KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA"

Átírás

1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014

2 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr. Balázs István, Jakab András, Rixer Ádám, Dr. Nagy Marianna, Szalai Éva A tananyag hatályosításában közreműködött: Dr. Gyergyák Ferenc, Dr. Hoffman István, Dr. Szilvásy György Péter, Dr. Temesi István, Dr. Virág Rudolf, Dr. Vitál-Eigner Beáta Budapest, javított kiadás kézirat lezárva: január 31. ISBN Kiadja: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Felelős kiadó: Szentkirályi-Szász Krisztina Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiadja: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest, 2014 A kiadásért felel: Prof. Dr. Patyi András Layout, tördelés: ElektroPress

3 Tartalomjegyzék 1. az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei az államszervezet montesquieu-i modellje: a hatalmi ágak elválasztása a hatalommegosztás elvének érvényesülése a magyar állam működésében: az állami szervek felépítésének rendszere, a közigazgatás helye az állami szervek rendszerében A Kormány és az államigazgatás többi (neki alárendelt) része Az Országgyűlés és a Kormány A köztársasági elnök és a Kormány A köztársasági elnök és a helyi önkormányzatok A bíróságok és a közigazgatás Az ügyészség és a közigazgatás Az Alkotmánybíróság és a közigazgatás Az Állami Számvevőszék és az államigazgatás Az ombudsman és az államigazgatás a magyar közigazgatás két alrendszere: az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint ezek egymáshoz való kapcsolódása Történeti és nemzetközi kitekintés A modern államigazgatás kialakulása. Kormányformák A magyar államigazgatás államszervezeti helyének története Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése Hatáskör, illetékesség, joghatóság a közigazgatásban Az államigazgatási szerv fogalma Az államigazgatási szervek rendszere Az államigazgatási szervek feladat szempontú osztályozása Az államigazgatási szervek területi szintek szerinti osztályozása Az államigazgatási szervek egymás közötti kapcsolata alapján történő osztályozása az államigazgatási szerv működését meghatározó elvek: hatáskör-telepítés, kiadmányozás, szolgálati út, az irányításra, felügyeletre, ellenőrzésre vonatkozó szabályok rövid áttekintése A hatáskör átruházása és a kiadmányozás A szolgálati út és a szignálás Az irányításról, a felügyeletről és az ellenőrzésről röviden 29 3

4 tartalomjegyzék 2.6. az államigazgatás személyzete, az államigazgatási szervek felépítése, az államigazgatási szervek szervezeti rendjére és működésére vonatkozó szabályok Az államigazgatás személyzete Az államigazgatási szervek felépítése A közigazgatási szervek szervezeti és működési rendje: a működési rendet kialakító szabályzatok Az államigazgatás felelősségi rendszere Döntés az államigazgatásban Az államigazgatási döntés fogalma Mérlegelési jogkör A diszkrecionális döntés A méltányossági jogkörben hozott döntés A közigazgatás cselekményei Az államigazgatás felépítése A központi közigazgatási szervek A Kormány A Miniszterelnökség, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mint a Kormány koordinációért felelős segédszervei A minisztériumok A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek A területi és helyi államigazgatási szervek A területi államigazgatási szervek a jegyzők és a polgármesteri hivatal ügyintézőjének speciális jogállása, hatásköre a közigazgatás egységes működése szempontjából Az államigazgatás működése Az államigazgatás rendeltetése és funkciói Védelmi funkciók Biztonsági funkciók Nemzetközi politikai funkciók Gazdasági funkciók Közszolgáltatás-szervező funkció Az államszervezet működését biztosító funkciók Az államigazgatási feladatok általános jellemzése Alapfogalmak Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban Az államigazgatás működésének tagolása az államigazgatás közhatalom birtokában végzett tevékenységei Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége Az államigazgatási szervek hatósági tevékenysége A hatósági jogalkalmazás A hatósági felügyelet A hatóság szakmai és szolgáltató tevékenysége 102 4

5 tartalomjegyzék 4.5. Hierarchikus igazgatás Az államigazgatási szervek belső igazgatása Az alárendelt államigazgatási szervek irányítása az állami vagyonnal gazdálkodó szolgáltató és gazdálkodó szervezetek igazgatása Közigazgatásfejlesztés az Európai Unióban és hazánkban A közös európai közigazgatási térről Új tendenciák a közigazgatás fejlesztésében, az Európai Unióban Az Európai Unió kifelé irányuló közigazgatás-fejlesztési koncepciója Az EU által követett közigazgatási modell A nemzeti közigazgatások konvergenciája az Európai Unióban Az EUPAN által azonosított kihívások A nemzetek feletti Európa VAGY a nemzetek Európája a közigazgatásban hazánk Közigazgatás-fejlesztési stratégiája (Magyary Program) Közigazgatás-fejlesztési stratégia (Magyary Program) A Magyary Program kiindulópontjai A Magyary Program célrendszere A Magyary Program beavatkozási területei A Magyary Program végrehajtása 122 5

6

7 1. 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei Ebben a fejezetben a közigazgatásnak (és az annak részét képező államigazgatásnak) az államszervezetben elfoglalt helyét fogjuk megvizsgálni. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, először az államszervezettel általában kell foglalkoznunk, arra nézve kell modelleket felállítanunk. Ennek a modellálásnak az az értelme, hogy az államszervezetet egyszerűen és rendszerezetten tudjuk bemutatni, s ezáltal segítsük működésének megértését. Az alábbiakban elsősorban a közigazgatásra koncentrálva két államszervezeti modellt ismertetünk: a Montesquieu-féle (hatalmi ágak elválasztása) és a hatalommegosztásos modellt az államszervezet montesquieu-i modellje: a hatalmi ágak elválasztása Charles-Louis Montesquieu ( ) A törvények szelleméről (De l esprit des lois) című művében fejtette ki a kívánatos államszervezetről szóló nézeteit. Az angol államberendezkedést elemezve úgy vélte, hogy a zsarnokság úgy előzhető meg, ha három hatalmi ágat különítünk el, s azokat szigorúan elválasztjuk egymástól. Montesquieu által elkülönített hatalmi ágak: a törvényhozó; a végrehajtó (államfő és kormány); és az igazságszolgáltató (bíróságok). Bármelyik kettő koncentrációja, egybeolvadása zsarnoksághoz vezet. E hatalmi ágak ugyanis egymást kontrollálják: a végrehajtó hatalmat (a minisztereket) a törvényhozás felelősségre vonhatja, de a végrehajtó hatalom is megfékezheti a törvényhozást (az államfő feloszlatási joga); a bíróságok függetlenek a végrehajtó hatalomtól (sőt, az uralkodó kivételével elítélhetik a végrehajtó hatalom tagjait), de ők sem korlátlan hatalom birtokosai, hanem csupán a törvény szájai. Ebből az eredetileg a kontinentális monarchiák számára felállított követendő példából később valóság lett pl. az 1791-es francia alkotmány vagy épp az újonnan függetlenné váló észak-amerikai brit gyarmatok (USA) alkotmánya. Az amerikai alkotmány, amely módosításokkal immáron több mint kétszáz éve hatályos, szerint az amerikai elnök és miniszterei alkotják az egyik, a törvényhozás (Kongresszus + Szenátus) a másik, a bíróságok pedig a harmadik hatalmi ágat. A bíróságoknak azonban (különösen a Legfelsőbb Bíróságnak) erősebb a hatalmi pozíciója, mint a Montesquieu által megálmodott modellben. A három hatalmi ág szigorú elválasztása azonban egyértelműen Montesquieu hatását tükrözi. Ebben a modellben a közigazgatás egyértelműen a végrehajtó hatalomhoz tartozik. Lényegében úgy definiálható, mint a legfelsőbb végrehajtó szervek és a nekik alárendelt végrehajtó szervek összessége. E tekintetben vita a polgári államok közigazgatásának államigazgatásra és önkormányzati közigazgatásra történt 7

