Hivatali Tájékoztató. Tartalom. II. évfolyam évi 8. szám

Átírás

1 II. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Tel.: 62/ Fax: 62/ A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter lorincsik.peter@csmkh.hu 62/ Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 A kéményseprő-ipari közszolgáltatás új szabályai...3 Tájékoztató a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseiről...5 Útmutató a földrajzi nevek megállapításához és megváltoztatásához Hatósági Főosztály tájékoztatói A Kormányablakokban benyújtható, az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv hatáskörébe tartozó kérelmek Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói Állatjóléti oktatás Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói Tájékoztató őstermelői igazolvány kiváltásával, érvényesítésével kapcsolatos évi változásokról Tájékoztató a mezőgazdaságban felhasznált jövedéki adó visszaigénylés évi szabályairól Tájékoztató a kárenyhítési juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdésekről Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói Tájékoztató a évi ellenőrzések tapasztalatiról és a várható változásokról Munkaügyi Központ tájékoztatói Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye szeptember) SZIN-re léptünk: a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a Szegedi Ifjúsági Napokon (2012. augusztus ) A Kistérségi Startmunka Mintaprogram ellenőrzése Merre tovább, melyik úton Pályaválasztási Napok (Szeged, 2012).. 53 Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei Súlyos mozgáskorlátozottak gépjármű szerzési támogatása... 62

2 Bevezető Bevezető Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is kiemelt témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk a kéményseprő-ipari közszolgáltatás új szabályairól, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseiről. Ismertetjük a földrajzi nevek megállapításához és megváltoztatásához használható a Földrajzinév-bizottság és a Belügyminisztérium által készített módszertani útmutatót. Tájékoztatót teszünk közzé a Kormányablakokban benyújtható, az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv hatáskörébe tartozó kérelmekről. Felhívjuk a figyelmet az élőállat szállítók részére állatjóléti képzés tartásáról. Tájékoztatjuk az érintetteket az őstermelői igazolvány kiváltásával, érvényesítésével kapcsolatos évi változásokról, a mezőgazdaságban felhasznált jövedéki adó visszaigénylés évi szabályairól, valamint a kárenyhítési juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdésekről. A Közlekedési Felügyelőség beszámolót készített a évi ellenőrzések tapasztalatiról és a várható változásokról. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerőpiac szeptember havi fontosabb adatait, valamint beszámolunk a Munkaügyi Központ SZIN-en történő kitelepüléséről, valamint a Pályaválasztási Napokról. Ismertetjük a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiben bekövetkezett változást, valamint példákon keresztül bemutatjuk a Széchenyi Kereskedelmi Bank finanszírozási konstrukcióit. Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik tevékenységét. S z e g e d, október 31. B. Nagy László kormánymegbízott 2

3 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÁS ÚJ SZABÁLYAI Készítette: Dr. Semperger Zsolt A jövő évtől új jogszabályok határozzák meg az önkormányzatok kéménysepréssel kapcsolatos közfeladatait január 1-jén lép hatályba a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény (a továbbiakban: Kskt.), amely felváltja a hatályát vesztő, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló (azonban az utóbbi évtizedben már csak a kéményseprést szabályozó) évi XLII. törvényt. A Kskt. egyrészt új alapra helyezi a közszolgáltatás ellátását, másrészt pedig a korábbiaknál részletesebb: eddig miniszteri vagy önkormányzati rendeletekben szabályozott kérdésekre is kiterjed. Továbbra is maradnak azonban olyan (nagyrészt közvetlenül a szolgáltatásra vonatkozó, szakmai jellegű) szabályok, amelyek kormány-, illetve miniszteri rendeletben kapnak majd helyet. A törvény a Magyar Közlöny 2012/84. (július 3-i) számában jelent meg, az említett két, várhatóan az idei év folyamán kiadásra kerülő végrehajtási rendelet tervezete pedig a Belügyminisztérium honlapján érhető el: kormrend0730.pdf rendelet tervezet.pdf * A kéményseprő-ipari közszolgáltatás az új törvény alapján is kötelező önkormányzati feladat marad, annak eredeti címzettje azonban megváltozik. A közszolgáltatásért eddig eredendően a megyei önkormányzat volt felelős, tőle vállalhatta át önként a feladatot az adott város vagy község önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) a saját településére vonatkozóan. A Kskt. alapján azonban a feladat eredeti címzettje 2013-tól az egész megyére kiterjedően a megyeszékhely város önkormányzata lesz. A települési önkormányzatok az eddigiekhez hasonlóan vállalhatják majd át a közszolgáltatás ellátását. A korábbi átvállalások továbbra is fennmaradnak, időtartamuk sem változik, így nem kell a törvény hatályba lépése miatt új eljárást lefolytatni. [A törvény 15. (4) bekezdésében foglalt átmeneti előírás ugyanis csupán kivételként szabályozza azt az esetet, amikor a feladat az azt már ellátó települési önkormányzatról a megyeszékhely városra száll vissza : ez akkor következne be, ha a települési önkormányzat és a szolgáltató cég a köztük meglevő szerződést 2013 végéig sem módosítják úgy, hogy az megfeleljen az ellátásra vonatkozó (5 8. -ban foglalt) feltételeknek.] Figyelemmel kell azonban lenni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) szintén ban hatályba lépő szabályaira is, pl. arra, hogy a feladat átvállalása nem indokolhatja annak többlet állami támogatását [Mötv. 12. (1) bekezdés c) pont]. 3

4 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói Az ezután újonnan kezdeményezett (tehát 2014-re vagy későbbre vonatkozó) feladatátvállalásra már alkalmazni kell a Kskt. azon szabályát, amely szerint a feladatot legalább 5 évre kell vállalni. Természetesen azokban az esetekben, ahol eddig közvetlenül a megyei önkormányzat látta el a feladatot (azaz ő állt szerződésben a szolgáltató céggel), az ő helyére [a 15. (1) bekezdése alapján] automatikusan belép a megyeszékhely város önkormányzata. * Lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy 2013-tól az önkormányzat már nem csak külsős céggel kötheti meg a közszolgáltatási szerződést, hanem a saját cégével vagy költségvetési szervével is. Ilyen esetben a Kskt. pályázati eljárás lefolytatását sem írja elő. Fontos azonban, hogy a pályázat mellőzésekor a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvényre (Kbt.) is figyelemmel kell lenni, pl. a saját cégnek meg kell felelnie a Kbt. 9. (1) bekezdés k) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak. [A házon belüli beszerzésre vonatkozó Kbt. 9. (3) bekezdése szerinti 5 éves maximum időtartamot azonban itt nem kell alkalmazni, miután a Kskt. 5 és 10 év közötti időtartamot ír elő a közszolgáltatási szerződésre.] A közszolgáltatási szerződéseket (azaz az önkormányzat és a szolgáltató cég közötti megállapodást) a törvény hatályba lépése nem szünteti meg (így a szolgáltató kiválasztására vonatkozó új szabályokat csak ezek lejárta után lehet alkalmazni). A szerződéseket azonban felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megfeleljenek a Kskt. ellátásra vonatkozó szabályainak. A szerződés e felülvizsgálat elmulasztása esetén sem szűnik meg, azonban a fentebb említettek szerint a települési önkormányzat helyét a megyeszékhely város önkormányzata veszi át. A közszolgáltatási szerződésnek az új törvény hatálybalépése miatti felmondására csak akkor kerülhet sor, ha a cég 2013 végéig nem teljesíti a Kskt.-ben foglalt szakmai feltételeket. A közszolgáltatási szerződéseket (akár magán-, akár önkormányzati céggel vagy költségvetési szervvel) a törvény alapján 5 és 10 év közötti időtartamra kell megkötni. * A feladatot ellátó települési önkormányzat továbbra is rendeletben szabályozza a közszolgáltatás egyes kérdéseit: annak díját; az ellátásának és igénybevételének részletes szabályait; valamint a szolgáltató megnevezését. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a Kskt. jó néhány kérdést a korábbiaknál részletesebben szabályoz: pl. a közszolgáltatási szerződés elemeit; az ingatlan tulajdonosa és használója feladatait; a közszolgáltató cég (vagy intézmény) feladatait és szakmai felügyeletét; valamint pontos fogalom-meghatározásokat ad. Ezeket (a jogalkotás általános szabályai szerint) az önkormányzati rendelet nem (a törvénnyel megegyezően sem) szabályozhatja. A törvényi előírások megismétlésének kiküszöbölése, valamint az új 4

5 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói szabályokkal való tartalmi összhang megteremtése érdekében az önkormányzatoknak indokolt az idei év végéig felülvizsgálniuk a rendeletüket. * A közszolgáltatás díját továbbra is az önkormányzat állapítja meg, amihez a kormányrendeletben megadott értékhatárokat, a belügyminiszteri rendeletben meghatározott részletes szabályokat és a Kskt. 10. (2) (3) bekezdésében foglalt elveket kell figyelembe vennie. A díj megállapításához ezentúl már nem a fogyasztói érdekképviseleti szervek, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság [a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése alapján jelen esetben a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége], valamint a szakmai érdekképviseletek véleményét kell kikérni. A díjat az önkormányzat évente felülvizsgálja, és a következő évre vonatkozóan november 30-ig meghatározza. E határidőt, illetve a véleményeztetésre vonatkozó megváltozott szabályokat a évi díj esetében mivel annak meghatározásakor, 2012 végén a törvény még nem lesz hatályban nem kell alkalmazni, a díjmegállapításra vonatkozó többi szabályt azonban már figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy a díj alkalmazáskor e szabályok már hatályosak lesznek. * A végrehajtási Korm., illetve BM rendelet várható kihirdetése, valamint az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosítását tartalmazó törvénytervezet (amely szintén a Belügyminisztérium honlapján, a címen érhető el) későbbi tárgyalása miatt a kéményseprő-ipari közszolgáltatás jövő évi szabályainak alakulását továbbra is indokolt lesz figyelemmel kísérni. TÁJÉKOZTATÓ A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI CCIX. TÖRVÉNY EGYES RENDELKEZÉSEIRŐL Készítette: Dr. Neparáczki Nándor A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vkszt.) december 31. napján jelent meg a évi 166-os számú Magyar Közlönyben. A Vkszt december 31.-én 23 órakor lépett hatályba, de egyes rendelkezései szakaszosan léptek, illetve lépnek hatályba. A Vkszt. jelentős változást eredményez a víziközművek működtetése, valamint a víziközművekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörökkel összefüggésben. 5

6 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A Vkszt. az értelmező rendelkezések között meghatározza a víziközmű, illetve víziközműszolgáltatás fogalmait az alábbiak szerint: víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújtja (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok), Ellátásért felelős (Vkszt. 9. ) A Vkszt. főszabályként a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre vonatkozóan ellátásért felelősnek a települési önkormányzatot nevezi meg. A települési önkormányzatok feladata tehát főszabályként a saját közigazgatási területükön a víziközmű-szolgáltatás biztosítása. A Vkszt. meghatároz főszabály alóli kivételeket is az ellátásért felelős személyére vonatkozóan. E szabályok szerint ellátásért felelős lehet az állam, illetve ha a víziközmű rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik és az államnak a közművagyon feletti tulajdonjoga nem éri el az 50%-ot, akkor az érintettek írásos megállapodása alapján kijelölt, ennek hiányában a legnagyobb lakosságszámú, azonos lakosságszám esetén pedig a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kijelölt önkormányzat lesz az ellátásért felelősök közössége képviselőjeként eljáró ellátásért felelős. A víziközmű tulajdonjoga (Vkszt ) Víziközmű kizárólag állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. Amennyiben a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, akkor a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az ellátásért felelőst illeti meg, de az abból származó jogok gyakorlása a víziközmű-szolgáltatót megilleti a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben. Rendszerfüggetlen víziközmű-elem azonban víziközmű-szolgáltató tulajdonában is állhat. A rendszerfüggetlen víziközmű-elem fogalmát a Vkszt az alábbiak szerint határozza meg: Rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés), Tulajdonjogra vonatkozó átmeneti rendelkezések (Vkszt. 79. ) 1. A törvény erejénél fogva ingyenes száll át azon víziközmű, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás tulajdonjoga az ellátásért felelősre január 1- ével, mely víziközmű olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik. 6

7 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói 2. Amennyiben a víziközmű, vagy annak létrehozására irányuló beruházás egyéb - az 1) pontba nem tartozó - gazdálkodó szervezet tulajdonában van, akkor a gazdálkodó szervezet az ellátásért felelőssel október 31-ig írásban megállapodik a polgári jog általános szabályai szerint az átruházásról. A felek az átruházást legkésőbb december 31. napjáig kötelesek megvalósítani. Amennyiben a felek között az előírt határidőig nem jön létre a megállapodás akkor az ellátásért felelős a víziközművel, illetve a folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanra kisajátítást kérhet. Amennyiben a települési önkormányzat kisajátítás kérési jogával május 31-ig nem él, akkor az állam kérhet kisajátítást. Ebben az esetben a települési önkormányzat június 15. napjáig értesíti az MNV. Zrt.-t, hogy kisajátítás kérési jogával nem élt. A Vkszt. speciális rendelkezést tartalmaz arra az esetre vonatkozóan, ha az ellátásért felelős maga is rendelkezik tulajdoni részesedéssel víziközművet tulajdonló gazdálkodó szervezetben. Ha július 15-én a víziközmű olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában van, amelyben az ellátásért felelős közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, az ellátásért felelős a víziközmű tulajdonosában fennálló közvetlen vagy közvetett részesedése csökkenését eredményező megállapodást a víziközmű tulajdonjogának megszerzéséig érvényesen kizárólag más ellátásért felelőssel köthet. (Vkszt. 79. (8) bek.) Szolgalmi jog megállapítására, utólagos bejegyzésére vonatkozó átmeneti rendelkezések (Vkszt ) Az ellátásért felelős a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett víziközmű tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítása nem történt meg, a vízvezetési szolgalmi jogi engedély nem lelhető fel vagy a vízvezetési szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a vízügyi hatóságtól december 31-ig kérheti a vízvezetési szolgalmi jog megállapítását, vagy a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vízvetési szolgalmi jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése iránt az ingatlanügyi hatóságot a vízügyi hatóság keresi meg. A vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére. Ha a vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként december 31. napján nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, az ellátásért felelős március 31-ig a vízügyi hatóságnál kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára történő megállapítását. A vízvetetési szolgalmi jog korábbi jogosultjaként törlésre kerülő személy kártalanításra jogosult. Víziközmű-üzemeltetési jogviszony (Vkszt ) A víziközmű-üzemeletetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött a Hivatal által jóváhagyott vagyonkezelési szerződésen, koncessziós szerződésen, vagy bérlet-üzemeltetési szerződésen alapul. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, a Vkszt.-ben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni. Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős az imént megnevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában pályázati eljárást köteles lefolytatni. A 7

8 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközműrendszer vonatkozásában is kiírható. A Vkszt. a vagyonkezelési és bérletüzemeltetési szerződés esetére a víziközmű-szolgáltató gazdasági társaságok tulajdonosi összetételét is meghatározza a 16. (6) bekezdésben: Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal jöhet létre: a) amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll; b) amely kizárólag az a) pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll. Az így meghatározott gazdasági társaság holdingba szervezett módon is működhet. A holding fogalmát a Vkszt. az alábbiak szerint határozza meg: holding: a számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvény tulajdonosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeinek is. Víziközmű-szolgáltató (Vkszt , 84. ) A Vkszt. értelmében víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság kaphat, amennyiben rendelkezik üzemeltetési szerződéssel, valamint megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A feltételek közül kiemeljük a felhasználói egyenértékre vonatkozó szabályozást. A Vkszt. értelmében a Hivatal az engedély kiadását megtagadja akkor, ha kérelmező vonatkozásában a felhasználói egyenérték nem éri el a 150 ezret. Az átmeneti rendelkezésekből kiderül, hogy a Vkszt. a 150 ezres felhasználói egyenérték elérését csak fokozatosan kívánja meg. A Vkszt. 84. rendelkezései szerint a Hivatal a víziközmű-szolgáltató részére első alkalommal 50 ezer felhasználó egyenérték elérése esetén is kibocsátja a működési engedélyt, természetesen az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén. A működési engedélyt azonban a Hivatal visszavonja abban az esetben, ha a kérelmező december 31. napjával nem éri el a 100 ezer felhasználói egyenértéket, illetve ha december 31. napjáig pedig nem éri el a 150 ezer felhasználói egyenértéket. A víziközmű-szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági társaságoknak legkésőbb május 31. napjáig kell működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz, amennyiben e határidő után is folytatni kívánják víziközmű-szolgáltatói tevékenységüket. Díjak meghatározása (Vkszt. 65., 76., 93. ) A Vkszt. a hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Ártv.) az önkormányzatok díjmegállapító rendeletalkotási jogkörét szabályozó rendelkezéseit mind az ívóvíz, mind a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, -kezelés tekintetében. Ugyanígy hatályon kívül helyezésre került az állami tulajdonú víziközművekkel kapcsolatos szabályozása az Ártv.- nek. Egyúttal a közműves ivóvízellátás, közműves szennyvízelvezetés, -tisztítás díjának megállapítására vonatkozó jogkört a Vkszt. a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszterhez (jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter) telepíti, aki a díjakat rendeletben állapítja meg. Átmeneti szabályként a Vkszt. meghatározta, hogy a vízdíjak mértékét a nem állami tulajdonú közüzemi vízművet és csatornaművet működtető víziközmű- 8

9 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói szolgáltató esetében maga a szolgáltató határozza meg, a díjakat szabályozó miniszteri rendelet hatálybalépéséig, a december 31-én alkalmazott díj alapulvételével, olyan módon, hogy a december 31-én alkalmazott díjat legfeljebb 4,2%-al lépheti túl a víziközmű-szolgáltató. Az állami tulajdonú közüzemi vízművet és csatornaművet működtető víziközmű-szolgáltató a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott december 31-én hatályos díjat alkalmazhatja a Vkszt. szerinti miniszteri rendelet hatálybalépéséig. A Vkszt. értelmében a Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg. A miniszter e javaslat hiányában is megállapíthatja a díjat. A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettséget Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül kell teljesíteni. Amennyiben a Hivatal határozatában, vagy miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül nem történik tájékoztatás vagy adatszolgáltatás, a Hivatal ezek hiányában is javaslatot tehet a miniszternek. Fogyasztóvédelmi rendelkezések (Vkszt. 3. ) A Vkszt. a 3. (2) és (3) bekezdésében az alábbi fogyasztóvédelmi rendelkezéseket határoz meg: (2) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. (3) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. A víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő egyéb panaszok esetében a Hivatal fog eljárni. A megnevezett hatósági eljárásokat megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni. Bekötési kötelezettség (Vkszt. 55. ) A Vkszt. az ingatlan tulajdonosa számára víziközmű-rendszerbe történő bekötési kötelezettséget ír elő az 55. (1) és (2) bekezdése szerint, természetesen a törvény meghatároz mentességi eseteket is. 55. (1) Az ingatlan tulajdonosa - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha a) a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és 9

10 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget már meglévő víziközmű-rendszer esetében annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, akkor a települési önkormányzat jegyzője, január 1-től a járási hivatal hivatalból kötelezi az ingatlan tulajdonosát az ingatlan beköttetésére. A Vkszt.-ben meghatározott esetekben a környezetvédelmi és vízügyi hatóság szintén kötelezheti az ingatlan tulajdonosát az ingatlan beköttetésére. Gördülő fejlesztési terv (Vkszt. 11. ) A Vkszt január 1-től hatályba lépő 11. (1) bekezdése kötelezővé teszi a gördülő fejlesztési terv elkészítését: (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. A Vkszt. a 11. -ban részletesen meghatározza, hogy milyen határidőre, kinek kell elkészítenie a gördülő fejlesztési terv egyes részleteit. A gördülő fejlesztési terv részletes tartalmi és formai követelményeit miniszteri rendelet fogja szabályozni. Szintén január 1-től lép hatályba a Vkszt. víziközmű térképi nyilvántartással kapcsolatos szabályozása is. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás (Vkszt ) A nem lakossági felhasználók számára víziközmű-fejlesztési hozzájárulási fizetési kötelezettséget ír elő a Vkszt. a törvényben meghatározott esetekben. A Vkszt a január 1-én lép hatályba, mely meghatározza, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal határozatban állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározásának alapelvei, szempontjai és a díjak elemei kormányrendeletben kerülnek majd szabályozásra. A Hivatal a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal november 30-ig állapítja meg. Időpont/Határidő Esemény/Feladat január 1. A (tulajdoni részesedés egészét tekintve) nemzeti vagyonba tartozó gazdálkodó szervezet tulajdonában álló víziközmű, vagy annak létrehozására irányuló beruházás az ellátásért felelős tulajdonába kerül a törvény erejénél fogva. Ettől az időponttól kezdődően már nem a jegyző, hanem a járási hivatal kötelezi az ingatlan tulajdonosát az ingatlan víziközmű-rendszerbe történő beköttetésére, ha az ingatlan tulajdonosa nem tett eleget a törvényi kötelezettségének. 10

11 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói május 31. Eddig az időpontig kell legkésőbb benyújtani a működési engedély iránti kérelmet a Magyar Energia Hivatalhoz a víziközmű-szolgáltatóknak. Eddig az időpontig kell legkésőbb a víziközműszolgáltatóknak elérni az 50 ezer felhasználói egyenértéket október 31. A (tulajdoni részesedés egészét tekintve) nem a nemzeti vagyonba tartozó gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó víziközművek, vagy annak létrehozására irányuló beruházás átruházásáról a gazdálkodó szervezet és az ellátásért felelős a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik eddig az időpontig december 31. Az átruházást a felek legkésőbb eddig az időpontig kötelesek megvalósítani január 1. Hatályba lép a Vkszt. gördülő-fejlesztési tervre vonatkozó, valamint a víziközmű térképi nyilvántartással kapcsolatos szabályozása március 31. Az ellátásért felelős eddig az időpontig kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára történő megállapítását, amennyiben december 31. napján nem települési önkormányzat vagy az állam van bejegyezve a vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként május 31. Amennyiben az ellátásért felelős és a gazdálkodó szervezet között a víziközmű, vagy annak létrehozására irányuló beruházás átruházására vonatkozó megállapodás nem jött létre határidőben az ellátásért felelős települési önkormányzat eddig az időpontig kérhet kisajátítást a víziközművel, illetve a folyamatban levő beruházással érintett ingatlanra nézve június 15. Eddig az időpontig kell értesíteni az MNV. Zrt.-t, amennyiben az önkormányzat nem élt a kisajátítás kérési jogával december 31. Eddig az időpontig kell legkésőbb a víziközmű-szolgáltatóknak elérni a 100 ezer felhasználói egyenértéket november 30. A Magyar Energia Hivatal a víziközműfejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal eddig az időpontig állapítja meg december 31. Eddig az időpontig kell legkésőbb a 11

12 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói víziközmű-szolgáltatóknak elérni a 150 ezer felhasználói egyenértéket december 31. Eddig az időpontig kérheti az ellátásért felelős a vízvezetési szolgalmi jog megállapítását a vízügyi hatóságtól, ha a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett víziközmű esetén a vízvezetési szolgalmi jog nem került megalapításra, az engedély nem lelhető fel, az az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre. ÚTMUTATÓ A FÖLDRAJZI NEVEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁHOZ Összeállította: Dr. Pintér Anita A Kormány által létrehozott Földrajzinév-bizottság a hivatalos földrajzi nevek elnevezésével, megváltoztatásával kapcsolatos gyakorlatot elemezve szükségesnek tartotta, hogy a Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztályával együttműködve az önkormányzatok számára módszertani útmutató anyagot készítsen. A módszertani útmutató fel kívánja hívni a figyelmet a névmegállapítás fontosabb jogszabályi hátterére, a bizottság döntési, véleményezési gyakorlata során érvényesített követelményekre, továbbá azokra a módszertani kérdésekre, melyek együttes érvényesítésével az önkormányzatok hivatalos földrajzi nevek megállapításával kapcsolatos döntései még szakszerűbbekké, időállóbbakká válhatnak. A döntéshozatal előkészítésének segítését szolgálják azok a gyakorlati útmutatások, amelyek megtartásával az önkormányzatok testületi előterjesztéseinek és a Földrajzinév-bizottsághoz intézett megkereséseinek szakszerűsége növelhető, a lakossági érdekek képviselete erősíthető, az önkormányzatok javaslattevő, véleménykérő tevékenységének színvonala emelhető. A Földrajzinév-bizottság és a Belügyminisztérium által készített módszertani útmutatót az alábbiakban adjuk közre további szíves felhasználásra. Útmutató a földrajzi nevek megállapításához és megváltoztatásához A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) alapján a vidékfejlesztési miniszter mellett Földrajzinév-bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. A Bizottság eddigi működése során számtalan olyan szakmai kérdés merült fel, melyekkel kapcsolatos korábbi döntések, állásfoglalások az újabb hasonló ügyek kezdeményezéséhez, a velük összefüggő eljáráshoz, az önkormányzati döntéshozatalhoz is útmutatóul szolgálhatnak. 12

13 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A helyi önkormányzatok a közhatalom helyi gyakorlóiként eddig is nagy figyelmet fordítottak településük, annak területrészei, közterületei nevének meghatározására. Többször voltak kezdeményezői országos jelentőségű létesítmények elnevezésének is. Ennek során felelősen jártak el a földrajzi nevekkel kapcsolatos történelmi örökség, a helyi hagyományok, a nemzetiségi elnevezések továbbélésének biztosítása érdekében. A települések egyre gyorsuló fejlődése, továbbá hazánk uniós tagsága, a gazdaság globalizációja miatti új nyelvi hatások és az átalakuló helyi társadalmi és gazdasági környezet következtében a földrajzi nevek módosítása vagy új nevek megállapítása iránt egyre növekvő az igény. A Bizottság az önkormányzatok mindezekkel kapcsolatos tevékenységéhez kíván e módszertani útmutatóval a teljesség igénye nélkül segítséget adni. I. Döntéstípusok A hivatalos földrajzi nevekre vonatkozó hatásköri kérdéseket a Korm. r. és más jogszabályok rendezik. Néhány fontos alaptörvényi és jogszabályi rendelkezésre itt is felhívjuk az önkormányzatok figyelmét. Hazánk nevét az Országgyűlés április 18-i ülésén az Országgyűlés által elfogadott január 1-ével hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye állapítja meg. Az Alaptörvény Alapvetés A) cikke kimondja: Hazánk neve Magyarország. Az Alaptörvény állapítja meg az ország fővárosát is. Az Alaptörvény Alapvetés F) cikkének rendelkezése szerint: Magyarország fővárosa Budapest. A főváros közigazgatási területének beosztását a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló évi XLIII. törvény határozza meg. Ennek 2. (1) bekezdése sorolja fel a főváros területének kerületi tagozódását, míg az 1. számú melléklete tartalmazza a kerületek határait. A törvény a 2. (2) bekezdésében felhatalmazza a kerületek képviselő-testületeit, hogy a szervezeti és működési szabályzataikban határozzák meg a kerületeik elnevezését. A megyék és a megyéhez tartozó települések nevének használatával kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megyék nevét, székhelyét a 67/1990.(VIII. 14.) OGY határozat, a hozzájuk tartozó településeket a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtára és helységnévkönyve tartalmazza. A földrajzinév-bizottság döntései a Korm. r. 4. alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók 1. Névmegállapítás A Bizottság az alábbi névtípusba tartozó hivatalos földrajzi neveket állapítja meg: - országos jelentőségű domborzat- és tájnév - területnév - természetvédelmi név - víznév - országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név 13

14 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói E névtípusokhoz tartozó hivatalos földrajzi nevek megállapítására, a meglévő hivatalos földrajzi nevek megváltoztatására javaslatot tehet a Korm. rendelet 2. (3) bekezdés a) -e) pontjaiban megjelöltek szerinti miniszter, illetve a b) pontjában írt területnév esetén az érintett települési önkormányzat is, míg az e) pont esetében továbbá a regionális jelentőségű létesítményt üzemeltető gazdasági szervezet. Fontos, hogy ezek a javaslatok az érintett településeken, térségekben élők, az ott működő gazdasági, civil szervezetek számára is elfogadhatók legyenek. Nem kizárt ezért, hogy a javaslattételre kizárólagos miniszteri hatáskört előíró esetekben is az új földrajzi név megállapítását, vagy a meglévő név módosítását alapos indokkal az érintett önkormányzat kezdeményezze a miniszternél. Regionális jelentőségű közlekedési név (pl.: vasúti megálló neve) megállapításának vagy megváltoztatásának szándékával az önkormányzat az üzemeltető gazdasági szervezethez (pl.: vasúti létesítmény esetében a MÁV-hoz) fordulhat. Egyre szélesedő gyakorlat, hogy országos jelentőségű közlekedési beruházások, regionális létesítmények elnevezése tárgyában az önkormányzatok kezdeményezésére vagy közreműködésével a lakosság széles körben (falugyűlésen, lakossági fórumokon szavazással, aláírásgyűjtéssel vagy informatikai úton szervezett közvélemény-kutatással, stb.) véleményt nyilvánít. A javaslattétel hatásköre azonban ilyen esetben is a minisztert, az üzemeltető gazdasági szervezetet illeti meg. A véleménynyilvánítás tehát nem ügydöntő jellegű. A névmegállapítás, módosítás iránti esetleges helyi javaslat (kivéve a Korm.r. 2. (3) bek. b) pont esetében figyelemmel a 4. (4) bek. b) pontjának második fordulatában írt közvetlen önkormányzati javaslattételi jogra) minden esetben közvetlenül a javaslattételre hatáskörrel rendelkező miniszterhez, az üzemeltető gazdasági szervezethez terjesztendő fel. A Bizottság érdemben nem foglalkozik a kezdeményezéssel, ha azt a javaslattételre jogosult helyett közvetlenül hozzá küldték meg, továbbá amennyiben a miniszter, gazdasági szervezet a hozzá megküldött kezdeményezést nem támogatja, érdemi javaslatot nem tesz. 2. Szakmai vélemény adása A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) területszervezési eljárással kapcsolatos hatályos V. fejezetének 58. -ában a következők szerint rendelkezik: Község, város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban lévő más helység nevével. A községegyesítés megszüntetését követően a község általában az egyesítés előtti nevét használja. Új községnévről a lakossági állásfoglalás előtt kérni kell a földrajzi nevekben illetékes szerv szakmai véleményét. Jelezni kívánjuk, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) január 1-én hatályba lépő Területszervezés c. V. fejezete a községek, városok névhasználatával kapcsolatosan megtartva a korábbi szabályokat az alábbiak szerint szabályozza a névmegállapítást: 14

15 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói 97. (1) A község, a város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban lévő más helység nevével (3) A települések egyesítésével megszűnt község a nevét településrész-névként megtartja. Az idézett szakasz tehát azt az esetkört szabályozza, amikor kötelező kérni a Bizottság szakmai véleményét. Ezek: új község alakítása, községegyesítés megszüntetése, települések egyesítése, község és város nevének megváltoztatása, a fővárosi kerületek olyan területszervezési változása, melyek önálló közigazgatási egység létrehozását eredményezik. Az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó, az előzőekkel kapcsolatos döntések előkészítése során gondoskodni kell arról, hogy az önkormányzat a Bizottság szakmai véleményét kellő indokolással, a névre vonatkozó konkrét javaslat megjelölésével a lakossági állásfoglalást megelőzően oly időben kérje, hogy a megkeresésre a Bizottság alapos szakmai véleményt adhasson és az a helyi népszavazást megelőzően a választópolgárokkal megismertethető legyen. Amennyiben a területszervezési intézkedés előkészítése a választópolgárok által létrehozott önkéntes előkészítő bizottság hatáskörébe tartozik (pl.: új község alakítása, községegyesítés megszüntetése) a jegyző nyújtson segítséget ahhoz, hogy a település nevére vonatkozó javaslatról az előkészítő bizottság ugyancsak még a helyi népszavazást megelőzően kérje a Bizottság szakmai véleményét, és ezt a kezdeményező a helyi lakossággal annak állásfoglalása előtt megismertethesse. A Bizottság véleményezési jogkörének másik esetkörét a Korm. rendelet 4. (2) bekezdése szabályozza. Eszerint a földrajzi nevek megállapítására, megváltoztatására a döntési hatáskörrel rendelkező igénye alapján ad szakmai véleményt a Bizottság. A Korm. rendelet 2. (3) bekezdés i)-j) és k) pontjaiban felsorolt (településrész-név, közterületnév, helyi jelentőségű közlekedési név), a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó névmegállapítások esetében is fontos, hogy a helyi testületi döntés minden tekintetben, így nyelvhelyességi és földrajzi vonatkozásaiban is kellően előkészített legyen. Ehhez a Bizottság segítséget nyújt, véleményt ad a települési önkormányzat megkeresésére. A Bizottság szakmai véleményező tevékenysége azonban csak akkor lehet hatékony, ha a véleményadásra a helyi döntéshozatalt megelőzően kerül sor, és a véleményt a döntéshozatalban résztvevő képviselők előzetesen megismerhetik. Ennek megvalósulásához az szükséges, hogy a helyi önkormányzat a földrajzi névre vonatkozó, kellően indokolt javaslatát a képviselő-testület ülését megelőzően oly időben (a képviselőtestületi ülés előtt legalább 60 nappal) küldje meg a Bizottságnak, hogy az a szakmai álláspontját kialakíthassa, és azt a képviselők, a testület bizottságai még a döntéshozatalt megelőzően megismerhessék. Ezzel elkerülhetők azok az anomáliák, amelyek a Bizottság véleményének a döntéshozatalt követő megismeréséből (vagy annak elmaradásából) adódnak. Átnevezés esetén a Bizottsághoz írt megkeresésben azt is megfelelően indokolni szükséges, hogy miért célszerű törölni a régi nevet, és mi indokolja az új elnevezést. 15

16 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A Bizottság rendes üléseit az igazgatási szünet figyelembevételével - negyedévenként (március, június, szeptember, december hónapokban) tartja. Javasoljuk ehhez igazodva megküldeni a véleményezés iránti kezdeményezést. Az előbbiekkel összefüggésben külön felhívjuk a figyelmet a földrajzi nevekkel kapcsolatos felelős döntéshozatali tevékenységre. Új földrajzi név megállapítására vagy a korábbi nevek módosítására csak tervszerűen, kellő szakmai, társadalmi, politikai egyeztetést követően kerüljön sor. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy-egy döntés gyakran a polgárok jelentős körét érinti, ügyintézési és anyagi terheket okozva számukra. Ezek csökkentését az önkormányzatok intézkedéseikkel segítsék elő. A település nagysága, a közterületi elnevezések számossága, a földrajzi nevekkel kapcsolatos testületi döntések gyakorisága eddig is indokolttá tette, hogy a helyi önkormányzatok rendeletben szabályozzák a földrajzi nevek megállapításának, módosításának rendjével kapcsolatos a Korm. rendeletben nem szabályozott helyi kérdéseket (pl.: az elnevezés előkészítésének módja, lakossági véleményezés kötelezettsége, társadalmi és más szervek bekapcsolódása az eljárásba, mely bizottságoknak kell előzetesen véleményezni a javaslatot, stb.,). Az Mötv. ugyancsak január 1-én hatályba lépő alábbi rendelkezései ennek feladat- és hatásköri kérdéseit a következők szerint szabályozzák: 13. (1)...(a helyi önkormányzatok feladata különösen:) 3. a közterületek.. elnevezése, pont: (A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:) közterület elnevezése, 51. (5) Közterület elnevezésének rendjét a települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg (3) Felhatalmazást kap a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait. Indokolt, hogy az e tárgyú rendeletek megalkotását az önkormányzatok körültekintően készítsék elő. Vonják be ebbe a munkába a megfelelő felkészültséggel rendelkező szakmai szakértőket, politikai, nemzetiségi és civil szervezeteket, az egyházak képviselőit. A magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseire és a helyi sajátosságokra figyelemmel kezdjék meg a rendeletek előkészítését. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az állampolgárok közvetlenül keresik meg a Bizottságot földrajzi név megállapítására, módosítására vonatkozó saját javaslataik (pl.: tanyák saját nevükről, vagy a már elnevezett közterület hozzátartozójukról történő elnevezése, stb.) szakmai véleményezése végett. Indokolt, hogy az ilyen jellegű kezdeményezésekre lehetőleg a döntési hatáskörrel rendelkező önkormányzatok tudtával, álláspontjuknak a választópolgárral történt egyeztetése és a véleménykérés indokai közötti szerepeltetésével kerüljön sor. Az ilyen spontán kezdeményezéseknek a helyi önkormányzati döntéshozatali eljárásba történő bekapcsolása érdekében szélesíteni szükséges az esetleges névmegállapítással, módosítással összefüggő helyi társadalmi igényeket feltáró, egyeztető önkormányzati tevékenységet. 16

17 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói 3. Állásfoglalás A Korm. rendelet a Bizottságot az előbbieken túl felhatalmazza a földrajzi nevekkel kapcsolatos mindazon kérdésekben való állásfoglalás kialakítására, amelyek ugyan nem kötődnek a különböző jogszabályokban feljogosított szervek területszervezési, földrajzi név megállapítási hatásköréhez, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a földrajzi nevek gyakorlati alkalmazásához. A Korm. rendelet 4. (3) bekezdése szerint a Bizottság e körbe tartozó tevékenységi területei különösen: - a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek helyességéről szükség szerint véleményt kérve a helyi, illetve az országos kisebbségi önkormányzattól; - külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról (pl.: országnevek, város vagy más földrajzi alakzat magyar megfelelőjéről; - a hivatalos földrajzi nevek megállapításának és használatának jogszabályban nem szabályozott kérdéseiről. Önkormányzatok, magánszemélyek vagy szervezetek szükség esetén megkereshetik a Bizottságot a földrajzi nevek megfelelőségével, az adott konkrét névhasználat hivatalos földrajzi névvel történő egybevetése és ezzel kapcsolatos állásfoglalás végett. A Korm. rendeletben az említettek szerint külön is szabályozott, bizottsági állásfoglalásra hatáskört biztosító területek közül külön is felhívjuk a figyelmet az alábbiakra: A nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek helyességének megállapításakor helyi szinten is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a helyi nemzetiségi szervezetek minden esetben véleményt mondhassanak. A névmegállapítás során az érintett nemzetiség által egyöntetűen elfogadott név használata nyerjen támogatást. A névhasználat megállapításának eljárásába minden esetben vonják be a nemzetiségi önkormányzatokat. Mindezek során megtartandók a különböző nemzetközi szerződésekben és hazai jogszabályokban előírt követelmények. Így különösen: - A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (kihirdetve a 35/1995.(IV.7.)OGY. számú határozattal), mely szerint biztosítani kell: a helyneveknél a regionális vagy kisebbségi nyelveken hagyományos és helyes formák használatát vagy elfogadását, ha szükséges a hivatalos nyelv(ek) szerinti elnevezésekkel együtt használva. (9. cikk,) - Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (kihirdette: évi XXXIV. törvény): Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre. (11. cikk.) 17

18 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A nemzetiségek jogait szabályozza a nemzetiségek jogairól szóló január 1-én hatályba lépett évi CLXXIX törvény (Ntv.). Ez ugyancsak fontos rendelkezéseket tartalmaz a földrajzi nevek megállapításával, használatával kapcsolatosan. 18. A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához. 81. (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. A évi általános nemzetiségi önkormányzati választás alkalmával hatályba lépő rendelkezések: 6. (1) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy d) a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek. (5) Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, ennek hiányában települési székhelyű nemzetiségi szervezete, intézménye vagy az adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére a képviselő-testület biztosíthatja az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat. A nemzetiségi névmegállapítással, ennek térképi feltüntetésével kapcsolatosan a Bizottság felhívja a figyelmet a Bizottság e tárgyú évi állásfoglalásának alkalmazására. Az önkormányzatok széles körű nemzetközi kapcsolatokat építettek ki eddigi működésük során. Ennek részeként a szomszédos országok magyarok által lakott számos településével hoztak létre testvértelepülési együttműködést. Jelezni kívánjuk, hogy a Bizottságnak számos ajánlása van a szomszédos országok magyarok által lakott településeinek magyar nevével kapcsolatban, melyek elérhetők a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján. ( A Bizottság javasolja, hogy az együttműködés dokumentumai közül a magyar nyelvű dokumentumokban, ha a határon túli településnek van közismert magyar neve, első helyen a magyar név, mögötte zárójelben a helyi hivatalos név álljon (Földrajzinévbizottság 77/702.(2011. IX. 13.) FNB.Áf. döntése). 18

19 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói II. A névmegállapítás, névváltoztatás és véleményezés fontosabb követelményei A Korm. r. 5. -a átfogóan szabályozza a névmegállapítás, névváltoztatás és véleményezés követelményeit, illetve kötelezően alkalmazandó szabályait. Fontosnak tartjuk, hogy a Bizottság működése során felmerült konkrét esetek alapján a kormányrendeletben írtakon túli néhány további szakmai követelményre is felhívjuk az önkormányzatok figyelmét. 1. A földrajzi nevek nyelvünk és történelmünk számos esetenként sok száz éves emlékét őrizték meg. A történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni, amelyeknek megváltoztatása csak különösen indokolt esetben javasolható. Éppen ezért ezek megállapítása, illetve megváltoztatása során különös gonddal kell eljárni, amelyre nemzetközi ajánlások is felhívják a figyelmet. Az FNB olyan elnevezéseket támogat, amelyek jól illeszkednek a magyar földrajzi nevek rendszerébe, az adott névtípushoz kötődő, történetileg kialakult gyakorlat szerint. 2. A földrajzi nevek akkor tudják leginkább betölteni a szerepüket, ha rövidek, névszerűek és könnyen megjegyezhetők. A hosszú és bonyolult szerkesztésű nevek a köznyelvben gyakorta egyszerűsödnek. Célszerű az ilyen esetekből származó problémákat megelőzni (pl. Hosszúrévi Mátyás király Sajó-híd helyett Mátyás király híd, Árpádházi Szent Erzsébet park helyett Szent Erzsébet park). 3. Lehetőleg magyar lexikális elemekből épüljön a név, de mindenképp kerülendők azok a nevek, amelyekben az íráskép és a kiejtés lényegesen eltér egymástól, és bizonytalan a toldalékolásuk (pl. Green Business Park). Tekintettel kell lenni azokra, akiknek nap, mint nap le kell írni a nevet. 4. Új nevek adásakor indokolt olyan, a szakmai megfontolások alapján kellően átgondolt névválasztás, mely a lakosság által hosszú távon is elfogadható, és ezért az elnevezés nem alapoz meg rövid időn belüli újabb névváltoztatási igényt. Különösen személyekről megemlékező névválasztáskor fontos, hogy az elnevező megbizonyosodjon a nevet viselő személy általános tiszteletéről. A csak szűk körben ismert, vagy életútját tekintve példaértékkel nem bíró személyek nevének hivatalos földrajzi névként történő megörökítést a Bizottság nem javasolja. 5. Helységnevek: új község alakításakor a más helységnevekkel való homonímia (teljes azonosság) és paronímia (megtévesztő hasonlóság) kerülését nemcsak Magyarország mai névanyagára, hanem a történeti Magyarország magyar helységnév-állományára is szükséges érvényre juttatni. Az FNB nem támogatja pl.: Brassó, Kismarton, Lőcse név felvételét. Községegyesítés esetén többször előfordult az egyesítendő települések nevének kötőjellel való kapcsolására irányuló kérelem. Ezeket a Bizottság a magyar helységnév-rendszer évszázados hagyományára való tekintettel ugyancsak nem támogathatja. 6. Településrészek elnevezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az anyaközség neve nem része a településrész-névnek (pl. Pilisszentlélek és nem Esztergom-Pilisszentlélek, Pród és nem Hajdúböszörmény-Pród). Nincs azonban akadálya annak, hogy egyes 19

20 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói névhasználati színtereken (pl. állomások és megállók nevében, postai címzésben, stb.) a kötőjelesen kapcsolt formát is használni lehessen. 7. A domborzati és tájneveknek történelmileg kialakult névrendszere van. Az e körbe tartozó nevek megváltoztatására csak különösen indokolt esetben lát lehetőséget a Bizottság. Elsődlegesen a korábbi feledésbe merült, de levéltári vagy egyéb okiratokkal bizonyítható neveknek a jelenlegi földrajzi neveket nem sértő módon való felélesztését, vagy a terület- és településfejlesztés során bekövetkezett változások eredményeként alapos okkal indokolható új elnevezéseket tartjuk elfogadhatónak. 8. A több települést érintő földfelszíni részletek (vízfolyás, terület, domborzati forma) elnevezésénél elsődlegesen a történelmileg kialakult elnevezés az irányadó. A névváltozásra vonatkozó kezdeményezés esetén ennek figyelembevétele mellett érvényesítendő szempont, hogy az ezek által érintett valamennyi település önkormányzatai által elfogadott név kerüljön javaslatként megjelölésére. 9. Közterületnevek a) A Bizottság különösen hasznos névadási tendenciának tartja a helyi kulturális, természeti vagy történeti értékekre, sajátosságokra (pl.: szőlőfajtára, kézművességre, hagyományra Kiscelli köz, Kakasdombi körút, Bakator utca, Hárslevelű utca, Sonkázó utca, Hegybíró utca, stb.) utaló elnevezést, ami elősegíti ezeknek az értékeknek a szélesebb körű megismertetését. Személyek esetében is különösen támogatja a Bizottság a helyben jól ismert, a településhez születése vagy munkássága folytán erősen kötődő, a helyi társadalom körében is elismert emberekről való névadást (pl.: Melis György utca Szarvason), különös tekintettel a nemzeti kisebbségek személyeire (pl.: Popovits Jusztin utca Gyulán). b) Az önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről, fogalmakról való elnevezést kerülni kell, a meglévő ilyen neveket célszerű megváltoztatni. c) Új névről való döntés előtt szükséges átgondolni, hogy leginkább kik, és mely névhasználati színtereken fogják az új nevet használni. Sűrűn beépített, sok postai címmel bíró, vagy forgalmas közintézményeknek otthont adó közterületek neve esetében kifejezetten hátrányos és ezért mellőzendő a hosszú, sok elemből felépülő, bonyolult szerkesztésű vagy idegen írásmódú név. Idegen nevek esetében csak a vezetéknév használata indokolt. d) Intézmény-, cég- vagy márkanév közterületi névként való használatát a Bizottság kifejezetten kerülendőnek tartja, figyelemmel az ilyen nevek változásainak viszonylagos gyakoriságára, valamint a névadó megítélésében esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változásokra. e) Közterületnevekben kerülendő a nemesi előnév, rang, titulus, foglalkozás, egyéb identifikálók (pl.: dr., gróf, bíboros, kormányzó, jegyző, id., ifj. stb.) feltüntetése. Ajánlatos a nevet viselő személy rövid életútjának ismertető táblán való bemutatása az utca elején. 20