Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Átírás

1 Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? Válaszok Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott feltételek. Az alábbi típusú portfoliók közül melyik jár a legmagasabb kockázattal? Válasz A: A kiegyensúlyozott portfolió. Válasz B: A klasszikus portfolió Válasz C: A növekedési portfólió. Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek tartoznak az ún. pénzügyi eszközök közé? Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok. Hosszú távon az alábbiak közül milyen típusú befektetés várható hozama lehet nagyobb? Válasz A: A bankbetété. Válasz B: Az államkötvényé. Válasz C: A részvényé. Az alábbiak közül - az általános megítélés szerint - melyik tekinthető a legkockázatosabb befektetésnek? Válasz A: Az állampapír befektetési alap. Válasz B: A döntően részvényekbe fektető befektetési alap. Válasz C: A vállalati kötvényekbe fektető befektetési alap. Az alábbi meghatározások közül melyik igaz az ún. pénzügyi piac fogalmára? Válasz A: A pénzügyi piac a pénz előállításának helyszíne. Válasz B: A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne. Válasz C: A pénzügyi piac a megtakarítások keletkezésének helyszíne. Ha a különböző befektetési lehetőségeket a várható hozam szempontjából növekvő sorrendbe állítjuk, az alábbiak közül melyik a jó felsorolás? Válasz A: Részvény, kincstárjegy, bankbetét. Válasz B: Vállalati kötvény, államkötvény, bankbetét, részvény. Válasz C: Bankszámla követelés, államkötvény, vállalati kötvény, részvény. Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy nettó eszközértéke kiszámításának módját! Válasz A: A portfólió eszközértéke a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz B: A portfólió eszközértéke + a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz C: A portfólió eszközértéke + a befektetési alap összes követelése. Az alábbiak közül mit tekintünk a pénzügyi piac feladatának? Válasz A: A megtakarítások felhasználói és a megtakarítók közötti csere közvetítését. Válasz B: Az áruk és szolgáltatások felhasználók közötti elosztását. Válasz C: A direkt gazdaságirányítási rendszer működtetését. Az alábbi típusú portfóliók közül melyiket tekintik a legkevésbé kockázatosnak? Válasz A: A kiegyensúlyozott portfólió. Válasz B: A klasszikus portfólió. Válasz C: A növekedési portfólió. Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési alap hozamát! Mit értünk portfóliókezelés alatt? Válasz A: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegy tulajdonosok számára kifizetni köteles. Válasz B: Az alap tőkenövekményének azon fix része, amit a befektetési alapkezelő a forgalmazók részére a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kifizetni köteles. Válasz C: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a letétkezelő részére kifizetni köteles. Válasz A: A kockázatszétterítést. Válasz B: A kockázat porlasztását. Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy tulajdonosát megillető jogokat! Válasz C: Befektetési csomag létrehozását különböző pénzügyi eszközökből. Válasz A: A befektetési alap hozamából való részesedés. Válasz B: Az alapkezelőtől napi tájékoztatás kérése. Válasz C: Az alapkezelő felszámolása esetén extra hozam követelése. Az alábbiak közül melyikre hat közvetlenül a jegybanki alapkamat változása? Válasz A: A lekötött bankbetét kamatlábára. Válasz B: Az államkötvény árfolyamára. Válasz C: A részvény osztalékára. Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyik tartozik a polgári jog szempontjából a vagyontárgyak közé? Válasz A: A bankszámla. Válasz B: A biztosítási szerződés. Válasz C: Az ingatlan. Mikor jött létre Magyarországon az állampapírok ún. elsődleges forgalmazói rendszere? Válasz A: Közvetlenül a rendszerváltás után, januárjában. Válasz B: januárjában. Válasz C: A Budapesti Értéktőzsde alapítását követő 2. negyedévben.

2 Az általános szabályok szerint milyen időtávban gondolkodjon az, aki részvényekbe fektet? Az alábbiak közül melyik piac teszi lehetővé a befektetők tulajdonában lévő, korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét? Válasz A: Minél rövidebb időben, lehetőleg pár napban. Válasz B: Mivel a középtávú befektetésnél lehet a legnagyobb a hozam, így 1-5 éves időtávban. Válasz C: Hosszú távú befektetéseknél érdemes részvényekbe fektetni. Válasz A: A másodlagos értékpapírpiac. Válasz B: Az elsődleges értékpapírpiac. Válasz C: A Közös Piac. Az alábbiak közül mi a pénzügyi piac feladata? Mit tekintenek a részvénybefektetések előnyének? Válasz A: A pénzügyi piac feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A pénzügyi piac feladata a mezőgazdaságban keletkező megtakarított pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz C: A pénzügyi piac feladata a pénzügyi szektorban keletkező megtakarítások eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz A: Jelentős kockázattal jár. Válasz B: Fix kamatjövedelmet biztosít. Válasz C: Hosszabb távon magasabb hozam realizálható. Az adózással, a tartalékolással és a befektetésekkel kapcsolatos kérdésekben az alábbiak közül melyik jogterület szabályai a mérvadók? Válasz A: Pénzügyi jog. Válasz B: Polgári Törvénykönyv. Válasz C: Társasági jog. Minek nevezik azt a csomag -ot (eredetileg tárcá -t), amit az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú stb.) értékpapírokból és más pénzügyi eszközökből állítanak össze? Válasz A: Portfólió. Válasz B: Tőzsdeindex. Válasz C: Díjtartalék. Az alábbiak közül kik tartoznak a gazdaság alapvető nagy szereplői közé? Válasz A: A lakosság (háztartások). Válasz B: A vállalatok vagy más néven üzleti szektor. Válasz C: Mindkettő. A pénzügyi piac elsődleges feladata: Melyik szektorban bevételek az adók? Válasz A: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a bankokhoz, biztosítókhoz. Válasz C: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a lakossághoz. Válasz A: Állami szektorban. Válasz B: Lakossági szektorban. Válasz C: Vállalati szektorban. Mit fejez ki az ún. pozitív reálkamat? Válasz A: A ténylegesen kifizetett kamat nagyságát. Válasz B: A felkamatoztatott összeg vásárlóerejének a növekedését. Válasz C: A nominál kamat és az infláció különbségét. Az alábbiak közül mivel lehet leginkább csökkenteni a befektetés kockázatát? Válasz A: Azzal, ha csak egyfajta részvényt vásárolunk. Válasz B: Azzal, ha csak államkötvényt vásárolunk. Válasz C: Befektetési jegyet vásárolunk. Mit jelent a likviditás? Válasz A: Kintlévőség. Válasz B: Elszámolás. Válasz C: Elszámolhatóság. Válasz D: Azonnali fizetőképesség. A gazdaság szereplőit három nagy csoportba oszthatjuk: a lakosságra, a vállalatokra vagy más néven üzleti szektorra és az államra. Mit értünk a pénzügyi matematikában tőkén? Az OTC (over-the- counter) piac Válasz A: Azt a pénzmennyiséget, amit időszakonként a hitelintézet a hozzá betett, felhalmozott pénz után fizet, mint annak használati díját. Válasz B: Százalékban kifejezett pénzmennyiséget a kamathoz képest időszakonként, általában évente. Válasz C: Azt a pénzmennyiséget, amelyet a tulajdonos másra (általában egy hitelintézetre) bízott, hogy forgassa és kamatoztassa. Válasz A: szervezett tőkepiac. Válasz B: nem illetve kis mértékben szabályozott piac. Válasz C: az árutőzsde. Az értékpapírpiacnak és a pénzpiacnak nincsen közös eleme. Mi nem jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiak közül? Válasz A: A felek szabad döntésén alapul. Válasz B: Közjogi, társadalmi kategória. Válasz C: Írásbeliség nem kötelező.

3 A felsoroltak közül melyik nem tartozik az egyéni öngondoskodás formái közé? Válasz A: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság. Válasz B: Üzleti biztosítások. Válasz C: Állami nyugdíjrendszer. Válasz A: Törvényileg kötelező, nincs írásbeliség. Mi jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiakban felsoroltak közül? Válasz B: Pénzügyi szemléletű, a nyereségorientáltság dominál. Válasz C: Szerződéssel, vagy tagsági viszony alapján jön létre. Melyik fogalom nem tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé? Válasz A: Az írásbeliség kötelező. Válasz B: Szociális célú. Válasz C: Törvényileg kötelező. Mi a diverzifikáció? Válasz A: A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. Válasz B: A portfolió hozamának növelése. A tőzsdei kereskedelem során a spekulánsok ténylegesen meg akarják szerezni a szerződésben szereplő termékeket, árukat. Melyik az a gazdasági szereplő, aki legfőbb hitelfelvevőként jelenik meg az értékpapírpiacon? Válasz C: A részvénysúlyos befektetés kötvénysúlyos befektetésbe való átirányítása. Válasz A: Külföld. Válasz B: Háztartások. Válasz C: Állam. A nettó hozamráta a költségekkel csökkentett, befektetett tőkén felüli pénzbevétel a befektetett tőke százalékában kifejezve. A befektetési alapkezelő az alábbiak közül mely tevékenységet végzi a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény alapján? Kérem, válassza ki az alábbiak közül a bank minimális tőkekövetelményét! Válasz A: A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, kezelését végzi, megállapítja a nettó eszközértéket, továbbá vezeti az alap bankszámláját és értékpapírszámláját. Válasz B: A befektetési döntések meghozatalában nyújt segítséget tanácsadóként. Válasz C: Befektetési döntéseket hoz, befekteti a befektetési alap vagyonát a törvénynek és az alapkezelési szabályzatnak megfelelően. Válasz A: A tevékenységi körtől függ. Válasz B: 2 milliárd forint. Válasz C: 1 milliárd forint. Az alábbiak közül melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője? Válasz A: A bankrendszer. Válasz B: A biztosítók. Válasz C: Az állam. Az alábbiak közül melyek a hitelintézetek fajtái? Válasz A: Bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek. Válasz B: Bankok, biztosítótársaságok, szakosított hitelintézetek, takarékszövetkezetek. Válasz C: Központi bank, kereskedelmi bankok, biztosítótársaságok. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az intézményi befektetőkre? Válasz A: A kockázatmegosztás. Válasz B: A nagy volumen. Válasz C: Az, hogy kizárólag részvénytársasági formában működhetnek. Milyen összefüggést lát az alábbiak közül egy befektetésnél a hozam és a kockázat között? Válasz A: Az alacsonyabb kockázat általában alacsonyabb hozamot eredményez. Válasz B: Minél alacsonyabb a kockázat, annál magasabb a hozam-elvárás. Válasz C: Semmilyen összefüggés sincs. Amennyiben Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaság befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást kíván végezni, szükséges-e ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye? Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. Befektetési szolgáltatási tevékenységet, ha törvény eltérően nem rendelkezik végezhete befektetési vállalkozáson és hitelintézeten, bizonyos tevékenységek tekintetében a befektetési alapkezelőn kívül más piaci szereplő? Válasz C: Igen, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank egyedi felmentést ad. Válasz A: Igen, bárki. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, a biztosítók. Válasz A: Igen. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett portfólió-kezelés? Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha azt hitelintézet végzi. Az alábbi megállapítások közül melyiket tekintik általában igaznak a kötvényekbe fektető befektetési alapokra? A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek illetve kiegészítő szolgáltatásnak minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett befektetési hitel nyújtása? Válasz A: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatos befektetések. Válasz B: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatmentes befektetések. Válasz C: A kötvényekbe fektető befektetési alapok relatíve biztonságos befektetések. Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha hitelintézet végzi.

4 Az alábbiak közül a bank mely tevékenységeit nevezzük ún. passzív műveleteknek? Válasz A: A hitelnyújtást. Válasz B: A betétgyűjtést. Válasz C: A számlavezetést. A pénzügyi közvetítőrendszert alapvetően a következő szereplők alkotják: Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata? Válasz A: Pénzügyi intézmények ( bankok); Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. Válasz B: a pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók) Befektetési szolgáltatók (tőkepiac). Válasz C: Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. Válasz A: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. Válasz B: A megtakarítók, és az állam közötti kapcsolatot adja hozzá. Melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője? Válasz C: A gazdaságban felhalmozódó pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez felhasználásukra szükség van. Válasz A: Nyugdíjpénztár. Válasz B: Termelőszektor. Válasz C: Lízingtársaság. Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata? Válasz A: Segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak. Válasz B: Segítse a felek egymásra találását. Mi a pénzügyi közvetítőrendszer alapvető tevékenysége? Kérem, válassza ki a bank fogalmát az alábbiak közül! Mi a pénzügyi közvetítőrendszer hozzáadott értéke? A pénzügyi közvetítőrendszer egyik szereplője a biztosító. Válasz C: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. Válasz A: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. Válasz B: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik banktól a másikig. Válasz C: A gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. Válasz A: A bank fogalmába beletartozik minden kereskedelmi bank és a Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: A bank pénzügyi vállalkozás, mely a pénzügyi szolgáltatások teljes körének felét végezheti. Válasz C: A bank az a hitelintézet, amely a saját tőkéjét meghaladó mértékben gyűjt betétet és más visszafizetendő pénzeszközt a nyilvánosságtól, hitelt és pénzkölcsönt nyújt, illetve pénzforgalmi Válasz A: A gazdaságban felhalmozott pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez a felhasználásukra szükség van. Válasz B: Nincs hozzáadott értéke a pénzügyi folyamatokhoz, mivel az állam szerepe a domináns ebben. Válasz C: A pénzügyi rendszer csak a haszonra törekszik és nem a pénz áramoltatására. A pénzügyi közvetítő intézmények és a befektetők közötti kapcsolat fontos szereplője: Válasz A: az állam. Válasz B: a pénzügyi tanácsadók. Válasz C: a reklámok. Mi szolgálja a befektetők visszafizetési biztonságát a befektetési alapok esetében? Válasz A: Nincs biztonság a befektetési alapok esetében sem. Válasz B: A letétkezelő felügyeli a meglévő vagyont és tájékoztatást ad az alap piaci értékéről. Válasz C: Az állam vállal garanciát a befektetési alapok biztonságáért. Melyik állítás hamis? Válasz A: A befektetési alapok egyik csoportját képezik az ingatlanalapok. Válasz B: Az alapkezelő vállalja a befektetési alap megszervezését és működését. A biztosítótársaságok szerepe jelentős az intézményi befektetők körében, mivel nagy volumenű, hosszú távra befektethető tőkével rendelkeznek. Válasz C: A befektetési alapokban jellemzően az intézményi befektetők helyezik el a tőkéjüket. Mi a bankok feladata az alábbiak közül? Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. Válasz B: A megtakarítók és a felhasználók közötti közvetítés. Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket. Az alábbiak közül milyen jogi formában működik a Magyar Nemzeti Bank? Válasz A: Részvénytársasági formában. Válasz B: Köztestület formájában. Válasz C: Kormányhivatalként. Az alábbiak közül melyik a magyar bankközi devizapiacon kialakult kamatráta? Válasz A: BUBOR Válasz B: LIBOR Válasz C: RMAX Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az ún. kamatmarzsra? Válasz A: A bank ebből képezi a nyereségét és a törvény által előírt tartalékot. Válasz B: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz C: A bank hirdetményein kötelező feltüntetni.

5 A bankrendszer melyik alábbi szereplőjére igza, hogy egy adott országban csak ő bocsáthat ki nyomtatott és vert pénzt? Válasz A: A szakosított hitelintézetre. Válasz B: A központi bankra. Válasz C: A kereskedelmi bankra. Az alábbiak közül ki határozza meg a jegybanki alapkamatot? Válasz A: A Bankszövetség. Válasz B: A BAMOSZ. Az alábbiak közül a banki működés melyik fajtájához soroljuk a betétgyűjtést? Válasz C: A Magyar Nemzeti Bank. Válasz A: Aktív. Válasz B: Passzív. Válasz C: Semleges. Mi a feladata az alábbiak közül a Magyar Nemzeti Banknak? Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. Válasz B: A megtakarítók és megtakarítások közötti kapcsolat lebonyolítása. Az alábbiak közül melyik szerve a Magyar Nemzeti Banknak? Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket. Válasz A: Monetáris Tanács. Válasz B: Ügyvezetőség. Ki a Monetáris Tanács elnöke? Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank elnöke. Válasz B: A köztársasági elnök. Az alábbiak közül melyik állítás igaz a kétszintű bankrendszerre? Válasz C: A kormányfő. Válasz A: A központi bank ugyanúgy kiszolgálja a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket, mint a többi bank. Válasz B: A bankok kereskedelmi és befektetési funkciókat is betöltenek. Az alábbiak közül mit jelent a kétszintű bankrendszer? Az alábbiak közül melyik művelet nem tartozik a bank ún. semleges műveletei közé? Válasz C: A központi bank felügyeli a bankok működését, míg a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket a bankok szolgálják ki. Válasz A: A központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal. Válasz B: A központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodókkal, csak a kereskedelmi bankokkal. Válasz C: A központi bank a többi hitelintézetet két szintre sorolja: eltérően kezeli az ún. A, és az ún. B besorolású hitelintézeteket. Válasz A: A bankszámlák közötti átutalás. Válasz B: A bankszámla-hitelezés. Válasz C: A bankszámla-vezetés. Az alábbiak közül mi az ún. kamatmarzs? Válasz A: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz B: A hitelkamatok és a bank nyereségének különbsége. Válasz C: A betéti és a látra szóló kamatok különbsége. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a mai magyar bankrendszerre? Válasz A: Kétszintű. Válasz B: Univerzális. Válasz C: Specializált. Melyek az alábbiak közül a bankok funkciói? Válasz A: Árfolyam-politikai döntések meghozatala. Válasz B: Arany- és devizatartalékok menedzselése. Válasz C: A hitelezéshez szükséges betétgyűjtés. Az alábbiak közül mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának célja? Válasz A: Az, hogy befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénzés hitelkeresletet. Válasz B: Az, hogy támogassa a kormány árfolyampolitikáját. Válasz C: Az, hogy közigazgatási aktusaival biztosítsa Magyarországon a pénzügyi intézményrendszer stabilitását. Az alábbiak közül melyik a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata? Válasz A: Vállalkozások részére hitel nyújtása. Válasz B: Betét gyűjtése a lakosságtól. Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával nyújthat-e rendkívüli hitelt? Válasz C: A monetáris politika meghatározása és megvalósítása. Válasz A: Igen. Hitelnyújtáskor a hitelfelvevő ügyfél jövőbeli pénzét jelenbeli pénzre cseréli. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha erre az Alkotmánybíróság kötelezi a Magyar Nemzeti Bankot. Válasz B: Nem. Az egyszintű bankrendszer az, ahol: A kétszintű bankrendszer az, ahol: Ki(k) dönt(enek) a jegybanki alapkamat mértékéről? Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban. Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják. Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, a gazdasági egységekkel viszont nem; a gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a központi bank tartja. Válasz A: A Pénzügyminiszter. Válasz B: Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. Mit nevezünk bankrendszernek? Ki bocsátja ki a készpénzt? Válasz C: Az MNB Monetáris Tanácsa. Válasz A: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok összessége alkotja. Válasz B: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, és biztosítók összessége alkotja. Válasz C: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók összessége alkotja. Válasz A: A készpénzt adott országban a jegybank (az állam központi bankja) bocsátja ki. Válasz B: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank bocsátja ki.

