatásokról: a képzés megvalósításával összefüggő költségeihez, a felnőttképzés érdekében végzett, meghatározott olyan fejlesztőtevékenységhez, amelynek eredménye mindenki számára hozzáférhető, az intézmény technikai feltételeinek fejlesztéséhez, az Európai Unió felnőttképzési programjaiban való részvételhez. Támogatás nyújtható továbbá a regionális képzőközpontok számára a külön jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához, valamint technikai feltételei fejlesztéséhez. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint kutató és fejlesztő-szolgáltató tevékenységet ellátó költségvetési szerv támogatásban részesülhet a felnőttképzés érdekében végzett, meghatározott fejlesztőtevékenységhez. A képzési, képzésfejlesztési célú közalapítvány támogatást kaphat az általa szervezett képzés megvalósításával összefüggő költségeihez. A társadalmi szervezet, közhasznú társaság, alapítvány és nonprofit gazdasági társaság ugyancsak támogatást kaphat az általa szervezett képzés megvalósításával összefüggő költségeihez. A gazdasági kamarák támogatásánál a rendelet a felnőttképzés érdekében végzett, meghatározott fejlesztőtevékenység ellátásához nyújtható támogatásról rendelkezik. A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében támogatás adható az általa foglalkoztatott munkavállaló külső, illetve belső képzés formájában szervezett általános és speciális képzéséhez, a felnőttképzés érdekében végzett meghatározott olyan fejlesztőtevékenységhez, amelynek eredménye mindenki által hozzáférhető, továbbá támogatás nyújtható a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek, az általa végrehajtandó, 500 főt meghaladó létszámleépítés esetén a létszámleépítésben nem érintett munkavállaló munkahelyének megtartásához szükséges, meghatározott képzéséhez, ha a munkavállalót a képzés befejezését követően legalább egy évig foglalkoztatja. Beruházásösztönző képzési célú támogatásban részesíthető a Magyar Köztársaság területén székhellyel és/vagy fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság amellyel a kormány felhatalmazása alapján a szociális és munkaügyi miniszter a támogatás alapvető feltételeire vonatkozóan keretmegállapodást ír alá. A támogatás a befektetéssel létrehozott új munkahelyek, munkakörök betöltésére irányuló meghatározott külső, illetve belső képzés formájában megvalósuló általános és speciális képzéshez nyújtható. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a támogatott a képzésben résztvevők legalább hatvan százalékát a képzés befejezését követően munkaviszonyban és teljes munkaidőben foglalkoztassa legalább 12 hónapon keresztül. A jogszabály rendelkezik a támogatások mértékéről; a pályázat, illetőleg egyedi döntés alapján nyújtott támogatások közös szabályairól; a pályázati eljárás különös szabályairól. A szabályozás kiterjed az ellenőrzésre és a jogkövetkezmények meghatározására is. Hatálybalépés: április 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2007. április 13.) Egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A jogszabály száma és címe: egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2007. (IV.14.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása alapján a munkáltató a magánszemély munkáltató kivételével a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének bejelenteni székhelyének és telephelyeinek címét, tevékenységeit, a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét, a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozásegészségügyi osztályba sorolását. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása szerint az OMMF tevékenységének ellátását az elnök irányítása alatt működő Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) segíti. Az OMFI ellátja az alapító okiratában és külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi és a munkavédelmi kutatással összefüggő feladatokat. Az OMFI részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Az OMFI élén igazgató áll. Az igazgatót az OMMF elnöke javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. Az OMFI igazgatója felett a munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés kivételével az OMMF elnöke gyakorolja. Hatálybalépés: április 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 47. szám (2007. április 14.)

6 6 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok értelmezése Összefoglaló az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 10/2007. (IV. 14.) ÖTM rendeletről A sportról szóló évi I. törvény felhatalmazása alapján minden évben miniszteri rendelet rögzíti az állami sportcélú támogatás felhasználásának és elosztásának az adott évre vonatkozó részletes szabályait. A 10/2007. (IV. 14.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: rendelet) alapján többek között a szabadidősport fejlesztése érdekében támogathatók a kiemelkedő szabadidősport-rendezvények, a nők és családok, a hátrányos helyzetűek, az idősek sportjának fejlesztése. A rendelet továbbá tartalmazza a sportlétesítmény-fejlesztés támogatásának szabályait. A rendelet a évi támogatási rendelethez képest az alábbi új, lényegi rendelkezéseket tartalmazza: a közoktatási törvény hatálya alá tartozó olyan sportiskola támogatható, amely sportegyesülettel és országos sportági szakszövetséggel, országos sportági szövetséggel kötött megállapodás alapján utánpótlás-nevelési feladatokat lát el, biztosítja a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) által pályázat útján kiválasztott módszertani központként működik; a versenyzői élsportolói osztályokat működtető közoktatási intézmények részére a tanév működési költségeihez is támogatást nyújtható a versenyzők kiegészítő oktatásához, vizsgára való felkészítéséhez. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelettel kapcsolatos szöveges tájékoztató A kormányrendelet fő célja, hogy a kormány szervezetalakítási szabadságát a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetek esetében is érvényre juttassa, és a kormányzati szerkezetátalakítás következtében megváltozott jogszabályi környezethez igazítsa. Jelen esetben a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) hatalmazza fel a kormányt, hogy rendeletben jelölje ki a feladatot ténylegesen végző hatóságot vagy hatóságokat. A kormányrendeletnek meg kell határoznia a tűzvédelmi hatósági feladat- és hatásköröket. A Ttv. módosítása alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területének meghatározása kormányrendeleti szintről miniszteri rendeleti szintre változott, így a hatósági feladatokat és illetékességi területet is szabályozó hatályos kormányrendelet helyett új kormány- és miniszteri rendelet kiadása vált szükségessé. Az előterjesztés az elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkört a jegyzői tűzvédelmi hatósági jogkört megszüntetve teljes egészében a hivatásos önkormányzati tűzoltósághoz telepíti. Ennek indoka, hogy a tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása során nyilvánvalóvá vált, hogy a szakhatósági döntéseket előkészítő tűzoltósági vélemény határozza meg a jegyző döntését. A gyors és hatékony ügyintézés indokolja, hogy a szakhatósági ügyekben a szaktudással rendelkező hatóság döntsön, ami megfelel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szakszerűségre és egyszerűségre vonatkozó követelményének is. A létesítés tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzoltó-technikai termékek forgalmazása és módosítása országosan egységes eljárást igényel, ezért ezekben az ügyekben elsőfokú hatóságként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) jár el. Ezen kívül az OKF jár el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeivel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági ügyekben is. Az Ttv. alapján lehetőség van a Magyar Honvédség létesítményei tekintetében is a tűzvédelemmel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok ellátását érvényesíteni. A Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el. Az egyedi szabályozást a Magyar Honvédség létesítményeinek sajátosságai, speciális szervezeti struktúrája, az alkalmazott nagy értékű haditechnikai eszközök, a tárolt és felhasznált nagy mennyiségű lőszer és robbanóanyag, különleges katonai műveletek és egyéb tevékenységek, a titokvédelmi és rezsimkövetelmények, valamint a Magyar Honvédségre is kötelező érvényű NATO-előírások teszik szükségessé.

7 Jogértelmezés 7 A Ket. lehetővé teszi a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus ügyintézésére vonatkozóan az eltérő szabályozást. A tervezet, a tűzvédelmi hatósági eljárások meghatározott eljárási cselekményeiben az elektronikus ügyintézést azért zárja ki, mivel a tűzvédelmi hatósági eljárásokban olyan speciális adathordozók és adattartalmak vannak, amelyek a jelenlegi technikai felszereltség mellett nem teszik elérhetővé a tervdokumentációval kapcsolatos ügyek elektronikus intézését. Példaként lehet megemlíteni a nagyméretű tervdokumentációt, ami csak speciális számítástechnikai eszközzel (plotterrel) nyomtatható, továbbá a tervezői intézetek is egymástól eltérő számítástechnikai rajzprogramot (különösen Autocad, Archicad stb) használnak, ami valamennyi program beszerzését vagy a tételesen meghatározott programok használatát követelné meg. A fentiek alapján az elektronikus ügyintézés alkalmazása az ügyintézés olyan akadályát jelentené, amely nem áll összhangban a Ket. által megkövetelt szakszerűségre és egyszerűségre vonatkozó követelményekkel. A tűzvédelmi hatósági jogkörök változása és a kormányrendelet alapján átalakuló hatósági változások miatt módosítani kell a tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletet. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet indokolása A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűz elleni védekezésről szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) legutóbbi módosítása a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetek tekintetében eleget tett a kormány szervezetalakítási szabadságát érvényre juttató elvárásoknak. Ennek alapján külön jogszabályban kell meghatározni a tűzvédelmi hatósági feladat- és hatásköröket, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (a továbbiakban: HÖT) illetékességi területét, mivel a tűzvédelmi hatósági feladat- és hatáskörök és a HÖT-ök illetékességi területe egy kormányrendeletben volt szabályozva. A miniszteri rendeleti szintű szabályozás előnye, hogy lehetővé teszi a HÖT-ök illetékességi területének rugalmas igazítását a változó igényekhez (gazdasági, tömegközlekedési stb.). A tervezet szövege megegyezik a jelenleg hatályos kormányrendelet szövegével. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör gyakorlásával összefüggő sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétől. A tervezetben és a hivatkozott kormányrendeletben meghatározott illetékességi területek között ugyanakkor több eltérés található, amelynek indokai a következők. A jelenleg hatályos kormányrendelet több mint 10 éve van hatályban, és a HÖT-ök jelenlegi illetékességi területe hozzávetőleg 15 éves múltra tekint vissza. A tervezet előkészítése előtt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elvégezte a HÖT-ök megelőzési állományának leterheltségvizsgálatát a jelenlegi illetékességi területek, valamint a kistérségekhez igazított illetékességi területek alapján egyaránt. A vizsgálat eredménye igazolta azt a körülményt, hogy a megelőzési állomány olyan jelentős leterheltség mellett dolgozik, amely már-már a szakszerű munkavégzés kárára mehet. Az optimális leterheltség eléréséhez a jelenleg hatályos illetékességi területeket feltételezve további létszámbővítés lenne indokolt, amire a mai gazdasági körülmények között nincs mód. A kistérségek illetékességi területéhez igazítással a létszámhiány tovább emelkedne, a leterhelt és kevésbé leterhelt tűzoltóságok közötti olló tovább nyílna. A kistérségekhez igazítás a létszámigényen felül további tűzoltóságok létesítésének igényét is felveti, ami a szükséges épületek felépítését, az infrastruktúra kiépítését és egyéb járulékos beruházások megvalósítását vonná maga után milliárdos költségigénnyel. A tűzoltóságok szakmai tevékenységének hatékony végzéséhez elengedhetetlen a helyismeret, ezért az illetékességi területek átformálása ezen a téren is hátrányt okozhat. Az illetékességi területek jelenlegi kialakulását befolyásolták azok az önkormányzatok is, amelyek különböző indokok alapján például közlekedési nehézségek, más hatóságok székhelye miatt kérték átsorolásukat más tűzoltóság illetékességi területéhez. Amennyiben a kistérségekhez igazodna az új szabályozás, akkor ezek a jogos és megszerzett érdekek sérülnének.

8 8 Jogértelmezés A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet indokolása A tűzvizsgálatra vonatkozó rendelkezések újraszabályozása több szempontból is indokolt. Ezek közül kettő emelhető ki: a jogszabályi környezet megváltozása, így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálybalépése, valamint a szakmai követelményeknek a kor színvonalához és a tűzoltóság igényeihez, lehetőségeihez igazítása. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakmai tevékenységének felügyelete és az eljárással kapcsolatos észrevételeik, igényeik gyűjtése alapján a következők állapíthatók meg: az elvégzett tűzvizsgálatok nagy része nem szolgálja az alapvető tűzvédelmi célok megvalósítását. A tűzvizsgálatnak elő kell segítenie a tűzoltóság szakmai tevékenysége színvonalának emelését, úgy a tűzoltási, beavatkozási, mint a tűzmegelőzési szakterületen. A jelenleg kialakult rendszerben a következőképpen foglalhatók össze a tűzvizsgálati tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok: a) b) c) magas a végzett tűzvizsgálatok száma ( között átlagosan évi 15 ezer); magas a tűzvizsgálatot végzők létszáma (az országban összesen kb fő); az egy főre jutó vizsgált tüzek száma alacsony (évente db). Az előzetes felmérés és tapasztalatok alapján a következő, jogszabályban megjeleníthető célok fogalmazódtak meg: a) a tűz elleni védekezésről, a tűzoltóságról és a műszaki mentésről szóló évi XXXI. törvényhez (a továbbiakban: Ttv.) igazodóan egyértelműen meg kell határozni a tűzvizsgálati eljárás célját, feladatait; b) csökkenteni kell a részletesen vizsgált tüzek számát; c) a vizsgálat mélységét, részletességét növelni szükséges; d) a vizsgálatot végzők körét szűkíteni kell; e) a vizsgálatot végzők részére a szakmai színvonal növelése érdekében képzési alapkövetelményeket és szakmai gyakorlati időt kell meghatározni; f) rendezni kell a tűzvizsgálat során a tűzoltóság és a rendőrség feladatait és annak szabályait az egyéb magasabb szintű jogszabályok által megszabott keretek között; g) a Ket. szabályainak megfelelően át kell alakítani a tűzvizsgálati eljárást. Amennyiben a parancsnok egyéni döntési körét figyelmen kívül hagyjuk, úgy az új szabályozással a várható vizsgálati esetek száma a jelenlegi évi 15 ezerről évi 2-3 ezerre csökken, ami költségmegtakarítással jár, és a felszabaduló erő enyhítheti a vonulós állomány munkaidejének problémáját is. A Ttv. alapján a tűzvizsgálat a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul. A fogalom meghatározásának megfelelően a tevékenység szakmai célú (és társadalmi érdekre épül), a tűzvizsgálat végzéséhez azonban szükséges a tűzoltóság tűzvédelmi hatóságként való megjelenése. A tűzvizsgálat célját és feladatát időszerűvé vált meghatározni az egységes szemlélet megalapozása érdekében; meghatározást a korábbi jogszabály nem tartalmazott. A jelenlegi gyakorlat szerint a tűzesetekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok alapján tűzeseti igazolást ad ki a tűzoltóság, ami csak a tűzeset idejét, helyét és az igazolás felhasználása szempontjából lényeges egyéb adatot tartalmazza. Az igazolás ebben a formájában nem felel meg a Ket. rendelkezéseinek. A rendeletmódosítás után az igazolás szerepét a tervezet szerint a tűzeseti hatósági bizonyítvány veszi át. Annak érdekében, hogy a tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló adatok minden tűzesetnél rendelkezésre álljanak, a kötelezően gyűjtendő adatok körét is meghatározza a rendelet. Az előzőeken felül a gyűjtött adatok annak eldöntésében is segítséget nyújtanak, hogy amennyiben a helyszínen nem dönthető el, hogy tűzvizsgálati eljárást le kell-e folytatni, a későbbiekben az adatok a parancsnok felelős döntését megalapozzák. Az új rendszerben kötelező haláleset esetén a vizsgálat, míg személyi sérülés esetén a parancsnok döntési körébe került a vizsgálat lefolytatása. A jelentős értékű kár, mint vizsgálati kritérium, nem felel meg a tűzoltóság szakmai érdekeinek. Így például a mai igen nagy értékű személygépjárművek tüzei és annak vizsgálata (amelyekben a keletkezett kár többszörösen meghaladhatja a meghatározott kárösszeget) nem nyújt szakmai szempontból hasznosítható információt, ezzel szemben jelentős költségvonzata van. A tűzesetek során a riasztási fokozat feltételként való kikötése a tapasztalatok és a statisztika elemzése alapján lefedi a vizsgálatot igénylő esetek körét. A szabadban keletkezett nagy erő- és eszközigényű, magas riasztási fokozatú területtüzek vizsgálata összhangban áll az EU környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseivel. Az előzőeken túlmenően a korábbi gyakorlattól eltérően az ügyfél a tűzvizsgálati eljárás lefolytatását igazgatási szolgáltatási díj ellenében kérheti. A rendelkezés megalkotása azért szükséges, mert az esetek nagy többségében az ügyfél kérelmére lefolytatott eljárás nem szolgáltat hasznosítható információt tűzvédelmi szempontból, az ügyfelet a biztosító kényszeríti rá a vizsgálat elvégeztetésére és a hatósági bizonyítvány kiadására, s így az eljárás a tűzoltóságnál okoz jelentős többletköltségket. Mivel a Ket. alapján az adott tűzeset során a biztosító is ügyfélként léphet fel, semmi akadálya, hogy kérje térítés ellenében az eljárás lefolytatását, amennyiben nem saját szakemberei segítségével végzi el. A tűzvizsgálati eljárás szakmai színvonalának emelése volt az alapvető szempont az eljárási szabályok megalkotásában. Ennek megfelelően a hivatásos önkormányzati parancsnokoknak kötelezően ki kell jelölniük a rendelkezésére álló állományból

