E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2012 május 30 - i testületi ülésére a 5. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Rendelet alkotása a tiltott, közösségellenes magatartásokról, valamint a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés a december 23-i ülésnapján fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvényt, amely megszüntette az Országgyűlésen kívüli más szervek, így az önkormányzatok azon jogát, hogy a rendeleteikben szabálysértési tényállást határozzanak meg. E törvény 254. (2) bekezdése szerint az önkormányzatok május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Az Országgyűlés december 19-i ülésnapján elfogadott, majd április 15. hatállyal módosított Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.) 51. (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő igazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi. E törvény 143. (4) bekezdés e) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. Az új Ötv. 146/A. -a szerint Az 51. (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör a jegyzőre is átruházható. Az Országgyűlés április 10-i ülésnapján elfogadott, a Magyar Közlöny április 13-án megjelent 44. számában kihirdetett évi XXXI. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról 20. -a a 94/A. beiktatásával módosította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.), megteremtve ezzel a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben helyszíni bírság kiszabásának, valamint annak a dolognak az elkobzásának a lehetőségét, a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot, c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre,

2 d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Mindezek mellett megteremtette a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével szemben kiszabott, de meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának lehetőségét is. Ordacsehi önkormányzati rendeleteit átvizsgálva megállapítottam, hogy az önkormányzat a következő magatartásokat minősítette rendeletében szabálysértéssé: 1. aki belterületen, vagy a település belterületi határától mért száz méteres övezetén belüli külterületi területén a) május 1. és szeptember 14. között, valamint december 1. és március 14. között bármely napszakban; b) március 15. és április 30. között, valamint szeptember 15. és november 30. között naponta 12:00 és 18:00 óra közötti időszakon kívül; c) közterületen; avart vagy kerti hulladékot éget; 2. aki a) az avar és kerti hulladék égetését lakóépülettől 20 méter távolságon belül kezdi meg; b) olyan légmozgás mellett kezdi meg, amely mellett az égetés során keletkező füst a szomszédos ingatlan határvonalát a szomszédos ingatlanon álló épület magassága alatt éri el; c) a szélcsendben vagy enyhe légmozgás mellett megkezdett avar és kerti hulladék égetését a légmozgás olyan tartós felerősödése esetén, amely miatt a keletkezett füst a szomszédos ingatlan határvonalát a szomszédos ingatlanon álló épület magassága alatt éri el, az égetést haladéktalanul nem szakítja félbe, és a tüzet nem oltja el; 3. aki a község címerét vagy zászlaját az ezt szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározottba ütköző módon ábrázolja, állítja elő, vagy hozza forgalomba; 4. aki a község közigazgatási területén allergiát okozó gyomnövényt termeszt vagy a tulajdonában lévő területet nem tartja allergiát okozó gyomnövényektől mentesen; 5. aki védett helyi értéket megsemmisít, megrongál, rendeltetésétől eltérően használ; 6. aki közutat és járdát engedély nélkül nem közlekedési célra igénybe vesz, vagy a vonatkozói hozzájárulástól eltérően használ, 6. aki ingatlan tulajdonosaként, használójaként felszólítás ellenében nem gondoskodik a közterületen az (út tengelyvonaláig) a terület tisztántartásáról (növényzet nyírásáról, parlagfű mentesítéséről); 7. az a gazdálkodó szervezet, amely a hulladékszállítási egyedi közszolgáltatási szerződést nem vagy tevékenységének nem teljes időtartamára köti meg; (Szabálysértési eljárás csak természetes személlyel szemben folytatható, így e rendelkezés szabálysértési eljárásban nem alkalmazható, de a tiltott, közösségellenes magatartás körébe a mulasztásért felelős személyre vonatkozóan beemelhető.) 8. az ingatlantulajdonos és gazdálkodó szervezet, ha a települési szilárd hulladék gyűjtésére, a gyűjtőedény ürítésére, elhelyezésére, vagy a gyűjtőedényben elhelyezhető anyagokra vonatkozó rendelkezéseket megsérti; 9. az a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybe vételére kötelezett, aki a szennyvíz gyűjtésének, szállításának, ártalmatlanításának közszolgáltatási díja befizetését igazoló bizonylatot nem tudja felmutatni; 10. az az ingatlantulajdonos, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szüneteltetéséről valótlan közlést tesz;

3 11. aki a település belterületén a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó tevékenységet munkanapon 06:00 órától 20:00 óráig, szabadnapon és munkaszüneti napon 09:00 órától 12:00 óráig és 16:00 órától 20:00 óráig tartó időszakon kívül végez. A fentiek alapján javaslom meghatározni azokat a magatartásokat, amelyeket a képviselő-testület tiltott, közösségellenes magatartásnak minősít. Az új Ötv. módosított 51. (4) bekezdése csak az ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság és a százötvenezer forintig terjedő igazgatási bírság kiszabásának lehetőségét említi a felhatalmazó rendelkezésében, de a gyakorlati alkalmazhatóság végett a bírság legalacsonyabb összegét is célszerűnek látszik meghatározni. Az alkalmazás során előfordulhat olyan eset, amikor a cselekmény elkövetésének körülményei, vagy a cselekmény elkövetője személyi körülményei alapján a legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is súlyosabbnak látszik az ügy összes körülményei alapján, ezért javaslom olyan intézkedés bevezetését, amely nem jár pénzfizetési kötelezettséggel, ugyanakkor a jogszabálysértés megállapításával valamilyen szintű intézkedés szükséges lehet. Az ilyen esetekre javaslom a szabálysértési eljárásban alkalmazható figyelmeztetéshez hasonló intézkedés lehetőségének megteremtését. Mivel a figyelmeztetés kifejezés a szabálysértésekre már foglalt, ezért javaslom a hasonló jelentéssel bíró dorgálás kifejezés beiktatását, amelynek a jelentése: óva int, felhívja a figyelmet, megdorgál, rászól, kioktat, leszid, megszid, megró, figyelmeztet, korhol, fedd. A rendeletben meg kell határozni a cselekmény miatti felelősségre vonás határidejét, amelyet követően már nincs helye felelősségre vonásnak. Ezt a határidőt célszerű a cselekmény elkövetésétől számított olyan időszakban meghatározni, amely során a cselekmény elkövetése és a felelősségre vonás között kapcsolat az idő rövidsége miatt még tényleges visszatartó hatást és nem csak utólagos, a cselekményhez érzelmi módon már nem kötődő büntetést eredményez. Amennyiben az önkormányzat valamely szervét figyelembe véve, hogy közterület-felügyelet nem működik, a polgármestert, vagy az új Ötv. 146/A..a alapján a jegyzőt - fel kívánja jogosítani helyszíni bírság kiszabására, a rendeletben erről is rendelkezni kell. Az önkormányzat rendeleteiben megfogalmazott szabálysértési tényállások az alábbi tervezetben megjelenített tiltott, közösségellenes magatartások közül a címer és a zászló jogosulatlan előállítása és forgalomba hozatala, valamint a tiltott időszakban a település belterületén a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó tevékenység esetén jöhet számításba a jogosulatlanul előállított termék, illetve a jogsértéshez használt eszköz elkobzása. Mindezek mellett az önkormányzati rendeletekben megfogalmazott szabálysértési rendelkezéseket is hatályon kívül kell helyezni. A helyi közutak használatával, építésével és fenntartásával kapcsolatos eljárásról szóló 3/2007. (III.28.) számú rendelet 5. (2) bekezdése szerint Azt, aki közutat és járdát engedély nélkül nem közlekedési célra igénybe vesz, vagy a vonatkozói hozzájárulástól eltérően használ, az a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter által mindenkor megállapított igénybevételi pótdíj megfizetésére kell kötelezni. Mivel sem a megjelölt miniszter, sem más miniszter rendelete vagy központi jogszabály nem rendelkezik a helyi közutak nem rendeltetésszerű használata esetén pótdíj fizetéséről, továbbá ezt a jogviszonyt a közterülethasználat rendjéről szóló 9/2003 (X. 29.) számú önkormányzati rendelet szabályozza, e rendelkezés hatályon kívül helyezését is javaslom. Balatonboglár, április 18. Feikusné Horváth Erzsébet jegyző megbízásából:

4 Velner János irodavezető Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete a tiltott, közösségellenes magatartásokról, valamint a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 51. (4) bekezdésében és 146/A. -ában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94/B. -ában, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 254. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában tiltott, közösségellenes magatartásnak az a magatartás minősül, amely a társadalomra nem veszélyes, ezért szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt a képviselő-testület e rendeletében tiltott, közösségellenes magatartásnak minősítette. 2. (1) Az e rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben ezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, vagy ezer forinttól százötvenezer forintig terjedő igazgatási bírság szabható ki. (2) A kiszabásra kerülő igazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a) a tiltott, közösségellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az erre vonatkozó tájékoztatásra önként igazolja. (3) Igazgatási bírság kiszabása helyett dorgálás alkalmazható, amennyiben a közösségellenes magatartás csekély súlyú, a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetője személyi körülményei és a cselekmény elkövetésének körülményei alapján kellő visszatartó hatás várható. A dorgálással az önkormányzat nevében hatáskört gyakorló szerv felhívja a figyelmet és kioktatja a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével arra, hogy a jövőben tartózkodjon tiltott, közösségellenes magatartás elkövetésétől. (4) A tiltott, közösségellenes magatartás tetten ért elkövetőjével szemben a jegyző és a polgármesteri hivatal erre feljogosított köztisztviselője helyszíni bírságot szabhat ki. (5) A község jogellenesen előállított címerét és az e címerrel díszített dolgot, a község jogellenesen előállított, illetve forgalomba hozott zászlaját, valamint a település belterületén a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, tiltott időszakban végzett zajjal járó tevékenységhez használt eszközt el lehet kobozni. (6) Az (5) bekezdés alapján elkobzott dolog tulajdonjoga Ordacsehi Község Önkormányzatára száll át. 2. Tiltott, közösségellenes magatartások 3. Tiltott, közösségellenes magatartást követ el,

5 1. aki a település belterületén, vagy a település külterületén a belterületi határtól mért száz méteres övezetén belül a) május 1. és szeptember 14. között, valamint december 1. és március 14. között bármely napszakban; b) március 15. és április 30. között, valamint szeptember 15. és november 30. között naponta 12:00 és 18:00 óra közötti időszakon kívül; c) közterületen; avart vagy kerti hulladékot éget; 2. aki a) az avar vagy kerti hulladék égetését lakóépülettől 20 méter távolságon belül kezdi meg; b) az avar vagy kerti hulladék égetését olyan légmozgás mellett kezdi meg, amely mellett az égetés során keletkező füst a szomszédos ingatlan határvonalát a szomszédos ingatlanon álló épület magassága alatt éri el; c) a szélcsendben vagy enyhe légmozgás mellett megkezdett avar vagy kerti hulladék égetését - a légmozgás olyan tartós felerősödése esetén, amely miatt a keletkezett füst a szomszédos ingatlan határvonalát a szomszédos ingatlanon álló épület magassága alatt éri el, - haladéktalanul nem szakítja félbe, és a tüzet nem oltja el; 3. aki a község címerét vagy zászlaját az ezt szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározottba ütköző módon ábrázolja, állítja elő, vagy hozza forgalomba; 4. aki a község közigazgatási területén allergiát okozó gyomnövényt termeszt vagy a tulajdonában lévő területet nem tartja allergiát okozó gyomnövényektől mentesen; 5. aki a külön jogszabályban meghatározott védett helyi értéket megsemmisít, megrongál, rendeltetésétől eltérően használ; 6. aki közutat és járdát engedély nélkül nem közlekedési célra igénybe vesz, vagy a vonatkozói hozzájárulástól eltérően használ, 7. aki az ingatlan tulajdonosaként, használójaként felhívás ellenére nem gondoskodik az ingatlanával határos, az út tengelyvonaláig terjedő közterületen a terület tisztántartásáról, a növényzet nyírásáról, parlagfű mentesítéséről; 8. aki gazdálkodó szervezet felelős dolgozójaként a hulladékszállítási egyedi közszolgáltatási szerződést nem, vagy tevékenységének nem teljes időtartamára köti meg; 9. aki a települési szilárd hulladék gyűjtésére, a gyűjtőedény ürítésére, elhelyezésére, vagy a gyűjtőedényben elhelyezhető anyagokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket megsérti; 10. az a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybe vételére kötelezett, aki a szennyvíz gyűjtésének, szállításának, ártalmatlanításának közszolgáltatási díja befizetését igazoló bizonylatot nem tudja felmutatni; 11. az az ingatlantulajdonos, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szüneteltetéséről valótlan közlést tesz; 12. aki a település belterületén a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó tevékenységet munkanapon 06:00 órától 20:00 óráig, szabadnapon és munkaszüneti napon 09:00 órától 12:00 óráig és 16:00 órától 20:00 óráig tartó időszakon kívül végez. 3. Eljárási szabályok 4. A tiltott, közösségellenes magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság, vagy az e hatóság megbízásából eljáró köztisztviselő észlelése alapján kell lefolytatni ide értve a bármely személy vagy szervezet jelzése alapján történő észlelést is. 5. A tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása, és a cselekmény elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.

6 4. Záró rendelkezések 6. (1) E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. (3) Ordacsehi Község Jelképének megállapításáról, és használatának rendjéről szóló 9/1998. (XII.01) sz, önkormányzati rendelet 12. -át megelőző Szabálysértési rendelkezések alcím helyébe a Záró rendelkezések alcím lép. (4) Hatályát veszti 1. Ordacsehi Község Önkormányzatának 2/2010. (I.28.) számú rendelete az avar és kerti hulladék égetésének szabályozásáról 3. -a; 2. Ordacsehi Község Jelképének megállapításáról, és használatának rendjéről szóló 9/1998. (XII.01) sz, önkormányzati rendelet 12. -a; 3. Ordacsehi Község Önkormányzata 20/2004.(IX.23.) számú rendelete az allergiát okozó gyomnövények elterjedésének visszaszorításáról és az egyéb gyomnövények irtásáról 7. -át megelőző Szabálysértési eljárás alcíme és 7. -a; 4. Az Ordacsehi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2001.(VII.02.) sz. rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről 16. -a; 5. Ordacsehi Község Önkormányzatának 3/2007.(III.28.) számú rendelete a helyi közutak használatával, építésével és fenntartásával kapcsolatos eljárásról 5. (2) bekezdése és 6. (2) bekezdése; 6. Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2001.(XII. 07.) számú rendelete a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról 11. -át megelőző Szabálysértési rendelkezések alcíme és 11. -a. 7. Ordacsehi Község Önkormányzatának 1/2010. (I.28.) számú rendelete a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó egyes tevékenységek szabályozásáról 3. -a évi... törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosításáról 1. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása 1. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény a következő 23/F. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Kártalanítási szabályok 23/F. (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat a területrendezési tervvel való összhang biztosítása miatt másként állapítja meg, vagy korlátozza és ebből a tulajdonosnak és haszonélvezőnek (a továbbiakban együtt: kártalanításra jogosult) kára származik, úgy a kártalanításra jogosultat megilleti a (11) bekezdés szerinti kártalanítás. Nem jár kártalanítás a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. (2) E rendelkezések alkalmazásában kártalanításra jogosultnak az minősül, akinek a korlátozást, tilalmat megállapító helyi építési szabályzat hatálybalépésekor az ingatlan a tulajdonában állt, illetve azon haszonélvezeti joggal bírt.

7 (3) A területrendezési tervekből levezethető korlátozás miatt a Magyar Államot terheli a kártalanítási kötelezettség. A Magyar Államot a) a területrendezésért felelős miniszter képviseli, ha a korlátozás az országos vagy a kiemelt térségek területrendezési terveiben elfogadott szabályozásra vezethető vissza; b) külön jogszabályban meghatározott miniszter képviseli, ha a területrendezési tervben elfogadott, ágazati érdekeket érvényesítő korlátozás miatt merül fel kártalanítási igény. E tervi elemek vonatkozásában az ágazati jogszabályban foglalt kártalanítási szabályokat kell irányadónak tekinteni. (4) A megyei önkormányzat kártalanítási felelőssége állapítható meg, ha a korlátozás a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények kijelölésén alapszik. (5) Amennyiben a helyi építési szabályzatban rögzített (1) bekezdés szerinti korlátozás a területrendezési terv előírásainál szigorúbb előírást állapít meg, a kártalanítási kötelezettség a korlátozás elrendelésében játszott felelősséggel összhangban arányosan oszlik meg a Magyar Állam és a települési önkormányzat között. (6) A kártalanítási igény keletkezésének időpontja a területrendezési tervvel összehangolt helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. (7) A kártalanítási igény akkor érvényesíthető, ha a helyi építési szabályzat szerint megállapított területhasználati szabályok és építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül került sor e jogok a területrendezési tervből egyértelműen levezethető megváltoztatására vagy megszüntetésére, és 2

8 a telekalakítási, valamint az építési engedélykérelmet a telekalakítási és az építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül nyújtották be. (8) Ha a területhasználati szabállyal az ingatlanhoz kapcsolódó építési jogok korlátozására e jogok keletkezését követő 7 év eltelte után került sor, csak akkor jár kártalanítás, ha a használat addig kialakult gyakorlásába való beavatkozás a kialakult használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. (9) Ha a területrendezési tervvel való összhang érdekében a helyi építési szabályzat az ingatlan rendeltetését olyan közérdekű célban állapította meg, amelynek megvalósítása az ingatlan tulajdonosától nem várható, az ingatlan tulajdonosa kérheti az ingatlan, vagy az ingatlan korlátozással érintett részének kisajátítását. A kisajátítást kérő szerv lehet az állam és a települési önkormányzat is. (10) Az (1) bekezdés szerinti kártalanítás mértéke az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. (11) A (8) bekezdésben meghatározott korlátozási kártalanítás esetében a kártalanítás mértéke az ingatlan valós használaton alapuló és a területrendezési tervekből levezethető korlátozás után kialakuló használaton alapuló forgalmi érték közötti különbözet. (12) A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a szerződő felek között a kérelem benyújtásától számított egy éven belül nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. (13) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. (14) Kisajátítási kérelem esetén az eljárást a kisajátításról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell lefolytatni. 2. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosítása 2. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 3. - a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: A 3. és 4. számú mellékletben lehatárolt térségi területfelhasználási egységek és kiemelt térségi övezetek a településrendezési tervek készítése során felhasználható formátumban a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának feladatát ellátó Dokumentációs Központ honlapján érhetőek el. 3. 3

9 A Btv. 4/B. a) és g) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép: (4/B. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:) a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni oly módon, hogy e szabály alkalmazása során az erdőgazdálkodási térség területét az erdőterület övezet (E-1) területével kell azonosítani; g) az egyedileg meghatározott térség a külön jogszabályokban meghatározott ga) beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek, hulladékkezelők, -lerakók területei, a különleges beépítésre nem szánt területek közül a nyersanyaglelőhelyek, gb) turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett terület, ezen belül üdülőházas üdülőterület vagy különleges területek közül kemping, szabadidőközpont, strandterület, sportterület, oktatási és kutatási központ, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület vagy zöldterület vagy erdőterület vagy természetközeli terület vagy különleges beépítésre nem szánt területek közül egészségügyi területek, nagy kiterjedésű sportolási célú területek, állat és növénykertek területei települési területfelhasználási egységbe sorolható; 4. A Btv. 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközök készítése vagy módosítása során erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület beépítésre szánt területté nem sorolható át és az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. 5. A Btv. 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) A vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett területre készült vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv) zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a) más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki; aa) az átsorolt zöldterület területe az eredetileg zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület 15 %-át nem haladhatja meg, ab) az átsorolást követően a vízpart-rehabiliációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökkenhet, ac) az átsorolást követően a vízpart-rehabiliációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 m szélessége biztosítandó, ad) az átsorolt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik, ae) az átsorolást követően megmaradó és az újonnan kijelölt zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület összefüggő zöldterületet alkot, af) az újonnan kijelölt zöldterület a helyi települési önkormányzat tulajdonában van; b) nem alakítható ki a vízgazdálkodási terület tómederben települési területfelhasználási egységekkel közvetlenül érintkező vízfelület, medencés kikötő; 4

10 c) az elhelyezhető vendéglátó épület, pihenést és a testedzést, illetve a terület fenntartásához szükséges építmény megközelítésére szolgáló gépjárműforgalom számára tervezett út, kerékpárút, gyalogút, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, a vízpart-rehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthető; d) a települések újonnan létesített zöldterületén legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhető el vendéglátó épület, a pihenést és a testedzést szolgáló, illetve a terület fenntartásához szükséges építmények, amennyiben az újonnan kijelölt zöldterület önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő átsorolt zöldterület kiváltására jött létre, ez a beépítési kedvezmény az újonnan kijelölt zöldterületen nem érvényesíthető; e) az elhelyezett épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az épületben szállásférőhely nem létesíthető, f) az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a Magyar Állam és a helyi települési önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából; g) a c) pontban felsorolt építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább 10 évenkénti megújításával lehet bérbe adni; h) a közcélú használat a létesítmények vagyonvédelme érdekében tett legszükségesebb intézkedések kivételével a közterületi jelleg megőrzése érdekében nem korlátozható. (2) A településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közterületen a) más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki: aa) az átsorolt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik, ab) az átsorolt zöldterület helyett újonnan kijelölt zöldterület a helyi települési önkormányzat tulajdonában van; b) az elhelyezett épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az épületben szállásférőhely nem létesíthető; c) az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a Magyar Állam és a helyi települési önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából; d) az elhelyezhető építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább 10 évenkénti megújításával lehet bérbe adni; e) a közcélú használat a létesítmények vagyonvédelme érdekében tett legszükségesebb intézkedések kivételével a közterületi jelleg megőrzése érdekében nem korlátozható. (3) A településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken tervezett zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a) más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével akkor jelölhető ki, ha az újonnan zöldterületbe sorolt terület a helyi települési önkormányzat tulajdonában van; b) a települések újonnan létesített zöldterületén legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhető el vendéglátó épület, a pihenést és a testedzést szolgáló, illetve a terület fenntartásához szükséges építmények; c) az elhelyezett épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet, és az épületben szállásférőhely nem létesíthető. (4) A vízpart-rehabilitációs tervben és a településrendezési eszközökben zöldterület települési területfelhasználási egységbe nem sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közkertként, illetve közparkként bejegyzett zöldfelületek fennmaradásáról a településrendezési eszközökben kell gondoskodni. 6. 5

11 A Btv. 8. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az országos jelentőségű védett természeti területeken a szántó művelési ágú területek nem építhetők be. 7. A Btv. 16/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 16/A. (1) A már meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdőterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 8. A Btv. 19. (1) bekezdés d) pontjában a partközeli szövegrész helyébe a parti és partközeli szöveg lép. 9. Hatályát veszti a Btv. 18. (2) bekezdése. 3. Záró rendelkezés 10. E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6

12 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A szabályozás célja A területrendezési tevékenység általános szabályait a Tftv. határozza meg. A Tftv. a területrendezési döntésekből eredő korlátozásokkal kapcsolatban jelentkező kártalanítási igények rendezésére vonatkozó szabályokat eddig nem tartalmazott. A Tftv. kártalanításra vonatkozó részletszabályokkal történő kiegészítése céljából az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló évi L. törvény (2006. május 1-jei hatállyal) két rendelkezéssel egészítette ki a Tftv.-t: - A Tftv. 23. (5) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a jóváhagyott országos és térségi területrendezési tervek kapcsán felmerülő kártalanítások tekintetében a külön jogszabályban előírtak szerinti eljárásban a Magyar Államot a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter képviseli. - A Tftv. 27. (1) bekezdésének q) pontjában pedig felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a területrendezéssel kapcsolatos kártalanítás szabályait. A Tftv. 27. (1) bekezdésének q) pontját hatályon kívül helyezte a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosításáról szóló évi LVII. törvény. A hatályon kívül helyezés indoka az volt, hogy a Tftv. hivatkozott felhatalmazó rendelkezése kormányrendelet megalkotására irányuló felhatalmazásról rendelkezett. Azonban a területrendezési tervekre visszavezethető kártalanítás szabályozási koncepciójának kidolgozása során nyilvánvalóvá vált, hogy az alapvető szabályokat a kártalanítás jogcímét, mértékét, a kártalanításra jogosultak és kötelezettek körét törvényi szinten kell szabályozni. Ezt a feladatot a Tftv. azóta végrehajtott módosításai nem teljesítették. A Tftv. kártalanításra vonatkozó előírásai közül időközben törlésre került a Tftv. 23. (5) bekezdése is, amelyet az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény 74. e) pontja helyezett hatályon kívül (2010. augusztus 28-tól). A Tftv. kártalanításra vonatkozó - 23/E. (1) bekezdését, amely kimondta, hogy a ( ) kiemelt térségek területrendezési terveinek előkészítő fázisát követően a külön jogszabályban meghatározott döntéstől a területrendezési terv elfogadásáig de legfeljebb 2 évig az érintett települések, településrendezési tevékenységük során (beleértve a korábbi tervek módosítását és elfogadását is) a beépítésre szánt területük kiterjedését a hatályos településrendezési eszközeikben rögzítettekhez képest nem növelhetik és a - 23/E. (2) bekezdésében meghatározott helytállási kötelezettséget, amely az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megsértése miatt felmerülő kártalanítási ügyekben a települési önkormányzatot kártalanítási kötelezettségét határozta meg a Tftv. t módosító évi CXCVIII. törvény 23. -a helyezte hatályon kívül, tekintettel arra, hogy a rendelkezés a területrendezési tervek készítésének egyfázisúvá válása miatt abban az összefüggésben okafogyottá vált. A jogalkotási folyamatok eredményét összegezve: a jelenleg hatályos Tftv. a tulajdonosi korlátozásokkal összefüggésben nem határoz meg kártalanítási szabályokat és e szabályok meghatározására vonatkozó felhatalmazásokat sem. 7

13 2009-ben az Alkotmánybírósághoz benyújtott a tulajdonhoz való jog védelmét biztosító garanciális szabályok hiányának megállapítását kérő indítványok alapján az Alkotmánybíróság 94/2011. (XI.17.) AB határozatban megállapította, hogy a törvényhozó nem teremtette meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben, a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait, és felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének április 30- ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság döntése rámutatott arra, hogy - az Étv. kártalanítási szabályai arra a helyzetre vonatkoznak, amikor a települési önkormányzat a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv megalkotása során szabadon dönt a terület-felhasználási és építési szabályok megalkotásáról, s e szabályok elfogadásakor azt is módjában áll mérlegelni, hogy a törvényben előírt kártalanítási kötelezettség mellett is vállalni tudja-e a szabályok megváltoztatását, tulajdoni korlátozások előírását, tehát az önkormányzat helytállási kötelezettsége a saját döntésén alapul; - az Étv.-ben a kártalanításra kötelezett az, akinek az érdekében a korlátozás elrendelésre kerül, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a kötelezett az önkormányzat; - a Balaton-törvény hatálya alá tartozó területen működő települési önkormányzatoknak azonban a döntési szabadsága erősen korlátozott, a Balaton-törvényből és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel érintett területeken a korlátozások jelentős része alapvetően nem helyi közérdeket, hanem szélesebb társadalmi érdeket szolgál, nem a helyi építési szabályzatból és a szabályozási tervből fakad, hanem közvetlenül a Balaton-törvényből, illetve annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabályok előírásaiból; - a Balaton törvényből és annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabályokban előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének jogalapjára, módjára, és mértékére vonatkozó részletszabályok hiányoznak. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy Balaton-törvényben előírt korlátozásokon túlmenően más területrendezési tervekből is következik kártalanítási igény. Ezért a Tftv. területrendezésre vonatkozó külön szabályait a kártalanításra vonatkozó általános érvényű szabályokkal szükséges kiegészíteni. Jelen előterjesztés ennek a jogalkotási feladatnak a teljesítését szolgálja. Ez a feladat a Tftv. területrendezésre vonatkozó külön szabályainak kiegészítésével és a kártalanítási esetek számának csökkentése érdekében a Balaton-törvény zöldterületekre vonatkozó előírásának módosításával valósul meg. A szabályozás elemei és elvei Jogcím, jogalap A jogosultat megilleti a kártalanítás, ha a területrendezési tervvel vagy a területrendezési terv felhatalmazása alapján megalkotott jogszabállyal való összhang biztosítása miatt az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a kártalanításra jogosultnak kára származik. A területrendezési tervekből következő kártalanítás szabályait nem kell alkalmazni az alábbi esetekben. - Ha területrendezési terv vagy a területrendezési terv felhatalmazása alapján készült terv a terület használatát a terv hatálybalépésekor már érvényes településrendezési döntés figyelembevételével határozta meg. (Ebben az esetben ha a kártalanítás jogalapja más szempontok alapján sem vitatható a települési önkormányzat a kártalanításra kötelezett.) 8

14 - Ha az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog a területrendezési tervvel vagy területrendezési terv felhatalmazása alapján megalkotott jogszabállyal való összhang biztosítása érdekében hozott településrendezési döntés után adás-vétellel keletkezett, azaz az ingatlan használatával kapcsolatos közérdekű célt megállapító döntés már ismert volt, de a döntés végrehajtása még nem kezdődött meg. (Ezen esetek két típusa a közcél érdekében a tulajdon kisajátítása nem történt meg és a tulajdonszerzés magántulajdonosok között történt (ebben az esetben a felek saját felelősségi körükben tájékozódnak az adás-vétel tárgyát illetően); az önkormányzati, illetve állami tulajdonú terület magántulajdonba adását magasabb rendű jogszabály még nem tiltotta és az ingatlan magántulajdonba adása ebben az időszakban történt (ez utóbbi eset vonatkozásában a települési önkormányzat a kártalanításra kötelezett). - Szabálytalan építmény, építményrész és használat kártalanítási igényt nem keletkeztet. A kártalanításra jogosultak köre Kártalanításra jogosultnak minősül, akinek a korlátozást, tilalmat megállapító helyi építési szabályzat hatálybalépésekor az ingatlan a tulajdonában állt, illetve azon haszonélvezeti joggal bírt. A kártalanításra kötelezett meghatározása Az országos és kiemelt térségi területrendezési tervekből eredő korlátozások tekintetében a Magyar Államot terheli a kártalanítási kötelezettség. Amennyiben - a korlátozás az országos vagy a kiemelt térségek területrendezési terveiben elfogadott szabályozásra vezethető vissza, a Magyar Államot a területrendezésért felelős miniszter képviseli, - ha a területrendezési tervben elfogadott, ágazati érdekeket érvényesítő korlátozás miatt felmerülő kártalanításról külön ágazati jogszabály rendelkezik, úgy e tervi elemek vonatkozásában az ágazati jogszabályban foglalt kártalanítási szabályokat kell irányadónak tekinteni, és ezekben az esetekben a Magyar Államot az irányadónak tekintett külön jogszabályban meghatározott miniszter képviseli. A megyei területrendezési tervekből eredő korlátozás tekintetében a megyei önkormányzatot terheli a kártalanítási kötelezettség, ha a korlátozás a térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények kijelölése érdekében történt. Amennyiben a helyi építési szabályzatban rögzített korlátozás a területrendezési tervnél szigorúbb előírást állapít meg, a kártalanítási kötelezettség a korlátozás elrendelésében játszott felelősséggel összhangban arányosan oszlik meg a Magyar Állam, a kedvezményezett vagy a települési önkormányzat között. Az eljárás megindításának ideje A kártalanítási igény keletkezésének időpontja a területrendezési tervvel összehangolt helyi építési szabályzat hatályba lépésének napja. 9

15 A kártalanítási igény akkor érvényesíthető, ha a helyi építési szabályzat szerint megállapított területhasználati szabályok és építési jogok keletkezésétől számított hét éven belül került sor e jogok a területrendezési tervből egyértelműen levezethető megváltoztatására vagy megszüntetésére, és az engedélykérelmet az építési jogok keletkezésétől számított hét éven belül nyújtották be. Hét év eltelte után csak akkor jár kártalanítás, ha a korlátozás az aktuális használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét éves időtartam elégséges arra, hogy az építési szándék ténylegesen megnyilvánuljon. Ha azonban a tulajdonos a hét év elteltéig nem él építési jogával, a rendelkezés szerint már csak az ingatlan tényleges használatával kapcsolatban bekövetkezett káráért kérhet kártalanítást. A település közösségére indokolatlanul nagy terheket róna, ha egy kellő hosszúságú időtartam alatt ki nem használt építési jog esetleges részleges megvonásáért is kártalanítást kellene hogy fizessen. Ha az ingatlan alapvető rendeltetéseként meghatározott közérdekű cél megvalósítása az ingatlan tulajdonosától nem várható, az ingatlan tulajdonosa kérheti az ingatlan kisajátítását. A kisajátítást kérő szerv lehet az állam, és a települési önkormányzat is. Mindaddig, amíg a településrendezési döntést nem akarják végrehajtani (azaz kisajátítási igénnyel a közcélú tevékenységet megvalósító szerv nem jelentkezik), és ingatlanának korábbi használatát (a korlátozás helyrajzi számra történő lehatárolásával) nem korlátozták, a tulajdonos szabadon folytathatja a korábbi használatot. A Balaton-parti ingatlanok esetében a zöldterületek kialakításának elhúzódása miatt az ingatlan tulajdonosok sem egy időben jelentkeznek kisajátítási kérelmükkel, hiszen a kisajátítást követően már kapcsolatuk szükségszerűen megszűnik korábbi tulajdonukkal. A zöldterületek kialakításáig viszont a korábbi használatot semmi sem korlátozza. Az ingatlan forgalmi értékének változásából eredő kár csak egy eladási szándék esetén jelentkezne. (Tulajdont a meglévő és tervezett zöldterületeken csak a települési önkormányzat és a Magyar Állam szerezhet.) Ha a tulajdonos e káráért járó kártalanítási összeghez hozzá akar jutni, időkorlát nélkül indíthatja meg a kisajátítási eljárást. A kártalanítás mértéke A kártalanításra jogosult az ingatlannak a korábbi rendeltetése szerint megállapítható értéke és a rendeltetésmódosítás eredményeként az ingatlan új forgalmi értéke közötti különbözetre tarthat igényt, ide nem értve az ingatlan hasznosításából eredő elmaradt hasznot. Az előző fejezet c) pontjában részletezett korlátozási kártalanítás esetében kártalanítás mértéke az ingatlan valós használaton alapuló és a területrendezési tervekből levezethető korlátozás után kialakuló használaton alapuló forgalmi érték közötti különbözet. Eljárási szabályok A szabályozás a területrendezési tervekből levezethető kártalanítási ügyekben az eljárást lefolytató szervként a kormányhivatalt jelöli ki. Ha a területrendezési tervvel való összhang érdekében elrendelt korlátozás miatt vagy a tulajdonos vagy a korlátozás kedvezményezettje az ingatlan kisajátítását kéri, az eljárást a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény előírásai szerint kell lefolytatni. Költségvetési kihatások 10

16 A kártalanítási igények jelentkezése nagyon nehezen becsülhető. A tulajdonos a kártalanítási igényének benyújtása során a kártalanítás mértékének megállapítását és a kártalanítási összeg kifizetését kérheti. A tulajdonosokat az eljárás megindításától visszatarthatja, hogy az értékcsökkenés miatt kezdeményezett kártalanítási eljárás (a Balaton-törvény hatálya alá tartozó és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel érintett területeken az új zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanok esetében) azzal járhat, hogy a kártalanításra kötelezett szerv úgy dönt, hogy az eljárást a kisajátítási eljárás szabályai szerint folytatja le. Ezzel egyszer és mindenkorra rendezi az adott terület (közcélt jobban szolgáló) tulajdonviszonyait. Ez végső soron az adott (többnyire jó fekvésű) telektől való azonnali megválással járhat. Az esetek egy részében ugyanis (amikor magántulajdonú területre történt a zöldterület kijelölése) mindaddig, amíg az állam vagy az önkormányzat a zöldterület kialakítását (a korlátozás helyrajzi számra történő lehatárolásával) nem kezdi meg, a tulajdonos nem kötelezhető a közcélúsággal járó intézkedésekre, tehát továbbra is sajátjaként és többnyire az eredeti használatot nem korlátozva használhatja a tulajdonában lévő területet. Ezekben az esetekben, ha mégis megtörténik az értékcsökkenés miatti kártalanítás, ennek mértékét később az ingatlan kisajátítása során a kisajátítási összegben figyelembe kell venni. A kártalanítási esetek számának csökkentése érdekében az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványra okot adó a Balaton-törvény zöldterületekkel kapcsolatos szabályának módosítását is tervezzük. A zöldterületekkel kapcsolatos szigorú, kártalanításra okot adó szabályok a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre összpontosulnak. Ezeken a területeken ugyanis a kijelölt zöldterületek helyettesítésére, a közhasználatú parti sétányok kijelölésére vonatkozó szabály miatt csak erősen korlátozott feltételek mellett van mód. A javaslat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken a meglévő és tervezett zöldterületek elhelyezése tekintetében az önkormányzatok számára nagyobb mozgásteret biztosít. A tervezett, de még ki nem alakított ( a településrendezési tervekben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt ) zöldterületek átsorolását és telektömbön kívüli pótlását is lehetővé teszi. A területrendezési tervekből eredő kártalanítási szabályok hatálybalépését követően a vízpartrehabilitációs szabályozási tanulmánytervekkel érintett településrészekben a magántulajdonú területeken kijelölt új zöldterületek tulajdonosainak kártalanításával, illetve e területek kisajátításával) kell tehát számolnunk. (A fentiekben ismertetett visszatartó mechanizmusok miatt az igények vélhetően nem egyszerre jelentkeznek.) A Balaton-törvény felhatalmazása alapján a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben kijelölt új zöldterületek közül összesen 110 db érintett telek van magántulajdonban. A Nemzeti Kataszteri Program alapján felülvizsgált ingatlan-nyilvántartási adatokat áttekintve 15 telek kivonható e körből. Esetükben vagy az NKP térképein követhető térképi eltérés állapítható meg, illetve a telkek pozíciójuk szerint nem parti telkek, a parti sétány kialakításához nincs szükség a területükre, és egy külön csoportot képeznek azok a telkek, amelyeknek területének igénybevételére vonatkozó javaslatnak más okai voltak (pl. út szabályozási szélességének biztosítása). A vízpart rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálata során az új alaptérkép miatt a Btv. zöldterületekre vonatkozó szabályainak figyelembe vételével ez az eltérés korrigálható lesz. E telkeket az alábbi költségbecslés során nem is vettük figyelembe. Az ingatlan-nyilvántartási adatokat átvizsgálva megállapítható volt az is, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben új zöldterületként tervezett parti sétányok területén található telkek tulajdonviszonyaiban a Balaton törvény és a tanulmánytervekről szóló tárca nélküli 11

17 miniszteri rendeletek hatálybalépése óta e jogszabályokkal ellentétes jogviszonyok is bejegyzésre kerültek. E telkek területét nem zártuk ki a költségbecslésből, de a telkek tulajdonviszonyaiban bekövetkezett változások jogszerűsége a kisajátítás és a kártalanítás folyamatában vizsgálandóak. A fentiek figyelembevételével 95 magántulajdonú telek kisajátításával, illetve kártalanításával kell számolni. Ebből teljes egészében kisajátítandó 6 beépített és 37 beépítetlen telek. Részbeni kisajátítás érint 36 beépített és 16 beépítetlen telket. Az alábbi kalkulációban a évi ingatlanpiac kínálati áraival számoltunk. A kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény 6. (4) bekezdése szerint a tulajdonos kérelmére az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében az ingatlan visszamaradó része az eredeti célra használhatatlanná válik. Így az új zöldterülettel érintett magántulajdonú ingatlanok teljes területével kell számolnunk, még akkor is, ha a tervek nem a teljes területre jelöltek zöldterületet. A kisajátítandó terület: m2 Ebből beépítetlen terület m2 (10000 Ft/m2) a beépített telkek beépítetlen részéből kisajátítandó terület m2 (20000 Ft/m2), a kisajátításra kerülő beépített parti telkek (összesen 6 telek) területe 7753 m2 (60000 Ft/m2). A kisajátítási összeg: Ft. A részben kisajátítandó területek mögött megmaradó területek részben vagy egészben elvesztik parti jellegüket, de e telkek az eredeti funkciójukra továbbra is alkalmasak lesznek. A szükséges területek kisajátítását követően e telkeket a parti jelleg elvesztése miatt kártalanítani is kell. A kártalanítás mértéke a jelenlegi funkciótól függ. A kártalanítás csak a beépített telkek kisajátítást követően megmaradó területét ( m2) érintheti. A kártalanítás becsült összege (10000 Ft/m2) Ft. A teljes kalkulálható költség évi ingatlanpiaci árakon számolva: Ft. A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területekre vonatkozó kártalanítási igényekről a Balaton-törvény hatályba lépése (2000. december 3.) óta két lefolytatott eljárással kapcsolatban van tudomásunk. Csak az egyikben volt a korlátozás ténye egyértelműen a Balatontörvény alapján megállapítható. Ebben az esetben a Magyar Állam átvállalta az önkormányzat terheit és 80 millió forint kártalanítási összeget megtérített az önkormányzat számára. A területrendezési tervekből eredő kártalanítási szabályok megállapítását követően vélhetően a kártalanítási igények megnövekedésével kell majd számolnunk. Azok a körülmények, amely szerint a parti sétányok kialakításának tényleges végrehajtásáig a jelenlegi tulajdonosok háborítatlanul használhatják ingatlanjaikat, fékezőleg hat majd a kisajátítási igények jelentkezésében. A kártalanítás vonatkozásában az igények azért jelentkeznek majd korábban,mert a tulajdonosok a telkek forgalomképességébe, illetve az értékcsökkenésben bekövetkezett változásra alapozva fogják kártalanítási igényeiket benyújtani. 12

18 RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz: A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvényt új 23/F. -sal kiegészítve a szabályozás meghatározza a kártalanítás jogcímét. Nem sorolja a kártalanításra jogosultságra jogalapot biztosító esetek körébe azokat az eseteket - ha területrendezési terv vagy a területrendezési terv felhatalmazása alapján készült terv a terület használatát a terv hatálybalépésekor már érvényes településrendezési döntés figyelembevételével határozta meg. (Ebben az esetben ha a kártalanítás jogalapja más szempontok alapján sem vitatható a települési önkormányzat a kártalanításra kötelezett. Ha az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog a területrendezési tervvel vagy területrendezési terv felhatalmazása alapján megalkotott jogszabállyal való összhang biztosítása érdekében hozott településrendezési döntés után adás-vétellel keletkezett, azaz az ingatlan használatával kapcsolatos közérdekű célt megállapító döntés már ismert volt, de a döntés végrehajtása még nem kezdődött meg. (Ezen esetek két típusa o a közcél érdekében a tulajdon kisajátítása nem történt meg és a tulajdonszerzés magántulajdonosok között történt (ebben az esetben a felek saját felelősségi körükben tájékozódnak az adás-vétel tárgyát illetően); o az önkormányzati, illetve állami tulajdonú terület magántulajdonba adását magasabb rendű jogszabály még nem tiltotta és az ingatlan magántulajdonba adása ebben az időszakban történt (ez utóbbi eset vonatkozásában a települési önkormányzat a kártalanításra kötelezett). - ha a kártalanítási igény szabálytalan építmény, építményrész és szabálytalan használattal kapcsolatban keletkezett. A kártalanításra jogosultak körébe sorolja azt a jogi személyt, akinek a korlátozást, tilalmat megállapító helyi építési szabályzat hatálybalépésekor az ingatlan a tulajdonában állt, illetve azon haszonélvezeti joggal bírt. A kártalanításra kötelezett meghatározásaként az előírás a Magyar Államot terhelő kártalanítási kötelezettséget állapít meg, és az Állam képviseletét a szabályozás tartalma szerint megosztja a szakterületekért felelős miniszterek között. A megyei területrendezési tervekből eredő korlátozás tekintetében a megyei önkormányzatot terheli a kártalanítási kötelezettség, ha a korlátozás a térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények kijelölése érdekében történt. Amennyiben a helyi építési szabályzatban rögzített korlátozás a területrendezési tervnél szigorúbb előírást állapít meg, a kártalanítási kötelezettség a korlátozás elrendelésében játszott felelősséggel összhangban arányosan oszlik meg a Magyar Állam, a kedvezményezett vagy a települési önkormányzat között. A szabályozás szerint a kártalanítási igény keletkezésének időpontja a területrendezési tervvel összehangolt helyi építési szabályzat hatálybalépésének a napja. A kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó 7 éves szabály a jogbiztonságot szolgálja (egyfajta védelmet nyújt a hosszú távú tervezhetőség érdekében). Ha a helyi építési szabályzat szerint megállapított területhasználati szabályok és építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül került sor e jogok a területrendezési tervből egyértelműen levezethető megváltoztatására vagy megszüntetésére az engedélykérelmet az építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül benyújtó építtető azzal szembesül, hogy a szabályok tiszteletben tartásával, arra alapozottan 13

19 előkészített építési szándékát nem tudja megvalósítani, mert a szabály megváltozott. Ebben az esetben megilleti a kártalanítás. Hét év alatt komoly építési szándék esetén egy építés előkészíthető és az erre vonatkozó engedélykérelem bizonyosan benyújtható. A terület befektetési célú birtoklása során, amikor konkrét építési szándék nem kötődik az adott építési telekhez, a tulajdonosnak számolnia kell a szabályok megváltozásával (ez a befektetési célú telekvásárlás kockázata). Ezért hét év eltelte után csak akkor jár kártalanítás, ha a korlátozás az aktuális használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. (E szabály az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény kártalanítási szabályaihoz (30. (3) bekezdés is illeszkedik.) A település közösségére indokolatlanul nagy terheket róna, ha egy kellő hosszúságú időtartam alatt ki nem használt építési jog esetleges részleges megvonásáért is kártalanítást kellene hogy fizessen. Ha az ingatlan alapvető rendeltetéseként meghatározott közérdekű cél megvalósítása az ingatlan tulajdonosától nem várható, az ingatlan tulajdonosa kérheti az ingatlan korlátozással érintett területének a kisajátítását. A kisajátítást kérő szerv lehet a közcélt megvalósító állam, és a települési önkormányzat is. Mindaddig, amíg a településrendezési döntést nem akarják végrehajtani (azaz kisajátítási igénnyel a közcélú tevékenységet megvalósító szerv nem jelentkezik), és ingatlanának korábbi használatát (a korlátozás helyrajzi számra történő lehatárolásával) nem korlátozták, a tulajdonos szabadon (ingatlanának teljes területén) folytathatja a korábbi használatot. A 2. -hoz: A Balaton-törvényben lehatárolt térségi területfelhasználási egységek és a kiemelt térségi övezetek pontos kiterjedésére vonatkozó (a településrendezési tervekben felhasználható formátumú, továbbtervezésre alkalmas) adatszolgáltatás elérhetőségének meghatározása azért szükséges, mert az adatszolgáltatásnak tekintett térképi állományok hozzáférésének módja megváltozott. A 3. -hoz: A Balaton-törvény térségi területfelhasználás egységekre vonatkozó előírásainak módosítására az erdőgazdasági térségnek (az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT) a meglévő erdőterületeket és az erdőtelepítésre alkalmas területeket magában foglaló területének OTrT 5. (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel) eltérő módon való értelmezése, illetve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet települési területfelhasználási egységekre vonatkozó módosításával való összhang megteremtése miatt van szükség. A 4. -hoz: A módosításra a zöldterületekre vonatkozó előírás módosításával kapcsolatos koherencia biztosítása miatt van szükség. Az 5. -hoz: A kártalanítási esetek számának csökkentése érdekében a szabályozás javaslatot tesz a Balaton-törvény zöldterületekkel kapcsolatos szabályának módosítására is. A zöldterületek területének módosításával kapcsolatos szabályozás három esetet különít el: - a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre összpontosulnak a zöldterületek területének módosítására vonatkozó szigorú szabályok (de több feltétel egyidejű teljesítése mellett ezeken a területeken is lehetőség nyílik a zöldterületek területének módosítására.) 14

20 - a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken a meglévő, és - a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken tervezett zöldterületek területének módosítása tekintetében a szabályozás az önkormányzatok számára nagyobb mozgásteret biztosít. A 6. -hoz: A Balaton-törvény egy korábbi (csak a védett területeknek egyidejűleg a kertgazdasági területekbe tartozó részére vonatkozó) előírásának értelmezéséből eredő hiba korrekciója történik meg. A 7. -hoz: A módosításra a zöldterületekre vonatkozó előírás módosításával kapcsolatos koherencia biztosítása miatt van szükség. A 8. -hoz: Egy kifejezés értelmezést megkönnyítő pontosítása történik meg. Határozati javaslat: 1./../2012. (V.30.) sz. határozat Ordacsehi Község Képviselő-testülete rendelet alkot a tiltott, közösségellenes magatartásokról, valamint a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól. Felelős : Feikusné Horváth Erzsébet jegyző Határidő : értelem szerint