Büntetőjog. általános rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Büntetőjog. általános rész"

Átírás

1 Büntetőjog általános rész

2

3 Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma A büntető törvény időbeli hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai. Kivételek az időbeli hatály általános szabálya alól A területi és személyi hatály A bűncselekmény törvényi fogalma. A társadalomra veszélyesség. A bűntett és a vétség Egység, többség, halmazat. A törvényi egység fajtái. A bűnhalmazat elméleti kategóriái, a látszólagos halmazat feloldásának szabályai. Az üzletszerűség A bűnösség (a szándékosság és a gondatlanság). Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért A kísérlet és az előkészület. Az alkalmatlan kísérlet. Büntethetőséget megszüntető okok a kísérlet és az előkészület körében. Felelősség a maradék-bűncselekmény miatt Az elkövető. Csoportos elkövetés, bűnszövetség A büntethetőség akadályainak rendszere (büntethetőséget kizáró és megszüntető okok, a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályainak felsorolása). A gyermekkor, a gyermekkorú érdekében tehető gyermekvédelmi intézkedések A kóros elmeállapot, az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény. A kényszergyógykezelés alkalmazásának feltételei A kényszer és a fenyegetés. Az erőszak, illetve a fenyegetés fogalma, fajtái. A tévedés A jogos védelem. A megelőző jogos védelem. A szükségesség vizsgálata A végszükség. A jogszabály engedélye. Az elöljáró parancsa A büntethetőség elévülésének szabályai A tevékeny megbánás A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai: a magánindítvány és a feljelentés hiánya...126

5 17. A Btk. büntetési rendszere. A büntetés célja, büntetések és a mellékbüntetés. Az intézkedések A szabadságvesztés. A határozott ideig tartó szabadságvesztés, a feltételes szabadságra bocsátás szabályai a határozott ideig tartó szabadságvesztésből. A szabadságvesztés fokozatai Az életfogytig tartó szabadságvesztés. A feltételes szabadságra bocsátás szabályai az életfogytig tartó szabadságvesztésből Az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés. A közérdekű munka és a pénzbüntetés átváltoztatásának szabályai A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kitiltás szabályai A sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás szabályai A megrovás. A próbára bocsátás A jóvátételi munka és a pártfogó felügyelet Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele A büntetés célja, a büntetéskiszabás elvei. A büntetés enyhítésének szabályai. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén A halmazati büntetés és az összbüntetés Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőkre vonatkozó szigorúbb rendelkezések A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése A mentesítés formái, módjai. A kegyelem formái és anyagi jogi hatásai A fiatalkorú fogalma, a fiatalkorúval szemben alkalmazható jogkövetkezmények célja A fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés, és elzárás. A javítóintézeti nevelés. Az egységes intézkedés A katona büntetőjogi fogalma, büntethetőséget kizáró és megszüntető ok a katonai büntetőjogban. A katonai büntetések és a katonai mellékbüntetések A fegyveresen és felfegyverkezve történő elkövetés A KÖTET SZERZŐI...303

6 Előszó Habent sua fata libelli tartja a latin mondás. A szerzők abban a reményben állították össze munkájukat, hogy e könyv hatékony segítséget nyújt a Büntetőjogi Szakvizsga Általános Részének tanulásához. Az Igazságügyi Minisztérium által kiadott hivatalos tételsort feldolgozó kötet precíz jogszabályi alapokat adva ismerteti az olvasóval a szakvizsgára tanulandó anyag elméleti és gyakorlati részével. A évi C. törvény alapján megírt munka már a évi CXL. törvény büntetőjogi vonatkozású szabályait is tartalmazza. Szakmai színvonalát a szerzők személye biztosítja: szerzőink között tudhatunk főügyészségi ügyészt, törvényszéki büntető kollégiumi vezetőt, ítélőtáblai elnököt, kúriai tanácselnököt, alkotmánybírót, OKRI tudományos munkatársat, egyetemi oktatókat. A szerzők közül többen egyúttal a Büntetőjogi Szakvizsga cenzorai is. Újdonság a Büntetőjogi Szakvizsgára felkészítő kötetek körében, hogy a joggyakorlatot szemléletesen, a szövegbe ágyazott példákon keresztül ismerteti, ez nagyban segíti a megértést. Az egyes tételek végén tesztkérdésekkel ellenőrizheti a felkészülő azt, hogy menynyiben sikerült elsajátítania a tételben kifejtetteket. A kötet nemcsak a Büntetőjogi Szakvizsga Általános Részéből vizsgázók számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget, hanem egyetemi hallgatók, illetve a gyakorlatban dolgozó ügyészek, bírák, ügyvédek számára is eligazítást ad a büntetőjog általános részével kapcsolatosan. Budapest, szeptember 15. Dicat: a szerkesztő 7

7

8 Rövidítések jegyzéke Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Be. Btk. a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény Büntető Törvénykönyvról szóló évi C. törvény Btké. a Büntető Törvénykönyv hatályalépéséről és végrehajtásról szóló évi 5. törvényerejű rendelet Bv tv. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény Bv. tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet régi Btk. Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Szabs. tv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény Sport tv. a sportról szóló évi I. törvény A kötetben használt ábrák: - vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata. 9

9

10 1 1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma 1. A törvényesség elve (anyagi jogi legalitás) A Büntető Törvénykönyvról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) I. Fejezetében Alapvető rendelkezések címszó alatt az egész törvényre nézve érvényes, minden rendelkezést átható alapelvet deklarál: a törvényesség elvét. Az anyagi legalitás elve mint a jogállamiságnak, a jogbiztonságnak legfontosabb garanciája a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét jelenti. A miniszteri indokolás szerint a nullum crimen sine lege elv alapján csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetése előtt a törvény büntetendővé nyilvánított. Ez egyrészt az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írja elő, másrészt megköveteli, hogy a jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket. A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet a törvény már az elkövetés idején előírt. Ezen elv értelmében a büntetőtörvény az alapja a büntetés nemének és a mértékének. A büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton, vagy analógia igénybevételével. 2. Az anyagi jogi legalitás Számos nemzetközi jogi dokumentum rendelkezik az anyagi jogi legalitásról, így például az Európai Emberi Jogi Egyezmény 7. cikke, illetve az ENSZ Egyezségokmány 15. cikke, valamint Magyarország Alaptörvénye is. Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése szerint senki sem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog, vagy nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. Az Alaptörvény hivatkozott cikkének (5) bekezdése szerint pedig a (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. Az Alaptörvény XXVIII. Cikkének (5) bekezdése, illetve a Btk. 1. (1) bekezdése tehát lehetőséget biztosít arra, hogy az elkövető büntetőeljárás alá vonható és elítélhető olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jogi általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. 11

11 1 Magyarország Alaptörvénye U) cikk (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés május 1-jéig bekövetkezett volna. (8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés május 2-a és december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték. A nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak körét az 53/1993. (X.13.) AB határozatban írtak alapján kell meghatározni. Az említett AB határozat szerint alkotmányos követelmény az, hogy a büntethetőség el nem évülését csak azokra a bűncselekményekre nézve lehet megállapítani, amelyek büntethetősége az elkövetés idején hatályos magyar jog szerint nem évül el; kivéve, ha az adott tényállást a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek vagy az emberiség elleni bűncselekménynek minősíti, el nem évülését kimondja, vagy lehetővé teszi, és Magyarországot az elévülés kizárására nemzetközi kötelezettség terheli. Ennek az Alkotmánybíróság okfejtése szerint az a magyarázata, hogy a háborús bűncselekmény és az emberiség elleni bűncselekmények esetében olyan bűncselekményekről van szó, amelyek e minőségükben nem a belső jog részeként keletkeztek, hanem a nemzetek közössége tartja őket bűncselekménynek és a nemzetek közössége határozza meg tényállásukat. Ez a magyarázata a Btk. 2. (3) bekezdése rendelkezésének, amely szerint: az új büntetőtörvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az elkövetés idején a magyar büntetőtörvény szerint nem volt büntetendő. Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló évi CCXX. törvény szerint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények nem évülnek el, még akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetése idején a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek. Az anyagi jogi legalitástól meg kell különböztetnünk az eljárásjogi legalitás fogalmát. Utóbbi a bűnüldöző hatóságok, elsődlegesen az ügyész számára kötelezettséget jelent az állam büntetőjogi igényének érvényesítésére, a büntetőtörvények alkalmazására; vagyis 12

12 1 ez az elv azt jelenti, hogy főszabályként nem lehet mérlegelni az állam büntetőjogi igényének érvényesítését. 3. Az alkotmányos büntetőjog követelményei Az alkotmányos büntetőjog követelményeit az Alkotmánybíróság a 11/1992. (III.5.) határozatában fogalmazta meg; mint kifejezés ebben az ún. elévülési határozatban jelent meg először. Az alkotmányos büntetőjog tartalma a következő: a) A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság. b) A jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei, és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára a büntetőjogban is előreláthatóak legyenek. A kiszámíthatóság és előre láthatóság elvéből a büntetőjogban közvetlenül is levezethető a visszamenőleges hatály tilalma, valamint az analógia alkalmazási tilalma. a) Alkotmányos jogállamban az államnak nincs, és nem lehet korlátlan büntető hatalma. Mégpedig azért nem, mert maga a közhatalom sem korlátlan. Az alkotmányos alapjogok és alkotmányos védelmet élvező szabadságok miatt a közhatalom csak alkotmányos felhatalmazással és alkotmányos indokkal avatkozhat be az egyéb jogaiba és szabadságába. b) A nullum crimen és nulla poena sine lege elve nem egyszerűen azt jelenti, hogy a bűncselekményt törvényben kell tiltani, és törvényben kell büntetéssel fenyegetni, hanem általában azt követeli meg, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásnak, az elítélésnek és megbüntetésnek kell törvényesnek és törvényen alapulónak lennie. Nem csak arról van szó, hogy az állam törvényben tiltja a bűncselekményeket és törvényben büntetéssel fenyegeti, hanem az egyén ahhoz való jogát jelenti, hogy csakis törvényesen ítéljék el (nyilvánítsák bűnössé) és büntetését is törvényesen szabják ki. c) Alkotmányos jogállamban a büntetőjog nem pusztán eszköz, hanem értéket véd és maga is értéket hordoz: alkotmányos büntetőjogi elveket és garanciákat. A büntetőjog a büntető hatalom gyakorlásának törvényes alapja, és egyúttal az egyéni jogok védelmének szabadságlevele is. A büntetőjog értékvédő ugyan, de szabadságlevélként az erkölcsi értékek védelme körében nem lehet az erkölcsi tisztogatás eszköze. d) A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege alkotmányos alapelvek, amelynek számos büntetőjogi szabály adja meg jogszerű tartalmát. Ilyen szabály a bűncselekmény-fogalomnak a Btk.-ban adott meghatározása, a büntetés és a büntetési rendszer törvényes fogalmai. Az egyén alkotmányos szabadságát, emberi jogait nemcsak a büntetőjog különös részének tényállásai és a büntetési tételei érintik, hanem alapvetően a büntetőjogi felelősség, a büntetéskiszabás és a büntethetőség összefüggő, zárt szabályrendszere. 13

13 1 Összegezve leszögezhető: a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvei a büntetőjogi legalitás alkotmányos elvének részei, de nem egyedüli kritériumai a büntetőjogi felelősségre vonás alkotmányosságának. A büntetőjog legalitásának alkotmányos elvei a következőket jelentik: a) Alkotmányossági követelmény, hogy törvény, és ne alacsonyabb szintű jogforrás határozza meg a büntetendő cselekményeket és azok büntetését. b) A bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie. c) A bűnössé nyilvánítást (elítélést) csak bíróság végezheti, mégpedig a büntetőjogi felelősség határozatban történő megállapításával. d) Csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet elítélni és megbüntetni az elkövetőt. A bíróság az elkövetéskor hatályos törvény szerint bírálja el a bűncselekményt, a büntetést is eszerint szabja ki, kivéve, ha új törvény lépett hatályba, amely enyhébb elbírálást tesz lehetővé, vagy a cselekmény már nem bűncselekmény, s így nem büntetendő. Ezt követeli meg a visszaható hatály tilalmát magába foglaló jogbiztonság elve (előreláthatóság, kiszámíthatóság ), amely a jogállamiságból következik, és amelynek logikus előfeltétele a törvény elkövetéskori megismerhetősége. 4. Az analógia alkalmazásának tilalma Az analógia alkalmazásának a tilalma voltaképpen a törvényesség elvének egyik követelménye. Analógiáról akkor van szó, ha valamely emberi magatartást a jogszabály nem szabályozza, csak egy hozzá hasonlót, és a jogalkalmazó az erre vonatkozó jogszabályt kiterjeszti a nem szabályozott, de hozzá hasonló cselekményre is. A törvényesség elve az elkövetőre nézve kedvezőbb analógia alkalmazását nem tiltja, vagyis a jogalkalmazás során az elkövető javára el lehet térni. A tilalom kizárólag a terhelt terhére érvényesül, vagyis minden olyan jogalkalmazás kifejezetten tilos az elkövető terhére, amely a büntetőtörvényi norma tartalmán túlterjed. Ez azt jelenti, hogy egy nem tényállásszerű cselekményt analógia útján nem szabad a büntethetőség körébe vonni. (Nagy Ferenc Tokaji Géza: A magyar büntetőjog Általános Része, Korall Könyvkiadó Budapest o.) Az analógia kevésbé strict értelmezése is elterjedt immár a szakirodalomban: lásd pl. lopott kulcs értelmezése, vagy a tényálláson belüli analógia: egyéb ilyen cselekményt követ el (pl ). (A szerk.) 14

14 1 Ellenőrző kérdések 1. Határozza meg az anyagi jogi legalitás fogalmát! 2. Magyarország Alaptörvénye milyen rendelkezéseket tartalmaz az anyagi jogi legalitással kapcsolatban? 3. Mit kell érteni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alatt? 4. Határozza meg az alkotmányos büntetőjog követelményeit az Alkotmánybíróság 11/1992. (III.5.) számú határozata alapján! 5. Mit jelent az analógia alkalmazásának tilalma a büntetőjogban? 15

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények. 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény ***

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények. 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény *** BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény A bíróságnak a határozatában nem csak azt kell rögzítenie, hogy az elkövetéskori

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése különös tekintettel

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok

A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok (A gyermek-és fiatalkorú bűnelkövetőkre, illetve sértettekre vonatkozó büntetőjogi szabályok,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

Büntetés-végrehajtási jog

Büntetés-végrehajtási jog Büntetés-végrehajtási jog Lajtár István Szűcs András Büntetésvégrehajtási jog Jogi szakvizsga felkészítő kötet Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...7 1. A büntetés

Részletesebben

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban A keresetindítási határidőről a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban Szerző: dr. Tóth Dávid 2015. március 26. Az állam gyakorolja a büntetőhatalom monopóliumát, e hatalom gyakorlása

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez Mészáros Ádám büntetőjogász, szabályozási szakjogász, Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatárs Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alapító tag Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló

Részletesebben

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL 2012. március 9. www.lmbtszovetseg.hu A Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei áttekintették az új Büntető Törvénykönyv társadalmi

Részletesebben

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS

Részletesebben

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY A büntetőjogi kodifikáció kérdése hazánkban nem az 1870-es években merült fel első ízben. Az, hogy a büntetőjog fejlődésének

Részletesebben

A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból

A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból MTA Law Working Papers 2015/15 A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája sorozat A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból Ambrus István Magyar Tudományos

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-3084/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A panaszos Gyula-Városerdőn

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 18. napján I. Bevezetés Egyetemi tanulmányaink óta tudjuk, hogy a büntetőjogi norma két elemből tevődik össze, a diszpozícióból és a

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/993- /2012. P. Tárgy: alapvető

Részletesebben

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 4. szám 3 B TANULMÁNYOK B Dr. Bócz Endre AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL A hatályos Btk. X. fejezete (139 152. ) jelenleg 10 bûncselekményt pönalizál.

Részletesebben

ELEKTRONIKUS ŰRLAP A NYILVÁNTARTÁSOK REGISZTERÉBE

ELEKTRONIKUS ŰRLAP A NYILVÁNTARTÁSOK REGISZTERÉBE Főlap Bejelentés célja A nyilvántartás ja Megnevezése Adatváltozás REG_1007 A nyilvántartást vezető szervezet Megnevezése ja (Törzsszám) Kapcsolattartó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,

Részletesebben

INDÍTVÁNYOZZUK. I. A támadott rendelkezés és gyakorlat

INDÍTVÁNYOZZUK. I. A támadott rendelkezés és gyakorlat Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest Pf. 773. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Csernus Eszter ( ) és dr. Fazekas Tamás ( ), valamint a Társaság a Szabadságjogokért (1114 Budapest,

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd 4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd Politikai beszéd: Ebbe a körbe az adott állam alkotmányos alaprendjének védelmét, az állam külső és belső biztonságát

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 7. szám MELLÉKLET 1 2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* Az Országgyûlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogainak, továbbá az

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül

Részletesebben

S Z A K D O L G O Z A T. A közlekedési bűncselekmények szabályozása különös tekintettel a közúti balesetek okozására

S Z A K D O L G O Z A T. A közlekedési bűncselekmények szabályozása különös tekintettel a közúti balesetek okozására Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék S Z A K D O L G O Z A T A közlekedési bűncselekmények szabályozása különös tekintettel a közúti balesetek okozására

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2012. december

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

Képzési nap anyaga. 2013. június 5.

Képzési nap anyaga. 2013. június 5. Képzési nap anyaga 2013. június 5. I. Az Ást. 2012. április 15-i módosításának előzményei, koncepciója és konkrét hatása az áldozatsegítő szolgálat eljárásaira 1. A módosítás szükségessége, előzménye 2.

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

Fogyasztóvédelmi büntetőjog ZÁRÓJELENTÉS Szakmai beszámoló

Fogyasztóvédelmi büntetőjog ZÁRÓJELENTÉS Szakmai beszámoló Fogyasztóvédelmi büntetőjog ZÁRÓJELENTÉS Szakmai beszámoló Tartalom I. AZ ELVÉGZETT KUTATÁS... 1 II. MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 III. EREDMÉNYEK... 2 A. ÁLTALÁBAN... 2 B. KÜLÖNÖSEN... 2 1. [A rossz minőségű

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén

Részletesebben

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat --------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat AB közlöny: XV. évf. 6. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik.

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. Az általános rész meghatározza a törvény célját, feladatát, büntethetőség

Részletesebben

Büntetőjog II. különös rész

Büntetőjog II. különös rész Büntetőjog II. különös rész Szerkesztette: Deres Petronella Harangozó Attila Büntetőjog II. Különös rész Patrocinium Budapest, 2016 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...9 36. Az emberölés,

Részletesebben

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az Art. 2015. évi módosítása Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása A 2014. évi LXXIV. törvény az egyes

Részletesebben

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék Általános jogi ismeretek I Dr Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék VÁZLAT 1 Jogforrás 2 Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7718/2013. számú ügyben (kapcsolódó ügy: AJB-5479/2013. és AJB-1052/2014.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7718/2013. számú ügyben (kapcsolódó ügy: AJB-5479/2013. és AJB-1052/2014.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7718/2013. számú ügyben (kapcsolódó ügy: AJB-5479/2013. és AJB-1052/2014.) Az eljárás megindítása Előadók: dr. Dezső Adrienn dr. Ottrok Viktória A panaszos

Részletesebben

Pfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék. körében. Az adókötelezettségek

Pfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék. körében. Az adókötelezettségek 48 Pfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék Az adókötelezettségek megjelenése a közbeszerzések szabályozásában 1 I. Bevezető gondolatok és az adókötelezettségek

Részletesebben

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 27/2007. (V. 17.) AB határozat Népszavazás Mulasztásos alkotmánysértés Alkotmány 2. (2) bekezdés közvetlen és képviseleti hatalomgyakorlás Alkotmány 28/C. országos

Részletesebben

Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez

Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez 649 Szomora Zsolt Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez I. Bevezetés a módosítás háttere Nem túlzás azt állítani, hogy a 2012. évi C. törvénynyel újrakodifikált

Részletesebben

KORSZAKVÁLTÁS A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN

KORSZAKVÁLTÁS A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN KORSZAKVÁLTÁS A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN ÚTMUTATÓ A 2013. ÉVI CCXL. (BV.) TÖRVÉNY MEGISMERÉSÉHEZ Börtönügyi tanulmányok 2. A Büntetés-végrehajtás Tudományos Tanácsa kiadványai Budapest, 2015 1 Szerkesztette:

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása A hivatalhoz érkezett beadvány szerint a

Részletesebben

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen

Részletesebben

Az Alaptörvény módosításai

Az Alaptörvény módosításai Gáva Krisztián Az Alaptörvény módosításai Az Alaptörvény öt módosítását a közjogi rendszer törvényi részleteinek kimunkálása során felvetődött jogi és társadalmi problémák, valamint egyes európai intézmények

Részletesebben

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA.

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. október Szerkesztő: Duruc József Megjegyzés: A szövegben pirossal kiemelt

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

Szomora Zsolt. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a fajtalanságról. A csókolózás szeméremsértő jellege

Szomora Zsolt. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a fajtalanságról. A csókolózás szeméremsértő jellege B ü n t e t ő j o g 2010/4 JeMa Szomora Zsolt A Legfelsőbb Bíróság ítélete a fajtalanságról A csókolózás szeméremsértő jellege Hivatalos hivatkozás: Legf. Bír. Bfv. II. 787/2005/5. Tárgyszavak: erkölcs

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-án tartandó ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-án tartandó ülésére HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÜGYRENDI, ETIKAI, KÖZRENDVÉDELMI ÉS NEMZETISÉGI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉTŐL 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A. ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2 Áttekintés:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos beadványa szerint a bíróság által megítélt havi 80 ezer forint gyermektartásdíjat

Részletesebben

A jogszabályok és a szabványok eltérő szerepköréből következően, a két dokumentumtípus között több fontos különbség is található:

A jogszabályok és a szabványok eltérő szerepköréből következően, a két dokumentumtípus között több fontos különbség is található: Dr. Szakács György * : Az útügyi műszaki előírások helye a szabályozási rendszerben 1. A műszaki szabályozás dokumentumai A műszaki szabályozásnak két eltérő szerepkört betöltő fő dokumentumtípusa van:

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

Prof. Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. (postacím:1387 Budapest Pf. 40.) Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa!

Prof. Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. (postacím:1387 Budapest Pf. 40.) Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! Prof. Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. (postacím:1387 Budapest Pf. 40.) Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ)

Részletesebben

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontja

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-16/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-16/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-16/2014. számú ügyben Előadó: dr. Varga Éva Csilla Az eljárás megindulása A szabadságvesztés büntetését töltő panaszos gerincbetegségét a Budapesti Fegyház

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EGYES DÖNTÉSEIBEN. KLICSU LÁSZLÓ tudományos fõmunkatárs (PPKE JÁK)

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EGYES DÖNTÉSEIBEN. KLICSU LÁSZLÓ tudományos fõmunkatárs (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare VI. 2010/4. 127 133. AZ EMBERI MÉLTÓSÁG A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EGYES DÖNTÉSEIBEN KLICSU LÁSZLÓ tudományos fõmunkatárs (PPKE JÁK) A krisztushívõk szerint az ember Isten teremtménye,

Részletesebben

Human Rights Implementation Centre

Human Rights Implementation Centre Human Rights Implementation Centre Jelentés a kínzás elleni ENSZ egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Magyarország általi ratifikációjáról, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus kijelöléséről Készítette:

Részletesebben

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 86/2009. (IX. 24.) AB határozat Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Egy indítványozó a szabálysértésekről szóló

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben