AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK MÁJUS

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS"

Átírás

1 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló sajátos jogterület, amely a termőföld tulajdonával és hasznosításával kapcsolatos, valamint Az agrárjog fogalma, tárgya, a mg-i termékek és az élelmiszerek előállítása, forgalomba hozatala során kialakult személyi és vagyoni viszonyokat szabályozza. rendszere uniós tagságunk és a KAP reformjai alapján. Az agrárjog a közösségi jog elsőbbsége, kötelező érvénye, közvetlen hatálya és meghatározó tárgyi súlya alapján kialakult, a KAP céljainak megvalósításával folyamatosan változó joganyag, amely föld- és agrárviszonyainkban elsősorban a hazai magánjog és a közigazgatási jog sajátos vegyülésével jelenik meg. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya: önálló ingatlanok és (ezektől eltérő, önállónak nem tekinthető) külön ingatlanok, amelyek tulajdonjogilag függetlenek attól a földrészlettől, amelyen létesültek. 1. b) Az ingatlan-nyilvántartás tárgya évi V. tv. (a továbbiakban: új Ptk.) 5:165. 5:165. [Az ingatlan-nyilvántartás] Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait évi CXLI. tv AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA ÉS TARTALMA Önálló ingatlanok A földrészlet 11. (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet: a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok, b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,

2 2 c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos. (2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet). (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani. (4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. (5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van. Az egyéb önálló ingatlanok 12. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte, b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a) d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan]. 13. (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.). (2) Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó

3 2. a) Mutassa be. hogy a Földforgalmi törvény alapján mely (természetes és jogi személyeknek) személyeknek és milyen feltételekkel van (mezőés erdőgazdasági földre) tulajdonszerzési képessége! 3 helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik CXXII. törvény 6. ; 5. 2.),15.) 16.) és 24.) pont; 10. (1)-(2) bekezdés, 5. 7.) pont és 9. és (1) A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg. (2) E törvény hatálya a föld tulajdonjogának ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási

4 b) Az ingatlan-nyilvántartás tartalma (jog, tény és adat,) 4 területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 10. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. (2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója. (3a) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén. (4) A (2) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani évi CXLI. tv (1) Az ingatlan-nyilvántartás a) településenként tartalmazza aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, ab) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, b) tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait. (2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. (3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban a részben vagy egészében az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt

5 5 határvonalat kell irányadónak tekinteni. Mondjon példákat az évi CXLI. törvény ai alapján a bejegyezhető jogokra, feljegyezhető tényekre, illetve a nyilvántartandó adatokra! Az ingatlan adatai 14. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza: a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat a helyrajzi számát és területnagyságát, b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. A jogosultak adatai 15. (1) Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemély azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai). (2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, és azt, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon, továbbá ha törvény másként nem rendelkezik az ingatlannyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni. (4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott és az ott előírt módon közölt belső egyedi azonosítóval rendelkező személyek és szervezetek

6 6 azonosítására a személyi azonosító, a cégjegyzékszám, illetve a statisztikai azonosító helyett a belső egyedi azonosítót kell használni. (5) Ahol e törvény a kérelemben, a megkeresésben, a bejelentésben, illetve az ezek alapjául szolgáló okiratban, vagy hatósági, bírósági határozatban személyi azonosító, cégjegyzékszám, illetve statisztikai azonosító feltüntetését írja elő, a (4) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a belső egyedi azonosítójukat kötelesek az ingatlanügyi hatósággal közölni. (6) A belső egyedi azonosítót a tulajdoni lapon, továbbá ha törvény másként nem rendelkezik az ingatlannyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad, továbbá a 70. (1) bekezdésében, 77. (1) bekezdésében, valamint a 81. (1) bekezdésében foglaltak a belső egyedi azonosítóra is irányadók. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok 16. Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be: a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog, b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, d) haszonélvezeti jog és használat joga, e) telki szolgalmi jog, f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok, g) elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog, h) tartási és életjáradéki jog, i) jelzálogjog, j) végrehajtási jog. 16/A. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények 17. (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: 1. a jogosult