9 Jogértelmezés 9 tűzvizsgálatot végző, a képzettségi feltételeknek megfelelő személyeket. Ez nem jelent többletköltséget vagy személyi többletigényt, a jelenlegi személyi állományból megoldható a feladat. A tűzvizsgálói szaktanfolyami végzettség követelményre halasztott hatálybalépést szükséges előírni, mivel a tanfolyam 2005 szeptemberében indult újra megfelelő rendszerességgel. Az egységesen magas színvonal és a szakmai elvárások egyértelmű megfogalmazása miatt szükséges a helyszíni szemle jegyzőkönyvének, valamint az összefoglaló jelentés tartalmi követelményeinek meghatározása. A tapasztalatok alapján időszerűvé vált a rendőrség és a tűzoltóság tűzvizsgálat során tanúsított együttműködésének szabályait a korábbiakhoz képest megváltoztatni. A gyakorlati életnek megfelelően a tűzoltóság a tűzvizsgálatot le kell, hogy folytassa, mivel a rendőrség a tűzvizsgálati eljárás átvételére és lefolytatására nincs felkészülve, értelemszerűen azt a tűzoltóságnak kell elvégeznie. Ennek megfelelően a korábbiaktól eltérően a tűzvizsgálatot a tűzoltóság lefolytatja, akár a rendőrség eljárásával párhuzamosan is, és csak abban az esetben szakítja meg, fejezi be annak lezárása előtt, ha a rendőrség a nyomozás során erre felkéri, vagy utasítja. A tűzvizsgálati eljárás a jelenlegi gyakorlat szerint összefoglaló jelentéssel zárul. Az összefoglaló jelentés a Ket. rendelkezései alapján ugyan nem a hatóság döntése, de logikusan az eljárás részét képezi a vizsgálat összefoglalását és a tapasztalatokat összegző irat. Az eljárás során az összefoglaló jelentés megtartja korábbi szerepét, továbbra is a vizsgálati cselekmények során megállapítottak szakmai összefoglalását adja, azonban magának az eljárásnak a Ket. szerinti lezárását minden esetben az ún. tűzvizsgálati jelentés fogja adni, ami a Ket 73. -ának (4) bekezdése alapján rendszeresített formátumban és adattartalommal kiadott hatósági döntés. A tűzesettel kapcsolatban minden esetben kiadható az egyszerűsített tartalmú tűzeseti hatósági bizonyítvány, amely a korábbi igazolás helyét veszi át az eljárásban. Míg a tűzvizsgálati eljárás lefolytatása esetén az ügyfél kérheti a tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány kiadását, ami tartalmazza a tűzesetre vonatkozóan a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit, a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat is. A tűzvizsgálat alá vont esetek és a tűzvizsgálatot végzők számának csökkentésével, továbbá a minimális végzettségi követelmények meghatározásával várhatóan lényegesen emelkedni fog a tűzvizsgálati tevékenység színvonala. Az egy tűzeset vizsgálatára fordítható idő megnövekedésével magasabb követelményszint is társul. Nagyobb hatásfokkal hasznosítható a tűzvizsgálat során gyűjtött tapasztalat a jobban átlátható és egységesen meghatározott szempontok szerint készített dokumentációk alapján.

10 10 Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Az állatoknak a közúton történő hajtására irányadó szabályokat a KRESZ határozza meg. A KRESZ nem ad külön felhatalmazást nem is adhat, mert rendelet a települési önkormányzatnak arra, hogy az állatok közúton történő hajtását szabályozza. [829/B/2004. AB határozat] A városi bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, kezdeményezve az önkormányzat állattartás szabályairól szóló rendelete (a továbbiakban: Ör.) vonatkozó szakaszainak megsemmisítését. A bíróság az előtte folyó szabálysértési ügyben azt állapította meg, hogy az Ör. megtiltotta nagyhaszonállat kihajtását a legelőre egy teljes útszakaszon. A bíróság álláspontja szerint az önkormányzati rendeletben hivatkozott jogszabályok egyike sem ad felhatalmazást az önkormányzatnak az állathajtás szabályozására, és egyéb jogszabály sem tartalmaz ilyen rendelkezést. A bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben az állathajtás a forgalmat akadályozza, vagy az úttestet szennyezi, az önkormányzat a KRESZ 62. -ában, a 63. (1) bekezdésében vagy a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján eljárhat a szabálysértővel szemben, de a bíróság álláspontja szerint a KRESZ-ben megengedett állathajtási lehetőség teljes kizárása az önkormányzati rendeletben jogszabályba ütközik. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Ör. bevezetőjében megjelölt jogszabályi rendelkezések nem adnak kifejezett felhatalmazást az önkormányzatnak az állathajtás szabályozására. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 16. -a ugyanis általános felhatalmazás az önkormányzati rendeletalkotás típusaira. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm rendelet 36. -ának (5) bekezdése azonban az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképületek építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságok és más építési feltételek önkormányzati rendeletben való szabályozására ad felhatalmazást. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 31. -ának (1) bekezdése viszont a települési önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladataként írja elő a közterület szervezett, rendszeres tisztántartását. Nem ez a rendelkezés, hanem a (2) bekezdés adja a felhatalmazást a települési önkormányzatnak arra, hogy többek között rendeletben állapítsa meg a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait. Az állatoknak a közúton történő hajtására irányadó szabályokat a KRESZ határozza meg. A KRESZ nem ad külön felhatalmazást nem is adhat, mert rendelet a települési önkormányzatnak arra, hogy az állatok közúton történő hajtását szabályozza. A KRESZ csak a főútvonalon tiltja az állatok hajtását, és ott is kivételt tesz, ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre. A nem főútvonalon tehát a KRESZ alapján megengedett az állatok hajtása a 62. -ban meghatározott feltételekkel. Tekintettel arra, hogy az Ör. törvényi felhatalmazás nélkül az utca teljes szakaszán megtiltotta nagyhaszonállatok kihajtását a legelőre, s az érintett utca nem főútvonal (főutcának nevezik), így az Ör. vonatkozó szakaszai ellentétesek a KRESZ 62. -ának (1) bekezdésében foglaltakkal, ezért e rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖTM, Önkormányzati Főosztály

11 Településfejlesztés, -üzemeltetés 11 Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer lehetőségei települési önkormányzatok számára (VIII. rész) A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (továbbiakban: VÁTI Kht.) által fejlesztett és üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (a továbbiakban: TeIR) települési önkormányzatok számára nyújtott lehetőségeiről beszámoló cikksorozat utóbbi részeiben az Interaktív Elemző Rendszerrel ismerkedtünk, és ismertetésünket a szociális ágazat adatainak bemutatásával zártunk le. Ebben a cikkben a rendszer webes térinformatikai szolgáltatásainak általános ismertetésére kerül sor. A hangsúly most a Térinformatikai modul felépítésének, tartalmának és funkcionalitásának bemutatásán van, konkrét elemzésekkel; a gyakorlatban előforduló térbeli lekérdezésekkel és vizsgálatokkal a cikksorozat következő részében foglalkozunk. A modul külön menüben érhető el a TeIR főoldalán (1. kép): 1. kép. A TeIR térinformatikai szolgáltatásai Elsőként célszerű tisztázni a térinformatika fogalmát, illetve annak a TeIR működésében betöltött szerepét és jelentőségét. A térinformatika fogalmát több megközelítésben is le lehet írni, de általánosságban elmondható, hogy egy olyan speciális szakterületről van szó, amely a térbeli vonatkozású információk gyűjtésével, tárolásával, kezelésével, elemzésével és megjelenítésével foglalkozik. Attól függetlenül, hogy a TeIR-be integrált adatok szinte mindegyike térbeli vonatkozású, az alkalmazások között a Térinformatika modulról külön beszélünk. A Térinformatika modul interaktív webes térképi alkalmazások gyűjteménye, amelyek alapját a különböző digitális térképek és az azokhoz kapcsolt információk együttesen képezik. Itt került sor azon információk feldolgozására, amelyek leghatékonyabban térképi megjelenítéssel értelmezhetők, hiszen szöveges vagy számszerű leírással egzakt módon nem, vagy csak bonyolultan jellemezhetők (pl. vízrajz, természetes határvonalak, erdőterületek, mezőgazdasági területek stb.). A térinformatikai modul és a korábban megjelenített alkalmazások közötti legfőbb különbség, hogy míg az utóbbiaknál az elemzés kiindulási alapja az adatleírások gyűjteményének böngészése, és adott esetben a végeredmény lesz egy térképi megjelenítés, addig a térinformatikai modulnál már eleve egy digitális térképből (vizuális megjelenítésből) indul ki az elemző. Anélkül, hogy minden részletre kiterjedően vizsgálódnánk a térinformatikai fogalmakat illetően, fontos kiemelni, hogy a digitális térképi adatok ábrázolási formájukat tekintve vektoros és raszteres adatokra bonthatóak. A vektoros adatok az ábrázolandó területet általában pontokkal, vonalakkal, illetve poligonokkal írják le, jellemző formátumuk az shp, dwg, dxf, mif stb.

12 12 Településfejlesztés, -üzemeltetés A raszteres adatok az ábrázolandó területet apró négyzetekből (ún. képpontokból) álló mátrixszal fedik le. A térinformatikában leggyakrabban légi fotók, űrfelvételek formájában, nagyrészt tiff vagy img formátumban találkozunk velük, de gyakoriak más ismert raszteres formátumok is. A VÁTI Kht. térinformatikai alkalmazásainak hátterében nagyrészt vektoros adatok vannak. Néhány példa a feldolgozott adatok köréből: CORINE Landcover (M = 1 : , forrás: FÖMI) Felszínborítottságot ábrázoló műholdfelvételekből készített, területfelhasználás típusait tartalmazó adatbázis; DTA 50 (Digitális Térképészeti Adatbázis, M = 1 : , forrás: HM Térképészeti Kht.) átfogó topográfiai térképmű; Magyarország közúthálózata (M = 1 : , forrás: ÁKMI Kht.); Védett területek adatbázisa (M = 1 : , forrás: KvVM) nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek adatbázisa; Natura 2000 területi lehatárolások (forrás: KvVM) különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területek. Látható, hogy a TeIR adatbázisába integrált, az eddigi cikkekben megismert adatokhoz hasonlóan a digitális térképi adatok sem a VÁTI Kht. tulajdonát képezik, azok különböző adatgazdáktól, különböző licencfeltételek mellett szerezhetők be és használhatók fel. A rendelkezésre álló, főként vektoros állományok felhasználásával, bizonyos projektek eredményeként, illetve különböző felhasználói igényekhez alkalmazkodva a Térinformatika modul jelenleg hat fő témakörbe csoportosítva tartalmaz szolgáltatásokat: Alaptérképek Felszínborítottság Műemlékvédelem Természet- és Környezetvédelem Terület- és Településrendezés Érdekességek A szolgáltatások megjelenésükben és funkcionalitásukban egységesek, az integrált adatokat tekintve különböznek. A következőkben az Általános alaptérkép nevű szolgáltatás segítségével mutatjuk be a térinformatika modul használatát. Indítást követően a képernyőn négy jól elkülöníthető terület rajzoldóik ki (2. kép): 2. kép. Az Általános alaptérkép nevű térinformatikai szolgáltatás a fő- és az áttekintő térkép, a funkciópanel, a térképi rétegek kezelése, a lekérdezések és keresések megfogalmazása és eredményei.

13 Településfejlesztés, -üzemeltetés 13 A fő- és az áttekintő térkép A képernyő jelentős részét elfoglaló térképek valójában a térinformatikai szerveren tárolt vektoros adatok segítségével, a beállításoknak, illetve a felhasználói igényeknek megfelelően a webes térinformatika igényei szerint generált egyszerű.png vagy.jpg kiterjesztésű raszteres képállományok. Az áttekintő térkép a főtérképen való navigálásban nyújt hatékony segítséget. Funkciópanel A képernyő bal oldalán helyezkednek el a különféle felhasználói interakciókat lehetővé tevő funkciók (3. kép). Az egyes ikonok felett néhány másodpercig tartott egérkurzor hatására rövid leírást kapunk annak szerepéről. Rövid áttekintés a funkciókról: Jelmagyarázat, illetve réteglista ki- és bekapcsolása (csak vagy az egyik, vagy csak a másik látható) Áttekintő térkép ki- és bekapcsolása Nagyítás és kicsinyítés Teljes térképre, illetve aktív rétegre nagyítás Különböző irányba történő mozgatások Információ kérése térképi objektumokról Távolságmérés Pufferzóna képzése Objektumok kiválasztása és törlése Nyomtatás és egyéb beállítások 3. kép. Funkciópanel Az egyes funkciók részletes bemutatására e cikk keretei között nincsen lehetőség. Röviden elmondható, hogy a funkciók jelentős részének működése egyértelmű, míg az összetettebb elemzéseket kínálók használatára a következő cikkekben láthatunk majd gyakorlati példákat. A térképi rétegek kezelése A képernyő jobb oldalán helyezkednek a csoportrétegekbe strukturált térképi rétegek, amelyek láthatóságán felül beállítható, hogy mely legyen aktív, tehát melyikre vonatkozzanak a funkciópanelről elérhető, egy konkrét rétegre vonatkoztatható térbeli lekérdezések.

14 14 Településfejlesztés, -üzemeltetés Két kivágat a rétegkezelő panelről (4. és 5. kép): 4. kép. A térképi rétegek kezelésének panele 5. kép. Csoportréteg, két látható és egy aktív réteggel Lekérdezések és keresések megfogalmazása és eredményei A térinformatikai szolgáltatások képernyőjének alján helyezkedik el egy több funkciót is ellátó felület. Lehetőséget ad a felhasználóknak térbeli keresések és elemzések megfogalmazására, illetve ezek a panel felett látható digitális térképhez köthető numerikus vagy szöveges eredményeinek megjelenítésére. Példa egy egyszerű térképi keresésre (6. kép): 6. kép. Egy település keresése és közigazgatási határának kijelölése

15 Településfejlesztés, -üzemeltetés 15 Információk egy térképi objektumról (7. kép): 7. kép. Információ kérése egy település belterületéről Bízunk benne, hogy a TeIR térinformatikai moduljának lehetőségeit és funkcionalitását áttekintő jelleggel bemutató cikk figyelmet keltett annak érdekében, hogy az elérhető szolgáltatásokat a települési önkormányzatok munkatársai is megtekintsék és használják. A cikksorozat következő részétől a jelenleg üzemelő térinformatikai szolgáltatások részletes bemutatására és gyakorlati példákon keresztül levezetett térbeli elemzésekre kerül sor. Juhász Géza Péter informatikai menedzser VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Információszolgáltatási Iroda gjuhasz@vati.hu 1111 Budapest, Budafoki út 59.

16 16 Turizmus és sport Elkészült az MT Zrt. külpiaci stratégiája Magyar Turizmus Zrt. Igazgatósága december 13-i ülésén határozott arról, hogy a társaság külpiaci stratégiáját március 31-éig el kell készíteni. A külpiaci stratégia célja az utóbbi évek forgalmában észlelt csökkenés megállítása és beutazó turizmusunk növekedési pályára állítása. (Megjegyzendő, hogy a év kiemelkedő eredményeket hozott.) A Magyar Turizmus Zrt. szándéka, hogy külföldön olyan hatékony marketingmunkát végezzen partnereivel, amelynek eredményeképpen a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a beutazó turizmusból származó abszolút és fajlagos bevételek egyaránt növekednek. A Magyar Turizmus Zrt. az összes marketing-költségvetésének csaknem kétharmad részét külpiaci marketingre fordítja. A Magyar Turizmus Zrt. külpiaci stratégiája illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához, a további évek nemzeti operatív marketingtervei pedig ezen stratégia alapján kerülnek kidolgozásra. A stratégia elsősorban középtávon megvalósítandó teendőket tartalmaz, de a változó piaci körülményekhez való azonnali reagáláshoz szükséges tennivalókat is megfogalmaz. Az anyagban a külpiaci tevékenység végzéséhez szükséges kritériumok és működési kereteket határoztak meg. A külpiaci stratégiát a változó piaci körülményekre tekintettel minden évben felülvizsgálja a társaság.

17 Pályázati lehetőségek 17 A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai Akadálymentesítés támogatása Észak-alföldi Operatív Program Kiíró: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Forrás: A pályázók köre: helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása, egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok, egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, amely által fenntartott intézmény az alábbi szolgáltatások valamelyikét látja el: óvoda, alapfokú iskola, középfokú iskola, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi alap- és szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat A támogatás célja (többek között): A program keretében kizárólag komplex módon kivitelezett, teljes körűen elvégzett akadálymentesítési átalakítások megvalósítására lehet támogatást elnyerni. Minden olyan tevékenység támogatható, aminek eredményeként teljesülnek a Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához c. dokumentumban (Pályázati útmutató, 1. sz. melléklet) foglalt minimumkövetelmények. Ennek értelmében a pályázók olyan tevékenységekre kérhetnek támogatást, aminek eredményeként az épület meglevő adottságaiból kiindulva elérik a minimumkövetelményekben előírt szintet. A támogatás mértéke: a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1844 millió forint. Beadási határidő: augusztus 31. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: tel.: (06 40)

18 18 Pályázati lehetőségek Hazai pályázati lehetőségek Műemlék fürdők támogatása A támogatás szakmai háttere: az idén április 16-án meghirdetésre került újabb pályázat célja a fürdők fejlesztése során a műemlék jelleg megőrzése. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia a közötti időszakban az egészségturizmus fejlesztését nemzeti szintű termékfejlesztési prioritásként kezeli. E kínálaton belül sajátos színfoltot jelentenek a műemlék fürdők, amelyek egyrészt kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, másrészt a minősített, orvosi kutatásokkal is alátámasztott hatású termálvízen alapuló szolgáltatások, illetve a fürdő és ahhoz kapcsolódó orvosi hidrológiai kezelések egyedi vonzerőt jelentenek. A központi támogatás célja Magyarország különleges természeti adottságain egészségturisztikai központok kialakítása a műemlék fürdők rekonstrukciójával és szolgáltatáskínálatuk korszerűsítésével. A műemlékvédelem alatt álló gyógyfürdők központi támogatásának egyik első elemeként 2005-ben került sor pályázat meghirdetésére, amelyen az elmúlt év során 5 fürdő jutott 3 milliárd forintos fejlesztési forráshoz. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló keretösszeg: 1800 millió forint, a Turisztikai célelőirányzat költségvetési forrásból. A támogatott pályázatok várható száma 3 5. A pályázók köre: támogatásért pályázatot nyújthatnak be: a műemlék fürdő tulajdonjogával rendelkező, vagy az azt üzemeltető helyi önkormányzatok, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, központi költségvetési szervek. A pályázat elérhetősége: a pályázat dokumentumai letölthetőek a minisztérium honlapjáról ( A pályázat benyújtásának határideje: június 30. Pályázati felhívás bűnmegelőzési programok megvalósítására Kiíró: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési Osztálya Forrás: A pályázók köre: állami és civil szervezetek. A támogatás célja (többek között): A pályázati tematikák a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájában kiemelt területekre, a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésére, a városok (települések) biztonságának fokozására, a családon belüli erőszak csökkentésére, az áldozatok segítésére és a bűnismétlés megelőzésére összpontosítanak. A pályázatokkal a Bűnmegelőzési Osztály ösztönözni kívánja az állami és civil szervezeteket arra, hogy saját erőforrásaikat is felhasználva partneri együttműködést alakítsanak ki a megjelölt célok megvalósítása érdekében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló keretösszeg 110 millió forint. Beadási határidő: június 11. A pályázatról érdeklődni lehet: a részletes pályázati felhívás, az útmutató és az adatlap elérhető a honlapon.

19 Pályázati lehetőségek 19 A hátrányos helyzetű, tartós álláskereső lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzetű települések és kistérségek felzárkóztatását szolgáló, a regionális munkaügyi központokkal együttműködésben megvalósuló foglalkoztatási programok Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, együttműködésben a regionális munkaügyi központokkal Forrás: A pályázók köre: kistérségenként egy pályázatot nyújthat be a jogi személyiséggel rendelkező kistérségi önkormányzati társulás vagy a társulás által felhatalmazott tagtelepülési önkormányzat (gesztor). Ezen önkormányzat vagy közösség a pályázás jogát és ezzel együtt a program végrehajtását közhasznú társaságra is átruházhatja, ha annak alapítója és valamennyi, a programban érintett önkormányzat testületi döntésével felhatalmazza a közmunkaprogram lebonyolítására. A foglalkoztatást és a pénzügyi elszámolást minden esetben a pályázónak kell megvalósítania. A támogatás célja: A hátrányos helyzetű, a regionális munkaügyi központnál nyilvántartott, tartósan állást keresők számára átmeneti munkalehetőség megteremtése közmunkaprogram segítségével. A program olyan feladatok megvalósítását szolgálja, amelyek összhangban vannak a kormány által kiemelt célokkal, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedésekkel, a kistérségek fejlesztési elképzeléseivel, a települések szükségleteivel. A támogatás mértéke: 2 milliárd 870 millió forint. Beadási határidő: a programok futamideje régiónként eltérő, 5 7 hónap. A kezdési időpontok április közepe és május eleje közöttiek. Pályázati csomag: A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása Kiíró: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Önkormányzati Gazdasági Főosztály Forrás: A pályázók köre: a működésképtelen helyi önkormányzatok, amelyek működőképessége a költségvetési törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, továbbá megyei önkormányzatoknak javasolható. A támogatás célja: A támogatás kizárólag működési kiadásokhoz igényelhető, az önhiki -támogatással el nem ismert, az önkormányzatok kötelező feladataival összefüggő kiadásokhoz. A támogatás megítélésében kiemelten veszik figyelembe a működési célra igénybe vett hitel nagyságát. A támogatás mértéke: az igényelhető támogatás összege a rendkívüli és előre nem tervezhető esetek kivételével nem haladhatja meg az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú éven belüli hitelek összegének önhiki -támogatással csökkentett összegét. Beadási határidő: folyamatos. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: Nemeskériné Kiss Etelka, (06 1)

20 20 Pályázati lehetőségek Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hirdetménye a évi Palóczi Antal-díjak adományozásáról Felhívás 31/2005.(X. 21.) TNM rendelet 1. -a (2) bekezdésének e) pontja szerint a regionális fejlesztésért és felzárkózatásért A felelős tárca nélküli (jelenleg önkormányzati és területfejlesztési) miniszter a településrendezés területén legalább 10 éven át végzett kimagasló tervezői, oktatói, kutatói, főépítészi tevékenység elismeréséül személynek, illetőleg tervezőcsoportnak Palóczi Antal-díjat adományoz. A díjban külföldön élő magyar állampolgár, illetve magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgár is részesíthető. Évente legfeljebb két díj adományozható. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. A díjak átadására október 1-jén, az építészet világnapja megünneplésének keretében kerül sor. A díjat ugyanaz a személy öt éven belül újra nem kaphatja meg, a második díj adományozását csak olyan eredmény, illetve teljesítmény alapján lehet javasolni, amelyet az adott személy a korábbi díj elnyerését követően mutatott fel. A díj adományozására bárki tehet javaslatot levélben az Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottságához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya címén (1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.). A javaslattétel benyújtásának. illetve postai feladásának határideje: június 29.,14 óra. A javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt személy vagy tervezőcsoport nevét/megnevezését, címét, valamint rövid indoklást azoknak az eredményeknek a bemutatásával, amelyek megalapozzák a díj odaítélését. A pályázó munkássága ismertethető írott és képi formában, különös tekintettel a díj odaítélésének megalapozára alkalmas, kiemelkedő színvonalú tevékenységre. Az adatlap letölthető az ÖTM honlapjáról: További információ kérhető telefonon: (06 1) , faxon: (06 1) , illetve ben a nagy.eszter@meh.hu címen. Fentieken kívül a pályázathoz benyújtható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény, amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a pályázó a bemutatkozáshoz lényegesnek tart. Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottsága