Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről.

Átírás

1 III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Tel.: 62/ Fax: 62/ Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 Tájékoztató az Mötv. módosításáról...3 Tájékoztató a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről...4 Összefoglaló a vagyongazdálkodási rendeletek célvizsgálatának tapasztalatairól...6 Jegyző változások Hatósági Főosztály tájékoztatói Tovább bővül a Kormányablakok ügyköre Július elsejétől már 150 ügy intézhető a Kormányablakokban Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói Munkaügyi Központ tájékoztatói Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye május) A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter lorincsik.peter@csmkh.hu 62/

2 Bevezető Bevezető Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is fontos témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről. Közzéteszünk egy összefoglalót a vagyongazdálkodási rendeletek célvizsgálatának tapasztalatairól. Ismertetjük a Kormányablakokban július 1-jétől intézhető összesen 150 ügyre vonatkozó tájékoztatót. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság több tájékoztatóját is ismertetjük: az ENAR ügyek intézése kapcsán új ügyfélfogadási rend került kialakításra; a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) március 26-tól ingyenesen hívható zöldszáma; az ÉBÁI 24 órás központi ügyeleti szolgálatának telefonszáma; ebek chippezési kötelezettsége. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerőpiac május havi fontosabb adatait. Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segíteni fogják tevékenységét. S z e g e d, július 16. B. Nagy László kormánymegbízott 2

3 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ AZ MÖTV. MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. Pintér Anita A Magyar Közlöny évi 97. számában kihirdetésre került a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) módosító évi LXXXV. törvény. 1./ Módosult az Mötv pontjában foglalt rendelkezés az alábbiak szerint. (a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át) 4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; A hivatkozott pontjában szabályozott, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök közül hatályon kívül helyezésre került az államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása döntési jogkör; új, át nem ruházható hatáskörként viszont beemelésre került az alapítványi forrás átvétele és átadása. Ezen módosítással párhuzamosan az Mötv a a következő (9) bekezdéssel egészült ki: 41. (9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza. A módosítást az indokolta, hogy az Mötv pontjában eredetileg rögzítettek szó szerinti értelmezése alapján történő jogalkalmazás az államháztartáson kívüli forrás átvételével, átadásával kapcsolatos hatáskör átruházási tilalma jelentősen megnehezítette volna az önkormányzati döntéshozatalt egyes közfeladatot is ellátó civil szervezetek támogatása, illetve a háztartásoknak nyújtandó támogatások megállapítása során. A Belügyminisztérium álláspontja szerint az át nem ruházható hatáskör megállapításánál a jogalkotói szándék arra vonatkozott, hogy a képviselő-testület a költségvetési rendeletében kizárólagos hatáskörében döntsön az egyes előirányzatok felhasználásának céljáról, a támogatható szervezetek köréről. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a konkrét társadalmi szervezetek vagy az önkormányzat által támogatni kívánt különböző rendezvények támogatásáról a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat keretein belül a polgármester vagy a képviselő-testület valamely bizottsága a szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek szerint döntsön. A módosító rendelkezések hatályba lépésének napja: június / A közös önkormányzati hivatalok kialakítása vonatkozásában az Mötv a az alábbi (2a) bekezdéssel egészült ki. 3

4 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói 85. (2a) Ha a kialakítandó közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közül valamelyik város, a (2) bekezdésben meghatározott összlakosságszámra vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni. A törvénymódosítás értelmében a évi általános önkormányzati választásokat követően egy város és egy község, illetve községek akkor is létrehozhatnak közös önkormányzati hivatalt, ha a településeken összesen kétezer lakosnál kevesebb élnek. 3./ A Magyar Közlöny évi 101. számában kihirdetett évi LXXXVIII. törvény is módosította az Mötv.-t. A módosítás szerint az Mötv. 81. (3) bekezdése az alábbi k) ponttal egészült ki. (A jegyző) k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat. A módosító rendelkezés hatályba lépésének napja: június 21. TÁJÉKOZTATÓ A KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZER MŰKÖDÉSÉRŐL Készítette: Dr. Emhő Zsuzsanna A Magyar Közlöny évi 86. számában kihirdetésre került az emberi erőforrások minisztere 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelete (a továbbiakban: EMMI rendelet) a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) a megyei könyvtár és az illetékességi területén lévő 5000 főnél kisebb lakosságszámú település önkormányzata (a továbbiakban: kistelepülési önkormányzat) között kötött megállapodás, amely a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével történő ellátására szóló szolgáltatási rendszer a nyilvános könyvtári ellátás kötelező települési önkormányzati feladatának biztosításához. A megyei könyvtár szolgáltatásait a megyei könyvtárral kötött külön megállapodás alapján a nemzetiségi könyvtárat fenntartó nemzetiségi önkormányzat is igénybe veheti. Az EMMI rendelet meghatározza a KSZR működésének alapelveit, a kistelepülési önkormányzat települési könyvtári ellátási feladatának felsorolását, a megyei könyvtár kistelepülési megállapodás szerint igénybe vehető szolgáltatásait, az igénybe vett könyvtári szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató hely alkalmassági kritériumait. A szolgáltató helyen a kistelepülési önkormányzat: 1500 fő alatti lakosságszámú kistelepülésen legalább érettségivel 4

5 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói fő közötti lakosságszámú kistelepülésen középfokú szakirányú végzettséggel 2500 fő feletti lakosságszámú kistelepülésen közalkalmazotti jogviszonyban, felsőfokú végzettséggel és könyvtáros szakképzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. A szolgáltató helynek rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időben kell nyitva tartania. A megyei könyvtár a kistelepülési megállapodásban foglalt módon, korszerű könyvtári szolgáltatások nyújtására alkalmas felszereltséggel, számítógéppel, internetkapcsolattal és szakképzett könyvtárossal rendelkező mobil szolgáltató eszköz KSZR keretében történő működtetésével segítheti a kistelepülési önkormányzatot. A mobil szolgáltató eszköz által nyújtott szolgáltatásokat és a szolgáltató hely részére legalább kéthetente 1,5 óra időtartamban történő rendelkezésre állás idejét a kistelepülési megállapodás rögzíti. A megyei könyvtár éves tervet készít a KSZR tárgyévi működéséről, a kistelepülések számára nyújtott szolgáltatásokról. A szerződő felek évente felülvizsgálják az igénybe vett szolgáltatások körét. A kistelepülési megállapodás határozott vagy határozatlan időre köthető. A kistelepülési megállapodást a kistelepülési önkormányzat legkésőbb 3 hónappal az év vége előtt felmondhatja az év végére. A megyei könyvtár a megállapodásban vállalt szolgáltatásokat szüneteltetheti, ha a kistelepülési önkormányzat a szolgáltató hely nyitva tartását nem biztosítja. A megyei könyvtár a KSZR által az előző évben nyújtott szolgáltatásokról évente május 31- ig tájékoztatót készít a kistelepülési önkormányzat számára. A megyei könyvtár az általa nyújtott KSZR szolgáltatások megszervezéséhez igénybe veheti városi könyvtár közreműködését egyes, a városi könyvtárral kötött megállapodásban rögzített feladatok ellátására. A kistelepülési önkormányzat a települési közkönyvtári és iskolai könyvtári feladatokat együttesen ellátó szolgáltató helyre is igénybe veheti a megyei könyvtár által nyújtott KSZR- szolgáltatásokat. Az EMMI rendelet átmeneti rendelkezései szerint a kistelepülési önkormányzat gondoskodik arról, hogy a többcélú kistérségi társulás mozgókönyvtári támogatásából a kistelepülés számára biztosított könyvtári állomány és egyéb ingóságok továbbra is rendelkezésre álljanak a település nyilvános könyvtári ellátására. Abban az esetben, ha a kistelepülési önkormányzat a rendelet hatályba lépésekor a szolgáltató helyre vonatkozó valamennyi követelményt nem tudja biztosítani, akkor a kistelepülési megállapodás a kistelepülési önkormányzat lehetőségeinek 5

6 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói figyelembevételével megállapíthatja a hiányzó követelmények teljesítésének módját és legkésőbb december 31-ig tartó ütemezését. A megyei könyvtár a kistelepülési megállapodások előkészítésére vonatkozó eljárása keretében október 31-ig elkészíti a szolgáltató helyek 5 évre szóló szolgáltatásfejlesztési tervét. Az EMMI rendelet hatályba lépésének napja: június 10. ÖSSZEFOGLALÓ A VAGYONGAZDÁLKODÁSI RENDELETEK CÉLVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAIRÓL Készítették: a Törvényességi Felügyeleti Főosztály munkatársai A Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya első negyedévében elvégezte a helyi önkormányzatok vagyonrendeleteinek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Államtitkári Utasításában elrendelt felülvizsgálatát. A célvizsgálat tapasztalatairól készült összefoglaló anyagot az alábbiakban bocsátjuk a Tisztelt Jegyző Kollégák rendelkezésére. I. A célvizsgálat tárgya A vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy a képviselő-testület eleget tette a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) előírt szabályozási kötelezettségének. Az Nvtv január 1. napján történt hatálybalépése magával vonta a vagyonnal való rendelkezést érintő helyi rendeletek áttekintésének szükségességét. A felülvizsgálat elvégzésére a törvény két konkrét határidőt február 29., illetve október 31. napja is megállapított, melyekre év során több alkalommal körlevélben, illetve a ban (2012. évi 2., 3., illetve 6-7. szám) hívtuk fel az önkormányzatok figyelmét. Csongrád megyében a 61 helyi önkormányzat közül mind a 60 települési, valamint a megyei önkormányzat is rendelkezik vagyongazdálkodási rendelettel. A célvizsgálat eredménye szerint az Nvtv. hatályba lépését követő időszakban 29 önkormányzat a korábbi rendelete hatályon kívül helyezésével egyidejűleg teljesen új rendelet megalkotásáról döntött. 23 önkormányzat a felülvizsgálat során a meglévő rendeletét módosította, míg 9 önkormányzat sajnálatos módon egyáltalán nem tett eleget a felülvizsgálatra vonatkozó kötelezettségének. 6

7 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói II. Az önkormányzati rendeletek tartalma Az Nvtv. több más törvénnyel ellentétben nem sorolja fel a helyi rendeletben kötelezően szabályozandó elemeket, és nem tartalmaz ilyen felsorolást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) sem. Egyedüli kivételnek tekinthető, hogy az Nvtv. 3. (1) bekezdés 6. pontja értelmében a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával való rendelkezés szabályait önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A képviselő-testületek tehát meglehetős szabadsággal rendelkeznek atekintetben, hogy mit kívánnak a helyi rendeletben rögzíteni. 1./ A helyi önkormányzat vagyonának meghatározása Az Nvtv. 5. -a szabályozza az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelemek kategorizálását. Ennek megfelelően az önkormányzati vagyon az alábbi kategóriákba sorolható be: Törzsvagyon törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon (forgalomképtelen) törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon (forgalomképtelen) helyi rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon (forgalomképtelen) törvény alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon helyi rendelet alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Üzleti vagyon a törzsvagyon körén kívül eső valamennyi vagyonelem Az Nvtv. 5. (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a forgalomképtelen vagyonelemek körét rendeletében akként bővítheti, hogy valamely vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná minősít. A célvizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy számos önkormányzat ugyan rendeletében deklarálta, miszerint nem kíván élni az Nvtv. 5. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazással, azonban a helyi rendeletben egyébként forgalomképtelenként megjelölt vagyonelemek között találhatóak olyan vagyontárgyak (jellemzően ingatlanok) is, amelyek nem tartoznak a törvény szerinti forgalomképtelen törzsvagyoni körbe, vagyis az adott önkormányzat szándéka mégis magában foglalta a törzsvagyon bővítését. Több rendelet külön nevesítetten meghatározta a levéltári anyag forgalomképtelenségét annak ellenére, hogy az Nvtv. 2. mellékletéből következően a levéltári anyag a törvény erejénél fogva forgalomképtelen vagyonelemek közé tartozik. Egyes rendeletekben pedig előfordult, hogy az önkormányzat olyan ingatlant nyilvánított forgalomképtelenné, amely egyébként a törvény értelmében a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozik (pl. városháza, óvoda épülete). 7

8 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói Tipikus probléma volt, hogy a helyi rendelet nem, vagy nem megfelelően alkalmazta az új törvénynek megfelelő szóhasználatot, és forgalomképtelenné nyilvánításról rendelkezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná minősítés helyett. Volt továbbá olyan eset is, ahol a kizárólagos önkormányzati tulajdon tárgyainak körét bővítette a képviselő-testület, holott az Nvtv. 5. (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonná nyilvánítás csak törvényben történhet, helyi rendeletben ilyen szabályozás nem lehetséges. Mind a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jellegű vagyonná, mind a korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánítás tekintetében rendeleti formát ír elő az Nvtv., ezen felül azonban az önkormányzatok szabadon megválaszthatják, milyen gyakorlatot alkalmaznak a vagyonelemek besorolását illetően. A rendeletek áttekintéséből fő tendenciaként a helyi rendelet mellékletében történő felsorolást, illetve a vagyonkataszterre történő hivatkozást szűrhetjük le, mint elterjedt gyakorlatot előbbi tipikusan az ingatlanok, míg utóbbi az egyéb vagyonelemek, ingóságok, vagyoni értékű jogok stb. tekintetében kerül alkalmazásra. A Csongrád megyében működő önkormányzatok közül 47 esetben a helyi rendelet mellékletében, míg 2 esetben az egyébként nem a rendelet részét képező függelékben rögzítettek vagyonelemeket. 10 rendelet az elkülönítetten kezelt vagyonleltárra (vagyonkataszterre) utalással határozza meg az önkormányzati vagyonelemek körét. 7 rendelet ellenben egyáltalán nem tartalmaz szabályozást az egyes vagyoni tételek megállapítását illetően, kizárólag a vagyon kezelésére vonatkozó előírásokat rögzíti. 2./ A vagyonnal való rendelkezés szabályozása A forgalomképtelen törzsvagyon elemeinek hasznosítására vonatkozó szabályozást illetően érdemes kiemelni, hogy a rendeletek egyikénél sem volt megfigyelhető olyan különbségtétel, amelynek alapján eltérő szabályokat alkalmaznának a törvény szerinti, illetőleg a helyi rendeletben forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek hasznosítására. Kifejezetten a forgalomképtelen vagyon tekintetében alkalmazandó rendelkezések 20 rendeletben találhatóak, a szabályok eltérő részletezettségűek, és a forgalomképtelenség okától függetlenül állapítják meg a követendő eljárást. A fennmaradó 41 rendeletben a forgalomképtelen vagyoni elemekre is az általános szabályokat kell alkalmazni. A korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítása tekintetében is megfigyelhető volt, ami a forgalomképtelen törzsvagyoni kör esetében, azaz hogy a rendeletek nem tesznek különbséget aszerint, hogy az adott vagyonelem mely jogalap szerint tartozik a korlátozottan forgalomképes körbe. Ennek megfelelően az idevonatkozó szabályozás is egyformán alkalmazandó valamennyi korlátozott forgalomképességű vagyonelemre. Összesen 27 rendeletben található külön szabályozás a korlátozott forgalomképességű vagyonelemekre, amely azonban független a besorolás jogalapjától. Az elidegenítésre vonatkozóan szűkebb körben található rendelkezés, mindössze 5 rendelet emeli ki a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat az általánosan irányadó szabályozás köréből. 8

9 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A tulajdonosi joggyakorlás szempontjából lényeges feltételt rögzít az Nvtv. 13. (3) bekezdése, amelynek értelmében a nemzeti vagyon így az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. A vagyonelemek ingyenes átruházásáról szóló szabályozás tehát helyi önkormányzati rendeletben nem szerepelhet. A vagyon használatba adása tekintetében a törvény nem zárja ki az ingyenességet, előírja azonban, hogy az ingyenes használatba adás kizárólag közfeladat ellátása céljából, a feladat átadásához szükséges mértékben lehetséges. Ehelyütt indokolt kitérni arra a két tipikus problémára, amely több helyi rendeletben eltérő mértékben tapasztalható volt. Ad1. Számos rendeletben található olyan rendelkezés, amely a helyi önkormányzat intézménye, költségvetési szerve kezelésében lévő önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó jogosultságokat kifejezetten átruházta az intézményre, illetve annak vezetőjére. Az Mötv a értelmében a helyi önkormányzat vagyonát illetően a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Az Mötv a taxatív módon felsorolja azon szerveket, amelyekre az önkormányzati hatáskör jogszerűen átruházható, ezen felsorolásban nem szerepel az önkormányzati intézmény vezetője. Így tehát a helyi rendeletben intézményvezető részére joggyakorlásra történő felhatalmazás jogszerűen nem adható. Az Nvtv. 3. (1) bekezdés 19. bb) pontja szerint a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon tekintetében a költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény vagyonkezelőnek minősül. Erre tekintettel az önkormányzati intézmény kezelésére bízott vagyonnal való rendelkezési jogot az intézmény vezetője részére a törvény biztosítja, a helyi rendeletalkotásnak ez nem képezheti tárgyát. A vagyonnal való rendelkezés tényleges tartalmát, ideértve annak korlátait az adott költségvetési szerv (intézmény) gazdálkodását meghatározó szabályzat állapítja meg, így önkormányzati intézmény esetében az intézmény vezetőjének hatáskörével kapcsolatos szabályokat a képviselő-testület, mint a költségvetési szerv irányítását ellátó szerv ezen szabályzat keretében rögzítheti. Ad2. Az Mötv a alapján a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó keretszabályokat az Nvtv. 11. (1)-(10) bekezdései állapítják meg. A vagyonkezelői jog létesítéséről az Mötv (4) bekezdés i) pontja alapján rendeleti formában lehetséges dönteni, melynek során a felhatalmazó rendelkezésben megjelölt kérdések szabályozása szükséges. A fentiek szerinti rendeletben létesített vagyonkezelői jogtól el kell határolni az önkormányzati vagyon kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását, amelyet tipikusan az Nvtv. 3. (1) bekezdés 19. b) pontjában felsorolt szervek így a polgármesteri hivatal, az önkormányzati intézmények stb. végeznek. Ezeket a szerveket, bár a törvény 9

10 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói szóhasználatában vagyonkezelőként szerepelnek, nem tekinthetjük vagyonkezelői jog jogosultjának, mivel tevékenységüket nem a törvényben történő vagyonkezelői kijelölés (Nvtv. 11. (5) bekezdés), vagy vagyonkezelési szerződés (Nvtv. 11. (1) bekezdés) alapján végzik. A célvizsgálat alapján 37 település rendeletében szerepelnek vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályok. Tapasztalatunk szerint több rendeletben keveredik a vagyonkezelői jog fogalma a vagyon kezelésre való átadásával, és a vagyonelemek használatra, hasznosításra történő átadását (pl. intézmények, illetőleg a polgármesteri hivatal részére) vagyonkezelői jog létesítésének tekintik. Ezen anomália rendeletekből történő kiküszöbölése mindenképpen célszerűnek mutatkozik. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása, valamint hasznosítása tekintetében irányadó a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben évente meghatározott versenyeztetési értékhatártól a helyi önkormányzat rendeletében eltérhet, amennyiben kisebb értékhatárt állapít meg. (Az értékhatár évben mind a hasznosítás, mind a tulajdonjog átruházás tekintetében 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték). A hasznosítás tekintetében 33 rendeletben található alacsonyabb értékhatár, míg a tulajdonjog átruházás terén 45 önkormányzat döntött a törvényi értékhatárhoz képest szigorúbb feltétel jogszabályba foglalásáról. Ezzel kapcsolatosan előforduló jogsértésként tapasztaltuk, hogy több rendelet deklarálta a törvényi értékhatár alkalmazását, azonban ezzel egyidejűleg eltérő értékhatárt is megállapított, amelynek következtében jogbizonytalan helyzet állt elő. III. A törvényességi felügyelet tapasztalatai Összességében megállapítható volt, hogy az önkormányzatok a vagyonrendeletekkel kapcsolatos felülvizsgálati kötelezettségüknek a legtöbb esetben ha jelentős késedelemmel is eleget tettek. Általános tapasztalatunk az volt, hogy a rendeletek kiemelkedően súlyos jogsértéseket nem tartalmaztak, a legtöbb hibát a vagyoni kategóriák nem megfelelő alkalmazása, illetőleg a vagyon kezelésével kapcsolatos hatáskörök hibás szabályozása eredményezte. Továbbra is jellemző jogsértés, hogy a helyi rendeletben megismétlik és/vagy átfogalmazzák a magasabb szintű jogszabályok előírásait, megsértve ezzel a jogszabályszerkesztési követelményeket. Ez a fajta önkormányzati rendeleti szabályozási mód nem felel meg a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet és a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény előírásainak, amelyek alapján a jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes (Jat. 3. ). Erre tekintettel a helyi önkormányzati rendelet nem ismételheti meg az Nvtv. rendelkezéseit. Az újonnan, vagyis már az Nvtv. hatálybalépését követően elfogadott önkormányzati rendeletekben ez a hiba kevéssé volt jellemző, a január 1. napját megelőzően még inkább a Jat. hatálybalépése előtt megalkotott rendeletek azonban a hatályos jogalkotási követelmények fényében történő vizsgálat során teljes mértékben korszerűtlennek bizonyultak. Ezen rendeletek tekintetében mindenképpen szükséges a jogszabály átfogó felülvizsgálata. 10

11 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói JEGYZŐ VÁLTOZÁSOK Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal: Dr. Zakariás János aljegyzői jogviszonya május 20. napjával megszűnt. Baks Község Önkormányzata: Dr. Lajkó Norbert jegyzői jogviszonya május 31. napján megszűnt, a jegyzői feladatokat Dr. Barcsi Judit látja el megbízott jegyzőként. Ópusztaszer Község Önkormányzata: június 1. napjától Dr. Faragó Zsolt a kinevezett jegyző. 11

12 Hatósági Főosztály tájékoztatói Hatósági Főosztály tájékoztatói TOVÁBB BŐVÜL A KORMÁNYABLAKOK ÜGYKÖRE JÚLIUS ELSEJÉTŐL MÁR 150 ÜGY INTÉZHETŐ A KORMÁNYABLAKOKBAN A Kormányablakokban intézhető ügyek köre július 1-jétől 87 új ügykörrel egészült ki, így az állampolgárok már 150-féle ügyben fordulhatnak országszerte a Kormányablakokhoz. Az év végétől kiépülő Kormányablakok ezzel együtt már több mint 2000 ügyben állnak majd az ügyfelek rendelkezésére. Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének fontos állomása volt, amikor január 1- jén az ország 29 pontján elindultak a Kormányablakok, ahol ma már 63 ügyben kérhetünk segítséget. Most az elérhető és intézhető ügyek száma megint bővül, így július 1-jétől többek között otthonteremtési, gyermektartásdíj állami megelőlegezésével, lakásfenntartási kérelemmel vagy haláleset bejelentésével is már a kormányablakokhoz kell fordulni. Az új ügykörök esetében is csak az lesz a dolga az ügyfélnek, hogy beadja kérelmét a Kormányablakban, nem kell ügyintézési helyszínek és időpontok között keresgélni. Ilyenkor az eddigi ügykörökhöz hasonlóan a Kormányablak tájékoztatja is az ügyfeleket az eljárás menetéről, és az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, valamint a Kormányablakban dolgozó munkatársak segítséget nyújtanak az ügyfélnek a kérelem kitöltésében is. A Kormányablakok kezdettől fogva ügyfélbarát nyitva tartással, munkanapokon reggel 8 óra és 20 óra között várják az ügyeiket intézni kívánó állampolgárokat re az ország 380 pontján, több mint 2000 ügyben lehet majd felkeresni a Kormányablakokat, így az ügyfelek egy helyen, rövid időn belül még több ügyben kezdeményezhetnek majd eljárást, anélkül, hogy több hatóságot meg kellene keresniük. A jelenlegi összes intézhető ügykör teljes listája az alábbiakban olvasható: I. A KORMÁNYABLAKOKBAN JELENLEG INTÉZHETŐ 63 ÜGYKÖR: 1. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII. törvény 17. (9) bekezdése szerinti kártalanítás, 2. az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozat, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem, 3. kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása, 4. a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 96. (7) bekezdése alapján történő betekintési jog iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása, 5. a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása, 6. a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele, 7. TAJ kártya igénylés befogadása, 8. Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása, 12

13 Hatósági Főosztály tájékoztatói 9. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 22. -a szerinti utazási költségtérítés igénylése, 10. a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése, 11. méltányosságból az Egészségbiztosítási Alap terhére adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele, 12. egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése, 13. családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása, 14. családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása, 15. őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtása, 16. őstermelői igazolvány elvesztésének, megsemmisülésének bejelentése, 17. őstermelői igazolvány adattartalmában történő változás bejelentése, 18. bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról, 19. fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele, 20. természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése, 21. természetes fürdőhely kijelölési eljárás, 22. gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése, 23. vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése, 24. veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése, 25. bejelentés megtétele, továbbítása a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról, 26. műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása, 27. polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése, 28. biztonsági papírok kiviteli, behozatali, reexport engedélykérelmének befogadása, 29. utazásszervezői- és közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása, 30. egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása, 31. illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása, 32. gyermekgondozási segély igénylése, 33. anyasági támogatás igénylése, 34. családi pótlék igénylése, 35. gyermeknevelési támogatás igénylése, 36. fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/számlaszám/változás bejelentés, utalásváltozás lakcímről számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele, 37. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása, 38. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges hozzájárulás, 39. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás, 40. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás, 41. a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás, 42. gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás, 43. terhességi-gyermekágyi segély igénylésével kapcsolatos eljárás, 44. a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, 45. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése, 46. nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése, 47. házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, 48. a házassági névviselési forma módosítása, 49. születés anyakönyvezése, 13

14 Hatósági Főosztály tájékoztatói 50. hatósági bizonyítvány kiállítása az anyakönyvből, 51. haláleset anyakönyvezése 52. egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentése, 53. egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentése, 54. egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentése, 55. egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentése, 56. a kormányablak tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén ide nem értve az önkormányzati rendeletet a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről, 57. a kormányablak betekintési lehetőséget biztosít az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába, 58. a kormányablak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi kérelmet és az ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódó egyéb kérelmet, nyilatkozatot, igazolást papír alapon vagy elektronikus adathordozón átveszi. Az iratról elektronikus másolatot készít, azt továbbítja és feltölti az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe, 59. a kormányablak iratbetekintési és iratmásolati szolgáltatási lehetőséget biztosít az ügyfél azonosítását követően az egyedi ügy irataiba, amelyben az ezt kérelmező ügyféli jogállással rendelkezik és amely iratra iratbetekintési joga van, 60. a kormányablak ügyfélkapu regisztrációs szervként jár el, 61. a Kormányablak lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerje, 62. az Ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerheti az ügyfél, 63. a kormányablak lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerje, II. A KORMÁNYABLAKOKBAN JÚLIUS 1-JÉTŐL INTÉZHETŐ TOVÁBBI ÜGYKÖRÖK 64. otthonteremtési támogatás iránti kérelem 65. gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti kérelem 66. gyermek családi és utónevének megállapítása iránti kérelem 67. a családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás iránti kérelem 68. a 16. életévet betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése iránti kérelem 69. lakáscélú állami támogatásokat (közvetlen támogatások, kamattámogatások) igénylők hitelintézeti elutasítása miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek a megállapítása iránti kérelem 70. lakástámogatás visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem 71. hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel iránti kérelem 72. hatósági közvetítői nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem 73. igazolás kiadása iránti kérelem arról, hogy az ügyfél nem kedvezményezettje másik lakástakarékpénztári szerződésnek 74. lakástakarék-pénztári megtakarítás esetén az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelme 75. lakásfenntartási támogatás iránti kérelem 76. az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet szerinti, törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem 77. aktív korúak ellátása iránti kérelem 78. rendezvénytartási engedély kiadása iránti kérelem 14

15 Hatósági Főosztály tájékoztatói 79. rendezvénytartási engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése 80. rendezvénytartási engedély jogosultjának bejelentése a tevékenység megszüntetéséről 81. adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelem 82. olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik 83. az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény szerinti panasz benyújtása kivéve adótitok vagy vámtitok esetén az adóhatóság elleni panaszokat 84. a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 92. -a szerinti panasz benyújtása 85. a közterület-felügyeletről szóló évi LXIII. törvény 26. -a szerinti panasz benyújtása 86. az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény 22. (4) bekezdés b) pontja szerinti panasz benyújtása 87. az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény szerinti közérdekű bejelentés benyújtása kivéve adótitok vagy vámtitok esetén az adóhatóságnak intézett közérdekű bejelentéseket 88. annak igazolása iránti kérelem, hogy a kérelmező az elmebeteget gondozásban, ellátásban és felügyeletben tudja részesíteni 89. anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem 90. temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem 91. állatvásár tartásának engedélyezése iránti kérelem 92. állatpiac tartásának engedélyezése iránti kérelem 93. állatkiállítás tartásának engedélyezése iránti kérelem 94. közterületen lévő fás szárú növény kivágásának engedélyezése iránti kérelem 95. állatmenhely létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem 96. állatpanzió létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem 97. üzlet működési engedélyének kiadása iránti kérelem 98. vásár üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kérelem 99. vásár 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem 100. piac üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kérelem 101. piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem 102. bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés 103. helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándék bejelentése 104. helyi termelői piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem 105. szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 106. panzió szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 107. kemping szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 108. üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 109. közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 110. egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem 111. szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése 112. panzió szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése 113. kemping szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése 114. üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése 115. közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése 116. egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése 117. szálloda szálláshely megszüntetésének bejelentése 118. panzió szálláshely megszüntetésének bejelentése 119. kemping szálláshely megszüntetésének bejelentése 120. üdülőház szálláshely megszüntetésének bejelentése 121. közösségi szálláshely megszüntetésének bejelentése 122. egyéb szálláshely megszüntetésének bejelentése 123. természetes személy, gazdálkodó szervezet üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme 124. természetes személy, gazdálkodó szervezet üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme 125. építési engedély iránti kérelem 15

16 Hatósági Főosztály tájékoztatói 126. összevont engedély iránti kérelem 127. fennmaradási engedély iránti kérelem 128. használatbavételi engedély iránti kérelem 129. bontási engedély iránti kérelem 130. az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem 131. engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem 132. összevont telepítési engedély iránti kérelem 133. jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem az építésügyi eljárásban 134. használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem 135. veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem 136. hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 137. előzetes szakhatósági vélemény iránti kérelem 138. bontás tudomásulvétele iránti kérelem 139. kivitelezés kezdésének tudomásulvétele iránti kérelem 140. építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem 141. elektronikus gyűjtőtárhely és feltöltő tárhely létesítése az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR) 142. információ, illetve adatszolgáltatás az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános adataiból 143. tájékoztatás a tervezett építési tevékenység engedélyezésére, a választott eljárástípus lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi hatóság megnevezéséről és elérhetőségéről 144. tájékoztatás arról, hogy mely hatósági engedély iránti kérelmek nyújthatók be együtt 145. tájékoztatás a kérelmezendő eljárástípus illetékének mértékéről 146. tájékoztatás az egyes szakhatósági eljárások illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről 147. információ, felvilágosítás és segítségnyújtás az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) kapcsán az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan 148. A kormányablak Internet használatot és hozzáférést biztosít az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ adataihoz és elektronikus alkalmazásainak használatához, elektronikus ügyintézés indításához 149. A kormányablak Internet használatot és hozzáférést biztosít az Országos Építésügyi Nyilvántartás adataihoz és elektronikus alkalmazásainak használatához, elektronikus ügyintézés indításához A kormányablak beszedi, továbbítja, illetve igazolja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági és a szakhatósági eljárás illetékét és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díját. 16

17 Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓI I. Tájékoztatjuk minden kedves ügyfelünket, aki ENAR ügyek intézésével keresi fel hivatalunkat, hogy március 4. napjával kezdődően új ügyfélfogadási rend került kialakításra: Ügyintézés helye: 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9. Ügyintézéssel érintett járási területek: Szeged, Mórahalom, Kistelek Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: Csütörtök: Ügyintézés helye: 6800 Hódmezővásárhely, Petőfi u. 6. Ügyintézéssel érintett járási területek: Hódmezővásárhely, Makó Ügyfélfogadás: Kedd: Az ENAR ügyfélfogadás rendje Csongrád és Szentes járási területeire vonatkozóan nem változott. Természetesen az indokolt és sürgős esetekben az ügyfélfogadási időn kívül is történik ügyintézés a megjelölt helyeken. II. NÉBIH ZÖLDSZÁM A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) március 26-tól ingyenesen hívható zöldszámon várja az élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanságokat észlelő lakossági bejelentéseket. A NÉBIH nyitott, fogyasztóbarát szemléletének megfelelően az élelmiszerláncot érintő problémák megelőzése érdekében fokozott intézményi és lakossági együttműködésre törekszik. Elsődleges cél, hogy a lakosság ellenőrzött és biztonságos élelmiszerekkel találkozzon a boltok polcain. Sok fogyasztó nem tudja, hová forduljon, ha élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanságot észlel, ezért hozta létre a NÉBIH ingyenes zöldszámát, ahol bárki bejelentést tehet. A lakossági telefonok lehetőséget teremtenek arra, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek gyorsan, célzottabban tudjanak reagálni egy-egy problémára. Az élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanságok a 06-80/ es, ingyenesen hívható zöldszámon jelenthetőek be. A bejelentéseket hétfőtől-csütörtökig 8:00-tól 16:30-ig, 17

18 Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói pénteken 8:00-tól 14:00-ig fogadják a Hivatal munkatársai, éjszaka pedig üzenetrögzítő rögzíti a hívásokat. A bejelentéskor meg kell adni például a vásárlás helyét, az üzlet megnevezésével és címével; a vásárlás idejét; az élelmiszer és a gyártó pontos megnevezését; a termék gyártási számát; valamint minőség-megőrzési idejét. III óta Igazgatóságunk is tart 24 órás központi ügyeleti szolgálatot, mely munkaszüneti napokon is hívható. Telefonszáma: 30/ IV. Felhívjuk minden kedves ebtartó figyelmét, hogy aki még nem tett eleget jogszabályból eredő chippezési kötelezettségének, mihamarabb tegye meg, tekintettel arra, hogy az ebek állatorvosi ellátásban (vakcinázás, kezelés) jelölés nélkül nem részesülhetnek. 18

19 Munkaügyi Központ tájékoztatói Munkaügyi Központ tájékoztatói MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE MÁJUS) Készítette: Fejes Ágnes Főbb megyei adatok Fontosabb adatok térségenként 19

20 Munkaügyi Központ tájékoztatói Május végére főre csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Csongrád megyében május végére a nyilvántartott álláskeresők száma fő lett, amely fővel, 5,5 %-kal volt kevesebb, mint április végén. Az álláskeresők 43 %-a (8 756 fő) a szegedi, 15 %-a (3 067 fő) a makói, 14 %-a (2 870 fő) a hódmezővásárhelyi kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt minden térségben csökkent a regisztrációban lévők száma. Makón 234 fővel (7 %-kal), Szegeden 195 fővel (2 %-kal), Mórahalmon 189 fővel (12 %- kal), Hódmezővásárhelyen 172 fővel (6 %-kal), Szentesen 168 fővel (8 %-kal) lett kevesebb az álláskeresők száma. Csongrádon 113 fővel (9 %-kal), Kisteleken 97 fővel (8 %-kal) szerepelnek kevesebben a kirendeltségi nyilvántartásban, mint egy hónappal korábban. A májusi adatokkal összevetve a tényadatokat, összességében 331 fős 1,6 %-os létszámcsökkenés látszik megyei szinten. Egy év alatt Hódmezővásárhelyen és Makón lett több az álláskeresők létszáma (146, illetve 29 fővel). Szegeden 212 fős, 2,4 %-os, Csongrádon 170 fős, 13 %-os csökkenés következett be egy év távlatában. Mórahalmon 47 fős, Szentesen 42 fős, Kisteleken 35 fős létszám visszaesést mutatnak az aktuális adatok. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) május végére 11,1 %-ra csökkent, az egy hónappal korábbi szinttől 0,7 %-ponttal alacsonyabb, az egy évvel korábbival pedig megegyezik. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (9,7 %), Szentesen 10,0 %, Hódmezővásárhelyen 11,3 % szintű a ráta. Ebben a hónapban 15,8 %-kal Makón és 15,3 %-kal Kistelek térségében volt magasabb a mutató mértéke. Egy év alatt Hódmezővásárhelyen 0,8 %-ponttal, Makón 0,4 %-ponttal nőtt a ráta szintje. Csongrádon 1,5 %-pontos csökkenés figyelhető meg, a többi térségben alig változott a ráta. 20

21 Munkaügyi Központ tájékoztatói Pályakezdők, tartósan álláskeresők, iskolai végzettség A május végén nyilvántartásban szereplő fő pályakezdő a regisztráltak 12,9 %-át képviseli. A fiatalok száma 232 fővel, 8 %-kal alacsonyabb az előző havinál, azonban 485 fővel, 23 %-kal meghaladja a májusi pályakezdő zárólétszámot. Álláskeresőink 47 %-a (9 575 fő) kevesebb, mint fél éve; 22,5 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hónapnál rövidebb ideje; 30,2 %-a (6 127 fő) egy éve, vagy annál hosszabb ideje folyamatosan szerepel a nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a megyében 27 és 40 % között mozog, Szegeden a legalacsonyabb, Kisteleken a legmagasabb. A tartósan munka nélkül lévők száma egy év alatt 928 fővel, 18 %-kal emelkedett. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetétele egy hónap alatt alig változott május végén a megyében nyilvántartott álláskeresők 32 %-a, fő legfeljebb 8 osztályt végzett, 29 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 18,4 %-a (3 727 fő) szakközépiskolát, 3,3 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya közel 10 %-os (1 988 fő). Diplomával az álláskeresők 7,6 %-a rendelkezett, számuk fő volt. Csongrád megyében a május végén nyilvántartott álláskeresők 7,8 százaléka, fő munkaügyi szervezetünktől járadékban, 2,2 %-a (453 fő) pedig álláskeresési segélyben részesült. A járadékra jogosultak száma egy hónap alatt 153 fővel, 9 százalékkal csökkent. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma a hónap végén fő volt, mely 285 fővel volt kevesebb az áprilisi adatnál. A május végén nyilvántartott álláskeresők 61,7 %-a, mintegy 12,5 ezer fő nem részesült ellátásban, támogatásban. Álláshelyek május hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma db volt. A hónap elején meglévő álláshellyel együtt álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek. Az állásbejelentések 55 %-a támogatott foglalkoztatásra (közfoglalkozás) vonatkozó igény volt. Az állások 52 %-ához legfeljebb általános iskolai végzettség elegendő volt. 21