A bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím

Átírás

1 A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím

2 Az áttekintés vázlata 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak 5. Az egyes bizonyítási eszközök 5.1. Személyi bizonyítási eszközök A tanú és a tanúvallomás A tanúvédelem A szakértő és a szakvélemény A terhelt vallomása 5.2. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okirat 5.3. A bizonyítási eljárások 6. Bizonyításelméleti alapvetés 6.1. Terminológiai kérdések 6.2. A bizonyítékok típusai és a bizonyító erő

3 A bizonyítás fogalma, célja a) ismeretelméleti fogalom: közvetett utólagos - megismerő, rekonstruáló tevékenység b) logikai fogalom: a logika szabályai szerint végzett gondolkodási folyamat, c) processzuális értelemben: a bizonyítás alanyainak rögzített jogi keretek között zajló tevékenysége, amely a törvényben meghatározott kérdések eldöntésére irányul, ugyancsak törvény által előírt módon. A bizonyításnak tehát van egy tartalmi - a cél függvényében vizsgálandó - és egy formai - a módszert illető - eleme.

4 Bizonyítási rendszerek 1. a) a kötött (formális) bizonyítás: a törvény határozza meg a bizonyítási eszközöket (olykor ezek értékét, bizonyító erejét is), s azt, hogy ezek léte vagy nemléte alapján mit kell, vagy mit nem lehet bizonyítottnak tekinteni. E rendszer voltaképpen nem létesített semmiféle tartalmi kapcsolatot a bizonyítandó ténnyel. (a tiszta inkvizitórius rendszer jellemzője vö. beismerés: a bizonyítékok királynője )

5 Bizonyítási rendszerek 2. b) a szabad bizonyítás: kizárólag a hatóságtól (a bírótól) függ, hogy mit fogad el a bizonyíték forrásaként, hogyan bizonyít, s mikor tekint egy tényt bizonyítottnak. (Az esküdtszéki rendszer a vádelv jellemzője. Hibája a lehetséges esetlegesség, szubjektivizmus)

6 Bizonyítási rendszerek 3. c) A vegyes rendszer igen sokféle lehet, pl. ca) a bizonyítási eszközök törvényen alapulnak, ám mérlegelésük teljesen szabad, cb) a bizonyítás eszközei részben szabályozottak, mérlegelésük általában szabad, egyes megkötésekkel, illetve cc) az említettek különféle változatai, pl. az egyes bizonyítékok előre meghatározott bizonyító erejét előíró szabályok.

7 Hatályos törvényünk vegyes rendszere A ''kötött'' bizonyításra jellemző elemek a hatályos törvényben A törvény a bizonyítási eszközöket és eljárásokat felsorolja. A törvény a bizonyítási eszközök és eljárások igénybe vételét kivételesen - előírja (pl. kötelező szakértő (2) bek.) - kizárja (pl. az abszolút tanúzási mentesség esetei- 81..(1) bek) A ''szabad'' bizonyításra jellemző szabályok a hatályos törvényben Az egyes eszközökből és eljárásokból szerzett bizonyítékoknak nincs meghatározott bizonyító erejük. Értékelésüknél a belső meggyőződés szerepet kap. A bíróság és az ügyész általában szabadon dönt a törvényben szereplő bizonyítási eszközök vagy eljárások igénybevételéről.

8 A bizonyítás tárgya Be. 75. : Az anyagi és eljárási szabályok szempontjából jelentős tények (járulékos kérdések is, ám a köztudomású vagy hivatalosan tudott tények nem), A tényállás alapos felderítésének kötelezettsége, az ügyész által indítványozott körben Közreműködési kötelezettség

9 A bizonyítás törvényessége a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása a törvényen alapul, az emberi méltóság, a személyiségi jogok, és a magánélet tiszteletben tartandó, a bűncselekmény révén, vagy az eljárási résztvevők jogainak lényeges sérelmével ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye nem használható fel.

10 Bizonyítási tilalmak A bizonyítás tárgyára vonatkozó tilalmak - rágalmazó, becsületsértő kifejezés valóságtartalma (főszabály!) - önhibából eredő ittasság büntethetőséget kizáró volta - megdönthetetlen vélelmek megdöntése A bizonyítás eszközeire, módszereire vonatkozó tilalmak - korábban tiltott volt a személyiségi jogok sérelmével beszerzett bizonyíték (pl. titkos hangfelvétel), ma már nem az (vö. BH 2009/11.) - a törvénysértően szerzett bizonyíték kérdésére a törvényesség keretében tértünk ki

11 Az egyes bizonyítási eszközök Terhelti vallomás Tanúvallomás Szakértői vélemény Tárgyi bizonyíték, okirat Bizonyító eljárások

12 A terhelt vallomása, jogok, kötelezettségek - jog a gyanú (vád) megismeréséhez, - jog a hallgatáshoz (akár teljesen, akár részlegesen), - jog az önvádolás alóli mentességhez, - jog a vallomáshoz, (ha korábban megtagadta, akkor is), - jog a vallomás összefüggő előadásához, - jog a vallomás saját kezű leírásához és az iratokhoz csatolásához - jog védőhöz, - jogorvoslati jog a gyanú közlésekor (halasztó hatálya nincs!) - köteles - főszabályként (ha erre kötelezik) jelen lenni (távolmaradás esetén elővezethető) - a személyi adatokra vonatkozó kérdésekre válaszolni, - mást (következmények nélkül) nem vádolhat hamisan.

13 A nyomozási jelenlét alóli kivételek A terhelt a szabályszerű idézésre meg kell jelenjen. (Az eljárási cselekményeken való részvételre kötelezhető - elővezetik) A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról. Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.(be )

14 A tanú fogalma, jogai, kötelességei Tanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet (79. (1) bek.) Kötelességei: - megjelenés, - vallomástétel, igazmondás - a vallomás indokolatlan megtagadása: rendbírság ( Ft-tól Ft-ig, ismételt vagy súlyos esetben Ft-ig) és a felmerült költségekben marasztalás, [ szelektív (hiányos) vallomás: elhallgatással megvalósított hamis tanúzás Jogai: - költségtérítés, - bizonyos esetekben mentességi jog, - tanúvédelemhez való jog

15 Utiköltség A tanú költségtérítése 14/2008. (VI.27. IRM.r.) Szállásköltség (max. : nyugdíjminimum ¼-e) Ellátási költség (nyugdíminimum 3 %-a) Munkából kiesés pótlása (óránként a nyugdíjminimum 1,5 %-a)

16 Mentességi okok Abszolút mentességi okok: (a tanú nem hallgatható ki) - lelkész (e minőségében) - védő (e minőségében) - tanúzási képességre kiható testi vagy szellemi állapot, - hatósági tanú, - Minősített adat esetén felmentés hiánya. (ez utóbbi felmentés esetén orvosolható) Relatív mentességi okok: (a vallomás megtagadható) - hozzátartozó - önvád, vagy hozzátartozó vádolása - foglalkozásból vagy közmegbizatásból eredő titoktartás - felmentés hiányában - médiatartalom-szolgáltató, ha az informátor kilétét felfedné

17 Anyagi jogi előírások - a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége (Btk ) (a tanúvédelemnek az is célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást) A hazai tanúvédelem eszközrendszere - írásbeli vallomás tételének lehetősége (Be. 85. (5) bekezedés) Eljárásjogi előírások - a hatósági eljárás akadályozásának (a tanú erőszakkal vagy fenyegetéssel történő befolyásolásának) büntetendősége(btk. 242/A. ) - 14 éven aluli tanú nyomozási bíró általi kihallgatásának lehetősége (Be (4) bekezdés) (a tanúvédelemnek a tanú erkölcsi fejlődésének biztosítása is célja lehet) - a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége (Btk ) - az az ügyészségi előírás, hogy a tanúk lakcíme csak a vádirat eredeti (bírói példányán) szerepelhet, a további példányokon csak a neve - a tárgyalás nyilvánossága tanúvédelmi okból is korlátozható (Be (3) bekezdés c) pont) - a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalás tanúvédelmi okból is elrendelhető (Be. 244/A. (2) bekezdés) - a tanú adatainak zárt kezelése (Be. 96. ) - személyi védelem (Be. 98. ) - a tanú érdekében eljáró ügyvéd (Be. 85. (4) bekezdés) igénybe vétele és eljárása - különösen védetté nyilvánítás (Be. 97. ) - védelmi programba történő felvétel (2001. évi LXXXV. tv.)

18 Az igazságügyi szakértő

19 Áttekintés - Szakértő az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik. - kötelező és lehetséges szakértő, - jogok és kötelességek, - a szakértői szervezet, - a szakvélemény (felépítése), - a szakvélmény felülvizsgálata

20 Kötelező szakértő A szakértő alkalmazása 99. (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószerfüggősége, b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, [utóbbi megszűnt!] c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik, d) elhalt személy kihantolására kerül sor.

21 A szakértői szervezet a) szakértői intézetek (állandó szakértők) Pl. Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet, Igazságügyi Könyvszakértő Intézet. b) kijelölt (listás) szakértők A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok elnökei a főügyészekkel egyetértésben megállapítják az illetékességi területükön szükséges szakértők számát, és a megfelelő képzettségű személyekről nyilvános jegyzéket ''listát'' készítenek, amelyet időről-időre kiegészítenek. A hatóságok - ha nem intézetet rendelnek ki erről a listáról választanak szakértőt. c) eseti szakértők Állandó vagy kijelölt szakértő hiányában elvileg minden különleges szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet igénybe vehető.

22 A szakvélemény részei (példa: pszichológus szakvélemény) 1. Fejrész a) A cím: Igazságügyi pszichológus-szakértői lelet és vélemény. b) A fejrész tartalmazza: a kirendelő hatóság megnevezését, az ügy számát, kinek és milyen ügyében kérik a vizsgálatot, illetőleg a véleményt, a vizsgálandó személy adatait, az eljárásban betöltött szerepét ( c) Előzmények: Ez az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény szakértővel közölt tényeinek, adatainak rövid összefoglalása, ismertetése. 2. Szakmai ténymegállapítások (leleti rész) a) A pszichológusi vizsgálat jegyzőkönyve Tartalmazza a személyes vizsgálat adatait (exploratio), a tesztvizsgálat nyers adatait (pontértékek, számszerű mutatók, stb.), a vizsgált személynek a cselekményről vagy ügyről szóló ismertetését, előadását. b) A megelőző orvosi, elmeorvosi, illetőleg az előzetes pszichológusszakértői vizsgálatok eredményeinek összefoglalása. 3. Vélemény A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben emlitettek szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki. b) milyen szakmai megállapitására jutott és ezt mivel indokolja, c) az elrendelő hatóság vagy a más (pl. orvos-) szakértő kérdéseire adott tételes választ.

23 Bizonyítási eljárások Ide a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása tartozik. Mindegyik eljárási cselekménynek más a célja és a releváns eredménye: - a szemle rendszerint a hatóság által még nem ismert tárgyi bizonyítási eszköz felkutatását célozza, - a helyszíni kihallgatás esetén a bizonyító erő abban áll, hogy a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud, - a bizonyítási kísérlet rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést, - a felismerésre bemutatás bizonyító ereje a megfelelő tárgy vagy személy befolyásmentes kiválasztásában van.