6 Mit jelent a számlapénz? Válasz C: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank (az államközponti bankja) bocsátja ki. Válasz A: Egy bankkal szembeni, készpénzre szóló követelés. Válasz B: Bankjegy, vagy érme. Válasz C: Egy biztosítóval szembeni követelés. Magyarországon ki látja el a jegybanki funkciókat? Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: OTP Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank közösen. A bank főleg az ügyfeleitől származó forrást kölcsönzi tovább a hitelfelvevőnek. Válasz C: A mindenkori kormány. A jegybank és az üzleti bankok pénzteremtése között semmilyen különbség nincs. Magyarországon mióta van kétszintű bankrendszer? Válasz A: 1945 Válasz B: 1990 Válasz C: 1987 Ki teremtheti a forgalomba kerülő pénzállományt? Válasz A: A kereskedelmi (üzleti) bankok. Válasz B: A Nemzetgazdasági Minisztérium Válasz C: A jegybank és a kereskedelmi (üzleti) bankok. A gazdaságpolitika alakításába a jegybanknak nincs beleszólása. Mi a jelenlegi gyakorlatban az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere az alábbiak közül? Válasz A: Az aukció. Válasz B: A folyamatos, napi kibocsátás. Válasz C: Az éves kibocsátás. A pénzpiac rövid lejáratú kölcsönök, értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, ahol az időtáv néhány órától, egy évig terjedhet. Válasz A: Hamis. Válasz B: Igaz. Az alábbiak közül hogyan határozzuk meg a befektetési jegy árfolyamát? Válasz A: Az 1 jegyre jutó nettó eszközértékkel. Válasz B: Az 1 jegyre jutó bruttó eszközértékkel. Az alábbiak közül milyen jogviszonyról szóló értékpapír a kötvény? Válasz C: A bruttó eszközérték osztva az értékelési napok számával és megszorozva a befektetési jegyek darabszámával. Válasz A: A kötvény ingadozó hozamú tagsági jogról szóló értékpapír. Válasz B: A kötvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A kötvény hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír. Az alábbi értékpapírok közül melyiknek az alapjogviszonya tagsági jog? Válasz A: A közraktári jegyé. Válasz B: A váltóé. Válasz C: A részvényé. Az átruházhatóság szempontjából az értékpapírokat az általános szabályok szerint hogyan lehet kiállítani? Válasz A: Kizárólag névre szólóan. Válasz B: Kizárólag bemutatóra szólóan. Válasz C: Bemutatóra szólóan vagy névre szólóan. Az alábbi értékpapírok közül - az általános szabályok alapján - melyik kamatozó? Válasz A: A törzsrészvény. Válasz B: A kötvény. Válasz C: A befektetési jegy. Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeire? Válasz A: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei bármikor visszaválthatóak. Válasz B: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak lejáratkor válthatóak vissza. Válasz C: A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei csak minden év december 31-én válthatóak vissza.

7 Ha a kibocsátó a zárt körben forgalomba hozott értékpapírt dematerializált formában állította elő, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb rendelkezhet-e? Válasz A: Igen Válasz B: Nem, a dematerializált értékpapír nem alakítható át nyomdai úton előállított értékpapírrá. Az alábbiak közül milyen jogot fejeznek ki a részvények? Válasz C: Általában nem, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank engedélyt ad. Válasz A: Hiteljogviszonyt. Válasz B: Tagsági jogot. Válasz C: A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt. Az alábbiak közül mit fejez ki a kötvény? Válasz A: Hitelviszonyt. Válasz B: Tulajdonviszonyt. Válasz C: A befektetési alaphoz viszonyított nagyságrendi viszonyt. Az alábbiak közül milyen jogok illetik meg a részvényest? Válasz A: Kamat, elővásárlási és ellenőrzési jogok. Válasz B: Tagsági, vagyoni és kisebbségi jogok. Válasz C: Gazdasági, szerződéses és fogyasztói jogok. Az alábbiak közül melyik értékpapír nem állampapír? Válasz A: Az államkötvény. Válasz B: A kincstárjegy. Válasz C: A befektetési jegy. Kérem, az alábbiak közül válassza ki az állampapír definícióját! Válasz A: Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz B: Az állampapír tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz C: Az állampapír vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Az alábbiak közül milyen alapjogviszonyról kiállított értékpapír a részvény? Válasz A: Hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz B: Ingadozó hozamú értékpapír. Válasz C: Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír. A diszkontkincstárjegy Válasz A: egy éven túli lejáratú értékpapír. Válasz B: az állam adósságának fedezésére kibocsátott értékpapír. Az alábbi megállapítások közül melyik igaz az értékpapírok jogi fogalmára? Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a részvény általános definícióját! Válasz C: az MNB által kibocsátott értékpapír. Válasz A: Ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan Válasz B: Az értékpapír olyan szerződés, aminek alapján a befektető vagyoni jogokat gyakorolhat. Válasz C: Az értékpapír olyan közokirat, aminek alapján a befektetőt közvetlen pénzkövetelés illeti meg a kibocsátóval szemben. Válasz A: A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz B: A részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A részvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír. Kérem, az alábbiak közül válassza ki, ki lehet az állampapírok kibocsátója! Válasz A: A részvénytársaság. Válasz B: Az állam, a jegybank vagy az Európai Központi Bank. Válasz C: A befektetési alap. Az alábbiak közül melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak? Válasz A: Az osztalékelsőbbségi részvény. Válasz B: A jegyzési jogot biztosító kötvény. Válasz C: A befektetési jegy. Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, ami 1 éven túli lejáratú is lehet! Válasz A: A diszkont kincstárjegy. Válasz B: A kamatozó kincstárjegy. Válasz C: Az államkötvény. Az alábbiak közül mit nevezünk diszkont kincstárjegynek? Kérem, válassza ki az alábbiak közül a lejárat nélküli értékpapírokat! Válasz A: Az éves kamatozású állampapírokat. Válasz B: Az 1 évnél hosszabb futamidejű, változó kamatozású államkötvényeket. Válasz C: A legfeljebb 1 éves futamidejű, nem kamatozó állami adósságpapírokat. Válasz A: Részvény. Válasz B: Állampapír. Válasz C: Váltó. Az alábbiak közül melyik csoportba sorolható a részvény? Válasz A: A részvény rövid, egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír. Válasz B: A részvény hosszú, 5 évnél hosszabb futamidejű értékpapír. Válasz C: A részvény lejárat nélküli értékpapír. Az alábbi értékpapírok közül melyik tartozik a hitelviszonyt megtestesítők közé? Válasz A: A részvény. Válasz B: A jelzáloglevél. Válasz C: A közraktári jegy.

8 Az alábbiak közül mi jellemzi az ún. átváltoztatható kötvény -t? Válasz A: Az, hogy a lejárat előtt a kamat nagysága megváltoztatható. Válasz B: Az, hogy a kamatozó kötvény nem kamatozó kötvényre váltható át. Minek a rövidítése a KELER Zrt.? Az alábbiak közül mi a részvény általános jellemzője? Válasz C: Az, hogy a kötvény a futamideje alatt a kibocsátó részvényére váltható át. Válasz A: Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz B: Közösségi Értékpapír Elszámolás Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz C: Központi Értékpapír Keletkeztető Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Válasz A: A részvény fix kamatozású értékpapír. Válasz B: A részvény határozott futamidejű értékpapír. Válasz C: A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Az alábbiak közül melyik nem értékpapír? Válasz A: A lekötött betét. Válasz B: A kötvény. Válasz C: A befektetési jegy. Értékpapír az alábbiak közül milyen követelésről vagy jogról állítható ki? Válasz A: Kizárólag pénzkövetelésről. Válasz B: Pénzkövetelésről, tagsági joggal kapcsolatosan, továbbá dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról. Válasz C: Pénzkövetelésről és tulajdonjogról. A zárt körben forgalomba hozott sorozatpapírok az alábbiak közül milyen formában állíthatók elő? Válasz A: Kizárólag okirati formában. Válasz B: Kizárólag dematerializált értékpapírként. Az alábbiak közül milyen előállítási formában lehet nyilvánosan forgalomba hozni értékpapírt (az állampapír kivételével)? Válasz C: A kibocsátó döntése alapján nyomdai úton, okiratként, vagy dematerializált értékpapírként. Válasz A: Kizárólag dematerializált értékpapír formájában. Válasz B: Kizárólag nyomdai úton előállított okiratként. A kötvényt az alábbiak közül melyik csoportba soroljuk? Válasz C: A kibocsátó döntése alapján akár nyomdai úton előállított okiratként, akár pedig dematerializált okirat formájában. Válasz A: Pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok. Válasz B: Részesedést megtestesítő értékpapírok. Válasz C: Tagsági jogot megtestesítő értékpapírok. Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a diszkontkincstárjegyre? Válasz A: A diszkontkincstárjegy az államkötvényeknél mindig olcsóbban vásárolható. Válasz B: A diszkontkincstárjegy árfolyama mindig meghaladja a névértéket. A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét és az egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat mi tartalmazza? Válasz C: A diszkontkincstárjegy árfolyama lejáratig nem éri el a névértéket. Válasz A: Maga az értékpapír. Válasz B: Az értékpapírszámla. Válasz C: A részvénykönyv. Az alábbiak közül mit nevezünk osztaléknak? Válasz A: A részvények összes nyereségét. Válasz B: A részvények szétosztott nyereségét. Válasz C: A kötvények összes nyereségét. Kérem, az alábbiak közül válassza ki azt az állampapírt, amelynek a futamideje nem haladhatja meg az 1 évet! Válasz A: A kamatozó részvény. Válasz B: Az államkötvény. Válasz C: A diszkont kincstárjegy. Az alábbiak közül milyen értéken történik a részvények kibocsátása? Válasz A: Kibocsátási értéken. Válasz B: Osztalékértéken. Válasz C: Árfolyamértéken. Kérem, az alábbiak közül jelölje meg a kötvény definícióját! Válasz A: A kötvény vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Válasz B: A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Válasz C: A kötvény az állam adósságát megtestesítő értékpapír. Az alábbiak közül mely értékpapír után fizethető - az általános szabályok szerint - osztalék? Válasz A: A kötvény után. Válasz B: A befektetési jegy után. Válasz C: A részvény után. Az alábbiak közül melyik minősül tagsági jogot megtestesítő értékpapírnak? Válasz A: Az átváltoztatható kötvény. Válasz B: A befektetési jegy. Válasz C: A visszaváltható részvény.

9 Melyik minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az alábbiak közül? Válasz A: A kamatozó részvény. Válasz B: Az átváltozatható kötvény. Válasz C: A közraktári jegy árujegy része. Az alábbiak közül mit nevezünk befektetési jegynek? Válasz A: Az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapírt. Válasz B: A vállalat rövid lejáratú adósságának kiegyenlítésére szóló értékpapírt. Az alábbiak közül melyik állítás igaz a diszkont kincstárjegyről? Válasz C: A befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott értékpapírt. Válasz A: A diszkont kincstárjegy 1 éven túli lejáratú kamatozó állampapír. Válasz B: A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú nem kamatozó állampapír. Válasz C: A diszkont kincstárjegy 1 éven belüli lejáratú kamatozó állampapír. Az általános szabályok szerint mit ígér a kötvényben a kötvénykibocsátó a befektetőnek? Válasz A: Tőke visszafizetést és kamatfizetést. Válasz B: Szavazatelsőbbségi jogot. Válasz C: Osztalékot. Az alábbiak közül mi a különbség a kötvény és a részvény között? Az alábbiak közül melyik kifejezés nem kötődik az államkötvényhez? Válasz A: A kötvény kibocsátója az állam, míg a részvényé a vállalat. Válasz B: A kötvényeknek nincs, míg a részvényeknek van másodlagos forgalmazása. Válasz C: A kötvény hitelviszonyt, a részvény pedig tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Válasz A: Az árfolyam. Válasz B: Az osztalék. Válasz C: A kamat. Mi a részvény jellemzője? Válasz A: Egy éven túli fix lejáratú értékpapír. Válasz B: Tagsági jogokat (tulajdonosi minőséget) megtestesítő értékpapír. Válasz C: Változó kamatozású értékpapír. A diszkontkincstárjegy Válasz A: egy éven túli lejáratú értékpapír. Válasz B: az állam likviditási célú hiteleinek fedezésére kibocsátott értékpapír. A fix kamatozású értékpapír árfolyamát nem befolyásolja a banki kamatok változása. Válasz C: az MNB által kibocsátott értékpapír. Az értékpapírok kibocsátása az elsődleges pénzügyi piacon történik. Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat általában államkötvényeknek hívjuk. A felsoroltak közül melyik értékpapírnak nincs lejárati ideje? Válasz A: Kötvény. Válasz B: Diszkont kincstárjegy. Válasz C: Részvény. A kötvények kibocsátó szerint lehetnek államkötvények, önkormányzati, jegybanki, kereskedelmi banki, jelzálogbanki, nemzetközi szervezetek által kibocsátott és vállalati kötvények. A Keler Zrt. egyebek mellett a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek elszámolását végzi. A kötvényhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa? Válasz A: Kamatbevétel és osztalék. Válasz B: Árfolyamnyereség és osztalék. Válasz C: Kamatbevétel és árfolyamnyereség. A dematerizált értékpapír nem kerül nyomtatásra, hanem elektronikus formában tartják nyilván. A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet osztalékot fizet. A bankbetét a hitelintézeteknél elhelyezett pénz, amely után a hitelintézet kamatot fizet. A lekötött betétet nem, vagy csak a kamat teljes vagy jelentős részének elvesztése árán lehet feltörni.

10 Melyik nem értékpapír? Válasz A: Kamatozó kincstárjegy. Válasz B: Biztosítási kötvény. Válasz C: Közraktárjegy. A részvény lehet Válasz A: diszkont. Válasz B: elsőbbségi. Válasz C: változó kamatozású. Az értékpapírban foglalt jog alapján az értékpapírokat a következő csoportokba osztjuk: Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír például: Válasz A: Állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény. Válasz B: Pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók), befektetési szolgáltatók (tőkepiac). Válasz C: Pénzkövetelést megtestesítő, részesedést megtestesítő, áruval kapcsolatos jogot megtestesítő. Válasz A: állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek, váltó, kötvény Válasz B: a közraktárjegy, pénztárjegyek Válasz C: közraktárjegy, hajóraklevél, jelzáloglevél Az értékpapírokat hogyan csoportosíthatjuk a forgalom helye szerint? Válasz A: Tőzsdén értékesített értékpapír; tőzsdén kívül (OTC piacon) értékesített értékpapír. Válasz B: Zártkörű, (csak a meghívottak vásárolhatnak), nyilvános (bárki vásárolhat az adott értékpapírból). Válasz C: Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló. Az értékpapírokat hogyan csoportosítjuk fizikai megjelenése szerint? Válasz A: Bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló. Válasz B: Zártkörű, nyilvános. Válasz C: Materializált, dematerializált. Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek nem tartoznak a pénzügyi eszközök közé? Válasz A: Üvegházhatású gáz kibocsátásához kapcsolódó határidős ügylet. Válasz B: Befektetési jegy. Válasz C: Ingóság. A kötvényt névérték alatt nem lehet kibocsátani. A részvénytársaság részvényt névérték alatt, illetve névérték felett is kibocsáthat. Egy adott részvénytársaság saját részvényeit nem vásárolhatja meg. A részvény megvásárlásával Válasz A: vállalkozóvá válunk. Válasz B: megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének a tulajdonjogát. Válasz C: az értékpapír kibocsátójának kölcsönt adunk. Miért állíthatjuk, hogy a kötvény kockázata alacsonyabb a részvényénél? Válasz A: Azért mert, a kötvényt az állam bocsátja ki. Válasz B: Azért, mert a részvényekkel a tőzsdén kereskednek. Mi az értékpapír kibocsátásának legfőbb célja? Válasz C: Azért, mert a kötvény pénzáramlása matematikailag kiszámítható. Válasz A: A tőke bevonása gazdasági tevékenység végzéséhez. Válasz B: Az államháztartás hiányának csökkentése. Válasz C: Lakossági kölcsön felvétele. Melyik állítás igaz a kötvényre? Válasz A: Tulajdonosa a vállalkozó adózott eredményéből osztalékot kap. Válasz B: Részesedési viszonyt testesít meg. Válasz C: Hitelviszonyt testesít meg. A kötvény megvásárlásával Válasz A: az értékpapír kibocsátójának hitelt nyújtunk. Válasz B: kisebb kockázatot vállalunk, mintha bankba tennénk a pénzünket. Válasz C: vállalkozóvá válunk. Válasz D: megszerezhetjük a vállalati vagyon egy részének tulajdonjogát A kötvény és a részvény abban különbözik egymástól, hogy az egyik általában hosszú lejáratú, a másik pedig rövid lejáratú. A törzsrészvényekhez kapcsolódóan milyen jövedelemre tehet szert a birtokosa? Válasz A: Kamatbevételre és osztalékra. Válasz B: Árfolyamnyereségre. Válasz C: Árfolyamnyereségre és osztalékra. Válasz D: Kamatbevételre. A részvénybefektetés hozama mindig az osztalék.

11 Az elvárt hozam és a likviditás egymással egyenesen arányos. A felsoroltak közül melyik nem értékpapír? Válasz A: Szállítólevél. Válasz B: Váltó. Válasz C: Kárpótlási jegy. Miből keletkezik a diszkont kincstárjegyek hozama, ha megtartjuk a lejáratig? Válasz A: A kibocsátáskor meghatározott mértékű, adott időközönként fizetett kamatokból. Válasz B: A vételi és eladási ár különbözetéből. Válasz C: A névérték és a vételi árfolyamok különbségéből. Melyik állítás igaz? Válasz A: Diszkont kincstárjegyet nem bocsátanak ki névérték feletti árfolyamon. Válasz B: Az államkötvényt mindig éven belüli lejárattal bocsátják ki. Válasz C: Az állampapírok nemcsak hitelviszonyt testesítenek meg. Mi a befektetési jegy? Válasz A: A befektetési alap által kibocsátott értékpapír. Válasz B: A unit linked biztosítások befektetési egysége. Válasz C: Egy kötvényekből és/vagy részvényekből álló portfólió. A részvények osztalékát miben adják meg? Válasz A: Az árfolyamban. Válasz B: A névértékben. Válasz C: A tulajdonhányadban. Mit követ el, aki a törvényben meghatározott engedély nélkül végez befektetési szolgáltatási tevékenységet? Válasz A: Tulajdon elleni szabálysértést, mellyel kapcsolatban az önkormányzati hatósági ügyekben illetékes jegyző hoz döntést. Válasz B: Bennfentes kereskedelmet, melyet az MNB vizsgál ki. Hogyan nevezzük az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárást? Válasz C: Piacfelügyeleti bírsággal szankcionálható jogszabálysértést, illetve jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, mely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Válasz A: Allokáció. Válasz B: Forgalomba hozatal. Válasz C: Nyomdai úton történő előállítás. Milyen dokumentumokat kell elkészíteni és közzétenni - ha törvény máshogy nem rendelkezik - értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén? Válasz A: Kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt. Válasz B: Kibocsátói leiratot és ajánlatot. Válasz C: Jegyzési felhívást és forgalmazói listát. Önt ismerőse arra kéri, közreműködjön értékpapírok befektetők felé történő üzletszerű értékesítésében. Mit tesz Ön, ha helyesen kíván eljárni? Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a BUX indexről? Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a másodlagos értékpapír piacról? Válasz A: Ha jó barátom, segítek neki első szóra. Válasz B: Segítek neki, mivel az értékpapírral és annak értékesítésével kapcsolatban minden felelősséget úgyis a kibocsátó visel. Válasz C: Előbb ellenőrzöm az MNB honlapján, hogy ismerősöm (cége) és a vele szerződéses kapcsolatban álló válallkozás szerepel-e az MNB nyilvántartásaiban. Ezen túlmenően nyilvános adatbázisokból Válasz A: A BUX index a Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a kosarában szereplő részvények árfolyamából számolnak. Válasz B: A BUX index a naptári éven belüli hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények indexe. Válasz C: A BUX index a részvény befektetési alapok indexe, amelyet 85%-ban a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyamából, 15%-ban 1 évnél rövidebb futamidejű állampapírok árfolyamából számolnak ki. Válasz A: A másodlagos piac az, ahol megvásárolják az értékpapírokat. Válasz B: A másodlagos piac kizárólag az, ahol jegyzik az értékpapírokat. A következő definíció az alábbiak közül melyik intézmény meghatározása: helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik? Válasz C: A másodlagos piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserének. Válasz A: A központi szerződő félé. Válasz B: A központi elszámolóházé. Válasz C: A tőzsdéé. Mi az értékpapírok koncentrált piacának neve? Válasz A: Árutőzsde. Válasz B: Központi értéktár. Válasz C: Értéktőzsde. A tőzsdei részvények árfolyamának ingadozása melyik kockázati kategóriába tartozik az alábbiak közül? Válasz A: Piaci kockázat. Válasz B: Inflációs kockázat. Válasz C: Vissza nem fizetési kockázat. Mikor alakult újra után Magyarországon az értéktőzsde? Válasz A: 1990-ben. Válasz B: 1996-ban. Válasz C: 1993-ban. Az alábbiak közül melyik állítás igaz az ún. elsődleges értékpapír piacról? Válasz A: Az elsődleges piac az, ahol kibocsátáskor megvásárolják (jegyzik) az értékpapírokat. Válasz B: Az elsődleges piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserélnek. Válasz C: Az elsődleges piac a tőzsde, azaz a koncentrált piac.

12 Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a BUX indexre? Válasz A: Az indexben a piaci értéküknek megfelelő arányban vannak képviseltetve a hazai vállalatok. Válasz B: Évente kétszer felülvizsgálják az index kosarát. Válasz C: 100 vezető hazai részvény árfolyammozgását méri. Az alábbiak közül mit mutatnak meg a tőzsdei részvényindexek? Válasz A: A részvények osztalékának alakulását. Válasz B: A részvények hozamának alakulását. Válasz C: Az indexkosárban lévő részvények árfolyam-alakulását. Az értéktőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül? Válasz A: Értékpapírral. Válasz B: Devizával. Válasz C: Energiahordozóval. Mit jelent az árfolyam? Válasz A: Az árfolyam a részvény nyeresége. Válasz B: Az árfolyam maga a hozam. Válasz C: Az árfolyam a részvény aktuális piaci értéke. Milyen időközönként változik meg az ún. BUX kosár összetétele? Válasz A: Negyedévente. Válasz B: Évente. Válasz C: Évente kétszer. Az árutőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül? Válasz A: Nyersanyaggal. Válasz B: Mezőgazdasági termékekkel. Válasz C: Értékpapírral, a közraktári jegy kivételével. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a tőzsdeindexről? Válasz A: A tőzsdeindex a tőzsde alapvető mozgásáról folyamatos tájékoztatást ad. Válasz B: A tőzsdeindex a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Válasz C: A tőzsdeindexet a média nem fogadja el, mert nem megbízható. Az alábbiak közül melyik állítás igaz az OTC (over-the-counter) piacról? Válasz A: Az OTC (over-the-counter) a tőzsdén kívüli ügyletkötés. Válasz B: Az OTC (over-the-counter) az értékpapír-tőzsdén történő ügyletkötés. Válasz C: Az OTC (over-the-counter) piac az árutőzsdén történő ügyletkötés Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár? Az alábbiak közül mit jelent az ún. BUX kosár? A tőzsdei kereskedésben bármelyik megtakarító közvetlenül megjelenhet. Válasz A: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. Válasz B: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényből kiválasztott részvény, melyből a BUX index árfolyam változását számítják ki. Válasz C: Egy elméleti portfólió, amelynek árfolyama reprezentálja a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények árfolyam változását. Válasz A: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett valamennyi részvény, melyből a BUX index árfolyam-változását számítják ki. Válasz B: Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 12 maximum 25 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. Válasz C: A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekből kiválasztott minimum 25 maximum 50 részvény, melyekből képzett portfólióból számítják a BUX index értékét. Mi a portfolió? Válasz A: A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. Válasz B: Befektetési csomag. Válasz C: Egyedi kockázatok csökkentése diverzifikáció által. Az alábbiak közül melyik tekinthető ideális befektetési formának a befektető elvárása alapján? A tőzsdeindexek célja az, hogy: Válasz A: A legnagyobb hozamot produkáló befektetés, nagy kockázattal. Válasz B: A nagy hozammal, kis kockázattal és magas likviditással rendelkező befektetés. Válasz C: A nagy hozamú, és általában kis kockázatú befektetések, ha kicsi a likviditásuk. Válasz A: Minden tőzsde forgalmát külön-külön értékeljék. Válasz B: Egyes kiválasztott részvények aktuális árfolyamának átlagaként a tőzsde általános helyzetét bemutassák. Válasz C: A tőzsdei felemelkedés vagy visszaesés mértékét befolyásolják. Melyik állítás nem igaz a tőzsdére? Válasz A: Specializált pénzügyi piac. Válasz B: A megtakarítók és a befektetések felhasználóinak közvetlen találkozási helye. Válasz C: Kereskedelmi és információs centrum. Milyen piacokon kereskednek a Budapesti Értéktőzsde Származékos szekciójában? Válasz A: Azonnali, határidős és opciós piacokon. Válasz B: Azonnali és határidős piacokon. Válasz C: Határidős és opciós piacokon. Milyen módon zajlik a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén jelenleg? Válasz A: Nyílt kikiáltásos rendszerben. Válasz B: Elektronikus kereskedési rendszereken keresztül. Válasz C: Az azonnali piacon elektronikus kereskedési rendszer üzemel, a származékos piacokon nyílt kikiáltással folyik a kereskedés.

13 Az alábbiak közül melyiket tekintik ún. bankszerűen működő intézménynek? Válasz A: A biztosítótársaságot. Válasz B: A nyugdíjalapokat. Válasz C: A lízingtársaságot. Mi a kamatmarzs? Válasz A: A kamatos kamat jelenértéke. Válasz B: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz C: Az aktív bankügyletek nyeresége. Az alábbi szervezetek közül melyik jogosult betét gyűjtésére? Válasz A: Bármelyik pénzügyi vállalkozás. Válasz B: A befektetési vállalkozás. Válasz C: A hitelintézet. Az alábbi tevékenységek közül melyik minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatásnak, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak? Válasz A: Ingatlan forgalmazás. Válasz B: Befektetési jegyek forgalmazása. Válasz C: Betét gyűjtése. A hitel a pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében (pénzhitel), vagy olyan áruszállítás, amelynek ellenértékét későbbi időpontban egyenlítik ki (áru hitel). A bank mely tevékenysége aktív bankművelet? Válasz A: Hitelnyújtás. Válasz B: Betétgyűjtés. Válasz C: Számlakezelés. A banki működés melyik fajtájához soroljuk a hitelezést? Válasz A: Aktív. Válasz B: Passzív. Válasz C: Semleges. Bankszerűen működő intézmény a(z)... Válasz A: befektetési bank. Válasz B: lakástakarék-pénztár. Válasz C: egészségpénztár. A lízingtársaságok Az állampapírok hosszú távú kihelyezést tesznek lehetővé, így az állam is hosszú távú forráshoz juthat. Válasz A: amelyek eszköz vásárlásával finanszíroznak cégeket (áru formájában hiteleznek). Válasz B: amelyek tőke kölcsönzésével finanszíroznak cégeket (pénz formájában hiteleznek). Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait egy tagsági jogosultsággal Válasz A: közeli hozzátartozó és az élettárs is használhatja, ha be lettek jelentve. Válasz B: csak a tagdíjat fizető jogosult a használatra. Válasz C: az a munkáltató jogosult a használatra, aki átvállalta a díjfizetést. A tag halála esetén mi történik az egészségpénztári számlaegyenleggel? Válasz A: Örökölhető az öröklés szabályai szerint, amennyiben nem a kedvezményezett kapja. Válasz B: Visszautalják a társadalombiztosítási rendszerbe. Milyen tartalékból finanszírozza működését az önkéntes nyugdíjpénztár? Válasz C: Csak akkor kaphatja meg az örökös, ha ő is tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak. Válasz A: Működési tartalék. Válasz B: Likviditási tartalék. Válasz C: Fedezeti tartalék. Örökölhető-e az önkéntes nyugdíjpénztár élethosszig szóló járadéka? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Csak akkor, ha a tag megjelölt kedvezményezettet. Milyen tartalékban van a pénztári tag pénze nyilvántartva az önkéntes nyugdíjpénztárban? Válasz A: Működési tartalék. Válasz B: Likviditási tartalék. Válasz C: Fedezeti tartalék. Milyen tartalék szolgál az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére az önkéntes nyugdíjpénztáraknál? Válasz A: Működési tartalék. Válasz B: Likviditási tartalék. Válasz C: Fedezeti tartalék. Lehet-e több önkéntes nyugdíjpénztárnak tagja a magánszemély? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Maximum 2 pénztár tagja lehet. Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után felveheti külön csak a hozamot és az adómentes? Válasz A: Felveheti és az adómentes. Válasz B: Felveheti, de adót kell utána fizetni. Válasz C: Csak tőkével együtt veheti fel és adóköteles.

14 Az egészségpénztárak pénzbeli szolgáltatása lehet Válasz A: kiegészítő szakellátás. Válasz B: gyógyszerek. Válasz C: egyéni egészségvédelmi programok. Önkéntes nyugdíjpénztári tag a 10 éves várakozási idő letelte után milyen időszakonként veheti fel pénze egy részét vagy egészét adómentesen? Válasz A: 1 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Válasz B: 3 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Válasz C: 5 évente 1 alkalommal csak a hozamot. Az egészségpénztári tagok a szolgáltatást mikor vehetik igénybe? Válasz A: Azonnal igénybe vehetik. Válasz B: 10 év várakozási időt követően vehetik igénybe. Válasz C: 3 év várakozási időt követően vehetik igénybe. Hány év a várakozási idő az önkéntes nyugdíjpénztárnál? Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a várakozási idő letelte után a pénzfelvétel következőképpen történhet: Válasz A: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 3 év. Válasz B: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 10 év. Válasz C: Az alapszabály által meghatározott idő, de minimum a belépéstől számítva 20 év. Válasz A: 3 évente 1 alkalommal lehet felvenni a hozamot adómentesen a számláról. Válasz B: Bármikor felvehető összeg, de adóköteles, évente 10%-kal csökkentve. Az egészségpénztárak természetbeni szolgáltatása lehet Válasz C: Minden évfordulón lehet felvenni pénzt maximum az egyenleg 50%-ig és az adómentes. Válasz A: gyógyszerek. Válasz B: gyógyászati segédeszközök. Válasz C: egyéni egészségvédelmi programok. Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható: Válasz A: egészség védelmét szolgáló programok szervezése. Válasz B: nyugdíjszolgáltatások. Válasz C: betegség miatti kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések az alábbiak szerint osztódnak Mi növeli a biztosító kockázatát járadékbiztosításnál? Válasz A: kétfelé: fedezeti tartalékba és a működési tartalékba. Válasz B: háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a likviditási tartalékba. Válasz C: háromfelé: fedezeti tartalékba, működési tartalékba és a kockázati tartalékba. Válasz A: Ha az ügyfél valóságos életkoránál fiatalabbnak vallotta magát. Válasz B: Az ügyfél rossz egészségi állapota. Válasz C: Ha az ügyfél nem dohányzik. Az egészségpénztári szolgáltatások közé nem sorolható: Válasz A: életjáradékszolgáltatások. Válasz B: gyógyüdülés. Válasz C: gyógyászati segédeszköz. Válassza ki a hamis választ! A biztosító a jogszabályban meghatározott feltételekkel - végezhet Válasz A: pénztári tagtoborzást. Válasz B: pénzügyi lízinget. Válasz C: bankügynöki tevékenységet. Válassza ki a helyes választ! Miként kapcsolódhat a nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz biztosítási szolgáltatás? Az alábbiak közül melyik nem tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának? Válasz A: A nyugdíjpénztár unit-linked biztosításokba fekteti a tag befizetéseit. Válasz B: A fedezeti tartalék terhére az ügyfél jogosult kedvezményes lakásbiztosítást kötni a nyugdíjpénztárral szerződött biztosítóval. Válasz C: A nyugdíjpénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét biztosítótól történő járadékvásárlással is teljesítheti. Válasz A: Megtakarítási hajlam növekedése. Válasz B: Tulajdonosi kapcsolatok kialakulása a bankok és biztosító között. Az értékpapírok, a biztosítás vásárlása, az önkéntes nyugdíjjellegű megtakarítások az alábbiak közül milyen jellegű befektetéseknek minősülnek? Válasz C: Az MNB elvárásai. Válasz A: Reál befektetésnek. Válasz B: Humán befektetésnek. Válasz C: Pénzügyi befektetésnek. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e független biztosításközvetítő banki termékeket? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válasz C: Igen, a Hitelintézeti törvényben meghatározott feltételekkel. Válassza ki a helyes választ! Az alábbiak közül melyik banki termékhez nem szokásos biztosítási terméket kapcsolni? Válasz A: Lakáshitel. Válasz B: Bankgarancia. Válasz C: Bankkártya. Válassza ki a helyes állítást! Válasz A: Pénztári szolgáltatásokhoz soha nem kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. Válasz B: Csak az egészségpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás. Válasz C: A nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódhat biztosítási szolgáltatás.

15 Az alábbiak közül melyik tekinthető a banki és biztosítási szolgáltatások integrációja okának? Válasz A: A biztosítási jogszabályok növekvő komplexitása. Válasz B: A banki és biztosítási termékek azonos árazási struktúrája. Válasz C: A többes (átfogó) pénzügyi szolgáltatások előtérbe kerülése. Válassza ki az alábbi meghatározáshoz tartozó helyes fogalmat! Olyan pénzügyi termék, amelynél a biztosító a biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből álló - eszközállományokba helyezi befektetés céljából. Válasz A: Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Válasz B: Lekötött betét. Válasz C: Befektetési jegy. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító banki termékeket? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válasz C: Igen, az MNB engedélyével. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Válassza ki a helyes választ! Értékesíthet-e biztosító befektetési termékeket? Válasz C: Igen, az MNB engedélyével. Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, minden feltétel nélkül. Az ügyfél lakáshitelt vesz fel új lakása megvásárlásához. Az alábbiak közül melyik biztosítási terméket ajánlja számára ennek kapcsán elsősorban? Válasz C: Igen, a Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló Válasz A: Jogvédelmi biztosítás. Válasz B: Egyéni balesetbiztosítás. Válasz C: Hitelfedezeti életbiztosítás. Mire terjed ki a függő ügynök közvetítői tevékenysége? Válasz A: Egy biztosító kizárólag egy termékének a közvetítésére. Válasz B: Több biztosító egymással versengő termékeinek közvetítésére bizonyos feltételek fennállása esetén. Válasz C: Több biztosító egymással nem versengő termékeinek közvetítésére. Válasz D: Mindhárom előbbi eset igaz. Főtevékenységként függő biztosításközvetítői tevékenységet végző terjesztheti-e több biztosító termékeit? Válasz A: Igen, de csak az egymással nem versengő termékeket. Válasz B: Igen, a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével. Melyik hagyományos életbiztosítási termék kapcsolódik általában bankkártyához? Válasz C: Nem. Válasz A: Kockázati. Válasz B: Vegyes. Válasz C: Egész életre szóló (whole life). A bankkártyához mely biztosítás kapcsolódhat? Válasz A: Kezesi biztosítás. Válasz B: Hitelbiztosítás. Válasz C: Utasbiztosítás. Válassza ki a helyes választ! Biztosító egyesületet Válasz A: kizárólag természetes személyek alapíthatnak. Válasz B: legalább 15 tag alapíthat. Mikor szűnt meg a biztosítási monopólium Magyarországon? Válasz C: természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei alapíthatnak. Válasz A: 1990-ben. Válasz B: 1986-ban. Válasz C: 1956-ban. Melyek a közvetlen értékesítési csatornák fajtái? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Direkt marketing, ügyfélszolgálati iroda, biztosítási ügynök. Válasz B: Direkt marketing, telefon, Internet, ügyfélszolgálati iroda. Válasz C: Direkt marketing, telefon, biztosítási ügynök, ügyfélszolgálati iroda. Mit jelent a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény fogalmi rendszerében a harmadik ország? Válasz A: Európai Unió tagállamát. Válasz B: Olyan országot, mely nem tagja az Európai Uniónak. Válasz C: Fejlődő országot. Működhet-e harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe Magyarország területén? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Melyik nem tartozik a biztosító egyesület jellemzői közé? Válasz C: Igen, de kizárólag szövetkezeti formában. Válasz A: Önkéntesen létrehozott. Válasz B: Nyereségérdekeltség, mint elsődleges cél. Válasz C: Kölcsönösségen alapuló szervezet.

16 Mi a közvetlen értékesítési csatornák célja? Válasz A: Az ügyfélkör személyes közbenjárás eredményeként való kiépítése. Válasz B: Az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása. Biztosítók mely szervezeti formájára igaz az alábbi meghatározás? Önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi elven működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében nyújt szolgáltatást. Válasz C: Jelentős piaci részesedés szerzése költségcsökkentés és minél szélesebb ügyfélkör gyors elérése mellett. Válasz A: Biztosító egyesület. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Biztosító részvénytársaság. A biztosító értékesítési csatornáinak mely csoportjába sorolható az ügyfélszolgálati iroda működtetése? Válasz A: Direkt marketing. Válasz B: Közvetlen értékesítés. Válasz C: Közvetett értékesítés. Az alábbi állítások közül melyik állítás igaz a biztosítókra? Válasz A: Minden biztosító minden biztosítási ágban tevékenykedhet. Válasz B: A biztosító csak abban a biztosítási ágban tevékenykedhet, amelyre a Magyar Nemzeti Bank tevékenységi engedélye felhatalmazza. Melyek a biztosító közvetett értékesítési csatornái? Válassza ki a helyes választ! Válasz C: Egyetlen biztosító sem tevékenykedhet minden biztosítási ágban. Válasz A: Függő és független biztosításközvetítők. Válasz B: Telefon és Internet. Válasz C: Függő biztosításközvetítők és a biztosítási ügynökök. Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna nem tartozik a közvetlen értékesítési csatornák csoportjába? Válasz A: Telefon. Válasz B: Internet. Válasz C: Biztosítási ügynök. Alapítható-e biztosító Magyarország területén egyesületi formában? Válasz A: Igen, de legalább 10 tag szükséges hozzá. Válasz B: Igen, de legalább 5 tag szükséges hozzá. Az alábbiak közül melyik társasági formában NEM alapítható biztosító társaság? Válasz C: Nem. Válasz A: Részvénytársaság. Válasz B: Egyesület. Válasz C: Korlátolt felelősségű társaság. Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szövetkezet alapításához legalább: Válasz A: 5 tag szükséges. Válasz B: 10 tag szükséges. Válasz C: 15 tag szükséges. Milyen formában alapítható biztosító az alábbiak közül? Válasz A: Betéti társaság. Válasz B: Részvénytársaság. Válasz C: Korlátolt felelősségű társaság. A biztosítók mely szervezeti formában való alapításának nem feltétele legalább 10 tag megléte? Válasz A: Biztosító egyesület. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Végezhet-e biztosító részvénytársaság teljes körűen biztosítási tevékenységet? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, feltétel nélkül. Válasz C: Igen, az engedélyezett biztosítási ágon belül. Az alábbiak közül melyik értékesítési csatorna tartozik a közvetett értékesítési csatornák csoportjába? Válasz A: Többes ügynök. Válasz B: Telefon. Válasz C: Ügyfélszolgálati iroda. Mi a lényege az Internet, mint közvetlen értékesítési csatorna alkalmazásának? Magyarország területén milyen formában létesíthető biztosító? Válasz A: A biztosító közvetlenül elektronikus levél útján keresi meg az ügyfelet biztosításkötés céljából. Válasz B: Az ügyfelek közvetlenül tájékozódhatnak az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási idejéről. Válasz C: Az érdeklődő a biztosító honlapján közvetlenül köthet biztosítási szerződést. Válasz A: Részvénytársaság, betéti társaság, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. A biztosító milyen tevékenység végzésére jogosult? Válasz B: Részvénytársaság, betéti társaság, szövetkezet, egyesület. Válasz C: Részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Válasz A: Biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére. Válasz B: Biztosítási és más üzletszerű tevékenység végzésére. Válasz C: Bármilyen üzletszerű tevékenység végzésére. Ki végezhet biztosítási tevékenységet? Válasz A: Kizárólag biztosító. Válasz B: Biztosító és független biztosításközvetítő. Válasz C: Biztosító és független biztosításközvetítő, amennyiben a biztosító megbízásából jár el.

17 Alapítható-e biztosító Magyarország területén szövetkezeti formában? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Igen, de legfeljebb 10 taggal. Válasz B: Igen, de legalább 10 taggal. Az alábbiak közül a biztosítók mely szervezeti formában való alapításának feltétele legalább 10 tag megléte? Válasz C: Igen, de csak 10 taggal. Válasz A: Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe. Válasz B: Biztosító szövetkezet. Válasz C: Biztosító részvénytársaság. Az alábbiak közül melyik nem feltétele a biztosító egyesületi formában történő alapításának? Válasz A: A részjegyek névértéke legalább 10 ezer forint legyen. Válasz B: Kizárólag tagoknak nyújt szolgáltatást. Válasz C: Tagsági hozzájárulás befizetése. Milyen értékesítési csatornákat különböztetünk meg? Válasz A: Közvetlen közvetett. Válasz B: Közvetítő nem közvetítő. Válasz C: Direkt on-line. Az alábbiak közül mi nem minősül biztosítással közvetlenül összefüggő tevékenységnek? Válasz A: Hitelközvetítés. Válasz B: Biztosításközvetítés. Válasz C: Vagyonkezelés. Válassza ki a helyes választ! Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe Válasz A: az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti. Válasz B: az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezheti. Válasz C: Magyarország területén biztosítási tevékenységet nem végezhet. Alapítható-e biztosító Magyarország területén részvénytársasági formában? Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak nyilvánosan működő részvénytársasági formában. Válasz C: Nem. Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező biztosító a tevékenységét Magyarország területén mikor végezheti határon átnyúló szolgáltatás formájában? Válasz A: Akkor, ha erre saját tagállamában jogosult. Válasz B: A Magyar Nemzeti Bank engedélyével. Az értékesítési csatornák mely csoportjára jellemző az alábbi állítás? A biztosító és az ügyfél között van egy közvetítő, aki az eredményes értékesítési munka jutalmául jutalékot kap a biztosítótól. Válasz C: Csak fióktelep útján. Válasz A: Ügyfélszolgálati irodára, mint értékesítési csatornára. Válasz B: Közvetett értékesítési csatornákra Válasz C: Közvetlen értékesítési csatornákra. Biztosítóegyesülettel kötött szerződésben a szerződő fél csak a biztosítóegyesület tagja lehet. Váasz A: Igaz. A biztosító tevékenységének megkezdéséhez a MABISZ engedélye szükséges. A bank értékesíthet biztosítási terméket. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya nem terjed ki a felosztó-kirovó módszer alapján működő rendszerekre. Mely formában nem lehetséges biztosítási tevékenységet végezni? Válasz A: Részvénytársaság. Válasz B: Korlátolt felelősségű társaság. Válasz C: Egyesület. Melyik állítás felel meg a szektorális zártság követelményének? Válasz A: A biztosító végezhet minden pénzügyi tevékenységet, de ipari tevékenységet nem folytathat. Válasz B: A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. Válasz C: Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet. Nem- életbiztosítási tevékenységre melyik állítás igaz? A biztosító egyesület A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza Válasz A: A törvény értelmében újonnan alapított biztosító végezhet élet és nem élet-biztosítási tevékenységet is. Válasz B: A biztosító végezhet biztosítási és nyugdíjpénztári tevékenységet, de banki és más pénzügyi tevékenységet nem végezhet. Válasz C: Nem életbiztosítási tevékenységet csak kompozit-, vagy nem életbiztosító végezhet. Válasz A: kizárólag tagjai részére nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz B: a tagjai részére és más személyek részére is nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz C: az összeférhetetlenségi szabályok miatt a tagjainak nem nyújthat biztosítási szolgáltatást. Válasz A: a biztosítási szerződés létrejöttének, megszűnésének, módosításának legfontosabb szabályait. Válasz B: a biztosító mentesülésének szabályait. Válasz C: a biztosítási piac szereplőinek piacra lépési és működési feltételeit.

18 Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya? Válasz A: A belföldön folytatott biztosítási és az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre. Válasz B: A társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz C: Az állami exporthitel biztosítási tevékenységre. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya az alábbiak közül mely tevékenységre terjed ki? Válasz A: Társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz B: Külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe által folytatott tevékenységre. Válasz C: Külföldiek által külföldi biztosítóval kötött szerződésekre. Az alábbi tevékenységek közül mire terjed ki a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya? Válasz A: A biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói tevékenységre. Válasz B: A társadalombiztosítási tevékenységre. Válasz C: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére. A biztosításközvetítő a szerződés megkötését megelőzően írásban köteles tájékoztatni a szerződőt vagy a biztosítottat a következőkről: Válasz A: A szerződés megkötése után milyen összegű jutalékot kap. Válasz B: Végez-e határon átnyúló szolgáltatást. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya mely tevékenységekre terjed ki az alább felsoroltak közül? Válasz C: Függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el. Válasz A: A biztosításközvetítői tevékenységre. Válasz B: A felosztó-kirovó rendszerben működő veszélyközösségekre. Válasz C: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységére Harmadik országbeli biztosító mely tevékenységet végezheti Magyarországon az alábbiak közül anélkül, hogy letelepedne? Válasz A: Életbiztosítások értékesítése. Válasz B: Utasbiztosítások értékesítése. Válasz C: Viszontbiztosítási tevékenység. Melyik állítás igaz a határon átnyúló szolgáltatásokra? Az alábbiak közül mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Bármelyik Európában működő biztosító végezhet másik európai államban ilyen szolgáltatást. Válasz B: Minden, Európai Unión belüli tagállam végezhet egy másik tagállamban ilyen szolgáltatást. Válasz C: Bármelyik harmadik országban működő biztosító végezhet más államban ilyen szolgáltatást. Válasz A: Biztosítási szerződés megkötésének elősegítése. Válasz B: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység. Válasz C: Biztosítási termék ajánlása. A függő biztosításközvetítő milyen jogviszonyban jogosult biztosítási szerződést közvetíteni? Válasz A: Biztosítóval fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján. Válasz B: Ügyféllel fennálló munkaviszonya, vagy megbízása alapján. Válasz C: Kizárólag munkaviszonyban. Melyik állítás igaz? Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek? Válasz A: Alkusz végezhet többes ügynöki tevékenységet, de többes ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet. Válasz B: Többes ügynök végezhet alkuszi tevékenységet, de alkusz nem végezhet többes ügynöki tevékenységet. Válasz C: Többes ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz többes ügynöki tevékenységet. Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: ügynök. Válassza ki a helyes állítást! Válasz A: Az alkusz az ügyfél megbízásából jár el. Válasz B: A többes ügynök az ügyfél megbízásából jár el. Válasz C: A többes ügynök és az alkusz mindig a biztosító megbízásából jár el. Az alábbiak közül ki az, aki kizárólag egy biztosító megbízásából végezheti a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Szaktanácsadó. Jogosult-e az ügynök biztosítási szerződést a biztosító megbízása alapján közvetíteni? Válasz A: Nem, mert biztosítási szerződést ügynök csak a biztosítóval fennálló munkaviszonyban közvetíthet. Válasz B: Nem, mert ügynök biztosítási szerződést csak az ügyfél megbízása alapján közvetíthet. Válasz C: Igen. Az alábbiak közül melyik minősül független biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Az alkusz. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Mindkettő. Melyik ügynökre igaz az az állítás, hogy a biztosító teljes körű felhatalmazása alapján jogosult a biztosító nevében kötvényt kiállítani? Válasz A: A vezérügynökre. Válasz B: A többes ügynökre. Válasz C: ügynökre. Melyik állítás igaz? A többes ügynök Válasz A: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti. Válasz B: kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak valamennyi termékét közvetíti. Válasz C: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok nem versengő termékeit közvetíti.

19 Az alábbiak közül melyik biztosításközvetítő jár el az ügyfél megbízásából? Válasz A: A többes ügynök. Válasz B: A vezérügynök. Válasz C: Az alkusz. Az alábbiak közül kinek az eljárásáért felel a biztosító? Válasz A: Az Ügynök. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Az alkusz. Jogosult-e az alkusz a biztosítási szerződés megkötésére? Válasz A: Igen, az ügyfél képviseletében. Válasz B: Igen, a biztosító képviseletében. Válasz C: Nem. Kinek a megbízásából járhat el a többes ügynök? Válasz A: Az ügyfél megbízásából. Válasz B: Kizárólag egy biztosító megbízásából. Válasz C: Több biztosító megbízásából. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény alapján a biztosításközvetítők mely két fő csoportját különböztetjük meg? Válasz A: Függő és független biztosításközvetítő. Válasz B: Alkusz és többes ügynök. Válasz C: ügynök és többes ügynök. Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából is végezheti a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Alkusz. Az alábbiak közül ki az, aki több biztosító megbízásából végzi a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Alkusz. Válasz C: Többes ügynök. Melyik állítás igaz? A vezérügynök Válassza ki a helyes megoldást! Melyik állítás nem igaz? Az alkusz Válasz A: egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére. Válasz B: több biztosító által felhatalmazott olyan ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és biztosítási díj átvételére. Válasz C: egy biztosító által teljes körűen felhatalmazott ügynök, aki jogosult szerződés megkötésére, kötvény kiállítására, de nem jogosult biztosítási díj átvételére. Válasz A: A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban semmilyen esetben nem jogosult. Válasz B: A többes ügynök tevékenysége nem terjedhet ki a szerződés megkötésére, a biztosítási díj átvételére azonban a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult. Válasz C: A többes ügynök tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére. Válasz A: jogosult a biztosítási díj átvételére a biztosító ez irányuló hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából. Válasz B: eljárásáért a biztosító felelősséggel tartozik. Válasz C: önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel. Ki végzi a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Alkusz. Válasz C: Többes ügynök. Az alkuszi tevékenység felsőfokú végzettséghez kötött. Az alábbiak közül ki az, aki nem végezheti több biztosító megbízásából a tevékenységét? Válasz A: Vezérügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Többes ügynök. Válassza ki a helyes választ! A függő biztosításközvetítő Válasz A: biztosító megbízásából jár el. Válasz B: az ügyfél megbízásából jár el. Válasz C: a maga nevében jár el. Az alábbiak közül melyik minősül függő biztosításközvetítőnek? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: ügynök. Válasz B: A többes ügynök. Válasz C: Mindkettő. Ki végezheti a tevékenységét az ügyfél megbízásából az alábbiak közül? Válasz A: Szaktanácsadó. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Többes ügynök. Milyen biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, feltéve hogy az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át? Válasz A: Független biztosításközvetítő. Válasz B: Nem minősül biztosításközvetítőnek. Válasz C: Függő biztosításközvetítő.

20 Ki végezhet biztosításközvetítői tevékenységet? Válasz A: Ügynök, többes ügynök, vezérügynök, alkusz. Válasz B: ügynök, többes ügynök és biztosítási szaktanácsadó. Válasz C: Kizárólag az ügynök és a többes ügynök. Ki nem végezheti biztosításközvetítői tevékenységét a biztosító megbízásából az alábbiak közül? Válasz A: Többes ügynök. Válasz B: Ügynök. Válasz C: Alkusz. Függő ügynöknek minősül-e a biztosításközvetítő akkor, ha az egyik biztosítónál casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékeket közvetít, míg a másik biztosítónak életbiztosítási terméket? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem, mert függő ügynök csak egy biztosító termékeit közvetítheti. Válasz C: Igen, de csak a Magyar Nemzeti Bank külön engedélyével. A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő a biztosítóval létesített megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, nem jogosult viszont az ajánlat elfogadására, mely a biztosító hatáskörébe tartozik. Megbízotti minőségben károkozásáért a biztosító felelős. Mely biztosításközvetítőre igaz az állítás? Válasz A: Az alkuszra. Válasz B: A vezérügynökre. Válasz C: A függő ügynökre. A vezérügynök hány biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban? Válasz A: Egy biztosítóval. Válasz B: Több biztosítóval. Melyik a helyes állítás? Válasz C: Több biztosítóval, ha azok egymással nem versengő termékeit közvetíti. Válasz A: Alkusz végezhet ügynöki, de ügynök nem végezhet alkuszi tevékenységet. Válasz B: Ügynök végezhet alkuszi, de alkusz nem végezhet ügynöki tevékenységet. Válasz C: Ügynök nem végezhet alkuszi, alkusz ügynöki tevékenységet. Az alábbiak közül mi minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Kizárólag a biztosítási termék ismertetése, ajánlása, és az ezzel kapcsolatos felvilágosítás nyújtása. Válasz B: A biztosítási szerződés biztosító nevében való megkötése. A függő biztosításközvetítő az ügyfél nevében jár el. Válasz C: Biztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. Melyik állítás nem igaz? Az alkusz Válasz A: önállóan, saját nevében és kockázatára lép fel. Válasz B: jogosult a biztosítási díj átvételére. Válasz C: az ügyfél megbízásából jár el. Válasz D: egy biztosítótársaság termékeit értékesítheti. Melyik állítás igaz? A függő ügynök Melyik állítás igaz? A vezérügynök Válasz A: egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetítheti. Válasz B: egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak egy vagy több termékét közvetítheti. Válasz C: kizárólag egy biztosítóval fennálló jogviszonya alapján annak csak egy termékét közvetítheti. Válasz A: több biztosítóval állhat jogviszonyban. Válasz B: független biztosításközvetítő. Válasz C: függő biztosításközvetítő. Mely jogszabály határozza meg a biztosításközvetítői tevékenységet? Válasz A: Gazdasági társaságokról szóló törvény Válasz B: Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény Válasz C: Polgári Törvénykönyv A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint mely tevékenység nem biztosításközvetítői tevékenység? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Biztosítási szerződések adatainak rögzítése, karbantartása a biztosító rendszerében. Válasz C: Biztosítási szerződések megkötése. Mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Biztosítási szerződések megkötése. Válasz C: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység. Mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Közreműködés a követelések behajtásában. Válasz C: Biztosítási szerződések megkötése. Mely tevékenység minősül biztosításközvetítői tevékenységnek? Válasz A: Biztosítási termékek ismertetése, ajánlása. Válasz B: Közreműködés a követelések behajtásában. Válasz C: Kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.