8 közigazgatási szakvizsga ÁLLAMIGAZGATÁs differenciálódását követően az önkormányzatok helyét illetően alakult ki. Egyes talán többségi vélekedések szerint az önkormányzatok relatív önállóságuk ellenére is a végrehajtó hatalmi ág részei, míg mások szerint nem azok, és így önálló, horizontális hatalmi ágat alkotnak. Problémák Montesquieu elméletével A témával foglalkozó államelméleti és közjogi írások általában az imént említett montesquieu-i triász leírásával kezdődnek, majd pedig elkezdik magyarázni, hogy milyen problémák vannak ezzel a modellel, s az miért nem alkalmas a magyarhoz hasonló államszervezetek leírására. Az első problémacsokrot a hatalmi ágak sokasodása alkotja. Ezen belül is egyrészt beszélhetünk a valós államszervezeti változások nélkül felbukkanó új hatalmi ágakról. Az egyik ilyen új hatalmi ág az államfői hatalmi ág. Ezen elmélet Benjamin Constant ( ) nevéhez fűzhető. Álláspontja szerint az államfő (király) egy olyan önálló semleges hatalmi ág (pouvoir neutre) birtokosa (tehát Montesquieu-vel ellentétben úgy véli, hogy nem a végrehajtó hatalom része), amely a másik három hatalmi ág felett állva őrködik az alkotmány épségén. Ezt az álláspontot Carl Schmitt újította fel a weimari köztársaság idején (1931-ben megjelent írásában). A másik, valós államszervezeti változások nélkül felbukkanó új hatalmi ág az alkotmányozó hatalom (pouvoir constituant). Ez a hatalom a többi hatalmi ág egymás közti viszonyait szabályozza (megalkotja az alkotmányt, elosztja a hatásköröket). Ennek a hatalmi ágnak az elismerésével egyesíteni lehet a hatalmi ágak elválasztásának elméletét a népszuverenitás eszméjével amennyiben az alkotmányozó hatalmat a népnek tulajdonítjuk. Másrészt beszélhetünk valóban újólag létrejövő (tehát Montesquieu idejében nem létező) államhatalmi szervekről (alkotmánybíróság elsőként: 1920 Ausztria, ombudsman a II. világháború után skandináv mintára terjedt el, számvevőszék a XIX. századtól), illetve a végrehajtó hatalomtól önállósuló, korábban is létező szervekről így például az ügyészség Magyarországon 1949 óta, amely nemcsak az egyértelműen a végrehajtó hatalom körébe vonható vádhatósági feladatokat látja el, hanem egyben ő a végrehajtó hatalom törvényességének legfőbb őre is (általános ügyészségi törvényességi felügyelet), valamint a végrehajtó hatalmon belüli önállóság garanciáinak kiépüléséről (önkormányzatok). Ezek a problémák tulajdonképpen még kezelhetők lennének a Montesquieu-féle hatalmi ágak elválasztásának elméletével, ha azt mondanánk: nem csupán három, hanem nyolc-tíz egymástól elválasztandó hatalmi ággal próbálnánk leírni a Magyarországhoz hasonló berendezkedésű államok államszervezetét. A másik probléma azonban olyasmi, amit már nem lehet egyszerűen a triász kibővítésével megoldani. Ez a probléma: a parlamentarizmus. A parlamentarizmus (témánk szempontjából) annyit jelent: a kormány a parlament (tehát a törvényhozás) bizalmától függ, azaz a parlament (többsége) bármikor leválthatja a kormányt. Ez pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy a parlament többsége és a kormány összefonódik. Márpedig Montesquieu alapvető gondolata az volt, hogy ezt a két hatalmi centrumot el kell választani egymástól azért, hogy egymást korlátozva megakadályozzák, hogy túlhatalom (zsarnokság) jöhessen létre. 8