7 kiskorúsága, 1.2. gondnokság alá helyezése, 2. a jogosulttal szemben megindított 2.1. felszámolási eljárás, 2.2. végelszámolás, 3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, 4. kisajátítási eljárás megindítása, 5. telekalakítási eljárás megindítása, 6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása, 7. földminősítési eljárás megindítása, 8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni 8.1. jogorvoslati kérelem, 8.2. ügyészi felhívás, 8.3. ügyészi fellépés benyújtása, 8.4. felügyeleti eljárás megindítása, 9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása, 10. az ingatlan jogi jellege, 11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása, 12. épület létesítése, lebontása, 13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése, 14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, 15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, 16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye. 17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,

8 3. a) Határozza meg, hogy mit jelent a mező- és erdőgazdasági földekre vonatkozó földszerzési maximum és birtok maximum! elidegenítési tilalom, a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom, 18. az e törvényben meghatározott perek, büntetőeljárás megindítása, 19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése, 20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, 21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás, 22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, 23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról, 24. a ranghely megváltoztatása, 25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja, 26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása, 27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye, 28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog, 29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása, 30. pénzügyi lízingbeadás ténye, 31. nemzeti emlékhely, 32. történelmi emlékhely, 33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás (2) Az (1) bekezdés és pontjaiban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben CXXII. törvény (1) A földműves, valamint a 10. (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).

9 b) Ismertesse az ingatlannyilvántartás elvei közül a bejegyzés elvét (hatálya, feltételei)! 9 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a föld birtokát a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3) Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint a birtokmaximum mértéke a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). (4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet. (5) Az (1) (4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2) (4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. -ban meghatározott jogi személyekre és a 40. (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1) (4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. 17. A május 1-jén meglévő a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt, b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű, illetve c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő föld területnagyságával a 16. (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető Új Ptk. 5:168. 5:168. [A bejegyzési elv] (1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi. (2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a

10 4. a) Mezőgazdasági termelői szervezetek, termelői csoportok az agrárgazdaságban 10 jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot. (3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. (4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti. (5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi CXXII. törvény pont; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; Termelői szervezetek, termelői csoportok: Előadás: 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet a termelői csoportok elismeréséről 1. (1) A termelői csoport az azonos termék vagy termékcsoport szerint szerveződő termelők olyan együttműködése, amelyben piaci pozícióik megerősítése érdekében, az általuk önállóan végzett mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre az e rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával önkéntesen társulnak. (2) Termelői csoport a szövetkezetekről szóló évi X. törvény (a továbbiakban: szövetkezeti törvény) szerint megalakult, és a szövetkezeti törvény 22. (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet végző szövetkezet lehet.

11 11 (3) Termelői csoport tagja a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes vagy jogi személy, valamint az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó, vagy a vadászati hatóság által nyilvántartásba vett vadászatra jogosult (a továbbiakban együtt: termelő) lehet, aki vagy amely a termelői csoport elismerésének tárgyát képező terméket termel, és aki vagy amely a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény 28. -a szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben szerepel. (5) Egy adott termelői csoport csak egy termékre vagy termékcsoportra szakosodottan működhet. (6) Az elismerhető termékek és termékcsoportok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az e rendelet értelmében elismert termelői csoportnak a gazdasági tevékenysége során az alábbi célokat kell megvalósítania: a) a termelői csoportban tagsággal rendelkező termelők termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítása, b) az áruk közös forgalomba hozatala, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását, c) közös szabályok megállapítása a termeléssel, és különösen a betakarítással és a rendelkezésre állással kapcsolatos információk átadására vonatkozóan, vagy d) egyéb, a termelői csoport által végezhető tevékenységek különösen a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása. 2. A termelői csoportként történő elismerés feltételei 3. (1) Termelői csoportként történő elismerés feltétele, hogy a) a szövetkezet taglétszáma az 1. (4) bekezdésben meghatározott időszakot töltő fiatal mezőgazdasági termelők figyelmen kívül hagyása mellett legalább tizenöt termelő legyen; a sertés ágazatban legalább negyven termelő; a faiskolai termék és szaporítóanyag, a virág- és dísznövény és a fűszer- és gyógynövény, ökológiai termék ágazatokban az a szövetkezet is elismerhető, amelynek taglétszáma az 1. (4) bekezdésben meghatározott időszakot töltő fiatal mezőgazdasági termelők figyelmen kívül hagyása mellett legalább tíz termelő, b) a szövetkezet a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősüljön, és

12 b) Ismertesse az ingatlannyilvántartás elvei közül az okirati elvet. Milyen okiratok szolgálhatnak jogok bejegyzéséhez, illetve tények feljegyzéséhez? A belföldi/külföldi okiratoknak milyen kellékeit követeli meg az ingatlan-nyilvántartási törvény? 12 c) a tagok által megtermelt, illetve feldolgozott, az elismerés iránti kérelem által meghatározott termék értékesítéséből származó, az elismerés kérelmezését megelőző lezárt évi nettó árbevétel elérje az 1. mellékletben meghatározott összeget, ahol az árbevétel a tagok árbevételének összegeként is igazolható. (3) A termelői csoportnak a tagjai által termelt, az elismerés tárgyát képező termék értékesítéséből beleértve a saját előállítású feldolgozott termékek értékesítését is származó árbevétele nem lehet kevesebb, mint a szövetkezet által az elismeréssel érintett termék vagy termékcsoportra vonatkozó összes értékesítési árbevétel 50%-a. (4) Termelői csoportként csak január 1-je után bejegyzett szövetkezet ismerhető el. (5) A termelői csoport jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb 1,5 millió forintnál. Új Ptk. 5:167. ; 5:167. [Az okirati elv] Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor évi CXLI. tv. 26., 29., 30. (3) bekezdés 26. (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. (1a) Államhatár változása esetén az ingatlan-nyilvántartási átvezetést kérelem nélkül a változást elrendelő törvény, valamint záradékolt vázrajz alapján kell lefolytatni. Az eljárás részletes szabályait a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében állapítja meg. (2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. (1) bek.]. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is. (4) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az

13 13 ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. (4a) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. (5) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni. (6) A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. (7) A bejegyzést ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. (8) Az eljáró hatóság ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni. (9) A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, vagy módosítható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. (10) Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a kézbesítési meghatalmazott meghatalmazását, valamint a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot.

14 5. a) Az erdő fogalma, rendeltetése. A rendeltetés megváltoztatása. Az erdőgazdálkodói jogok Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének ha törvény másként nem rendelkezik olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. 30. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható évi XXXVII. törvény: 6., példák a okból, 27. (1) bek., 17. (1),(5), (8) és (9) bekezdés, (1) E törvény alkalmazásában erdő: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb. 22. (1) Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. (2) Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni. (3) Az erdő rendeltetése a) a 24. (2) bekezdés szerinti védelmi, b) 25. szerinti közjóléti,

15 15 c) 26. szerinti gazdasági lehet. 24. (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az erdő, amely különleges kezelést igényel, és ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesül. (2) Védelmi rendeltetések az alábbiak: a) természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő; b) talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő; c) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő; d) honvédelmi: a Magyar Honvédségnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátását szolgáló erdő; e) határrendészeti-nemzetbiztonsági: a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő; f) vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő; g) partvédelmi: az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő erdő; h) vízgazdálkodási: az árvízi lefolyási sávban az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő; i) településvédelmi: a települési területet védő, valamint belterületi erdő; j) tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő; k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, a környezeti terhelést csökkentő erdő; l) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő; m) örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő; n) bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő; o) Natura 2000: a Natura 2000 területeken lévő erdő; p) erdészeti arborétum: olyan élőfa gyűjtemény, amely nem tartozik az arborétumokat meghatározó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály hatálya alá. (3) A védett természeti területen lévő erdő természetvédelmi elsődleges rendeltetésű, amely rendeltetés a

16 16 védettség fennállása alatt nem változtatható meg. (4) Védett természeti területen lévő erdő esetében a 26. szerinti rendeltetések további rendeltetésként nem adhatóak. (5) A nem védett Natura 2000 erdők esetében a körzeti erdőterv készítése és az erdőtervek elfogadása esetén kerül megállapításra az adott erdőrészlet természetbeni állapota és a konkrét közösségi célok ismeretében, hogy a Natura 2000 erdő a meglévő elsődleges rendeltetés mellett további, vagy elsődleges rendeltetésként kerül meghatározásra. 25. Közjóléti rendeltetések az alábbiak: a) gyógyerdő: a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő; b) parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő; c) tanerdő: oktatási tevékenység célját szolgáló erdő; d) kísérleti: az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt erdő; e) vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület. 26. Gazdasági rendeltetések az alábbiak: a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő; b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő; c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő; d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő. 27. (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges. 17. (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó. (5) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. (8) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles a) az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről

17 b) Ismertesse az ingatlannyilvántartás elvei közül a közhitelesség elvét. Milyen korlátai vannak a közhitelességnek? 17 gondoskodni, b) az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni, c) az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tenni. (9) A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja felelős. 57. Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles a) az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni; b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni. Új Ptk. 5: :170. [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége] Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. 5:171. [Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma] (1) Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is. 5:172. [Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző jóhiszeműsége] (1) A jóhiszemű jogszerzésre hivatkozó fél jóhiszeműségének megítélése során a jóhiszeműség fennállását a jogszerzésre alapított kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés céljából való benyújtása szerinti időpontban kell vizsgálni. Ha a jogváltozásra irányuló megállapodás a bejegyzés hatályossá válásának időpontja után jött létre, a jóhiszeműség megítélése során a megállapodás létrejöttének időpontja az irányadó. (2) Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlannyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett. (3) Nem hivatkozhat a jogszerző a jóhiszeműségére olyan jogosulttal szemben, aki saját jogszerzését olyan bejegyzés vagy feljegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre alapítja, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy feljegyzése iránti eljárás megindítását a jóhiszeműség megítélése során irányadó időpontban

18 18 az ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában már feltüntették, ha a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem alapján a bejegyzésre vagy feljegyzésre sor kerül. 5:173. [Az ingatlan-nyilvántartás teljessége] (1) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. (2) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn. 5:174. [Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme] (1) A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól eltér. Ennek alapján a szerző az e törvény szerinti védelemben részesül. (2) A jóhiszemű szerző az (1) bekezdésben foglalt védelemre nem hivatkozhat azzal szemben, aki ellene az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy ezen igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az ingatlan-nyilvántartásba a kérelem benyújtása előtt a törlési vagy kiigazítási pert feljegyezték. 5:175. [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása] (1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben. (2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot és fel nem jegyzett tényt a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző, valamint bejegyzési igénnyel rangsorban előbb álló, jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet érvényesíteni. A jóhiszemű szerző jogvédelme az ingatlan-nyilvántartási állapot függő jogi helyzetére utaló tény feljegyzése esetére nem terjed ki. 5:176. [Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése] Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek. 5:177. [Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege]

19 6 a) Az állami erdők forgalomképessége 19 (1) Ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni. (2) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét vitatja. (3) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó évi XXXVII. törvény (1) A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott a) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint b) a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi. (3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes. (4) Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, a) 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő, b) 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő, állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor. (5) Az állam 100%-os tulajdonában álló, a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő, b) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület, állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, elsődlegesen birtokösszevonási célú földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő

20 20 tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani. (6) A (4) (5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges. (7) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból csak abban az esetben kerülhet ki, ha nem szomszédos az állam kizárólagos tulajdonában álló erdővel. (8) Az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében végrehajtott birtokösszevonási célú földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni. (9) Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. 9. (1) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet csak vagyonkezelés formájában lehet hasznosításra átengedni. (2) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy száz százalékos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti. (3) A vagyonkezelő a (4) és (5) bekezdés kivételével az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. (4) Honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdés szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet használatába adhatja. (5) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet előzetes hozzájárulását követően a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelő földhasználati jogát. 9/A. Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja. 10. (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a védelmi és közjóléti rendeltetésű, a 7. (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű állami tulajdonú erdő területének az e törvény hatálybalépését követő a) első körzeti erdőtervezést követően legalább egyötöd részén, b) második körzeti erdőtervezést követően legalább egynegyed részén,

21 b) Ismertesse az ingatlannyilvántartás elvei közül a rangsor elve! Mutassa be, hogy mit jelent a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása és a ranghely megváltoztatása. 21 c) harmadik körzeti erdőtervezést követően legalább egyharmad részén, az erdőterv határozatban foglaltak szerint, folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat kell alkalmazni. (2) A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, 7. (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás tilos. (3) Az erdészeti hatóság kivételesen engedélyezheti a tarvágást a 7. (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben, ha a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból vagy b) a természetes újulat megőrzése érdekében indokolt. (4) Az állami tulajdonban lévő erdőre erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozóan, jogszabályban, vagy eredeti hatósági határozatban természetvédelmi, vagy vízgazdálkodási indokból jogszerűen elrendelt korlátozás kártalanítási igényt nem keletkeztet. Új Ptk. 5: 169., 5:180. 5:169. [A rangsor elve] Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák 5:180. [A rangsor és a ranghely] (1) Ranghelyet olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. (2) Azok a jogok, amelyek bejegyzésének hatálya ugyanazon időpontban kezdődik, azonos ranghelyen állnak. (3) Az azonos napon érkezett kérelmek bejegyzésének sorrendjét, a bejegyzések és a feljegyzések hatályosulásának ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének, kiállításának vagy - ha az okirat alapján való bejegyzéshez ellenjegyzés szükséges - ellenjegyzésének időpontja határozza meg. (4) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltoztatásához a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges. (5) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy - a ranghely módosításának időpontjában bejegyzett - jogának sérelmével. (6) A rangsor megváltoztatása folytán előrelépett jog az előrelépéssel szerzett ranghelyét megtartja akkor is, ha a hátralépett jog megszűnik, vagy ha a hátralépett jelzáloggal biztosított követelés elévül.

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

Kovács Miklós. Az új termőföld szabályozás The new agricultural land legislation

Kovács Miklós. Az új termőföld szabályozás The new agricultural land legislation Kovács Miklós Az új termőföld szabályozás The new agricultural land legislation kovacs.miklos@amk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, mestertanár I. Bevezetés 2014. május 1-vel az egykor

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

2013. évi CXXII. törvény

2013. évi CXXII. törvény Hatály: 2015.VI.6. - 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy - a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása

Részletesebben

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Az ingatlan-nyilvántartás a) településenként tartalmazza aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, ab) az ingatlanhoz

Részletesebben

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Előadó: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest,

Részletesebben

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége Hatósági ügyek, ügyleírások A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége I. Ingatlanügyi hatósági ügyek Ingatlanügyi hatóságként a Kormány a földhivatalt jelölte ki. Az ingatlanügyi hatósági ügyeket első

Részletesebben

A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében

A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében dr. Nagy Olga főosztályvezető-helyettes GIS Open Székesfehérvár, 2014. április 15. 1 1 Mit szabályoz a Földforgalmi tv.? a föld forgalmát

Részletesebben

VIZSGAKÉRDÉSEK. 2013. CXXII. törvény 5. 4. 5. és 8. pont

VIZSGAKÉRDÉSEK. 2013. CXXII. törvény 5. 4. 5. és 8. pont VIZSGKÉRDÉSEK 1. 2 3 z agrárjog fogalma, tárgya, rendszere az EUhoz való csatlakozás hatása a hazai agrárjogra környezetvédelmi jog elvei, az állam környezetvédelmi tevékenysége z ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról

Részletesebben

Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése

Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése 2014. október 21. Evt. hatálya, alapfogalmai és az erdőgazdálkodói nyilvántartás A törvény hatálya Nem terjed ki arborétum közpark Jegyzék 19/2011.

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az árverés időpontja: 2015. november 18. 10.00 óra (regisztrációt követően)

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az árverés időpontja: 2015. november 18. 10.00 óra (regisztrációt követően) Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Részletesebben

e; A haszonbérlet időtartama: A haszonbérlet idejét a kiíró 5 gazdasági évben határozza meg, de legfeljebb 2019. december 31. napjáig.

e; A haszonbérlet időtartama: A haszonbérlet idejét a kiíró 5 gazdasági évben határozza meg, de legfeljebb 2019. december 31. napjáig. Részletes pályázati kiírás I. a; A pályázatot kiíró szerv megnevezése, székhelye, a képviselő-testületi rendelet számának megjelölése: A pályázatot kiíró szerv neve: Baja Vagyon Zrt. A pályázatot kiíró

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jogszabály mai napon hatályos állapota (2010.05.01.) 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007.

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Heves Megyei Kormányhivatal 3300 Eger, Szövetkezet út 6. Fsz. Tanácsterem

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Heves Megyei Kormányhivatal 3300 Eger, Szövetkezet út 6. Fsz. Tanácsterem Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrő l, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól A Kormány az

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

FÖLDET A GAZDÁKNAK! FONTOS TUDNIVALÓK AZ ÁLLAMI FÖLDEK ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ

FÖLDET A GAZDÁKNAK! FONTOS TUDNIVALÓK AZ ÁLLAMI FÖLDEK ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDET A GAZDÁKNAK! FONTOS TUDNIVALÓK AZ ÁLLAMI FÖLDEK ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ Csongrád megyében 604 darab 3 hektár feletti földrészlet nyilvános árverezésére kerül sor AZ ÁRVERÉSEK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIX/1375/2 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól Budapest, 2010. október látta: norbert.kis@vm.gov.hu

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak 1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. a) A közigazgatás fogalma, helye a hatalmi ágak

Részletesebben

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A. Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza

Részletesebben

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

(a módosításokkal egységes szerkezetben) M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 22/2014. (VI.20.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1994. évi LV. törvény a termőföldről 1

1994. évi LV. törvény a termőföldről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1994. évi LV. törvény 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1 A 2011.8.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1 A törvény hatálya............ 1 Fogalommeghatározások........

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

PG/1. számú előterjesztés Egyszerű többség

PG/1. számú előterjesztés Egyszerű többség PG/1. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának 2015. szeptember 23-i rendes ülésére Tárgy: Agrár-Béta Kft. haszonbérleti szerződéseinek

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya NYÁRLŐRINC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2013. (VIII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁSÁRÓL Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2

a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról 1 a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII.

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 162/2009. (XI. 02.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 162/2009. (XI. 02.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 162/2009. (XI. 02.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi

Részletesebben

29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről

29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről Opten Törvénytár Opten Kft. I. 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről A 2010.04.22. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK a 15/2012. (III.30.)Ör., a 44/2012.(IX.13.) Ör., az 50/2012. (X.26.) Ör., a 65/2012. (XII.21.) Ör., a 6/2013. (II.28.) Ör., a 21/2013. (V.31.) Ör.,

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz Puskás Zoltán igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti értékek

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése,

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról a 13/2015.

Részletesebben

I. A rendelet célja és hatálya

I. A rendelet célja és hatálya 1 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban:

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

A Kormány 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

A Kormány 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 175. szám 25131 A Kormány 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól A Kormány a Nemzeti Földalapról

Részletesebben

1. Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése

1. Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése Hirdetmények kifüggesztése és továbbítása Vonatkozó jogszabályok: - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokrólszóló

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szentgál HU21-31467 pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szentgál HU21-31467 pályázati azonosító számú eljáráshoz Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szentgál HU21-31467 pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

81/2015. (XII. 16.) FM rendelet Hatályos: 2016.01.02 -

81/2015. (XII. 16.) FM rendelet Hatályos: 2016.01.02 - 81/2015. (XII. 16.) FM rendelet Hatályos: 2016.01.02-81/2015. (XII. 16.) FM rendelet a borszőlő telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sárszentmihály település a DINPI 21/2015 pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sárszentmihály település a DINPI 21/2015 pályázati azonosító számú eljáráshoz HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sárszentmihály település a DINPI 21/2015 pályázati azonosító számú eljáráshoz Az önkormányzati kifüggesztés napja: 2015.04.27 amelynek célja a természeti értékek megóvása

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 9028 Győr, Arató utca 5.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 9028 Győr, Arató utca 5. Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

I. Fejezet A rendelet hatálya. II. Fejezet A vagyongazdálkodás általános szabályai. 1. Az Önkormányzat vagyona. 2. Törzsvagyon

I. Fejezet A rendelet hatálya. II. Fejezet A vagyongazdálkodás általános szabályai. 1. Az Önkormányzat vagyona. 2. Törzsvagyon Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (V.7.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Bakonynána Községi Önkormányzat

Részletesebben

Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás

Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u. 21. Postacím: 1525 Budapest, Pf. 86. Tel.: 06-1-391-4610, fax: 06-1-200-1168, e-mail: dinpi@dinpi.hu Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás Az

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sárkeresztúr település a DINPI 17/2016 pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sárkeresztúr település a DINPI 17/2016 pályázati azonosító számú eljáráshoz HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sárkeresztúr település a DINPI 17/2016 pályázati azonosító számú eljáráshoz Az önkormányzati kifüggesztés napja: 2016.05.17 amelynek célja a természeti értékek megóvása

Részletesebben

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása 2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról A törvényt az Országgyűlés a 2013.

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz Puskás Zoltán igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Aszófő és település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti értékek

Részletesebben

Ingatlannyilvántartás 8.

Ingatlannyilvántartás 8. Ingatlannyilvántartás 8. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Ingatlannyilvántartás 8.: Az ingatlan-nyilvántartás adatainak Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Lektor: Dr. Papp, Iván

Részletesebben

GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK (GY.I.K.) Utoljára frissítve: 2016.05.04.

GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK (GY.I.K.) Utoljára frissítve: 2016.05.04. GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK (GY.I.K.) Utoljára frissítve: 2016.05.04. Az MFB Zrt. (MFB) hitelprogramot hirdetett meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által árverés útján értékesített földrészletek

Részletesebben

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 1. oldal 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól A Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. (1) bekezdésének

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály

Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetés a Gyomaendrődi Járásban a 374/2014. (XII. 31.) Korm. Rendelet szerint Dr.

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz Solymár Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról (egységes szerkezetben a pénzmosás és a terrorizmus

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról A 2009.06.07. óta hatályos szöveg Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. (2) bekezdésének e) pontjában

Részletesebben

16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról

16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet Hatályos: 2011.09.15 -

382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet Hatályos: 2011.09.15 - A A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet Hatályos: 2011.09.15-382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról A Kormány a villamos energiáról szóló

Részletesebben

Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás

Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u. 21. Postacím: 1525 Budapest, Pf. 86. Tel.: 06-1-391-4610, fax: 06-1-200-1168, e-mail: dinpi@dinpi.hu Földhaszonbérleti Pályázati Felhívás Az

Részletesebben

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ Á L T AL Á N OS SZAB Á L Y O K Jelen termékismertetőben részletezett feltételek az FHB Jelzálogbank Nyrt. (továbbiakban: FHB) valamennyi hitelkonstrukciójára egyaránt

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 A Tárnok Nagyközség

Részletesebben

1996. évi XLVIII. törvény. a közraktározásról 1

1996. évi XLVIII. törvény. a közraktározásról 1 1. oldal 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról 1 Az Országgyűlés az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek jobb kielégítése, a közraktári tevékenység és a közraktárak

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1 Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól 1 Városlőd Község Önkormányzatának

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

b) a bérbeadás útján hasznosított, illetve hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

b) a bérbeadás útján hasznosított, illetve hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat képviselő-testületének./2011. (.....) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

Részletesebben

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLAN ÉPÍTÉSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLAN ÉPÍTÉSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Szerződésszám: Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLAN ÉPÍTÉSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS 1 Szerződés tervezet amely a Hitelező kötelező erejű ajánlatát tartalmazza,

Részletesebben

24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet

24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet 1. oldal 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről A víziközlekedésről szóló

Részletesebben

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis!

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis! A kormányrendelet tárgyi hatálya Tárgyi hatálya A kormányrendelet kiterjed a gyermeket nevelő / gyermeket vállaló új lakást építőkre vagy vásárlókra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezményre, a három

Részletesebben

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE

Részletesebben