Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Átírás

1 Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2008/6 XVIII. évfolyam 6. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése 5 Területfejlesztés és építésügy Előzetes felhívás a XIII. Országos Főépítészi Konferenciára. 6 Turizmus és sport Sajtóközlemény Turisztikai desztináció menedzsment szakmai nap 7 A Turisztikai Szakállamtitkárság közleménye a települési jegyzők részére a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység nyilvántartásba vételéről 9 Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai 10 Közösségi programok. 14 Pályázati hírek 16 Aktuális hírek Hazai hírek 20 Nemzetközi hírek 24 Eseménynaptár, képzések Események, képzések előrejelzés 27 Események, képzések beszámolók 28 Figyelmébe ajánljuk! Kiadványajánló 33 A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium 35 Önkormányzati forródrót. 35 Közszolgálati forródrót 35 Doppinginformációs vonal. 35 Felhívás 35 Állami főépítészek 36 A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: Fax: konyvkiado@dunapalota.hu

2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról A jogszabály száma és címe: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény módosításáról A jogszabály lényege: A törvény módosítja többek között a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását, így meghatározásra került a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium. A törvény rendelkezik továbbá arról, hogy ahol a hatálybalépését megelőzően kihirdetett törvény vagy rendelet korábbi minisztériumot vagy minisztert említ, akkor azon mely új minisztériumot vagy minisztert kell érteni. A módosítás érintette még a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvényt, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvényt is. Hatálybalépés: május 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 73. szám (2008. május 14.) Egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A jogszabály száma és címe: 142/2008. (V. 16.) Korm. rendelet egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A módosított jogszabály: A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatás támogatásáról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet, a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, a szociális és gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet A módosítás lényege: A módosítások a jogalkalmazás során felmerülő gyakorlati végrehajtást segítő pontosítások. Hatálybalépés: május 24. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 75. szám (2008. május 16.) Egyes agrár-szakigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A jogszabály száma és címe: 149/2008. (V. 29.) Korm. rendelet egyes agrár-szakigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A módosított jogszabályok: 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról, valamint a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről A módosítás lényege: A rendelet a fenti két kormányrendeletet egészíti ki az adott ügyre vonatkozó döntés-előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény 6. -a vagy 9. -a szerinti fennálló kizárás esetén történő eljárásról (kijelölésről). Hatálybalépés: június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 80. szám (2008. május 29.) Egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A jogszabály száma és címe: 151/2008. (V. 30.) Korm. rendelet az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Módosított jogszabályok: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet; Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet A módosítás lényege: Ha az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátás igénybevételekor a felelősségi körén kívüli okból eredő üzemzavar miatt nem tudja ellenőrizni, hogy a biztosított jogviszonya fennáll-e, akkor a jogviszony-ellenőrzés elmulasztásához kapcsolt finanszírozási jogkövetkezmények alól mentesül, feltéve, hogy a hiba észlelését követően azonnal, de legkésőbb a következő munkanapon a hiba tényét jelzi az OEP felé. Az ellátott és nem ellenőrzött személy adatait a hiba megszűnését követően azonnal, de legkésőbb egy héten belül elektronikus adatkapcsolaton keresztül jelzi a nyilvántartásnak az OEP által meghatározott formátumban. Továbbá a technikai feltételek biztosításáig mentesül az ellenőrzési kötelezettség alól az a háziorvosi szolgáltató, aki a szolgáltatást több településen is ellátja, és az adott településen az elektronikus úton történő ellenőrzésnek a technikai feltételei hiányoznak. A finanszírozási szabályok változásával az egészségügyi szolgáltató az ellenőrzési kötelezettség teljesítése esetén, ellátási esetenként 50 forint díjra jogosult, továbbá változnak a különböző szakmai szorzók. Hatályba lépés: június 1., október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 81. szám (2008. május 30.)

3 Jogszabályváltozások Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás A jogszabály száma és címe: 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A jogszabály lényege: A jogszabály alapján az ügyfél kiegészítő támogatást vehet igénybe a rendeletben meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén. A rendelet meghatározza a támogatás igénybevételének feltételeit, a támogatás mértékét, a támogatási kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: május 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 70. szám (2008. május 6.) A minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról A jogszabály száma és címe: 64/2008. (V. 14.) FVM rendelet a minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról A jogszabály lényege: A rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető a minőségi pontytermelés hatékonyságának növelése érdekében. Az e rendelet alapján nyújtott támogatás a halászati csekély összegű támogatási rendelet szerinti csekély összegű támogatásnak minősül. A jogszabály meghatározza a támogatás igénybevételének feltételeit, mértékét és forrását, a támogatás igénylésére és kifizetésére, valamint a támogatás nyilvántartására, illetve a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: május 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 74. szám (2008. május 14.) Az állattenyésztési bírság befizetéséről és felhasználásáról A jogszabály száma és címe: 67/2008. (V. 16.) FVM rendelet az állattenyésztési bírság befizetéséről és felhasználásáról A jogszabály lényege: Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatósági jogkörben eljáró Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának (a továbbiakban: MgSzH Központ) bevételét képezi. A MgSzH Központ a befolyt bírság összegéről félévente tájékoztatja a földművelésügy és vidékfejlesztési minisztert. A befolyt bírság összege az MgSzH Központjánál működtetett központi állattenyésztési adatbank és információs rendszer működtetésének céljára használható fel. Hatálybalépés: május 31. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 75. szám (2008. május 16.) A helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról A jogszabály száma és címe: 1/2008. (V. 30.) KHEM ÖM együttes rendelet a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza, hogy mely helyi közforgalmú közlekedéssel rendelkező települési önkormányzat igényelheti a központi költségvetés által biztosított támogatást. Az önkormányzat abban az esetben jogosult normatív támogatás igénylésére, ha a helyi közlekedést a tárgyévet megelőző év közben hozták létre, és annak működtetését az önkormányzat a tárgyévben is fenntartja. A normatív támogatás elosztási javaslatának elkészítését Tárcaközi Bizottság végzi, melyet a közlekedésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter közösen hoz létre. Hatálybalépés: június 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 82. szám (2008. május 30.) A 2008/2009. tanév rendjéről A jogszabály száma és címe: 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet a 2008/2009. tanév rendjéről A jogszabály lényege: A jogszabály megállapítja valamennyi fenntartó vonatkozásában a 2008/2009. tanév során alkalmazandó határidőket, továbbá augusztus 31. napjával hatályon kívül helyezi a 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendeletet, továbbá a 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet át, 8. -ának (3), (5) bekezdését és 1 4. számú mellékletét. Hatálybalépés: május 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 72. szám (2008. május 9.)

4 Jogszabályváltozások A prémiumévek programról A jogszabály száma és címe: 16/2008. (V. 30.) PM rendelet a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet, valamint a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet módosításáról A módosítás lényege: Az Országgyűlés az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXIX. törvénnyel módosítja a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvényt, és ezzel kiterjeszti a közszférára vonatkozó prémiumévek program hatályát a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira, valamint az autonóm államigazgatási szervekre. Mindezek következtében szükségessége vált a 8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosítása. A törvénymódosítás rendezi annak a kérdéskörét is, ha a programban résztvevő munkáltatója a programba való belépést követően jogállást vált. Ebben az esetben nem indokolt, hogy ezek a személyek kiessenek a programból, hanem nyilatkozhatnak, hogy az új munkáltatónál való továbbfoglalkozatást a program fenntartása mellett kívánják-e. A továbbfoglalkoztatás esetére a módosítás rendezi, hogy a jogutód munkáltatónak mely szervhez kell benyújtania a költségvetési megtérítési igény iránti igénylőlapot. Annak érdekében, hogy a jogállásváltozás miatti többletadminisztráció ne okozzon kiesést a munkáltatóknak a költségvetési megtérítési igények tekintetében, az önkormányzatok számára is biztosított, hogy az adott negyedévre irányadó határidőig elmulasztott igénybejelentéseket a következő negyedévben továbbíthassa. Hatályba lépés: június 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 82. szám (2008. május 30.)

5 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése A kisebbségi önkormányzatokat érintő egyes kérdésekről 1. A kisebbségi önkormányzatnak továbbra is tagja marad a kisebbségi önkormányzat elnöke akkor, ha lemond az elnöki megbízatásáról. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 30/P. (1) bekezdése szerint az elnök megbízatása megszűnik a képviselői megbízatás megszűnésével [30/K. (5) bekezdés], illetve az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével. A 30/K. (5) bekezdésének e) pontja alapján a kisebbségi önkormányzati képviselői megbízatása lemondással megszüntethető. Az analógia alapján az elnök is lemondhat elnöki megbízatásáról. Ez nem eredményezi azonban a kisebbségi önkormányzati megbízatás megszűnését, mivel csak az elnöki tisztségéről és nem kisebbségi önkormányzati képviselői megbízatásáról mondott le. A kisebbségi önkormányzatok működőképessége is a 30/P. (1) bekezdésének fent kifejtett kiterjesztő értelmezését kívánja. 2. Költségtérítés fizethető a kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére a kisebbségi önkormányzati képviselők részére akkor, ha a kifizetést a kisebbségi önkormányzat elnöke alkalmanként engedélyezi. A Nektv. tételes rendelkezést nem tartalmaz a kisebbségi önkormányzati képviselők költségtérítéséről. A Nektv ának (1) bekezdése alapján irányadónak kell tekinteni a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) szabályozását. Erre figyelemmel a Pmtv ának (1) bekezdését a kisebbségi önkormányzati képviselőkre is megfelelően alkalmazni kell. Eszerint: a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. E rendelkezés alapján költségtérítés fizethető a kisebbségi önkormányzati képviselő részére, ha számlával igazolja a költségeket, és a kifizetést a kisebbségi önkormányzat elnöke alkalmanként engedélyezi. Hangsúlyozni kell: a kifizetés a kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére történik, azonban a helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzattal kötött megállapodás keretében, saját költségvetése terhére biztosíthatja a szóban forgó költségeket; ez nem jogszabályból folyó kötelezettsége a helyi önkormányzatnak. Összeállította: Önkormányzati Minisztérium Önkormányzati Főosztály

6 6 Területfejlesztés és építésügy Előzetes felhívás a XIII. Országos Főépítészi Konferenciára augusztus XIII. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA, Mosonmagyaróvár Cím: HATÁRTALANUL Témák: Szervezők: aktuális, a főépítészeket is érintő szakmai előadások és azok szekciókban való megvitatása kiemelten a schengeni határnyitás hatásai; az Országos Főépítészi Kollégium beszámolója; Az Év Főépítésze Díj átadása; szakmai párbeszéd. Országos Főépítészi Kollégium, rendező város: Mosonmagyaróvár. Résztvevők: honi és határon túli döntéshozók, szakemberek; önkormányzati és kormányzati főépítészek; építésügyi hatósági szakemberek, a főépítészek partnerei, főhatóságok, tervezők stb. Szakmai és technikai információk: Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár város főépítésze 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u foepitesz@mmovar-ph.hu Honlap: Mobil: (06 20) ; tel.: (06 96) , (06 96) /146 Szakmai tájékoztató: Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára papklara@dunakanyar.net Honlap: B. Nagy Helga, az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoport témafelelőse bnagy@ornus.axelero.net Honlap: Mobil: (06 20) A konferencia résztvevői a tavalyi gyakorlathoz híven várhatólag 4 továbbképzési pontot kapnak. Az akkreditáció folyamatban van. Budapest Mosonmagyaróvár, május 8.

7 Turizmus és sport Sajtóközlemény Turisztikai desztináció menedzsment szakmai nap Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának szervezésében május 22-én került sor a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szakmai napra. A rendezvényen tájékoztatást tartottak a magyarországi TDM szervezeti rendszer kiépítéséhez szükséges egységes alapelvekről, célokról, a kialakítást elősegítő pályázatokról, valamint a gyakorlati megvalósítás lépéseiről azon szervezetek, testületek vezetői részére, amelyek valamilyen formában érintettek az előkészítésben, a megvalósításban, vagy a fenntartható működtetésben. A program részeként először dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár köszöntötte a résztvevőket, majd Mányai Roland, az ÖTM Turisztikai Főosztályának vezetője prezentáció keretében ismertette a TDM rendszer fejlesztési elveit, illetve céljait. A TDM szervezeti rendszer kialakítását ösztönző pályázatokról Horkay Nándor, a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Iroda igazgatója tartott előadást. A résztvevők megismerkedhettek a TDM-alapítás lépéseivel, valamint a települési, illetve térségi szintű szervezetek gyakorlati tapasztalataival Szalóki Jenő, a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagjától.

8 Turizmus és sport A rendezvényen szakmai meghívottként részt vettek az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának tagjai, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetői, illetve érintett munkatársai, az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai, a Regionális Fejlesztési Tanácsok, illetve a Regionális Fejlesztési Ügynökségek elnökei, a Magyar Turizmus Zrt. vezetői és érintett munkatársai, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok elnökei és a TDM-mel foglalkozó munkatársaik, valamint a Regionális Marketing Igazgatóságok igazgatói és TDM-mel foglalkozó munkatársaik is. A TDM rendszer felállítása mérföldkő lesz a turisztikai intézményrendszer átalakításában. A folyamat eredményeként ugyanis olyan turisztikai desztináció menedzsment szervezeteket, illetve a térségi turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózatokat alakítanak ki, melyek alulról felfelé építkezve, az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások, a lakosság, valamint szakmai és civil szervezetek önkéntességén alapuló egységként működnek, és a marketingen, illetve az információszolgáltatáson felül a termékfejlesztés és az adott térség összes turisztikával kapcsolatos szakmai és menedzsmentfeladatait ellátják. Nyár végén jelennek meg a térségi desztináció menedzsment rendszer felállítását célzó pályázatok. A kézikönyv és az érdeklődők munkáját segítő oktatási anyag elkészült, jelenleg az informatikai rendszerre vonatkozó szakmai ajánlás kidolgozása zajlik. A pályázatok a Balatont kivéve kétfordulósak lesznek, százalékos támogatási intenzitással lehet számolni, a helyi szervezet felállításához 15 40, a térségi szervezethez millió forintra lehet majd pályázni. Cél, hogy a pályázat ösztönözze az alulról jövő turisztikai kezdeményezéseket és megteremtse az egységes hazai TDM rendszer működéséhez szükséges szakmai és fejlesztési keretfeltételeket. A létrejövő TDM szervezetek tevékenységén keresztül a turisztikai célterületeket érintő alábbi legfontosabb feladatcsoportok koordinált, hatékony és eredményes ellátására lesz mód: turisztikai tervezés, termék- és vonzerőfejlesztés, projektmenedzsment (pl. minőség- és szolgáltatásfejlesztés, innováció); turisztikai információszolgáltatási, informatikai, foglalási-értékesítési és CRM rendszer kialakítása és működtetése; marketing- és kommunikációs kampányok tervezése (összehangolása, együttműködés) és gyakorlati megvalósítása (a régió turisztikai szereplői a turisztikai termékek fejlesztésével és piacra juttatásával kapcsolatos feladatainak ellátására egységes, összehangolt rendszert alakítsanak ki helyi és magterületi szinten); turisztikai adatszolgáltatás, kutatás és monitoring rendszer működtetése; emberi erőforrás fejlesztése: képzések, továbbképzési programok, szakmai tanulmányutak, konferenciák, szakmai találkozók szervezése, szemléletformálás; menedzsment- és egyéb adminisztratív feladatok biztosítása; a turisztikai szereplők tevékenységeinek összehangolása a költségek csökkentése és működésük hatékonyságának növelése érdekében (partnerség és hálózatmenedzsment). További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kommunikációs Csoport Tel.: (06 1) , fax.: (06 1) pr@itthon.hu Honlap: Fotók: Csattos Pál

9 Turizmus és sport A Turisztikai Szakállamtitkárság közleménye a települési jegyzők részére a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység nyilvántartásba vételéről falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység végzésének részletes szabályait a 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet A (a továbbiakban: rendelet) tartalmazza. A tevékenység hatósági nyilvántartásba vételével kapcsolatban felmerült eddig gyakorlati tapasztalatok alapján az alábbi rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet. A szolgáltatót ideértve a falusi szállásadóként közhitelű hatósági nyilvántartásba vett természetes személyt is kérelmére azon kistérség székhelytelepülésének jegyzője veszi hatósági nyilvántartásba, amelyhez a tevékenység végzésének helye szerinti település tartozik. A kistérségek, a kistérségekbe tartozó települések és a kistérségek székhelyeinek felsorolását a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény melléklete tartalmazza. A rendelet 1. -ának ac) pontja szerinti falusi vendégasztal szolgáltatás nyújtásának hatósági nyilvántartásba vételéhez előzetes szakhatósági hozzájáruláshoz nincsen szükség. A tevékenység gyakorlását a külön jogszabály alapján erre jogosult hatóságok ellenőrzik (pl. ÁNTSZ, APEH), s a rendelet 3. -a (2) bekezdésének b) pontja alapján a tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kezdeményezhetik a szolgáltató törlését a hatósági nyilvántartásból. Budapest, június 6. További információ: dr. Gyenizse Dorottya tanácsos, Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság Tel.: (06 1) , gyenizse.dorottya@meh.hu

10 10 Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai ÉAOP A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások, egyházak, alapítványok, egyesületek stb. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja, hogy a régió kistérségeiben hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező szociális intézmények közszolgáltatásai. További cél a 10 ezer főnél kisebb lélekszámú települések esetében is a napközbeni gyermekellátás férőhelybővítésének támogatása az egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatok számának csökkentése érdekében. A gyermekek napközbeni ellátási formái közül a családi napközik fejlesztése támogatható a pályázat keretében. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 400 millió forint. Beadási határidő: július 31. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) ; nfu@meh.hu VÁTI Kht. Területi Iroda, Debrecen 4025 Debrecen, Simonffy u Tel.: (06 52) , fax: (06 52) ; debrecen@vati.hu ÁROP-3.A.1 A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: A pályázók köre: jelen pályázati kiírás keretében az alábbi jogi személyek pályázhatnak (2007. január 1-jei állapot szerint a KSH kimutatása alapján): az A komponens esetén: 5000 vagy annál nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok a megyei jogú városok kivételével; 5000 lakos alatti városi, vagy körjegyzőség székhely, vagy körjegyzőségi hivatalnak helyet adó, vagy kistérségi székhely települési önkormányzatok; a B komponens esetén: megyei jogú városok, fővárosi kerületek és a főváros. A jelen pályázati kiírás keretében konzorciumok nem pályázhatnak. A támogatás célja (többek között): Az egyfordulós nyílt pályázat alapvető célja új szervezési-működési kultúra széles körű elterjesztése a polgármesteri, illetve körjegyzőségi hivatalokban, elsősorban a stratégiai menedzsment, az eredményességi szemlélet, a felügyelt intézmények felé a jó gazda hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével. A konstrukcióval elérni kívánt cél például:

11 Pályázati lehetőségek 11 javul a döntési folyamatok megalapozottsága, átlátható információáramlás biztosítja a döntési folyamat szereplőinek tájékozottságát, a döntésekről a partnerek tájékoztatása gyors és érthető; megvalósul a civil szervezetek minél teljesebb körű bevonása a döntéshozataltól a megvalósításig; növekszik a hivatalok szakmai munkájának a minősége korszerű informatikai folyamattámogatások alkalmazásával. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1500 millió forint. Beadási határidő: augusztus 15. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) ; nfu@meh.hu VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Tel.: (06 1) ; honlap: TIOP /1 Bentlakásos intézmények korszerűsítése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások, egyházak, alapítványok, egyesületek stb. A támogatás célja (többek között): A fejlesztések célja a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer korszerűsítése és a nyújtott szolgáltatások minőségének javítása az igénybe vevők méltó életkörülményeinek megteremtése érdekében. A fejlesztések közvetetten hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintett intézmények célcsoportjához tartozó speciális és hátrányos helyzetű, sérülékeny társadalmi csoportok munkaerő-piaci aktivitása növekedjen. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 2275 millió forint. Beadási határidő: szeptember 21. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) ; nfu@meh.hu ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság 1146 Budapest, Hermina u. 17. Tel.: (06 1) , fax: (06 1) ; info@esf.hu Honlap:

12 12 Pályázati lehetőségek KEOP-1.3.0/B Ivóvízminőség javítása konstrukció Ivóvízellátás biztonságának fokozása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén kétfordulós pályázati komponens Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: A pályázók köre: települési önkormányzatok és társulásaik. A támogatás célja (többek között): A pályázati felhívás és útmutató a kormány által elfogadott, a as időszakra vonatkozó Környezet és energia operatív program akciótervei alapján készült. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 8920 millió forint. Beadási határidő: december 1. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) ; nfu@meh.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 1012 Budapest, Márvány u. 1/c. Tel.: (06 1) , fax: (06 1) ; keop@mail.kvvm.hu Honlap: TÁMOP Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: A pályázók köre: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 3. -ának (2) bekezdésében felsorolt közoktatási intézmény fenntartók közül jelen pályázati felhívás keretében főpályázóként és konzorciumi tagként önkormányzatok (települési, megyei, kerületi, fővárosi), önkormányzati társulások, egyházak, nonprofit szervezetek nyújthatnak be pályázatot. A támogatás célja (többek között): A pályázat kiemelt célja a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekeknek az iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentése a tanulói arányok kiegyenlítése érdekében tervezett beavatkozások támogatása révén. Kiemelt cél továbbá, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban részesüljenek az óvodai nevelésből és a korai fejlesztést támogató szolgáltatásokból, a gyermekek minél korábban kezdődő és rendszeres óvodáztatása megvalósuljon. A pályázat további célja, hogy elterjessze a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazását a közoktatási intézményekben, elősegítse az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) alapú intézményfejlesztés megvalósítását, ezáltal pedig segítse, hogy a vonatkozó jogszabályoknak való megfeleléssel minél több iskola igényelje a képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés után járó állami támogatást. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1483,178 millió forint. Beadási határidő: szeptember 30. Pályázati csomag:

13 Pályázati lehetőségek 13 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) ; nfu@meh.hu Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 1055 Budapest, Bihari János utca 5. Tel.: (06 1) TÁMOP-5.2.5/08/1/B Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: A pályázók köre: helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, területfejlesztési tanácsok és társulások, többcélú kistérségi társulások, egyházak stb. A támogatás célja (többek között): A fiatalok körében igen alacsony a munkaerő-piaci aktivitás, kevés a foglalkoztatott és az álláskereső, egyre inkább kitolódik a munkába állás időpontja. A komponens célja, hogy segítse a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségének javítását, egyéni és/vagy közösségi kompetenciáik fejlesztését, minőségi információkkal történő ellátását. Mindehhez szükségesek olyan szolgáltatások és programok, amelyek segítik őket az iskola, majd a munka világában való helytállásban, a társadalmi beilleszkedésben. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1150 millió forint. Beadási határidő: augusztus 10. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) ; nfu@meh.hu ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság 1146 Budapest, Hermina u. 17. Tel.: (06 1) , fax: (06 1) ; info@esf.hu Honlap:

14 14 Pályázati lehetőségek Közösségi programok Európa a polgárokért program (1. alprogram, intézkedés) Kiíró: Európai Bizottság A támogatható pályázatok: a pályázóknak állami szervnek vagy jogállással és jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetnek kell lenniük. A természetes személyek, azaz a magánszemélyek ennek megfelelően nem támogathatók. Továbbá a támogatható országok (pl. Magyarország, Ausztria, Belgium) valamelyikében kell székhellyel rendelkezniük. A projektnek legalább négy különböző, a pályázó saját országán kívüli támogatható országból származó partnerszervezetet kell összefognia, amelynek eleget tesznek a fentiekben meghatározott támogathatósági kritériumoknak. A támogatás célja (többek között): Az ajánlattételi felhívás speciális célkitűzése, hogy támogassa az állampolgárok olyan csoportjait, amelyek lehetővé teszik többek között az állampolgárok véleményének összegyűjtését az Európát a jövőben érintő néhány lényeges kihívásról, illetve állandó módszer bevezetését az állampolgárok közötti aktív párbeszéd és vita ösztönzésére az uniós politika egyes, a mindennapi életüket érintő területeiről. A pályázókat felkérik arra, hogy projektjeikben helyezzenek hangsúlyt a felhívásban megjelölt öt kiemelt téma (pl. kultúrák közötti párbeszéd, a nők részvétele a politikai életben) közül legalább egyre. A támogatási összeg: a finanszírozásra elkülönített teljes költségvetés 920 ezer euróra becsülhető. A megítélt támogatás mértéke nem haladhatja meg a projekt támogatható költségei teljes összegének 60 százalékát, a részletes költségvetési becslésben meghatározottak szerint. A támogatás összege minden esetben ezer euró között lesz. Beadási határidő: a pályázatokat július 1-jéig kell elküldeni az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA). A pályázatról érdeklődni lehet: A pályázati felhívás teljes szövege, a pályázati nyomtatvány és valamennyi kapcsolódó dokumentum elérhető az ügynökség (EACEA) honlapján: A pályázatokat a teljes szövegben előírt követelmények szerint kell összeállítani és az előírt formanyomtatványon kell benyújtani. Cselekvő ifjúság program Pályázati felhívás a fiatalok és az ifjúságsegítő szakemberek tájékoztatását célzó tevékenységeket támogató projektekre Kiíró: Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség A támogatható pályázatok: pályázatot olyan helyi vagy regionális szintű közjogi személyek, nonprofit szervezetek vagy egyesületek nyújthatnak be, amelyek jogi személyiséggel rendelkeznek, valamint törvényes székhelyük a támogatható országok (többek között az Európai Unió tagállamai) valamelyikében van a pályázat benyújtását megelőző legalább egy év óta. A projektekben legalább két különböző országból származó partnerszervezetnek (a pályázót is beleértve) kell részt vennie, olyan módon, hogy legalább egyikük törvényes székhelyének az Európai Unió valamelyik tagállamában kell lennie. A támogatás célja (többek között): A jelen felhívás olyan projektek támogatását célozza, amelyek elősegítik a fiatalok és az ifjúságsegítő szakemberek tájékoztatását és kommunikációját célzó európai dimenziójú tevékenységeket. A projekteknek elő kell segíteniük a minőségi tájékoztatást, valamint a fiatalok információhoz és a különböző kommunikációs csatornákhoz való hozzáférését mind nemzeti, mind pedig európai szinten.

15 Pályázati lehetőségek 15 A projektek fő célja, hogy bátorítsák a fiatalok részvételét a közösségi életben, valamint hogy megkönnyítsék a képességeik kibontakozását aktív és felelős európai polgárokként. A támogatási összeg: a jelen pályázati felhívás keretében támogatható projektek társfinanszírozására hozzávetőlegesen előirányzott költségvetési keret összesen 900 ezer euró. A megítélt támogatás mértéke nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségei összegének 80 százalékát. A támogatás maximális összege projektenként 100 ezer euró. Beadási határidő: a pályázatot legkésőbb június 30-ig (a dátumot a postai bélyegző hitelesíti) kell elküldeni az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) részére. A pályázatról érdeklődni lehet: A jelen felhívás teljes szövege, valamint a pályázati űrlap az megtalálható az alábbi honlapon: A pályázatoknak a pályázati felhívás teljes szövegében megfogalmazott valamennyi követelménynek meg kell felelniük, és csak az erre a célra készült formanyomtatványon nyújthatók be.

16 16 Pályázati lehetőségek Pályázati hírek A Turisztikai Szakállamtitkárság tájékoztatása a évi regionális turisztikai pályázatokról Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága a évi tapasztalatok alapján az idei évben két részletben hirdet meg regionális pályázatokat. A decentralizáció jegyében, a Turisztikai célelőirányzat évi keretéből 1,5 milliárd forintot különítettek el a regionális turisztikai pályázatok támogatására, így az idei évben 68 százalékkal több forrás áll rendelkezésre a Turisztikai célelőirányzatban, mint ben (890 millió forint). A Balatoni, valamint a Budapest Közép-dunavidéki turisztikai régió millió forintos, a további 7 turisztikai régió pedig millió forintos pályázati kerettel rendelkezik február 28-án a rendezvények és a marketingeszközök támogatására 18 pályázati felhívás jelent meg, összesen 1258 millió forint keretösszeggel, ebből a kilenc rendezvénypályázat keretösszege 790 millió forint, a marketingeszközök támogatását célzó pályázatok keretösszege pedig összesen 468 millió forint június folyamán további, a rendezvények, illetve a marketingeszközök támogatásán kívüli támogatási konstrukciókat (pl. turisztikai termékek fejlesztése) tartalmazó pályázatokat tesznek közzé 242 millió forint keretösszeggel. A pályázati dokumentációk (Pályázati felhívás, Pályázati formanyomtatvány és Pályázati útmutató) letölthetőek lesznek a illetve a honlapokról. Budapest, június 6. Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság Bokody Judit vezető-tanácsos bokody.judit@meh.hu Erdei iskolák uniós pénzből A környezettudatos gondolkodás nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági fejlődés hosszú távú fenntartásához hangsúlyozta Ambrovics Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóságának vezetője. A környezettudatos magatartás kialakításában, a természetvédelmi nevelésben jelentős szerepet játszik az erdei iskolák hálózata. A Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (KIOP) keretében három erdei iskola fejlesztése valósulhatott meg. A Körös Maros Nemzeti Park a kis-sárréti (Biharugra) erdei iskola kialakítására, valamint élőhely-rekonstrukciós beruházásaira kapott hazai társfinanszírozással megvalósuló uniós támogatást. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága illetékességi területén belül Lakitelken (Tőserdő) hozott létre uniós forrásból olyan, szakmailag megalapozott és tájba illesztett infrastruktúrát, amellyel képes az erdeiiskola-szolgáltatás magas színvonalú biztosítására. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Natura 2000 védett természeti területek élőhelyeinek rekonstrukciója projekt kapcsán valósította meg a környezeti nevelést szolgáló erdei iskola tervét. A KIOP pályázatán nyert több mint egymilliárd forint támogatással megvalósult projektet a múlt hónap végén adta át a nemzeti park igazgatósága. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 novemberében megjelent környezetvédelmi pályázatai további támogatási lehetőséget nyújtanak a környezeti nevelés támogatására, ezen belül az erdei iskola fejlesztésére is. Az erdei iskola pályázati konstrukció célja, hogy 2015-ig mintegy 70 erdei iskola fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdeiiskolaprogram színvonala emelkedjen. A KEOP-ban, valamint a Közép-magyarországi régióban a as időszakban az erdeiiskola-hálózat infrastrukturális fejlesztésére 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre. A konstrukcióra pályázhatnak nemzeti park igazgatóságok, önkormányzatok és intézményeik, állami erdőgazdasági zrt.-k, alapítványok, egyházak, közhasznú társaságok. Forrás: május 30.

17 Pályázati lehetőségek 17 Nyáron újabb milliárdok gazdaságfejlesztésre A környezetközpontú technológia fejlesztésére szóló pályázat célja, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a kis- és középvállalkozások működési, termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé. Erre a célra az idén a Gazdaságfejlesztési operatív programban (GOP) 4,9 milliárd forint, a Közép-magyarországi operatív programban (KMOP) egymilliárd forint keret áll rendelkezésre a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A tervezet szerint a GOP-ban , míg a KMOP-ban nyertessel számol a kiíró. A piacorientált kutatás-fejlesztési (k+f ) tevékenység támogatására szóló pályázat célja olyan kutatás-fejlesztési projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő prototípusok létrejöttét eredményezik. A GOP-ban 5,99 milliárd forint, a KMOP-ban 1,49 milliárd forint keretet terveznek meghirdetni. Becslések szerint 70, illetve 11 nyertes pályázó lehet. A k+f központok fejlesztésére tervezett konstrukció az ilyen tevékenységet végző szervezetek már létező k+f központjaiból alakított gazdasági társaságok megerősítését tűzi ki célul. A GOP-ban lévő 3 milliárd forint keretből várhatóan 8, a KMOP 1,66 milliárd forint keretéből 5 központ nyerhet vissza nem térítendő támogatást. Az innovációs és technológiai parkok támogatására tervezett konstrukció célja a pólusvárosokban lehetőleg a meglevő infrastruktúra bázisán üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok kialakítása. A tervek szerint az innovációs és technológiai parkba olyan vállalkozások fognak betelepülni, amelyek további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetekkel együttműködve képesek korszerű, magas hozzáadott értékű, export- és piacképes új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozására, piacra való bevezetésére. Az innovációs és technológiai parkok fejlesztését szolgáló pályázatban a tervek szerint három-három nyertest támogatnak majd a GOP 10,5 milliárd, illetve a KMOP 3 milliárd forint keretéből. Forrás: május 8. Gazdaságfejlesztés: túljelentkezés a támogatásokra Ismét nagy csaknem kétszeres a túljelentkezés a gazdaságfejlesztési támogatásokra. A május 5-i beadási határidőre csaknem ezer vállalkozás nyújtotta be pályázatát az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) és a Közép-magyarország operatív program (KMOP) keretében az idén eddig megjelent öt plusz két kiírásra. A legnépszerűbbnek a B jelű kiírások bizonyultak. Ott több mint háromszoros a túljelentkezés, s a rendelkezésre álló nagyobb keretösszegnek köszönhetően a tavalyi millió forint több mint kétszeresét, projektenként átlagosan millió forint támogatást igényeltek a pályázók. A múlt évinél bátrabbnak bizonyultak az A jelű, normatív kiíráson indulók: itt az átlagos támogatás igény a 2007-es 4,6 millióról az idén csaknem 10 millió forintra nőtt. Még jelentős azonban a szabad forrás is a konvergenciarégiókban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak- Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) 64,9, Közép-Magyarországon 46,5 százalékos, így itt nyitva maradtak a pályázatok. Kevesebb a pályázó a hátrányos helyzetű térségekből a nagyvállalatok számára is elérhető C jelű kiírásokra, ám az előirányzott keretet itt is túljegyezték. Forrás: Világgazdaság, május 15.

18 18 Pályázati lehetőségek Népszerűek az Új Magyarország Lakásfelújítási Program pályázatai Egyre többen pályáznak az Új Magyarország Lakásfelújítási Programra (ÚMLP) június 12-ig összesen mintegy 1900 lakásra vonatkozó pályázat érkezett be az Önkormányzati Minisztériumba. Ez 500 lakással több pályázatot jelent, mint amennyit két héttel ezelőtt regisztráltak. Szükség esetén a kormány kész pluszforrásokat is biztosítani az Új Magyarország Lakásfelújítási Programra, amennyiben a sikeres pályázatok miatt kevésnek bizonyulna a 2008-ban rendelkezésre álló összeg mondta el az önkormányzati miniszter a program pécsi sajtótájékoztatóján. Dr. Gyenesei István ismertette a program legfontosabb elemeit is. Jauernik István államtitkár a Nyíregyházán tartott interaktív sajtótájékoztatón elmondta, hogy az embereket leginkább érintő probléma az energiaár változása, aminek ilyen mértékű világpiaci változásával senki nem számolt. Ezt a folyamatot sem a kormány, sem a lakosság nem tudja megállítani. Csodákban nem bízhatunk, amit a kormány ez ügyben megtehet, hogy csökkenti a felhasznált energia mennyiségét. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program e célból jött létre. A pályázat benyújtása és a felújítás megvalósulása közti idő messzire tud nyúlni, így Jauernik István együttműködést vár a kormány, az önkormányzatok, a szakemberek és a közös képviselők között a probléma megoldásában. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonya elmondta, hogy Nyíregyháza elsőként lépett a felújítási programba. A városban eddig 5600 lakásra van támogatói döntés, ezeket ez év végéig fel is újítják ig még 3400 lakás felújítását tudja támogatni az önkormányzat. Amennyiben ebben a tempóban haladnának a munkálatok, 2017-re valamennyi panellakást fel lehetne újítani Nyíregyházán ez nem elérhetetlen cél. A nyíregyházi önkormányzat 50 százalékig egészíti ki az Új Magyarország Lakásfelújítási Programban adható támogatást. A polgármester asszony hangsúlyozta, hogy a lakók önerejére a pályázatban igenis szükség van, hiszen a befektetett pénz kétszeresen térül meg. Egy-egy felújított lakás ingatlanpiaci értéke akár egymillió forinttal is növekedhet. A gyorsítás egyik lehetősége, ha az önkormányzatokat jobban bevonjuk a pályázati rendszerbe. Az ÚMLP az a kormányzati program, amely mindenkinek jó mondta el dr. Ujhelyi István országgyűlési képviselő a program szegedi sajtótájékoztatóján. Jó a lakóknak, mert otthonaik értékesebbé, biztonságosabbá, energiatakarékosabbá válnak, siker az önkormányzatoknak, mert a városkép szépül. Siker az államnak és jó az építőiparnak, mert a megrendelésekkel adóbevételeket generálnak. Szegeden eddig lakás vett részt a Panelprogramban mondta el dr. Solymos László alpolgármester. Négymilliárd önkormányzati, három és fél milliárd állami támogatással, és a lakók önerejéből mintegy tizenkét milliárdos beruházáson van túl a város. Így szinte nincs olyan utca Szegeden, ahol ne találkozhatnánk felújított lakóházakkal. Az önkormányzat idén is támogatja a programot, kb. ezer lakás felújításával számolnak. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program február 1-jén indult az Önkormányzati Minisztérium által kiírt három pályázattal: a Panelprogrammal, a Kéményfelújítási programmal és az Ökoprogrammal, amelyek beadási határideje szeptember 30., illetve október 31. Az interaktív, demonstratív eszközökkel bemutatott új program sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy pályázni lehet egyrészt a panelrekonstrukcióra és tűzvédelemre, mindez 820 ezer iparosított technológiával készült lakást érint. A megújult Panelprogramban a maximális, lakásonként adható állami támogatás 400 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedett. A Panelprogram pályázatainak másik legfontosabb változása, hogy az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje. A fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja, de önkormányzati támogatás nélkül is lehet pályázni. Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázat sikerének fontos eleme. A korábbi pályázatokhoz képest magasabb szintű lett az energetikai elvárás. Előírás továbbá, hogy készüljön az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepció. A pályázat kiemelt eleme lett, hogy az épületek tűzvédelmi szempontú szakvéleményét kötelező beszerezni. Mindezt a korábbi évek tapasztalatai miatt építették bele az Új Magyarország Lakásfelújítási Programba, így a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kap a minőség és az energiahatékonyság. A másik pályázati lehetőség a kémények felújítására biztosít támogatást. A pályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. Az új pályázati kiírás a korábbiaktól csak a pályázó személyében tér el. A pályázó hasonlóan a panelpályázathoz itt is a tulajdonosi közösség lett. Eddig 2003-tól lakás 651 millió forint támogatást kapott az államtól kéményfelújításra. A Panel- és a Kéményfelújítási programra 2008-ban összesen 10 milliárd forint áll rendelkezésre, a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés alapján ennek mértéke 2011-ig minden évben biztosított. Az ÚMLP gazdasági hatása jelentős: az ez évi 11,5 milliárdos támogatási keret várhatóan 34,5 milliárd forintnyi építőipari megrendelést jelenthet.

19 Pályázati lehetőségek 19 Az Ökoprogram keretében a távfűtésű lakások hőfogyasztásának szabályozására és mérésére lehet pályázni, ami összesen 650 ezer távfűtéses lakást érint. A Főtáv Zrt. kezdeményezésére dolgozta ki az Önkormányzati Minisztérium az országos pályázatot, amely a lakossági fűtésienergia-megtakarítást ösztönzi. Korábban nem volt ilyen pályázat, ez az ÚMLP újdonsága. A pályázat célja: a fűtésienergia-megtakarítás az egyedi szabályozás lehetőségének kialakításával, a költségosztókkal a lakossági megtakarítás ösztönzése vissza nem térítendő támogatással. A program finanszírozására 2008-ban 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre és 2007 között több mint 190 ezer lakás 34,4 milliárd forint állami támogatást kapott a Panelprogram forrásaiból energiatakarékossági felújításhoz. A 2001 óta a felújított épületek, lakótelepek, városrészek az olcsóbb lakhatás mellett a lakhatás minőségében, presztízsében, a lakások erkölcsi és anyagi felértékelődésében is pozitív változást jelentettek. Összeállította: Rákli Veronika, ÖM Államtitkári Titkárság

20 20 Aktuális hírek Hazai hírek Önkormányzati reform tervezett önkormányzati reform több kérdésében szakmai konszenzus született már, így például a helyhatósági A érdek-képviseleti szervezetek is egyetértenek a képviselő-testületi tagok számának csökkentésével mondta Bujdosó Sándor, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára Nyíregyházán, a Megyei Jogú Városok Szövetsége jegyzői kollégiumának június 3-i ülésén. Az elképzelés szerint differenciáltan csökkenne a képviselő-testületek létszáma, százalék között mondta a tárca vezető tisztségviselője, aki a javaslat részleteire nem tért ki. Bujdosó Sándor szerint ugyancsak konszenzus alakult ki az önkormányzati ellenőrzési rendszer átalakításának szükségességéről, a vagyonkezelői jog kiterjesztéséről, valamint a közgyűlési bizottsági rendszer változtatásának kérdéseiről. Egyetértés mutatkozik továbbá a körjegyzőség létrehozása kritériumainak enyhítésében, az új települések alapítási feltételein viszont szigorítanának. A szakállamtitkár kitért arra, hogy több más strukturális kérdésben ugyancsak közel állnak a konszenzushoz, de akadnak olyan reformelképzelések is, amelyeknél még csak nem is körvonalazódik az egyezségre jutást. Az utóbbiak között megemlítette például a kötelező társulási rendszer kialakítását, az erős önkormányzati középszint létrehozásának kérdését, valamint a normatív támogatási rendszer felülvizsgálatának szükségességét. A Megyei Jogú Városok Szövetségének jegyzői kollégiuma kétnapos nyíregyházi ülésén a 23 érintett település önkormányzati hivatalvezetője a pályázati feladatokat ellátó munkaszervezeti megoldásokról, valamint az elektronikus ügyintézés tapasztalatairól tárgyaltak a szabolcsi megyeszékhelyen. Forrás: MTI, június 3. Budapesten lesz az EITI székhelye A z Európai Unió tagállamai június 18-án úgy döntöttek, hogy Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) székhelye. Lengyelország, úgy tűnik, semmilyen konkrét ígéretet nem kapott cserébe azért, hogy elfogadta a többség akaratát. Június 18-án eldőlt, hogy Budapesten lesz az európai kutatás zászlóshajójának szánt Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) székhelye. A magyar fővárost azt követően hirdették ki győztesnek, hogy a többi tagállam elsöprő támogatását látva Lengyelország végül visszalépett a versenytől. Magyarország ezzel az új tagállamok közül a második (Lengyelország már otthont ad a külső határőrizeti ügynökségnek, a Frontexnek), ahol egy közösségi ügynökség működik. Bár előzőleg számos találgatás látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az EU mit kínál majd fel cserébe Varsónak azért, hogy lemondjon a túlnyomó többség támogatását élvező Budapest javára, úgy tűnik, hogy a lengyelek nem kaptak ilyen ígéretet. Mojce Kucler Dolinar szlovén kutatási miniszter és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter is úgy nyilatkozott a döntést követően, hogy a tagállamok egyetértettek abban: nem szabad vigaszdíjat kiosztani vagy kompenzációs rendszert kialakítani, mert az rossz példát szülne. A lengyel kutatási miniszter ugyanakkor az ülést követően azt mondta, hogy az EITI 18 fős igazgatótanácsában egy lengyel állampolgár is helyet kap majd (erre egyébként legalább egy magyarnak is van esélye), a németek továbbá felajánlották Varsónak az együttműködést egy tudás és innovációs társulásban (KICs) való közös részvételt illetően. A társulások amelyek keretében kiválósági kritériumok alapján az igazgatótanács által kiválasztott egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok vesznek majd részt kezdetben három területen végeznek majd kutatómunkát az EITI által kialakítandó útmutatások alapján. Ezek: információs-kommunikációs technológiák (ICT), éghajlatváltozás és alternatív-megújuló energiaforrások. Értesülések szerint Varsó több igénnyel is fellépett, így például garanciát szeretett volna kapni egy KICs-ben való részvételre, továbbá azt is szorgalmazta, hogy az igazgatótanács egyfajta utazó cirkuszként időről időre Wroclawban tartsa az üléseit. A lefektetett szabályok értelmében egy tudás és innovációs társulásban minimum három országnak kell részt vennie. Magyarország Debrecen révén a nemzetközi neutronközpontban (részecskegyorsító központban) is érdekelt, de erről nem rövid távon várható döntés. A BruxInfo úgy tudja, hogy hazánknak van jelöltje a tagállami rendőri szervek nyomozását támogató Europol igazgatói posztjára is, ami január 1-jén ürül meg. A döntés október körül várható.