9 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei Ma az európai államok túlnyomó többségében (így Magyarországon is) azonban parlamentarizmus van, tehát a kormány és a parlamenti többség összeolvad és még sincs zsarnokság. Ennek oka a következő: a zsarnokság megakadályozásához nem arra van szükség, hogy mereven elválasszunk egymástól minden hatalmi centrumot, hanem arra, hogy ne lehessen ellenőrizetlenül hatalmat gyakorolni. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy ne összpontosuljon túl nagy hatalom egy kézben (hatalommegosztás). Ennek a hatalommegosztásnak egyik (szélsőséges) formája a hatalmi ágak elválasztása, de ugyanígy alkalmas a zsarnokság megakadályozására, ha ellenőrző/felügyelő szerveket hozunk létre, s azok számára biztosítjuk a függetlenséget s így ellensúlyozható a törvényhozás (többségének) és a végrehajtásnak az összefonódása is. Eme függetlenség biztosításának legfontosabb eszközei egyrészt az ellenőrzési hatásköröknek az alkotmányban való rögzítése, másrészt pedig a személyi összeférhetetlenségek. Annak vizsgálata, hogy Európában a zsarnokság megelőzésére miért épp a hatalommegosztásos módszert s miért nem a hatalmi ágak elválasztásának módszerét választották, részletes jogtörténeti és politikatörténeti vizsgálatokat igényelne; erre itt nincs lehetőségünk. Az említettek miatt, amikor a magyar államszervezetet leírjuk, a Montesquieu-féle hatalmi ágak elválasztása mellett inkább hatalommegosztásról s benne az egyes állami szervek és az államigazgatás viszonyáról kell beszélnünk a hatalommegosztás elvének érvényesülése a magyar állam működésében: az állami szervek felépítésének rendszere, a közigazgatás helye az állami szervek rendszerében Az elkövetkezőkben a hatalommegosztás korábbiakban ismertetett elvére tekintettel a magyar államszervezet legfontosabb szerveinek a közigazgatáshoz való viszonyát írjuk le A Kormány és az államigazgatás többi (neki alárendelt) része A Kormány és az államigazgatás neki alárendelt része alkotja együtt az államigazgatást. Maga a Kormány is az államigazgatás része, méghozzá annak csúcsszerve. Esetünkben a legfontosabb kérdés, amely megvizsgálandó: jogilag mennyiben alkot külön hatalmi centrumot az államigazgatás a Kormányhoz képest? A válasz: kevéssé. Az államigazgatás ugyanis épp arról ismerszik meg, hogy a Kormánynak alárendelt (az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdése szerint a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre). Az államigazgatás jelentős részével szemben a Kormány további, hatékony befolyásolást biztosító jogosítványa van: utasíthatja azt. Másrészről azonban nincs joga a Kormánynak arra, hogy államigazgatási ügyekben maga döntsön az államigazgatási szervek helyett, azoknak hatáskörét nem vonhatja el. Ugyancsak az alárendelt államigazgatási szervek helyzetét erősíti a Kormánnyal szemben, hogy a Kormány az államigazgatás neki alárendelt szervei által előkészített anyagokat fogadja el (pl. kormányrendelet formájában). Nem lehetséges ugyanakkor az államigazgatás alárendelt szerveit a Kormánnyal szembeni ellensúlyként felfogni, mert nem képes egységes akaratot kifejteni a Kormánnyal szemben. Ennek oka, 9

10 közigazgatási szakvizsga ÁLLAMIGAZGATÁs hogy szervezetileg az államigazgatás különféle szerveit csupán közös csúcsszervük (a Kormány) köti össze. A modern államfejlődés viszonylag új eredménye, hogy olyan egyértelműen államigazgatási feladatot ellátó szervek alakultak ki, amelyek bár az államigazgatás részét képezik, ám függetlenek attól (autonóm államigazgatási szervek és önálló szabályozó szervek). Az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek létrehozását több körülmény indokolta. Berényi Sándor csoportosítását alapul véve kiemelhetjük, hogy bizonyos területeken az érdekeltek arra törekedtek, hogy részt vehessenek az igazgatási tevékenységek ellátásában. Erre jó példa a hazai autonóm államigazgatási szervek közül a Közbeszerzések Tanácsa, amely mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők részvételét biztosítja a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogvédelem körében. Szintén fontos igényként jelentkezett a terület depolitizálása, azaz a végső soron politikai testületként működő Kormány irányítási jogainak kizárása. Szintén igényként jelent meg az alkotmányos alapjogok védelme, a kvázi bíráskodó funkció ellátásához kapcsolódó, a bíróságokéhoz hasonló autonómia biztosítása. Emellett a szakmai tevékenység színvonalának emelése, valamint a gazdálkodási, eredményességi tényezők biztosítása érdekében szerveztek autonóm államigazgatási szerveket. Az önálló szabályozó szervek, miként az elnevezés is mutatja, nemcsak jogalkalmazó, hatósági tevékenységet végeznek, hanem normaalkotásra is jogosultak, vagyis jogalkotási jogkörrel rendelkeznek (rendeletalkotás). Hasonlóan az autonóm államigazgatási szervekhez, az államigazgatástól és különösen a Kormánytól függetlenek. A helyzet tehát a következő: a Kormány és az államigazgatás neki alárendelt része összefonódó hatalmi centrumokat jelentenek. (Meg kell azonban különböztetni a Kormány államigazgatást irányító, valamint kormányzati politikai funkcióit.) Az Országgyűlés és a Kormány Magyarország parlamentáris kormányformájú köztársaság. A kormányforma a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonyát jellemzi, abból a szempontból, hogy melyik hatalmi ág tekinthető erősebbnek a viszonylagos egyensúly ellenére is (pl. parlamentáris, prezidenciális). Ez azt jelenti, hogy a parlamenti többség és a Kormány összefonódik, ugyanis a parlament a tekintetben erősebb a Kormánynál, hogy a parlamenti többség megbuktathatja a Kormányt (bizalmatlansági indítvány), azonban a Kormány nem oszlathatja fel az Országgyűlést. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja abszolút többséggel. A minisztereket azonban már nem az Országgyűlés választja, hanem a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök. A minisztereket tehát nem lehet az Országgyűlésben egyenként leváltani: csak a miniszterelnök ellen lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani, s ennek sikere esetén az egész Kormánynak mennie kell (kancellárdemokrácia). Az Országgyűléssel szemben tehát a valódi felelősséget a miniszterelnök egy személyben viseli; kormányának tagjait (alkotmányjogilag) tetszés szerint állítja össze. A bizalmatlansági indítvány konstruktív (nem destruktív), ami annyit jelent, hogy csak akkor lehet a miniszterelnököt leváltani, ha ugyanazzal a szavazással az új miniszterelnököt is megválasztják. Ennek az az értelme, hogy nehogy sorozatos kormányválságok alakuljanak ki (amikor csupán ügyvezető kormányok irányítják az országot). 10

11 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei Az Országgyűlés azonban a miniszteri kinevezés megkerülhetetlen tényezőjévé vált azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről szóló évi XLIII. törvény 40. (2) bekezdése kimondja, hogy a miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyűlésnek a miniszter feladatköre szerinti bizottsága a kinevezését megelőzően meghallgatja. Bár a bizottsági meghallgatás eredménye nem kötelező a köztársasági elnökre nézve, azonban a meghallgatás lefolytatásának elmaradása esetén nem kerülhet sor a miniszter kinevezésére. Az Országgyűlésnek számos ellenőrzési (informálódási) joga van a Kormánnyal szemben: kérdés, azonnali kérdés, interpelláció, vizsgálóbizottság felállítása, bizottsági meghallgatás. Ezenkívül fontos még kettőjük viszonyáról megjegyezni, hogy az Országgyűlés által alkotott jogszabályok (törvények) hatályon kívül helyezhetik a Kormány által alkotott jogszabályokat (kormányrendeleteket) A köztársasági elnök és a Kormány A köztársasági elnöknek a magyar államszervezetben elfoglalt helyét illetően megoszlanak a vélemények. Egyesek önálló, (párt)semleges hatalmi ágként fogják fel, mások a Kormánnyal és az önkor mányzatokkal együtt a végrehajtó hatalomba sorolják. Az eddigi alkotmányos gyakorlat alapján az állítható, hogy a magyar államszervezetben a köztársasági elnök elkülönül a Kormánytól, de közel sem nevezhető (párt)semleges hatalmi tényezőnek. S ez nem valamiféle diszfunkció (hibás működés) következménye, hanem így lett beprogramozva a magyar Alkotmányba (ma már Alaptörvénybe), hiszen a köztársasági elnököt a pártpolitika színtere, az Országgyűlés választja, s személye minden alkalommal politikai alku tárgya. A közvetlen politikai szereplés természetesen tilos, de adott esetben egyértelműen megnyilvánulhat a politikai szimpátia. Az Alaptörvénynek azon szakasza pedig [9. cikk (1) bekezdése], mely szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, alapvetően a köztársasági elnöki szerepfelfogásra és annak megítélési kritériumára vonatkozó igény. Ez természetesen nem változtat azon, hogy akik azonos politikai oldalon állnak vele, azok kedvelik, a másik oldalon állók pedig valószínűleg nem. Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyar köztársasági elnökök a valóságban nem (párt)semlegesek; az Alaptörvény csak a közvetlen politizálást tiltja, hiszen a közvetettet nem is tudja megtiltani (pl. beszédekben meghatározott értékek melletti kiállását). Azt, hogy a köztársasági elnök a Kormánytól elkülönült hatalmi tényező, a következőkkel indokolhatjuk: A köztársasági elnök megbízatásának időtartama nem egyezik a Kormányéval (köztársasági elnök: 5 év; Kormány: az új Országgyűlés alakuló üléséig 4 év). Az Alaptörvény más és más hatáskörrel ruházza fel a két szervet, s ezt egyik sem vonhatja el a másiktól. Az Országgyűlés más és más szavazatarányokkal, illetve indokokkal töltheti be ezt a pozíciót. Az Országgyűlés a miniszterelnököt visszahívhatja, a köztársasági elnököt azonban nem. A köztársasági elnöki tisztséggel összeférhetetlen a kormánytagság. Az említett érvek közül a második a legfontosabb (bár önmagában nem lenne elegendő az elkülönültség indokolásához). 11

12 közigazgatási szakvizsga ÁLLAMIGAZGATÁs A magyar államszervezetben a köztársasági elnök (államfő) tehát önálló, a Kormánytól (és a Kormánynak alárendelt államigazgatási szervektől), valamint az önkormányzatoktól elkülönült hatalmi tényező. (Közigazgatást irányító funkciót azonban ellentétben a prezidenciális és félprezidenciális rendszerektől nem lát el.) A köztársasági elnök azonban mind a Kormánnyal, mind az önkormányzati igazgatással kapcsolatban rendelkezik feladat- és hatáskörökkel. A köztársasági elnöknek az államigazgatással kapcsolatos legfontosabb jogosítványai a kinevezési jogok (például miniszterek, államtitkárok, egyes autonóm államigazgatási szervek vezetői, tábornokok, nagykövetek, hivatásos bírák, Költségvetési Tanács elnöke, a MNB elnöka és alelnökei) és a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek való javaslattétel. A Kormány legfontosabb jogosítványa a köztársasági elnökkel szemben, hogy annak aktusai (pl. egyéni kegyelem) csak miniszteri ellenjegyzéssel válnak érvényessé: ez azon jogi fikció következménye, amely szerint a köztársasági elnök nem politikus, így politikai felelősséggel sem rendelkezik. A miniszteri ellenjegyzéssel a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter a döntésért való politikai felelősséget átvállalja a köztársasági elnöktől A köztársasági elnök és a helyi önkormányzatok A köztársasági elnök a közigazgatás későbbiekben kifejtendő másik nagy alrendszere, az önkormányzati igazgatás területén is jelentős feladat- és hatáskörökkel rendelkezik, amely kétirányú. Egyrészt területszervezési jellegű, amelynek keretében az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről. Másik feladatköre az önkormányzati rendszer súlyos rendellenes (alaptörvény-ellenes) működésének korrekciója körébe tartozik, ugyanis megbízza az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal vezetőjét, hogy gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg. Ennek a feladatkörnek része, hogy halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre, ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja (az önkormányzatok Országgyűlés általi feloszlatását lásd alább) A bíróságok és a közigazgatás A közigazgatási így az államigazgatási határozatok bíróság előtt megtámadhatók. Az ilyen perekben a határozatot hozó közigazgatási szerv az alperes, s a határozatot sérelmesnek (jogsértőnek) találó személy (vagy másik közigazgatási szerv) pedig a felperes. Ez a megtámadási lehetőség vonatkozik mind az önkormányzati, mind az államigazgatási határozatokra. A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja Az ügyészség és a közigazgatás Az ügyészségnek a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervekkel szemben törvényességi felügyeleti jogköre van. Az, hogy az önkormányzatokkal szemben van-e ilyen jogköre, vitatott; a helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet a Kormány biztosítja a fővárosi és megyei 12

13 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei kormányhivatal útján [Alaptörvény 34. cikk (4) bekezdés]. Ugyanakkor az ügyészségről szóló törvény szerint az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. Az ügyész a jogszabályok megsértése esetén fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. Ezenkívül az ügyészségi gyakorlat a törvényességi felügyelet eszközeivel az önkormányzati hatósági ügyek tekintetében is szokott élni, arra figyelemmel, hogy az ügyész közigazgatási hatósági ügyben hozott döntésekkel szemben élhet ezen intézkedési jogosítványával, a közigazgatási ügyek körébe pedig az önkormányzati hatósági ügy is beletartozik. Ezt alapozza meg az ügyészségről szóló törvény, amely szerint az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. A gyakorlatban ez a következőket jelenti: Az ügyész ügyészi fellépéssel hatósági eljárást kezdeményez és jogorvoslatot terjeszt elő. Intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal. Ha a törvénysértést elkövető fél maga is képes orvosolni a törvénysértést, akkor az ügyész önkéntes teljesítésre történő felhívással él. Ha a hiányosság nem minősül jogsértésnek vagy olyan csekély jelentőségű, hogy nem indokolt a fellépés, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét. Az ügyészség, az általános törvényességi felügyelet jogára is figyelemmel, Magyarországon Nyugat-Európával ellentétben nem a Kormánynak van alárendelve, hanem az Országgyűlésnek Az Alkotmánybíróság és a közigazgatás A közigazgatás (államigazgatás és önkormányzatok) normatív aktusai (pl. rendeletek) Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók (utólagos normakontroll). Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a megtámadott rendeletet (vagy annak egyes rendelkezéseit), ha az ellentétes az Alaptörvénnyel vagy magasabb szintű jogszabállyal. (Kivétel az önkormányzati rendelet, mert ha nem az Alaptörvénybe, hanem magasabb szintű jogszabályba ütközik, akkor a Kúria dönt) Az Állami Számvevőszék és az államigazgatás Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az ÁSZ tulajdonképpen a közigazgatás egészének gazdálkodását ellenőrzi, méghozzá nemcsak annak törvényességét, hanem annak célszerűségét és eredményességét is. Az ÁSZ-nak főszabályként nincs joga saját hatáskörben szankcionálni (csupán bírósághoz vagy a nyilvánossághoz fordulhat), de megelőző intézkedésként zárolás iránt intézkedhet, ill. a pénzeszközök további felhasználását felfüggesztheti. Ugyanakkor az ÁSZ ellenőrzésének akadályozása meghatározott körülmények között büntetőjogilag szankcionált is lehet. A Btk január 1-jén hatályba lépett módosítása 13

14 közigazgatási szakvizsga ÁLLAMIGAZGATÁs (számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése) lehetővé teszi, hogy akár szabadságvesztés büntetést is kiszabjanak, ha valaki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel akadályozza az ellenőrzés lefolytatását. Büntethető továbbá az állami szerv vezetője, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére Az ombudsman és az államigazgatás Az ombudsman (alapvető jogok biztosa) az Országgyűlés által választott tisztségviselő, akinek feladata az alkotmányos jogokat sértő visszásságok kivizsgálása. Az ombudsman és helyetteseinek hatásköre (az alkotmányos jogok szempontjából) a közigazgatás egészére kiterjed. Az ilyen visszásságok feltárása esetén ajánlással fordul az ellenőrzött közigazgatási szerv felé. Az ÁSZ-hoz hasonlóan csupán ellenőrzési (informálódási) joga van, saját jogon nem intézkedhet (nem szankcionálhat), csupán bírósági, alkotmánybírósági eljárást kezdeményezhet, illetve a nyilvánossághoz fordulhat a magyar közigazgatás két alrendszere: az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint ezek egymáshoz való kapcsolódása A magyar közigazgatás két alrendszerre tagolódik: a későbbiekben részletesen bemutatandó államigazgatásra és az államigazgatással szemben relatív autonómiával rendelkező helyi önkormányzati igazgatásra. A jelenlegi többségi tudományos álláspont szerint a helyi önkormányzatok szintén a végrehajtó hatalom részét képező közigazgatási rendszer integráns részei. Az önkormányzatoknak a közigazgatáshoz kötődése nyilvánul meg többek között abban, hogy az önkormányzati hatósági igazgatásra is kiterjed a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a Ket.) hatálya. A relatív autonómia ezeken a területeken is észlelhető, hiszen az Ötv. és a helyi rendeletek szabályai számos eltérő szabályt fogalmazhatnak meg. Az önkormányzatok autonómiáját (önállóságát) az Alaptörvény biztosítja. Az autonómia voltaképpen az államhatalom önkorlátozása, amelynek határait elsősorban összhangban az Alaptörvénnyel törvények határozzák meg. Az Országgyűlés minősített többséggel elfogadott, ún. sarkalatos törvényt alkot az önkormányzatokról, amelyben szabályozza azok működésének alapvonalait. Az önkormányzatok által alkotott jogszabályok (önkormányzati rendeletek) nem lehetnek ellentétesek sem az Országgyűlés által alkotott jogszabályokkal (törvényekkel), sem egyéb más jogszabállyal. A törvényi szabályozáson túl az Országgyűlés a Kormány az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alaptörvénnyel ellentétes; dönt továbbá a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról. Az önkormányzati autonómia nem jelenti azt, hogy az államigazgatásnak ne lennének különféle jogosítványai az önkormányzatokkal szemben. Ezeket a jogosultságokat a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) részletesen szabályozza azzal, hogy az utóbbi több lépcsőben fokozatosan váltja fel az előbbit (az új törvény egyes rendelkezései már január 14

15 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei 1-jén hatályba léptek, valamennyi rendelkezése a évi helyhatósági választásokat követően megalakuló helyi önkormányzatokra lesznek alkalmazhatók). Maga a Kormány az önkormányzatokkal kapcsolatban a következő feladatokkal rendelkezik: A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős közigazgatási és igazságügyi miniszter irányításával, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv vagyis a fővárosi, megyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselőtestület feloszlatására (az önkormányzatok Országgyűlés általi feloszlatását lásd alább). Jogosult indítványozni az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát. Rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat képesítési előírásait. Irányítja az államigazgatási feladatok ellátását, és gondoskodik végrehajtásuk feltételeiről. Döntés-előkészítőként közreműködik az Országgyűlés hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben. Dönt az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkező jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó vitában. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a évi XLII. törvény alapján) jelenleg a belügyminiszter feladatai a következők: Közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében. Közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás megadásánál. Összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását. Koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását. Közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében. Elrendelheti a Magyar Államkincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálatát a nemzetgazdasági miniszter útján. Jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának megismerésére, rendszerezésére. Jóváhagyja a közös önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó szabályoktól való eltérést. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a évi XLII. törvény alapján) jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai a következők: Irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket. Kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását. Kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját. 15

16 közigazgatási szakvizsga ÁLLAMIGAZGATÁs A feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter, vagyis valamennyi érintett szakminiszter feladatai: rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését; rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; az előzőekben említett ellenőrzések eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a belügyminisztert és a fővárosi, megyei kormányhivatalt; tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; a helyi önkormányzatoktól ágazati feladatai körében adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére a belügyminiszter koordinálásával pénzügyi támogatást nyújthat. A következő állami szerv, amelyről beszélnünk kell e témában, a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Ahhoz azonban, hogy ezen szervek önkormányzatokkal kapcsolatos jogait megértsük, előbb az önkormányzatok által gyakorolt hatásköröket két csoportra kell osztanunk. Neve zetesen: önkormányzati saját hatáskör; az önkormányzat egyes szervei által gyakorolt államigazgatási hatáskör. Az önkormányzatok ugyanis nemcsak a helyi közügyeket igazgatják, hanem bizonyos államigazgatási feladatokat is ellátnak. A helyi közügyek tekintetében az önkormányzatok számára kötelező feladatot csak törvény állapíthat meg arányos költségvetési támogatás egyidejű biztosításával. Államigazgatási feladatot viszont nemcsak törvény, hanem törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet is előírhat a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője számára. Ez jelenthet államigazgatási feladat- és hatáskör megállapítást, de honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételének elrendelését is. Mindkét esetben a központi költségvetés biztosítja az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást. Az államigazgatási feladat- és hatáskörben a képviselő-testület vagy a közgyűlés utasítást nem adhat, az e jogkörben hozott döntést nem bírálhatja felül. Az államigazgatás önkormányzatokkal és szerveikkel szembeni jogosítványai annak fényében változnak, hogy önkormányzati saját hatáskörről vagy pedig szervei által gyakorolt államigazgatási hatáskörről van szó. Az előbbi esetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi felügyeleti jogkörükben járnak el. A második esetben (államigazgatási hatáskörök) már felügyeleti (határozatmegsemmisítési) joggal bírnak az önkormányzatokkal szemben. A fővárosi és megyei kormányhivatal a évi CXXVI. törvény szabályai szerint döntés-előkészítő és javaslattevő szervként is közreműködik a Kormány és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter önkormányzati törvényben meghatározott, az önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai ellátásában. 16

17 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei A hivatal továbbá közreműködik a szakmai irányító miniszter önkormányzati törvényben meghatározott, helyi önkormányzatokkal összefüggő egyes feladatainak ellátásában. Amennyiben a hivatal ezen feladatai ellátása során jogszabálysértést észlel, kezdeményezi a feladatés hatáskörrel rendelkező, illetékes állami szerv eljárásának a megindítását. A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti (azért törvényességi, mert célszerűséget nem vizsgál, csak jogszerűséget) jogkörében eljárva legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintett önkormányzatot a jogszabálysértés megszüntetésére (törvényességi felhívás). Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt tájékoztatni írásban. Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a kormányhivatal az alábbi intézkedéseket teheti: Kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint az Mötvben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testületet vagy a társulási tanács ülését. Javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kez deményezze a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját. Kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát. Kezdeményezheti a határozathozatali, feladatellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését. Javasolhatja a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását. Kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását. Pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen. Kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél. Szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben. Törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az Mötvben meghatározott esetekben. A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati határozat felülvizsgálatát. Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a közigazgatási és munkaügyi bíróság felfüggeszti a határozat végrehajtását. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat: szervezete, működése, döntéshozatali eljárása és döntései (rendelete, határozata) megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét és jogszabályon alapuló feladat ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségét teljesíti-e. 17

18 közigazgatási szakvizsga ÁLLAMIGAZGATÁs Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogköre azokra az önkormányzati határozatokra, amelyek alapján: munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának; külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. Az önkormányzati és az államigazgatási alrendszer viszonya azonban nem egyirányú, nemcsak az államigazgatás rendelkezik jogokkal az önkormányzati igazgatás tekintetében, hanem az önkormányzati igazgatást is megilleti a véleményezés és a javaslattétel joga az államigazgatási szervezetrendszer tekintetében. A korábbi Ötv. ezt nevezte felterjesztési jognak. A jogintézmény új formájáról az Alaptörvény rendelkezik, amely rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat [Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés) j) pont]. Ezt a szabályt egészíti ki az önkormányzati törvény azzal, hogy a megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére harminc napon belül köteles érdemben válaszolni [Mötv. 7. ]. Ha a tájékoztatás, válaszadás vagy intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, akkor köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni. Szintén az államigazgatást kötelezi az Mötv. a tekintetben, hogy döntés-előkészítési és jogalkotási tevékenysége során a Kormány és a szakminiszterek kötelesek egyeztetni az önkormányzati szövetségekkel az önkormányzatokat érintő ügyekben, valamint a megyei önkormányzatokkal és a fővárosi önkormányzatokkal az őket érintő ügyek és jogszabályok tekintetében. Az országos önkormányzati érdekszövetségek javaslatot tehetnek jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére, illetve konzultációt folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről Történeti és nemzetközi kitekintés A modern államigazgatás kialakulása. Kormányformák A modern államigazgatások jellemzőinek megértéséhez szükséges történeti vizsgálatunkat az abszolutista államok kialakulásánál kezdjük. A feudális széttagoltság állapotában lévő európai monarchiák a XIV XVIII. században erőteljes központosítást hajtottak végre. A helyi előkelőségek (nemesek) jogait megnyirbálva a korábbiakhoz képest jelentős mértékben erősebb államigazgatást hoztak létre. Ennek oka a következő volt: a sorozatos és egyre kiterjedtebb európai háborúk állandó hadsereget igényeltek, az állandó hadsereg sok pénzbe került, tehát a lakosságot erőteljesebben és rendszeresebben kellett adóztatni. Ehhez pedig több adószedőre és adóösszeíróra volt szükség. Ekkortól keletkeznek az első rendszeres állami nyilvántartások is (adóösszeírási célból). A mai értelemben vett államigazgatás (a központnak alárendelt hierarchikus és az ország egész területére kiterjedő igazgatás) az abszolutizmus idejére vezethető vissza. Ekkor keletkezik Montesquieu említett műve is, amely az akkori kontextusban elsősorban a törvényhozás nagyobb szerephez juttatását és a király hatalmának korlátozását szorgalmazta. Ennek a hatalomkorlátozásnak a garanciáját jelentették az írott alkotmányok. Az ilyen alkotmány által korlátozott monarchiákban 18

19 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei (alkotmányos monarchiák) az uralkodók mint a végrehajtó hatalom fejei irányították az államigazgatást, de minden intézkedésük csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes. Ennek az volt az oka, hogy az uralkodót nem lehetett felelősségre vonni cselekedeteiért, ezért kellett valaki (a miniszter), aki vállalja a felelősséget. A kormányok, amelyek eredetileg csupán az uralkodók tanácsadó testületei voltak, fokozatosan önálló döntéshozó szervekké nőtték ki magukat. Az uralkodók lassanként kivonultak a napi politikából, s a kormány elnökévé (miniszter elnökké) a parlament többségének bizalmát élvező személyt neveztek ki (parlamentáris mo nar chia). A mai Európában számos ország (pl. Nagy-Britannia, Belgium, Norvégia) működik ilyen kormányformában. Több országban azonban véget vetettek a monarchiának, s köztársaságot vezettek be. Ez azt jelenti, hogy az államfő megbízatása korlátozott időre szól, és nem öröklődik. Azokat a köztársaságokat, ahol a kormány a parlament bizalmától függ, parlamentáris köztársaságnak nevezzük (pl. Németország, Magyarország, Olaszország). A parlamentáris köztársaságokon belül külön altípust jelentnek a kancellárdemokráciák, ahol a parlamenteknek kizárólag a kormányfők felelősek, s a Kormány megbízatása kötődik a kormányfő megbízatásához: azaz a parlament a kormányfőn keresztül csak az egész kormánytól vonhatja meg a bizalmat. Ezen altípus modellalkotó állama Németország. Ahol azonban a kormánynak nem kell a parlament bizalmát élveznie, ott prezidenciális köztársaságról beszélünk (pl. az USA). (Az elnevezés onnan ered, hogy az ilyen államokban a kormányt a nép által választott köztársasági elnök vezeti, s nincs külön miniszterelnök.) A kétfajta köztársaság közötti átmenetet, amikor egyszerre létezik egy jogosítványokkal felruházott ( erős ) köztársasági elnök aki nem függ a parlament bizalmától, s egy a parlament bizalmától (is) függő kormány(fő), félprezidenciális rendszereknek nevezzük (pl. Franciaország, Finnország) A magyar államigazgatás államszervezeti helyének története A Magyarországgal kapcsolatos történeti visszatekintést 1867-ben kezdjük. A dualizmus idején Magyarország kormányformája parlamentáris monarchia volt. Ez mint láttuk azt jelenti, hogy a választásokon győztes párt(koalíció) jogosult a kormányalakításra; tehát az ellenzék esetleg az uralkodó esetleges antipátiája ellenére is leválthatja a kormányzó pártot. Ez azonban ritka jelenség volt (az első világháborúig mindössze egyszer történt meg: az 1905-ös választások eredményeképpen a kisebbségi Fejérváry- (darabont-)kormány bukását követően 1906-ban). Az államigazgatás gazdálkodását a számvevőszék ellenőrizte, s az államigazgatási határozatok felülvizsgálatát a közigazgatási bíróságon lehetett kérni. A két háború közti magyar kormányforma alkotmányos monarchiának nevezhető, a kormányfő személye ugyanis nem a parlamenti matematikától, hanem Horthy Miklós kormányzó bizalmától függött. Az államszervezet egyébként nem különbözött jelentősen a dualizmusétól (leszámítva persze magának a dualizmusnak a végét; s azt, hogy király helyett egy hasonló státusú bár kevesebb jogosítvánnyal rendelkező kormányzó töltötte be az államfői tisztet). A második világháború után rövid ideig ( /49) létező demokratikus magyar államszervezet jogilag parlamentáris köztársaságnak nevezhető. Ennek kibontakozására és bejáratódására azonban az évtizedekre berendezkedő szovjet megszállás okán nem volt lehetőség. 19

20 közigazgatási szakvizsga ÁLLAMIGAZGATÁs A szocializmus idején az eddigiektől jelentősen eltérő államszervezet alakult ki, amelynek főbb jellemzői a következők: Megszüntették az államigazgatást ellenőrző/felügyelő szerveket (számvevőszék, közigazgatási bíróság). Felszámolták az önkormányzatiságot, s az államigazgatásba olvasztották (tanácsrendszer). A kormánytól független, s a parlamentnek alárendelt ügyészséget hoztak létre. Az államfői tisztséget egy kollektív államfői testület (Népköztársaság Elnöki Tanácsa) töltötte be. Az Országgyűlés évente néhány napra összeülő, valódi hatalommal és ellenőrzési lehetőségekkel nem rendelkező fórummá alakult. A szocializmus idején maga az államszervezési koncepció is gyökeresen átalakult: az akkori államelmélet kifejezetten tagadta a hatalommegosztást, (illetve a hatalmi ágak elválasztását), s a hatalmi ágak egységének elvét vallotta. A rendszerváltozással (1989/90) a magyar kormányforma ismét parlamentáris köztársaság méghozzá annak kancellári altípusa lett. Fontos változások továbbá: az ombudsmani tisztség, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállítása; valódi önkormányzatok létrehozása a tanácsok helyett; az egyszemélyi államfői (köztársasági elnöki) tisztség, valamint a közigazgatási bíráskodás kiszélesítése. 20

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKÁG. Az ügyész közérdekvédelmi feladatai

KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKÁG. Az ügyész közérdekvédelmi feladatai KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKÁG Az ügyész közérdekvédelmi feladatai Magyarország Alaptörvénye 29. cikkének (1) bekezdése szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

GAZDASÁGI JOG I. és II. DR SZALAI ERZSÉBET 2

GAZDASÁGI JOG I. és II. DR SZALAI ERZSÉBET 2 OKTATÓ GAZDASÁGI JOG I. és II. DR SZALAI ERZSÉBET 2 TANTÁRGYAT GONDOZÓ TANSZÉK: K DR SZALAI ERZSÉBET 3 FÉLÉVI SZÁMONKÉRÉS: KOLLOKVIUM 60 % -tól DR SZALAI ERZSÉBET 4 FELKÉSZÜLÉS Kötelező irodalom Ajánlott

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter /2008. (MK..) KHEM utasítása

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter /2008. (MK..) KHEM utasítása 1 A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter /2008. (MK..) KHEM utasítása A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1. A központi államigazgatási

Részletesebben

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre szakmai fórum Feik Csaba A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre 1 A helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalai fontos szerepet töltenek be mind

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám I. Fõrész Törvények 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról Az Országgyûlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.Hierarchia, irányítás, vezetés

Szakács Tamás. 1.Hierarchia, irányítás, vezetés 28. Az irányítás fogalma és fajai a közigazgatási rendszerben (az irányítás szervezéstudományi, szociológiai és jogi fogalma; szervi és szakmai irányítás; közvetlen és közvetett irányítás) 1.Hierarchia,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13. Kontra Andrea A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse. Önkormányzati rendelet www.lemtrener.hu 1 EMBERI JOGOK 1776 Amerikai

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsény Város Önkormányzata 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és mőködési

Részletesebben

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI Az Alaptörvény elfogadása után az alkotmányos rendszer változásait elemző szakirodalomi diskurzusban

Részletesebben

JOGI ALAPTAN TÉTELEK

JOGI ALAPTAN TÉTELEK JOGI ALAPTAN TÉTELEK 1. Jogképződési módok 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai 3. A magyar jogforrási rendszer A jogforrási rendszer alapelvei 4. A jogalkalmazás

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Az ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Tartalomjegyzék A szerkesztõ ajánlása............................................... 9 I. rész Az ellenõrzésrõl általában........................................

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A közigazgatási alapvizsga tananyagának témakörei: I. A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai II. A közigazgatás felépítése és működése III. Államháztartási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.6.2013 COM(2013) 401 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kollektív

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás Költségvetési szervek ellenőrzése I. Előadás Államháztartás Az állam funkciói Elsődleges (tradicionális) funkció: jogalkotás, jogalkalmazás, infrastruktúra, külső- és belső védelmi feladatok. Szociális

Részletesebben

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Azonosító szám: kiadás /változat 2.0 Budapest, 2011. december 27. A szabályzat témagazdája: Dr. Prohászka László vezető jogtanácsos A 2.0.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. július 2. 2015. 15. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3116/2015. (VII. 2.) AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról... 892 3117/2015. (VII.

