Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok."

Átírás

1 Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? Válaszok Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott feltételek. Az alábbi típusú portfoliók közül melyik jár a legmagasabb kockázattal? Válasz A: A kiegyensúlyozott portfolió. Válasz B: A klasszikus portfolió Válasz C: A növekedési portfólió. Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek tartoznak az ún. pénzügyi eszközök közé? Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok. Hosszú távon az alábbiak közül milyen típusú befektetés várható hozama lehet nagyobb? Válasz A: A bankbetété. Válasz B: Az államkötvényé. Válasz C: A részvényé. Az alábbiak közül - az általános megítélés szerint - melyik tekinthető a legkockázatosabb befektetésnek? Válasz A: Az állampapír befektetési alap. Válasz B: A döntően részvényekbe fektető befektetési alap. Válasz C: A vállalati kötvényekbe fektető befektetési alap. Az alábbi meghatározások közül melyik igaz az ún. pénzügyi piac fogalmára? Válasz A: A pénzügyi piac a pénz előállításának helyszíne. Válasz B: A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne. Válasz C: A pénzügyi piac a megtakarítások keletkezésének helyszíne. Ha a különböző befektetési lehetőségeket a várható hozam szempontjából növekvő sorrendbe állítjuk, az alábbiak közül melyik a jó felsorolás? Válasz A: Részvény, kincstárjegy, bankbetét. Válasz B: Vállalati kötvény, államkötvény, bankbetét, részvény. Válasz C: Bankszámla követelés, államkötvény, vállalati kötvény, részvény. Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy nettó eszközértéke kiszámításának módját! Válasz A: A portfólió eszközértéke a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz B: A portfólió eszközértéke + a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz C: A portfólió eszközértéke + a befektetési alap összes követelése. Az alábbiak közül mit tekintünk a pénzügyi piac feladatának? Válasz A: A megtakarítások felhasználói és a megtakarítók közötti csere közvetítését. Válasz B: Az áruk és szolgáltatások felhasználók közötti elosztását. Válasz C: A direkt gazdaságirányítási rendszer működtetését. Az alábbi típusú portfóliók közül melyiket tekintik a legkevésbé kockázatosnak? Válasz A: A kiegyensúlyozott portfólió. Válasz B: A klasszikus portfólió. Válasz C: A növekedési portfólió. Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési alap hozamát! Mit értünk portfóliókezelés alatt? Válasz A: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegy tulajdonosok számára kifizetni köteles. Válasz B: Az alap tőkenövekményének azon fix része, amit a befektetési alapkezelő a forgalmazók részére a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kifizetni köteles. Válasz C: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a letétkezelő részére kifizetni köteles. Válasz A: A kockázatszétterítést. Válasz B: A kockázat porlasztását. Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy tulajdonosát megillető jogokat! Válasz C: Befektetési csomag létrehozását különböző pénzügyi eszközökből. Válasz A: A befektetési alap hozamából való részesedés. Válasz B: Az alapkezelőtől napi tájékoztatás kérése. Válasz C: Az alapkezelő felszámolása esetén extra hozam követelése. Az alábbiak közül melyikre hat közvetlenül a jegybanki alapkamat változása? Válasz A: A lekötött bankbetét kamatlábára. Válasz B: Az államkötvény árfolyamára. Válasz C: A részvény osztalékára. Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyik tartozik a polgári jog szempontjából a vagyontárgyak közé? Válasz A: A bankszámla. Válasz B: A biztosítási szerződés. Válasz C: Az ingatlan. Mikor jött létre Magyarországon az állampapírok ún. elsődleges forgalmazói rendszere? Válasz A: Közvetlenül a rendszerváltás után, januárjában. Válasz B: januárjában. Válasz C: A Budapesti Értéktőzsde alapítását követő 2. negyedévben.

2 Az általános szabályok szerint milyen időtávban gondolkodjon az, aki részvényekbe fektet? Az alábbiak közül melyik piac teszi lehetővé a befektetők tulajdonában lévő, korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét? Válasz A: Minél rövidebb időben, lehetőleg pár napban. Válasz B: Mivel a középtávú befektetésnél lehet a legnagyobb a hozam, így 1-5 éves időtávban. Válasz C: Hosszú távú befektetéseknél érdemes részvényekbe fektetni. Válasz A: A másodlagos értékpapírpiac. Válasz B: Az elsődleges értékpapírpiac. Válasz C: A Közös Piac. Az alábbiak közül mi a pénzügyi piac feladata? Mit tekintenek a részvénybefektetések előnyének? Válasz A: A pénzügyi piac feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A pénzügyi piac feladata a mezőgazdaságban keletkező megtakarított pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz C: A pénzügyi piac feladata a pénzügyi szektorban keletkező megtakarítások eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz A: Jelentős kockázattal jár. Válasz B: Fix kamatjövedelmet biztosít. Válasz C: Hosszabb távon magasabb hozam realizálható. Az adózással, a tartalékolással és a befektetésekkel kapcsolatos kérdésekben az alábbiak közül melyik jogterület szabályai a mérvadók? Válasz A: Pénzügyi jog. Válasz B: Polgári Törvénykönyv. Válasz C: Társasági jog. Minek nevezik azt a csomag -ot (eredetileg tárcá -t), amit az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú stb.) értékpapírokból és más pénzügyi eszközökből állítanak össze? Válasz A: Portfólió. Válasz B: Tőzsdeindex. Válasz C: Díjtartalék. Az alábbiak közül kik tartoznak a gazdaság alapvető nagy szereplői közé? Válasz A: A lakosság (háztartások). Válasz B: A vállalatok vagy más néven üzleti szektor. Válasz C: Mindkettő. A pénzügyi piac elsődleges feladata: Melyik szektorban bevételek az adók? Válasz A: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a bankokhoz, biztosítókhoz. Válasz C: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a lakossághoz. Válasz A: Állami szektorban. Válasz B: Lakossági szektorban. Válasz C: Vállalati szektorban. Mit fejez ki az ún. pozitív reálkamat? Válasz A: A ténylegesen kifizetett kamat nagyságát. Válasz B: A felkamatoztatott összeg vásárlóerejének a növekedését. Válasz C: A nominál kamat és az infláció különbségét. Az alábbiak közül mivel lehet leginkább csökkenteni a befektetés kockázatát? Válasz A: Azzal, ha csak egyfajta részvényt vásárolunk. Válasz B: Azzal, ha csak államkötvényt vásárolunk. Válasz C: Befektetési jegyet vásárolunk. Mit jelent a likviditás? Válasz A: Kintlévőség. Válasz B: Elszámolás. Válasz C: Elszámolhatóság. Válasz D: Azonnali fizetőképesség. A gazdaság szereplőit három nagy csoportba oszthatjuk: a lakosságra, a vállalatokra vagy más néven üzleti szektorra és az államra. Mit értünk a pénzügyi matematikában tőkén? Az OTC (over-the- counter) piac Válasz A: Azt a pénzmennyiséget, amit időszakonként a hitelintézet a hozzá betett, felhalmozott pénz után fizet, mint annak használati díját. Válasz B: Százalékban kifejezett pénzmennyiséget a kamathoz képest időszakonként, általában évente. Válasz C: Azt a pénzmennyiséget, amelyet a tulajdonos másra (általában egy hitelintézetre) bízott, hogy forgassa és kamatoztassa. Válasz A: szervezett tőkepiac. Válasz B: nem illetve kis mértékben szabályozott piac. Válasz C: az árutőzsde. Az értékpapírpiacnak és a pénzpiacnak nincsen közös eleme. Mi nem jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiak közül? Válasz A: A felek szabad döntésén alapul. Válasz B: Közjogi, társadalmi kategória. Válasz C: Írásbeliség nem kötelező.

3 A felsoroltak közül melyik nem tartozik az egyéni öngondoskodás formái közé? Válasz A: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság. Válasz B: Üzleti biztosítások. Válasz C: Állami nyugdíjrendszer. Válasz A: Törvényileg kötelező, nincs írásbeliség. Mi jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiakban felsoroltak közül? Válasz B: Pénzügyi szemléletű, a nyereségorientáltság dominál. Válasz C: Szerződéssel, vagy tagsági viszony alapján jön létre. Melyik fogalom nem tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé? Válasz A: Az írásbeliség kötelező. Válasz B: Szociális célú. Válasz C: Törvényileg kötelező. Mi a diverzifikáció? Válasz A: A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. Válasz B: A portfolió hozamának növelése. A tőzsdei kereskedelem során a spekulánsok ténylegesen meg akarják szerezni a szerződésben szereplő termékeket, árukat. Melyik az a gazdasági szereplő, aki legfőbb hitelfelvevőként jelenik meg az értékpapírpiacon? Válasz C: A részvénysúlyos befektetés kötvénysúlyos befektetésbe való átirányítása. Válasz A: Külföld. Válasz B: Háztartások. Válasz C: Állam. A nettó hozamráta a költségekkel csökkentett, befektetett tőkén felüli pénzbevétel a befektetett tőke százalékában kifejezve. A befektetési alapkezelő az alábbiak közül mely tevékenységet végzi a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény alapján? Kérem, válassza ki az alábbiak közül a bank minimális tőkekövetelményét! Válasz A: A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, kezelését végzi, megállapítja a nettó eszközértéket, továbbá vezeti az alap bankszámláját és értékpapírszámláját. Válasz B: A befektetési döntések meghozatalában nyújt segítséget tanácsadóként. Válasz C: Befektetési döntéseket hoz, befekteti a befektetési alap vagyonát a törvénynek és az alapkezelési szabályzatnak megfelelően. Válasz A: A tevékenységi körtől függ. Válasz B: 2 milliárd forint. Válasz C: 1 milliárd forint. Az alábbiak közül melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője? Válasz A: A bankrendszer. Válasz B: A biztosítók. Válasz C: Az állam. Az alábbiak közül melyek a hitelintézetek fajtái? Válasz A: Bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek. Válasz B: Bankok, biztosítótársaságok, szakosított hitelintézetek, takarékszövetkezetek. Válasz C: Központi bank, kereskedelmi bankok, biztosítótársaságok. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az intézményi befektetőkre? Válasz A: A kockázatmegosztás. Válasz B: A nagy volumen. Válasz C: Az, hogy kizárólag részvénytársasági formában működhetnek. Milyen összefüggést lát az alábbiak közül egy befektetésnél a hozam és a kockázat között? Válasz A: Az alacsonyabb kockázat általában alacsonyabb hozamot eredményez. Válasz B: Minél alacsonyabb a kockázat, annál magasabb a hozam-elvárás. Válasz C: Semmilyen összefüggés sincs. Amennyiben Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaság befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást kíván végezni, szükséges-e ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye? Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. Befektetési szolgáltatási tevékenységet, ha törvény eltérően nem rendelkezik végezhete befektetési vállalkozáson és hitelintézeten, bizonyos tevékenységek tekintetében a befektetési alapkezelőn kívül más piaci szereplő? Válasz C: Igen, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank egyedi felmentést ad. Válasz A: Igen, bárki. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, a biztosítók. Válasz A: Igen. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett portfólió-kezelés? Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha azt hitelintézet végzi. Az alábbi megállapítások közül melyiket tekintik általában igaznak a kötvényekbe fektető befektetési alapokra? A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek illetve kiegészítő szolgáltatásnak minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett befektetési hitel nyújtása? Válasz A: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatos befektetések. Válasz B: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatmentes befektetések. Válasz C: A kötvényekbe fektető befektetési alapok relatíve biztonságos befektetések. Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha hitelintézet végzi.

4 Az alábbiak közül a bank mely tevékenységeit nevezzük ún. passzív műveleteknek? Válasz A: A hitelnyújtást. Válasz B: A betétgyűjtést. Válasz C: A számlavezetést. A pénzügyi közvetítőrendszert alapvetően a következő szereplők alkotják: Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata? Válasz A: Pénzügyi intézmények ( bankok); Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. Válasz B: a pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók) Befektetési szolgáltatók (tőkepiac). Válasz C: Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. Válasz A: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. Válasz B: A megtakarítók, és az állam közötti kapcsolatot adja hozzá. Melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője? Válasz C: A gazdaságban felhalmozódó pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez felhasználásukra szükség van. Válasz A: Nyugdíjpénztár. Válasz B: Termelőszektor. Válasz C: Lízingtársaság. Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata? Válasz A: Segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak. Válasz B: Segítse a felek egymásra találását. Mi a pénzügyi közvetítőrendszer alapvető tevékenysége? Kérem, válassza ki a bank fogalmát az alábbiak közül! Mi a pénzügyi közvetítőrendszer hozzáadott értéke? A pénzügyi közvetítőrendszer egyik szereplője a biztosító. Válasz C: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. Válasz A: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. Válasz B: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik banktól a másikig. Válasz C: A gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. Válasz A: A bank fogalmába beletartozik minden kereskedelmi bank és a Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: A bank pénzügyi vállalkozás, mely a pénzügyi szolgáltatások teljes körének felét végezheti. Válasz C: A bank az a hitelintézet, amely a saját tőkéjét meghaladó mértékben gyűjt betétet és más visszafizetendő pénzeszközt a nyilvánosságtól, hitelt és pénzkölcsönt nyújt, illetve pénzforgalmi Válasz A: A gazdaságban felhalmozott pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez a felhasználásukra szükség van. Válasz B: Nincs hozzáadott értéke a pénzügyi folyamatokhoz, mivel az állam szerepe a domináns ebben. Válasz C: A pénzügyi rendszer csak a haszonra törekszik és nem a pénz áramoltatására. A pénzügyi közvetítő intézmények és a befektetők közötti kapcsolat fontos szereplője: Válasz A: az állam. Válasz B: a pénzügyi tanácsadók. Válasz C: a reklámok. Mi szolgálja a befektetők visszafizetési biztonságát a befektetési alapok esetében? Válasz A: Nincs biztonság a befektetési alapok esetében sem. Válasz B: A letétkezelő felügyeli a meglévő vagyont és tájékoztatást ad az alap piaci értékéről. Válasz C: Az állam vállal garanciát a befektetési alapok biztonságáért. Melyik állítás hamis? Válasz A: A befektetési alapok egyik csoportját képezik az ingatlanalapok. Válasz B: Az alapkezelő vállalja a befektetési alap megszervezését és működését. A biztosítótársaságok szerepe jelentős az intézményi befektetők körében, mivel nagy volumenű, hosszú távra befektethető tőkével rendelkeznek. Válasz C: A befektetési alapokban jellemzően az intézményi befektetők helyezik el a tőkéjüket. Mi a bankok feladata az alábbiak közül? Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. Válasz B: A megtakarítók és a felhasználók közötti közvetítés. Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket. Az alábbiak közül milyen jogi formában működik a Magyar Nemzeti Bank? Válasz A: Részvénytársasági formában. Válasz B: Köztestület formájában. Válasz C: Kormányhivatalként. Az alábbiak közül melyik a magyar bankközi devizapiacon kialakult kamatráta? Válasz A: BUBOR Válasz B: LIBOR Válasz C: RMAX Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az ún. kamatmarzsra? Válasz A: A bank ebből képezi a nyereségét és a törvény által előírt tartalékot. Válasz B: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz C: A bank hirdetményein kötelező feltüntetni.

5 A bankrendszer melyik alábbi szereplőjére igza, hogy egy adott országban csak ő bocsáthat ki nyomtatott és vert pénzt? Válasz A: A szakosított hitelintézetre. Válasz B: A központi bankra. Válasz C: A kereskedelmi bankra. Az alábbiak közül ki határozza meg a jegybanki alapkamatot? Válasz A: A Bankszövetség. Válasz B: A BAMOSZ. Az alábbiak közül a banki működés melyik fajtájához soroljuk a betétgyűjtést? Válasz C: A Magyar Nemzeti Bank. Válasz A: Aktív. Válasz B: Passzív. Válasz C: Semleges. Mi a feladata az alábbiak közül a Magyar Nemzeti Banknak? Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. Válasz B: A megtakarítók és megtakarítások közötti kapcsolat lebonyolítása. Az alábbiak közül melyik szerve a Magyar Nemzeti Banknak? Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket. Válasz A: Monetáris Tanács. Válasz B: Ügyvezetőség. Ki a Monetáris Tanács elnöke? Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank elnöke. Válasz B: A köztársasági elnök. Az alábbiak közül melyik állítás igaz a kétszintű bankrendszerre? Válasz C: A kormányfő. Válasz A: A központi bank ugyanúgy kiszolgálja a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket, mint a többi bank. Válasz B: A bankok kereskedelmi és befektetési funkciókat is betöltenek. Az alábbiak közül mit jelent a kétszintű bankrendszer? Az alábbiak közül melyik művelet nem tartozik a bank ún. semleges műveletei közé? Válasz C: A központi bank felügyeli a bankok működését, míg a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket a bankok szolgálják ki. Válasz A: A központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal. Válasz B: A központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodókkal, csak a kereskedelmi bankokkal. Válasz C: A központi bank a többi hitelintézetet két szintre sorolja: eltérően kezeli az ún. A, és az ún. B besorolású hitelintézeteket. Válasz A: A bankszámlák közötti átutalás. Válasz B: A bankszámla-hitelezés. Válasz C: A bankszámla-vezetés. Az alábbiak közül mi az ún. kamatmarzs? Válasz A: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz B: A hitelkamatok és a bank nyereségének különbsége. Válasz C: A betéti és a látra szóló kamatok különbsége. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a mai magyar bankrendszerre? Válasz A: Kétszintű. Válasz B: Univerzális. Válasz C: Specializált. Melyek az alábbiak közül a bankok funkciói? Válasz A: Árfolyam-politikai döntések meghozatala. Válasz B: Arany- és devizatartalékok menedzselése. Válasz C: A hitelezéshez szükséges betétgyűjtés. Az alábbiak közül mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának célja? Válasz A: Az, hogy befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénzés hitelkeresletet. Válasz B: Az, hogy támogassa a kormány árfolyampolitikáját. Válasz C: Az, hogy közigazgatási aktusaival biztosítsa Magyarországon a pénzügyi intézményrendszer stabilitását. Az alábbiak közül melyik a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata? Válasz A: Vállalkozások részére hitel nyújtása. Válasz B: Betét gyűjtése a lakosságtól. Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával nyújthat-e rendkívüli hitelt? Válasz C: A monetáris politika meghatározása és megvalósítása. Válasz A: Igen. Hitelnyújtáskor a hitelfelvevő ügyfél jövőbeli pénzét jelenbeli pénzre cseréli. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha erre az Alkotmánybíróság kötelezi a Magyar Nemzeti Bankot. Válasz B: Nem. Az egyszintű bankrendszer az, ahol: A kétszintű bankrendszer az, ahol: Ki(k) dönt(enek) a jegybanki alapkamat mértékéről? Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban. Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják. Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, a gazdasági egységekkel viszont nem; a gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a központi bank tartja. Válasz A: A Pénzügyminiszter. Válasz B: Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. Mit nevezünk bankrendszernek? Ki bocsátja ki a készpénzt? Válasz C: Az MNB Monetáris Tanácsa. Válasz A: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok összessége alkotja. Válasz B: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, és biztosítók összessége alkotja. Válasz C: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók összessége alkotja. Válasz A: A készpénzt adott országban a jegybank (az állam központi bankja) bocsátja ki. Válasz B: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank bocsátja ki.

6 Mit jelent a számlapénz? Válasz C: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank (az államközponti bankja) bocsátja ki. Válasz A: Egy bankkal szembeni, készpénzre szóló követelés. Válasz B: Bankjegy, vagy érme. Válasz C: Egy biztosítóval szembeni követelés. Magyarországon ki látja el a jegybanki funkciókat? Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: OTP Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank közösen. A bank főleg az ügyfeleitől származó forrást kölcsönzi tovább a hitelfelvevőnek. Válasz C: A mindenkori kormány. A jegybank és az üzleti bankok pénzteremtése között semmilyen különbség nincs. Magyarországon mióta van kétszintű bankrendszer? Válasz A: 1945 Válasz B: 1990 Válasz C: 1987 Ki teremtheti a forgalomba kerülő pénzállományt? Válasz A: A kereskedelmi (üzleti) bankok. Válasz B: A Nemzetgazdasági Minisztérium Válasz C: A jegybank és a kereskedelmi (üzleti) bankok. A gazdaságpolitika alakításába a jegybanknak nincs beleszólása. Mi a jelenlegi gyakorlatban az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere az alábbiak közül? Válasz A: Az aukció. Válasz B: A folyamatos, napi kibocsátás. Válasz C: Az éves kibocsátás. A pénzpiac rövid lejáratú kölcsönök, értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, ahol az időtáv néhány órától, egy évig terjedhet. Válasz A: Hamis. Válasz B: Igaz. Az alábbiak közül hogyan határozzuk meg a befektetési jegy árfolyamát? Válasz A: Az 1 jegyre jutó nettó eszközértékkel. Válasz B: Az 1 jegyre jutó bruttó eszközértékkel. Az alábbiak közül milyen jogviszonyról szóló értékpapír a kötvény? Válasz C: A bruttó eszközérték osztva az értékelési napok számával és megszorozva a befektetési jegyek darabszámával. Válasz A: A kötvény ingadozó hozamú tagsági jogról szóló értékpapír. Válasz B: A kötvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A kötvény hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír. Az alábbi értékpapírok közül melyiknek az alapjogviszonya tagsági jog? Válasz A: A közraktári jegyé. Válasz B: A váltóé. Válasz C: A részvényé. Az átruházhatóság szempontjából az értékpapírokat az általános szabályok szerint hogyan lehet kiállítani? Válasz A: Kizárólag névre szólóan. Válasz B: Kizárólag bemutatóra szólóan. Válasz C: Bemutatóra szólóan vagy névre szólóan. Az alábbi értékpapírok közül - az általános szabályok alapján - melyik kamatozó? Válasz A: A törzsrészvény. Válasz B: A kötvény. Válasz C: A befektetési jegy. Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeire? Válasz A: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei bármikor visszaválthatóak. Válasz B: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak lejáratkor válthatóak vissza. Válasz C: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak minden év december 31-én válthatóak vissza.

7 Ha a kibocsátó a zárt körben forgalomba hozott értékpapírt dematerializált formában állította elő, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb rendelkezhet-e? Válasz A: Igen Válasz B: Nem, a dematerializált értékpapír nem alakítható át nyomdai úton előállított értékpapírrá. Az alábbiak közül milyen jogot fejeznek ki a részvények? Válasz C: Általában nem, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank engedélyt ad. Válasz A: Hiteljogviszonyt. Válasz B: Tagsági jogot. Válasz C: A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt. Az alábbiak közül mit fejez ki a kötvény? Válasz A: Hitelviszonyt. Válasz B: Tulajdonviszonyt. Válasz C: A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt. Az alábbiak közül milyen jogok illetik meg a részvényest? Válasz A: Kamat, elővásárlási és ellenőrzési jogok. Válasz B: Tagsági, vagyoni és kisebbségi jogok. Válasz C: Gazdasági, szerződéses és fogyasztói jogok. Az alábbiak közül melyik értékpapír nem állampapír? Válasz A: Az államkötvény. Válasz B: A kincstárjegy. Válasz C: A befektetési jegy. Kérem, az alábbiak közül válassza ki az állampapír definícióját! Válasz A: Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz B: Az állampapír tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz C: Az állampapír vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Az alábbiak közül milyen alapjogviszonyról kiállított értékpapír a részvény? Válasz A: Hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz B: Ingadozó hozamú értékpapír. Válasz C: Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír. A diszkontkincstárjegy Válasz A: egy éven túli lejáratú értékpapír. Válasz B: az állam adósságának fedezésére kibocsátott értékpapír. Az alábbi megállapítások közül melyik igaz az értékpapírok jogi fogalmára? Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a részvény általános definícióját! Válasz C: az MNB által kibocsátott értékpapír. Válasz A: Ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan Válasz B: Az értékpapír olyan szerződés, aminek alapján a befektető vagyoni jogokat gyakorolhat. Válasz C: Az értékpapír olyan közokirat, aminek alapján a befektetőt közvetlen pénzkövetelés illeti meg a kibocsátóval szemben. Válasz A: A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz B: A részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A részvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír. Kérem, az alábbiak közül válassza ki, ki lehet az állampapírok kibocsátója! Válasz A: A részvénytársaság. Válasz B: Az állam, a jegybank vagy az Európai Központi Bank. Válasz C: A befektetési alap. Az alábbiak közül melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak? Válasz A: Az osztalékelsőbbségi részvény. Válasz B: A jegyzési jogot biztosító kötvény. Válasz C: A befektetési jegy. Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, ami 1 éven túli lejáratú is lehet! Válasz A: A diszkont kincstárjegy. Válasz B: A kamatozó kincstárjegy. Válasz C: Az államkötvény. Az alábbiak közül mit nevezünk diszkont kincstárjegynek? Kérem, válassza ki az alábbiak közül a lejárat nélküli értékpapírokat! Válasz A: Az éves kamatozású állampapírokat. Válasz B: Az 1 évnél hosszabb futamidejű, változó kamatozású államkötvényeket. Válasz C: A legfeljebb 1 éves futamidejű, nem kamatozó állami adósságpapírokat. Válasz A: Részvény. Válasz B: Állampapír. Válasz C: Váltó. Az alábbiak közül melyik csoportba sorolható a részvény? Válasz A: A részvény rövid, egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír. Válasz B: A részvény hosszú, 5 évnél hosszabb futamidejű értékpapír. Válasz C: A részvény lejárat nélküli értékpapír. Az alábbi értékpapírok közül melyik tartozik a hitelviszonyt megtestesítők közé? Válasz A: A részvény. Válasz B: A jelzáloglevél. Válasz C: A közraktári jegy.

8 Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. átváltoztatható kötvény -t? Válasz A: Az, hogy a lejárat előtt a kamat nagysága megváltoztatható. Válasz B: Az, hogy a kamatozó kötvény nem kamatozó kötvényre váltható át. Minek a rövidítése a KELER Zrt.? Az alábbiak közül mi a részvény általános jellemzője? Válasz C: Az, hogy a kötvény a futamideje alatt a kibocsátó részvényére váltható át. Válasz A: Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz B: Közösségi Értékpapír Elszámolás Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz C: Központi Értékpapír Keletkeztető Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz A: A részvény fix kamatozású értékpapír. Válasz B: A részvény határozott futamidejű értékpapír. Válasz C: A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Az alábbiak közül melyik nem értékpapír? Válasz A: A lekötött betét. Válasz B: A kötvény. Válasz C: A befektetési jegy. Értékpapír az alábbiak közül milyen követelésről vagy jogról állítható ki? Válasz A: Kizárólag pénzkövetelésről. Válasz B: Pénzkövetelésről, tagsági joggal kapcsolatosan, továbbá dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról. Válasz C: Pénzkövetelésről és tulajdonjogról. A zárt körben forgalomba hozott sorozatpapírok az alábbiak közül milyen formában állíthatók elő? Válasz A: Kizárólag okirati formában. Válasz B: Kizárólag dematerializált értékpapírként. Az alábbiak közül milyen előállítási formában lehet nyilvánosan forgalomba hozni értékpapírt (az állampapír kivételével)? Válasz C: A kibocsátó döntése alapján nyomdai úton, okiratként, vagy dematerializált értékpapírként. Válasz A: Kizárólag dematerializált értékpapír formájában. Válasz B: Kizárólag nyomdai úton előállított okiratként. A kötvényt az alábbiak közül melyik csoportba soroljuk? Válasz C: A kibocsátó döntése alapján akár nyomdai úton előállított okiratként, akár pedig dematerializált okirat formájában. Válasz A: Pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok. Válasz B: Részesedést megtestesítő értékpapírok. Válasz C: Tagsági jogot megtestesítő értékpapírok. Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a diszkontkincstárjegyre? Válasz A: A diszkontkincstárjegy az államkötvényeknél mindig olcsóbban vásárolható. Válasz B: A diszkontkincstárjegy árfolyama mindig meghaladja a névértéket. A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét és az egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat mi tartalmazza? Válasz C: A diszkontkincstárjegy árfolyama lejáratig nem éri el a névértéket. Válasz A: Maga az értékpapír. Válasz B: Az értékpapírszámla. Válasz C: A részvénykönyv. Az alábbiak közül mit nevezünk osztaléknak? Válasz A: A részvények összes nyereségét. Válasz B: A részvények szétosztott nyereségét. Válasz C: A kötvények összes nyereségét. Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, amelynek a futamideje nem haladhatja meg az 1 évet! Válasz A: A kamatozó részvény. Válasz B: Az államkötvény. Válasz C: A diszkont kincstárjegy. Az alábbiak közül milyen értéken történik a részvények kibocsátása? Válasz A: Kibocsátási értéken. Válasz B: Osztalékértéken. Válasz C: Árfolyamértéken. Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a kötvény definícióját! Válasz A: A kötvény vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Válasz B: A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A kötvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír. Az alábbiak közül mely értékpapír után fizethető - az általános szabályok szerint - osztalék? Válasz A: A kötvény után. Válasz B: A befektetési jegy után. Válasz C: A részvény után. Az alábbiak közül melyik minősül tagsági jogot megtestesítő értékpapírnak? Válasz A: Az átváltoztatható kötvény. Válasz B: A befektetési jegy. Válasz C: A visszaváltható részvény.

9 Melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az alábbiak közül? Válasz A: A kamatozó részvény. Válasz B: Az átváltozatható kötvény. Válasz C: A közraktári jegy árujegy része. Az alábbiak közül mit nevezünk befektetési jegynek? Válasz A: Az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapírt. Válasz B: A vállalat rövid lejáratú adósságának kiegyenlítésére szóló értékpapírt. Az alábbiak közül melyik állítás igaz a diszkont kincstárjegyről? Válasz C: A befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott értékpapírt. Válasz A: A diszkont kincstárjegy 1 éven túli lejáratú kamatozó állampapír. Válasz B: A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú nem kamatozó állampapír. Válasz C: A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú kamatozó állampapír. Az általános szabályok szerint mit ígér a kötvényben a kötvénykibocsátó a befektetőnek? Válasz A: Tőke visszafizetést és kamatfizetést. Válasz B: Szavazatelsőbbségi jogot. Válasz C: Osztalékot. Az alábbiak közül mi a különbség a kötvény és a részvény között? Az alábbiak közül melyik kifejezés nem kötődik az államkötvényhez? Válasz A: A kötvény kibocsátója az állam, míg a részvényé a vállalat. Válasz B: A kötvényeknek nincs, míg a részvényeknek van másodlagos forgalmazása. Válasz C: A kötvény hitelviszonyt, a részvény pedig tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz A: Az árfolyam. Válasz B: Az osztalék. Válasz C: A kamat. Mi a részvény jellemzője? Válasz A: Egy éven túli fix lejáratú értékpapír. Válasz B: Tagsági jogokat (tulajdonosi minőséget) megtestesítő értékpapír. Válasz C: Változó kamatozású értékpapír. A diszkontkincstárjegy Válasz A: egy éven túli lejáratú értékpapír. Válasz B: az állam likviditási célú hiteleinek fedezésére kibocsátott értékpapír. A fix kamatozású értékpapír árfolyamát nem befolyásolja a banki kamatok változása. Válasz C: az MNB által kibocsátott értékpapír. Az értékpapírok kibocsátása az elsődleges pénzügyi piacon történik. Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat általában államkötvényeknek hívjuk. A felsoroltak közül melyik értékpapírnak nincs lejárati ideje? Válasz A: Kötvény. Válasz B: Diszkont kincstárjegy. Válasz C: Részvény. A kötvények kibocsátó szerint lehetnek államkötvények, önkormányzati, jegybanki, kereskedelmi banki, jelzálogbanki, nemzetközi szervezetek által kibocsátott és vállalati kötvények. A Keler Zrt. egyebek mellett a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek elszámolását végzi. A kötvényhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa? Válasz A: Kamatbevétel és osztalék. Válasz B: Árfolyamnyereség és osztalék. Válasz C: Kamatbevétel és árfolyamnyereség. A dematerizált értékpapír nem kerül nyomtatásra, hanem elektronikus formában tartják nyilván. A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet osztalékot fizet. A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet kamatot fizet. A lekötött betétet nem, vagy csak a kamat teljes vagy jelentős részének elvesztése árán lehet feltörni.

10 Melyik nem értékpapír? Válasz A: Kamatozó kincstárjegy. Válasz B: Biztosítási kötvény. Válasz C: Közraktárjegy. A részvény lehet Válasz A: diszkont. Válasz B: elsőbbségi. Válasz C: változó kamatozású. Az értékpapírban foglalt jog alapján az értékpapírokat a következő csoportokba osztjuk: Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír például: Válasz A: Állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény. Válasz B: Pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók), befektetési szolgáltatók (tőkepiac). Válasz C: Pénzkövetelést megtestesítő, részesedést megtestesítő, áruval kapcsolatos jogot megtestesítő. Válasz A: állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény Válasz B: a közraktárjegy, pénztárjegyek Válasz C: közraktárjegy, hajóraklevél, jelzáloglevél Az értékpapírokat hogyan csoportosíthatjuk a forgalom helye szerint? Válasz A: Tőzsdén értékesített értékpapír; tőzsdén kívül (OTC piacon) értékesített értékpapír. Válasz B: Zártkörű, (csak a meghívottak vásárolhatnak), nyilvános (bárki vásárolhat az adott értékpapírból). Válasz C: Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló. Az értékpapírokat hogyan csoportosítjuk fizikai megjelenése szerint? Válasz A: Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló. Válasz B: Zártkörű, nyilvános. Válasz C: Materializált, dematerializált. Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek nem tartoznak a pénzügyi eszközök közé? Válasz A: Üvegházhatású gáz kibocsátásához kapcsolódó határidős ügylet. Válasz B: Befektetési jegy. Válasz C: Ingóság. A kötvényt névérték alatt nem lehet kibocsátani. A részvénytársaság részvényt névérték alatt, illetve névérték felett is kibocsáthat. Egy adott részvénytársaság saját részvényeit nem vásárolhatja meg. A részvény megvásárlásával Válasz A: vállalkozóvá válunk. Válasz B: megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének a tulajdonjogát. Válasz C: az értékpapír kibocsátójának kölcsönt adunk. Miért állíthatjuk, hogy a kötvény kockázata alacsonyabb a részvényénél? Válasz A: Azért mert, a kötvényt az állam bocsátja ki. Válasz B: Azért, mert a részvényekkel a tőzsdén kereskednek. Mi az értékpapír kibocsátásának legfőbb célja? Válasz C: Azért, mert a kötvény pénzáramlása matematikailag kiszámítható. Válasz A: A tőke bevonása gazdasági tevékenység végzéséhez. Válasz B: Az államháztartás hiányának csökkentése. Válasz C: Lakossági kölcsön felvétele. Melyik állítás igaz a kötvényre? Válasz A: Tulajdonosa a vállalkozó adózott eredményéből osztalékot kap. Válasz B: Részesedési viszonyt testesít meg. Válasz C: Hitelviszonyt testesít meg. A kötvény megvásárlásával Válasz A: az értékpapír kibocsátójának hitelt nyújtunk. Válasz B: kisebb kockázatot vállalunk, mintha bankba tennénk a pénzünket. Válasz C: vállalkozóvá válunk. Válasz D: megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének tulajdonjogát A kötvény és a részvény abban különbözik egymástól, hogy az egyik általában hosszú lejáratú, a másik pedig rövid lejáratú. A törzsrészvényekhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa? Válasz A: Kamatbevételre és osztalékra. Válasz B: Árfolyamnyereségre. Válasz C: Árfolyamnyereségre és osztalékra. Válasz D: Kamatbevételre. A részvénybefektetés hozama mindig az osztalék.

11 Az elvárt hozam és a likviditás egymással egyenesen arányos. A felsoroltak közül melyik nem értékpapír? Válasz A: Szállítólevél. Válasz B: Váltó. Válasz C: Kárpótlási jegy. Miből keletkezik a diszkont kincstárjegyek hozama, ha megtartjuk a lejáratig? Válasz A: A kibocsátáskor meghatározott mértékű, adott időközönként fizetett kamatokból. Válasz B: A vételi és eladási ár különbözetéből. Válasz C: A névérték és a vételi árfolyamok különbségéből. Melyik állítás igaz? Válasz A: Diszkont kincstárjegyet nem bocsátanak ki névérték feletti árfolyamon. Válasz B: Az államkötvényt mindig éven belüli lejárattal bocsátják ki. Válasz C: Az állampapírok nemcsak hitelviszonyt testesítenek meg. Mi a befektetési jegy? Válasz A: A befektetési alap által kibocsátott értékpapír. Válasz B: A unit linked biztosítások befektetési egysége. Válasz C: Egy kötvényekből és/vagy részvényekből álló portfólió. A részvények osztalékát miben adják meg? Válasz A: Az árfolyamban. Válasz B: A névértékben. Válasz C: A tulajdonhányadban. Mit követ el, aki a törvényben meghatározott engedély nélkül végez befektetési szolgáltatási tevékenységet? Válasz A: Tulajdon elleni szabálysértést, mellyel kapcsolatban az önkormányzati hatósági ügyekben illetékes jegyző hoz döntést. Válasz B: Bennfentes kereskedelmet, melyet az MNB vizsgál ki. Hogyan nevezzük az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárást? Válasz C: Piacfelügyeleti bírsággal szankcionálható jogszabálysértést, illetve jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, mely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Válasz A: Allokáció. Válasz B: Forgalomba hozatal. Válasz C: Nyomdai úton történő előállítás. Milyen dokumentumokat kell elkészíteni és közzétenni - ha törvény máshogy nem rendelkezik - értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén? Válasz A: Kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt. Válasz B: Kibocsátói leiratot és ajánlatot. Válasz C: Jegyzési felhívást és forgalmazói listát. Önt ismerőse arra kéri, közreműködjön értékpapírok befektetők felé történő üzletszerű értékesítésében. Mit tesz Ön, ha helyesen kíván eljárni? Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a BUX indexről? Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a másodlagos értékpapír piacról? Válasz A: Ha jó barátom, segítek neki első szóra. Válasz B: Segítek neki, mivel az értékpapírral és annak értékesítésével kapcsolatban minden felelősséget úgyis a kibocsátó visel. Válasz C: Előbb ellenőrzöm az MNB honlapján, hogy ismerősöm (cége) és a vele szerződéses kapcsolatban álló válallkozás szerepel-e az MNB nyilvántartásaiban. Ezen túlmenően nyilvános adatbázisokból Válasz A: A BUX index a Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a kosarában szereplő részvények árfolyamából számolnak. Válasz B: A BUX index a naptári éven belüli hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények indexe. Válasz C: A BUX index a részvény befektetési alapok indexe, amelyet 85%-ban a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyamából, 15%-ban 1 évnél rövidebb futamidejű állampapírok árfolyamából számolnak ki. Válasz A: A másodlagos piac az, ahol megvásárolják az értékpapírokat. Válasz B: A másodlagos piac kizárólag az, ahol jegyzik az értékpapírokat. A következő definíció az alábbiak közül melyik intézmény meghatározása: helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik? Válasz C: A másodlagos piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserének. Válasz A: A központi szerződő félé. Válasz B: A központi elszámolóházé. Válasz C: A tőzsdéé. Mi az értékpapírok koncentrált piacának neve? Válasz A: Árutőzsde. Válasz B: Központi értéktár. Válasz C: Értéktőzsde. A tőzsdei részvények árfolyamának ingadozása melyik kockázati kategóriába tartozik az alábbiak közül? Válasz A: Piaci kockázat. Válasz B: Inflációs kockázat. Válasz C: Vissza nem fizetési kockázat. Mikor alakult újra után Magyarországon az értéktőzsde? Válasz A: 1990-ben. Válasz B: 1996-ban. Válasz C: 1993-ban. Az alábbiak közül melyik állítás igaz az ún. elsődleges értékpapír piacról? Válasz A: Az elsődleges piac az, ahol kibocsátáskor megvásárolják (jegyzik) az értékpapírokat. Válasz B: Az elsődleges piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserélnek. Válasz C: Az elsődleges piac a tőzsde, azaz a koncentrált piac.

12 Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a BUX indexre? Válasz A: Az indexben a piaci értéküknek megfelelő arányban vannak képviseltetve a hazai vállalatok. Válasz B: Évente kétszer felülvizsgálják az index kosarát. Válasz C: 100 vezető hazai részvény árfolyammozgását méri. Az alábbiak közül mit mutatnak meg a tőzsdei részvényindexek? Válasz A: A részvények osztalékának alakulását. Válasz B: A részvények hozamának alakulását. Válasz C: Az indexkosárban lévő részvények árfolyam-alakulását. Az értéktőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül? Válasz A: Értékpapírral. Válasz B: Devizával. Válasz C: Energiahordozóval. Mit jelent az árfolyam? Válasz A: Az árfolyam a részvény nyeresége. Válasz B: Az árfolyam maga a hozam. Válasz C: Az árfolyam a részvény aktuális piaci értéke. Milyen időközönként változik meg az ún. BUX kosár összetétele? Válasz A: Negyedévente. Válasz B: Évente. Válasz C: Évente kétszer. Az árutőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül? Válasz A: Nyersanyaggal. Válasz B: Mezőgazdasági termékekkel. Válasz C: Értékpapírral, a közraktári jegy kivételével. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a tőzsdeindexről? Válasz A: A tőzsdeindex a tőzsde alapvető mozgásáról folyamatos tájékoztatást ad. Válasz B: A tőzsdeindex a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Válasz C: A tőzsdeindexet a média nem fogadja el, mert nem megbízható. Az alábbiak közül melyik állítás igaz az OTC (over-the-counter) piacról? Válasz A: Az OTC (over-the-counter) a tőzsdén kívüli ügyletkötés. Válasz B: Az OTC (over-the-counter) az értékpapír-tőzsdén történő ügyletkötés. Válasz C: Az OTC (over-the-counter) piac az árutőzsdén történő ügyletkötés Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár? Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár? A tőzsdei kereskedésben bármelyik megtakarító közvetlenül megjelenhet. Válasz A: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. Válasz B: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényből kiválasztott részvény, melyből a BUX index árfolyam változását számítják ki. Válasz C: Egy elméleti portfólió, amelynek árfolyama reprezentálja a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények árfolyam változását. Válasz A: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. Válasz B: Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 12 maximum 25 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. Válasz C: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 25 maximum 50 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. Mi a portfolió? Válasz A: A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. Válasz B: Befektetési csomag. Válasz C: Egyedi kockázatok csökkentése diverzifikáció által. Az alábbiak közül melyik tekinthető ideális befektetési formának a befektető elvárása alapján? A tőzsdeindexek célja az, hogy: Válasz A: A legnagyobb hozamot produkáló befektetés, nagy kockázattal. Válasz B: A nagy hozammal, kis kockázattal és magas likviditással rendelkező befektetés. Válasz C: A nagy hozamú, és általában kis kockázatú befektetések, ha kicsi a likviditásuk. Válasz A: Minden tőzsde forgalmát külön-külön értékeljék. Válasz B: Egyes kiválasztott részvények aktuális árfolyamának átlagaként a tőzsde általános helyzetét bemutassák. Válasz C: A tőzsdei felemelkedés vagy visszaesés mértékét befolyásolják. Melyik állítás nem igaz a tőzsdére? Válasz A: Specializált pénzügyi piac. Válasz B: A megtakarítók és a befektetések felhasználóinak közvetlen találkozási helye. Válasz C: Kereskedelmi és információs centrum. Milyen piacokon kereskednek a Budapesti Értéktőzsde Származékos szekciójában? Válasz A: Azonnali, határidős és opciós piacokon. Válasz B: Azonnali és határidős piacokon. Válasz C: Határidős és opciós piacokon. Milyen módon zajlik a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén jelenleg? Válasz A: Nyílt kikiáltásos rendszerben. Válasz B: Elektronikus kereskedési rendszereken keresztül. Válasz C: Az azonnali piacon elektronikus kereskedési rendszer üzemel, a származékos piacokon nyílt kikiáltással folyik a kereskedés.

13 Az alábbiak közül melyiket tekintik ún. bankszerűen működő intézménynek? Válasz A: A biztosítótársaságot. Válasz B: A nyugdíjalapokat. Válasz C: A lízingtársaságot. Mi a kamatmarzs? Válasz A: A kamatos kamat jelenértéke. Válasz B: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz C: Az aktív bankügyletek nyeresége. Az alábbi szervezetek közül melyik jogosult betét gyűjtésére? Válasz A: Bármelyik pénzügyi vállalkozás. Válasz B: A befektetési vállalkozás. Válasz C: A hitelintézet. Az alábbi tevékenységek közül melyik minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatásnak, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak? Válasz A: Ingatlan forgalmazás. Válasz B: Befektetési jegyek forgalmazása. Válasz C: Betét gyűjtése. A hitel a pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében (pénzhitel), vagy olyan áruszállítás, amelynek ellenértékét későbbi időpontban egyenlítik ki (áru hitel). A bank mely tevékenysége aktív bankművelet? Válasz A: Hitelnyújtás. Válasz B: Betétgyűjtés. Válasz C: Számlakezelés. A banki működés melyik fajtájához soroljuk a hitelezést? Válasz A: Aktív. Válasz B: Passzív. Válasz C: Semleges. Bankszerűen működő intézmény a(z)... Válasz A: befektetési bank. Válasz B: lakástakarék-pénztár. Válasz C: egészségpénztár. A lízingtársaságok Az állampapírok hosszú távú kihelyezést tesznek lehetővé, így az állam is hosszú távú forráshoz juthat. Válasz A: amelyek eszköz vásárlásával finanszíroznak cégeket (áru formájában hiteleznek). Válasz B: amelyek tőke kölcsönzésével finanszíroznak cégeket (pénz formájában hiteleznek). Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait egy tagsági jogosultsággal Válasz A: közeli hozzátartozó és az élettárs is használhatja, ha be lettek jelentve. Válasz B: csak a tagdíjat fizető jogosult a használatra. Válasz C: az a munkáltató jogosult a használatra, aki átvállalta a díjfizetést. A tag halála esetén mi történik az egészségpénztári számlaegyenleggel? Válasz A: Örökölhető az öröklés szabályai szerint, amennyiben nem a kedvezményezett kapja. Válasz B: Visszautalják a társadalombiztosítási rendszerbe. Milyen tartalékból finanszírozza működését az önkéntes nyugdíjpénztár? Válasz C: Csak akkor kaphatja meg az örökös, ha ő is tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak. Válasz A: Működési tartalék. Válasz B: Likviditási tartalék. Válasz C: Fedezeti tartalék. Örökölhető-e az önkéntes nyugdíjpénztár élethosszig szóló járadéka? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Csak akkor, ha a tag megjelölt kedvezményezettet. Milyen tartalékban van a pénztári tag pénze nyilvántartva az önkéntes nyugdíjpénztárban? Válasz A: Működési tartalék. Válasz B: Likviditási tartalék. Válasz C: Fedezeti tartalék. Milyen tartalék szolgál az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére az önkéntes nyugdíjpénztáraknál? Válasz A: Működési tartalék. Válasz B: Likviditási tartalék. Válasz C: Fedezeti tartalék. Lehet-e több önkéntes nyugdíjpénztárnak tagja a magánszemély? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Maximum 2 pénztár tagja lehet. Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után felveheti külön csak a hozamot és az adómentes? Válasz A: Felveheti és az adómentes. Válasz B: Felveheti, de adót kell utána fizetni. Válasz C: Csak tőkével együtt veheti fel és adóköteles.

14 Az egészségpénztárak pénzbeli szolgáltatása lehet Válasz A: kiegészítő szakellátás. Válasz B: gyógyszerek. Válasz C: egyéni egészségvédelmi programok. Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után milyen időszakonként veheti fel pénze egy részét vagy egészét adómentesen? Válasz A: 1 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Válasz B: 3 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Válasz C: 5 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Az egészségpénztári tagok a szolgáltatást mikor vehetik igénybe? Válasz A: Azonnal igénybe vehetik. Válasz B: 10 év várakozási időt követően vehetik igénybe. Válasz C: 3 év várakozási időt követően vehetik igénybe. Hány év a várakozási idő az önkéntes nyugdíjpénztárnál? Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a várakozási idő letelte után a pénzfelvétel következőképpen történhet: Válasz A: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 3 év. Válasz B: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 10 év. Válasz C: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 20 év. Válasz A: 3 évente 1 alkalommal lehet felvenni a hozamot adómentesen a számláról. Válasz B: Bármikor felvehető összeg, de adóköteles, évente 10%-kal csökkentve. Az egészségpénztárak természetbeni szolgáltatása lehet Válasz C: Minden évfordulón lehet felvenni pénzt maximum az egyenleg 50%-ig és az adómentes. Válasz A: gyógyszerek. Válasz B: gyógyászati segédeszközök. Válasz C: egyéni egészségvédelmi programok. Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható: Válasz A: egészség védelmét szolgáló programok szervezése. Válasz B: nyugdíjszolgáltatások. Válasz C: betegség miatti kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések az alábbiak szerint osztódnak Mi növeli a biztosító kockázatát járadékbiztosításnál? Válasz A: kétfelé: fedezeti tartalékba és a működési tartalékba. Válasz B: háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a likviditási tartalékba. Válasz C: háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a kockázati tartalékba. Válasz A: Ha az ügyfél valóságos életkoránál fiatalabbnak vallotta magát. Válasz B: Az ügyfél rossz egészségi állapota. Válasz C: Ha az ügyfél nem dohányzik. Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható: Válasz A: életjáradékszolgáltatások. Válasz B: gyógyüdülés. Válasz C: gyógyászati segédeszköz. Válassza ki a hamis választ! A biztosító a jogszabályban meghatározott feltételekkel - végezhet Válasz A: pénztári tagtoborzást. Válasz B: pénzügyi lízinget. Válasz C: bankügynöki tevékenységet. Válassza ki a helyes választ! Miként kapcsolódhat a nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz biztosítási szolgáltatás? Az alábbiak közül melyik nem tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának? Válasz A: A nyugdíjpénztár unit-linked biztosításokba fekteti a tag befizetéseit. Válasz B: A fedezeti tartalék terhére az ügyfél jogosult kedvezményes lakásbiztosítást kötni a nyugdíjpénztárral szerződött biztosítóval. Válasz C: A nyugdíjpénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét biztosítótól történő járadékvásárlással is teljesítheti. Válasz A: Megtakarítási hajlam növekedése. Válasz B: Tulajdonosi kapcsolatok kialakulása a bankok és biztosító között. Az értékpapírok, a biztosítás vásárlása, az önkéntes nyugdíjjellegű megtakarítások az alábbiak közül milyen jellegű befektetéseknek minősülnek? Válasz C: Az MNB elvárásai. Válasz A: Reál befektetésnek. Válasz B: Humán befektetésnek. Válasz C: Pénzügyi befektetésnek. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e független biztosításközvetítő banki termékeket? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válasz C: Igen, a Hitelintézeti törvényben meghatározott feltételekkel. Válassza ki a helyes választ! Az alábbiak közül melyik banki termékhez nem szokásos biztosítási terméket kapcsolni? Válasz A: Lakáshitel. Válasz B: Bankgarancia. Válasz C: Bankkártya. Válassza ki a helyes állítást! Válasz A: Pénztári szolgáltatásokhoz soha nem kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. Válasz B: Csak az egészségpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. Válasz C: A nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás.

15 Az alábbiak közül melyik tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának? Válasz A: A biztosítási jogszabályok növekvő komplexitása. Válasz B: A banki és biztosítási termékek azonos árazási struktúrája. Válasz C: A többes (átfogó) pénzügyi szolgáltatások előtérbe kerülése. Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan pénzügyi termék, amelynél a biztosító a biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből álló - eszközállományokba helyezi befektetés céljából. Válasz A: Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Válasz B: Lekötött betét. Válasz C: Befektetési jegy. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító banki termékeket? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válasz C: Igen, az MNB engedélyével. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket? Válasz C: Igen, az MNB engedélyével. Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Az ügyfél lakáshitelt vesz fel új lakása megvásárlásához. Az alábbiak közül melyik biztosítási terméket ajánlja számára ennek kapcsán elsősorban? Válasz C: Igen, a Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló Válasz A: Jogvédelmi biztosítás. Válasz B: Egyéni balesetbiztosítás. Válasz C: Hitelfedezeti életbiztosítás. Mire terjed ki a függő ügynök közvetítői tevékenysége? Válasz A: Egy biztosító kizárólag egy termékének a közvetítésére. Válasz B: Több biztosító egymással versengő termékeinek közvetítésére bizonyos feltételek fennállása esetén. Válasz C: Több biztosító egymással nem versengő termékeinek közvetítésére. Válasz D: Mindhárom előbbi eset igaz. Főtevékenységként függő biztosításközvetítői tevékenységet végző terjesztheti-e több biztosító termékeit? Válasz A: Igen, de csak az egymással nem versengő termékeket. Válasz B: Igen, a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével. Melyik hagyományos életbiztosítási termék kapcsolódik általában bankkártyához? Válasz C: Nem. Válasz A: Kockázati. Válasz B: Vegyes. Válasz C: Egész életre szóló (whole life). A bankkártyához mely biztosítás kapcsolódhat? Válasz A: Kezesi biztosítás. Válasz B: Hitelbiztosítás. Válasz C: Utasbiztosítás. Válassza ki a helyes választ! Biztosító egyesületet Válasz A: kizárólag természetes személyek alapíthatnak. Válasz B: legalább 15 tag alapíthat. Mikor szűnt meg a biztosítási monopólium Magyarországon? Válasz C: természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei alapíthatnak. Válasz A: 1990-ben. Válasz B: 1986-ban. Válasz C: 1956-ban. Melyek a közvetlen értékesítési csatornák fajtái? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Direkt marketing, ügyfélszolgálati iroda, biztosítási ügynök. Válasz B: Direkt marketing, telefon, Internet, ügyfélszolgálati iroda. Válasz C: Direkt marketing, telefon, biztosítási ügynök, ügyfélszolgálati iroda. Mit jelent a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény fogalmi rendszerében a harmadik ország? Válasz A: Európai Unió tagállamát. Válasz B: Olyan országot, mely nem tagja az Európai Uniónak. Válasz C: Fejlődő országot. Működhet-e harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe Magyarország területén? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Melyik nem tartozik a biztosító egyesület jellemzői közé? Válasz C: Igen, de kizárólag szövetkezeti formában. Válasz A: Önkéntesen létrehozott. Válasz B: Nyereségérdekeltség, mint elsődleges cél. Válasz C: Kölcsönösségen alapuló szervezet.

16 Mi a közvetlen értékesítési csatornák célja? Válasz A: Az ügyfélkör személyes közbenjárás eredményeként való kiépítése. Válasz B: Az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása. Biztosítók mely szervezeti formájára igaz az alábbi meghatározás? Önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi elven működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében nyújt szolgáltatást. Válasz C: Jelentős piaci részesedés szerzése költségcsökkentés és minél szélesebb ügyfélkör gyors elérése mellett. Válasz A: Biztosító egyesület. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Biztosító részvénytársaság. A biztosító értékesítési csatornáinak mely csoportjába sorolható az ügyfélszolgálati iroda működtetése? Válasz A: Direkt marketing. Válasz B: Közvetlen értékesítés. Válasz C: Közvetett értékesítés. Az alábbi állítások közül melyik állítás igaz a biztosítókra? Válasz A: Minden biztosító minden biztosítási ágban tevékenykedhet. Válasz B: A biztosító csak abban a biztosítási ágban tevékenykedhet, amelyre a Magyar Nemzeti Bank tevékenységi engedélye felhatalmazza. Melyek a biztosító közvetett értékesítési csatornái? Válassza ki a helyes választ! Válasz C: Egyetlen biztosító sem tevékenykedhet minden biztosítási ágban. Válasz A: Függő és független biztosításközvetítők. Válasz B: Telefon és Internet. Válasz C: Függő biztosításközvetítők és a biztosítási ügynökök. Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna nem tartozik a közvetlen értékesítési csatornák csoportjába? Válasz A: Telefon. Válasz B: Internet. Válasz C: Biztosítási ügynök. Alapítható-e biztosító Magyarország területén egyesületi formában? Válasz A: Igen, de legalább 10 tag szükséges hozzá. Válasz B: Igen, de legalább 5 tag szükséges hozzá. Az alábbiak közül melyik társasági formában NEM alapítható biztosító társaság? Válasz C: Nem. Válasz A: Részvénytársaság. Válasz B: Egyesület. Válasz C: Korlátolt felelősségű társaság. Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szövetkezet alapításához legalább: Válasz A: 5 tag szükséges. Válasz B: 10 tag szükséges. Válasz C: 15 tag szükséges. Milyen formában alapítható biztosító az alábbiak közül? Válasz A: Betéti társaság. Válasz B: Részvénytársaság. Válasz C: Korlátolt felelősségű társaság. A biztosítók mely szervezeti formában való alapításának nem feltétele legalább 10 tag megléte? Válasz A: Biztosító egyesület. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Végezhet-e biztosító részvénytársaság teljes körűen biztosítási tevékenységet? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, feltétel nélkül. Válasz C: Igen, az engedélyezett biztosítási ágon belül. Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna tartozik a közvetett értékesítési csatornák csoportjába? Válasz A: Többes ügynök. Válasz B: Telefon. Válasz C: Ügyfélszolgálati iroda. Mi a lényege az Internet, mint közvetlen értékesítési csatorna alkalmazásának? Magyarország területén milyen formában létesíthető biztosító? Válasz A: A biztosító közvetlenül elektronikus levél útján keresi meg az ügyfelet biztosításkötés céljából. Válasz B: Az ügyfelek közvetlenül tájékozódhatnak az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási idejéről. Válasz C: Az érdeklődő a biztosító honlapján közvetlenül köthet biztosítási szerződést. Válasz A: Részvénytársaság, betéti társaság, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. A biztosító milyen tevékenység végzésére jogosult? Válasz B: Részvénytársaság, betéti társaság, szövetkezet, egyesület. Válasz C: Részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Válasz A: Biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére. Válasz B: Biztosítási és más üzletszerű tevékenység végzésére. Válasz C: Bármilyen üzletszerű tevékenység végzésére. Ki végezhet biztosítási tevékenységet? Válasz A: Kizárólag biztosító. Válasz B: Biztosító és független biztosításközvetítő. Válasz C: Biztosító és független biztosításközvetítő, amennyiben a biztosító megbízásából jár el.

17 Alapítható-e biztosító Magyarország területén szövetkezeti formában? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Igen, de legfeljebb 10 taggal. Válasz B: Igen, de legalább 10 taggal. Az alábbiak közül a biztosítók mely szervezeti formában való alapításának feltétele legalább 10 tag megléte? Válasz C: Igen, de csak 10 taggal. Válasz A: Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Biztosító részvénytársaság. Az alábbiak közül melyik nem feltétele a biztosító egyesületi formában történő alapításának? Válasz A: A részjegyek névértéke legalább 10 ezer forint legyen. Válasz B: Kizárólag tagoknak nyújt szolgáltatást. Válasz C: Tagsági hozzájárulás befizetése. Milyen értékesítési csatornákat különböztetünk meg? Válasz A: Közvetlen közvetett. Válasz B: Közvetítő nem közvetítő. Válasz C: Direkt on-line. Az alábbiak közül mi nem minősül biztosítással közvetlenül összefüggő tevékenységnek? Válasz A: Hitelközvetítés. Válasz B: Biztosításközvetítés. Válasz C: Vagyonkezelés. Válassza ki a helyes választ! Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe Válasz A: az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti. Válasz B: az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezheti. Válasz C: Magyarország területén biztosítási tevékenységet nem végezhet. Alapítható-e biztosító Magyarország területén részvénytársasági formában? Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak nyilvánosan működő részvénytársasági formában. Válasz C: Nem. Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező biztosító a tevékenységét Magyarország területén mikor végezheti határon átnyúló szolgáltatás formájában? Válasz A: Akkor, ha erre saját tagállamában jogosult. Válasz B: A Magyar Nemzeti Bank engedélyével. Az értékesítési csatornák mely csoportjára jellemző az alábbi állítás? A biztosító és az ügyfél között van egy közvetítő, aki az eredményes értékesítési munka jutalmául jutalékot kap a biztosítótól. Válasz C: Csak fióktelep útján. Válasz A: Ügyfélszolgálati irodára, mint értékesítési csatornára. Válasz B: Közvetett értékesítési csatornákra Válasz C: Közvetlen értékesítési csatornákra. Biztosítóegyesülettel kötött szerződésben a szerződő fél csak a biztosítóegyesület tagja lehet. Váasz A: Igaz. A biztosító tevékenységének megkezdéséhez a MABISZ engedélye szükséges. A bank értékesíthet biztosítási terméket. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya nem terjed ki a felosztó-kirovó módszer alapján működő rendszerekre. Mely formában nem lehetséges biztosítási tevékenységet végezni? Válasz A: Részvénytársaság. Válasz B: Korlátolt felelősségű társaság. Válasz C: Egyesület. Melyik állítás felel meg a szektorális zártság követelményének? Válasz A: A biztosító végezhet minden pénzügyi tevékenységet, de ipari tevékenységet nem folytathat. Válasz B: A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. Válasz C: Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet. Nem- életbiztosítási tevékenységre melyik állítás igaz? A biztosító egyesület A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza Válasz A: A törvény értelmében újonnan alapított biztosító végezhet élet és nem élet-biztosítási tevékenységet is. Válasz B: A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. Válasz C: Nem életbiztosítási tevékenységet csak kompozit-, vagy nem életbiztosító végezhet. Válasz A: kizárólag tagjai részére nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz B: a tagjai részére és más személyek részére is nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz C: az összeférhetetlenségi szabályok miatt a tagjainak nem nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz A: a biztosítási szerződés létrejöttének, megszűnésének, módosításának legfontosabb szabályait. Válasz B: a biztosító mentesülésének szabályait. Válasz C: a biztosítási piac szereplőinek piacra lépési és működési feltételeit.

18 Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya? Válasz A: A belföldön folytatott biztosítási és az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre. Válasz B: A társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz C: Az állami exporthitel biztosítási tevékenységre. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya az alábbiak közül mely tevékenységre terjed ki? Válasz A: Társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz B: Külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe által folytatott tevékenységre. Válasz C: Külföldiek által külföldi biztosítóval kötött szerződésekre. Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya? Válasz A: A biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói tevékenységre. Válasz B: A társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz C: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére. A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat a következőkről: Válasz A: A szerződés megkötése után milyen összegű jutalékot kap. Válasz B: Végez-e határon átnyúló szolgáltatást. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya mely tevékenységekre terjed ki az alább felsoroltak közül? Válasz C: Függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el. Válasz A: A biztosításközvetítői tevékenységre. Válasz B: A felosztó-kirovó rendszerben működő veszélyközösségekre. Válasz C: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére Harmadik országbeli biztosító mely tevékenységet végezheti Magyarországon az alábbiak közül anélkül, hogy letelepedne? Válasz A: Életbiztosítások értékesítése. Válasz B: Utasbiztosítások értékesítése. Válasz C: Viszontbiztosítási tevékenység. Melyik állítás igaz a határon átnyúló szolgáltatásokra? Az alábbiak közül mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Bármelyik Európában működő biztosító végezhet másik európai államban ilyen szolgáltatást. Válasz B: Minden, Európai Unión belüli tagállam végezhet egy másik tagállamban ilyen szolgáltatást. Válasz C: Bármelyik harmadik országban működő biztosító végezhet más államban ilyen szolgáltatást. Válasz A: Biztosítási szerződés megkötésének elősegítése. Válasz B: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység. Válasz C: Biztosítási termék ajánlása. A függő biztosításközvetítő milyen jogviszonyban jogosult biztosítási szerződést közvetíteni? Válasz A: Biztosítóval fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján. Válasz B: Ügyféllel fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján. Válasz C: Kizárólag munkaviszonyban. Melyik állítás igaz? Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek? Válasz A: Alkusz végezhet többes ügynöki tevékenységet, de többes ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet. Válasz B: Többes ügynök végezhet alkuszi tevékenységet, de alkusz nem végezhet többes ügynöki tevékenységet. Válasz C: Többes ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz többes ügynöki tevékenységet. Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: ügynök. Válassza ki a helyes állítást! Válasz A: Az alkusz az ügyfél megbízásából jár el. Válasz B: A többes ügynök az ügyfél megbízásából jár el. Válasz C: A többes ügynök és az alkusz mindig a biztosító megbízásából jár el. Az alábbiak közül ki az, aki kizárólag egy biztosító megbízásából végezheti a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Szaktanácsadó. Jogosult-e az ügynök biztosítási szerződést a biztosító megbízása alapján közvetíteni? Válasz A: Nem, mert biztosítási szerződést ügynök csak a biztosítóval fennálló munkaviszonyban közvetíthet. Válasz B: Nem, mert ügynök biztosítási szerződést csak az ügyfél megbízása alapján közvetíthet. Válasz C: Igen. Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Mindkettő. Melyik ügynökre igaz az az állítás, hogy a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján jogosult a biztosító nevében kötvényt kiállítani? Válasz A: A vezérügynökre. Válasz B: A többes ügynökre. Válasz C: ügynökre. Melyik állítás igaz? A többes ügynök Válasz A: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti. Válasz B: kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak valamennyi termékét közvetíti. Válasz C: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok nem versengő termékeit közvetíti.

19 Az alábbiak közül melyik biztosításközvetítő jár el az ügyfél megbízásából? Válasz A: A többes ügynök. Válasz B: A vezérügynök. Válasz C: Az alkusz. Az alábbiak közül kinek az eljárásáért felel a biztosító? Válasz A: Az Ügynök. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Az alkusz. Jogosult-e az alkusz a biztosítási szerződés megkötésére? Válasz A: Igen, az ügyfél képviseletében. Válasz B: Igen, a biztosító képviseletében. Válasz C: Nem. Kinek a megbízásából járhat el a többes ügynök? Válasz A: Az ügyfél megbízásából. Válasz B: Kizárólag egy biztosító megbízásából. Válasz C: Több biztosító megbízásából. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény alapján a biztosításközvetítők mely két fő csoportját különböztetjük meg? Válasz A: Függő és független biztosításközvetítő. Válasz B: Alkusz és többes ügynök. Válasz C: ügynök és többes ügynök. Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából is végezheti a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Alkusz. Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából végzi a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Alkusz. Válasz C: Többes ügynök. Melyik állítás igaz? A vezérügynök Válassza ki a helyes megoldást! Melyik állítás nem igaz? Az alkusz Válasz A: egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére. Válasz B: több biztosító által felhatalmazott olyan ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére. Válasz C: egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására, de nem jogosult biztosítási díj átvételére. Válasz A: A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban semmilyen esetben nem jogosult. Válasz B: A többes ügynök tevékenysége nem terjedhet ki a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult. Válasz C: A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére. Válasz A: jogosult a biztosítási díj átvételére a biztosító ez irányuló hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából. Válasz B: eljárásáért a biztosító felelősséggel tartozik. Válasz C: önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel. Ki végzi a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Alkusz. Válasz C: Többes ügynök. Az alkuszi tevékenység felsőfokú végzettséghez kötött. Az alábbiak közül ki az, aki nem végezheti több biztosító megbízásából a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Többes ügynök. Válassza ki a helyes választ! A függő biztosításközvetítő Válasz A: biztosító megbízásából jár el. Válasz B: az ügyfél megbízásából jár el. Válasz C: a maga nevében jár el. Az alábbiak közül melyik minősül függő biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: ügynök. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Mindkettő. Ki végezheti a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül? Válasz A: Szaktanácsadó. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Többes ügynök. Milyen biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, feltéve hogy az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át? Válasz A: Független biztosításközvetítő. Válasz B: Nem minősül biztosításközvetítőnek. Válasz C: Függő biztosításközvetítő.

20 Ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet? Válasz A: Ügynök, többes ügynök, vezérügynök, alkusz. Válasz B: ügynök, többes ügynök és biztosítási szaktanácsadó. Válasz C: Kizárólag az ügynök és a többes ügynök. Ki nem végezheti biztosításközvetítői tevékenységét a biztosító megbízásából az alábbiak közül? Válasz A: Többes ügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Alkusz. Függő ügynöknek minősül-e a biztosításközvetítő akkor, ha az egyik biztosítónál casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékeket közvetít, míg a másik biztosítónak életbiztosítási terméket? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem, mert függő ügynök csak egy biztosító termékeit közvetítheti. Válasz C: Igen, de csak a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével. A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő a biztosítóval létesített megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, nem jogosult viszont az ajánlat elfogadására, mely a biztosító hatáskörébe tartozik. Megbízotti minőségben károkozásáért a biztosító felelős. Mely biztosításközvetítőre igaz az állítás? Válasz A: Az alkuszra. Válasz B: A vezérügynökre. Válasz C: A függő ügynökre. A vezérügynök hány biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban? Válasz A: Egy biztosítóval. Válasz B: Több biztosítóval. Melyik a helyes állítás? Válasz C: Több biztosítóval, ha azok egymással nem versengő termékeit közvetíti. Válasz A: Alkusz végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet. Válasz B: Ügynök végezhet alkuszi, de alkusz nem végezhet ügynöki tevékenységet. Válasz C: Ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz ügynöki tevékenységet. Az alábbiak közül mi minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Kizárólag a biztosítási termék ismertetése, ajánlása, és az ezzel kapcsolatos felvilágosítás nyújtása. Válasz B: A biztosítási szerződés biztosító nevében való megkötése. A függő biztosításközvetítő az ügyfél nevében jár el. Válasz C: Biztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. Melyik állítás nem igaz? Az alkusz Válasz A: önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel. Válasz B: jogosult a biztosítási díj átvételére. Válasz C: az ügyfél megbízásából jár el. Válasz D: egy biztosítótársaság termékeit értékesítheti. Melyik állítás igaz? A függő ügynök Melyik állítás igaz? A vezérügynök Válasz A: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetítheti. Válasz B: egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak egy vagy több termékét közvetítheti. Válasz C: kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak csak egy termékét közvetítheti. Válasz A: több biztosítóval állhat jogviszonyban. Válasz B: független biztosításközvetítő. Válasz C: függő biztosításközvetítő. Mely jogszabály határozza meg a biztosításközvetítői tevékenységet? Válasz A: Gazdasági társaságokról szóló törvény Válasz B: Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény Válasz C: Polgári Törvénykönyv A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint mely tevékenység nem biztosításközvetítői tevékenység? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Biztosítási szerződések adatainak rögzítése, karbantartása a biztosító rendszerében. Válasz C: Biztosítási szerződések megkötése. Mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Biztosítási szerződések megkötése. Válasz C: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység. Mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Közreműködés a követelések behajtásában. Válasz C: Biztosítási szerződések megkötése. Mely tevékenység minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Közreműködés a követelések behajtásában. Válasz C: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA ÁLTAL KEZELT CONCORDE HOLD EURO ALAPOK ALAPJA KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 16. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

Access Aranypillér Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008.

Access Aranypillér Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008. Access Aranypillér Nyíltvégű Befektetési Alap Befektetési Alap megnevezése Access Aranypillér Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Access Aranypillér Nyíltvégű Befektetési Alap a tőkepiacról szóló 2001.

Részletesebben

ACCORDE SELECTION RÉSZVÉNY ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA

ACCORDE SELECTION RÉSZVÉNY ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA ACCORDE SELECTION RÉSZVÉNY ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Accorde Alapkezelő Zrt. (Székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50.) Forgalmazó: Concorde Értékpapír Zrt. (Székhely: 1123

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA ÁLTAL KEZELT CONCORDE 2000 NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2012. november 28. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 3 A BEFEKTETÉSI ALAPRA

Részletesebben

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. Értékpapír- és tőzsdejog I. Értékpapír Az értékpapír lényege Az értékpapírok

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA AEGON ISTANBULL RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA ALAPKEZELŐ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. (1091 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 1.) FORGALMAZÓ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ

Részletesebben

K&H dollár négyes származtatott nyíltvégű befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-4/2015.

K&H dollár négyes származtatott nyíltvégű befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-4/2015. A K&H dollár négyes származtatott nyíltvégű befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-4/2015. Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő

Részletesebben

MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap

MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap ÁTALAKULÁSI TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056

Részletesebben

Az OTP Dupla Fix II. Nyíltvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Dupla Fix II. Nyíltvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Dupla Fix II. Nyíltvégű Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2013. november Hatályos:2013.12.11.. 1 TÁJÉKOZTATÓ TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI...

Részletesebben

TAKARÉK FHB APOLLO SZÁRMAZTATOTT RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP

TAKARÉK FHB APOLLO SZÁRMAZTATOTT RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP DIÓFA ALAPKEZELŐ ZRT. TAKARÉK FHB APOLLO SZÁRMAZTATOTT RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP Tájékoztató és kezelési szabályzat Közzétéve: 2015. december 7. Hatályos: 2015. december 7. Tartalom Tájékoztató...12 A

Részletesebben

Budapest Euró Rövid Kötvény Alap TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Budapest Euró Rövid Kötvény Alap TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Budapest Euró Rövid Kötvény Alap TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. (Székhely: 1138 Budapest, Váci út 193.) Forgalmazó: Budapest Bank Zrt. (Székhely: 1138 Budapest,

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA ÁLTAL KEZELT PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2014. szeptember 16. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 7 I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1.

ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1. Az ERSTE TARTÓS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP 1. kezelési szabályzata Alapkezelő: Letétkezelő: Forgalmazó: Erste Alapkezelő Zrt. ERSTE Bank Hungary NyRT. Erste Befektetési Zrt. Hatályba

Részletesebben

MKB Bázis Nyíltvégű Befektetési Alap

MKB Bázis Nyíltvégű Befektetési Alap MKB Bázis Nyíltvégű Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ ABSZOLÚT HOZAMÚ KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP

ERSTE NYÍLTVÉGŰ ABSZOLÚT HOZAMÚ KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ ABSZOLÚT HOZAMÚ KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP tájékoztatója Alapkezelő: Erste Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: Erste Bank Hungary Zrt. Forgalmazó: Erste Befektetési Zrt. Lajstromozási száma:

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA tájékoztatója Alapkezelő: Erste Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: Erste Bank Hungary Zrt. Forgalmazó: Erste Befektetési Zrt. Lajstromozási száma: 1111-439 Hatályba lépés: 2015.08.10.

Részletesebben

Üzletszabályzat 1. sz. melléklet: Értékelési hirdetmény

Üzletszabályzat 1. sz. melléklet: Értékelési hirdetmény Üzletszabályzat 1. sz. melléklet: Értékelési hirdetmény Bevezető rendelkezések Hatálybalépés dátuma: 2015-05-14 1. Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza azokra a Pénzügyi eszközökre és Pénzeszközökre

Részletesebben

Az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Alapkezelő: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: Könyvvizsgáló: OTP Bank Nyrt. Deloitte Könyvvizsgáló

Részletesebben

A BUDAPEST ÁLLAMPAPÍR ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A BUDAPEST ÁLLAMPAPÍR ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA A BUDAPEST ÁLLAMPAPÍR ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. (Székhely: 1138 Budapest, Váci út 193.) Forgalmazó: Budapest Bank Zrt. (Székhely: 1138 Budapest, Váci

Részletesebben

K&H unió alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA

K&H unió alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA A K&H unió alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-539/2015. Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

ÁLTAL KEZELT CONCORDE RUBICON SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.

ÁLTAL KEZELT CONCORDE RUBICON SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50. ÁLTAL KEZELT CONCORDE RUBICON SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2015. augusztus 19. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I.

Részletesebben

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A jelen Üzletszabályzat 2014. augusztus 8. napjától hatályos. AZ ÜZLETSZABÁLYZATBAN HASZNÁLT FOGALMAK Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon

Részletesebben

ERSTE MEGTAKARÍTÁSI PLUSZ ALAPOK ALAPJA

ERSTE MEGTAKARÍTÁSI PLUSZ ALAPOK ALAPJA AZ ERSTE MEGTAKARÍTÁSI PLUSZ ALAPOK ALAPJA tájékoztatója Alapkezelő: Erste Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: Erste Bank Hungary Nyrt. Forgalmazó: Erste Befektetési Zrt. Lajstromozási száma: 1111-224 Hatályba

Részletesebben

K&H euró nemzetközi vegyes alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA

K&H euró nemzetközi vegyes alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA A K&H euró nemzetközi vegyes alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-515/2015. Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen

Részletesebben

ÁLTAL KEZELT CONCORDE HOLD EURO ALAPOK ALAPJA TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2014. november 14.

ÁLTAL KEZELT CONCORDE HOLD EURO ALAPOK ALAPJA TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2014. november 14. ÁLTAL KEZELT CONCORDE HOLD EURO ALAPOK ALAPJA TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2014. november 14. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

Kezelési Szabályzata

Kezelési Szabályzata ÁLTAL KEZELT CONCORDE MAX EURO SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP Kezelési Szabályzata Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2016. május 02. Tartalomjegyzék I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

K&H nyersanyag alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA

K&H nyersanyag alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA A K&H nyersanyag alapok nyíltvégű befektetési alapja TÁJÉKOZTATÓJA a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-390/2014. Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt.

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Alaptájékoztató A K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Budapest, 2009. május 4. Az Alaptájékoztató PSZÁF engedély száma: EN-III/KK-1/2009.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓJA CONCORDE RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. szeptember 5.

TÁJÉKOZTATÓJA CONCORDE RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. szeptember 5. ÁLTAL KEZELT CONCORDE RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. szeptember 5. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

Az OTP Szinergia VII. Tőkevédett Zártvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Szinergia VII. Tőkevédett Zártvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az OTP Szinergia VII. Tőkevédett Zártvégű Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az MNB nyilvános forgalomba hozatali engedélyének száma: H-KE-III-667/2014 Kelte: 2014.11.11. Az Alap lajstromszáma:

Részletesebben

ÁLTAL KEZELT PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.

ÁLTAL KEZELT PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50. ÁLTAL KEZELT PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2016. január 12. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

Az OTP Dollár Pénzpiaci Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Dollár Pénzpiaci Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Dollár Pénzpiaci Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2015. február Az Alap Felügyeleti engedélyének száma: III/110.177-1/2001 Kelte:2001.12.18. Hatályos:2015.02.12.

Részletesebben

Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési

Részletesebben

Az OTP Klímaváltozás 130/30 Részvény Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Klímaváltozás 130/30 Részvény Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Klímaváltozás 130/30 Részvény Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2013. december Az Alap Felügyeleti engedélyének száma: E-III/110.599/2007 Kelte: 2007. december 20.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához. Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt.

TÁJÉKOZTATÓ. Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához. Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. TÁJÉKOZTATÓ az Aberdeen Diversified Growth Alapok Alapja Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. Forgalmazó: UniCredit Bank

Részletesebben

MKB Medicina Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap

MKB Medicina Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Medicina Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest,

Részletesebben

K&H hazai deviza kötvény zártvégű forint alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA

K&H hazai deviza kötvény zártvégű forint alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA A KEZELÉSI SZABÁLYZATA a Magyar Nemzeti Bank által kiadott határozat száma: H-KE-III-207/2015. Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1095 Budapest, Lechner Ödön fasor

Részletesebben

ÁLTAL KEZELT CONCORDE COLUMBUS GLOBÁLIS ÉRTÉKALAPÚ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA

ÁLTAL KEZELT CONCORDE COLUMBUS GLOBÁLIS ÉRTÉKALAPÚ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÁLTAL KEZELT CONCORDE COLUMBUS GLOBÁLIS ÉRTÉKALAPÚ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2016. január 12. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK...

Részletesebben

CHRONO Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap

CHRONO Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT ACCESS BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9. Verzió: v.2 Hatályos (Közzététel napja):2014.03.14. MNB határozat száma, dátuma: H-KE-III-221/2014. 2014.03.14. A

Részletesebben

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Szabályzat száma: JOG-001/2014. Jóváhagyó határozat száma: 14/2016 (2016.03.25.) számú Igazgatósági Határozat Hatályos:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 30.

TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 30. A CONCORDE HOZAMFIZETŐ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 30. *Az Alap kockázati szintje eltér a szokásostól! Az Alap teljes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓJA CONCORDE-VM ABSZOLÚT SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.

TÁJÉKOZTATÓJA CONCORDE-VM ABSZOLÚT SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50. ÁLTAL KEZELT CONCORDE-VM ABSZOLÚT SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2016. január 28. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I.

Részletesebben

ÁLTAL KEZELT. Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alap. Tájékoztatója

ÁLTAL KEZELT. Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alap. Tájékoztatója ÁLTAL KEZELT Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alap Tájékoztatója Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2016. május 24. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I.

Részletesebben

CONCORDE CAM2 ALAPOK ALAPJA

CONCORDE CAM2 ALAPOK ALAPJA ÁLTAL KEZELT CONCORDE CAM2 ALAPOK ALAPJA TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2014. február 25. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ

Részletesebben

1. számú melléklet A Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA Magyar Nemzeti Bank engedélyének száma: H-KE-III-927/2015. Dátuma: 2015. október hónap 29. 1 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

AREAL NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP

AREAL NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZAT AREAL NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP ACCESS BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9. Verzió: v.1 Hatályos: 2016. 05. 13. MNB határozat száma: H-KE-III-469/2016.

Részletesebben

Az OTP Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra Értékpapír Alapok Alapja. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra Értékpapír Alapok Alapja. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra Értékpapír Alapok Alapja Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2013. december Az Alap Felügyeleti engedélyének száma: E-III/110.644/2008.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az ACCESS Ingatlan Nyíltvégű Befektetési Alap 2011. évi Éves beszámolójához Az Access Ingatlan Befektetési Alap 2011. december 31-i mérleg szerinti Saját tőkéje (nettó eszközértéke)

Részletesebben

Az OTP Reál Fókusz III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Reál Fókusz III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az OTP Reál Fókusz III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési

Részletesebben

MKB Ötvözet Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap

MKB Ötvözet Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Ötvözet Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. K&H háromszor fizető 13 származtatott zártvégű alap

TÁJÉKOZTATÓ. K&H háromszor fizető 13 származtatott zártvégű alap TÁJÉKOZTATÓ a K&H háromszor fizető 13 származtatott zártvégű alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalához a Tájékoztatót jóváhagyó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott határozat száma:

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/9

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/9 CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2011 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése: CIB Ingatlan

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap TÁJÉKOZTATÓ a K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalához Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: H-KE-III-173/2012.

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ számú törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 0 2013. évi törvény a Magyar Nemzeti Bankról Az Országgyűlés

Részletesebben

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hozamlépcső 2 származtatott zártvégű alap

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hozamlépcső 2 származtatott zártvégű alap TÁJÉKOZTATÓ a K&H hozamlépcső 2 származtatott zártvégű alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalához a Magyar Nemzeti Bank által kiadott engedély száma: H-KE-III-236/2014. Alapkezelő: K&H Befektetési

Részletesebben

Befektetési alapok működése, jogszabályi háttere. Erős Gergely Péter, szenior menedzser 2014.december.

Befektetési alapok működése, jogszabályi háttere. Erős Gergely Péter, szenior menedzser 2014.december. Befektetési alapok működése, jogszabályi háttere Erős Gergely Péter, szenior menedzser 2014.december. Tematika Jogszabályi háttér és annak változásai Alap definíciója, alapok típusai Alap működése, fontosabb

Részletesebben

LOGO CLIENT. Befektetési alapok könyvvizsgálata. 2012. október 16.

LOGO CLIENT. Befektetési alapok könyvvizsgálata. 2012. október 16. LOGO CLIENT Befektetési alapok könyvvizsgálata 2012. október 16.. Befektetési alapok és alapkezelők legfontosabb adatai Megnevezés 2009. 12. 31. 2010. 12. 31. 2011. 12. 31. 2012. 03. 31. 2012. 06. 30.

Részletesebben

Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2013. december Az Alap Felügyeleti engedélyének száma: E-III/110.463/2006 Kelte: 2006. november

Részletesebben

K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA

K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA A K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap elnevezésű, nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély

Részletesebben

Az OTP Rio 2014 Hozamvédett Zártvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Rio 2014 Hozamvédett Zártvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az OTP Rio 2014 Hozamvédett Zártvégű Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az MNB nyilvános forgalomba hozatali engedélyének száma: H-KE-III-392/2014 Kelte: 2014.05.28. Az Alap lajstromszáma: 1112-340

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest US95 Plusz Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest US95 Plusz Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest US95 Plusz Alap Alapadatok Rövid neve Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest US95 Plusz Alap Alternatív befektetési

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása

Részletesebben

SBERBANK PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP

SBERBANK PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP SBERBANK PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Tájékoztató és Kezelési szabályzat Alapkezelő: Generali Alapkezelő Zrt. (Székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) Forgalmazó: Sberbank Magyarország Zrt. (Székhely:

Részletesebben

MKB Világháló Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap

MKB Világháló Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Világháló Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056

Részletesebben

ÁLTAL KEZELT CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.

ÁLTAL KEZELT CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50. ÁLTAL KEZELT CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2015. május 28. Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 5 I. A BEFEKTETÉSI

Részletesebben

Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Planéta Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2013. május Az Alap PSZÁF engedélyének száma: III/110.533/2007.. Kelte: 2007.06.26. Hatályos:2013.05.24.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓJA A CONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt.

TÁJÉKOZTATÓJA A CONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. A CONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április TARTALOMJEGYZÉK TÁJÉKOZTATÓJA...

Részletesebben

EGYESÜLÉSI TÁJÉKOZTATÓJA

EGYESÜLÉSI TÁJÉKOZTATÓJA TAKARÉKINVEST TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP (2016.01.04. NAPJÁTÓL: TAKARÉKINVEST SZÁRMAZTATOTT NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP) MINT BEOLVADÓ ALAP ÉS A TAKARÉK FHB RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI

Részletesebben

ACCORDE PRÉMIUM ALAPOK ALAPJA TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA

ACCORDE PRÉMIUM ALAPOK ALAPJA TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA ACCORDE PRÉMIUM ALAPOK ALAPJA TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Accorde Alapkezelő Zrt. (Székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50.) Forgalmazó: Concorde Értékpapír Zrt. (Székhely: 1123

Részletesebben

Futureal 1 Ingatlanbefektetési Alap

Futureal 1 Ingatlanbefektetési Alap Nyilvántartásba vételének dátuma: 2004. április 28. Lajstrom száma: 1212-9 Éves jelentés 2006. 1. Befektetési alap megnevezése, típusa, futamideje Az Alap elnevezése: Futureal 1 Ingatlanbefektetési Alap

Részletesebben

Dialóg. 2012. - Május

Dialóg. 2012. - Május www.dialoginvestment.hu Dialóg Likviditási Befektetési Alap Ingatlanfejlesztő Részvény Alap Konvergencia Részvény Alap Octopus Származtatott Alap Maracana Alap Származtatott Deviza Alap EURO Származtatott

Részletesebben

Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési

Részletesebben

SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA. Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta.

SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA. Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta. A SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta. Érvényes: 2011. 12. 06. napjától Lakáshitel üzletszabályzat

Részletesebben

AZ OTP REÁL GLOBÁLIS IV. NYILVÁNOS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT ALAP 2014.01.01-2014.06.30. FÉLÉVES JELENTÉS

AZ OTP REÁL GLOBÁLIS IV. NYILVÁNOS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT ALAP 2014.01.01-2014.06.30. FÉLÉVES JELENTÉS AZ OTP REÁL GLOBÁLIS IV. NYILVÁNOS HOZAMVÉDETT ZÁRTVÉGŰ SZÁRMAZTATOTT ALAP 2014.01.01-2014.06.30. FÉLÉVES JELENTÉS 2014. augusztus 12. I. Az OTP REÁL GLOBÁLIS IV. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

Részletesebben

MKB Magaslat Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap

MKB Magaslat Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Magaslat Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest Bonitas Plus Alap

FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest Bonitas Plus Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2015 - Budapest Bonitas Plus Alap Alapadatok Elnevezés angolul Rövid neve Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az Alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap.

Részletesebben

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékei mögött álló eszközalapjainak befektetési politikája

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékei mögött álló eszközalapjainak befektetési politikája A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékei mögött álló eszközalapjainak befektetési politikája Hatályos: 2011. december 16-tól 1 A Befektetési politika általános,

Részletesebben

Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár. Választható portfolió szabályzata

Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár. Választható portfolió szabályzata Választható portfolió szabályzata A rendszer ötödik módosítását elfogadta a 2015. május 19-én megtartott küldöttközgyűlése a 9/2015. (V.19.) küldöttközgyűlési határozattal valamint a 2015. augusztus 11-én

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Érvénybe helyezve: 1992. szeptember 17-én az Igazgatóság által Utolsó módosítás: 2016.január 1. PILISVÖRÖSVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 1 I. ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A hitelintézet

Részletesebben

HIRDETMÉNY. O T P I N G A T L A N V I L Á G A l a p o k A l a p j a

HIRDETMÉNY. O T P I N G A T L A N V I L Á G A l a p o k A l a p j a HIRDETMÉNY Az alapkezelő, OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a forgalmazó, OTP Bank Nyrt. a MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának 2016. január 21-én kelt, H-KE-III-48/2016. sz. engedélye alapján

Részletesebben

Kezelési szabályzata

Kezelési szabályzata A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT CIB GYÓGYSZERGYÁRTÓK TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAPJA Kezelési szabályzata Hatályba lépés időpontja: 2015. június 22. Az Alap portfóliója származtatott terméket

Részletesebben

GENERALI TRIUMPH EURÓ ABSZOLÚT SZÁRMAZTATOTT ALAP

GENERALI TRIUMPH EURÓ ABSZOLÚT SZÁRMAZTATOTT ALAP GENERALI TRIUMPH EURÓ ABSZOLÚT SZÁRMAZTATOTT ALAP Tájékoztató és Kezelési szabályzat Alapkezelő: Generali Alapkezelő Zrt. Székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Részletesebben

Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalához

Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalához Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalához A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Nyilvántartásba

Részletesebben

Az OTP Orosz Részvény Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Orosz Részvény Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Az OTP Orosz Részvény Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2010. augusztus A PSZÁF engedélyének száma: EN-III/TTE-308/2010. Kelte: 2010.07.29.. i TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1. ÖSSZEFOGLALÁS...

Részletesebben

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank. Fe le lõs ki adó: dr. Simon András. 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu. ISBN 978-615-5318-00-9 (on-line)

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank. Fe le lõs ki adó: dr. Simon András. 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu. ISBN 978-615-5318-00-9 (on-line) MONETÁRIS STATISZTIKAI KÉZIKÖNYV 2012 MONETÁRIS STATISZTIKAI KÉZIKÖNYV 2012 Monetáris statisztikai kézikönyv 2012 A 2005-ben megjelent kiadványt 2012-ben átdolgozta: Bágyi Olga, Fülöp Zénó, Némethné Székely

Részletesebben

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2013. évi gazdálkodására vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló jelentés MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ

Részletesebben

PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS (Előtakarékossági Program - Rendszeres befizetés alapján történő portfóliókezeléshez)

PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS (Előtakarékossági Program - Rendszeres befizetés alapján történő portfóliókezeléshez) Ügyfélazonosító: PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZŐDÉS (Előtakarékossági Program - Rendszeres befizetés alapján történő portfóliókezeléshez) amely létrejött egyrészről az (székhelye: 1054. Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Éves jelentés. Magyar Posta Rövid Kötvény Alap 2015

Éves jelentés. Magyar Posta Rövid Kötvény Alap 2015 Éves jelentés Magyar Posta Rövid Kötvény Alap 2015 A jelen éves jelentést az Allianz Alapkezelő Zrt., mint az Magyar Posta Rövid Kötvény Alap (továbbiakban: az Alap) alapkezelője - a befektetési alapkezelőkről

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ A FÓKUSZ Takarékszövetkezet (székhelye: 6133 Jászszentlászló, Alkotmány u. 2/a., S.W.I.F.T. kódja: TAKBHUHB, cégjegyzékszáma: 03-02-000232,

Részletesebben

Az OTP Orosz Részvény Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Orosz Részvény Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Orosz Részvény Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2014. március Az Alap Felügyeleti engedélyének száma: EN-III/TTE-308/2010 Kelte: 2010.07.29. Hatályos:2014.05.07.

Részletesebben

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS. (szakmai ügyfél részére)

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS. (szakmai ügyfél részére) PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (szakmai ügyfél részére) amely létrejött egyrészről Nyugdíjpénztár cím: tevékenységi engedélyszám: adószám: e-mail cím: @ mint megbízó (a Megbízó ), másrészről a Concorde Alapkezelő

Részletesebben

2014.01.31 ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Maximum 1.000.000.000 össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala

2014.01.31 ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Maximum 1.000.000.000 össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala 2014.01.31 ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Maximum 1.000.000.000 össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala Az ERSTE 2013-2014. évi 100.000.000.000,- Ft keretösszegű

Részletesebben

TERMŐFÖLD FEDEZETE MELLETT NYÚJTOTT SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖNHÖZ

TERMŐFÖLD FEDEZETE MELLETT NYÚJTOTT SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖNHÖZ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Kölcsönszerződés száma:... TERMŐFÖLD FEDEZETE MELLETT NYÚJTOTT SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGKÖLCSÖNHÖZ amely létrejött egyrészről kölcsönt folyósító Szigetvári Takarékszövetkezet (székhely:

Részletesebben

Befektetési alapokkal kapcsolatos könyvvizsgálati módszertan

Befektetési alapokkal kapcsolatos könyvvizsgálati módszertan Befektetési alapokkal kapcsolatos könyvvizsgálati módszertan Tematika Alap definíciója, alapok típusai Alap működése, fontosabb résztvevők Jogszabályi háttér Könyvvizsgálati munkafolyamat Kérdések és válaszok

Részletesebben

Tájékoztató és Kezelési Szabályzat Tisztelt Befektető!

Tájékoztató és Kezelési Szabályzat Tisztelt Befektető! Tájékoztató és Kezelési Szabályzat Tisztelt Befektető! Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap Köszönjük, hogy megtakarításai értékének gyarapítása céljából a Pioneer Magyar Pénzpiaci Alapot választotta. Bízunk

Részletesebben