Jelen dokumentum a Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tulajdona.

Átírás

1 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Jelen dokumentum a Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tulajdona. IMIP kiadás/verzió: 1.0 1/38

2 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tartalom 0 TARTALOM 0.1 Tartalomjegyzék 0 TARTALOM Tartalomjegyzék Hivatkozott dokumentumok FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 6 2 ALKALMAZÁS A Minőségirányítási rendszer alkalmazási területe Kizárások A minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos felelősségek Elrendelő nyilatkozat Bemutatkozás Az INTÉZMÉNY bemutatása A Kollégium bemutatása A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Általános követelmények A minőségirányítási rendszer tervezése A dokumentációra vonatkozó követelmények Általános rész Az VEZETÉSI FOLYAMATOK A vezetőség elkötelezettségének kinyilvánítása Vevőközpontúság Szervezeti stratégia és minőségpolitika meghatározása, kinyilvánítása Minőségcélok A szervezeti működés, felelősségi és hatáskörök A szervezet Feladat-, felelősségi és hatáskörök, A vezetőség képviselője Kommunikáció Belső kommunikáció Külső kommunikáció Erőforrások biztosítása, gazdasági vezetés Vezetőségi átvizsgálás A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése Vezetést támogató folyamatok A vevői elégedettség mérése A tanulói és a szülői elégedettség mérése, értékelése A fenntartó Önkormányzat elégedettségének mérése A minőségirányítási rendszer folyamatainak mérése és figyelemmel kísérése A nevelő-oktató munka értékelése A tanári teljesítmény értékelése IMIP kiadás/verzió: 1.0 2/38

3 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tartalom A nem pedagógus dolgozók teljesítményének értékelése A pedagógiai munka eredményének figyelemmel kísérése Az adatok gyűjtése, elemzése Belső felülvizsgálat (audit) A belső felülvizsgálat megtervezése, végrehajtása és dokumentálása A nem megfelelőségek kezelése Helyesbítő tevékenységek Megelőző tevékenységek FŐFOLYAMATOK Az oktatás, nevelés, kollégiumi ellátás és a Tanműhely tevékenységének megtervezése A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás képzés nevelés; szakmai képzés; felnőtt képzés A Tanműhely A kollégiumi ellátás, nevelés A vevővel kapcsolatos folyamatok A termékre vonatkozó követelmények meghatározása A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása Kapcsolattartás a vevővel Tervezés és fejlesztés Beszerzés A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás képzés nevelés; szakmai képzés; felnőtt képzés megvalósítása A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás képzés nevelés; szakmai képzés; felnőtt képzés szabályozása A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás képzés nevelés; szakmai képzés; felnőtt képzés folyamatainak jóváhagyása Azonosítás és nyomon követhetőség A vevő tulajdona A termék megóvása TÁMOGATÓ ÉS KIEGÉSZÍTŐ FOLYAMATOK A dokumentumok kezelése A belső, szabályozó dokumentumaink kezelése A külső dokumentumok kezelésének szabályozása Az elektronikusan tárolt adatok és információk kezelése, védelme Iratkezelés A feljegyzések kezelése Humánerőforrás-gazdálkodás Emberi erőforrások Infrastruktúra, munkakörnyezet Beszerzés A beszerzés folyamata A beszerzett termék, szolgáltatás ellenőrzése A nem megfelelő termékek, szolgáltatások kezelése A beszállítók kiválasztása és értékelése A megfigyelő és mérőberendezések kezelése Kiegészítő tevékenységek A gazdasági vezetés működése IMIP kiadás/verzió: 1.0 3/38

4 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tartalom Az iskolatitkárság működése Diákönkormányzat - VIASZ Étkeztetés VDSE, sportcsarnok MÓDOSÍTÁSOK 38 IMIP kiadás/verzió: 1.0 4/38

5 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tartalom 0.2 Hivatkozott dokumentumok Szervezeti és működési szabályzat Kerettanterv az Intézmény Pedagógiai Programja Munkaterv A tanári teljesítmény értékelése Szabályzat A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítmény-értékelése Szabályzat Az Intézmény házirendje a Kollégium Pedagógiai programja A Tanműhely minőségirányítási kézikönyve Iratkezelési szabályzat IMIP kiadás/verzió: 1.0 5/38

6 Minőségirányítási Kézikönyv Fogalom-meghatározások 1 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Az ban használt minőségirányítási fogalmakat az MSZ EN ISO 9000:2005 és az MSZ EN ISO 9001:2009 szabványok alapján használjuk. A szabványokhoz való hozzáférést a minőségirányítási vezető biztosítja, a hozzáférési útvonalat a Dokumentumok nyilvántartása és kezelése c. mellékletben adtuk meg. IMIP kiadás/verzió: 1.0 6/38

7 Minőségirányítási Kézikönyv Alkalmazás 2 ALKALMAZÁS 2.1 A Minőségirányítási rendszer alkalmazási területe A Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (a továbbiakban az Intézmény, vagy az Iskola) piaci pozíciójának erősítése, versenyképességének javítása, a partneri megelégedettség növelése és a minőségi oktatásra való törekvés érdekében MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert vezet be és működtet az alábbi tevékenységi körre: Gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás-nevelés (nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó, valamint szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás) Felnőtt oktatás Kollégiumi ellátás A minőségirányítási rendszer alkalmazásának helyszíne az Intézmény hivatalos székhelye/telephelye. Az Intézmény minőségirányítási rendszerét a következő dokumentumok szabályozzák: A Közoktatási Törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok és egyéb előírások Az Intézmény Pedagógiai programja (amely magában foglalja a Házirendet) a benne foglalt eljárásokkal Az Intézmény egyéb belső szabályzatai 2.2 Kizárások Minőségirányítási rendszerünkben nem alkalmazunk kizárásokat. 2.3 A minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos felelősségek Minőségirányítási rendszerünk kialakításához, működéséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításáért az Intézmény igazgatója a felelős. A minőségirányítási rendszer kialakításával, fejlesztésével, működtetésével és karbantartásával kapcsolatos irányítási és operatív tevékenységeket az igazgató által megbízott személy látja el. IMIP kiadás/verzió: 1.0 7/38

8 Minőségirányítási Kézikönyv Alkalmazás 2.4 Elrendelő nyilatkozat Az Intézmény vezetése kinyilvánítja azon akaratát, mely szerint a felsorolt dokumentumokban leírtak betartása az intézmény minden dolgozója számára kötelező. Az Intézmény vezetése a minőségi oktatás állandó fejlesztését az igényes munkavégzésen túlmenően minden érdekelt féltől megkívánja. A minőségi oktatás iránti elkötelezettség jegyében, minőségirányítási rendszerünk eredményes működtetése érdekében a mai naptól elrendelem a ban és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokban (azok aktuálisan érvényes kiadási változatában) rögzített szabályok alkalmazását, betartását. Túrkeve, Ozsváth László igazgató IMIP kiadás/verzió: 1.0 8/38

9 Bemutatkozás 3 Bemutatkozás 3.1 Az INTÉZMÉNY bemutatása Túrkevén 1950-ben indult el a gimnáziumi oktatás. A több mint negyven éven keresztül folyó sikeres pedagógiai munkát a gimnáziumi hat évfolyamos képzés egészítette ki 1992-től. Jelenleg négy-évfolyamos képzés folyik a gimnáziumban. A szakközépiskola 1970-től működik. A kezdeti években folyó autószerelő, gépjármű technikai szakokat a modernkor igényeihez igazodó új képzési formák váltották fel. Az "Emberi erőforrások fejlesztése" elnevezésű Világbanki támogatással a Közlekedési szak, érettségi után pedig az Autószerelő, Autóelektronikai műszerész, Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész szakok teszik teljessé a szakmai képzést óta új szakirányokkal egészült ki a szakközépiskolai oktatás, például a szintén Világbanki támogatással működő Informatika szakkal és az érettségi utáni Számítástechnikai szoftverüzemeltető és a Gazdasági informatikus szakokkal. A következő tanévekben a szakközépiskolai képzés sokrétűségét kívántuk erősíteni azzal, hogy a jelenleg is jól működő gazdasági szakközépiskolai osztályokat indítottunk közgazdaság és kereskedelem-marketing szakokon. Napjainkban közel 500 diák tanul a kibővített gimnáziumi és új szakközépiskolai épületekben, a korszerű felszereltségű szakmai tanműhelyekben, laboratóriumokban, ugyanakkor a jól felszerelt iskolai könyvtár, a Sportcsarnok, a sportpályák, a Kollégium szabadidős termei is a diákok rendelkezésére állnak. Az Intézmény fenntartója Túrkeve Város Önkormányzata. Az Intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Működési területe Túrkeve város közigazgatási területe. Jelenlegi képzéseink négy évfolyamos gimnázium, közlekedési szak autószerelő, autóelektronikai műszerész, járműfényező, karosszérialakatos, autó technikus képzések, informatika szak, kereskedelmi és gazdasági szak, OKJ-s képzések és tanfolyamok (nehéz- és könnyűgép-kezelő, hegesztő, ECDL, stb.) Elérhetőség Cím: 5420 Túrkeve, József Attila út 23. Telefon: , , Fax: , , vanyai@vanyai-tkeve.sulinet.hu web: A Kollégium bemutatása IMIP kiadás/verzió: 1.0 9/38

10 Bemutatkozás A kollégium jelenlegi formájában az új épület átadása óta működik ben a Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola és a középiskolai kollégium összevonására került (Diák kollégium). A kollégiumban új helyzet jött létre az összevonással, mert a délutáni órákban a foglalkozásokra a középiskola tantermeit is fel lehetett használni. Az intézmény struktúra változásával (a technikus képzés beindulásával) új kollégiumi épületre volt szükség. A technikus diákok kollégiumát felnőttek lévén 1989-ben az eddigiektől eltérő szabályzat szerint kellett megszervezni. A technikusok első kollégiumba az újjáépített Vass utcai iskola felső szintjén volt. Ez az épület 1989-től 1996-ig állt a középiskola rendelkezésére. A technikusok létszámának növekedése kapcsán 1991-től egy újabb épület a Széchenyi u. 15. is a technikus kollégistákat fogadta. A technikusok két helyen történt lehelyezése mind gazdasági, mind pedagógiai szempontból előnytelen volt. A városi önkormányzat 1995-ben megvásárolta a volt XVII. Sz. Autójavító Vállalat irodaházát és oktatási célokra átadta a Szakközépiskolának. Az AFIT irodaházat átalakítva (Ifjúsági kollégium) az érettségi utáni képzésben résztvevő diákjaink kollégiumi elhelyezését oldottuk meg. A kollégiumi tanulólétszám csökkenése miatt és a racionálisabb gazdálkodás érdekében az ifjúsági kollégiumot 2009-ben visszaadtuk az Önkormányzatnak. A Kollégium létszámkerete 124 fő. Korábban csak fiú tanulóink voltak. A es tanévtől 10 férőhelyes leány kollégiumi részt alakítottunk ki. Tanulóink jellemzően az ország középső és keleti részéből jönnek hozzánk. Határon túli magyar nemzetiségű diákunk évente 1-2 fő. A Kollégium nevelőtestületét a kollégiumvezető (igazgatóhelyettes) és a nevelőtanárok (csoportvezetők) alkotják. A tanárok végzettségük alapján mind a műszaki- és reáltárgyakat, mind pedig a humán tárgyakat képviselik. IMIP kiadás/verzió: /38

11 A minőségirányítási rendszer 4 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1 Általános követelmények Iskolánk minőségirányítási rendszert hozott létre, dokumentált, vezetett be és tart fenn, valamint folyamatosan fejleszti annak eredményességét az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeivel összhangban. Az Intézmény vezetése meghatározta a minőségirányítási rendszerhez szükséges folyamatokat és alkalmazásukat a teljes szervezetben meghatározta ezeknek a folyamatoknak a sorrendjét és kölcsönhatását, meghatározta azokat a kritériumokat és módszereket, amelyek szükségesek ezen folyamatok eredményes működésének és szabályozásának biztosításához. Minőségirányítási rendszerünkben főfolyamatként értelmezzük az alaptevékenységünkhöz, az érdekelt felek igényeinek kielégítéséhez kapcsolódó folyamatokat, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak ezen érdekelt felek megelégedettségére. A kiegészítő - támogató folyamatok a főfolyamatokat kísérik, adatokat, információkat szolgáltatnak és így biztosítják a főfolyamatok eredményes megvalósítását. Az irányítási folyamatok gondoskodnak a stratégia, a politika és célok meghatározásáról, valamint azok eredményes megvalósításáról. Az Intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy ezen folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének támogatásához szükséges erőforrások és információk rendelkezésre álljanak, figyelemmel kíséri, ahol alkalmazható, ott méri, és elemzi ezeket a folyamatokat, valamint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyek a tervezett eredmények eléréséhez és ezen folyamatok folyamatos fejlesztéséhez szükségesek. A szervezetnek ezeket a folyamatokat e nemzetközi szabvány követelményeinek megfelelően irányítja. Amennyiben az Intézmény úgy dönt, hogy külső erőforrást vesz igénybe egy olyan folyamathoz, amelynek hatása van fő tevékenysége az oktatás - követelményeknek való megfelelőségére, akkor a szervezet biztosítja az ilyen folyamatok felügyeletét. Az ilyen, külső erőforrással végeztetett folyamatokra alkalmazandó felügyelet típusát és mértékét meghatározza a minőségirányítási rendszerben. 4.2 A minőségirányítási rendszer tervezése Az Intézmény vezetősége úgy tervezte meg a minőségirányítási rendszert, hogy biztosítva legyen a rendszer kialakításával, fenntartásával, dokumentálásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatos szabványkövetelmények, valamint a minőségcélok teljesülése. Mindehhez biztosítja az erőforrásokat. A rendszer tervezése biztosítja a fenntartható működést akkor is, ha a rendszerbe módosításokat tervez és vezet be a felső vezetés. IMIP kiadás/verzió: /38

12 A minőségirányítási rendszer 4.3 A dokumentációra vonatkozó követelmények Általános rész A minőségirányítási rendszer dokumentációja tartalmazza: a dokumentált nyilatkozatokat a minőségpolitikáról és a minőségcélokról, a Intézményi minőségirányítási programot, az alkalmazott nemzetközi szabványban megkövetelt dokumentált eljárásokat és feljegyzéseket, az Intézmény által meghatározott dokumentumokat, beleértve a feljegyzéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsa folyamatainak eredményes tervezését, működését és szabályozását. A minőségirányítási rendszerbe bevontuk azokat a Dokumentumok nyilvántartása és kezelése mellékletben felsorolt külső és belső szabályozásokat, amelyek követelményeket és szabályozásokat tartalmaznak az Intézmény fő tevékenységével kapcsolatban. A rendszerdokumentáció törzspéldánya elektronikus adathordozón jelenik meg, amelyről az alkalmazás megkönnyítése érdekében nyomtatott változatot készíthetnek a felhasználók. Nyomtatott változat alkalmazása estén az alkalmazó felelőssége meggyőződni a példány érvényességéről (a Belső/Külső dokumentumok felülvizsgálatának és kiadásának nyomon követése c. táblázat alkalmazása). A rendszerbe bevont dokumentumok kezelését dokumentált eljárás szabályozza Az A szervezet által létrehozott jelen dokumentum - tartalmazza: a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, beleértve bármely kizárás részletezését és indoklását (lásd 2.1 fejezet), a minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat vagy az azokra való hivatkozást, és a minőségirányítási rendszer folyamatai közötti kölcsönhatások leírását. Mellékletben tartalmazza a kézikönyvben rögzített eljárásokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat azok szerves részeként. Az ot az Intézmény vezetősége hozza létre, az igazgató hagyja jóvá és rendeli el alkalmazását, kezeléséért és karbantartásáért, valamint a hozzáférés biztosításáért a minőségirányítási vezető a felelős. IMIP kiadás/verzió: /38

13 Vezetési folyamatok 5 VEZETÉSI FOLYAMATOK 5.1 A vezetőség elkötelezettségének kinyilvánítása Az Intézmény vezetősége bizonyítja elkötelezettségét a minőségirányítási rendszer létrehozása, bevezetése és eredményességének folyamatos fejlesztése iránt azáltal, hogy: a tanulók és egyéb érdekelt felek által támasztott, a jogszabályokban és egyéb szabályozásokban rögzített követelmények teljesítésének fontosságát közzéteszi a szervezeten belül, meghatározza a minőségpolitikát, gondoskodik arról, hogy a minőségcélok meg legyenek határozva, vezetőségi átvizsgálásokat végez, valamint gondoskodik az erőforrásokról. 5.2 Vevőközpontúság Az Intézmény szűkebb értelemben vett vevői az Iskola tanulói, beleértve a kollégiumi diákokat és szüleiket, gondviselőiket, az Intézmény felnőttképzési programjában résztvevő hallgatók, a Tanműhely ügyfelei, Túrkeve Város Önkormányzata, illetve a Magyar Állam Az Intézmény felső vezetősége gondoskodik a vevői követelmények meghatározásáról illetőleg azonosításáról (pl. a jogszabályokban rögzített követelmények azonosítása) és teljesítéséről a vevői elégedettség fokozása céljából. 5.3 Szervezeti stratégia és minőségpolitika meghatározása, kinyilvánítása Az Intézmény vezetősége a Pedagógiai programjában megfogalmazta az intézmény minőségpolitikáját, amelyet (lerövidítve, de az alapgondolatokat megtartva) mellékletként az ba is beemeltünk. Az Intézmény minőségpolitikájával szemben a következő követelmények teljesülnek: megfelel a szervezet céljának és stratégiájának, tartalmazza a követelmények teljesítése és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettséget, keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához, a szervezeten belül közzé van téve az Intézmény vezetősége gondoskodik arról, hogy a szervezet minden tagja megértse azt, valamint átvizsgálása megtörténjen a folyamatos megfelelőség érdekében. A minőségpolitika átvizsgálása és szükség szerinti aktualizálása a vezetőségi átvizsgálás keretében történik, és az Intézmény vezetőségének feladata. A minőségpolitikát az igazgató hagyja jóvá és adja ki. IMIP kiadás/verzió: /38

14 Vezetési folyamatok 5.4 Minőségcélok Az Intézmény vezetősége a folyamatos fejlődése érdekében és biztosítékául minőségcélokat tűz ki a szervezet minden érintett funkciója és szintje számára, amelyek összhangban vannak az Intézmény mindenkori minőségpolitikájával és Pedagógiai Programjával, kapcsolódnak a minőségirányítási rendszer folyamataihoz, és mérhetők. Az aktuális tanévvel kapcsolatos célok a Pedagógiai Programban fogalmazódnak meg. Ezen célok megvalósulását a tanév lezárásakor a Tantestületi Értekezleten értékeljük. Ezen felül minőségcélok kitűzése és megfogalmazása történhet a vezetőségi átvizsgálás keretében, de ettől függetlenül is, az Intézmény bármelyik dolgozójának kezdeményezéséből. Minden esetben az Intézmény vezetésének egyetértésével az Intézmény igazgatója dönt a cél elfogadásáról, és regisztrálásáról. Mind az intézményszintű, mind a funkciókhoz köthető minőségcélok dokumentálása az erre a célra szerkesztett táblázatban történik. A megvalósulás nyomonkövetése folyamatos, az érintett terület vezetőjének felelőssége. Az egy éves periódus alatt megvalósított célok értékelése szintén a vezetőségi átvizsgáláshoz kapcsolódik. A minőségcélokhoz megvalósítási programot, felelősöket és erőforrásokat rendelünk. A minőségcélok megvalósítása során szerzett tapasztalatokat és információkat felhasználjuk a minőségirányítási rendszerünk további fejlesztésére. 5.5 A szervezeti működés, felelősségi és hatáskörök A szervezet Az intézmény fenntartója Túrkeve Város Önkormányzata. Az Intézmény felső vezetését az igazgató, illetve helyettesei képviselik. Az Intézmény szervezeti működését a Szervezeti és működési szabályzata írja le. A szervezeti struktúrát az Intézmény vezetése alakítja ki úgy, hogy az a hatékony működés érdekében a mindenkori belső és külső elvárásokhoz igazodjon Feladat-, felelősségi és hatáskörök, A feladat, felelősségi és hatáskörök munkakörhöz kapcsolódóan a Munkaköri leírásokban, a minőségirányítási rendszerben betöltött szerepkörökhöz kapcsolódóan az Imip-ben vannak meghatározva. Valamennyi kolléga felelős a rábízott feladatok ismeretéért, és lelkiismeretes, előírásoknak megfelelő elvégzéséért A vezetőség képviselője Az Intézmény igazgatója kijelölte a szervezet vezetőségének egy tagját, aki egyéb felelősségi körétől függetlenül olyan felelősségi körrel és hatáskörrel rendelkezik, amely magában foglalja: a gondoskodást a minőségirányítási rendszer folyamatainak létrehozásáról, bevezetéséről és fenntartásáról, a beszámolást a felső vezetőségnek a minőségirányítási rendszer működéséről és bármely fejlesztési szükségletről, a gondoskodást a vevői követelményekkel kapcsolatos tudatosság támogatásáról az egész szervezetben, a kapcsolattartást külső felekkel a minőségirányítási rendszer ügyeiben. IMIP kiadás/verzió: /38

15 Vezetési folyamatok 5.6 Kommunikáció Belső kommunikáció Az Intézmény pedagógusai, nem pedagógus dolgozói és a diákok közötti információáramlást a személyes kapcsolatok, a szóbeli és írásbeli kommunikáció biztosítja. A pedagógusok közötti kommunikáció (bele értve az Intézmény vezetősége és a pedagógusok közötti kommunikációt is) Az Intézmény minden évben 4 nagy oktatási ciklust megnyitó, illetve lezáró értekezletet tart: számbavételi, évnyitó, féléves, és évzáró értekezletek. Osztályozó értekezletek: féléves, ballagás előtti, tanév végi Minden hónap utolsó keddjén tantestületi megbeszéléseket tartunk, amelyen az elmúlt hónap eseményeit, értékelését, az előttünk álló hónap feladatait, terveit és az aktualitásokat beszéljük meg. Ezeken az értekezleteken lehetőség van a problémák jelzésére, az ötletek, javaslatok felvetésére és elemzésére. Az értekezletekről hivatalos, minden résztvevő számára közzétett emlékeztető készül, amely elektronikus feljegyzések formájában áll rendelkezésre, illetve minden résztvevő saját feljegyzést készít belátása szerint. Az értekezletek rendjét a Szervezeti és működési szabályzat írja elő. Munkaközösségi megbeszélések Az Iskolában működő munkaközösségek évente legalább 3 hivatalos megbeszélést tartanak, amelyek témája: a munkaközösség éves munkatervének megbeszélése és összeállítása, féléves beszámoló, év végi beszámoló elkészítése Ezekről a megbeszélésekről szintén jegyzőkönyv készül. Az Intézmény vezetése és a nem pedagógus dolgozók (technikai dolgozók) közötti kommunikáció Az Intézmény vezetése és a technikai dolgozók közötti kommunikáció hivatalos, dokumentált formája szintén az értekezlet. Az értekezleteken kívül természetesen fontosak a személyes kapcsolatok. IMIP kiadás/verzió: /38

16 Vezetési folyamatok A pedagógusok és a diákok közötti kommunikáció A pedagógusok és a diákok közötti viszonyt alapvetően a Házirend, és a Kollégiumi házirend szabályozza. Ezen kívül a legfőbb kommunikációs eszköz a napi személyes kapcsolat Külső kommunikáció A pedagógusok és a szülők, gondviselők közötti kommunikáció A pedagógusok és a szülők, gondviselők közötti kommunikációt a Házirend szabályozza, eszközei, módjai: fogadóórák, szülői értekezletek, írásbeli üzenetek, telefon, Az INTÉZMÉNY és az Önkormányzat közötti kommunikáció Az Intézményt fenntartó Önkormányzattal jellemzően két vonalon kell a kapcsolatot tartani. Az egyik a gazdasági vonal, a másik a pedagógiai vonal. Gazdasági vonalon az Önkormányzat pénzügyi osztályának egyes csoportjaival van szinte napi kapcsolat. Általában telefonos, de ha szükséges, akkor személyes megkeresés is van. Pedagógiai területen az Önkormányzat megbízott pedagógiai munkatársával hasonló módon folyik a kapcsolattartás. A hivatalos levelezést egy külön erre a célra rendszeresített kézbesítőkönyvben rögzíti az Intézmény. A küldeményeket általában postai úton juttatja el az Intézmény, de különösen fontos, illetve gyors kézbesítés esetén az igazgató megbízottja végzi el a futárszolgálatot. Kommunikáció a Tanműhely ügyfeleivel A kommunikációt a Tanműhely minőségirányítási rendszere szabályozza. 5.7 Erőforrások biztosítása, gazdasági vezetés Az Intézmény vezetése a működéshez szükséges erőforrásokról úgy gondoskodik, hogy a vevők felé vállalt kötelezettségeit az elvárásoknak megfelelően magas színvonalon teljesíthesse, illetve a minőségirányítási rendszer fenntartása és folyamatos fejlesztése biztosítva legyen. Az erőforrásokról történő gondoskodáson értjük: az anyagi erőforrások megszerzését és biztosítását, az emberi erőforrások biztosítását, az infrastruktúra, munkakörnyezet és egyéb feltételek biztosítását, valamint a külső erőforrások bevonását (pl. beszállítók, külső anyagi források). IMIP kiadás/verzió: /38

17 Vezetési folyamatok 5.8 Vezetőségi átvizsgálás Az Intézmény vezetősége legalább éves rendszerességgel áttekinti és értékeli a minőségirányítási rendszer működését, amelyet vezetőségi átvizsgálásnak hívunk. Az átvizsgálás célja, hogy értékelje a minőségirányítási rendszer alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét az érdekelt felek igényeinek, követelményeinek tükrében. Vezetőségi átvizsgálást akár csak egy-egy témakört érintve bármikor, bármilyen esemény kapcsán elrendelhet az igazgató. A vezetőségi átvizsgálás témakörei: a minőségpolitika megvalósulásának és a minőségcélok teljesítésének értékelése, külső és belső auditok eredményeinek elemzése, vevői visszajelzések (elégedettség alakulása, reklamációk, elismerések) elemzése a folyamatok működésének és a szolgáltatások megfelelőségének értékelése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek elemzése, értékelése, a korábbi vezetőségi átvizsgáláson elrendelt tevékenységek értékelése, a minőségirányítási rendszert érintő változások (pl. jogszabályi, oktatás-politikai, műszaki, financiális vagy egyéb feltételek, elvárások változása) és az ebből eredő intézkedések értékelése, fejlesztésre irányuló ajánlások értékelése (stratégiai, minőségpolitikai javaslatok, minőségcélok, képzési igények, folyamatfejlesztési ötletek, érdekelt felek javaslatai, dokumentációs rendszer stb.). A vezetőségi átvizsgálást dokumentáljuk. Az átvizsgálásról a minőségirányítási vezető készít jegyzőkönyvet. Az átvizsgálás jegyzőkönyvének minimálisan a következőket kell tartalmaznia: elemzéseket és értékeléseket a fenti témakörökben, döntést a folyamatok fejlesztéséről az érdekelt felek követelményeivel kapcsolatban, a minőségirányítási rendszer és folyamatainak fejlesztése érdekében hozott intézkedéseket, azok végrehajtási programját, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személyeket, a szükséges erőforrások meghatározását, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtás ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó előírást. 5.9 A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése A minőségirányítási rendszerünk folyamatos fejlesztését a minőségpolitika és a minőségcélok kitűzésével és megvalósulásuk értékelésével, adataink elemzésével, a belső auditokkal, a helyesbítő és megelőző tevékenységekkel, valamint rendszeres vezetőségi átvizsgálásokkal biztosítjuk. IMIP kiadás/verzió: /38

18 Vezetést támogató folyamatok 6 Vezetést támogató folyamatok 6.1 A vevői elégedettség mérése A tanulói és a szülői elégedettség mérése, értékelése A minőségirányítási rendszer működésének egyik mértékeként az Intézmény figyelemmel kíséri a tanulók és a szülők mint vevők benyomásaira vonatkozó információkat arról, hogy a szervezet teljesítette-e a vevői követelményeket. Az Intézmény vezetősége több féle módszert alkalmaz az ilyen információk megszerzésére és felhasználására. A vevői észlelés figyelemmel kísérése magába foglalja a bemenő adatok megszerzését olyan forrásokból, mint pl. az oktatási tevékenység minőségével kapcsolatos tanulói vélemény felmérések, köszönetnyilvánítások, tanulói - szülői panaszok. A tanulóink és szüleik megelégedettségét a kapcsolat sajátosságait figyelembe véve vizsgáljuk, és az összegyűjtött információkat a vezetőségi átvizsgáláson értékeljük, elsősorban a javítási lehetőségek elemzésére helyezve a hangsúlyt. Az elemzésről a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében feljegyzés készül. Az értékelés eredményétől függően az Intézmény vezetése megelőző, helyesbítő, vagy fejlesztő intézkedésekről hoz döntést, amelyeket a Célok, fejlesztések, helyesbítő és megelőző intézkedések c. táblázatban dokumentál. Ezen intézkedések végrehajtását és eredményességét szintén a vezetőségi átvizsgáláson értékeljük. A vizsgálat lefolytatásához alkalmasan összeállított kérdőív alkalmazható, amelynek A tanári teljesítmény értékelése c. Szabályzat tartalmaz A fenntartó Önkormányzat elégedettségének mérése Az Intézmény működését meghatározó szabályzatokat, dokumentumokat az Önkormányzattal kell jóváhagyatni. Az Intézmény mind a szakmai, mind pedig a gazdasági tevékenységről adott rendszerességgel beszámolót készít az Önkormányzat részére. Az ezek alapján érkező visszajelzéseket felhasználjuk folyamataink fejlesztéséhez. 6.2 A minőségirányítási rendszer folyamatainak mérése és figyelemmel kísérése Minőségirányítási rendszerünk folyamatait - azaz azokat a tevékenységeket, amelyek a vevői követelmények kielégítéséhez vezetnek mérjük, és figyelemmel kísérjük a tevékenységek folyamatos ellenőrzése, a belső auditok, a vevői elégedettség vizsgálata, és a vezetőségi átvizsgálások révén. A folyamatok megfelelőségét és hatékonyságát jellemző mutatókat és ezek értékelésének módszerét táblázatosan foglaltuk össze A nevelő-oktató munka értékelése A nevelő-oktató munka értékelése a Pedagógiai Program alapján minden tanév végén a tantestületi záró értekezleten történik. Ekkor a vezetőség értékeli a Pedagógiai Programban szereplő célkitűzések megvalósítását, illetve, ha elmaradás van, annak okait, a javítás lehetőségeit, valamint a következő tanévre célokat tűz ki. Ezt jegyzőkönyvben rögzíti. Ez az értékelés összekapcsolódhat a vezetőségi átvizsgálással, amennyiben a tantestületi záró értekezlet érinti a veze- IMIP kiadás/verzió: /38

19 Vezetést támogató folyamatok tőségi átvizsgálás többi témakörét is A tanári teljesítmény értékelése Az Intézmény eredményessége, az oktatási - nevelési tevékenység magas színvonalának fenntartása és folyamatos fejlesztése érdekében hasznos és szükséges pedagógusaink teljesítményének mérése, értékelése. Tanáraink teljesítményének értékelésére az Intézmény vezetősége belső szabályzatot dolgozott ki és alkalmaz (A tanári teljesítmény értékelése Szabályzat) A nem pedagógus dolgozók teljesítményének értékelése Az Intézmény működése, működtetése szempontjából a nem pedagógus munkatársaink lelkiismeretes munkája szintén nagyon fontos tényező. Nélkülük az Intézmény eredeti funkcióját nem volna képes az elvárt színvonalon teljesíteni. A nem pedagógus kollégáink teljesítményének értékelésére az Intézmény vezetősége szintén egy belső szabályzatot dolgozott ki és alkalmaz (A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítmény-értékelése Szabályzat). 6.3 A pedagógiai munka eredményének figyelemmel kísérése A pedagógiai munka eredménye a tanulók által elért eredményekben tükröződik. Ezekről az eredményekről tanévenként kétszer (félévkor és tanév végén) készítenek jelentést az osztályfőnökök (Féléves és év végi statisztikai beszámoló) és a munkaközösség-vezetők (Munkaközösségi vezetői beszámoló). A beszámolók alapján statisztika készül, amelyet az Intézmény megküld a fenntartónak. A pedagógiai munka eredményét tükrözik továbbá az érettségi vizsga és a szakmai vizsgák eredményei, amelyekről magán az eseményen jegyzőkönyv készül. Többek között ezen adatok alapján állítják fel az iskolák országos rangsorát. Országos kompetencia mérés Az Országos kompetenciamérés 2001 óta évente méri fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok azt vizsgálják, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat - jogszabályba építve jelenik meg. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói. A 6., 8. és 10. évfolyamon használt kérdőívek, feladatlapok elkészítését, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya (korábban Értékelési Központ) végzi. IMIP kiadás/verzió: /38

20 Vezetést támogató folyamatok 6.4 Az adatok gyűjtése, elemzése Adatokat gyűjtünk, és elemzünk annak érdekében, hogy értékelhessük folyamataink eredményességét a következő területeken: oktatási - nevelési teljesítményünk minőségi színvonalának értékeléséhez a tanulók (és szüleik) megelégedettségének és meg nem elégedettségének mértékéről, a minőségirányítási rendszer eredményességéről, a folyamatok megfelelőségéről az auditok eredményének elemzése, trendek figyelése, kompetencia mérés által, az Intézmény működését segítő/biztosító szolgáltatókról. Az elemzésekhez egyszerű statisztikai módszerek is alkalmazhatók. Az elemzéseket és ezek eredményének értékelését vezetői átvizsgálás keretében végezzük. 6.5 Belső felülvizsgálat (audit) A tervezett rendszerességgel lebonyolított belső minőségügyi felülvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy: minőségirányítási rendszerünk megfelel-e a tervezett intézkedéseinknek, a szabvány, a saját és az egyéb, vállalt követelményeknek, bevezetése és fenntartása eredményes volt-e a vizsgált időszakban. A belső felülvizsgálatokat a vizsgált tevékenységek jellegének és jelentőségének megfelelően kialakított éves terv alapján, illetve esetenként elrendelten végezzük. Rendkívüli belső felülvizsgálat végrehajtására az igazgató ad utasítást. Az auditorok kiválasztásánál biztosítjuk, hogy az auditor: ismerje a belső auditokra vonatkozó követelményeket, az alkalmazandó feljegyzéseket és azok használatát, ismerje az auditálandó terület működését, lehetőség szerint legyen objektív, pártatlan és független az auditált területtől, az auditori ismereteket igazolhatóan eredményesen elsajátította. Indokolt esetben az Intézmény vezetősége külső szakértőt is megbízhat a belső audit végrehajtásával A belső felülvizsgálat megtervezése, végrehajtása és dokumentálása A felülvizsgálat végrehajtására a vizsgálat alá vont területek, folyamatok és felelőseik megjelölésével az auditor tervet (audit programot) készít. Az auditterven a területi vezetőkkel egyeztetett, tervezett időpontok vannak megjelölve. Az audittervet időben megkapják az érintettek, és annak tudomásul vételét nyugtázzák. A belső felülvizsgálatokat úgy kell tervezni, hogy azok a minőségirányítási rendszer minden folyamatát lefedjék az egy éves periódus alatt. A felülvizsgálat tapasztalatait és megjegyzéseit illetve ezek összefoglalását jegyzőkönyvben rögzíti az auditor. A felülvizsgálat során tapasztalt észrevételekről és eltérésekről az audit jegyzőkönyvben feljegyzést készít. A feltárt eltérések megszüntetésére az auditált terület vezetője dokumentált intézkedési tervet készít. Az intézkedési tervben meghatározott, felelős vezető által jóváhagyott javító/helyesbítő tevékenység végrehajtásáért az intézkedési tervben megnevezett kolléga a felelős. Az elrendelt intézkedések végrehajtását, és az intézkedés eredményességét ellenőrizzük, a tapasztalatokat feljegyezzük. Szükség esetén az igazgató és/vagy a minőségirányítási vezető további intézkedést rendelhet el. A felülvizsgálat a végrehajtott intézkedések eredményessége esetén zárható le, amikor az auditor erről meggyőződött. IMIP kiadás/verzió: /38

21 Vezetést támogató folyamatok A belső felülvizsgálatok átfogó értékelése a vezetőségi átvizsgálás keretében a belső audit feljegyzései alapján történik. 6.6 A nem megfelelőségek kezelése Az Intézmény gondoskodik a tevékenységére vonatkozó követelményeknek nem megfelelő folyamatok és eredmények azonosításáról és felügyelet alatt tartásáról, hogy megelőzze a nem megfelelő folyamat folytatódását, eredmény felhasználását. Jelen eljárásban szabályozza a nem megfelelő folyamat/eredmény kezelését, illetve meghatározza az ehhez kapcsolódó, felelősségi köröket és hatásköröket. A szervezet a nem megfelelő folyamat kezelésére a következő megoldások közül egyet vagy többet alkalmaz: intézkedés az észlelt eltérés kiküszöbölésére, az eredmény felhasználásának vagy elfogadásának engedélyezése a megfelelő felhatalmazott személy és - ahol alkalmazható - a vevő engedélye alapján (pl. a szülő elfogadja, vagy intézkedést kér a gyermeke nem megfelelő eredménye miatt), az eltérés hatásainak vagy lehetséges hatásainak megfelelő intézkedés megtétele. Az eltérések természetéről és minden megtett további intézkedésről - beleértve a kapott engedélyeket is feljegyzéseket őrzünk meg. Nem megfelelőség felléphet a minőségirányítási rendszer bármely folyamatában. A cél, hogy ezeket a nem megfelelőségeket (a szabályoktól eltérő folyamat, tendencia, eredmény) az érintett (nem megfelelőséget észlelő) személyek a lehető legkoraibb stádiumában felfedezzék, és a folyamatot a súlyosabb következmények elkerülése érdekében - a hiba kiküszöböléséig megállítsák. Amennyiben a nem megfelelőség súlyosan érinti az Intézmény, illetőleg az oktatás rendjét, az eseményt ki kell vizsgálni, és dönteni kell a megfelelő helyesbítő intézkedésről. Az eseményről, az okok kivizsgálásáról, a helyesbítő intézkedésről, és a végrehajtott intézkedés eredményességének értékeléséről feljegyzést kell készíteni. A folyamatba az illetékes vezetőt is be kell vonni. 6.7 Helyesbítő tevékenységek Minőségirányítási rendszerünk és eredményességünk folyamatos fejlesztése, valamint a vevők megelégedettségének javítása érdekében helyesbítő tevékenységet végzünk. A helyesbítő tevékenység célja, az eltérések megismétlődésének elkerülése az eltérések okának feltárása és kiküszöbölése által. A helyesbítő tevékenységnek arányban kell állnia a felmerült eltérések hatásaival. A helyesbítő tevékenység során: feltárjuk az eltéréseket (beleértve a vevők panaszait), megállapítjuk az eltérések okait, kiértékeljük az eltérések megismétlődésének megakadályozására irányuló tevékenység szükségességét, meghatározzuk és bevezetjük a szükséges tevékenységet, az elvégzett tevékenységről és annak eredményeiről feljegyzést készítünk. IMIP kiadás/verzió: /38

22 Vezetést támogató folyamatok Helyesbítő tevékenységet bármelyik munkatársunk kezdeményezhet. Jelentősebb komoly működésbeli hibát feltáró - eseményeket, az ezzel kapcsolatban hozott intézkedéseket és az elvégzett tevékenység kiértékelését VAf_célok fejlesztések c. feljegyzésben, a kevésbé jelentős eseményeket információ megőrző céllal - a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében dokumentáljuk. A vezetőségi átvizsgáláson értékeljük a helyesbítő tevékenységek helyzetét. 6.8 Megelőző tevékenységek A vevőink elégedettség, valamint eredményességünk a növelése érdekében megelőző tevékenységeket folytatunk a lehetséges hibák kiküszöbölése érdekében. A megelőző tevékenység vélt, de még be nem következett nem megfelelőséget szándékozik elhárítani a lehetséges okok felderítésével és kiküszöbölésével. Tipikus megelőző jellegű tevékenységeink: a működésünket meghatározó külső és belső szabályozások ismerete, betartása, az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció fejlesztése, jó kapcsolatok kiépítése, a vevői igények körültekintő definiálása és rögzítése, az oktatási képzési - nevelési folyamatok megtervezése, figyelemmel kísérése, ellenőrzése, dokumentálása, az oktatási képzési - nevelési folyamatok eredményeinek értékelése, munkatársaink gondos kiválasztása, a szakmai kompetencia és fejlődés biztosítása kollégáink részére, munkaeszközeink, infrastruktúránk folyamatos fejlesztése, korszerűsítése. Ezen felül, amennyiben egy adott folyamattal kapcsolatban Iskolánk vezetői indokoltnak tartják megelőző intézkedés bevezetését, meghatározzák és dokumentálják az adott folyamattal kapcsolatos lehetséges eltéréseket, ezek lehetséges okait, a bekövetkezés következményeinek súlyosságát, a megelőzésükre tett intézkedéseket, a végrehajtás felelősét, és ellenőrzését. A jelentősebb, kifejezetten megelőző jelleggel hozott intézkedéseket és az elvégzett tevékenység kiértékelését a VAf_célok fejlesztések c. feljegyzésben, az egyéb megelőző jellegű eseményeket információ megőrző céllal - a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében dokumentáljuk. A megelőző intézkedéseinkről készített feljegyzéseinket a vonatkozó eljárásnak megfelelően kezeljük. Ha szükséges, az elfogadott változtatásokat átvezetjük az integrált irányítási rendszer dokumentumaiba, és érvényesítjük további működésünkben. A vezetőségi átvizsgáláson értékeljük a megelőző tevékenységek helyzetét. IMIP kiadás/verzió: /38

23 Oktatás, nevelés, kollégiumi ellátás 7 FŐFOLYAMATOK 7.1 Az oktatás, nevelés, kollégiumi ellátás és a Tanműhely tevékenységének megtervezése A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás képzés nevelés; szakmai képzés; felnőtt képzés A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás négy évfolyamos, nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás keretében történik, amelyet a szakközépiskola esetén a szakképesítés megszerzésére felkészítő képzéssel egészítünk ki. Ezen kívül az Intézmény általános műveltséget megalapozó felnőttoktatással és szakképesítés megszerzésére felkészítő felnőttoktatással is foglalkozik. Mindezen tevékenységek alapvetően az évente aktualizált, és kiadott Pedagógiai programban, illetve az ehhez kapcsolódó Munkatervben vannak megtervezve és szabályozva. A Pedagógiai program létrehozásáról és tartalmáról Közoktatási Törvény rendelkezik. A Pedagógiai program meghatározza és előírja: az Iskola nevelési programját, az Iskola tantervét a gimnáziumra, szakközépiskolára és a felnőttoktatásra vonatkozóan, az Iskola szakmai programját, az Iskola házirendjét és a működés feltételrendszerét A nevelési program keretében többek között meghatározza: az Iskolában folyó nevelő-oktató és szakképző munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárását, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket, a tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, az Iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét, a Kollégium szerepére, feladataira, céljaira, működésére vonatkozó iránymutatásokat, stb. A szakmai program meghatározza: az Iskolában folyó szakképzés elveit és céljait, az Iskola szakképzési szerkezetét a központi programokat, szakmai és vizsgakövetelményeket A Munkatervet az Intézmény igazgatója a tantestület közreműködésével és jóváhagyásával állítja össze és adja ki. A IMIP kiadás/verzió: /38

24 Oktatás, nevelés, kollégiumi ellátás Munkaterv az Intézmény által az adott tanévben elvégzendő konkrét feladatok időbeli ütemezését és a végrehajtás felelőseit tartalmazza. A Munkaterv határozza meg többek között az iskolai ünnepségek, megemlékezések, szünetek, vizsgák (beleértve az érettségi és szakmai vizsgákat) rendjét, a munkaközösségi- és egyéb programokat, valamint tartalmazza az adott tanév tanári névsorát, az osztályfőnökök beosztását, valamint a munkaközösségeket és munkaközösség vezetőket. Az Iskolában folyó nevelő-oktató, szakképző munkánkhoz, az iskolai közösség együttéléséhez, zavartalan működéséhez az iskolai életet alapvetően szabályozó dokumentum a Házirend. A Házirendet az Intézmény vezetőinek előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a Szülői munkaközösség és az iskolai Diákönkormányzat egyetértésével. A Házirend szabályai az Intézmény minden diákjára, a nevelőtestület tagjaira, dolgozóinkra vonatkoznak. A Házirend meghatározza: a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit, az Iskola munkarendjét, a tanulók teljesítményének értékelését, jutalmazást, az alkalmazható fegyelmező intézkedéseket és büntetéseket és azok módját, a tanulók anyagi felelősségét, a tanulók tantárgyválasztását, a tanórán kívüli foglalkozásokat, a magatartási szabályokat, a tanulók közösségeit, a diákönkormányzat működését, a diákkörök létrehozásának rendjét, a tanulók közös tevékenységének megszervezését, vélemény-nyilvánítási jog gyakorlását, az iskolai média, diákmédia működését, a Diákközgyűlés működését, a tanítás nélküli munkanapok rendjét, a diáksport egyesület intézményes támogatásának rendjét, a rendezvények (állami ünnepek, iskolai rendezvények) a napos tanuló feladatait A Tanműhely Az Intézmény Tanműhelye fontos szerepet játszik mind a műszaki-közlekedési alapképzésben, mind pedig az érettségi utáni OKJ-s képzésekben. Tanulóink a tanműhely működése révén autószerelői, közlekedési technikusi, autóelektronikai műszerészi, karosszéria lakatos- fényezői képzettségre, végzettségre tehetnek szert. A Tanműhely az oktatáson kívül üzleti tevékenységet is végez, gépjárművek átvizsgálását, műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálatát és tanúsíttatását végezzük ügyfeleink részére. Iskolánk Tanműhelyében évek óta tanúsított minőségirányítási rendszer működik, amelyet továbbra is fenn kívánunk tartani. Így a Tanműhely működésének szabályozottságát a korábban erre kidolgozott Minőségirányítási kézikönyv és a hozzá kapcsolódó eljárások biztosítják. IMIP kiadás/verzió: /38

25 Oktatás, nevelés, kollégiumi ellátás A kollégiumi ellátás, nevelés A Kollégium mint az Intézmény belül önállóan, de azzal szervesen együttműködve funkcionáló egység - szerepe és feladata, hogy bentlakásos otthonok hagyományos funkcióinak ellátásán túl önálló tudás és kultúraközvetítő szerepet is betöltsön. A kollégiumi diákok számára nemcsak otthont adunk, hanem segítjük őket tanulmányaik végzésében. A Kollégium célja, hogy tanulói adottságainak, képességeinek megismerésével és fejlesztésével folyamatosan nevelje, motiválja őket a személyiségüknek, felkészültségüknek megfelelő pályaválasztásra. A Kollégium elsődleges kapcsolata az Iskola. A nevelésben a Kollégium az Iskola egyik legfőbb segítője. A Kollégiumnak és az iskolának közösen kell gondoskodnia a diákok neveléséről, oktatásáról. A Kollégium a Pedagógiai programját az iskolai munkatervvel összhangban állítja össze. Az Intézmény kollégiumi tanulóinak magatartását, élet- és munkarendjét az iskolai mellett - Kollégium a Pedagógiai programjának részeként - a Kollégiumi házirend és a Kollégiumi napirend irányítja. A Kollégium házirendje a kollégisták jogait és kötelességeit, a Kollégium Napirendje pedig a Kollégium időponthoz rögzíthető naponta ismétlődő programját rögzíti. Ezen dokumentumok előírásai minden bennlakó tanulóra, valamint a Kollégium szolgáltatásait igénybe vevőkre kötelező. Mindkét dokumentumot a Kollégium vezetője készíti el és adja ki a Diákönkormányzat bevonásával és jóváhagyásával. A Kollégium pedagógiai programja rögzíti: a Kollégium hitvallását, céljait és feladatait, a Kollégium életrendjét, a kollégiumi programokat (szakkörök, szabadidős-, közösségi- és sporttevékenységek), a diákönkormányzat és a diákklub kollégiumi szerepét, a kötelező csoportfoglalkozások célját, témaköreit és az ezekkel kapcsolatos követelményeket, 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok A termékre vonatkozó követelmények meghatározása A termékre, azaz az oktatási nevelési kollégiumi ellátási folyamatokra és ezek eredményére vonatkozó követelményeket jogszabályok (pl. a Kerettantervet előíró jogszabály), és az ezek alapján készült belső előírások (pl. Pedagógiai program, Kollégiumi pedagógiai program, Munkaterv) tartalmazzák. A Kerettanterv az állam, mint vevő követelményeit tartalmazza. A Fenntartó/ felügyelő szerv (vevő) által jóváhagyott Pedagógiai program és Munkaterv figyelembe veszi, illetve tartalmazza a Kerettanterv követelményeit, az Intézmény által szükségesnek tartott követelményeket és a szülők (vevő), illetve a tanulók (vevő) (többnyire nem deklarált) követelményeit az oktatási nevelési kollégiumi ellátási tevékenységgel kapcsolatban A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálását a tantestületen és az Intézmény igazgatóján kívül a Fenntartó/ felügyelő szerv (Önkormányzat) is elvégzi, mielőtt jóváhagyja az Intézmény Pedagógiai programját Kapcsolattartás a vevővel A folyamatot szabályozó dokumentumok: IMIP kiadás/verzió: /38

26 Oktatás, nevelés, kollégiumi ellátás a Pedagógiai program - a szülő, tanuló, iskolai és kollégium-pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei IMIP fejezet Az Intézmény rendszeres kapcsolatot tart mind a Fenntartó/ felügyelő szervvel, mind pedig a szülőkkel/gondviselőkkel és tanulókkal. 7.3 Tervezés és fejlesztés A Pedagógiai program létrehozása tervezési, fejlesztési folyamat, amelynek bemenő és kimenő információit a vonatkozó jogszabályok, az Intézmény saját követelményei, hagyományai, a tanulók és szüleik, gondviselőik elvárásai határozzák meg. A Pedagógiai Programot az Intézmény igazgatója (a tantestülettel együttműködve) készíti, és Túrkeve Város Önkormányzata hagyja jóvá. A jóváhagyott program érvényessége 5 év, amelyet évente, június 30-ig köteles az Intézmény felülvizsgálni és aktualizálni. 7.4 Beszerzés A beszerzést, mint kiegészítő, támogató folyamatot a Kézikönyv 8.5 fejezetében szabályoztuk. 7.5 A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás képzés nevelés; szakmai képzés; felnőtt képzés megvalósítása Az Intézményben régóta folyik gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, és mellette felnőtt képzés is. Az Intézmény vezetése elhatározta, hogy a felnőtt képzését is magasabb szintre emeli. Ennek érdekében elindított 2009 nyarán egy intézményi akkreditációs programot, folyamatot, melynek lényege az alábbiakban van összefoglalva. Az intézményi akkreditáció célja - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze. (Fktv. 12. par.) Az akkreditációs eljárás olyan állami minőséghitelesítési eljárás, amelyben a Felnőttképzési Akkreditációs Testület az intézmény által meghirdetett felnőttképzési tevékenységet vizsgálja. Aszerint, hogy az intézmény tevékenysége, meghirdetett szolgáltatásai megfelelnek-e a jogszabályokban meghatározott szakmai, tartalmi, összességében magasabb minőségi követelményeknek. A minőség ebben az esetben sem más, mint a kérelmező intézmény felnőttképzési szolgáltatásai azon jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik a szolgáltatást a vevői/felhasználói igények kielégítésére. Akkreditációs ütemterv: S.sz.: Feladat Határidő Megjegyzés 1. Előkészítés indítása június 2. Személyi feltételek megteremtése szeptember IMIP kiadás/verzió: /38