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN

ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések

Részletesebben

K I V O N A T. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 24-én tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 24-én tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből. Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1. Telefon: 52/557-300. Fax: 52/557-302. E-mail: polgmhiv@hajduszob.hu Ikt. sz.: 431-1/2013. K I V O N A T Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Hatáskör, illetékesség a perben és a hatósági eljárásban. Pp.: Általános illetékesség

Hatáskör, illetékesség a perben és a hatósági eljárásban. Pp.: Általános illetékesség Hatáskör, illetékesség a perben és a hatósági eljárásban Pp.: Általános illetékesség 29. (1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik (általános illetékesség). (2) Belföldi lakóhely hiányában

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. június 27. 2014. 19. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3182/2014. (VI. 27.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 886 3183/2014. (VI. 27.)

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

BAG NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 1/2012.(II.23.) számú rendelete. A köztemetőről és a temetkezés rendjéről

BAG NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 1/2012.(II.23.) számú rendelete. A köztemetőről és a temetkezés rendjéről BAG NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 1/2012.(II.23.) számú rendelete A köztemetőről és a temetkezés rendjéről 2 Bag Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII.

Részletesebben

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 86/2009. (IX. 24.) AB határozat Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Egy indítványozó a szabálysértésekről szóló

Részletesebben

Ombudsmani intézmény az új rendszerben

Ombudsmani intézmény az új rendszerben Szirmák Erik Ombudsmani intézmény az új rendszerben A második Orbán-kormány a központosítás, a racionalizálás és az egyszerűsítés kulcsszavaival végzi el a közjogi rendszer átalakítását. A rendszerváltozás

Részletesebben

Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet

Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet 184 Láris Liliána Büntetőjogi Tanszék Témavezető: Bárd Károly egyetemi docens Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet Bevezetés Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme régóta napirenden

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Kodifikáció. ésközigazgatás

Kodifikáció. ésközigazgatás Kodifikáció ésközigazgatás A TARTALOMBÓL PETRÉTEI JÓZSEF A köztársasági elnök megbízatása G. KARÁCSONY GERGELY A fenntartói jogok alakulása a felsőoktatásban, kitekintéssel a kancellári rendszer által

Részletesebben

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19 III. évfolyam 2 3 Az Alkotmánybíróság 2008. év folyamán hozott döntéseinek tematikus összefoglalója _ 3 A fás szárú növények védelméről 4 Az Alkotmánybíróság 611/B/2000. AB számú határozata és a közterület-felügyelet

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Közbiztonsági referensek felkészítéséhez Szombathely 2012 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Katasztrófavédelmi alapismertek... 7 1.1. A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013.

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. TANÉV DEBRECEN 2013 1 FONTOS! A segédanyag 13. és 16. oldalán

Részletesebben

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, az igénybevételről és a fizetendő térítési díjakról

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, az igénybevételről és a fizetendő térítési díjakról TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (II.15.) Önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, az igénybevételről és a fizetendő térítési díjakról Tiszaug

Részletesebben

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme 6. melléklet Az Önkormányzati jogok bírósági védelme I. A helyi önkormányzatiság A rendszerváltás alapvető értékei közül az egyik legjelentősebb a helyi önkormányzatok kialakítása, amely a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95.

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/39/EK IRÁNYELVE (2002. június 10.) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról

2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról 2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról 1 (kivonat, a hírközlést és a médiát érintő módosításokról) 70. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem 2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem < Áruismeret Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célterületei Az áruk és szolgáltatások biztonságának megteremtése A kereskedelmi gyakorlat harmonizációja A jelenlegi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 50/2004. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 50/2004. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 50/2004. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

u~es Hivatala arományszámm y C k, 8 I A 4-- Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Egységes javaslat

u~es Hivatala arományszámm y C k, 8 I A 4-- Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Egységes javaslat u~es Hivatala arományszámm y C k, 8 I A 4-- Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Érkezett: 2015' JÚN 0 8. f Egységes javaslat Kövér.László úr, az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az

Részletesebben

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2012. december

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/15/ /2014.P. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Tárgy: rendőri

Részletesebben

PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Az európai uniós ökocímke terméktanúsítási rendszeréről és az ökocímke használat feltételeiről 2013.

PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Az európai uniós ökocímke terméktanúsítási rendszeréről és az ökocímke használat feltételeiről 2013. PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Az európai uniós ökocímke terméktanúsítási rendszeréről és az ökocímke használat feltételeiről 2013. MÁRCIUS A Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. (a Társaság jogelődje Környezetbarát

Részletesebben

GDF SUEZ ENERGIA HOLDING HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZAT

GDF SUEZ ENERGIA HOLDING HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZAT GDF SUEZ ENERGIA HOLDING HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZAT Mellékletekkel GDF SUEZ Tartalomjegyzék I. RÉSZ... 3 A GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. földgázkereskedő

Részletesebben

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013. DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási

Részletesebben

A kormányablakok kialakításának szakmai pillérei I.: A Tudástár 1

A kormányablakok kialakításának szakmai pillérei I.: A Tudástár 1 Dr. Horváth Imr e L ászló osztályvezető Miniszterelnökség Kormányablakokért Felelős Helyettes Államtitkárság Kormányablak Igazgatási Főosztály Kormányablak Tudástár Osztály Dr. Kovács Zoltá n területi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Intézményi Társulás. 2013. május 30. napján tartandó rendes üléséhez

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Intézményi Társulás. 2013. május 30. napján tartandó rendes üléséhez ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Intézményi Társulás 2013. május 30. napján tartandó rendes üléséhez ELŐTERJESZTÉS Az Intézményi Társulás 2013. május 30-i ülésére 1. napirendi pont Tárgy:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

Prof. Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. (postacím:1387 Budapest Pf. 40.) Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa!

Prof. Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. (postacím:1387 Budapest Pf. 40.) Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! Prof. Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. (postacím:1387 Budapest Pf. 40.) Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ)

Részletesebben

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,

Részletesebben

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA

A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA A Vas Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127.. alapján az Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak Jogszabályok listája Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz) 56/2008.(III.26.)

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA módosított Alapszabálya Egységes szerkezetben Szeged Gutenberg u. 4. sz. A Szegedi Ügyvédi Kamara 2007. június 15-i közgyűlésének VI/6/2007. sz. határozata alapján 2 A Szegedi Ügyvédi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7718/2013. számú ügyben (kapcsolódó ügy: AJB-5479/2013. és AJB-1052/2014.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7718/2013. számú ügyben (kapcsolódó ügy: AJB-5479/2013. és AJB-1052/2014.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7718/2013. számú ügyben (kapcsolódó ügy: AJB-5479/2013. és AJB-1052/2014.) Az eljárás megindítása Előadók: dr. Dezső Adrienn dr. Ottrok Viktória A panaszos

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben