FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER

Átírás

1 FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER 42194/2/2007. Előterjesztés a Kormány részére a hegyközségekről szóló évi CII. törvény módosításáról Budapest, július

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Véleménynyilvánítási határidő: 12 munkanap EüM GKM HM IRM KvVM OM ÖTM SZMM PM MeH LB LÜ név: egyetért nem ért egyet észrevételt tett határidőben nem adott véleményt Állampol. Jogok Orsz. Biztosa MgSzH MVH B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Véleménynyilvánítási határidő: 12 munkanap HNT MOSZ MAGOSZ Magyar Agrárkamara név: egyetért nem ért egyet észrevételt tett határidőben nem adott véleményt

3 3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A hegyközségi szervezetek működését érintő gazdasági környezet megváltozása, valamint a kormányzati kiadások csökkentése, ésszerű felhasználása szükségessé tette a hegyközségi szervezetek törvényi szabályozásának felülvizsgálatát, és a hegyközségek költséghatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtését. A tervezett módosítás célja, hogy hatékonyabban és gazdaságosabban működtethető hegyközségi szervezetek jöhessenek létre, a megalakult hegyközségek pedig a korábbiaknál rugalmasabban szervezhessék meg működésük pénzügyi alapjait. A tervezetben a módosításra tett javaslatokat három nagy csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartozó módosításokat az indokolja, hogy a törvény 5. -ában az önálló hegyközség-alakítás feltétele a jelenlegi 50 hektárról 500 hektárra változik. Emiatt szükséges rendezni a jelenleg létező hegyközségek átalakulásának kérdéseit. A hegyközségi szervezeteknek a törvény hatályba lépését követően 90 napjuk van arra, hogy az új feltételek szerint átalakuljanak. Az átalakulás beolvadással, vagy összeolvadással történhet meg. Azokon a településeken pedig, ahol a törvényi kötelezés ellenére sem alakul át a hegyközség, vagy az érintett hegyközségek nem tudnak megállapodni az átalakulás feltételeiben, a borvidéki hegyközségi tanács hivatalból dönt az egyesülésről. Az átalakuláshoz kapcsolódóan a 6. és 7. elhagyását tartjuk indokoltnak, mivel ezek a rendelkezések az 1994-ben hatályba lépő törvényre vonatkozóan állapítottak meg átmeneti rendelkezéseket. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának előzetes felmérése alapján a törvénymódosítás eredményeképpen a hegyközségek száma az alábbiak szerint változna: Borvidék Hegyközségek száma jelenleg Hegyközségek várható száma a módosítást követően Csongrádi 10 4 Hajós-Bajai 7 3 Kunsági Ászár-Neszmélyi 13 4 Badacsonyi Balatonfüred-Csopaki Balatonfelvidéke 15 6 Etyek-Budai 6 6 Móri 3 2 Pannonhalmi 7 2

4 4 Nagy-Somlói 4 4 Soproni 8 8 Balatonboglári Pécsi 8 3 Szekszárdi 6 4 Villányi 6 5 Bükki 14 3 Egri 15 8 Mátrai Tokaji Zalai 16 4 Tolnai 19 4 Összesen: A második csoportba a hegyközségek működőképességének javítását célzó módosítások tartoznak, így a hegyközségi járulékminimum bevezetése, és új bírságolási lehetőségek meghatározása. A 49. -ban a hegybíró lehetőséget kap arra, hogy a hegyközségi tagsági kötelezettség bejelentését elmulasztót és az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítő hegyközségi tagot bírsággal sújtsa. A beszedett bírság a hegyközségi szervezetet illetné meg. A módosítással lehetővé válna, hogy a hegybíró a jogszabályban meghatározott határidőt követően is kiadhasson származási bizonyítványt, igazolást az ügyfél részére. A jelenlegi szabályozás szerint erre nincs lehetősége. Több olyan esetről is tudomásunk van, hogy a bortermelő a származási igazolás késedelmes megkérése miatt borát nem tudja forgalomba hozni, mivel származási igazolás hiányában forgalomba hozatali engedélyt nem kaphat. A késedelmes igénylést indokolt késedelmi bírság megfizetéséhez kötni, hogy az ügyfél továbbra is arra legyen ösztönözve, hogy származási bizonyítványt, igazolást a jogszabályban megjelölt időpontig igényelje. Ez a lehetőség a feketegazdaság visszaszorítását is szolgálja, mivel a származási bizonyítványt nem kapott termelő illegálisan próbálja meg borát értékesíteni. Új eleme a tervezetnek a hegyközségi járulékminimum. Ez a hegyközségek járulékbevételét tenné biztosabbá, tervezhetőbbé, továbbá növekedne a járulékbevételek összege is. A borvidéken belül is egységesebben történne a járulék meghatározása, mivel a járulék minimuma rögzítésre kerül. A harmadik csoportba tartozó módosításokkal a törvény szövegének pontosítására teszünk javaslatot, amelyek a hegyközségi szervezetek működésének tapasztalatai alapján váltak szükségessé. Ennek keretében módosul a 30. (2) bekezdése, aminek pontosítására az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese egy novemberében készült jelentésében hívta fel a figyelmet. A pontosító jellegű

5 5 módosítás lényege, hogy a bekezdés szövegébe a földrészlet kifejezés helyett a termőföld szó kerül be. Pontosításra kerül továbbá a hegyközségi tagsági státusz. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy csak borvidéken alakítható hegyközség, azok tagjai tehát csak borvidéken folytathatnak szőlészeti és borászati árutermelő, illetve felvásárló tevékenységet. Borvidéken kívüli szőlészeti és borászati árutermelő, illetve felvásárló nem lehet tagja a hegyközségnek, azonban ilyen tevékenységet csak akkor folytathat, ha eleget tesz a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendeletben foglalt kötelezettségeinek. A kötelező tagságon kívül önkéntesen tagságot vállalhat az a természetes személy, aki a borvidéken belül 1000 m 2 -nél nem nagyobb területen szőlőt művel, vagy termését értékesíti, illetve árubort készít. A hegyközségi törvény módosításával egyidejűleg javaslatot teszünk a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény módosítására. A Bortörvény 7. -a értelmében árutermő szőlőt telepíteni és kivágni csak engedéllyel lehet. A Bortörvény 43. -a rendelkezik az engedélytől eltérő telepítések szankcionálásáról, de nem rendelkezik az engedély nélkül telepített ültetvények helyzetéről. Az engedély nélkül telepített, illetve kivágott ültetvények utólagos engedélyezésére vagy szankcionálására jelenleg nincs lehetőség, azonban a gyakorlatban számos ilyen eset szükséges kezelni. II. Kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a Kormányprogramhoz III. Előzmények: A hegyközségi szervezetek működését érintő gazdasági környezet megváltozása, a kormányzati kiadások csökkentése, ésszerű felhasználása szükségessé teszi a hegyközségek átalakulását, költséghatékonyabb működtetését. A normatervezet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa javaslatai alapján, és a szervezettel történő egyeztetések eredményeként került kidolgozásra. IV. Várható szakmai-, gazdasági-, társadalmi hatások: A törvény módosítása mintegy szőlőtermesztőt és adóraktárt érint közvetve. A jelenlegi szabályozás változatlanul hagyása a hegyközségi rendszer működésképtelenné válásához vezethet, ami az ágazati szereplők piacra jutásának, illetve az Európai Uniós támogatások elérésének megnehezülését, vagy lehetetlenné válását eredményezheti.

6 6 V. Fennmaradt vitás kérdések - VI. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): állami vagy szakmai felügyeletek által, a szolgáltatók által ügyfeleik felé A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: Miniszter, Államtitkár X X X X X X X X X X

7 7 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és az igazságügyi miniszter előterjesztését a hegyközségekről szóló évi CII. törvény módosításáról, és elrendeli a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez való benyújtását. A Kormány a törvényjavaslat országgyűlési előadójának kijelöli a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert.

8 évi törvény a hegyközségekről szóló évi CII. törvény módosításáról Tervezet 1. A hegyközségekről szóló évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek) megalakítását, egyesülését és szétválását, megszűnését, önkormányzatuk szervezetét, működését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványaikat. 2. A Htv. 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. A törvény személyi hatálya a szőlő- és bortermelő, illetve felvásárló tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki. 3. A Htv. 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Szőlészeti és borászati árutermelő, illetve felvásárló tevékenység borvidéken csak hegyközség tagjaként folytatható, nem borvidéki településeken pedig csak akkor, ha a termelő eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi és adatszolgáltatási kötelezettségének. 4. A Htv. 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. E törvény alkalmazásában a) termelő: aki 1000 m 2 -nél nagyobb területen szőlőt művel, vagy termését értékesíti, illetve árubort készít,

9 9 b) felvásárló: aki szőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol. 5. A Htv. 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a borvidéki településeken. Önálló hegyközség abban az esetben alakítható, ha azok közigazgatási területén legalább ötszáz hektár szőlőültetvény van, és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz hegyközségi tag termelő használatában vannak. Hegyközség csak ugyanazon borvidék települései részvételével alakítható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól az illetékes hegyközségi tanács kérelemre eltérést engedélyezhet, ha az (1) bekezdés alapján alakítandó hegyközség települései közötti távolság közúton több lenne, mint 60 kilométer, illetve ha az ötszáz hektárnál kisebb területen alakítandó hegyközség bevétele megalapozza az önálló hegyközség stabil, hosszú távú, adósságmentes működését. Nem engedélyezhető azonban olyan hegyközség megalakítása, amelynek területe nem éri el a 100 hektárt. (3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a közgyűlés által kijelölt személy nyújtja be az illetékes hegyközségi tanácshoz, amely a kérelmet közigazgatási határozatban bírálja el. A határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa bírálja el. 6. A Htv a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell/ a) a hegyközség elnevezését, székhelyét, valamint a hegyközséghez tartozó települések nevét, 7. lép: (1) A Htv a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés /A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozzék/

10 10 d) döntés egyesülés, szétválás, valamint körhegybíróság alakítása (csatlakozás, kiválás) és más települések hegyközségéből településrész átcsatolása miatt kiváló hegyközségi tagok, valamint önkéntes tagságot vállalók felvételének és kiválásának kérdésében, (2) A Htv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az alapszabály lehetővé teheti a közgyűlésnek részközgyűlések formájában történő megtartását. 8. A Htv ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Harminc főt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt kell választani. A választmány jogkörét ez esetben az elnök, a hegybíró és a közgyűlés által megbízott egy tag, vagy az elnök és két megbízott tag együttesen gyakorolja. 9. lép: (1) A Htv a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés /A hegybíró/ f) vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések, kivágások és az újratelepítési jogok nyilvántartását, és rendszeresen ellenőrzi az ültetvénykataszterben nyilvántartott területek állapotát, annak valóságtartalmát, (2) A Htv ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: /A hegybíró/ h) az engedély nélkül telepített illetve kivágott szőlőültetvényekről értesíti a növénytermesztési hatóságot. (3) A Htv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A hegybíró a tevékenységéről minden választmányi ülésen, illetve a 15. (2) bekezdésében említett esetben minden közgyűlésen beszámol a tevékenységéről. (4) A Htv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

11 11 (4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki legalább középfokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén e vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de megválasztásától számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró munkaviszonya megszűnik. (5) A Htv a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Egy személy nem körhegybírói státusban, legfeljebb 3 hegyközségnél láthat el hegybírói feladatot. 10. (1) A Htv. 17/A. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A körhegybírósághoz csatlakozni, vagy abból kiválni az érintett hegyközségek eltérő megállapodásának hiányában - a naptári év első napjával lehet. A kiválási vagy csatlakozási szándékról az érintett hegyközséget legalább három hónappal korábban értesíteni kell. (2) A Htv. 17/A. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A körhegybírót pályázat alapján - az érdekelt hegyközségek közgyűlései külön-külön megválasztják. A körhegybíró megválasztásához a leadott szavazatok többsége szükséges. (3) A Htv. 17/A. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A körhegybíró valamennyi érintett hegyközség választmányának tagja és az üléseken tevékenységéről beszámol. 11. A Htv a helyébe a következő rendelkezés lép: 22. (1) A hegyközség egyesüléssel, több hegyközségre történő szétválással vagy a település borvidéki besorolásának törlésével szűnik meg. Az egyesülés történhet összeolvadással, illetve beolvadással (a továbbiakban együtt: egyesülés). (2) Összeolvadás esetén az egyesülő hegyközségek megszűnnek, és vagyonuk, valamint közigazgatási jogosítványaik a létrejövő új hegyközségre, mint jogutódra száll át.

12 12 (3) Beolvadás esetében a beolvadó hegyközség megszűnik, és annak vagyona, valamint közigazgatási jogosítványai az átvevő hegyközségre, mint jogutódra száll át, amelynek elnevezése és székhelye változatlan marad. Beolvadásra kerülhet sor akkor, ha a befogadó hegyközség taglétszáma, és szőlőültetvényének területe nagyobb a beolvadni szándékozó hegyközségnél. (4) Az egyesülésben érintett hegyközségek közgyűlései külön-külön, a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával határoznak. A döntést követően az érintett hegyközségek egyesülési szerződést kötnek, amelyben megállapodnak az egyesülő hegyközség birtokában lévő okiratok és adatok átadásáról, valamint vagyonuk rendezéséről. (5) Az egyesülési szerződés megkötését követően az egyesüléssel létrejött hegyközség alakuló közgyűlést tart. (6) A hegyközségek egyesülése nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit. 12. A Htv a helyébe a következő rendelkezés lép: 23. (1) A hegyközség több hegyközségre szétválhat, ha a szétválással létrejövő hegyközségek megfelelnek az 5. -ban foglaltaknak. A szétválásról hozott közgyűlési határozatban rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. (2) A hegyközség jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválással létrejövő jogutód hegyközségekre szállnak át. (3) A hegyközségek szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit. 13. A Htv a helyébe a következő rendelkezés lép: 24. (1) Az összeolvadással létrejött hegyközség, illetve a szétválással létrejött hegyközségek alakuló közgyűlést tartanak, amelynek feladata az alapszabály megalkotása, valamint a tisztségviselők megválasztása. (2) Az érintett hegyközségi tagokból alakult, 3 vagy 5 tagú előkészítő bizottság összehívja az alakuló közgyűlést, és gondoskodik az alapszabály tervezetének elkészítéséről is.

13 13 (3) Az előkészítő bizottság a hegyközség tagjait az alakuló közgyűlés helyéről és idejéről írásban értesíti úgy, hogy azok az alakuló közgyűlésről legalább nyolc nappal korábban tudomást szerezhessenek. (4) Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint 50 %-a jelen van. Ha az alakuló közgyűlés nem határozatképes, az eredménytelen közgyűlést követő tizenöt napon belül új alakuló közgyűlést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon legalább tíz tag megjelent. (5) Az alakuló közgyűlés a határozatait - az alapszabály elfogadásáról hozott határozat kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény és az alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, s két tag hitelesít. (7) Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. 14. (1) A Htv. 26 -a (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: /A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől), székhelyétől függetlenül -/ b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén szőlőt, mustot, bort vásárol, c) az a természetes személy, aki a hegyközség működési területén 1000 m 2 -nél nem nagyobb területű szőlőt művel, és annak termését forgalomba hozza. (2) A Htv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területéről felvásárol. (3) A Htv a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: Hegyközségi tagságot vállalhat minden olyan természetes személy, aki a hegyközség működési területén 1000 m 2 -nél nem nagyobb területen szőlőt művel (a továbbiakban: önkéntes tag). 15.

14 14 (1) A Htv ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A termelő hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi. (2) A Htv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A hónap utolsó napjával megszűnik a hegyközségi tagsági viszonya annak a tagnak, aki a termelőtevékenységgel felhagy, illetve a szőlőültetvény használatát másnak engedi át. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya az év végével megszűnik, ha a tárgyévben felvásárlást nem folytat. (3) A Htv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági jogviszony ebben az esetben a bejelentés napjával szűnik meg. 16. A Htv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Aki több hegyközségnek is tagja, - a hegybíró kivételével - tisztséget csak egy hegyközségben viselhet. 17. A Htv a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Származási bizonyítványt kizárólag a 3. (2) bekezdése szerinti termelők kaphatnak abban az esetben, ha eleget tettek a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. (2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközség azon tagját, aki ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. 18. (1) A Htv ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

15 15 (1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. Amennyiben egy borvidéken csak egy hegyközség alakul meg az 5. (1) bekezdése alapján, az a hegyközség jogosult ellátni a hegyközségi tanácsi feladatokat is. Ebben az esetben a hegyközség közigazgatási ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa bírálja el. (2) A Htv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A hasonló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkező vagy egymással földrajzilag egységet képező borvidékek külön jogszabály szerint borvidéki régiót alakíthatnak. 19. A Htv ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai közül elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a titkár, akit a hegyközségi tanács pályázat alapján nevez ki. A titkár csak szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet. A titkár személyére egyebekben a 17. (4) - (5) bekezdésben a hegybíróra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A titkár tisztségénél fogva tagja a választmánynak 20. (1) A Htv ának d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: /A hegyközség/ d) a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényben feltüntetett közigazgatási szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzéseket végző szervezetek számára megkeresésre adatot szolgáltat; (2) A Htv ának f) - j) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép: /A hegyközség/ f) külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal egyedileg azonosítható adatokat továbbít a vámhatóságnak g) védi a hegyközség termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tagok tevékenységét segítő, közérdekű információkról; h) eljár a származás védelmet sértő esetekben; i) ellenőrzi szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel - tagjainál a jogszabályok és a rendtartási előírások betartását, és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít;

16 16 j) rendezvényeket, borversenyeket szervez. 21. A Htv ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: A rendtartás részét képezi a Borvidéki terv is. 22. (1) A Htv ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. A művelési ág változására egyebekben a termőföldről szóló évi LV. törvény 42. -ában foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy az ingatlanügyi hatóság a művelési ág visszaállításáról a hegyközség állásfoglalása alapján határoz. (2) A Htv ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területeket érintően a tulajdonosokat a vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviseli a vadászati jogot, és a vadászterület kiterjedésének megállapítását érintő kérdésekben. 23. (1) A Htv ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Htv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási ügyben eljáró személy kizárás (Ket ) miatt vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelő másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat. (3) A Htv a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) Aki a 28. (1) bekezdésében, vagy a 31. e) pontjában meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, azt a hegybíró a mulasztás és a kötelezettség

17 17 jogszabályi helyének pontos megjelölésével, a teljesítés határnapjának kitűzésével felszólítja kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a mulasztó a felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, a hegybíró forintig terjedő bírsággal sújtja. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A beszedett bírság a hegyközséget illeti meg. (6) Aki a szőlő, must, vagy bor származási igazolását, vagy jogszabályban meghatározott, a hegybíró által kiadandó más igazolását nem a jogszabályban meghatározott határidőig kérelmezi, az igazolást csak forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésével kaphatja meg, figyelemmel a 30. (1) bekezdésére. A bírság mértékének a kérelemben foglaltak értékével kell arányosnak lennie. 24. (1) A Htv ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A hegyközségi járulékminimumot minden hegyközségi tagnak meg kell fizetni függetlenül a területegysége, termésegységre eső járulék összegétől. A járulékminimum mértékéről a nemzeti tanács közgyűlése dönt és határozatban teszi közzé minden év november 30. napjáig. A borvidék hegyközségi tanácsa közgyűlésén december 15-ig megállapítja a borvidékre érvényes járulékminimumot, amely nem lehet kevesebb a nemzeti tanács által megállapított járulékminimumnál. (2) A Htv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) (5) bekezdés számozása (4) (6) bekezdésre változik. (3) A hegyközségi járulékot évente a közgyűlés határozza meg. A hegyközségi járulék mértéke nem lehet kevesebb, mint a borvidék hegyközségi tanácsa által a borvidékre megállapított és közzétett járulékminimum mértéke. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot szőlőtermelő esetén termőültetvényeinek területe és a szőlő vagy bortermés mennyisége, illetve szőlőterületének aranykorona-értéke alapján, a 26. (1) bekezdés c) pontja szerinti tag esetén a termésének mennyisége, felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége alapján kell meghatározni. 25. A Htv a a következő e) ponttal egészül ki: /Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy/

18 18 e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a hegyközségi szervezetek által lefolytatott egyes hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak rendjét és mértékét szabályozza. 26. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) a következő 8/A. -sal egészül ki: 8/A. (1) Ha a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül telepítették, a telepítőt határidő megjelölésével forintig terjedő mulasztási bírság kivetése mellett, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egyidejű tájékoztatásával kötelezi a telepítési engedély iránti kérelem utólagos benyújtására. (2) Amennyiben az utólagosan benyújtott telepítési engedély iránti kérelem a külön jogszabályokban előírt követelményeknek megfelel és a mulasztási bírságot a telepítő befizette, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet jóváhagyhatja. Amennyiben a telepítő kötelezettségének nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél kezdeményezi a telepített szőlő kivágását. (3) Ha a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, a kivágást végzőt határidő megjelölésével a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egyidejű tájékoztatásával kötelezi a kivágási engedély iránti kérelem utólagos benyújtására. (4) Amennyiben az utólagosan benyújtott kivágási engedély iránti kérelem a külön jogszabályokban előírt követelményeknek megfelel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet jóváhagyhatja. Amennyiben a kivágást végző kötelezettségének nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság forintig terjedő mulasztási bírságot vet ki. Záró és átmeneti rendelkezések 27. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E törvény 23. -ának (3) bekezdése és 26. -a a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.

19 19 (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Htv a, 32. -ának (5) bekezdése, 45. -ának (1) bekezdése, az 55/A. -a (2) bekezdésének második mondata, valamint a Btv ának (2) bekezdése. 28. (1) E törvény hatálybalépését követő 90 napon belül meg kell alakítani az 5. - ban meghatározott feltételeknek megfelelő hegyközségeket. (2) Ha a törvény hatálybalépésekor meglévő hegyközség nem felel meg az 5. szerinti feltételeknek, köteles a szomszédos hegyközséggel, illetve hegyközségekkel egyesülni. Az egyesülési kötelezettség kiterjed azon hegyközségekre is, akik egyébként megfelelnek az önálló hegyközség-alakítás feltételeinek, abban az esetben, ha egy másik hegyközség csak így tud eleget tenni az (1) bekezdés szerinti feltételeknek. (3) Ha a (2) bekezdése alapján egyesülésre köteles hegyközségek nem kezdeményezik az egyesülést az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül, illetve nem tudnak megállapodni az egyesülés feltételeiről, továbbá ha az egyesüléssel létrejövő hegyközség nem felelne meg az 5. szerinti követelményeknek, a borvidéki hegyközségi tanács hivatalból dönt az egyesülésről, és arról azonnal végrehajtandó hatósági határozatot hoz. A határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a nemzeti tanács bírálja el. (4) A (2) bekezdés alapján egyesülésre köteles hegyközség, vagy a borvidéki hegyközségi tanács az egyesülés helyett kezdeményezheti a nemzeti tanácsnál település borvidéki besorolásának törlését. A kezdeményezésről a település polgármesterét értesíteni kell. (5) E törvény hatálybalépését követő 60 nappal a borvidéki hegyközségi tanács jelentést készít a HNT részére a borvidék hegyközségei megalakulásának állásáról és a (2) bekezdése szerinti hatósági határozathozatal szükségességéről. (6) E törvény hatálybalépését követő 90 nappal a borvidéki hegyközségi tanács jelentést készít a borvidék hegyközségei megalakulásáról és a (2) bekezdés szerint meghozott hatósági határozatokról. 29. A 25. (1) (4) bekezdésben foglaltakat a hegybíró által vezetett ültetvénykataszterben május 16. után szereplő ültetvényekre kell alkalmazni.

20 20 Előterjesztés A hegyközségi szervezetek működését érintő gazdasági környezet megváltozása, valamint a kormányzati kiadások csökkentése, ésszerű felhasználása szükségessé tette a hegyközségi szervezetek törvényi szabályozásának felülvizsgálatát, és a hegyközségek költséghatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtését. A tervezett módosítás célja, hogy hatékonyabban és gazdaságosabban működtethető hegyközségi szervezetek jöhessenek létre, a megalakult hegyközségek pedig a korábbiaknál rugalmasabban szervezhessék meg működésük pénzügyi alapjait. A tervezetben a módosításra tett javaslatokat három nagy csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartozó módosításokat az indokolja, hogy a törvény 5. -ában az önálló hegyközség-alakítás feltétele a jelenlegi 50 hektárról 500 hektárra változik. Emiatt szükséges rendezni a jelenleg létező hegyközségek átalakulásának kérdéseit. A hegyközségi szervezeteknek a törvény hatályba lépését követően 90 napjuk van arra, hogy az új feltételek szerint átalakuljanak. Az átalakulás beolvadással, vagy összeolvadással történhet meg. Azokon a településeken pedig, ahol a törvényi kötelezés ellenére sem alakul át a hegyközség, vagy az érintett hegyközségek nem tudnak megállapodni az átalakulás feltételeiben, a borvidéki hegyközségi tanács hivatalból dönt az egyesülésről. Az átalakuláshoz kapcsolódóan a 6. és 7. elhagyását tartjuk indokoltnak, mivel ezek a rendelkezések az 1994-ben hatályba lépő törvényre vonatkozóan állapítottak meg átmeneti rendelkezéseket. A második csoportba a hegyközségek működőképességének javítását célzó módosítások tartoznak, így a hegyközségi járulékminimum bevezetése, és új bírságolási lehetőségek meghatározása. A 49. -ban a hegybíró lehetőséget kap arra, hogy a hegyközségi tagsági kötelezettség bejelentését elmulasztót és az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítő hegyközségi tagot bírsággal sújtsa. A beszedett bírság a hegyközségi szervezetet illetné meg. A módosítással lehetővé válna, hogy a hegybíró a jogszabályban meghatározott határidőt követően is kiadhasson származási bizonyítványt, igazolást az ügyfél részére. A jelenlegi szabályozás szerint erre nincs lehetősége. Több olyan esetről is tudomásunk van, hogy a bortermelő a származási igazolás késedelmes megkérése miatt borát nem tudja forgalomba hozni, mivel származási igazolás hiányában forgalomba hozatali engedélyt nem kaphat. A késedelmes igénylést indokolt késedelmi bírság megfizetéséhez kötni, hogy az ügyfél továbbra is arra legyen ösztönözve, hogy származási bizonyítványt, igazolást a jogszabályban megjelölt időpontig igényelje. Ez a lehetőség a feketegazdaság visszaszorítását is szolgálja, mivel a származási bizonyítványt nem kapott termelő illegálisan próbálja meg borát értékesíteni. Új eleme a tervezetnek a hegyközségi járulékminimum. Ez a hegyközségek járulékbevételét tenné biztosabbá, tervezhetőbbé, továbbá növekedne a

21 21 járulékbevételek összege is. A borvidéken belül is egységesebben történne a járulék meghatározása, mivel a járulék minimuma rögzítésre kerül. A harmadik csoportba tartozó módosításokkal a törvény szövegének pontosítására teszünk javaslatot, amelyek a hegyközségi szervezetek működésének tapasztalatai alapján váltak szükségessé. Ennek keretében módosul a 30. (2) bekezdése, aminek pontosítására az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese egy novemberében készült jelentésében hívta fel a figyelmet. A pontosító jellegű módosítás lényege, hogy a bekezdés szövegébe a földrészlet kifejezés helyett a termőföld szó kerül be. A hegyközségi törvény módosításával egyidejűleg javaslatot teszünk a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény módosítására. A Bortörvény 7. -a értelmében árutermő szőlőt telepíteni és kivágni csak engedéllyel lehet. A Bortörvény 43. -a rendelkezik az engedélytől eltérő telepítések szankcionálásáról, de nem rendelkezik az engedély nélkül telepített ültetvények helyzetéről. Az engedély nélkül telepített, illetve kivágott ültetvények utólagos engedélyezésére vagy szankcionálására jelenleg nincs lehetőség, azonban a gyakorlatban számos ilyen eset szükséges kezelni. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, augusztus. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter