Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Átírás

1 Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata 2006/11 XVI. évfolyam 11. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő.. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok értelmezése 6 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései 7 Településfejlesztés, -üzemeltetés Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer lehetőségei települési önkormányzatok számára (2. rész) 9 Az Európai Unió és tagországai városfejlesztési törekvései.. 12 Turisztika és sport A sport és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsolata.. 14 Európai Turizmus Fórum 15 Pályázati lehetőségek A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai 16 Hazai pályázati lehetőségek.. 17 Nemzetközi pályázatok.. 19 Pályázati hírek 19 Aktuális hírek Hazai hírek 37 Nemzetközi hírek 40 Eseménynaptár, képzések Aktuális események, képzések.. 42 Események, képzések.. 42 HIRDETMÉNY 43 A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a pénzbeli szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörváltozásról 43 Figyelmébe ajánljuk! Kiadványajánló 44 Elérhetőségek.. 45 Forródrót-elérhetőségek Felhívás 45 A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye Jelentések, tájékoztatók Víz Keretirányelv 20 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 2820/2005. számú ügyben 21 Gondolatok a kisebbségi önkormányzat működését érintő új törvényi szabályozásról 28 A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja a Duna Palota és Kiadó Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: , /10-611, Fax: , BM bmkiado@bm.gov.hu

2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Közösségi jogszabályváltozások A nemzeti regionális beruházási támogatásokról Bizottság rendeletet fogadott el a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való A alkalmazásáról (1628/2006/EK) A nemzeti regionális beruházási támogatás célja, hogy a beruházások és a munkahelyteremtés támogatásán keresztül fenntartható módon segítse elő a leghátrányosabb helyzetű régiók fejlődését. Az ilyen támogatás előmozdítja a hátrányos helyzetű régiókban működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővítését, ésszerűsítését, korszerűsítését és diverzifikációját, legfőképpen azzal, hogy a cégeket új létesítmények létrehozására ösztönzi a régiókban. Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében a rendelet csak az átlátható regionális beruházási támogatási programokra vonatkozik. A rendeletet olyan átlátható regionális beruházási támogatási programokra kell alkalmazni, amelyek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek, továbbá a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülő ad hoc támogatásokra is, amennyiben az ad hoc támogatást átlátható regionális támogatási program alapján nyújtott támogatás kiegészítésére használják fel, és az ad hoc támogatás a beruházáshoz nyújtandó teljes támogatásnak legfeljebb 50%-át teszi ki. A rendeletet a következő ágazatokban nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni: halászati és akvakultúra-ágazat; hajóépítési ágazat; szénipar; acélipar; szintetikusszál-ipar. A rendelet hatálya továbbá nem terjed ki a harmadik országokba vagy tagországokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatásokra (nevezetesen az exportált mennyiségekkel, értékesítési hálózatok létrehozásával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatásokra), valamint az importáruk helyett a hazai áruk felhasználásától függő támogatásokra. A rendelet teljes terjedelmében letölthető: Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács rendeletet fogadott el az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról. (2006/1638/EK) A rendelet szomszédsági és partnerségi eszközt hoz létre azzal a céllal, hogy közösségi támogatást nyújtson az Európai Uniót és bizonyos harmadik országokat és területeket magában foglaló jóléti és jószomszédsági térség kialakításához. A közösségi támogatást a partnerországok javára használják fel. Közösségi támogatás a tagállamok és a partnerországok és régióik közös javára használható fel meghatározott határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködés előmozdításának a céljából. A közösségi támogatást többek között az együttműködés alábbi területein belüli intézkedések támogatására kell felhasználni: a) b) c) d) e) f) g) politikai párbeszéd és reform előmozdítása; magasabb szintű jogszabályi és szabályozási harmonizáció előmozdítása valamennyi vonatkozó területen; a társulási megállapodásokban, a partnerségi és együttműködési megállapodásokban szabályozott területeken kialakított politikák kidolgozása és a tényleges alkalmazásáért felelős nemzeti intézmények és szervek megerősítése; a jogállamiság és a jó kormányzás előmozdítása, beleértve a közigazgatás hatékonyságának, valamint az igazságszolgáltatás pártatlanságának és hatékonyságának erősítését, valamint a korrupció és csalás elleni küzdelem támogatását; a fenntartható fejlődés előmozdítása minden szempontból; regionális és helyi fejlesztési erőfeszítések mind a vidéki, mind a városi területeken az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a regionális és helyi fejlesztési kapacitás növelése céljából; a környezetvédelem, a természeti értékek megőrzése és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve az édesvízi és tengeri forrásokat;

3 Jogszabályváltozások 3 h) i) j) a szociális fejlődést, a társadalmi integrációt, a nemek közötti egyenlőséget és a diszkrimináció megszüntetését, a foglalkoztatottságot és a szociális védelmet előmozdító politikák támogatása, beleértve a migráns munkavállalók védelmét, a társadalmi párbeszédet, a szakszervezeti jogok és az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartását, beleértve a gyermekmunkát is; az egészségügyet, az oktatást és a képzést előmozdító politikák támogatása, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdítása és védelme, beleértve a nők és gyermekek jogait. Programtípusok, melyek alapján a közösségi támogatást végrehajtják: a) országos, több országot érintő és határokon átnyúló stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok, amelyek az alábbiakat foglalják magukban: országprogramok vagy több országot érintő programok, amelyek egy partnerország számára biztosított segítségnyújtással, illetőleg két vagy három partnerország közötti régiós vagy szubregionális együttműködéssel foglalkoznak, és amelyben tagállamok is részt vehetnek; határokon átnyúló együttműködési programok, amelyek egy vagy több tagállam és egy vagy több partnerország közötti együttműködéssel foglalkoznak, és olyan régiókban valósulnak meg, amelyek a Közösséggel meglévő közös határaik mentén találhatók; b) a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó közös operatív programok, éves cselekvési tervek és különleges intézkedések. A több országra kiterjedő programok a régiók közötti intézkedésekre is kiterjedhetnek. A rendelet alkalmazásában a régiók közötti intézkedés a tagállamok és a partnerországok közötti, valamely tagállam vagy partnerország területén zajló, kölcsönös előnyök elérését célzó és az őket érintő közös kihívásokra választ adni kívánó együttműködés. A rendelet teljes terjedelmében elérhető: Európa kulturális fővárosa eseménysorozat Az Európai Parlament és a Tanács 1622/2006/EK számmal határozatot fogadott el az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat évekre vonatkozó közösségi fellépésének megállapításáról. Az elfogadott határozat értelmében az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat jelentőségére és hatására tekintettel, a nemzeti összetevő bevonása és az európai dimenzió megerősítése céljából megkívánja vegyes kiválasztási eljárás létrehozását nemzeti és európai szinten, valamint a szigorú ellenőrzés és a konzultáció bevezetését. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a fellépés európai hozzáadott értékét, a kijelölés után ellenőrzési időszakra van szükség, amelynek során először a kulturális programra vonatkozó követelmények teljesülésére fordítanak figyelmet, azután szaktanácsadás és segítségnyújtás igénybevételére adnak lehetőséget. A létrehozandó, hat nemzeti és hét európai szakértőből álló testület feladata felügyelni a város megnevezéséig tartó kiválasztási időszakot; később, az eseménysorozatig tartó ellenőrzési időszakban már csak a hét európai szakértő alkotta testület ( ellenőrző és tanácsadó testület ) felügyeli az ellenőrzési folyamatot, és tanácsokat ad Európa megnevezett kulturális fővárosainak. A határozat szerint létre kell hozni egy, a Bizottság által folyamatosan fenntartott és rendszeresen frissített honlapot az Európa kulturális fővárosa témában (pályázás, kiválasztás, végrehajtás és hivatkozások), mind a pályázó, mind a kijelölt városok számára támogatás és segítségnyújtás céljából. Fontos a helyes gyakorlat elterjesztésének ösztönzése, különösen a fellépés európai hozzáadott értékének biztosítása érdekében. Ezért kívánalom, hogy azok a városok, amelyek korábban Európa kulturális fővárosai lettek, a felkészülési időszakban folytatott párbeszéd során megosszák tapasztalataikat és legjobb gyakorlatukat Európa jövőbeli kulturális fővárosaival. A tagállamok és az Európai Unióhoz december 31. után csatlakozó országok városai jogosultak arra, hogy a mellékletben feltüntetett sorrendben egy évre Európa kulturális fővárosává jelöljék ki őket. A kulturális programnak teljesítenie kell az európai dimenzió és a város és polgárok kategóriákba sorolható alábbi követelményeket: az európai dimenzió kategóriában: az érintett tagállam és más tagállamok kulturális szereplői, művészei és városai közötti együttműködés előmozdítása a kultúra bármely területén, az európai kulturális sokféleség gazdagságának kiemelése, az európai kultúrák közös jellegének előtérbe helyezése; a város és polgárok kategóriában: a városban és annak környékén élők részvételének előmozdítása és érdeklődésének felkeltése, valamint a külföldiek érdeklődésének felkeltése, legyen fenntartható, és szervesen illeszkedjék a város hosszú távú kulturális és társadalmi fejlődésébe.

4 Jogszabályváltozások Az Európa kulturális fővárosává jelölésre jogosultság sorrendje: 2007 Luxembourg, Románia 2008 Egyesült Királyság 2009 Ausztria, Litvánia 2010 Németország, Magyarország 2011 Finnország, Észtország 2012 Portugália, Szlovénia 2013 Franciaország, Szlovákia 2014 Svédország, Lettország 2015 Belgium, Cseh Köztársaság 2016 Spanyolország, Lengyelország 2017 Dánia, Ciprus 2018 Hollandia, Málta 2019 Olaszország, Bulgária A határozat teljes terjedelmében elérhető: Készítette: Zsezserán Anikó ÖTM Önkormányzati Főosztály

5 Jogszabályváltozások Hazai jogszabályváltozások Az államháztartás működési rendjéről jogszabály száma és címe: 194/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) A Korm. rendelet módosításáról A módosított jogszabály címe: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet A módosítás lényege: A közbeszerzés keretében elnyert megbízások, valamint az európai uniós társfinanszírozással bonyolított pályázatok esetében a nettó 100 millió forintot meghaladó, teljesített kifizetések összegét, kedvezményezettjeit és a kifizetés időpontját kötelező nyilvánosságra hozni. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 116. szám (2006. szeptember 25.) A természetvédelmi rendeltetésű területekről jogszabály címe és száma: 201/2006. (X. 2.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű A területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról A módosított jogszabály: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terültekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet A módosítás lényege: A Natura 2000 területeken előforduló a jogszabály mellékletében meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetve tájak megőrzéséhez szükséges előírások. A módosítást elsősorban Magyarország uniós kötelezettségei indokolják. Hatálybalépés: október 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 121. szám (2006. október 2.) A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról jogszabály címe és száma: 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló A 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet A módosítás lényege: A rendelet pontosítja az állami, valamint az önkormányzati természetvédelmi őr feladat- és hatáskörét. Hatálybalépés: október 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 123. szám (2006. október 6.) A gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának évi szabályai jogszabály száma és címe: 5/2006.(X.13.) SZMM rendelet a helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának évi sza- A bályairól A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény (Kvtv.) 1. sz. mellékletének IX. helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. központosított előirányzatok cím, 6. gyermek- és ifjúsági feladatok alcímen biztosított előirányzatára terjed ki. Az előirányzat terhére a helyi önkormányzat a Kvtv. 5. sz. mellékletének 6. pontjában foglalt célokra igényelhet vissza nem térítendő támogatást. A rendelet példálózóan meghatározza a Kvtv. 5. sz. mellékletének 6. pontja szerinti gyermek- és ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos szolgáltatásokat, feladatokat, azok koordinációját. Az önkormányzat a támogatási célokat feladatellátási szerződés, illetve társulás keretében is megvalósíthatja. A vissza nem térítendő támogatáshoz pályázat keretében lehet hozzájutni, a rendelet tartalmazza a pályázatra vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: október 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 125. szám (2006. október 13.)

6 6 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok értelmezése A képviselő-testület ülésén való részvétel minősülhet-e a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából ellátott tevékenységnek? A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) módosításáról szóló évi LXVII. törvény 3. -a kizárta a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító bérletek pénzbeli megváltásának lehetőségét. Ennek megfelelően a évi általános önkormányzati választásokat követően a települési képviselők részére kizárólag az önkormányzat illetékességi területén érvényes utazási bérlet biztosítására van lehetőség a testületi, illetve bizottsági ülésekre történő utazáshoz. A Pttv. 18. (1) bekezdése szerint a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 19. (1) bekezdésének d) pontja alapján a képviselő a képviselő-testület megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet. Ebben az esetben olyan egyedi ügyről van szó, amelyben a képviselő a testület felhatalmazása alapján, annak nevében jár el. A megbízás alapján pedig a képviselő a külön döntés alapján rábízott feladatot köteles ellátni a képviselő-testület utasításainak és érdekeinek megfelelően. Álláspontunk szerint a képviselők testületi, bizottsági üléseken való részvétele tehát nem minősül sem a közgyűlés képviseletében, sem megbízásából ellátott tevékenységnek, így nincs lehetőség arra, hogy a képviselők utazási költségeit a Pttv. 18. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre hivatkozással fizessék ki. Forrás: dr. Kópiás Bence ÖTM Önkormányzati Főosztály A rovatban megjelenő jogértelmezések szakmai vélemények, és mint ilyenek, az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozata értelmében joghatás kiváltására nem alkalmasak, kötelező erővel nem bírnak.

7 Jogértelmezés 7 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Alkotmánybírósági döntés a polgármester összeférhetetlenségéről Amennyiben a polgármester összeférhetetlenségével kapcsolatban az első érdemi döntést a közigazgatási hivatalvezető kezdeményezésére eljáró bíróság hozza meg, ez ellen az első érdemi döntés ellen kizárt a más szervhez, illetve magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége [220/B/2006. AB határozat] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett amiatt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 33/A. -ának (7) bekezdése általánosságban kizárja a bíróság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. Ennek következtében abban az esetben sem lehet a döntés ellen jogorvoslattal élni, ha a polgármester öszszeférhetetlenségének és megbízatása megszűnésének kimondására irányuló eljárásban az első érdemi döntést nem a képviselő testület, hanem a bíróság hozta. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának június 15. napjáig tegyen eleget. Az Alkotmány 57. -ának (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog lényegi tartalmát a jogorvoslás lehetősége képezi: a jogorvoslat az adott konkrét szabályozás keretein belül mind fogalmilag, mind pedig tartalmát tekintve tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát. Ezt meghaladóan az Alkotmány a különböző eljárásokra vonatkozó jogorvoslati formák meghatározását, a jogorvoslati fórumrendszer megállapítását ideértve annak a szabályozását is, hogy hány fokú jogorvoslati rendszer érvényesül az adott szabályozáson belül a jogalkotóra bízza. Az Alkotmány 57. -ának (5) bekezdése a jogorvoslathoz való jogot részesíti tehát alkotmányos védelemben, nem pedig az egyes eljárásokban is eltérő és változatos formát mutató jogorvoslati formákat, illetve ezek egyes eljárási fajtánként ugyancsak eltérő fórumrendszerét. Az Ötv. 33/A. -ának (3) (7) bekezdései határozzák meg a polgármester összeférhetetlenségének megállapításával kapcsolatos eljárást. Az Ötv. e rendelkezései szerint a polgármester mindenekelőtt maga köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Amenynyiben a polgármester e kötelezettségének nem tett eleget, akkor a képviselő-testület dönt az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásáról, az összeférhetetlenség megállapításáról, bizonyos esetekben pedig hozzájárulhat az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények további fenntartásához. A polgármester a képviselő-testületi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti. Az Ötv. 33/A. -ának (6) bekezdése szerint ugyanakkor lehetőség van arra, hogy amennyiben a képviselő-testület egyáltalán nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő, akkor a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője bíróságnál kezdeményezze a polgármester összeférhetetlenségének kimondását. Az Ötv. 33/A. -a (7) bekezdésének utolsó mondatából következően teljesen kizárt azonban a jogorvoslás lehetősége akkor, amikor a hivatalvezető a képviselő testületi döntés hiányában fordul bírósághoz. Ebben az esetben a polgármester összeférhetetlenségével kapcsolatban az első érdemi döntést a hivatalvezető kezdeményezésére eljáró bíróság hozza meg, és ez ellen az első érdemi döntés ellen kizárt más szervhez, illetve magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége. Ez esetben tehát csak egyetlen fórum járhat el. A jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalma az érdemi határozatok tekintetében a jogorvoslás, vagyis a más szervhez, magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége, a jogsérelem orvosolhatósága. A jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalmát sérti, ha az első érdemi döntést követően kizárt a további jogorvoslás lehetősége. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn, és felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának június 15. napjáig tegyen eleget. Az ingatlantulajon-védelem sérelme Alkotmányellenes az a szabályozás, amely az ingatlantulajdont korlátozó egyedi döntések rendeleti formában való megjelentetésével gyakorlatilag kizárja a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtásának a lehetőségét, és ezáltal sérti a tulajdonvédelemre is garanciát nyújtó jogorvoslat lehetőségét [771/B/1999. AB határozat] Az indítványozó több beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben részletesen kifejtette, hogy őt és több más magyar állampolgárt sérelem érte azért, mert ingatlanára a települési önkormányzatot megillető elővásárlási jogot jegyeztek be. Nézete szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 25. -a és a megalkotott önkormányzati rendelet sérti az Alkotmány által biztosított tulajdonhoz való jogot, a jogállamiság elvét, valamint a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróság az indítványt részben találta megalapozottnak. Az Alkotmány 13. -ának (1) bekezdése szerint a tulajdonhoz való jog védelmet élvez. Az Alkotmányban biztosított tulajdonvédelem nem azonos a tulajdonjognak a polgári jogban kialakított fogalmán alapuló, a polgári jogban meghatározott védelemmel. Az Al-

8 8 Jogértelmezés kotmány a tulajdonjogot mint az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapját ismeri el; az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme a közhatalmi korlátozás módjától, a tulajdon konkrét jellemzőitől függ. Az elővásárlási jog nem jár a tulajdonjog elvonásával. Csak annyit jelent, hogy ha a tulajdonos el akarja adni a tulajdon tárgyát, akkor nem annak a személynek ruházhatja át a jogot, akivel egyébként megegyezne, hanem a kapott ajánlattal azonos feltételekkel az elővásárlásra jogosultnak. A tulajdonjog szempontjából ebben az esetben a rendelkezési jog korlátozásáról van szó. A korlátozás megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a rendelkezési jog csak a tulajdonjog egyik részjogosítványa, és ennek a korlátozása távol áll a tulajdontól való megfosztástól, a tulajdonhoz való jog lényeges tartalmának megsértésétől. A szerződési szabadság a piacgazdaság egyik lényegi eleme, de alkotmányos alapjognak nem tekinthető. Ezért a szerződési szabadságnak még a lényegi tartalmát is korlátozni lehet. Az Étv a a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik jogi intézményként jelöli meg az elővásárlási jogot. A 25. (1) bekezdése ennek megfelelően mondja ki, hogy azoknak az ingatlanoknak a tekintetében illeti meg elővásárlási jog a települési önkormányzatot, amelyeknél az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítása ezt szükségessé teszi. Ennek az általános megfogalmazásnak az alapján a 25. (2) bekezdése szerint a települési önkormányzat rendeletben határozza meg, hogy melyek azok a telkek, amelyeknél a településszerkezeti tervben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében az elővásárlási jogot is átfogó településrendezési intézkedésekre van szükség. Az Étv. 8. -a részletesen felsorolja, hogy a településrendezés során milyen közérdeket szolgáló feladatokat kell megvalósítani. Ezek közé tartozik az egészséges lakó- és munkakörülmények, valamint a lakosság biztonságának védelme, az értékes építmény és tájrészlet látványának védelme, a környezet és természetvédelem, a munkahelyek megőrzésének, illetve új munkahelyek teremtésének, valamint a közüzemi ellátásnak a biztosítása. A településrendezési célok esetében tehát az önkormányzat tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátásával összefüggő nyomós közérdek indokolja a szerződési szabadságnak, illetve a tulajdonjog részjogosítványaként megjelenő rendelkezési jog tekintetében a szerződő partner megválasztása jogának csekély jelentőségű korlátozását. A településrendezés céljai a korlátozást szükségessé teszik, a korlátozás pedig csekély jelentőségű, nem aránytalan. Az indítványozó azon az alapon is alkotmányellenesnek tartotta az Étv. támadott szabályát, mert az nem biztosítja a jogorvoslati lehetőséget. Kifejtette, nem az elővásárlási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését tartja jogsértőnek, hanem azt, hogy a települési önkormányzat közgyűlésének rendelete fellebbezési lehetőség megvonásával végeztette el az elővásárlási jog bejegyeztetését. Az Alkotmány 57. -ának (5) bekezdése szerint bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen áll fenn a jogorvoslat joga. A jelen esetben azonban nem bírósági, közigazgatási és más hatósági döntésről van szó, hanem települési önkormányzat képviselőtestületének rendeletéről, azaz jogszabályról. Az Étv ának (2) bekezdése alapján nem kerül sor olyan közigazgatási határozat meghozatalára, amellyel szemben jogorvoslattal lehetne élni, hanem a települési önkormányzat rendelete határozza meg, hogy melyek azok a telkek, amelyekre a megjelölt településrendezési cél megvalósítása érdekében elővásárlási jog keletkezik. A jogorvoslatra lehetőséget nem biztosító megoldás sérti az Alkotmány 57. -ának (5) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította az Étv a (2) bekezdésének és az ennek alapján megalkotott önkormányzati rendeletnek az alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság e határozatával kapcsolatban alkotmánybírói különvélemény készült. Forrás: dr. Csukás-Novák Nóra ÖTM Önkormányzati Főosztály

9 Településfejlesztés, -üzemeltetés 9 Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer lehetőségei települési önkormányzatok számára (2. rész) A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (továbbiakban: VÁTI Kht.) által fejlesztett és üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (a továbbiakban: TeIR) települési önkormányzatok számára nyújtott lehetőségeiről beszámoló cikksorozat első részében a rendszer általános bemutatására került sor. Ahogy már az említett bevezető cikkben is jeleztük, a továbbiakban néhány rövid példán, esettanulmányon keresztül vizsgáljuk meg, hogy a különböző jellegű és területi szintű gazdasági folyamatok összefüggéseinek vizsgálatában a TeIR adattárháza és szolgáltatásai milyen lehetőségeket tartogatnak az elektronikus közigazgatás ezen speciális formáját igénybe vevő települési önkormányzatok számára. Cikksorozatunk 2. részében a címen elérhető rendszer Adatkezelők menüjében található Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek nevű alkalmazás lehetőségeit mutatjuk be. Az adatkezelő menü alkalmazásai Az alkalmazás segítségével bármely hazai régióról, megyéről, kistérségről vagy településről az alapinformációkon felül elsősorban a gazdaság fejlettségével összefüggő adatok tölthetők le html lapon vagy pdf formátumban. Azoknak a felhasználóknak ajánlható, akiknek gyorsan, összetett paraméterek beállítása nélkül van szükségük előre meghatározott szempontok szerinti elemzésekre. Példánk vizsgálatának tárgya Rétság település, melynek kapcsán a településhez kapcsolódó különböző területegységek számos mutatói közül a munkanélküliséggel kapcsolatosakat tekintjük át. Első lépésben lehetőség van bármely hazai település keresésére, melynek hatására az alkalmazás felülete automatikusan a releváns területegységeket mutatja, a térbeli elhelyezést pedig egyszerű áttekintő térkép segíti. Általános térképi információt is kaphatunk a vizsgált településről, illetve annak kistérségéről:

10 10 Településfejlesztés, -üzemeltetés A vizsgált település régió-megye-kistérség szerinti besorolását is elvégzi a program. Rétság esetén ez Észak-Magyarország, Nógrád megye, illetve a Rétsági kistérség. Regionális szinten jelenleg 17 db mutató vizsgálható. Néhány ezek közül: a területegység elhelyezkedése, egy lakosra jutó bruttó hazai termék, a lakónépesség számának változása az utóbbi 10 évben, a munkanélküliségi ráta alakulása az utolsó 5 évben, Sorszám Településnév Állandó népesség (fő) 1 Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenő Felsőpetény Horpács Keszeg Kétbodony Kisecset Legénd Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nőtincs Ősagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács 782 A munkanélküliségi adatok összehasonlításában egy 5 évet felölelő adatsort bemutató vonaldiagram generáltatható az alábbi eredménnyel: A régiók munkanélküliségének változása Mint az alábbi táblázat mutatja, az egy-egy régióhoz kapcsolódó pontos értékek is megadja a rendszer. Észak-Magyarországra vonatkozóan a következő adatsor látható: Az Észak-magyaroszági régió munkanélküliségi rátája (%) 10,3 9, ,1 10,8 11,2

11 Településfejlesztés, -üzemeltetés 11 Megyei és kistérségi szinten is több mutató választása lehetséges. A keresőbe írt település automatikus megyei besorolása miatt minden lekérdezés Nógrád megyére, illetve a Rétsági kistérségre vonatkozik. A munkanélküliségi ráta alakulását tekintve összehasonlításban kapjuk meg a területi szintek adatait. A választott területi szint, illetve a magasabb szintek adatai megjeleníthetők. Igény szerint a pontos értékek táblázatban is lekérdezhetők. Magasabb területi szintekkel összehasonlításban Nógrád megye (balra) és a Rétsági kistérség (jobbra) munkanélküliségének alakulása Települési szinten egy átfogó, minden mutatót tartalmazó kiadvány letöltésére van lehetőség pdf formátumban. Ilyen, több diagramot, kartogramot és táblázatot együtt tartalmazó kiadvány letöltésére a magasabb területi szintek esetén is lehetőség van. Végezetül a számtalan mutató közül két példát emelünk ki, bemutatva, hogy a vonaldiagramos megjelenítésen kívül, ahol az ábrázolás jellege megkívánja, a vizsgált területre más megjelenítési formájú információk is kaphatók. Rétság kistérség lakónépességének változása Rétság kistérség vándorlási egyenlege Elmondható, hogy a Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek alkalmazás olyan felhasználók számára ideális, akik gyorsan, komplex elemzés összeállítása nélkül szeretnének valamely hazai területegységről általános információkat kapni. Készülő pályázatba, az adott területi szint társadalmi, gazdasági fejlődési tendenciáival kapcsolatos diagramok, táblázatok néhány másodperc alatt beilleszthetők. Következő cikkünkben egyelőre maradunk a gyorsan előállítható területi információknál: rövid, illusztrált példán mutatjuk be a Területi elemzések alkalmazás lehetőségeit. Egy egészen más, jóval nagyobb felhasználói interaktivitást, ugyanakkor több időt igénylő elemzési lehetőségeket kínáló alkalmazás esettanulmányait cikksorozatunk 4. részétől követhetik.

12 12 Településfejlesztés, -üzemeltetés Az Európai Unió és tagországai városfejlesztési törekvései Az Európai Unió népességének több mint 80%-a él városokban vagy városi agglomerációkban, miközben a városok biztosítják a vidéken élők számára is a munkahelyeket, az oktatást, az egészségügyi ellátást, a szolgáltatások meghatározó részét. A tagországok várospolitikájával szembeni uniós elvárások közvetetten a közös alapelveken, az EU kohéziós politikáján keresztül fogalmazódnak meg, ahol cél az azonos alapelvek érvényesítése. 1. Az Európai Unió várospolitikájának kialakulása Az EU strukturális politikájának célkitűzései periódusonként folyamatosan átalakulóban vannak, ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető a területi kohézió és a városfejlesztési törekvések fokozatos erősödése. Az EU elődjének tekinthető Európai Közösség ben fogadta el az első olyan dokumentumot (Green Paper on Urban Development), mely a városok gazdasági, társadalmi és környezeti problémáinak egységes kezelésére hívta fel a figyelmet, és a tervezés összehangolását sürgette. Az így megfogalmazott célok megjelentek az EU strukturális támogatások közötti első városfejlesztési akcióiban, az ún. Urban Pilot Projectek megvalósításában. A program jelentőségét mutatta, hogy ez volt az első olyan akció, amelyben az EU kifejezetten városfejlesztési célokat támogatott, ami egyértelműen jelezte egy markáns városfejlesztési politika megjelenítését. A várospolitika hivatalos térnyerése a Lille-ben 2000 novemberében megrendezett, a városfejlesztésben illetékes miniszterek informális konferenciájától datálható, ahol a korábbi előzményekre is hivatkozva a miniszterek kinyilvánították készségüket egy városfejlesztési politika kidolgozására. A városok szerepének felismerése révén mind az Európai Unió, mind sok tagország fejlesztéspolitikája törekszik a városok kiemelt kezelésére. A figyelem közvetlenül városokra irányítása az unió strukturális politikájában is markánsan megjelenik, így a Közösségi Stratégiai Iránymutatás követelményei szerint a nemzeti fejlesztéspolitikáknak kiemelt célja kell legyen a városi dimenzió. Az uniós és tagországi törekvések, beleértve Magyarország törekvéseit is, kellő hangsúlyt adnak a városfejlesztésnek a közötti időszakra. A városfejlesztési iránymutatások, melyek kidolgozásában a Magyarország is együttműködve a magyar városokkal, tervező- és kutatóintézetekkel aktívan részt vállalt, az Európai Bizottság Kohéziós politika és városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és a foglalkoztatáshoz című munkaanyagában fogalmazódtak meg részletesen, hozzájárulva a Közösségi Stratégiai Iránymutatás véglegesítéséhez. Az EU városfejlesztési elvárásai arra irányulnak, hogy a regionális fejlesztési programokon belül a városfejlesztési akciók kellő hangsúlyt kapjanak. Ennek érdekében a Bizottság figyelemmel kíséri a nemzeti fejlesztési tervek kidolgozását, illetve számos területen alapvetően az URBACT program és az EUKN projekt (lásd később), valamint új uniós hitelkonstrukciók ( Jessica ) bevezetésének végrehajtásán keresztül is támogatja a tagországok városfejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. 2. Közösségi Kezdeményezések, az URBAN program tapasztalatai A Közösségi Kezdeményezések célja az volt, hogy közös megoldásokat találjon az unió egészét érintő problémákra. A közösségi kezdeményezések a gazdasági és társadalmi kohéziós célok végrehajtása érdekében működnek, de a nemzeti fejlesztési tervek és operatív programok nemzeti szintű koordinálásával szemben ezeket központilag, az Európai Bizottság által koordinálták. A közösségi kezdeményezések másik célterületének számított, hogy specifikus, úttörő jellegű, innovatív megközelítések részesüljenek támogatásban. A kezdeményezésekben részvevők kötelezték magukat arra, hogy eredményeik közkinccsé váljanak annak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni a megszerzett tapasztalatokat. Az Urban Pilor Projects (UPP) folytatásaként az URBAN program az közötti programozási időszakban a Közösségi Kezdeményezések keretében indult, majd folyamatos új programok indításával (URBAN I. és II., URBAN Audit) segítette integrált városfejlesztési elképzelések megvalósítását. Az URBAN közösségi kezdeményezés a válságban lévő városrészek és városias területek fenntartható fejlődését igyekezett elősegíteni. Olyan városi fejlesztési stratégiákat támogat, amelyeket a helyi irányítók dolgoztak ki szociális partnerek, privát szervezetek, lakossági csoportok és más partnerek bevonásával. Az URBAN program projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozták. Az EU az URBAN programok keretében lehetőséget biztosított a régi tagországok városai számára, hogy integrált fejlesztési programokon révén segítsék városaik újjászületését, városrészek szerkezetátalakítását, leromlott területek rehabilitálását. Ezek a komplex programok új városrészek kialakítását tették lehetővé, a kulturális örökség megvédését, a környezeti terhelések csökkentését, a megszűnt iparterületek, rozsdaövezetek újrahasznosítását, a közlekedési rendszerek javítását, valamint az ezzel is összefüggő foglalkoztatási és átképzési gondok enyhítését, a közbiztonság erősítését, a bűnözés viszszaszorítását. Az URBAN programot az új tagországok számára nem nyitották meg, a program 2006 végével zárul.

13 Településfejlesztés, -üzemeltetés Tapasztalatcsere a városfejlesztésben az URBACT program Az URBAN programokban rész vevő városok tapasztalatainak hasznosítására év elejétől indult szintén a Közösségi Kezdeményezések keretében az URBACT program, amely az URBAN programokban szerzett legjobb gyakorlat megismerését és terjesztését segíti, és az integrált városfejlesztési elképzelések megvitatására, végrehajtásuk tapasztalatainak átadására jött létre. Célja az eredményes módszerek terjesztése, a tapasztalatcsere élénkítése az URBAN programok résztvevői, városai és partnerei között, valamint a tevékenységek alapján levonható tanulságok megfogalmazása és továbblépési lehetőségek felvázolása. A különböző tématerületekre felállított hálózatokban nyert tapasztalatok hasznosítása érdekében a program súlypontja ma már egyre inkább a hálózati munkában eddig elért eredmények feldolgozása és hasznosítása irányába mozdul. Megindult a hálózatok közötti átfedésekből leszűrhető tanulságok feldolgozása (cross-cutting), városfejlesztéssel összefüggő szemináriumok és konferenciák szervezése, illetve erre irányuló tagországi törekvések felkarolása. A program fejlesztésének további lépéseként megtörtént a program weboldalának továbbfejlesztése ( valamint egy úgynevezett virtuálisfile-oldal megnyitása, ahol meghatározott tématerületek áttekintő elemzése és továbblépési lehetőségek felvázolása található. Ezen a területen elsőként a lakótelepekkel kapcsolatos tapasztalatokat, esettanulmányokat, kutatásokat tette közzé négy ország, köztük Magyarország. A dokumentumok feldolgozását és értékelését követően egy átfogó tanulmány készül a kérdéskör áttekintésére. A további virtuálisfile-témákat a közeljövőben írják ki. Az URBACT program 2007 utáni továbbvitelének legfontosabb célkitűzése a lisszaboni göteborgi irányelvekkel való integráció támogatása, az integrált városfejlesztési programok kidolgozásának és végrehajtásának segítése, legfőképpen a városok közötti tapasztalatcserével, a felgyülemlett legjobb gyakorlatok közzétételével. 4. Hozzájárulás a városfejlesztéshez az EUKN projekt Az EU területfejlesztésben és várospolitikában illetékes miniszterei november 30-án, Rotterdamban egyetértettek abban, hogy a városfejlesztés kérdésköre kiemelt szerepet tölt be az Európai Unió napirendjén, a nemzeti és uniós politikai stratégia kialakításában. Magyarország egyetértésben a többi tagállammal támogatta az Európai Városok Tudáshálózata (EUKN) informatikai hálózat kiépítését, mely tudást és tapasztalatot halmoz fel a városok szereplői, a városfejlesztésben érintettek révén és számára. Az EUKN (European Urban Knowledge Network) projekt keretében kifejlesztett és folyamatosan fejlődő weboldal ( a városfejlesztési politikák tudás- és tapasztalatanyagát hordozza, kiszélesítve aktuális hírekkel és információkkal. A weboldal támogatása mellett hazai feladat a magyar hálózat kiépítése és üzemeltetése. A hálózaton keresztül a feladat nemcsak hasznosítható dokumentumok elérhetővé tétele, hanem egy folyamatos kapcsolatépítés a városokkal, a városok között, valamint a tervezőkkel és kutatókkal annak érdekében, hogy a legjobb gyakorlatot kölcsönösen megismerhessék, mások tudását átvegyék és hasznosíthassák. A projekt feladatának tekinti Nemzeti Kapcsolattartók (National Focal Point NFP) hálózatának kiépítését, azaz olyan tagországi intézmények kijelölését, melyeknek feladata a projekt tagországi végrehajtása, tagországon belüli rendszer kifejlesztése meglevő rendszerek összekapcsolása, illetve a városfejlesztéshez kapcsolódó egyéb feladatok (folyamatos információ és hírszolgáltatás) ellátása. A Nemzeti Kapcsolattartók hálózatának kialakítása jelenleg folyamatban van. 5. A as programidőszakban várható új várospolitikai irányvonalak A os programidőszakhoz képest 2007-től több változás is várható a kohéziós politika és annak támogathatósági területeiben, amelyek közvetetten érintik a településrendszer és a városok támogathatóságát is. EU-szinten az alábbi irányvonalakhoz kapcsolódva jelennek meg azok a szakpolitikák, melyek közvetetten vagy közvetlenül összefüggésbe hozhatók a városok és városi térségek fejlesztésével: olyan politikák, melyek a gazdasági versenyképességet és foglalkoztatás növelését segítik; olyan politikák, melyek a gazdasági és társadalmi kohéziót célozzák; olyan politikák, melyek segítik a települések/városok bekapcsolódását a transz-európai hálózatokba, vérkeringésbe; olyan politikák, melyek a fenntartható fejlődést és a városi életminőség javulását célozzák től kiemelten az integrált stratégiák kialakítását támogatják, amelyek segítik leküzdeni a városokat és városi agglomerációkat érintő gazdasági, környezeti, társadalmi problémák nagyfokú koncentrációját, ugyanakkor támogatják a városok és ezen keresztül térségük versenyképességét és a foglalkoztatást. A tagállamok saját hatáskörükben határozzák meg, hogyan kívánják kezelni a városi kérdéseket: nemzeti programként vagy a regionális programok részeként. A tagállamok szintén delegálhatnak városokat mint partnereket az operatív programok végrehajtásához és a monitoring bizottságába. Az operatív programok benyújtásakor a tagállam maga határozza meg, mely városokra vonatkozik a program, és hogyan kívánják delegálni a városi hatóságokat az intézkedések menedzsmentjébe. A Bizottság szintén kiemelten kezeli a hanyatló városi körzetek rehabilitálását, ezért az ERFA által támogatott programokon belül 15%-ig tervezhet képzéshez, foglalkoztatáshoz, társadalmi integrációhoz kapcsolódó ESZA (Európai Szociális Alap) támogatásokat. A rendelkezésre álló pénzügyi források egy részét természetesen együttműködési hálózatokra, tapasztalatcserére lehet, illetve kell fordítani, ahol a partnerek legfőképpen maguk a városok. Az EU várospolitika célja tehát egy olyan dinamikus rendszer megteremtés és támogatása, mely az élhető városok hálózataként működik. Ez azt jelenti, hogy a városok a térszervezés azon elemei, melyek kisebb-nagyobb tér-

14 14 Turisztika és sport A sport és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsolata A sport és a turisztika helye az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ez volt a fő napirendi téma az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának november 7-i ülésén. A bizottság előtt először Kleinheincz Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervezési Főosztályának vezetője számolt be arról, hol van a sport és a turisztika helye az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT, illetve korábbi elnevezése szerint II. Nemzeti Fejlesztési Terv). Mint elmondta, az EU kohéziós politikáját megjelenítő Közösségi Stratégiai Iránymutatás alapján a sport önmagában nem támogatható, de rekreációs, egészségügyi intézkedésekhez például rekreációs és szabadidőközpontok létesítéséhez, illetve turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan támogatást kaphat. Ennek megfelelően a sport kérdésköre a Társadalmi megújulás prioritásban, a humán infrastruktúra fejlesztése alfejezetben, az alábbiak szerint jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Tervben: Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük a felsőoktatási innovációs központokat, az ipari-technológiai parkokat, a konferenciaközpontokat, valamint a közösségi célokat szolgáló tereket például az intelligens könyvtárakat, a sport- és rekreációs létesítményeket. Fentiek alapján a sportlétesítményekkel kapcsolatos támogatások a Társadalmi infrastruktúra Operatív Programban kaphatnak helyet. Mint ismeretes, Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. Ezt az összeget az egyes operatív programokban 15%-os önerő hazai kormányzati társfinanszírozás vagy magántőke egészíti ki. Ezzel együtt 265 Ft/eurós áron az ÚMFT keretében fejlesztésre összesen 6875,27 milliárd forint forrás áll rendelkezésre. A kormány a különböző ágazati operatív programokat a tervek szerint decemberben nyújtja be az Európai Uniónak, és 2007 januárjában kezdődhet meg a pályáztatás. Ennek irányító hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz, amely szakmai kritériumrendszer alapján fog dönteni a források felhasználásáról. A Sport- és Turisztikai Bizottság ezután több albizottság megalakításáról döntött. A Sport albizottság elnökének 10 igen szavazat és 8 tartózkodás mellett dr. Gyenesei Istvánt, a Somogyért Egyesület országgyűlési képviselőjét választották meg. Végül bejelentették, hogy a sporttörvény értelmében a Nemzeti Sporttanácsban ezentúl Bánki Erik elnök képviseli a Sport- és Turisztikai Bizottságot. Vitray Tamás, a Nemzeti Sporttanács elnöke

15 Turisztika és sport 15 Európai Turizmus Fórum Ötödik alkalommal került megrendezésre az európai turizmus legrangosabb rendezvénye, az Európai Turizmus Fórum, mely az EU Bizottság, a tagállamok nemzeti és regionális turisztikai hatóságai, az európai turizmus munkaadói és munkavállalói szervezetei, és a turisztikai szakmai szervezetek párbeszédének kiemelt fontosságú eseménye. Az öt éve a Bizottság által kezdeményezett rendezvényt, a két évvel ezelőtti nagysikerű budapesti konferencia mintájára ismét egy új tagállamban Cipruson rendezték meg a soros finn elnökséggel közösen. A magyar delegációt Dr. Somogyi Zoltán, az ÖTM turisztikai szakállamtitkára vezette. A rendezvényen részt vettek a magyarországi turisztikai ágazati párbeszéd munkavállalói és munkaadói szervezeteinek vezető képviselői, Dr. Várnai Zsuzsa és Dr. Niklai Ákos vezetésével. A fórumot videó üzenetben köszöntötte Günter Verheugen a Bizottság alelnöke, a vállalkozásokért felelős EU főbiztos. Üzenetében kiemelte a turizmus jelentőségét az európai gazdaságban, megerősítette a bizottság azon szándékát, hogy tovább erősíti a turizmus versenyképességének javítását. Ebben kiemelt jelentőségű lesz a Bizottság fenntartható turizmus fejlesztésének támogatása érdekében 2007-ben elkészülő közleménye, melyben javaslatokat tesznek a gazdasági, szociális és környezeti szempontból fenntartható turizmus fejlesztés érdekében teendő lépésekre, ami alapfeltétel Európa kulturális és természeti örökségének megőrzése szempontjából. Pedro Ortun a bizottság vállalkozási igazgatója tájékoztatást adott a bizottság által kezdeményezett kiváló európai turisztikai desztináció díj előkészítéséről, melyben jelenleg 10 tagország, köztük Magyarország vesz részt. Az évente változó témakörben odaítélésre kerülő díj átadására első alkalommal 2007-ben a portugál elnökség idején szervezett következő Fórumon kerül sor, ahol a legjobban fejlődő vidéki desztinációk kerülnek díjazásra. A tagállami kiválasztási folyamat a bizottság tagállami pályázatok jóváhagyását követő döntése után kezdődik, 2007 első negyedévében. A Fórum résztvevői megvitatták az új technológia dinamikus fejlődésének a turizmusra gyakorolt fő hatásait, a köz és magán szféra új együttműködési lehetőségeit és a turizmus fejlődésének legutóbbi piaci tendenciáit. A fórumon elfogadott zárónyilatkozatban megállapították, hogy az új technológia elterjedése előtérbe helyezte a felhasználó barát és a fogyasztói igényekhez folyamatosan alkalmazkodó információ tartalom kialakításának szükségességét. Biztosítani kell az egyes desztinációk kisvállalkozásai üzleti ajánlatainak komplex megjelenítését és fel kell készülni a fogyasztói igények által vezérelt, személyre szabott elektronikus utazási csomagok gyors elterjedésére. Az állami és magánszféra együttműködését illetően a Fórum résztvevői hangsúlyozták, hogy alapvető fontosságú a strukturális alapok turisztikai célú felhasználásának minél szélesebb körű biztosítása. Ezzel párhuzamosan javítani kell a finanszírozásra vonatkozó információk kisvállalkozásokhoz történő eljuttatását és számukra a finanszírozási források igénybevételét. A résztvevők egyet értettek abban, hogy az adók, illetékek és különböző díjak aránya és mértéke túlzottan magas az európai turisztikai ágazatban, mely akadályozza az ágazat versenyképességének növelését. Hangsúlyozták a szolgáltatások minőségének kiemelt jelentőségét, ami szükségessé teszi a képzési színvonal javítását. Az új piaci trendek témakörében a fórum résztvevői felhívták a figyelmet, hogy a gyakoribb, rövidebb időtartamú, élményelemekkel gazdagított utazások iránti igény megnövekedése miatt a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat erősítése szükséges az egyénre szabott utazási ajánlatok, speciális turisztikai termékek kidolgozása érdekében. Ezzel összefüggésben nagy figyelmet kell fordítani a senior és ifjúsági fogyasztói rétegre. Kiemelt témaként foglalkozott a munkacsoport a wellness- és gyógyturizmus iránti igény növekedésével, hangsúlyozva ennek szerepét a szezonalitás csökkentésében és a tartózkodási idő növelésében.

16 16 Pályázati lehetőségek A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (3.1.) Kiíró: AVOP Irányító Hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) Forrás: A támogatás célja: az agrártevékenységek diverzifikációja (új tevékenységek bevezetése új mezőgazdasági termék előállítása révén, feldolgozó kisüzemek kialakítása); a minőségi mezőgazdasági termékek marketingje; az idegenforgalom fejlesztése (falusi magánszálláshelyek bővítése, falusi turisztikai szolgáltatások fejlesztése); kézműipari tevékenységek fejlesztése (eszközfejlesztés, bemutató üzemek kialakítása). A pályázatban partnerként vehetnék részt az önkormányzatok. A pályázók köre: társadalmi szervezetek, egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások. A támogatás mértéke: max. 30 millió forint. Beadási határidő: december 31. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: (06 1) A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (AVOP 3.2.) Kiíró: AVOP Irányító Hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) Forrás: A támogatás célja többek között: öntöző és vízszolgáltató létesítmények fejlesztése; termőföld termőképességének megőrzése; mezőgazdasági telephelyek energiaellátásának kiépítése; munkahelyteremtés és -megőrzés. A pályázók köre: vízi társulatok, önkormányzatok, egyéni vállalkozók, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek. A támogatás mértéke: max. 80 millió forint. Beadási határidő: december 31. Pályázati csomag: A pályázatról érdeklődni lehet: (06 1)