Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Átírás

1 Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/10 XIX. évfolyam 10. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Területfejlesztés és építésügy Változások az Országos Főépítészi Kollégium életében Paks és Györköny közösen rendezi 2010-ben a XV. Országos Főépítészi Konferenciát XIV. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai A évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a évi Ybl Miklós Díjak adományozásáról Turizmus és sport Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből A turizmus számokban Pályázati lehetőségek Hazai pályázati lehetőségek Pályázati hírek Jelentések, tájékoztatók Tájékoztató a helyi önkormányzatok vezetői és a polgármesteri hivatalok munkatársai részére A Helyi Önkormányzatok Napja Idősbarát Önkormányzat Díj Új honlap a helyi jelentőségű védett természeti területekről Ha szüret, akkor mustgáz Jubileumi ünnepség Makón Feloldotta a tűzgyújtási tilalmat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Aktuális hírek Hazai hírek Nemzetközi hírek Eseménynaptár, képzések Események, képzések beszámolók Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium Önkormányzati forródrót Közszolgálati forródrót Doppinginformációs vonal Felhívás Állami főépítészek A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: Fax: konyvkiado@dunapalota.hu

2 2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A borászati termékek eredetmegjelöléséről A jogszabály száma és címe: 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről A jogszabály lényege: A jogszabály előírásait a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára és a termékleírásnak való megfelelés, valamint az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés használatának ellenőrzésére kell alkalmazni. A rendelet meghatározza egyebek mellett a közösségi oltalom iránti kérelemre és termékleírásra (termőhely meghatározása, feldolgozható szőlőfajták, analitikai és érzékszervi paraméterek, kiszerelés és címkézés), a kérelem elbírálásának nemzeti szakaszára (elbírálás, a termékleírás módosítása, törlés, átalakítás földrajzi jelzéssé), illetve a hagyományos kifejezések oltalmára, a kifogásokkal kapcsolatos végrehajtási szabályokra, valamint a termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: szeptember 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 125. szám (2009. szeptember 4.) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről A jogszabály száma és címe: 180/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője részére minden év november 15-éig. Önkormányzati költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, többcélú kistérségi társulás által ellátott belső ellenőrzéssel érintett önkormányzati költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetője részére minden év október 31-éig. A belső ellenőrzési vezető a jelentés tervezetét (illetve annak kivonatát) egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amely szerint az érintettek kötelesek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megküldeni az ellenőrzést végző szerv vagy szervezeti egység részére. Indokolt esetben a belső ellenőrzési vezető ennél hosszabb, legfeljebb 22 munkanapos határidőt is megállapíthat. A határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni, melyre a záradékban fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét. Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek megállapodhatnak arról, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv ellátja az önállóan működő költségvetési szervnél a belső ellenőrzési feladatokat. A helyi önkormányzatok gondoskodhatnak költségvetési szerveik belső ellenőrzésének közös megszervezéséről társulás keretében. A társult önkormányzatok stratégiai ellenőrzési tervének és éves ellenőrzési tervének összeállítása a belső ellenőrzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett önkormányzatok jegyzője írásos véleményének figyelembevételével történik. A társult feladatellátásra vonatkozó, stratégiai ellenőrzési terveket és éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti. Az éves ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest ellenőrzést elhagyni vagy új ellenőrzést indítani az ellenőrzési terv módosítását követően lehet. A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett önkormányzatok jegyzőit. A társult feladatellátás esetén a társulás által végzett ellenőrzéseknél elegendő egy belső ellenőrzési kézikönyv alkalmazása, amelyet a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője hagyja jóvá. Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó (vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az irányítási feladatot ellátó önkormányzat által kijelölt) költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-áig az érintett jegyző részére megküldi, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg képviselő-testület elé terjeszthesse. Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni. Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja a költségvetési szerv által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott belső ellenőr; az önkormányzati hivatal által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott belső ellenőr; a társulás által alkalmazott vagy polgári jogi megállapodás keretében foglalkoztatott belső ellenőr. Hatálybalépés: szeptember 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 125. szám (2009. szeptember 4.)

3 Jogszabályváltozások 3 A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról A jogszabály száma és címe: 184/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A költségmentességben részesülő ügyfél köteles a költségmentesség alapjául szolgáló feltételekben beálló változást annak bekövetkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetében változás állt be, a költségmentességet engedélyező végzését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja, és dönt az eljárási költség megelőlegezéséről és viseléséről. Ha az ügyfél a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a költségmentességet engedélyező végzés módosítása vagy visszavonása tárgyában hozott végzésben a hatóság minden esetben rendelkezik a változás bekövetkezésétől felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet. A bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeiről a hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja. Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél a költségmentesség iránti kérelemben rosszhiszeműen valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot más módon megtévesztette, a költségmentességet engedélyező végzését az eljárás megindulására visszamenő hatállyal visszavonja vagy módosítja, és ugyanilyen hatállyal dönt az eljárás során eddig felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet. Az e rendelettel megállapított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 127. szám (2009. szeptember 10.) A hatósági közvetítőkről A jogszabály száma és címe: 185/2009. (IX.10.) Korm. rendelet a hatósági közvetítőkről A jogszabály lényege: Hatósági közvetítő az lehet, aki magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint eljárási képességgel rendelkező személy; felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik, és hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel rendelkezik. A hatósági közvetítőt kérelmére a kormánynak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve veszi nyilvántartásba. A hatósági közvetítő a tevékenységét az ország egész területén végezheti A hatósági közvetítők nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján is elérhetők. Az eljáró közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) hivatalból vagy az ügyfél kérelmére dönt a hatósági közvetítő igénybevételéről. Az ügyfélnek a hatósági közvetítő igénybevételére irányuló kezdeményezési joga kiterjed a hatósági közvetítő személyére vonatkozó javaslattételre. A hatóság a döntéseit közli a hatósági közvetítővel is. A hatósági közvetítő a feladatainak teljesítése érdekében részt vehet az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson, a jelenlévőkhöz kérdést intézhet, tájékoztató megbeszélést szervezhet, írásos anyagot készíthet az érintettek részére, egyeztetést kezdeményezhet az ellenérdekű ügyfelek, illetve a hatóság és az ügyfél között, az egyeztetésen közvetítőként részt vesz. A hatósági közvetítői vizsgát a kormány hatósági közvetítő nyilvántartásba vételére jogosult általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője szervezi. A rendeletet a hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 127. szám (2009. szeptember 10.) A közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről A jogszabály száma és címe: 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről A jogszabály lényege: A jogszabály előírja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás irataiban az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért (a továbbiakban: anonimizálás), valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalanként 200 forint költségtérítést kell fizetni. Az anonimizálással nem érintett oldalak másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint, az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért fizetendő illeték összegének megfelelő költségtérítést kell fizetni. A hatóság a várható költségekről az iratbetekintést kérő személyt, kérelmére előzetesen tájékoztatja. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. szeptember 10.)

4 4 Jogszabályváltozások A főépítészi tevékenységről A jogszabály száma és címe: 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről A jogszabály lényege: A jogszabály a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott, a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatok és hatósági eljárások során az állami főépítész, a települési főépítész, a megyei főépítész, valamint a térségi főépítész feladatait határozza meg. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2009. szeptember 15.) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzéséről A jogszabály száma és címe: 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzéséről A jogszabály lényege: Jelen jogszabály az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény szerinti építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárással és az építésügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokról rendelkezik. Célja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által végzett ellenőrzések közötti párhuzamosságot kizárja. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2009. szeptember 15.) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról A jogszabály száma és címe: 207/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A rendelet a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a városi gyámhivatalt jelöli ki. Hatálybalépés: október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám (2009. szeptember 29.) Magyar Méhészeti Nemzeti Program A jogszabály száma és címe: 121/2009. (IX. 11.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2009/2010. évi végrehajtási időszakban nyújtott méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza többek között a támogatás jogcímeit. (Például: a méhészeti képzés országos koordinálásának, méhegészségügyi ismeretek gyűjtésének és terjesztésének támogatása; szaktanácsadó-hálózat működtetésének támogatása; bemutató méhészetek látogatásának támogatása; méz kinyeréséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatása; termelői mézesüveg gyártásához szükséges formagarnitúra beszerzésének támogatása; varroa atka elleni védekezés támogatása; vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása; a méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzésének támogatása; a méhcsaládok száma szinten tartásának támogatása; az újkori nosema-kór járványtana, valamint a védekezés lehetőségei tanulmányozásának támogatása; fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelőhálózat kialakításának és működtetésének támogatása.) A rendelet meghatározza továbbá a méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálatra és a támogatás folyósítására vonatkozó rendelkezéseket. Hatálybalépés: szeptember 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 128. szám (2009. szeptember 11.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A jogszabály a helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban meghatározott LEADER fejlesztések megvalósításának elősegítése érdekében meghirdetésre kerülő LEADER pályázati feltételeket és támogatási célokokat határozza meg, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a vidéki területeken az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. intézkedéscsoportja keretében megfogalmazott célok eléréséhez a fenntarthatóság és esélyegyenlőség elveinek figyelembevételével. A rendelet meghatározza továbbá a támogatás igénybevételének általános feltételeit, illetve a pályázat benyújtására, elbírálására, a kifizetési kérelem benyújtására és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: szeptember 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 131. szám (2009. szeptember 17.)

5 Jogszabályváltozások 5 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet szerint több célprogramhoz nyújtható támogatás. (Például: agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása célprogram, szálaló erdőgazdálkodás célprogram, erdőállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram, őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram, véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából célprogram, közjóléti célú erdők fenntartása célprogram, erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram, természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram.) A jogszabály meghatározza még egyebek mellett a támogatás jellegét, és tárgyát, igénybevételének feltételeit, illetve a támogatási kérelem benyújtására, elbírálására, folyósítására, valamit az ellenőrzésre, az elháríthatatlan külső okokra vonatkozó szabályokra, a kötelezettségvállalás területére vonatkozó visszavonás szabályaira, továbbá a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket. Külön rendelkezések találhatóak az egyes célprogramokhoz kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályai tekintetében. Hatálybalépés: szeptember 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 134. szám (2009. szeptember 24.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 125/2009. (IX. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A támogatás célja mezőgazdasági utak építése, felújítása, bővítése, szélesítése a borvidékek megközelítése és a tanyák elérhetőségének biztosítása érdekében. A jogszabály meghatározza többek között a támogatás jellegét, a támogatás igénybevételének feltételeit, mértékét, az elszámolható kiadásokat, illetve a támogatási kérelem benyújtására, a kérelem elbírálására, a kifizetési kérelemre, valamint a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: szeptember 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám (2009. szeptember 29.) A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatásról A jogszabály száma és címe: 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza egyebek mellett a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjére (gazdasági akta vezetése, adatszolgáltatás, szőlő és bor származási bizonyítványának kiadása, szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása VINGIS), a borászati termékek előállítására, forgalomba hozatalára és ellenőrzésére (szükséges minták, helyi borbíráló bizottságok, Országos Borszakértő Bizottság, forgalomba hozatal, ellenőrzések), a borászati termékek jelölésének szabályaira vonatkozó rendelkezéseket (címkézés, tartályok jelölése, fajtanév feltüntetésének szabályai, palackozás helyének feltüntetése). Hatálybalépés: október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 137. szám szeptember 29.

6 6 Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései A helyi önkormányzat nem jogosult arra, hogy az Lt.-ben nem szereplő követelmény teljesítéséhez kösse a lakásbérleti szerződés megkötését. [147/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről és bérbeadásának feltételeiről szóló önkormányzati rendeletnek (a továbbiakban: Ör.) a lakásbérleti szerződés megkötésének feltételeként a majdani bérlő számára közjegyzői okiratban a lakás kiürítésére kötelezettségvállalást előíró rendelkezései alkotmányellenességét állapította meg. Az Alkotmánybíróság szerint a lakásbérleti viszonyok szabályozásának joga csak a lakásbérletet szabályozó külön törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) keretei között illeti meg az önkormányzatokat. Az Lt. 3. -ának (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat e törvény keretei között alkotott rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az Alkotmánybíróság a 3/1999. (III. 24.) AB határozatban felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a lakásbérleti viszonyok szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a lakásbérletre vonatkozó szabályozási jogkörrel. Az Lt. szabályozási módszerére az a jellemző, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos lakásbérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet. Az Ör. a lakásbérleti szerződés megkötésének feltételévé tette, hogy a majdani bérlő közjegyzői okiratban a lakás kiürítésére vállaljon kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Lt. nem támaszt ilyen követelményt a leendő bérlővel szemben, ennek következtében a helyi önkormányzat nem is jogosult arra, hogy az Lt.-ben nem szereplő követelmény teljesítéséhez kösse a lakásbérleti szerződés megkötését, vagyis közjegyzői okiratban kiürítési kötelezettség vállalására kényszerítse a bérlőt. Az Lt. részletes szabályozást tartalmaz a lakásbérlet megszűnéséről. Az Lt a (1) bekezdésének b) pontja szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. Ebben az esetben a bérbeadó az Lt ának (2) bekezdése alapján köteles megfelelő határidőt biztosítani az elmulasztott kötelezettség teljesítésére. Nem teljesítés esetén a bérbeadó az Lt ának (5) bekezdése szerint az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szóló felmondással élhet. Az Alkotmánybíróság szerint a bérlő az Lt.-nek a lakásbérleti szerződés felmondásáról szóló rendelkezései alapján nem köteles arra, hogy a felmondásra alapot adó kötelezettségszegés esetére előre elkötelezze magát, hogy akár már a felmondást, illetve a felmondási határidő végét megelőzően kiüríti a lakását. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület túllépte a törvényben meghatározott rendeletalkotási hatáskörét, ezért az alkotmányellenes rendelkezéseket megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály

7 Területfejlesztés és építésügy 7 Változások az Országos Főépítészi Kollégium életében XIV. Országos Főépítészi Konferencia az általa elfogadott alapszabály szerint több, a szervezet életében jelentős A változás ügyében döntött. Az Országos Főépítészi Kollégiumnak mint országos szervezetnek minden regisztrált főépítész a tagja, a kollégium vezető szerve az Országos Főépítész Kollégium Elnöksége (korábbi nevén az Országos Főépítészi Kollégium). A húszéves Országos Főépítészi Kollégiumnak húsz évig Zábránszkyné Pap Klára volt a titkára, aki az OFK tiszteletbeli örökös tagjaként szolgálja tovább a főépítészet ügyét (06 20) , papklara@t- .hu). A XIV. Országos Főépítészi Konferencia és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány döntése szerint szeptember 1-jétől Gera Orsolya kolléganő vette át stafétabotot az alapítvány Főépítészi Titkárság munkatársaként. Elérhetőség: Gera Orsolya Országos Főépítészi Kollégium Titkársága 1364 Budapest, Pf Mobil: (06 30) alapitvanyi.titkarsag@gmail.com Paks és Györköny közösen rendezi 2010-ben a XV. Országos Főépítészi Konferenciát A XIV. Országos Főépítészi Konferencia zárásaként augusztus 28-án a vándorzászlót Hajdúböszörmény városától Horváth András Paks város főépítésze vette át Braun Zoltán Györköny község polgármestere és Hajdú János Paks város polgármestere nevében. Az átadók a város részéről Sőrés István tanácsnok (Kiss Attila polgármester nevében), dr. Ficsor László jegyző, Boruzs Bernát mb. főépítész, Péter Zoltán főmérnök és Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke. Eddig nem volt arra példa, hogy két település együttesen rendezze meg a főépítészek vándor konferenciáját. Ez is jó példa lehet arra, hogyan lehet együttműködni, egymással partneri viszonyban lenni. Ajánlatukban ezt írták: Paks város vezetésének józan megfontoltsága, az új kifejezési formákra, gondolatokra való fogékonysága, és a 2010-re várhatóan megvalósuló városfejlesztések együttese megfelelő helyszínt tud biztosítani a rendezvénynek. A Konferencia tematikájának a Kulturális alapú városfejlesztés Kreatív várospolitika Közösségi tervezés javasolt a város részéről. Paks 2010-ben partnervárosa Pécsnek az Európai Kulturális Főváros programjában. Horváth András, aki tíz éve Paks mellékfoglalkozású főépítésze, Györköny és Paks vendégszeretetéről biztosította a évi konferencia résztvevőit.

8 8 Területfejlesztés és építésügy XIV. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai Minden település egyszeri és megismételhetetlen, ez értékének gyökere! A Hajdúböszörmény városában augusztus között megrendezett XIV. Országos Főépítészi Konferencia témája: A hely öröksége az örökség helye, mottója: Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés volt. 1. A táj, a kultúra és az identitás szorosan összefüggenek, hiszen az emberek által lakott és használt tájat a kultúra avatja önazonosságtudatot érlelő, egyedi karakterűvé. Az építészeti kultúra mint az egyetemes kultúra része tájalakító, nyoma minden emberlakta helyen megtalálható, sajátosságai pedig az adott hely örökségének meghatározó elemei. 2. A kultúrák egymásra hatásának következtében és a gyorsuló globalizáció hatására egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a történelmi előzményeken alapuló, helyi identitást tükröző települési környezet veszít egyediségéből, értékei eltorzulnak, vagy el is pusztulnak, ezért a negatív hatások ellen tudatosan és fokozottan védekezni kell. 3. Erősíteni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az identitás újraélesztését, erősítését szolgálják, ami segíti a területen élők önbecsülésének és az adott táj megbecsülésének növekedését is. Ha az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy felfedezzék és megismerjék táji és épített környezetük és benne saját tevékenységük értékeit, akkor teljesebb életet élhetnek, környezetükkel, embertársaikkal harmóniában. A főépítészeknek aktív szerepet kell vállalniuk a település jövőképét felvázoló tervezési folyamatban, melynek alakításához minél szélesebb társadalmi rétegek részvételét, bevonását kell biztosítani. 4. Minden település egyszeri és megismételhetetlen érték. Ez az érték azonban csak akkor tudja kifejteni kultúrát erősítő, fejlődést segítő hatását, ha a helyi társadalom felismeri, védi, használja, és mint értéket védi. A védelem nem merülhet ki újabb tiltásokban, avagy korlátozásokban, integrált módon társulnia kell hozzá támogatásoknak is, e nélkül kétségessé válhat az érték sorsa. 5. A társadalomnak és benne a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a szakembereknek fokozott a felelősségük a hely öröksége és az örökség helye védelmében, alakításában. A főépítészekre hárul az a feladat, hogy a helyi társadalom szereplői között aktív és koordináló tevékenységükkel segítsék elő az értékek felismerését, befogadását, a rájuk vonatkozó szabályozás megértését és betartását, hiszen minden szabály annyit ér, amennyit a társadalom elfogad és a gyakorlatban érvényesít. 6. Egy ország életében hosszú időre nyomot hagyó, a nemzet kultúrájának részét képező, identitását is megtestesítő építésügy a jelenleginél méltóbb, teljesebb körű, nagyobb súlyt kell kapjon a kormányzati tevékenységben, a jogalkotásban. 7. Az épített környezet materiális értékeinek védelme mellett jóval nagyobb szerepet kell kapnia annak a munkának és védelemnek, amely az értékekből fakadó szellemiséget, így a települések hangulatát, történelmi előzményein alapuló kialakult szellemiségét őrzi, illetve védi. E feladatra az értékvédelem helyi felelősei a politikusok, képviselők és az önkormányzati főépítészek a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak. 8. Másodlagosnak tűnő, ám alapvetően meghatározó egy település téralakítása az utcák terek rendszere, amely történeti időtávlatban is tartósan fennmaradó védendő érték. Az általában használt védettségi szintek mellett, épp Hajdúböszörmény jellegzetes szerkezete mutat rá a települési szintű védelem fontosságára, a struktúra védelem és karakter elemek jelentőségére. 9. A település téralakítása során fokozott gondot kell fordítani az önmagában is értéket megtestesítő településszerkezet és az abban elhelyezkedő egyedi értékek harmóniájára. Egyik sem kaphat megkülönböztetett védelmet a másik rovására, hanem az ezekkel történő bánásmódot úgy kell alakítani, hogy az mindkét értéket tekintve harmonizáló, értéknövelő legyen. 10. A helyi értékvédelem minden település beleértve a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat egyaránt elidegeníthetetlen joga. Ez egyben kötelezettsége is, amelynek teljesítése azonban sok esetben objektív okok miatt elmarad. Az érintettek összefogásával, így a települések szerveződésével és az illetékes főépítészek együttműködésével kell elősegíteni, hogy az bárhol is található, bármilyen körülmények között lévő is, minden épített érték megkaphassa az őt megillető védelmet. E célok és szempontok érvényesítése érdekében sürgősen operatív beavatkozásokra is szükség van. 1. A település táji és építészeti értékei többnyire olyan elemek, amelyek megvédéséhez, alakításához a gyakorlatban használt normatív szabályozás sokszor nem elegendő, nem megfelelő. A hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatával és kiegészítésével biztosítani kell tehát azt, hogy ezek speciális, egyedi elbírálást is kaphassanak, a normatív szabályozás ne veszélyeztesse sokarcúságuk megőrzését, egyedi sajátosságuk erősítését. 2. A helyi értékek minél teljesebb körű védelme, az azokat érhető károk, károsodások elkerülése, továbbá a helyi karakter, a település épített identitása, védelme érdekében a hatályos állami jogszabályok haladéktalan felülvizsgálatával biztosítani kell, hogy a település helyi jogszabályban maga is meghatározhassa, mely további építési munkák elvégzését köti hatósági engedély előzetes megszerzéséhez. Ugyanezen okokból azt is biztosítani kell, hogy az engedély megszerzéséhez előírt műszaki és egyéb dokumentációk tartalmát védett értékek esetén a jogszabályban meghatározottnál bővebb tartalommal állapíthassa meg. 3. Az épített környezet alakításának, az épített értékek védelmének, a település egyedi szellemiségének megóvása és erősítése érdekében a jogszabályban rögzíthető objektív műszaki paraméterek meghatározása mellett nagyobb szerepet kell

9 Területfejlesztés és építésügy 9 biztosítani a konkrét adatokkal nem szabályozható szempontok értékelésének és érvényesítésének, így az illeszkedésnek, az építészeti minőségnek, a harmóniának, a szépségnek, a hely hangulatához való igazodásnak. 4. Az e kérdések minősítésére szolgáló tervtanácsok szakmai véleménye az engedélyezési (létesítési) eljárásban a jelenleginél jóval nagyobb súlyt kell, hogy kapjon. A hatályos jogszabályok módosításával kell biztosítani azt, hogy a tervtanácsok szakmai álláspontja az építési (létesítési) eljárásokban az objektív műszaki paraméterekkel szabályozott kérdésekkel azonos súlyú tétel, illetve szempont legyen. 5. Az építészeti értékteremtés része az a módszer, amelyet az alkotás folyamatában az építész érvényesít. Ennek megismerése az alkotás minősítése szempontjából rendkívül fontos, ezért ennek ismertetését az építészeti dokumentáció részeként kell megkövetelni. A konferencia a vendéglátó város számára önálló ajánlásokat fogalmazott meg. Hajdúböszörmény Budapest, október A évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai 42. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem témája A történeti települési táj volt, melynek hátterét az UNESCO égisze A alatt 2005-ben megfogalmazott ún. Bécsi Memorandum képviseli. A Bécsi Memorandum maga világörökségi helyszínekre vonatkozik, de szemlélete és elvei szakmailag minden történeti jellegű településre vagy városrészre érvényes. A rendezvényen az előadások, a kerekasztal-beszélgetések, valamint az esettanulmányok bemutatása során számos elvi, gyakorlati és aktuális szakmapolitikai kérdést megvitattak, melyek közül a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem a következő gondolatokat ajánlja az önkormányzatok, a kormányzati szervek, a civilszervezetek, illetve a témában érintett szakemberek figyelmébe: 1. A települési táj egy településnek a társadalmi és gazdasági folyamatok eredményeképpen a természeti és az épített környezet egymásra hatásából létrejött aktuális állapota. Miután minden táj történetileg alakult, illetve alakul, ezért a történeti települési táj fogalmát célszerű elsősorban a védelmet igénylő területekre fenntartani. 2. A települési táj kifejezés nem azonos a városképpel. Míg a városkép statikus, látványorientált fogalom, addig a települési táj dinamikus, a látvány mögött meghúzódó, egymásra rétegződő táji, településszerkezeti, kulturális és gazdasági jelentésrétegeket is magában foglalja. A települési táj még a történeti múlttal rendelkező települések esetében sem egy beállt helyzetet, hanem egy folyamatosan változó valóságnak egy adott pillanatban megismerhető állapotát jelenti. 3. A települési tájak identitásrétegei között tudatosítani kell a táji és az antropogén elemeket is. Ezek közt különösen jelentősek: a kultúrtáj karaktere, a vízfolyások, a határhasználat, a történelmi útvonalak, a telekrendszer, a beépítési kultúrák, valamint a szubkultúrák jelenléte. A hely karaktere regionális, (mikro)térségi, települési, városrészi, illetve tömbönkénti, telkenkénti és épületszinten is értelmezhető. 4. Az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon felgyorsult a tradicionális települési struktúrák felbomlása. A településtervezésnek a történeti települési tájaknál is elő kell segítenie egyrészt az új használati igények megjelenését, továbbá a korszerű infrastruktúra létesítmények és az új építmények megvalósítását, másrészt ezzel együtt biztosítania kell azok harmonikus beilleszkedését a történeti városszövetbe. 5. A 21. század egyik legnagyobb kihívását a lokalitás szerepének növekedése, a megközelíthetőség minősége, a helyi közlekedés szerepének átértékelődése, a kiskapacitású, de nagyobb gyakoriságú közösségi közlekedési formák megjelenése, valamint a közterületek igényesebb kialakításának igénye jelentik. Ezen elvek a történeti települési tájak esetében is alkalmazandók, de körültekintő kezelést igényelnek. 6. A történeti települési tájak értékőrző fejlesztésének egyik nagy hiányossága Magyarországon, hogy a fejlesztés szereplői között kívánatos együttműködés, partnerségi viszony színvonala nem felel meg a mai minőségi igényeknek, egyúttal a szakági szemlélet integrálása is szükséges. Az együttműködés során azt kell keresni, mit hogyan lehet megvalósítani, nem pedig azt, mit miért nem. 7. A történeti települési tájakon belül megjelenő fejlesztési akciók csak akkor tekinthetők minőségi fejlesztésnek, ha azok egyrészt a hely szelleméhez igazodnak, másrészt a helyi közösség akaratából fakadnak. Nem szabad megvalósítani az olyan beruházásokat, amelyek kizárólag az ingatlanspekuláció rövid távú érdekeit szolgálják. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemmel kapcsolatos információk a honlapon érhetők el. Szombathely, augusztus

10 10 Területfejlesztés és építésügy A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a évi Ybl Miklós Díjak adományozásáról miniszteri rendelettel szabályozott Ybl Miklós Díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló A gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Évente legfeljebb öt díj adható. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között. Az Ybl Miklós-díjak átadása március 15-ike megünnepléséhez kapcsolódik. A díjat az Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Varga István úr, a Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere adományozza. Az Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a bizottság tagjai: Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke, Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, továbbá Balázs Mihály DLA, Dévényi Tamás DLA, Ferencz István DLA és dr. Tóth Zoltán építészek. A Bizottság titkára Zsilinszky Gyula ( gyula.zsilinszky@nfgm.gov.hu) A évi Ybl Miklós-díjak elnyerése, illetve adományozása érdekében egyéni pályázatokat kell vagy javaslatokat lehet benyújtani. Határidő: november 20., péntek, óra. A pályázatok (javaslatok) postán beküldhetők a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkársága címére (1088 Budapest, VIII. Ötpacsirta u. 2.), vagy személyesen benyújthatók ugyanitt, munkanapokon és óra közt. Tel.: (06 1) A pályázatnak (javaslatnak) tartalmaznia kell: a pályázó (javasolt) nevét és elérhetőségét (lakcím vagy értesítési cím, , telefonszámok), illetve ugyanezek a javaslattevő esetében; a pályázó, illetve a javasolt személy építészi munkásságának ismertetését írott és képi formában, legalább A/4-es, de legfeljebb A/3-as formátumban, különös tekintettel a díj odaítélésének megalapozására alkalmas, kiemelkedő színvonalú alkotásokra, valamint esetenként az építész tervezőtárs(ak) neve(inek) feltüntetésére; a kiemelkedő színvonalú alkotások képeit tartalmazó CD-t; és a pályázó vagy a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy nyeretlenség esetén beleegyezését adja (vagy nem adja) a munkásságát dokumentáló anyag kiállításon való bemutatásához. A fentieken kívül a pályázathoz (javaslathoz) benyújtható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a pályázó, illetve a javaslattevő lényegesnek tart. A pályázatokat (javaslatokat) az egyszerű és biztonságos kezelhetőség érdekében kötve vagy fűzve kell benyújtani. Amennyiben a díjra javasolt személy építészi érdemei alapján előterjesztésre kerül, a Bizottság titkára a díj adományozásához, illetve a jutalomösszeg kifizetéséhez szükséges személyi adatok, illetve nyilatkozat beszerzése céljával a javaslattevőnek útján a kitöltendő formanyomtatványokat megküldi. A kitöltött adatlapot és nyilatkozatot az üzenetben megadott módon, határidőn belül, illetve címre kell eljuttatni. Budapest, szeptember 15. Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság

11 Turizmus és sport 11 Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből Kérdőív a kerékpáros turizmusról Az országos kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia elkészítéséhez kérjük, hogy a következő linken található kérdőív kitöltésével járuljon hozzá ahhoz, hogy Magyarországon jobb, kényelmesebb, biztonságosabb és élményekben gazdagabb legyen a szabadidős és turisztikai kerékpározás. Közös célunk olyan kerékpárosbarát útvonalhálózat és szolgáltatáskör kialakítása, amely az Ön igényeinek is megfelel. Véleménye nagyon fontos a számunkra! A kérdőív kitöltése mindössze percet vesz igénybe. A válaszadás önkéntes és név nélküli. A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiát az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából az EconoConsult-COWI konzorcium készíti. Kérjük, hogy ha lehetősége van rá, továbbítsa a linket kerékpározó ismerőseinek, barátainak, rokonainak, annak érdekében, hogy az ő véleményük is beépülhessen a programba! Segítségét nagyon köszönjük! Magyar Termék Nagydíj a minőségi turizmus szolgálatában A szolgáltatások így a turizmus területén is egyre nagyobb szerepet játszik a minőség, illetve annak garantálása. Turizmus kategóriában idén először lehetett pályázni Magyar Termék Nagydíjra, amelyet Az egészség művészete pályázatával a hévízi NaturMed Hotel Carbona**** superior szálloda nyert el. Az elismerést dr. Lukács Ferenc, a szálloda vezérigazgatója vette át a Parlamentben szeptember 2-án. Az ünnepségen részt vett dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke és dr. Róna Iván, a társaság vezérigazgatója is. A nemzeti turisztikai marketingszervezet kiemelt feladatának tartja a minőség kultúrájának megteremtését és minél szélesebb körű elterjesztését a magyar turisztikai vállalkozások körében, ami a magyar turizmus versenyképességének növelését eredményezi. Az idén tizenkét esztendős, civil kezdeményezésű Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszer célja az Európai Unió előírásainak megfelelő, minőségi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi elvárások elterjesztése a termék előállítók, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások és felhasználók körében. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin Eredményesen zárult a II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium Szeptember 4-én a Kodolányi János Főiskola Budapesti Oktatási Központjában került megrendezésre a hazai turizmustudomány egyik legrangosabb seregszemléje, a II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium. A Kodolányi János Főiskola, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete és a Magyar Földrajzi Társaság társszervezésében lebonyolított rendezvényen 15 felsőoktatási intézmény, a hazai turizmusirányítás és különböző civilszervezetek képviseletében mintegy 100 résztvevő mutatta be legújabb tudományos eredményeit. A Turizmus és integráció: politikum, ökonómikum, humánum munkacímet viselő tanácskozáson 12 szekcióban összesen 56 előadás hangzott el. A rendezvény nyitóelőadását dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára tartotta. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin Nagyszabású emlékünnep a határnyitás jubileumára emlékezve Ausztriában A határnyitás 20. évfordulójával kapcsolatos idei megemlékezések egyik csúcspontja volt a szeptember 7-én, a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt) tartott nagyszabású ünnepség. Az Esterházy-kastélyban többek között a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) támogatásával és közreműködésével megvalósított koncerttel és tűzijátékkal színesített rendezvényen az osztrák és magyar politikai és gazdasági elit, illetve az egykori döntéshozók képviseltették magukat. Az est díszvendége volt Hans-Dietrich Genscher, nyugalmazott német külügyminiszter, valamint Helmut Kohl korábbi nyugatnémet kancellár egykori külügyi tanácsadója, Horst Teltschik is. Az Esterházy-kastély Joseph Haydn nevét viselő koncerttermében az ünnepi beszédeket követően a Pécs 2010 EKF Program nagyköveteként lépett színpadra a Pannon Filharmonikusok zenekar, amelynek műsorában szerepelt Haydn D-dúr szimfóniája is. Az MT Zrt. promóciós eszközeivel és kiadványaival elsősorban a Pécs 2010 projekt eseményeire, illetve a Haydn-év magyarországi rendezvényeire hívta fel a mintegy 800 meghívott vendég figyelmét. A rangos eseményen a magyar turisztikai szakmát az államigazgatás oldaláról Varga Zoltán önkormányzati miniszter és dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár képviselte,

12 12 Turizmus és sport a nemzeti turisztikai marketingszervezet részéről dr. Róna Iván vezérigazgató és Kovács Balázs az MT Zrt. ausztriai külképviselője volt jelen. A turisztikai szolgáltatókat Molnár Gabriella a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége elnöke képviselte. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Magyar-szerb turisztikai munkacsoport alakult Szeptember 8 9. között Szegeden tartotta alakuló ülését a Magyar-Szerb Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság turisztikai munkacsoportja. A magyar delegációt dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turizmusért felelős szakállamtitkára vezette, míg a szerb Gazdasági és Regionális Minisztériumot Goran Petkovic államtitkár képviselte. Az ülést dr. Botka László, Szeged polgármestere nyitotta meg. A munkacsoport feladata, hogy az ágazatban illetékes központi, regionális és helyi szervek, a határ menti kamarák és nonprofit szervezetek számára turizmuspolitikai konzultációs, illetve koordinációs fórumként szolgáljon a turisztikai együttműködések fejlesztése terén. Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár a szakmai konzultáció keretében beszámolt a magyar Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról, annak végrehajtásáról, valamint ismertette a hazai turisztikai intézményrendszer megújítására tett kormányzati törekvéseket. A szakállamtitkár kiemelte, hogy magyar szempontból a jövőben a munkacsoport hosszú távú stratégiai cselekvési tervének egyik legfontosabb eleme a határ menti együttműködések segítése, előmozdítása. A felek kölcsönösen egyetértettek abban, hogy a jövőben a leghatékonyabban kell kihasználni a szerb magyar határ menti program pályázati lehetőségeit, melyet a közeljövőben írnak ki. A pályázat keretében 2010-ig, mintegy 16,6 millió euró áll rendelkezésre a határszakaszon, a már meglévő kezdeményezések továbbfejlesztésére, illetve új elgondolások megvalósítására. Szerbia európai integrációjának támogatását ugyancsak a legfontosabb feladatok között említette meg dr. Kovács Miklós. A szakállamtitkár arról is szólt, hogy Magyarország és Szerbia kölcsönös érdeke, hogy egymás országába a beutazó forgalmat növelve pótolja azt a csökkenést, amely a távoli piacokon a válság hatására bekövetkezett. A munkacsoport a jövőre vonatkozóan új és gyümölcsöző együttműködési területként értékelte a falusi turizmus, valamint az oktatás területét. A szakállamtitkár reményét fejezte ki, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat nem csupán növeli a szerb beutazó forgalmat, de színesíti is az együttműködést országaink közt a kultúra és a kulturális turizmus területein. A munkacsoport az éves rotáció elvének megfelelően következő ülését Szerbiában tartja. Borfesztivál a Budai Várban A Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szervezésében szeptember 9-én nyitotta meg kapuit a Borkiállítás és Vásár a Budai Várban, ahol 15 ország 250 borászata, és közel 60 kulturális produkció várta a látogatókat. A díszvendég a katalán Freixenet Csoport volt. Az ünnepélyes megnyitón Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondott köszöntőt. Az eseményen jelen voltak a Visegrádi Négyek tagországai Csehország, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, valamint Bulgária, Románia, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia agrárdelegációinak vezetői, akiket a megnyitót követően látványos ceremónia keretei között a Zsigmond Király Borlovagrend tagjává avatták. Ugyancsak a hivatalos megnyitó előtt nyitott meg a Magyar Nemzeti Galériában a Mesélő borcímkék című kiállítás. Az ötnapos fesztivál idején a színpadi produkciók mellett volt borbíráló tréning, szüreti felvonulás, pezsgőlovagok avatása, valamint Borfesztivál Bora választás is. A legjobb száraz fehérbor a Szent István Korona 2008-as Irsai Olivérje lett, a legjobb rozé a 2008-as Szigetszentmártoni Kékfrankos Rosé, míg az édes fehérborok versenyében a Béres Tokaji Magita Cuveé (2007) nyert. Készülőben a Magyar Turizmus Zrt évi marketingterve A nemzeti turisztikai marketingterv készítése során a Magyar Turizmus Zrt. minden évben nagy hangsúlyt fektet arra, hogy működésének főbb irányait a turisztikai szakma tapasztalatainak figyelembevételével határozza meg, a szakmaiság és partnerség jegyében. Ennek érdekében a Zrt szeptember 9-én előzetes szakmai egyeztetést hívott össze, amelyet a marketingterv tervezetének a szakma széles körű megvitatása követ. A szakmai kerekasztal célja az MT Zrt. hároméves, ún. gördülő stratégiájában megfogalmazott irányelvek felülvizsgálata a pénzügyi-gazdasági világválság hatásainak tükrében, valamint a évi marketingterv főbb irányainak megvitatása volt. Mint ismeretes, a Magyar Turizmus Zrt. által 2008 őszén összeállított hároméves marketingstratégia a időszakra vázolta fel a nemzeti turisztikai marketingtevékenység kereteit, az ennek alapján jelenleg készülő marketingterv pedig a évre határozza meg a konkrét feladatokat. A szakmai kerekasztal-megbeszélésen a következő szervezetek képviseltették magukat: Budapest Airport Zrt., Danubius Hotels Nyrt., Hévíz Turizmus Marketing Egyesület, Hunguest Hotels Zrt., Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, Magyar Szállodaszövetség, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, Nemzeti Turisztikai Bizottság, Önkormányzati Minisztérium, Turisztikai Szakállamtitkárság, Tourinform Szövetség.