munkavédelem és munkaügy ellenőrzés

Átírás

1 MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS II. évfolyam 1. szám január munkavédelem és munkaügy ellenőrzés Aktuális Jogszabályváltozások A hónap témája Az ügyelet és készenlét szabályainak változása Előírások követelmények Munkavédelmi felkészülés a téli időszakra Gyakorlat Jogeset I. munkaidő-nyilvántartás egy magánszemély munkaadónál Jogeset II. munkaügyi ellenőrzés egy gazdasági társaságnál A munkavédelmi képviselő, munkahelyi munkavédelmi bizottságok és a paritásos munkavédelmi testületek működésének tapasztalatai Tragédia a finomítóban

2 Tisztelt Olvasó! Ez a fél év gyorsan elmúlt, kipihentük az év vége fáradalmait és már második évfolyamunk első számát lapozgathatja, igyekszünk gyorsabban eljutva az olvasóhoz, friss és aktuális információval szolgálni. Ilyen aktuális téma az ügyelet és a készenlét. Ez úgymond örökzöld téma, nincs is ideje elhervadni, olyan gyorsan születnek a változások, új előírások, csak reménykedhetünk, hogy az új év új szabályai kicsit hosszabb életűek lesznek, érdemes elmélyedni a tanulmányozásukban. A munkaviszony kérdései, a munkaidővel kapcsolatos szabályok és a munkaidő-nyilvántartás minden munkaügyi ellenőrzésnek témája, ebben az évben sem lesz ez másként. Minden téren fel kell készülni, és érdemes elébe menni a szakmai elvárásoknak. Megfelelő iratminták, szoftverek alkalmazásával sok felesleges idegeskedéstől megkímélhetjük magunkat. A versenyszférában dolgozók például eredményesen alkalmazhatják új munkaügyi iratmintáinkat, melyekhez részletes, azonnal elérhető magyarázatok tartoznak, melyből minden kérdésére választ kaphat, és egyúttal felfrissíthetik szakmai ismereteiket is. Reméljük, hogy ebben az évben is havonta találkozunk, minden kedves olvasónknak tervei megvalósulását kí - vánjuk, balesetmentes munkahelyet és problémamentes munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzést! tartalom Aktuális Jogszabályváltozások A hónap témája Az ügyelet és készenlét szabályainak változása Módosultak az Mt. ügyeletre és készenlétre vonatkozó szabályai A évi LXXIII. törvény módosításának indoka Az ügyelet szabályai Az ügyelet díjazása Készenléti jellegű munkakör A készenlét és a készenléti jellegű munkakör közötti különbség Az ügyeleti és készenléti idő nyilvántartása A köztisztviselőket érintő változások Az egészségügyre és oktatásra vonatkozó speciális szabályok Az Mt. módosítása Az egészségügyre vonatkozó eltérő szabályok Előírások, követelmények Munkavédelmi felkészülés a téli időszakra Gyakorlat Jogeset I. munkaidő-nyilvántartás egy magánszemély munkáltatónál Jogeset II. munkaügyi ellenőrzés egy gazdasági társaságnál A munkavédelmi képviselők, munkahelyi munkavédelmi bizottságok és a paritásos munkavédelmi testületek működésének tapasztalatai Tragédia a finomítóban A szerkesztőség munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés Felelős vezető: A CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. igazgatója A kiadásért felel: dr. Báldy Péter Fő szer kesz tő: dr. Csizner Il di kó Felelős szerkesztő: Hanzmann Józsefné, dr. Simándi Éva Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Gyártási menedzser: Kerek Imréné A tördelésért felelős: Vigh Ágnes Tördelő: Dubecz Adrienn KK-357PO-0801 Nyomdai munkálatok: Sylvester János Nyomda Kft. Felelős vezető: Varró Attila Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés lapot megrendelheti honlapunkon ( ben, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen. Telefon: (36-1) Fax: (36-1) Postacím: 1518 Budapest, Pf info@complex.hu Kiadó és bemutatóterem: 1117 Bu da pest, Prielle Kor né lia u A bemutatóterem nyitva tartása: H CS: , P: (ebédidő: ) Előfizetési díj évre: Ft+áfa (ugyanannyi mint 2007-ben) Megjelenik az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakmai támogatásával Szerkesztőbizottság: Arató Zoltán OMMF Munkavédelmi Főosztály szakmai tanácsadója dr. Benczik Zsuzsanna OMMF Elnöki Titkárság Elnöki referense Divinyi Mónika OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége Igazgatóhelyettese dr. Nagy Imre Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Igazgatója Papné dr. Márton Erika OMMF Munkaügyi Főosztály Főosztályvezetőhelyettese

3 AKTUÁLIS Jogszabályváltozások december 52/2007. (XI. 30.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról Megjelent: a Magyar Közlöny 164. számában Hatályos: december 8-ától Új 14. sz. melléklet lép hatályba: A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő igazgatásszolgáltatási díjak és azok mértéke címmel. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 30/2003. (V. 21.) ESzCsM rendelet, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 61/2004. (VII. 12.) ESzCsM rendelet, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 73/2004. (VIII. 11.) ESzCsM rendelet, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 60/2005. (XII. 20.) EüM rendelet. 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Megjelent: a Magyar Közlöny 170. számában Hatályos: január 1-jétől Közlekedésbiztonsági, hajózásbiztonsági, munkavédelmi (a ve szélyes árukkal kapcsolatos), illetve környezetvédelmi szabályokat pontosít a rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzatot illetően. Hatályát veszti: a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról szóló 75/2006. (X. 31.) GKM rendelet, a Szabályzat II. rész cikke az Európai Unió Tanácsának a közös határokon a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről június 14-én létrejött Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, június 19-én kelt Egyezménynek és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak a Szerződő Felek államai általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó határozatai hatálybalépésének napján. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról Megjelent: a Magyar Közlöny 174. számában Hatályos: január 1-jétől. Munkavédelmi követelményeket is tartalmaz: Az építésügyi hatóság döntését (határozat, végzés) tájékoztatásul közölni kell a Ket a szerint az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. Ezen túlmenően a döntést közölni kell az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz. A rendelet 5. sz. melléklete az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményeit írja elő: = Az I. Általános előírások című fejezetben a Műszaki leírás (8. pont) ismerteti a tartószerkezeti, az épület gépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldá sokat, az energetikai követelmények kielégítésének módját, = A IV. Bontási engedélyezési dokumentáció című fejezetben az engedélyezési dokumentációnak többek között tartalmaznia kell a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet; az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet I. fejezete, a, a, a, a, 38. (2) bekezdése, valamennyi alcíme, II. fejezet megjelölése és címe, to - vábbá 1. és 3 5. számú melléklete; a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a, 5. -t, 6. -t és 9. -t megelőző alcíme; az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 2/2002. (I. 7.) FVM rendelet 2. -a; az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 12/2003. (III. 24.) BM rendelet; az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2005. (X. 21.) EüM FVM GKM IHM KvVM NKÖM TNM együttes rendelet 4. -a és 8. -a, továbbá 1. és 2. számú melléklete évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosításáról Megjelent: a Magyar Közlöny 180. számában Hatályos: január 1-jétől A munkavédelmi szakembereket közvetlenül érintő változások a következők: Munkahigiénés vizsgálatok [Mvt. 42. f) pont]. A törvénymódosítás egyik legfontosabb része a munkahigiénés műszeres 1

4 AKTUÁLIS vizsgálatok kötelező végzésére utal ( gondoskodni kell a megengedett értékekkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről. ). Ennek kapcsán az Értelmező rendelkezések kibővülnek a munkahigiénés vizsgálatok fogalommeghatározásával (Mvt /A. pontja). Napi munkaidő és expozíció [Mvt. 44. (3) bek.]. Korábban az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rögzítette a meleg, hideg környezetre, valamint a helyileg ható és egésztest rezgésekre vonatkozó munkaidő korlátozásokat. Az NM rendeletet időközben hatályon kívül helyezte a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet. Az Mvt. most törvényi szintre emeli a vonatkozó követelményt, biztosítva a részleteknek külön jogszabályban történő meghatározását. A pszichoszociális kockázatokra [Mvt. 54. (1) bek. d) pont] korábban kevés figyelmet fordítottak, pedig a stressz káros hatásai jelen esetben az egészséges és biztonságos munkavégzésre közismertek. A kockázatértékelés, illetve a megelőző intézkedések megtételének határideje [Mvt. 54. (3) bek.]. Egyes jogszabályok nem teszik lehetővé a 6 hónapos türelmi időt, lásd: a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény 19. (1) bek. A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szintén csökkenti a türelmi időt. Új technológiának már a tervezési szakaszban történő megismertetése a munkavállalókkal [Mvt (bek.) d) pont]. EU irányelvek alapján e követelmény biztosítja, hogy a munkavállalók, illetve képviselőik időben értesüljenek a változásokról és érdemben beleszólhassanak. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítása [Mvt. 58. (4) bek.]: A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását. A munkavédelmi hatóság által a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások irányában kifejtett szakmai irányítás legfontosabb tartalmát (pl. módszertani szakmai, eljárási útmutatás) határozza meg. A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós eset bejelentése [Mvt. 68. (1) bek.]. Ezek elmulasztása esetén is ugyanolyan jogok illetik meg a sérültet, mint a munkabaleset esetén. A munkavédelmi hatóság ellenőrzése [Mvt. 81. (4) bek.] kiterjed a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását. A hatóság csak a munkáltatók, azaz a szolgálat által a munkáltatónál kifejtett tevékenységen keresztül tudja ellenőrizni a szolgálatok működését. A munkavédelmi bírságokat megalapozó tényállások ki bővültek munka-egészségügyi vonatkozásokkal (az Mvt ának változásai). Egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésével kapcsolatos adatkezelési felhatalmazást biztosítja. Egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésével kapcsolatos adatkezelési felhatalmazás [Mvt. 83/C. (1) (2) bek.]. Munkabalesetek kivizsgálása a munkavédelmi hatóság részéről [Mvt. 84. (1) bek. c) pont]. A korábbi normaszöveg szerint csak a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatos munkabaleseteket tekinti kivételnek, jóllehet ennél szélesebb körben kell a kivételeket meghatározni. Az Mvt. 87. új 1/G. pontja a közúti közlekedés fogalmának beiktatásával kiveszi a vízi és légi közlekedést is. Veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztése [Mvt. 84. (1) bek. g) pont]. A mun kavédelmi felügyelőnek a használat felfüggesztésére irányuló jo gosultsága kibővült. Munkahelyek, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavédelmi ellenőr zés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható [Mvt. 84. (5) bek.]. Az igazoltatásnál előfordult, hogy a munkáltató azonosítása problémát jelentett. A módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenységet ténylegesen irányító (pl. fővállalkozó) felelősségét lehessen megállapítani, akinek érdeke lesz a munkavédelmi szabályokat megszegő munkáltató megnevezése. A kémiai biztonsággal kapcsolatos hatósági jogkör [Mvt. 86. (1) (2) bek.]. A kémiai biztonsággal kapcsolatban a hatóság munka-egészségügyi feladatok tekintetében a hatósági jogkört kiterjeszti minden olyan tevékenységre, melynek során a szervezetten munkát végzőt veszélyes anyag, veszélyes készítmény, azaz kémiai kóroki tényező érheti. Új fogalmak beiktatása [Mvt /G., 1/H., 3. b) pontja, 5/A., 8., 11. pontok]. 58/2007. (XII. 22.) EüM SZMM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM együttes rendelet módosításáról Megjelent: a Magyar Közlöny 181. számában Hatályos: január 1-jétől A munkavállaló tájékoztatása és oktatása szekcióban pontosították a 9. (1) bekezdés b) pontját: a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven b) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre, továbbá a 11. -ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék. [E kötelezettségek az alábbiak: A munkavállaló a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.] Az uniós jogi aktusok listája is módosult. Az alaprendelet 1., illetve 2. sz. mellékletének helyébe e rendelet 1., illetve 2. sz. melléklete lép. Tövisházi Csaba OMMF Informatikai Főosztály 2 mmellenorzes@complex.hu

5 A HÓNAP TÉMÁJA Az ügyelet és készenlét szabályainak változása Módosultak az Mt. ügyeletre és készenlétre vonatkozó szabályai A évi LXXIII. törvény módosításainak indoka A munkaidőre, pihenőidőre, ügyeletre, illetve készenlétre vonatkozó egyes szabályokat így a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezéseit részben július 1-jei, részben pedig január 1-jei hatállyal módosította a évi LXXIII. törvény. A törvénymódosítás leglényegesebb elemei az ügyelet elrendelésére és munkaidőbe történő beszámítására vonatkoznak. A módosítást mindenekelőtt az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvének való megfelelés tette szükségessé. A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv meghatározza a munkaidő és a pihenőidő fogalmát (melynek az ügyletben, készenlétben töltött idő jogi helyzetének meghatározása során van jelentősége). Munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékeny ségét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek. Az ügyeletre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát szükségessé tette az is, hogy az Alkotmánybíróság 72/2006. (XII. 15.) AB határozatával alkotmányellenesnek ítélte az egészségügyi ügyelettel összefüggő szabályozás módját, és ezért a Kjt. egészségügyi ágazatban való vég rehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit június 30. napjával megsemmisítette. Az ügyelet szabályai Az uniós irányelv magának az ügyeleti időnek a fogalmát nem határozza meg. Ezt az Európai Bíróság különböző döntései értelmezik, és lényegét tekintve kimondják, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül. A hatályos magyar szabályozás eltérően az Európai Bíróság jogértelmezésétől megengedte, hogy az ügyelet általában ne, vagy csak meghatározott részében (a ténylegesen teljesített munka, vagy az ágazatra vonatkozó specifikus szabályok által meghatározott mértékben) minősüljön a munkaidőkorlát szempontjából figyelembe veendő munkaidőnek, illetve rendkívüli munkavégzésnek. Az Mt január 1-jétől hatályos 117. (3) bekezdése összhangban az uniós szabályokkal kimondja, hogy az általános szabályok szerinti [Mt (3) bek.] heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az ügyelet tartama. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő e bekezdésben meghatározott legmagasabb időtartamába az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani. [Mt (3) bek január elsejétől hatályos] Ügyelet elrendelése esetén lehetőség nyílik a napi tizenkét órás munkaidő meghaladására. A nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát. [Mt (7) bek.] Az ügyelet alatt végzett munka azonban változatlanul rendkívüli munkavégzésnek minősül. Ha tehát a munkavállalónak az ügyelet alatt munkát kell végeznie, ez a munka a rendkívüli munkavégzés éves keretébe (évi 200, kollektív szerződés rendelkezése alapján évi 300 óra) beleszámít [Mt (4) bek.]. Az egészségügyi és oktatási ágazatban amint azt alább bemutatjuk ettől némileg eltérő szabályok az irányadóak. Az Mt (1) bekezdése alapján az ügyelet a munkavállalónak, a munkáltató általi kötelezése alapján, meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állását jelenti: a) a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá c) az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében. Az elrendelt ügyelet és az ügyeletben teljesített rendkívüli munkavégzés kétszeres értékelésének lehetőségét a törvény kizárja: a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani. [Mt (3) bek január elsejétől hatályos] Az ügyelet díjazása Az ügyelet díjazására vonatkozó szabályozást a törvénymódosítás nem érintette. Ha tehát az ügyelet alatt a mun- 3

6 A HÓNAP TÉMÁJA kavállalót csak rendelkezésre állási kötelezettség terheli, akkor az ügyelet időtartamára, személyi alapbére 40 százaléka illeti meg (Mt ), ha azonban az ügyelet alatt a munkavállalónak munkát kell végeznie [Mt (1) bek. c) pont], a rendkívüli munkavégzésért ellenérték jár. Készenléti jellegű munkakör A törvénymódosítás megszünteti az Mt. azon hiányosságát, hogy nem határozta meg pontosan, melyek azok a munkakörök, amelyek készenléti jellegűnek minősülnek. Az Mt. újonnan beiktatott július 1-jétől hatályos 117. (1) bekezdés k) pontja a készenléti jellegű munkakörnek a jogelméletben, valamint a bírói gyakorlatban kialakult fogalmát alapul véve definiálja azt, egyszersmind a jelenleginél szélesebb keretek közötti munkaszervezési lehetőséget biztosítva a készenléti jellegű munkakör esetében, az ügyelet elrendelésének szigorodó feltételeivel egyidejűleg. Készenléti jellegű munkakör: a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy a munkavégzés különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. [Mt (1) bek. k) pont] A munkakört tehát két esetben lehet készenléti jellegűnek minősíteni: a) szakmai specifikumok, szokások, technológiák stb. alapján; valamint b) ha az adott munkáltatónál olyan gyakorlat alakult ki, hogy a munkavállalóknak a napi munkaidejük legalább egyharmadában ténylegesen nem kell munkát, vagy fokozott figyelmet igénylő tevékenységet végezniük. Ezekben az esetekben a munkaidő jelentős része általában a munkavégzésre való várakozással telik, vagy azért történik a várakozás, mert a tényleges munkavégzést nem lehet előre meghatározni. Lényeges szempont, hogy a munkavégzésre való várakozás időtartamának és körülményeinek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a munkavállaló pihenhessen, kikapcsolódhasson (a pihenés ebben az esetben nem alvási lehetőség biztosítását jelenti, hanem egyéb kikapcsolódást, pl. tv, video-, DVD -nézést, olvasást, zenehallgatást). A pihenéssel tölthető időszaknak a munkaidőn belül nem kell egybefüggőnek lennie, az ilyen időszakok időben elhúzódva, többször, akár rendszeresen is megszakíthatják a munkanapon belül a munkavégzés folyamatát. A pihenéssel tölthető időnek sem kell minden munkanapon azonos mértékűnek lennie, de átlagosan azonos szintet kell mutatnia. Készenléti jellegű a munkakör akkor is, ha a folyamatos munkavégzés, az átlagosnál kisebb mértékű fizikai vagy szellemi erőkifejtést igényel. A készenléti jellegűvé minősített munkakörben lehetőség van arra, hogy a munkaidő mértékét megemeljék, ami által a munkaidő napi beosztása 24 órára, a heti munkavégzési idő pedig 72 órára emelkedhet [Mt (3) bek.]. A munkakör készenléti jellegűvé minősítésének lehetőségével a munkáltató szabadabban rendelkezik a törvényes munkaidő megemelése nélkül is a munkavállaló pihenőnapjainak, pihenőidejének beosztásával. Az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára a munkaközi szünet a munkában töltött idő megszakítása nélkül is kiadható, a két pihenőnap helyett 48 (40) óra pihenőidő is biztosítható [Mt (3) bek.], vasárnap rendes munkavégzés is elrendelhető [Mt. 124/A. (1) bek.]. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a napi pihenőidő 8 órára csökkenthető [Mt (2) bek.], és a pihenőnapok összevontan is kiadhatók. A 2003/88/EK irányelvnek való megfelelés miatt a módosítás alapján január 1-jével kollektív szerződés a készenléti jellegű munkakörre tekintettel csak legfeljebb 6 havi munkaidőkeretet állapíthat meg, szemben az eddig engedélyezett egyéves munkaidőkerettel. A készenlét és a készenléti jellegű munkakör közötti különbség A készenléti jellegű munkakör mellett gyakran és leginkább hibásan használt kifejezés a készenlét. E két ha - sonló, de két külön jogi kategóriát takaró, kifejezést szükséges egymástól megkülönböztetni. A készenléti jellegű munkakör a fogalom törvényi meghatározása alapján az a munkakör, amely a teljes munkaidő mértékének legfeljebb 12 órára történő emelésére ad módot. A készenléti jellegű tevékenység ez esetben magán a rendes munkaidőn belül helyezkedik el, időtartama nem meghatározható. A készenlét ezzel szemben nem más, mint a rendes munkaidőn túli, a munkáltató által elrendelt munkavégzésre történő készen állás biztosítása. A két kategória, hasonló abban, hogy tényleges munkavégzés nélküli rendelkezésre állást feltételez, de eltérő abban, hogy a készenléti jellegű munkakör esetében ez rendes munkaidőben a rendes munkabérért, a készenlét esetén pedig a rendes munkaidőn túl, külön díjazásért történik, a munkavállaló által megválasztott helyen. Az ügyeleti és készenléti idő nyilvántartása Az Mt. általános szabálya szerint [Mt. 140/A. (1) bek. a) pont, (3) bek.] a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat. 4 mmellenorzes@complex.hu

7 A HÓNAP TÉMÁJA A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként, vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának. A köztisztviselőket érintő változások A 2003/88/EK irányelv hatása természetesen érintette a közszférát is azáltal, a évi LXXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) módosítását is eredményezte. A hétfőtől csütörtökig, óráig, pénteken 8 14 óráig tartó heti negyven óra munkaidőt, illetve az arányosan csökkentett illetmény melletti kevesebb munkaidőt a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb négyhavi, illetve tizennyolc heti keretben is meghatározhatja [Ktv. 39. (3) bek.]. A köztisztviselő fentiektől eltérő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója továbbra is megállapíthatja [Ktv. 39. (4) bek.]. A köztisztviselő napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg, de a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani [Ktv. 39. (5) bek.]. Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Lényegi változást jelent a munkaidőt érintő témakörben a Ktv. 39. (9) bekezdéssel történő kiegészítése, amely kimondja, hogy ügyelet elrendelése esetén a köztisztviselő napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát. Az egészségügyre és oktatásra vonatkozó speciális szabályok Az Mt. módosítása A évi LXXIII. törvény megalkotásával a korábban a Kjt.-ben, illetve Mt.-ben szabályozott, az egészségügyre vonatkozó speciális rendelkezések egy helyre, a Munka Törvénykönyvébe kerültek azzal, hogy a közalkalmazotti törvényből a külön szabályok kikerültek. Az Mt. 117/A. (2) bekezdése alapján az egészségügyre vonatkozó speciális szabályok a következők: a) a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében külön törvény legfeljebb hathavi, illetve legfeljebb huszonhat heti munkaidőkeretet is megállapíthat, b) külön törvény vagy kollektív szerződés legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti munkaidőkeretet is megállapíthat, c) külön törvény vagy kollektív szerződés a 119. (3) és (7) bekezdésétől eltérhet azzal, hogy a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 60 órát, egészségügyi ügyelet esetén a heti 72 órát, d) kollektív szerződés rendelkezése alapján, vagy ha a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében külön törvény lehetővé teszi, a munkavállaló előzetes írásos beleegyezése esetén a 123. (1) bekezdésétől eltérően legalább megszakítás nélküli nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani, e) külön törvény vagy kollektív szerződés a 126. (1) bekezdés d) pontjától eltérhet, és a készenlét során végzett munka szokásos időtartamának alapulvételével meghatározhatja az egy készenlétre eső rendkívüli munkavégzés átlagidőtartamát, f) jogszabály a ban és ban foglaltakon túl szabályozhatja a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt elrendelt munkavégzés díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét, illetve az ügyelet díjazását, g) külön törvény vagy kollektív szerződés a 124. (8) bekezdésében foglaltaktól eltérhet, azzal, hogy a munkavállaló számára hetente egy pihenőnapot ki kell adni. Az Mt. új szabályozása tehát továbbra is lehetőséget biztosít arra mindezt azonban az irányelv által meghatározott kereteken belül, hogy az egészségügyi, illetve oktatási ágazat az ügyeletre vonatkozó, az Mt.-ben nem rendezett speciális szabályokat maga alkossa meg. Az Mt. 117/A. (5) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály az ügyelet alatti munkavégzés szabályaitól az Mt (1) bekezdés c) pontja alapján rendkívüli munkavégzésnek minősül az ügyelet alatti munkavégzés, illetve magának az ügyelet fogalmának a meghatározásától Mt (1) bekezdése, az ügyelet elrendelésének mértékétől, valamint az Mt ában szabályozott díjazásától eltérjen a) az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti feladatok ellátásában részt vevő munkavállaló vonatkozásában a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál elrendelt ügyelet esetében (egészségügyi ügyelet), illetve b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a kollégiumban a tanulók éjszakai felügyeletének, valamint a pedagógiai, nevelési programban meghatározott kirándulás vagy más, nem a nevelési-oktatási intézményben szervezett program megvalósításához elrendelt ügyelet (közoktatási ügyelet) esetén. 5

8 A HÓNAP TÉMÁJA A törvénymódosítás indokolása szerint az egészségügyi ágazat, valamint a közoktatási ágazat számára azért indokolt eltérést engedni az ügyelet Mt.-ben meghatározott fogalmától, valamint díjazásától, mert míg az Mt. ha tálya alá tartozó munkaviszonyoknál eshetőleges, hogy felmerül-e egyáltalán munkavégzési kötelezettség az ügyelet időtartama alatt e két ágazatnak a törvényben meghatározott eseteiben a munkavégzési kötelezettség felmerülése szükségszerű (pl. egy orvos az ügyelete alatt biztos, hogy fog munkát végezni, éppúgy, mint egy tanár az iskolai kirándulásokon). Az ügyeletek túlnyomó többségében az alkalmazott technológia biztonságos üzemeltetése, valamint az esetleges balesetek elhárítása érdekében kell a munkavállalóknak ügyeletet teljesíteniük. Az ügyeletek alatt így általában nem történik tényleges munkavégzés, a munkavállalók az ügyelet alatt jellemzően többnyire rendelkezésre állnak az esetleges zavarok elhárítása érdekében, tényleges rendkívülinek minősülő munkavégzésre csak különös esetben kerül sor. Az egészségügyben, valamint a közoktatásban e két ágazatnak a törvényben meghatározott eseteiben azonban a munkavégzési kötelezettség felmerülése szükségszerű (pl. egy orvos az ügyelete alatt biztos, hogy fog munkát végezni, éppúgy, mint egy tanár az iskolai kirándulásokon). Az egészségügyre vonatkozó eltérő szabályok Fogalmak Az egészségügy vonatkozásában az eltérő szabályokat az egészségügyi tevékenység végzésének egyes feltéte - leiről szóló évi LXXXIV törvény (a továbbiakban: Eütev. tv.) tartalmazza. Az Eütev. tv. 4. d) és e) pontja határozza meg egyfelől az ügyeleti feladatellátás, másrészt az egészségügyi ügyelet fogalmát. Ügyeleti feladatellátás: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 93. -ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelke zésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben. Egészségügyi ügyelet: az ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban. Az egészségügyi ügyelet mind a napi, mind a heti munkaidőlimitekbe beszámít, továbbá az egészségügyi ügyelet vonatkozásában is éves limit kerül bevezetésre azzal a megszorítással, hogy éves szinten a 416 órát nem haladhatja meg az egészségügyi ügyeletben, illetve rendkívüli munkavégzésben történt munka [Eütev. tv. 13. (1) bek.]. Az egészségügyi ügyelet szervezését rendszerszerűen nem a rendkívüli munkavégzés, hanem az Eütev. tv. szabályai rendezik tehát az egészségügyben. Ahol a folyamatos betegellátás ezt indokolja, a hangsúlyt célszerű a műszakszervezésre helyezni, mellyel a korábbi ún. csendes ügyeleteket célszerű készenléttel kiváltani. A készenlét amikor a munkavállaló a saját maga által meghatározott helyen tartózkodva áll rendelkezésre kívül esik az irányelv hatályán, így a készenlét ideje nem minősül munkaidőnek, csak a tényleges berendelés esetén a tényleges munkavégzés időtartamát kell a napi, illetve heti munkaidőkeretbe beszámítani. Az ügyelet szervezése A jogszabályi változással összességében tehát az ügyeletek szervezése a mainál jóval kevesebb ügyeleti ponton lesz szükséges. Ügyelet szervezése akkor indokolt, ha átlagosan az ügyeleti idő 25 százalékát meghaladóan, de legfeljebb annak 50 százalékáig tényleges munkavégzési feladatokat is teljesíteni kell (a jelenlegi normál ügyeletre vonatkozó szabályok alapján). Egy héten 60 óránál több időt tényleges egészségügyi tevékenységgel nem lehet tölteni a hathavi átlagszabályt figyelembe véve. Ebbe az időbe azonban az ügyeletek rendelkezésre állási idejét amikor nem történik munkavégzés nem indokolt beszámítani. Az egészségügyben összhangban az általános munkajogi szabályokkal a heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg, azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el. Külön, írásba foglalt megállapodás alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke továbbra sem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát. Azonban, ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a többletmunka mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 24 órát. Fontos rendelkezés az is, hogy egészségügyi ügyelet ellátása után a munkáltató köteles pihenőidőt biztosítani az egészségügyi dolgozó számára (kompenzáló pihenőidő). [Eütev. tv. 13. (2) bek.] Az Eütev. tv. 12. (3) (4) bekezdése alapján, ha az egészségügyi szolgáltató munkarendje szerint az egészségügyi szolgáltatások folyamatosan több mint 10 órán át, de nem 24 órán keresztül hozzáférhetőek, több műszakot kell szervezni. Amennyiben a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani, a folyamatos betegellátás egészségügyi ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható. Az egészségügyi ügyeletben történő munkavégzés esetében nem kell alkalmazni az Mt (1) bekezdés c) pontját, vagyis e munkavégzés nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. 6 mmellenorzes@complex.hu

9 A HÓNAP TÉMÁJA Az egészségügyi ügyelet ellátása Az egészségügyi ügyelet ellátható: a) rendes munkaidőben, b) a heti munkaidő terhére, a napi munkarend szerinti munkaidőn túli egészségügyi ügyelet elrendelésével; Az Eütv. 13. (1) bekezdése alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében hathavi, más egészségügyi szolgáltatók esetében négyhavi munkaidőkeret állapítható meg. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a heti 40 órás rendes munkaidőn felül naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő a c) pont szerinti önként vállalt ügyelet kivételével a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg. c) a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodásban vállalt többletmunka keretében. [Eütev. tv. 12. (5) bek.]. Az Eütv. 13. (2) bekezdése alapján a vállalt többletmunka mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. A rendes munkaidő terhére egészségügyi ügyelet akkor rendelhető el, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ha az ügyelet rendes munkaidőben történő ellátása az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérét, illetményét érinti, erre a megállapodásban ki kell térni. Amennyiben az alkalmazott egészségügyi dolgozó jogviszonya kizárólag ügyeleti feladatok ellátására irányul, az ügyeleti feladatok ellátására e jogviszonyban kizárólag készenléti jellegű munkakörben kerülhet sor [Eütv. 12. (6) (7) bek.]. A munkaidő korlátai Az Eütv. szigorúan szabályozza a fentiek szerint elrendelhető egészségügyi ügyelet időtartamát. A munkavégzés együttes időtartama munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában nem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát a heti 72 órát. [Eütev. tv. 13. (4) bek.] Az alkalmazott egészségügyi dolgozó napi munkaideje nem haladhatja meg: a 12 órát, egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát (amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít). [Eütev. tv. 13. (5) bek.] Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. (Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni.) [Eütev. tv. 13. (6) bek.] Ha az egészségi kockázatoknak kitett munkavállaló munkaköri feladatként munkaidejének legalább 50 százalékában ügyeleti feladatokat lát el, részére az általános szabályoktól [Mt (8) bek.] eltérően a heti pihenőnap részben összevonható, azonban hat nap munkavégzést követően legalább egy pihenőnap kiadása kötelező. [Eütev. tv. 13. (7) bek.] Az ügyeleti és készenléti idő nyilvántartása Az Eütev. tv. az Mt.-ben meghatározottakon túl további nyilvántartási kötelezettséget is megállapít a munkáltató részére: az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról külön nyilvántartást köteles vezetni. Az egészségügyi ügyelet díjazása Az Eütev. tv. az általános szabályoktól eltérően rendeli díjazni az egészségügyi ügyelet (készenlét) ellátását (Eütev. tv ): a) Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét figyelemmel a 12. (6) bekezdésében foglaltakra kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70 százalékánál, heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80 százalékánál, munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90 százalékánál. b) Az a) pont szerinti készenléti díj mértéke legalább a készenlét minden órájára a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 25 százaléka. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására az Mt (2) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a munkavégzés időtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani. c) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka egy órára eső díjazásának mértéke a 13/A. -ban, illetve a külön jogszabályban meghatározott díj 50 százalékkal megemelt összege. (A törvény tehát preferálja az egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkát azzal, hogy díjazására a kötelezően elrendelt ügyeleti díj 150 százalékát állapítja meg.) Dr. Csigi Imre jogász OMMF Munkaügyi Főosztály 7

10 ELŐÍRÁSOK KÖVETELMÉNYEK Munkavédelmi felkészülés a téli időszakra A munkáltatók téli felkészülését legtöbben abban vélik kimeríteni, hogy a gépjárműveket fel kell készíteni a téli időjárási viszonyokra. A probléma és ezzel a tennivalók is sokkal többrétűek ennél. A téli időszakban a legtöbb baleset a személyi közlekedéssel kapcsolatos, elcsúszásos baleset. Az esetek egy részében a munkavállaló be sem jut a munkahelyére, máris baleset éri. Ezek a balesetek általában az utcai gyalogos közlekedés, tömegközlekedési járműre történő felszállás közben következnek be. Van, aki nem jut ki a családi házának kerítésén kívülre sem, elesik. Ezeket a baleseteket a jogi szabályozás nem tekinti munkabalesetnek, tehát munkabaleseti jegyzőkönyvet sem kell felvenni róluk. Kivétel, ha a munkavállalónak a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről haza a munkáltató saját vagy bérelt járművén utazva történik a baleset. Hasonlóan fontos feladat az üzemhez tartozó közlekedési utak, parkolók, szabadtéri munkahelyek folyamatos csúszásmentesítése. A szabadtéren dolgozó munkavállalókat egyéni védőeszközökkel kell ellátni. Az egyéni védőeszköz csúszásmentes védőlábbeliből, hideg elleni védőruházatból, szükség esetén bélelt védősisakból áll. A gépjárművek gumiköpenyét téli gumira kell cse rélni. Szükség esetén gondoskodni kell hóláncról is. Fi gyelemmel kell kísérni az időjárás-előjelzést. Vidéki utak esetleges átütemezésével lehet többek között megelőzni a hófúvásban elakadást, aminek következménye súlyos fagyásos eset is lehet. Gondoskodni kell a járművek megfelelő műszaki állapotáról, a fűtőberendezés működő képességéről, a téli ablakmosó folyadékkal történő feltöltöttségről. A téli műszaki átállást még a rossz idő beállta előtt el kell végezni. A gépjárművezetőket ki kell oktatni a téli közlekedési szabályokról, az esetleges elakadáskori teendőkről. (Pl. jó szolgálatot tehet a kipörgő kerekek alá tett gépjármű gumiszőnyeg.) Gondoskodni kell a segélyhívás lehetőségéről, feltöltött akkumulátorú mobiltelefonnal ajánlatos csak útnak indulni. Kültéri munkáltatói feladatok A közlekedési baleseteken kívül is előfordulnak súlyos balesetek. Ezek megelőzése a munkáltató feladata. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy gondoskodjon a munkahelynek minősülő épületek stabilitásáról, állékonyságáról. Ezt a kötelezettséget télen is teljesíteni kell, még a megváltozott, olykor rendkívüli időjárási körülmények között is. Megtörtént esetek Különösen zord időjárásban az üzemi épületek tetején nagyon sok hó halmozódott fel. A hó eloszlása nem volt egyenletes, egyes hózugos helyeken például az egyik előtetőn a hó magassága elérte a másfél mé - tert is. Egy idegen munkáltató tehergépkocsija beállt az előtető alá. Az előtető a hó súlya alatt leszakadt és a rakodást végzőkre omlott. Két munkavállaló olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Más esetben, más munkáltatónál egy raktár teteje szakadt be, de ott szerencsére nem tartózkodott senki, így nem történt baleset. Az ilyen balesetek megelőzésére a munkáltatónak észlelnie kell a tetőn lévő hó veszélyes mennyiségét, és gondoskodnia kell a tetők letakarításáról, vagy ha ez nem oldható meg, akkor meg kell tiltani az épületekbe a bejárást. A tetőről lezúduló hó, illetve jég is balesetet okozhat, ezért az épületek melletti közlekedést is korlátozni kell időnként. Beltéri munkáltatói feladatok Az épületeken belül folyamatosan gondoskodni kell a munkahelyek megfelelő hőmérsékletéről. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM EüM együttes rendelet előírásai szerint a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet. Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban az alábbiak szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani: A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet C Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikai munka A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munka- 8 mmellenorzes@complex.hu

11 ELŐÍRÁSOK KÖVETELMÉNYEK helyi légtér szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-ot nem éri el. A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. A munkavállalók részére meleg munkahelyek esetén zárt folyosón keresztül elérhető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak, vagy a végzett tevékenység jellege (veszélyes anyag felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának érvényesülése) ezt szükségessé teszi. Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt megfelelő pihenési lehetőség biztosítható. Ágazati sajátosságok Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket a 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet határozza meg. Ennek 4. számú mellékletének előírásai megegyeznek az előzőekben idézettekkel. A téli munkavégzés speciális szabályaira különböző jogszabályokban további előírások találhatóak, ezek felsorolása meghaladná a cikk terjedelmét, ezért csak egy (ön kényesen) kiragadott példa a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendeletből: Jégre rálépni, és azon közlekedni védőeszközök nélkül csak homogén, repedésmentes és vízzel alátámasztott legalább 10 cm vastag jég esetén szabad, ha teherbírásáról előzőleg meggyőződtek. Az 5 cm-ig terjedő jégvastagságnál csak vízi járművel és legalább 3 fő munkavállaló közreműködésével szabad közlekedni. Az 5 10 cm közötti jégvastagságnál védőeszközök (palló, biztosítókötél, mentőmellény) szükségesek. A biztosítókötelet a felügyeletet ellátó 2 fő munkavállalónak kell tartani. Amennyiben a munkahely környezetében a jég repedezett, akkor járómezőt (munkahidat) kell alkalmazni. Arató Zoltán szakmai tanácsadó OMMF Munkavédelmi Főosztály Munkaügyi iratmintatár CD-lemezen CD-polc Szerző(k): Dr. Szűcs Ügyvédi Iroda Megjelent: IV. negyedév Ár: 9800 Ft + áfa TARTALOM Munkaügyi iratminták a versenyszféra számára, a jól ismert, sokak által használt Iratminta-programban. Az iratmintákhoz fűzött részletes, a gyakorlatban felmerülő kérdé sekre is választ adó magyarázatok elősegítik a jogi háttér alapos megismerését, hogy Ön jogilag helytálló, de a saját élethelyzetére szabott iratmintát készíthessen. A lemez a CompLex Jogtár vagy CompLex Jogtár Plusz nélkül is működik. FUNKCIÓK: Kitölthető, szerkeszthető iratminták; Az iratminták egyes pontjaihoz kapcsolódó jogszabályi hivatkozások, amelyekre kattintva megjelenik a kívánt jogszabályszöveg; Jól áttekinthető címmutató: az iratminták rendszerezése a munkaügyi folyamatokat követi, így néhány kattintással könnyen megtalálhatja a megfelelő iratmintát; és számtalan, a CompLex Iratmintatárról ismert, a felhasználót se - gítő funkció. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény magyarázata Terjedelem: 700 oldal Ár: 9800 Ft + áfa könyvespolc Szerzők: Dr Bérces Kamilla Dr. Bosch Márta Dr. Gyulavári Tamás Dr. Horváth István Dr. Kőszegfalvi Edit Dr. Petrovics Zoltán Dr. Tánczos Rita szeptember elsejével módosult a közalkalmazottak jog állásáról szóló törvény: a Kjt.-ben meghatározott esetekben kötelezővé vált a gyakornoki idő kikötése, megváltoztak a jogellenes jogviszonymegszüntetés szabályai, szigorodtak a vég kielégítésre való jogosultság szabályai, továbbá a vezető státus önálló munkakör lehet. Elengedhetetlen segítség! Egészségügyi és közoktatási ágazati sajátosságokkal. 9

12 GYAKORLAT Jogeset I. munkaidő-nyilvántartás egy magánszemély munkáltatónál I. fokú eljárás Egy magánszemély munkáltatónál megtartott munkaügyi ellenőrzés eredményeként az eljáró I. fokú munkaügyi felügyelőség megállapította, hogy a foglalkoztató 3 munkavállalót írásba foglalt munkaszerződés nélkül alkalmazott, a munkaidőről vezetett nyilvántartásából nem volt megállapítható a tényleges munkaidő kezdete és befejezése. A felügyelőség igazgatója a szabálytalanságok megszüntetésére és a Ft munkaügyi bírság befizetésére kötelezte a munkáltatót. II. fokú eljárás A munkaadó fellebbezése alapján az OMMF elnöke, mint másodfokú hatóság az I. fokú hatóság határozatát a teljesítési határidő szempontjából megváltoztatta, egyebekben a határozatot helybenhagyta. A munkaügyi bíróság eljárása A felperesi munkaadó keresetében jogszabálysértés címén támadta a másodfokú határozatot. Elismerte, hogy az általa vezetett óranyilvántartó nyomtatványból a tényleges munkaidő kezdete és befejezése valóban nem állapítható meg, de álláspontja szerint az Mt. 140/A. -a nem tartalmazza a munkaidő-nyilvántartás alperes szerinti előírását. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a közigazgatási határozat jogszabálysértő voltát nem alapozza meg, hogy a közigazgatási határozat meghozatalának időpontjáig a feltárt szabálytalanságokat a felperes megszüntette, mivel nem tette meg nem történté a felperesnek az ellenőrzés időpontjában fennállt mulasztását, továbbá a kiszabott bírság összegét is arányban állónak találta a felperes által elkövetett jogszabályszegéssel. A Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívüli felülvizsgálati eljárása Az ítélet ellen a felperesi munkaadó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását kérte. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a Pest Megyei Bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. A perben megállapított tényállást a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak tekintette és a rendelkezésére álló periratok alapján döntött. A tényállás megállapítása tekintetében iratellenességet, bizonyítékok okszerűtlen és logikátlan értékelését nem állapította meg. Hangsúlyozta, hogy a határozat jogszerűségét a meghozatala a munkaügyi ellenőrzés idején fennállt körülmények, feltételek figyelembevételével kell elbírálni. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete indokolása tartalmazza, miért tartotta jogszerűnek a jogerős közigazgatási határozatot. Azon tény, hogy a II. fokú határozatban megállapított teljesítési határidőt megelőzően a teljesítési kö telezettségének a felperes eleget tett, nem teszi jogellenessé a határozatot, csupán azt jelenti, hogy teljesítette a határozatban foglaltakat. Majd rámutatott a megyei bíróság ítéletében foglaltakra, mi szerint a szabálytalanságok utólagos megszüntetése nem teszi meg nem történté a felperes mulasztását az ellenőrzés időpontjában. Az Mt. 140/A. -ában a felperesi munkaadó számára előírt nyilvántartási kötelezettséget a felperesi foglalkoztató alaptalanul vitatta. A jogszabályi hivatkozás alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállaló rendes és rend kívüli munkaidejével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő kedvezményével kapcsolatos adatokat. A bíróság a kiszabott bírságot arányban állónak találta. Jogeset II. munkaügyi ellenőrzés egy gazdasági társaságnál I. fokú eljárás Egy budapesti gazdasági társaságnál tárgyév novemberében tartott munkaügyi ellenőrzés során az I. fokú hatóság megállapította, hogy a foglalkoztató nem vezet a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejéről nyilvántartást, továbbá más munkaügyi szabályt is megszegett. Így pl. a munkabérről nem adott elszámolást, egy munkavállalónál nem tett eleget tájékoztatási kötelezettsé gének, és a munkaszerződés nem tartalmazta a munka vállaló aláírását. A felügyelőség igazgatója Ft munkaügyi bírság befizetésére kötelezte a munkáltatót. II. fokú eljárás A foglalkoztató fellebbezése alapján az OMMF elnöke, mint másodfokú hatóság az I. fokú hatóság határozatát a teljesítési határidő szempontjából megváltoztatta, egyebekben a határozatot helybenhagyta. A felperesi munkaadó fellebbezéséhez csatolta a tárgyév október havi jelenléti ívet, és a munkabér elszámolásáról kiadott igazolásokat. A munkaügyi bíróság eljárása A munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adott, az alperes határozatát az első fokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság a széles körben lefolytatott bizonyítás során arra a következtetésre jutott, hogy a munkaügyi felügyelők akkor jártak volna el jogszerűen a munkaidő nyilvántartása és munkabér elszámolása körében, ha lehetőséget biztosítottak volna a munkáltató 10 mmellenorzes@complex.hu

13 GYAKORLAT részére, hogy a szükséges iratokat beszerezze, és a felügyelők rendelkezésére bocsássa. A bíróság az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek minősítette, hogy a gazdasági vezető részére a felvett jegyzőkönyvet nem adták át, ezáltal megtagadták, hogy arra megjegyzést és észrevételt tegyen. Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívüli felülvizsgálati eljárása Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését kérte annak jogszabálysértő indokolása miatt. Álláspontja szerint a tényállást kellően tisztázta, ennek alapjául szolgált a felperes ügyvezetőjének a nyilatkozata, tanúvallomások, rendelkezésre szolgáló iratok. Felhívta a figyelmet az ellenőrzés napján a felperes képviseletében eljáró ügyvezető jegyzőkönyvezett nyilatkozatára, melyben előadta, hogy a munkaidő-nyilvántartást utólag készítik el. Továbbá hangsúlyozta az alperes, hogy a munkaidő-elszámolásra vonatkozó iratokat sem tudta a felperes a felügyelőknek bemutatni. A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a megyei munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét el utasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az jelentős, a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban nem orvosolható. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján okszerűtlenül következtetett arra, hogy a felügyelők az ellenőrzésben részt vevő gazdasági vezetőnek az elkészült jegyzőkönyvet nem adták át, és a felperest megakadályozták abban, hogy arra észrevételt tegyen. A felügyelők egybehangzóan vallották a perbeli bizonyítás során, hogy az ügyvezető igazgatónál jelentkeztek ellenőrzés céljából, és megbeszélték vele, hogy a felvett jegyzőkönyvet ő írja alá. A jegyzőkönyv záradéka szerint a jegyzőkönyvben foglaltak a valóságnak megfelelnek, és az ügyfél nyilatkozata az általa elmondottaknak megfelelően lett rögzítve. A felperest az ügyvezető igazgató képviselte. A ügyvezető a jegyzőkönyvezett nyilatkozatában előadta, hogy a munkaidő-nyilvántartást utólag készítik, továbbá beszámolt róla, hogy a november, október havi még nem készült el, a szeptember és augusztus havi egy kolléganőnél van, ő írja, illetve a júliusit sem tudta bemutatni. A Legfelsőbb Bíróság szerint a megyei bíróság tévesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes utólag a másodfokú közigazgatási eljárásban csatolta az ellenőrzés időpontjában hiányzó nyilvántartást. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rámutatott, hogy az Mt. 140/A. (1) bekezdésébe foglalt követelménynek csak naprakész és a munkavállalók által is ellenőrizhető nyilvántartás felel meg. Minthogy a felperes ennek nem tett eleget, az alperesi hatósági határozatban megjelölt Mt. 140/A. (1) bekezdésének megsértését megvalósította 67 fő vonatkozásában. A további három hatósági határozatban szereplő jogszabálysértés megállapítását is megalapozottnak találta a periratok alapján a Legfelsőbb Bíróság. Dr. Kovács Mária jogász Munkaügyi Hatósági Osztály A munkavédelmi képviselők, munkahelyi munkavédelmi bizottságok és a paritásos munkavédelmi testületek működésének tapasztalatai Jogszabályi háttér Magyarországon a munkavédelemről szóló törvény 1994-ben történt hatálybalépése óta a munkavállalók joga az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi képviselők működésével, eljárási lehetőségeivel, megválasztásukkal kapcsolatos törvényi előírások a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény, a továbbiakban Mvt.) hatálybalépésétől eltelt több mint egy évtized alatt számos alkalommal változtak. Többek között eltörölték a kezdeti létszámkorlátot, ennek következtében a gazdálkodó szervezet tulajdoni viszonyától, az alkalmazottak létszámától függetlenül lehetőség nyílt munkavédelmi képviselő megválasztására. A legjelentősebb változás hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásával egy időben következett be. A munkavédelemről szóló törvény módosított szövege elrendelte: munkavédelmi képviselő-választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve ha - tálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; [Mvt. 70/A. (1) bek. a) pont] A munkáltató kötelezettségének meghatározása a munkavédelmi képviselet korábbinál gyorsabb fejlődését eredményezte. Természetesen egyéb területeken is lehetőség van képviselő-választás megtartására, amire különösen az egészségügy területén kerül sor. Nem készül összesítés a munkavédelmi képviselők, a működésükkel lefedett gazdálkodó szervezetek és munkavállalók számáról. Becslések szerint a munkavédelmi képviselők az összes munkavállalóknak legfeljebb hatodát képviselik csak. 11

14 GYAKORLAT A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai A munkavédelem helyzetét vizsgálva, az OMMF által végzett ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve feltétlenül indokolt a munkavédelmi képviselet fejlesztése. Ez által elérhető lenne a munkáltató és a munkavállalók közötti jobb együttműködés és a tanácskozás hatékonyabbá tétele, a munkavállalók fokozottabb bevonása a munka védelmi előírások végrehajtásának ellenőrzésébe, a hiányosságok feltárásába, azok megszüntetésébe. A munkavállalók és képviselőik közreműködése elengedhetetlen a munkavédelem terén meglévő hiányosságok megszüntetésében. Ezt alátámasztják a munkavédelem helyzetét tükröző, nyilvánosságra hozott és mindenki által hozzáférhető statisztikai adatok és megállapítások: év első kilenc hónapjában az ellenőrzött munkáltatók több mint 86%-ánál munkavédelmi hiányosságot tapasztaltak. Több mint 261 ezer munkavállalót érintettek a munkavédelmi szabálysértések (Forrás: www. ommf.gov.hu) első félévében jelentős mértékben, a év első félévéhez képest 55-ről 66-ra emelkedett a halálos balesetek száma. A súlyos csonkulásos balesetek és az összes súlyos balesetek számának emelkedése is igen je lentős. Változatlanul a mezőgazdaság és az építőipar területén magas a halálos balesetek száma. A munkabalesetekkel kapcsolatos felügyelői intézkedések magas száma és a szabálysértési bírság, eljárási bírság milliárdos nagyságrendje szintén a súlyos mulasztásokat igazolja. A munkavédelmi képviselet működésének fejlesztését indokolják a következők: a munkahelyek biztonsága nem megfelelő; számos súlyos kockázat van jelen a munkahelyeken; felelőtlen a hozzáállás a munkavédelmi előírásokhoz; nem megfelelő a munkavállalók és a munkát irányítók munkavédelmi képzése; a munkáltatóknál is gyakran tapasztalják a munkavédelmi ismeretek hiányát; gyakori a figyelmetlen munkavégzés. A meglévő problémák megoldásához a jelenleginél jobban hozzájárulhatna a munkavédelmi képviselők és bizottságok tevékenységének fokozása, a munkáltatókkal való jobb együttműködésük, valamint a paritásos munkavédelmi testületek rendeltetésszerű működtetése. A munkahelyi munkavédelmi érdekérvényesítés formái A munkahelyi munkavédelmi érdekérvényesítés három formáját határozza meg a munkavédelemről szóló törvény: a munkáltató általános jellegű tanácskozása a munkavállalókkal; a munkavédelmi képviselet, képviselői jogok gyakorlása egyéni vagy bizottsági formában; a paritásos munkavédelmi testület működése; A Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért 2006 októberétől következetesen gyűjti a tapasztalatokat a munkavédelmi képviselet, munkavédelmi érdekegyeztetés helyzetéről. A tapasztalatokat honlapján ( közzéteszi. A munkáltató általános jellegű tanácskozása a munkavállalókkal A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. [Mvt. 70. ] A törvény közvetlen, vagy a munkavédelmi képviselők útján történő tanácskozást ír elő, meghatározva a megtárgyalandó témaköröket is. A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve képviselőik javaslattételi jogát. A munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési joggal bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson. Mivel a munkavédelemről szóló törvény lehetőséget ad a párhuzamosság kizárására, érthető az a gyakorlat, hogy a munkáltató a képviselőkkel való tanácskozás lehetőségével él. Nehezen lenne megvalósítható a valamennyi munkáltatóval folytatott kiegyensúlyozott tanácskozás. Ennek tudható be, hogy az a munkáltató, aki ismeri a munkavédelemmel összefüggő kötelezettségeit, a munkavédelmi képviselők megválasztását, a feltételek megléte esetén a munkavédelmi bizottság létrehozását és a paritásos munkavédelmi testület megalakítását, működtetését szorgalmazza és támogatja. Természetesen ez nem zárja ki, hogy a munkavállalók közvetlenül is tanácskozzanak a munkáltatóval. Ilyen kezdeményezést azonban sem a munkáltatók, sem a munkavállalók részéről ez ideig nem tapasztaltunk. A munkavédelmi képviselet, munkahelyi munkavédelmi bizottság A munkavédelmi képviselő megválasztásának módját a Mvt. részletesen nem határozza meg, hanem az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazását írja elő. (lásd évi XXII. tv.) A megfelelő alkalmazás értelmezésére az OÉT Munkavédelmi Bizottság állásfoglalást és ajánlást adott ki. (Lásd: Munkaügyi Közlöny 2004/6. szám, KÉPVISELŐK) A tapasztalatok szerint a képviselő-választás megtartását a szakszervezetek, üzemi tanácsok szorgalmazzák. A törvény évi módosítását követően amely a munkáltató kötelezettségeként jelölte meg a választás megtartásának lebonyolítását és a feltételek biztosítá- 12 mmellenorzes@complex.hu

15 GYAKORLAT sát egyre gyakrabban tapasztalható a munkáltató kezdeményezése. A munkáltatói kötelezettség előírása óta eltelt több mint három év azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy minden, a feltételeknek megfelelő gazdálkodó szervezetnél munkavédelmi képviselőket válasszanak. A képviselő-választások alkalmával felmerülő jellemző problémák: Számos estben nem veszik figyelembe a Munkavédelmi Bizottság iránymutatását, mely szerint a munkavédelmi képviselők egyénileg kerülnek megválasztásra. Ahány munkavédelmi képviselőt kívánnak választani, annyi választási körzetet kell kialakítani. Ennek az ajánlásnak a figyelmen kívül hagyása listás szavazás aránytalanságot idézhet elő, egyes területek képviselet nélkül maradhatnak. Például előfordult, hogy a listás szavazás következtében a vállalati központban több képviselőt is megválasztottak, míg egyes kihelyezett üzemegységek képviselet nélkül maradtak. A törvénymódosítással megszűntek a merev létszámhatárok. Ezzel lehetővé vált, hogy a képviselői jogok gyakorlásának lehetőségét, a tagoltságot, műszakszámot, a veszélyességi osztályba sorolást figyelembe véve alakítsák ki a választási körzeteket, jelöljék meg a megválasztandó képviselők számát. Ez a lehetőség egyes várakozásokkal ellentétben többnyire nem emelte a jelölt képviselők számát. Nem kellett a Munka Törvénykönyve szerinti üzemi tanácstagok számát figyelembe venni. Negatív példa az a 2000 főt foglalkoztató híradástechnikai termékeket gyártó vállalat, ahol egy fő képviselőt választottak. Ezáltal kizárták a munkavédelmi bizottság és a paritásos testület létrehozásának lehetőségét. Természetesen ilyen körülmény között nem beszélhetünk a munkavállalókkal folytatott kiegyensúlyozott tanácskozásról sem. Munkavédelmi bizottság Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat ha azok a munkavállalók összességét érintik a bizottság gyakorolja. [Mvt. 70/A. (4) bek.] Az így létrehozott bizottságnak nem tagja a munkáltató, azonban a bizottság tárgyalásán a bizottság kezdeményezésére a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni. [Mvt. 70/A. (5) bek.] A képviseletek által adott tájékoztatások szerint azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, ahol a törvényi feltételek adottak, létrehozták a munkavédelmi bizottságot. A kö zelmúltban választott képviselők esetében helyenként nem történt ez meg. Ezekben az esetekben a munkavédelmi képviselők képzése során felhívjuk a figyelmet a bizottság megalakításának fontosságára. Igény szerint segítséget nyújtunk a bizottság ügyrendjének kidolgozásához, a munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodás előkészítéséhez. A munkavédelmi képviselő és a munkavédelmi bizottság legfontosabb jogai, eljárási lehetőségei A következőkben a teljesség igénye nélkül azokkal a képviselői jogokkal foglalkozunk, amelyek a munkavédelem alapvető a bevezetőben említett problémáinak megszüntetését segíthetik elő: A munkahelyek biztonsága nem megfelelő. Számos súlyos kockázat van jelen a munkahelyeken. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról. Felelőtlen a hozzáállás a munkavédelmi előírásokhoz. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról. Gyakori a figyelmetlen munkavégzés. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. Látható, hogy a törvényi megfogalmazás a munkavédelem egész területét lefedi. Amennyiben a képviselők ezeket a kérdéseket rendszeresen ellenőriznék és kezdeményeznék a szükséges intézkedéseket, jelentős mértékben csökkenthetők lennének a munkahelyi kockázatok, veszélyes körülmények. A törvény és ennek alapján a munkáltatóval kötött együttműködési megállapodás garantálja, hogy a képviselő ellenőrizhesse a hatáskörébe tartozó területet. Tapasztalatai alapján véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét. Intézkedést kezdeményezhet a munkavédelmi bizottság is. A munkáltatónak a képviselő, illetve a bizottság kezdeményezésére intézkednie, vagy nyolc napon belül válaszolnia kell. Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait kivéve az azonnali intézkedést követelő esetben írásban köteles közölni. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a képviselők és a bizottságok az indokoltnál és szükségesnél kevesebb esetben élnek intézkedési kezdeményezési jogukkal. Ez arra is visszavezethető, hogy kettős jogállásúak, mint munkavállalók függőségi viszonyban vannak a munkáltatóval. Egyre gyakoribb, hogy a képviselők a munkáltató által végzett szemlén vesznek részt, a szemlén felvett jegyzőkönyvben fejtik ki álláspontjukat. Nem megfelelő a munkavállalók és a munkát irányítók munkavédelmi képzése. A munkáltatóknál is gyakran tapasztalják a munkavédelmi ismeretek hiányát. A munkavédelmi képviselők fontos joga, hogy részt vehetnek a 13

16 GYAKORLAT munkáltató azon döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára. A törvény ezek között megemlíti: a szakemberek előírt foglalkoztatására [Mvt. 8., ]; a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére [Mvt. 55. ]; az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők az indokoltnál kevesebb alkalommal vesznek részt a munkáltatói döntések előkészítésében. A részvétel elsősorban az új munkahelyek kialakításával, új technológia bevezetésével kapcsolatban valósul meg. Előfordul, hogy a munkahely kialakításakor olyan hibákat követnek el, amelyek a képviselők véleményének meghallgatásával, figyelembe-vételével megelőzhetők lettek volna. Nagyon ritkán tesznek javaslatot a munkavédelmi oktatás megszervezésének, tartalmának javítására. Pedig nagy szükség lenne arra, hogy a munkát közvetlenül végzők mellett a munkairányítókat is következetesen képezzék, tovább képezzék. Ennek megvalósítására a törvény felhatalmazza a munkáltatót, a jogszabály keretei között előírhat olyan oktatást és számonkérést, amellyel elérhető, hogy a munkavállaló és a munkát irányító a szükséges ismereteket elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes tartama alatt rendelkezzen a szükséges ismeretekkel. A munkavédelmi képviselőkkel, bizottsági elnökökkel folytatott beszélgetések arra mutatnak rá, hogy igen gyakran lesújtó véleménnyel vannak az OMMF tapasztalataival egybehangzóan a munkabiztonsági szaktevékenységet, munka-egészségügyi szaktevékenységet el - látó külső vállalkozók munkájáról. Ennek ellenére csak el vétve tapasztalható, hogy a munkáltató a szakember megbízásakor, munkája értékelésekor figyelembe venné a képviselők, illetve a munkavédelmi bizottság véleményét. A munkavédelemre vonatkozó szabályok között kiemelkedő jelentőségű a munkáltatói szabályozás. A tapasztalatok szerint a képviselők és a bizottságok gyakorolták azzal kapcsolatos egyetértési jogukat. A munkavédelmi helyzet javításában fontos szerepet töltenek be a munkahelyi munkavédelmi programok. Örvendetes, hogy a képviselők javaslatára egyre gyakoribb, hogy a munkáltatók programba foglalják a munkavédelem fejlesztését. A munkavédelmi képviselet működését nagymértékben segíti a hatóságok részéről nyújtott támogatás. Minden lehetséges alkalommal felhívjuk a képviselők figyelmét arra, hogy keressék a kapcsolatot az eljáró hatósági személlyel, igényeljék segítségüket problémáik megoldásához. Nagyon hasznos, ha a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölhetik észrevételeiket. Sajnos a tapasztalatok szerint erre csak ritkán kerül sor. Megoldást az jelenhet, ha a képviselő és a hatóság egyaránt igényli az együttműködést és azt segíti a munkáltató is, tájékoztatva a képviselőt a hatósági ellenőrzésről. A paritásos munkavédelmi testület. A munkavédelmi képviselethez, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz képest viszonylag új intézmény a paritásos munkavédelmi testület. A testület összmunkáltatói szinten működik. Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél kell létrehozni, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek (legalább két fő). A testület létrehozását a munkáltató kezdeményezi, biztosítja a létrehozáshoz szükséges feltételeket. A testületnek a munkavállalói és a munkáltatói oldalán azonos számú rendes és pót tagjai vannak. A munkavállalói oldal tagjait a munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján je - lölik. A munkáltatói oldal tagjait a munkáltató jelöli ki. Ezek a következő munkakört betöltők lehetnek: döntésre jogosult, vezető állású munkavállaló (Mt szerint); munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személy; intézkedésre jogosult munkairányító; a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakember. A munkáltató számára rendszeres szolgáltatást végző szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában. A tapasztalatok szerint elég gyakori, hogy nem ismerik a paritásos testület létrehozásának és működésének szükségességét. A testület létrehozásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között a munkavédelem legfontosabb kérdéseiben a valóságos és hatékony, folyamatos párbeszéd biztosítása. A munkahelyi munkavédelmi bizottság megléte és működése nem nyújt garanciát a párbeszédre, mivel annak nem tagja a munkáltató, a bizottság ülésein csak meghívás alapján vesz részt. A paritásos testület döntést előkészítő, egyeztető szerepet tölt be. Működése nem csökkenti a munkáltató ál - talános és átháríthatatlan felelősségét. Nem korlátozza a munkavédelmi képviselőt és a munkavédelmi bizottságot törvényes jogainak gyakorlásában. A munkavédelemről szóló törvény meghatározza a paritásos testület által évente legalább egy alkalommal megtárgyalandó kérdéseket: értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását; állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről. 14 mmellenorzes@complex.hu

17 GYAKORLAT Ez utóbbi feladat rávilágít a munkavédelmi bizottság és a paritásos testület viszonyára: a paritásos testületben a delegált képviselők egyeztetnek a vállalati szabályozással kapcsolatban, a szabályozás a munkavédelmi bizottság egyetértésével léphet hatályba. [Mvt. 72. ] A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a paritásos munkavédelmi testületek létrehozásának szorgalmazására, a megalakult testületek munkájának segítésére. Szakmai és regionális fórumokon rendszeresen napirendre tűzte a megalakításukkal és működtetésükkel összefüggő ismereteket. Segítette az alakuló bizottságok működéséhez szükséges ügyrend kidolgozását, szakmai kiadványokkal terjesztette a testület megalakításához és törvényes működéséhez szükséges ismereteket. Az Alapítvány erőfeszítése ellenére meg kell állapítani, hogy a szükségesnél és indokoltnál vontatottabban halad a paritásos testületek létrehozása. Jelenleg 68 gazdálkodó szervezetre vonatkozóan rendelkezünk konkrét információval a paritásos testületek létrehozásáról és működésükről. A 68 gazdálkodó szervezet közül háromnál nincs meg a feltétele a testület létrehozásának, mivel csak egy képviselőt választottak. A testület létrehozásához szükséges feltételek megléte mellett: 42 gazdálkodó szervezetnél létrehozták a testületet; 23 gazdálkodó szervezetnél a feltételek megléte mellett sem hozták létre a testületet; 35 gazdálkodó szervezetnél a munkáltató kezdeményezte a testület létrehozását; 23 gazdálkodó szervezetnél a munkavédelmi bizottság kezdeményezte a testület létrehozását (ami számos esetben eredménytelen maradt); 33 gazdálkodó szervezetnél a testület érdemben működik; 9 gazdálkodó szervezetnél megalakulása ellenére nem működik érdemben a testület. (Ennek többnyire az az oka, hogy szervezeti átalakulás, vezetőváltás várható a szervezetnél.) Gyakran tapasztalható, hogy a munkáltató, a munkavédelmi szakember nem ismeri a paritásos testület létrehozásának fontosságát. Elgondolkoztató, amikor a munkavédelmi bizottság úgy nyilatkozik: nem látják értelmét a paritásos testület létrehozásának. A Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért 1996-ban történt megalakításakor a munkavédelmi képviselet fejlesztését, a munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok működésének segítését tűzte ki céljául. A megalakulása óta eltelt több mint egy évtizedben a munkavédelmi hatóságok, munkaadói és munkavállalói szervezetekkel együttműködve igyekezett eleget tenni az alapítók által kitűzött feladatoknak. Széles körű ismertségre tett szert a munkavédelmi képviselők, munkavédelmi szakemberek körében. Változatlanul fontos feladatának tartja a munkavédelmi képviselet fejlesztését. Meggyőződése szerint a munkavédelmi ismeretek terjesztésével, a munkavállalók és képviselőik részvételének fokozásával, a munkáltatókkal való érdemi tárgyalással elérhető, hogy csökkenjen a munkahelyi kockázatok száma, biztonságosabbak, egészségesebbek legyenek a munkahelyek. Hartai Ferenc alapító Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért Tragédia a finomítóban Két ember meghalt, egy megsebesült Két ember meghalt, egy súlyosan megsebesült, amikor az egyik nyersolaj-finomítóban felrobbant egy csőkemence. Hideg volt nagyon hideg azon az emlékezetes éjszakán. Az éjszakai műszakba utazók is arról beszéltek a buszon, hogy a hideg sok problémát fog okozni. Lesz mit csináljanak az éjszaka, de hogy tragédia lesz, azt senki sem gondolta. A motorolaj gyártó üzemben a 22 órai munkaváltáskor az újonnan érkező 10 fő személyzet átvette a berendezések üzemeltetését az előző műszakban dolgozóktól. Úgy, mint máskor a műszakvezető rövid munkamegbeszélést tartott, majd mindenki megkezdte a szokásos tevékenységet, az üzemi berendezések, készülékek ellenőrzését. A nagyon veszélyes üzemben mindent pontosan, a technológiai utasításban leírtak szerint kell végezni. A rendszerbe beépített biztonsági berendezéseknek kell garantálniuk a megfelelő folyamatos és biztonságos üzemeltetést. Miért robbant fel a csőkemence? 0 óra 57 perckor feszültség kimaradás következett be, hogy azután mi történhetett, arra a Felügyelőség alapos vizsgálata derített fényt. Feszültség kimaradása után az üzemi személyzet megkezdte az előírásoknak megfelelően a berendezések leállítását. Bizonyítható volt, hogy a gázvezetékbe épített szelepek elzárását követően kb. két perc múlva már nem került gáz a kemencébe, emiatt abban az égés megszűnt. A kemence gázellátását biztosító csővezetékbe közvetlenül egymásután két darab elektro- pneumatikus gyorselzáró szelepet építettek be. Azért két darabot, hogyha az egyik meghibásodik, a másik még biztosan megakadályozza a gáz beáramlását a kemencébe. Az üzemi feszültség visszatérése után az üzemvezető utasítást adott a kemence begyújtására, az újraindí tásra. A technológiai utasítás szerint a kemence újra indítását egy elektromos berendezés végzi, amelynek indítógomb- 15

18 GYAKORLAT ját a kemence melletti oszlopon helyezték el. A kemence begyújtását az indítógomb benyomásával kellett volna végezni. Többszöri kísérletezés után az indítás nem sikerült, mert a kemencében lévő gyújtóberendezés hibás jelzést kapott, emiatt letiltotta a begyújtást. Annak ellenére, hogy a technológiai utasításban tiltott volt a kemence ún. kézzel történő begyújtása, úgy döntöttek, hogy kézi begyújtással indítják be a kemencét. A kemence újraindítását végző személyzet az eddigi gyakorlatnak megfelelően kezdte meg a kézi begyújtást. (Annak ellenére, hogy a kézi begyújtás tiltva volt, mégis az ott dolgozók elmondása szerint az eddigi gyakorlatnak megfelelően próbálták begyújtani a ke mencét!) A kézi begyújtás úgy történt, hogy egy vékony vasrúdra gyújtópatront helyeztek, azt meggyújtották és a kemence alján lévő nyíláson bedugták a kemencébe, aminek meg kellett volna gyújtani a beáramló gázt. A gyújtópatron kemencébe való betolása után kézzel bekapcsolták a gázcsővezetékbe beépített két darab gyorselzáró elektropneumatikus szelepet, ezzel megindult a gáz beáramlása a kemencébe. Két sikertelen begyújtási kísérlet után kikapcsolták a szelepeket, ami azt jelentette, hogy a szelepeknek egymástól függetlenül azonnal zárniuk kellett volna, ezzel megakadályozva a gáz beömlését a kemencébe. Nem ez történt. A szelepek egy másodpercnyi zárási idő helyett, 90 másodperc alatt záródtak. Ez alatt olyan nagy mennyiségű gáz került a kemencébe, hogy amikor kb. két perc múlva harmadszor próbálkoztak a kézi gyújtással, az felrobbant. Miért nem zárt a két gyorszáró szelep? A szelepek úgy működnek, hogyha nem kapnak áramot, a levegő kiáramlik a készülékből és biztos zárást eredményeznek, ami teljes biztonsággal megakadályozza a gáz további áramlását. Tehát a zárás feltétele, hogy a levegő ki tudjon áramolni a szelepekből. A tervezők ezt úgy oldották meg, hogy az adott két szeleptől egy közös csővel vezették a levegőt a szabadba. Ennek a közös csőnek a vége a szennyeződéstől, a portól úgy eltömődött, hogy csak nagyon lassan engedte ki a levegőt a szelepekből, emiatt azok lassan zártak, aminek a következménye az lett, hogy nagy mennyiségű gáz került a kemencébe. Miért döntöttek a kemencekezelők a kézi begyújtás mellett, mikor ezt a technológia tiltotta? Valószínűleg azért, mert ezt a módszert már máskor is alkalmazták, és így akarták gyorsítani a kemence újbóli üzembe állását. Az előzőekből egyértelműen megállapítható, mik voltak azok az okok, amelyek a robbanáshoz vezettek, és két ember életét követelték. Tervezési hiba: nem lett volna szabad, hogy a két független védelmi rendszernek (szelepek) olyan közös pontja legyen, amely, ha meghibásodik, mindkét biztonsági szelep működését megakadályozza Megfelelő karbantartás, ellenőrzés hiánya: Szabálytalan munkavégzés: elmulasztották ellenőrizni a szelepek biztonságos működését és azok szükség szerinti tisztítását. eltűrték, ezáltal szokásjoggá vált a technológia által tiltott munkavégzés. Ha a felsorolt okok közül, bármelyiket megszüntették volna, a robbanás nem következik be. Természetesen a vizsgálat még több, a tragédia előidézését közvetetten befolyásoló tényezőt tárt fel, amelyek megszüntetésére éppúgy megtörténtek az intézkedések, mint az előzőekben felsoroltakra. Mi okozta a feszültségkimaradást, és ilyen esetben miért nem volt tartalék áramforrás? Mi okozta a kemence elektromos begyújtó rendszerének hibáját? Miért volt gyújtópatron raktáron, amit csak a kemence begyújtásához lehetett használni? A kemence palástján lévő egy darab robbanó ajtó miért nem vezette le a robbanási energiát? Mindezek után a legfontosabb kérdés az volt, hogy a finomító területén működő hasonló csőkemencéknél, illetve azok üzemeltetésénél fennállnak-e ilyen jellegű problémák? A feszültségkimaradást az okozta, hogy a rágcsálók a nagy hideg miatt behúzódtak a kisfeszültségű kapcsolótérbe, és ott zárlatot okoztak. A hasonló jellegű kemencékhez tartalék kábelt építettek ki. A hibát egy meghibásodott alkatrész okozta, melyet más típusra cseréltek ki. Korábban is előfordult, hogy a kemencét kézzel gyújtották be. Tervezési hiba miatt. A robbanó ajtót újra tervezték. Természetesen az összes csőkemence felülvizsgálatát soron kívül megkezdték. A Felügyelőség és a finomító megtette a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek elkerülésére, de úgy gondolom, mindenkinek magának kell a saját munkahelyére vonatkozó következtetéseket levonni, hogy hasonló okok miatt tragédiák ne fordulhassanak elő. Kiss Imre Munkavédelmi osztályvezető OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőség zöld szám INGYENES MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Munkahelyi biztonság Munkahelyi egészség Bányászati munkavédelem (06-80) (06-80) (06-80) mmellenorzes@complex.hu

19

20