F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és november 26-án, hétfőn és 27-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/9160. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat célja a nemzetiségi jogok egyértelmű szabályozása, az egyes törvényeken belüli, illetőleg az egyes törvények közti koherencia megteremtése. A Nek. tv. javasolt módosítása biztosítja, hogy a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyona nemzetiségi célú felhasználásra kerüljön, erősíti a nemzetiségek oktatási önigazgatással összefüggő jogait, erősíti továbbá a nemzetiségek érdekérvényesítési jogait az Országgyűlésben a helyi önkormányzati testületi működés során. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi feladatokat ellátó intézmény működőképességének biztosítása érdekében év közben is átvegye a fenntartói jogot azokban az esetekben, amikor augusztus 31-ei határnappal az átadás-átvételi eljárás az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére megindult, feltéve, hogy az előírt törvényi feltételek fennállnak. A törvény bővíti a nemzetiségi szószóló jogosítványait, lehetővé teszi, hogy a képviselt közösség érdekében érdemben felléphessen, és az Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdésével analóg módon biztosítja, hogy a nemzetiségi szószóló kérdést intézhessen mindazon szervek vezetőihez, akikhez az Alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselő is kérdést intézhet. Az elfogadott törvényjavaslat módosítja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló évi XXVII. törvényt, annak érdekében, hogy a nemzetiségi szószóló, mint közjogi tisztségviselő esküt tegyen. A Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről szóló T/8832. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat szerint a Költségvetési Tanács elnökének az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal vagyonnyilatkozatot kell tennie. Továbbá a vele közös háztartásban élőknek a képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot kell csatolnia az elnök vagyonnyilatkozatához. A Tanács elnökének jogállását jelenleg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló tv. szabályozza, de vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem ír elő, az elfogadott javaslat ezt a hiányosságot pótolja. A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/8886. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat benyújtását a kulturális örökségvédelem jogszabályi hátterének az elmúlt időszakban történt változásaival kapcsolatos tapasztalatok, valamint az örökségvédelem intézményrendszerének változásai indokolják. Az utóbbi változásokra különösen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) átszervezésére figyelemmel a javaslat megosztja az ágazati felelősséget a kultúráért felelős tárca (jelenleg: Emmi), valamint a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős tárca (jelenleg: Belügyminisztérium) között. Ezen szervezeti, illetve kompetenciaváltozásokat a törvényjavaslat több jogszabályon is átvezeti (pl. a természet védelméről, az épített környezet alakításáról és védelméről, vagy a kisajátításról szóló törvény). A legnagyobb terjedelmű és leginkább érdemi változtatásokat a törvényjavaslat a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) vonatkozásában tartalmazza. A javaslat egyértelműen elhatárolja az érintett minisztériumok felelősségét az örökségvédelmi kérdésekben eljáró hatóságok tekintetében: kulturális javak és emlékhelyek vonatkozásában a kultúráért felelős miniszter; régészeti örökség és műemléki értékek védelme vonatkozásában a belügyminiszter felelős a szakhatósági feladatellátás biztosításáért. 1

2 A feladatkörökkel kapcsolatos rendelkezéseken túl a Kötv.-t érintő módosítás elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feltárásokat illetően foganatosít új rendelkezéseket, illetve pontosít korábbi fogalmakat és definíciókat. A törvényjavaslat célja annak a régészeti feltárásokkal kapcsolatos kvázi monopolhelyzetnek a feloldása, amely ezt a területet a korábbi években jellemezte (2007 és 2010 között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, 2010-től az érintett megyei múzeum bírt kizárólagos feltárási joggal nagyberuházások esetén). A jelen módosítás lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a Kormány a régészeti feltárásra jogosult szervek körét rendelet útján az eddigieknél szélesebb körben határozza meg. A javaslat továbbá egyszerűsíti a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályait az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. A törvényjavaslat hasonlóképpen több más területen is kormányrendeleti szintre utalja a részletes szabályok megalkotását (pl. szervezetalakítás, hatáskör-telepítés, eljárási szabályok), ezzel megteremtve a rugalmasabb, a mindenkori körülményekhez könnyebben igazodó szabályozás lehetőségét. Ugyancsak kormányrendeleti szabályozás körébe esnek ezentúl a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításának szabályai. A törvényjavaslat módosítja továbbá a világörökségi törvényt a Világörökségi Várományosi Helyszínekre vonatkozó határidők tekintetében (a várományosi helyszínek törvényileg előírt felülvizsgálatának, valamint kezelési terveik kidolgozásának határideje). A törvényjavaslat mindezek mellett módosítja az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is. Tekintettel arra, hogy a sajátos építményfajták körébe tartozó elektronikus hírközlési építmények építésügyi hatósági eljárása teljes egészében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz kerül, az ezen építményfajtákra vonatkozó részletszabályok megalkotásának felelősségét a törvényjavaslat az NMHH elnökéhez rendeli, melyeket az elnök rendeletben állapít meg. Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/8887. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat több, tárgyát tekintve egymással összefüggő szabályozási területre vonatkozik. Egyrészt rendelkezik egyes fővárosi kerületi ingatlanoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő kikötőhelyeknek a fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében. Az ingatlanok tervezett átadási időpontja a javaslat szerint január 1. Tekintettel arra, hogy a Duna kiemelt helyet tölt be az ország életében, Budapest számára is fontos, hogy a Főváros közigazgatási területén belül, a Duna partvonalával közvetlenül érintkező budai és pesti alsó rakparton lévő önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok egységes szempontok alapján kerüljenek hasznosításra, fejlesztésre. A törvényjavaslat kiegészíti továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvényt a közös önkormányzati hivatalokra vonatkozó rendelkezések január 1-jei hatálybalépéséhez szükséges átmeneti szabályokkal. A fent hivatkozott törvény azt írja elő, hogy a közös önkormányzati hivatalok alakítására kötelezett önkormányzatok január 1-jét követő hatvan napon belül kötelesek a közös önkormányzati hivatalokat megalakítani. Elengedhetetlen azonban, hogy e hatvan napos átmeneti időszak alatt is biztosítva legyen a hivatali teendők ellátása, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a közös önkormányzati hivatal megalakulásáig a polgármesteri hivatalok, illetve a körjegyzőségek tovább működjenek. A Javaslat rugalmas megoldásként lehetővé teszi továbbá, hogy a megszűnő körjegyzőség, polgármesteri hivatal körjegyzőjét, jegyzőjét, vagy aljegyzőjét pályázat kiírása nélkül jegyzőként, vagy aljegyzőként foglalkoztassák tovább azon közös önkormányzati (polgármesteri) hivatalnál, melynek létrehozásában a megszűnő önálló polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget működtető település részt vesz. Költséghatékonysági és gazdasági szempontokra való tekintettel a javaslat az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat is módosítani kívánja. Ennek alapján a tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál csupán lehetőség, míg más önkormányzatok esetében továbbra is kötelező marad az aljegyző kinevezése. Tekintettel arra, hogy a főváros területén lévő közutak járdaszegélyének kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy, a javaslat alapján a fővárosi önkormányzat felhatalmazást kap, hogy a járdaszegély egységes kialakításának követelményeit rendeletben állapítsa meg. A javaslat továbbá a végrehajtási rendeletek kidolgozása során felmerült kérdések rendezése érdekében módosítja a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC törvényt. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes 2

3 törvények módosításáról szóló T/8889. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat tovább folytatja a megkezdett folyamatot a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények tekintetében. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre kerül a kötelezettség államhoz való áttelepítésével, az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében. A pontos intézményi körbe a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézménye, átmeneti otthona, valamint valamennyi gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény beletartozik. A szociális területen a szakosított ellátásba tartozó ellátások közül az idősek és a hajléktalanok ellátása kötelező önkormányzati feladat marad, a gyermekvédelem területén az állami feladatellátás a szakellátás teljes körét lefedi január 1-jétől. A Javaslat alapján az államra száll át a feladat ellátásához kapcsolódó valamennyi, önkormányzati tulajdonban álló szociális, gyermekvédelmi intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog, valamint az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában közreműködő, a települési önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított, az átvett feladat végzésében közreműködő közalapítvány, alapítvány alapítói joga, és azok a gazdasági társaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek, amelyek az átvett feladat ellátásában közreműködnek és részben vagy egészben a települési önkormányzat tulajdonában állnak. Az ágazati törvények között kiemelkedő jelentőségű a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása. A Javaslat egyrészt bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, ami által a gyermekvédelmi gyám személyében a gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a gyermekvédelmi szakellátásnak. Másrészt a Javaslat a tizenkét év alatti gyermekek esetén általánossá teszi a befogadó szülőnél történő elhelyezésüket, intézményes elhelyezésükre csak kivételesen kerülhet sor. A évtől lehetővé kell tenni a feladat-ellátásra kötelezett önkormányzatok részére, hogy a más településről bejáró gyermekek, tanulók étkeztetéséhez az illetékes önkormányzatoktól hozzájárulást kérjenek. Sor kerül a nevelőszülői jogviszony egységes új foglalkoztatási jogviszonnyá való fokozatos átalakítására. A nevelőszülők foglalkoztatása külön törvényben lesz szabályozva. A gyermekvédelmi szakellátást érintő szakmai módosítások január 1-jén lépnek hatályba, megfelelő felkészülési időt biztosítva így a jogalkalmazók számára. Ezzel a törvényjavaslattal csaknem 50 ezer szociális bentlakásos és gyermekvédelmi intézményben élő ember ellátása válik egységessé. Mivel ez teljes egészében az állam feladat lesz, a legrászorultabbak ellátása a jövőben nem függ az önkormányzatok anyagi helyzetétől. Ezzel egyidejűleg az intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok és az intézmények személyi állománya is állami fenntartásba kerül. A választási eljárásról szóló T/8405. számú törvényjavaslat A törvényjavaslatról készülő összefoglalót külön kapja kézhez minden képviselő. Egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló T/8890 számú törvényjavaslat Az elfogadott módosítás célja, hogy az állam közpénzügyekkel való gazdálkodási fegyelmét megszilárdítsa és segítse az állam gazdasági érdekeinek érvényre jutását. Számos állami szervezet olyan jelentős támogatással bír, mely indokolja a hatékonyabb forrás- és adattartalom ellenőrzést. A kormányzati ellenőrzési szervek erősebb jogosítványokkal lesznek felruházva annak érdekében, hogy a szankcionálás hatékonyabb legyen. Az elfogadott javaslat egy új rendelkezése lehetővé teszi, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetben kezdeményezze az általa megismert szerződések esetében a semmisség megállapítását. 3

4 A nem nyilvános repülőterek használatáért a jelenlegi tulajdonosok és üzembentartók különböző jogilag aggályos módokon kényszerülnek díjakat szedni, hogy a fenntartással járó költségeket fedezni tudják. Egy jogszerű megoldás esetén kerülőutak igénybevétele nélkül lehetne biztosítani a nem nyilvános repülőterek fenntartását és így a rajtuk folyó sporttevékenység elősegítését. A módosítás a kormányzati ellenőrzési szervnek az állami részvétellel működő gazdasági társaságok vonatkozásában jelenleg is fennálló jogkörét az egységes javaslattal ellentétben nem terjeszti ki a kisebbségi, illetve közvetett állami tulajdonban álló társaságokra, egyúttal rögzíti, hogy az államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört a kormányzati ellenőrzési szerv is gyakorolhatja. A módosítás biztosítja a kormányzati ellenőrzési szerv számára, hogy az ellenőrzési és perindítási feladatai ellátásához szükséges mértékben adatot igényelhessen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló T/8888. számú törvényjavaslat A törvény rendelkezik az állami feladatellátásba tartozó köznevelési intézmények állami fenntartásba adásának szabályairól, eljárásrendjéről, határidőkről. Ezen belül rendelkezik a többcélú intézményekkel, az intézményfenntartó társulásokkal összefüggésben szükséges önkormányzati döntésekről, a társulások által vállalt uniós projektek megvalósításának és fenntartásának kérdéseiről, a tankerületek felállításával kapcsolatos személyi és infrastrukturális kérdésekről, az intézményi vagyonnak a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ részére történő használatba, illetve vagyonkezelésbe adásáról, az alkalmazottak továbbfoglalkoztatásának, illetve decemberi bére megfizetése kérdéseiről, az átadás-átvétel hatósági eljárásának tartalmáról és rendjéről. Mindezzel összefüggésben több ponton módosítja a köznevelési törvény rendelkezéseit, így mindenekelőtt a feladatellátás, finanszírozás változásait a fenntartást és a működtetést érintően. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött és az Országgyűlés október 8-i ülésnapján elfogadott A hulladékról szóló T/5538. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat a hulladékok és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: irányelv) ülteti át a hazai jogba. Az irányelvet az Európai Unió szervei november 19-én fogadták el, és az irányelv átültetésének határidejéül az Európai Unió Bizottsága december 12-ét határozta meg. A késedelem oka, hogy az előző Kormány hivatali működése alatt sem koncepció, sem pedig jogszabály-tervezet nem került kidolgozásra, illetve ami rendelkezésre állt, az csupán az irányelv mechanikus átültetését tartalmazta. A Vidékfejlesztési Minisztérium azonban a stratégiai célú átalakítást tartotta szem előtt, ahogy azt is, hogy a hulladékgazdálkodás rendszerének belső átalakításán túlmenően arra is szükség volt, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény fényében látható legyen egy olyan átfogó szabályozási rendszer, amelyhez a hulladékgazdálkodási rendszert megfelelően hozzá lehet illeszteni. A törvényjavaslatnak kettős célja van. Egyrészt, hogy átültesse azokat az irányelvi szabályokat, amelyek egy fejlődő és sok lehetőséget magában rejtő ágazat korszerűsítését szolgálják, másrészt, hogy a hazai hulladékgazdálkodás belső ellentmondásokkal terhelt, és annak modernizálását féken tartó jogszabályi környezetet megújítsa, átláthatóvá tegye, illetve olyan jól strukturált szabályrendszerré formálja, amely a lakossági és a nemzetgazdasági célokat együttesen szolgálja. Az irányelv, és egyben a törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése a hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. A hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése egyrészt úgy érhető el, hogy a gyártókat olyan alapanyagok, minőségi termékek gyártására ösztönözzük, amelyek biztosítják azt, hogy az anyag vagy termék élettartama belső tulajdonságai révén hosszabb legyen, avagy újra lehessen használni, és így később váljon hulladékká. Második pontként említhető a hasznosítási arányok növelése. Az irányelv alapján 2020-ig radikális mértékben növelnünk kell (pl. a háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék esetében 50%-ra) az újrahasznosítás mértékét. Ahhoz, hogy ezek a célok időben teljesülni tudjanak, szükség van arra, hogy hasznosítási kapacitásainkat növeljük, és a hasznosítható hulladékot eltérítsük a lerakóktól. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környező országokban már bevált és évek óta működő intézmény. Továbbá szintén ezt a célt szolgálja, hogy 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában. 4

5 A javaslat bevezeti a hulladékhierarchia rendszerét is, melynek lényege, hogy bizonyos kivételektől eltekintve a legjobb megoldás a megelőzés, azonban ha ez bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében kell az újrahasználatot, valamint az újrafeldolgozást alkalmazni, és csak legvégső esetben lehet a hulladékot elégetni, vagy lerakni. A törvényjavaslat fontos újítása, hogy rendelkezik a közszolgáltatással kapcsolatos díjak országosan egységes szabályozás szerinti meghatározásának kötelezettségéről. E szerint a díjképzés alapfeltételeit kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet határozza meg, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a lakosságot sújtó visszaélések, amelyek az eltérő díjszabásból fakadnak. Az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9239. számú törvényjavaslat A törvény az állami vagyonról, a nemzeti vagyonról, a Magyarország gazdasági stabilitásáról és a közművezetékek adójáról szóló törvényeket kívánja módosítani. A törvény 1. paragrafusa olyan közérdeket szolgáló és az ellátásbiztonságra irányuló alapelveket mond ki, amelyek az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek számára a döntéshozatalhoz szükségesek. A 2. paragrafus: Tekintettel arra, hogy az állam az fő feletti települések esetén az adósság konszolidálását év első felében kívánja rendezni, ezért szükségesség válik a 2012-ben lejáró, likvid hitelek futamidejét legkésőbb ig meghosszabbítani. A módosító célja, hogy az elbírálás időigénye miatt a meghosszabbítás kormányzati engedély nélkül történhessen. Az intézkedés természetesen csak a fennálló hitelek meghosszabbítására ad lehetőséget, az új hitelek továbbra is engedélykötelesek maradnak. Továbbá az intézkedés kiterjed az önkormányzatok 2013-ra áthúzódó folyószámla hiteleire is. 3. paragrafus: A nemzeti vagyonról szóló tv. rendelkezik arról, hogy azon nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletek, amelyek két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés keretén belül kerül megkötésre, azon szerződéseket magyar nyelven is alá kell írni. 4. paragrafus: Az elfogadott közművezetékek adójáról szóló törvény módosításának célja, hogy a földgázellátásról szóló tv. szerinti szállítási rendszerirányító és a villamos energiáról szóló tv. szerinti átviteli rendszerirányítók tulajdonában lévő közművezetékek adómentességét és adókedvezményeit megszüntesse. A közművezetékek egyértelműen stratégiai jelentőségűek, de tulajdonosaik képesek az adó megfizetésére november 26-án, hétfőn és 27-én, kedden határozati javaslat nem került elfogadásra. 5