Írásszakértő. a büntetőeljárásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Írásszakértő. a büntetőeljárásban"

Átírás

1 1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna Pécs, 2007

2 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS FEJEZET: AZ IGAZSÁGÜGYI KÉZÍRÁSSZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT FOGALMA A szakértői közreműködés szükségessége A szakértőként igénybe vehető személyek és szervek A kézírásszakértői vizsgálat feladatai FEJEZET: A BIZONYÍTÁS A bizonyítás általános szabályai A bizonyítás törvényessége A bizonyítás tárgya A bizonyítás eszközei FEJEZET: A KÉZÍRÁSSZAKÉRTŐ IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSJOGI KERETEI A kézírásszakértő igénybevételével kapcsolatos előzetes jogalkalmazói feladatok A szakértői kötelezettség megszegésének következményei A szakértő kizárása FEJEZET: A SZAKÉRTŐ MŰKÖDÉSE A kézírásszakértő alkalmazása, kirendelése Az írásszakértő megjelölése Az írásszakértői vizsgálathoz szükséges adatok Az írásmintákra és felvételükre vonatkozó jogszabályok Az írásszakértőnek feltehető kérdések A vélemény előterjesztésére vonatkozó jogalkalmazói utasítások A szakértői vizsgálat Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során FEJEZET: A SZAKÉRTŐI MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A szakértői vélemény tartalmai keretei és szerkezeti felépítése A szakértői vélemény A szakértő meghallgatása Más szakértő alkalmazása A szakvélemény felülvizsgálata A szakértői díj A munkadíj A jelenléti díj számítása A szakértő költségei A szakértői díj megállapítására vonatkozó egyéb szabályok A szakértői díj kifizetése A költségátalány FEJEZET: A KÉZÍRÁSSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY JOGALKALMAZÓI MÉRLEGELÉSE A kézírásszakértői vélemény jogalkalmazói mérlegelésének fogalma és jelentősége ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet IRODALOMJEGYZÉK IRODALOMJEGYZÉK RENDŐRSÉGI SZEMLÉK, BELÜGYI SZEMLÉK

3 3 "Kézírásunk nem hazudik, az értőnek elárul rólunk mindent. Ha pedig tudatosan fejlesztjük, önmagunkat építjük általa." Benárik Ádám BEVEZETÉS Történelmi előzmények Az igazságügyi kézírásszakértői intézmény nem újkeletű. A jogszolgáltatásban akkor jelenhetett meg, amikor az írásbeliség területén szükségessé vált az egyes hamisítások megállapítása. Írásszakértő jellegű eljárásokról először Konstantin császár Ubi törvényének (időszámításunk szerint 300) De falso fejezetéből tudunk. Justinianus időszámításunk szerint 534-ben rögzített Kódexének több cikkelye is érint írásszakértői jellegű kérdéseket. Az első írásszakértői jellegű vizsgálatokkal foglalkozó irodalmi művek megjelenéséig - amely az 1600-as évek elejére vezethető vissza - az írásvizsgálatok körülményeire nincsenek hiteles történelmi adataink. Hazánkban már az Árpád-házi királyok, azt követően Zsigmond, Mátyás és más uralkodók törvényei is büntetni rendelték az okirathamisítást, vizsgálatokat rendeltek el gyanús körülmények esetére, de hogy kik és miként folytatták le ezeket az írásvizsgálatokat, nincsenek hitelt érdemlő forrásaink. Az igazságügyi kézírásvizsgálat újkori történetének kezdetén minden jól képzett írni tudó személyt specialistának, de különösen annak tartották azt, aki a hivatásából eredően írással foglalkozott. Így például a hivatali jegyzőket, bírósági, ügyészségi dolgozókat, de különösen az írást tanítókat, az ún. kalligrafikusokat. A kézírásszakértői vizsgálatokat különösen ez utóbbi személyek folytatták le, de teljesen laikusnak tekinthetők az igazságügyi kézírásvizsgálat mai szinten kimunkált ismeretei terén. 1 1 Kiss Lajos: Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó o.

4 4 A társadalmi fejlődés következményeként megerősödött polgárság azonban nem elégedett meg látszatbizonyítékokkal, ezért a bűnösség megállapítására konkrét bizonyosságot, bizonyíthatóságot követelt az igazságszolgáltatásban. A vizsgálatok során így kerültek alkalmazásra az objektív véleményformálást segítő technikai eszközök, például a mikroszkóp. A polgári társadalmak fejlődésével szorosan együtt járó bűnözés elterjedése mely tekintet nélkül az államhatárokra, mindenütt jelen volt ugyancsak sürgetőleg hatott e terület fejlődésére. A visszaszorítása érdekében tett erőfeszítések, adatgyűjtések és elemzések, a szakértő figyelmét a kézírások egyedi jellegzetességeire, esetleges személyt azonosító lehetőségére irányították. Az írásszakértés fejlődése, támogatottsága révén egészen századunk közepéig mint törvényszéki írásszakértés került be a köztudatba. Mivel kezdetektől fogva az igazságügyi terület legalizált segítő tevékenysége volt, elismerést, nevet vívott ki magának. Mindez egyben meghatározta fejlődésének irányát is, fontos kritériumot követelve meg e szakterület képviselőitől, nevezetesen a bizonyíthatóságot. Kézzel fogható jelentősebb fejlődése a XIX. Században következett be, az alábbi hármas hatások eredményeként: Egyrészről a polgári, de főként a gazdasági fejlődés következményeként elterjedt írásos szerződésekkel való visszaélések növekedése (a szerződés mint lehetséges vizsgálati tárgy), valamint az íróeszközök fejlődése, így az írógépek megjelenése, használata segítette és szorgalmazta fejlődését. Másrészről a számtalan bűnesetről rendelkezésre álló, elemzésre, összehasonlításra alkalmas adat, amely nyomán lehetővé válhatott a bűnesetek közötti összefüggések feltárása, megfigyelése és azok esetleges megelőzése (adatnyilvántartás, adatelemzés). Harmadrészt az írás elterjedése, mindennapivá válása, mint a szakma virágzásának elengedhetetlen feltétele játszott közre a fejlődésben.

5 5 A bűnesetek feldolgozásából azaz a kriminalisztika területéről rendelkezésre álló tapasztalatok, metodikai eljárások és következtetések, könnyűszerrel adaptálható váltak az írásvizsgálatban is. 2 Az igazságügyi szakértők fontos segítői az igazságszolgáltatásnak. Közöttük jelentős számot képviselnek az írásszakértők. Tevékenységük jelentősége az utóbbi években növekedett. Ez nemcsak azzal függ össze, hogy az élet minden területén a fejlődés, szervezettség növelte az írásbeliséget s így az írásbeli bizonyítékforrások mennyiségét és jelentőségét az igazságszolgáltatásban is, hanem az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedésével, azokkal a törekvésekkel, amelyek erre figyelemmel a tudományok eredményeinek mind szélesebb körben történő felhasználását célozták az igazságszolgáltatásban a bizonyítási eljárás során. Felismerést nyert ugyanis az a tény, hogy a tudományok eredményeinek felhasználásával az eddigiekkel szemben nemcsak a bizonyítékforrások számát és az ebből származó bizonyítékok mennyiségét lehet növelni, hanem jelentős mértékben fokozható a bizonyítékok hiteltérdemlősége és így a bizonyítás megalapozottsága is. A kézírásvizsgálat sem vonhatta ki magát a fejlődés igényelte követelmények alól, még akkor sem, ha Magyarországon spciálisan nehézhelyzet alakult ki ezen a területen. Míg ugyanis a Szovjetunióban és egyes szocialista országokban, valamint sok nyugati államban tudományos kutatások folytak ebben a körben és alapot teremtettek a tudományos kézírásvizsgálatnak, addig nálunk hosszú időn keresztül az írásszakértők autodidakta módon szerezték meg azokat az ismereteket, amelyek a szakértői működéseikhez feltétlenül szükségesek voltak. Csak az utóbbi évtizedekben indult meg kedvező változás, amikor is többen a Szovjetunióban szakmai képesítést szereztek, illetve erőfeszítések történtek a kézírásvizsgálat kérdéseivel foglalkozó művel lefordítására, az oktatásban történő felhasználására. A kézírás vizsgálatával legátfogóbban és mégis specifikusan a kriminalisztika tudománya foglalkozik. A kriminalisztika feladta a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás igényeinek tudományos kiszolgálása, vagyis az objektív igazság megállapításának szakmai előmozdítása a bíróság vagy más hatóságok előtt folyó ügyekben. 3 2 Agárdi Tamás Szidnai László: A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, o. 3 Vass Kálmán: A kézírás vizsgálata. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó Budapest, o.

6 6 Bár a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség munkáját is gyakran segíti írásszakértő, a továbbiakban mégis inkább a bírósági eljárás során kirendelt szakértők tevékenységéről, jogairól és kötelezettségeiről igyekszem átfogóbb képet adni. A Parlament május 23-án fogadta el az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Szaktv.), amely alapvető szemléletváltozást jelentett az igazságügyi szakértésre vonatkozóan. Megváltoztatta a szakértővé válási eljárást, szakszerűbbé és ellenőrizhetővé tette a rendszert. Teret nyitott az igazságügyi szakértőknek gazdasági vállalkozások létrehozására, miközben átalakította a díjazás rendszerét. A jogalkotással a cél az volt, hogy a szakértés hozzájáruljon a bírósági eljárások hatékonyságához. 4 Az igazságügyi szakértők számos gondjukra ugyan orvoslást kaptak a január elején hatályba lépett új törvényben, amely átalakította az igazságszolgáltatást kiszolgáló igazságügyi szakértői rendszert, így például rendeződött a szakértők jogi státusa, gazdasági társaságot alapíthatnak amely régi igénye volt az igazságügyi szakértőknek -, és ha csak kis lépésekkel, de megkezdődhetett a szakértői díjazás reformja is. Nem lehet akadálya annak, hogy a bíróságok határidőben kapják meg a legmagasabb szakmai színvonalon elkészített szakértői véleményeket, amelyeket a szakértők részben saját díjmegállapításuk alapján számolhatnak el. Azért is aktuális volt a kérdés, mert az igazságügyi szakértőkre csak alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoztak, és így nélkülözhetetlenné vált egy törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása. A reformfolyamat 2008 januárjában zárul, az igazságügyi szakértői intézetek díjelszámolásának megváltoztatásával. 4 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o.

7 7 1. FEJEZET: AZ IGAZSÁGÜGYI KÉZÍRÁSSZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT FOGALMA 1.1. A szakértői közreműködés szükségessége A büntetőperekben elég nagy arányban kerül sor igazságügyi szakértő kirendelésére. Az állampolgár is nagyon jól tudja, hogy a megfelelő szakértői tevékenység meghatározó elem a perben. A szakvélemény sajátos része a bírósági eljárásnak, mert a bíró annak figyelembe vételével is hozza meg a döntését. Hogy a bíróságok tartani tudják az eljárási határidőket, fontos feltétele a szakértő munkája is. 5 Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. 6 A Szaktv. értelmében a szakértő olyan bizonyítási eszköz, amely a bíróság hiányzó szakértelmét pótolja valamely bizonyítandó tény meghatározásához vagy értékeléséhez. Tehát nem nyilváníthat véleményt jogi kérdésekben, és nem veheti át a bíróság ítélkező feladatát. Szakértő tehát az a személy, aki a bíróság hiányzó szakismeretét kiegészítve lehetővé teszi a per eldöntése szempontjából jelentős tények megismerését, vagy az észlelt tények megfelelő értékelését. 7 Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. 8 Eseti szakértő kirendelésének az a feltétele, hogy ne legyen az adott szakterületen bejegyzett igazságügyi szakértő, és a kirendelt személy megfelelő szakértelemmel is rendelkezzen. 9 5 Ami a szakvélemény mögött van: de Jure szám 3. o. 6 Az évi XIX. törvény 99. (1) bekezdés 7 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 8 Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény 1. (1) bekezdés 9 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o.

8 8 A büntető ügyszakban követett helyes gyakorlat a különleges szakértelmet akként értelmezi, hogy a bizonyítandó tény megállapítása vagy megítélése a jogi szakértelem körébe tartozó ismeretektől eltérő szakismeretet igényel. Ez akkor is így van, ha a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság eljáró tagjának az ügyek elintézésében szerzett szakmai tapasztalata adott esetben nem tenné szükségképpen indokolttá a szakértő kirendelését. A szakértő kirendelése nem mellőzhető abban az esetben sem, ha a hatóság praxisából adódóan a bűnügyben felmerült nem jogi szakkérdés eldöntésében a hatóság tagja személyesen mellőzhetőnek ítélné a szakértő kirendelését. Ennek dogmatikai indoka az, hogy a szakértői vélemény egy bizonyítási eszköz, amely vitatható, a kontradiktórius eljárás keretében támadható meg, ha a szakértő szerepét a hatóság venné át, a bűnügy megítélésében olyan szempontok játszhatnának szerepet, amelyek később perrendileg nem vitathatóak. 10 Arról, hogy a bíróság valamelyik tagja mennyiben járatos a szakkérdésben, maga a bíróság dönt és ilyenkor a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, mert helyesebb szakértőt kirendelni akkor is, ha esetleg feleslegesnek tűnnék, mint esetleg képzelt szaktudás alapján téves ítéletet hozni. Mellőzhető a szakértő igénybevétele akkor, ha a bizonyítandó tény okirattal megállapítható, s az abban foglaltakat az eljárás részvevői nem vitatják, vagy ha a bizonyítandó tény olyan ténykérdés, amely ténybeli következtetéssel megalapozottan, vagyis minden más eshetőséget kizáró módon megállapítható. 11 Az író egyedi azonosításának szükségessége három szempontból merülhet fel a jogszolgáltatásban: a) A bizonyítási eszközt képező iratot teljes egészében egyazon személy készítette-e, vagy pedig az több személy grafikai produktuma, amikor is tisztázandó, hogy a kézirat mely részei rendelhetők az írók egyikéhez-másikához. b) Az ismeretlen eredetű, kétes vagy vitás kéziratok egy vagy több személytől származnak-e, s ha írójuk nem egyazon, hanem több személy: mely írásművek írója azonos. 10 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 11 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o.

9 9 c) A kérdéses iratot, vagy annak meghatározott részét az a személy írta-e, akit a hatóság e tekintetben számításba vett és akitől emiatt összehasonlító írást szerzett be az egyedi azonosítási vizsgálat lefolytatásához. 12 Nincs az eljárást folytató bíróságnak rendszerint szakértőre szüksége olyan szakismeretek vonatkozásában, amelyek szerepelnek abban az oktatási anyagban, melyet minden bíró ismerni tartozik A szakértőként igénybe vehető személyek és szervek A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetőleg szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként. Külön jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott intézmény vagy szakértői testület jogosult véleményt adni. Intézmény vagy testület kirendelése esetén annak vezetője jelöli ki az eljáró szakértőt. A szakértő kirendeléséről a kirendelő határozat keltétől számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a terheltet, a védőt, a sértettet, és - ha a szakértőt a bíróság rendelte ki az ügyészt. A gazdasági társaság, a szakértői intézmény, a szervezet, illetve a szakértői testület vezetője a kirendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a kirendelőt az eljáró szakértő személyéről. E közlés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a fenti személyeket és szerveket a tájékoztatás tartalmáról Vass Kálmán: A kézírás vizsgálata Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, o. 13 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 102.

10 10 Ezek az intézmények ugyan nem igazságügyi szakértői intézetek, de hatósági feladatkörükben eljárva meghatározott kérdésekben az ő állásfoglalásuk a meghatározó. 14 Abban az esetben, ha a kirendelés közvetlenül meghatározott személy szakértőként történő kirendeléséről szól, értelemszerűen a kirendelő már birtokában van annak az ismeretnek, hogy ki lesz az eljáró szakértő; míg a kirendelés gazdasági társaságnak, szakértői intézménynek, szervezetnek vagy testületnek címzett, ennek vezetője előbb a kirendelőt, majd a kirendelő az érdekelteket tájékozatja a ténylegesen eljáró szakértő személyéről. 15 A bíróság szükség esetén külföldről is beszerezhet rendszerint külföldi bíróság megkeresése útján szakértői véleményt, ha ezt nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetővé teszi A kézírásszakértői vizsgálat feladatai Az írásszakértői vizsgálat az igazságügyi szakértői tevékenység egyik legelterjedtebb fajtája. Feladata a különböző úton létrejött írások (kézírás, nyomtatvány, sokszorosítás ) tudományos technikai módszerekkel történő vizsgálata releváns tények feltárása és megismerése végett. 16 A gyakorlatban az írásszakértő a büntetőeljárás során leggyakrabban kéz- és névaláírást vizsgál. A rendelkezésére álló vagy beszerzett írásminták alapján határozza meg az írás eredetét, de vizsgálhatja a kézírás kényszer vagy kiszolgáltatott helyzetben keletkezett származását is. 17 Több kézírással kitöltött irat vizsgálata, vagy ugyanazon irat különböző részeinek összehasonlítása útján megállapítható vagy kizárható a kézeredet azonossága. Az írásszakértői vizsgálat céljaira rendszerint valamely személy azonosítása kézírása alapján Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 15 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 16 Kiss Lajos: Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó o. 17 Endrefi Istvánné, Erdélyi Katalin, Gellén Zsuzsanna (szerk.): Kriminalisztikai írásszakértés. A Mai Magyar Írásszakértők Tudományos Társaságának időszakos kiadványa II. évfolyam 2. szám 22. o. 18 Molnár Gyula: Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó Budapest, o.

11 11 Az igazságügyi kézírásvizsgálat klasszikus és alapvető feladta annak megállapítása, hogy kinek a kezétől származik valamely kézírás, amelynek kézeredete ismeretlen, kétes vagy vitás. A szakértő nem azt állapítja meg közvetlenül, hogy a kérdéses irat személy szerint kitől származik, hanem arról nyilvánít véleményt, hogy az általa összehasonlított írásműveket egyazon, vagy különböző személyek írták. 19 Az írások kriminalisztikai vizsgálatának célja, hogy a megvizsgált bűncselekmény felderítése érdekében következtetéseket vonhassunk le arról, hogy az írás milyen helyzetben és milyen körülmények között, milyen eszközökkel készült, valamint az írás tartalmára, a szerző, a készítő személy egyedi tulajdonságaira, kilétére vonatkozóan. 20 A szakértő tehát nemcsak észlel, hanem véleményt nyilvánít, következtetést von le az általa észlelt tényekről, vagyis még nem, vagy nem bizonyosan ismert összefüggésekre mutat rá. Ha a szakértői vélemény nem vinne új tényeket az eljárásba, hanem csak megismertetné a már ismert tényeket, semmi szükség sem volna rá. A szakértői véleménynek nincs is más funkciója, mint az ügyben már meglevő, de még nem ismert összefüggések, tények, tudományos tételek interpretálása, megismertetése. 19 Vass Kálmán: A kézírás vizsgálata Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, o. 20 Endrefi Istvánné, Erdélyi Katalin, Gellén Zsuzsanna (szerk.): Kriminalisztikai írásszakértés. A Mai Magyar Írásszakértők Tudományos Társaságának időszakos kiadványa II. évfolyam 2. szám 4. o.

12 12 2. FEJEZET: A BIZONYÍTÁS 2.1. A bizonyítás általános szabályai A bizonyítás legfontosabb szabályait a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény VII. Fejezete tartalmazza. A szabályozásból kitűnik, hogy a bizonyítás helye elsősorban a bírósági tárgyalás, és a korábbi eljárási szakaszok bizonyítási tevékenysége éppen a tárgyaláson történő bizonyítás ésszerű előkészítésére irányul. A törvény rendelkezései azt juttatják kifejezésre, hogy a korszerű vegyes rendszerben a hangsúly a bizonyításban is a kontradiktórius tárgyalásra helyeződik át. 21 A bizonyítási eszközök között mind nagyobb számban szerepelnek iratok. Tekintélyes hányaduk részben vagy egészben kézírással készül és a kiállító személy aláírását, kézjegyét is tartalmazza. Az iratok mind tartalmuknál, mind formájuknál, helyzetüknél, anyagi tulajdonságaiknál fogva alkalmasak lehetnek a bizonyítandó tény bizonyítására. Az iratokon levő kézírás, aláírás szakértői vizsgálatára elsősorban akkor van szükség, ha kétség merül fel az aláírás valódiságát vagy az irat kiállítójának személyét illetően. 22 A bizonyítás keretében alapelvként ismert a szabad bizonyítás, a bizonyítékok szabad értékelésének elve. Ez egyrészt azt jelenti, hogy szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz és bizonyíték, mely a tényállás megállapítására alkalmas lehet, másrészt, rávilágít a bírósági eljárás sarkalatos pontjára, a mérlegelésre, mely azt takarja, hogy kizárólag az eljáró bíróságtól függ, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat hogyan értékeli, melyeket fogadja el és melyeket nem. Garanciális szabály, hogy a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs a törvényben előre meghatározott bizonyító ereje. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási eszközök közül, például a szakvélemény, kizárólag azon az alapon, hogy szakértelmen alapul, önmagában nem ad erősebb bizonyító erőt ennek a bizonyítási eszköznek. 21 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 22 Molnár Gyula: Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o.

13 13 A bizonyítékok értékelése a bírósági tárgyaláson foganatosított bizonyítás felvételével kezdődik, ahol a közvetlenség elvének megfelelően a bíróság közvetlenül megvizsgált és ezáltal a tárgyalás anyagává tett bizonyítékok alapján hoz döntést. A bíróság a bizonyítékok értékelése során vizsgálja az összes felderített bizonyítási eszköz érvényességét, hitelességét, azt, hogy valamely releváns tény bizonyítására alkalmas-e és ennek megfelelően kerül sor egyik vagy másik bizonyíték elfogadására vagy elvetésére, ha eltérő, vagy egymásnak ellentmondó bizonyítékok állnak rendelkezésre. 23 A bizonyítási eljárásban különböző jellegű kézírások is relevánsak lehetnek. Pl. a bűncselekményt előkészítő levelezés, a bűncselekmény eszközéül használt iratok (számlák, szerződések, nyomtatványok, személyi okmányok, zsaroló, becsületsértő levelek stb.), a cselekmény leplezését, a nyomozás félrevezetését szolgáló írások (pl. hamis búcsúlevél, elégetett vagy más módon olvashatatlanná tett írások), egyéb más, akár a vizsgált esemény felderítését, akár a személyazonosítást elősegítő írások (pl. falfeliratok, vésések, tetoválások 24 ) stb. 25 A saját kézzel írt, vagy aláírással ellátott irat, ha annak adott vagy más személytől származása vitás, ha kérdéses annak adott fizikai, pszichikai körülmények közötti létrejötte, vagy az írója valamely lényeges személyiségvonása tekintetében merül fel kérdés, maga a kézírás válik adathordozóvá. A kézírás, így mint adathordozó, különleges szakértelmet igénylő vizsgálat révén szolgáltathat a per eldöntése szempontjából releváns információkat, szakértői vizsgálat tárgyaként egy további bizonyítási eszköz, a szakvélemény forrásává válik. A kézírás vizsgálatán alapuló igazságügyi szakértői tevékenységek az írásszakértő tevékenységek. Bármely perben, ahol aláírással ellátott szerződés, nyilatkozatot, elismerést, kérelmet vagy rendelkezést tartalmazó okirat az eljárás tárgya, vagy ha nem is közvetlenül a tárgya, de releváns szerepe van az ügy eldöntése szempontjából, kérdésként merülhet fel az irat 23 Demeter Zsuzsanna: A kézírás, mint a bizonyítás eszköze a bírósági eljárásban. Nemzetközi Konferencia a korszerű kézírás-vizsgálat lehetőségeiről és korlátairól, Budapest, május o. 24 Tremmel Flórián - Fenyvesi Csaba: Kriminalisztika tankönyv és atlasz, Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs o. 25 %3D19+irasszakerto&hl=hu&lr=lang_hu&inlang=pl%20target=nw

14 14 keletkezése, létrejöttének körülményei, valódisága, mely esetben a szakértő és az irat vizsgálata nélkülözhetetlen. 26 Büntetőügyekben leggyakrabban a csalások és az ezekkel összefüggésben álló ingatlan- és cégnyilvántartást érintő közokirat-hamisításoknál vetődik fel a kézeredet vagy a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szoruló gépírásvizsgálat. Büntetőügyekben nem ritkán olyan esetek is előfordulnak, mikor először a bírósági tárgyalás az a fórum, ahol felmerül a szakértő alkalmazásának szükségessége, vagy azért, mert a vizsgálandó okiratot csak akkor kezdik az érdekeltek vitatni, vagy mert maga az okirat is csak a tárgyalási szakban kerül elő. Példaként a bírósági esetek közül az áruházi lopás hozható, ahol általános eljárás, hogy a tetten ért tolvajjal egy jegyzőkönyvet íratnak alá, mely tartalmazza, hogy a tetten ért személy a jegyzőkönyv szerinti helyen és időben, a felsorolt termékeket eltulajdonította. A jegyzőkönyvben rögzítik az elkövető személyi adatait és ez a jegyzőkönyv szolgál a feljelentés alapjául is. Megtörtént eset, hogy az így előállított áruházi tolvajt, személyi igazolványa alapján történt személyi adatai rögzítése és a jegyzőkönyv aláírása után rögtön a rendőrségre szállították, ahol megtette és aláírta beismerő vallomását, majd elengedték. Az ügyészség a rendelkezésre álló áruházi jegyzőkönyv, rendőri jelentés és beismerő vallomás alapján vádat emelt a lopási cselekmény miatt a tettenéréskor felvett áruházi jegyzőkönyvben és gyanúsítotti vallomásról készített jegyzőkönyvben szereplő személyi adatú személlyel szemben. A vádlottként megjelent személy a bírósági tárgyaláson azonban tagadta, hogy a cselekményt elkövette volna, tagadta, hogy a vádbeli időben az áruházban járt. A bíróság a rendelkezésére álló áruházi és gyanúsítotti jegyzőkönyveket, ahol az elkövető elismerte a bűncselekmény elkövetését, a vádlott elé tárta, aki vitatta, hogy a névaláírás tőle származik. A bíróság kirendelte az írásszakértőt a kézeredet azonosítására és a szakvélemény kategorikusan kizárta, hogy a névaláírások a vádlottól származnának. Ezáltal az volt megállapítható, hogy a bűncselekményen tetten ért és az elkövetést elismerő, valamint a vádlott egymástól eltérő személyek, hiszen a tetten ért elkövető írta alá az áruházi jegyzőkönyvet és a beismerő vallomást, ezek az aláírások pedig nem a vádlottól származtak. Nyilvánvalóan a tetten ért személy a vádlott személyi adataival visszaélt, amikor megfogásakor és a rendőrségre történt 26 Demeter Zsuzsanna: A kézírás, mint a bizonyítás eszköze a bírósági eljárásban. Nemzetközi Konferencia a korszerű kézírás-vizsgálat lehetőségeiről és korlátairól Budapest, május o.

15 15 előállításakor a vádlott személyi adatait diktálta be, olyan hamis személyi igazolványt adott át, mely az ő fényképét, de a vádlott személyi adatait tartalmazta és a vádlott névaláírását írta alá a jegyzőkönyveken A bizonyítás törvényessége A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének, valamint a bizonyítási eljárások lefolytatásának meghatározott módját. A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra A bizonyítás tárgya A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására. 29 Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van. 30 A kriminalisztikai írásvizsgálatok tárgyát olyan, feltételezett jelentőséggel bíró írások és anyagok szolgáltatják, amelyekből a vizsgált ügyhöz kapcsolódó tartalmi, személyi, tárgyi vonatkozású információk meríthetők Demeter Zsuzsanna: A kézírás, mint a bizonyítás eszköze a bírósági eljárásban. Nemzetközi Konferencia a korszerű kézírás-vizsgálat lehetőségeiről és korlátairól Budapest, május o. 28 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény Az évi. XIX. törvény 75. (1) bekezdés 30 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 75. (3) bekezdés 31 Endrefi Istvánné, Erdélyi Katalin, Gellén Zsuzsanna (szerk.): Kriminalisztikai írásszakértés. A Mai Magyar Írásszakértők Tudományos Társaságának időszakos kiadványa II. évfolyam 2. szám 3. o.

16 16 Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat tárgyai részben vagy egészében a kézírással készített iratok, melyek a bizonyítandó tények és a bizonyító tényadatok anyagi hordozói. 32 Tekintettel arra, hogy a független és pártatlan bíróság eljárási helyzetéről idegen követelmény lenne a vádat alátámasztó bizonyítékok hivatalból történő beszerzésének és megvizsgálásának kötelezettsége, az ügyészség feladatának viszont szerves része a bizonyítékok felkutatása, beszerzése és vizsgálata, a évi LI. törvény 37. -a egy további rendelkezéssel egészítette ki a 75. (1) bekezdését. Ezzel a törvény kifejezi, hogy a vádat alátámasztó bizonyítékok beszerzésére és megvizsgálására vádlói indítvány hiányában a bíróság nem köteles. A vádat a vádlónak kell bizonyítania. Ha a közvádló vádat emel, a vádat bizonyítani kell, ezért a Be.217. (3) bekezdésének i.) pontja szerint már a vádiratnak tartalmaznia kell a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely tény bizonyítására szolgálnak. 33 A törvény a bizonyítás általános szabályai között július 1. napjától kifejezetten rögzíti, hogy amennyiben az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök megszerzésére és megvizsgálására. 34 A kéziratok különböző úton kapcsolódhatnak a büntetőeljárásba: házkutatás, motozás, szemle, lefoglalás, postai küldemény visszatartása és lefoglalása útján kerülnek a hatósághoz 35, de be lehet szerezni hivatalos megkéréssel, megkereséssel, gyakran pedig egyszerűen megküldenek, becsatolnak, átadnak kéziratokat mindenféle hivatalos kérés nélkül is, személyek és intézmények egyaránt Dr. Kiss Lajos: Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó o. 33 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 34 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 35 Molnár Gyula: Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. 36 Kiss Lajos: Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó o.

17 17 Következésképpen a kézírásminta az ügyben olyan bizonyíték, amely más bizonyítékkal (szakvéleménnyel) együtt tölti be szerepét és így ismerhetők meg az általa tartalmazott információk A bizonyítás eszközei A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása. 37 A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva a büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett 38, az eljárás ésszerűségét tartva szem előtt. A rendelkezés egyebek között a korábbi nyomozás vagy felderítő tevékenység során készült vagy beszerzett bizonyítási eszközökre vagy a nyomozást megelőzően folytatott tilos adatszerzés eredményének felhasználására is kiterjed. 39 Tárgyi bizonyítási eszköz lehet minden olyan tárgy vagy dolog, amely a bizonyítandó tény bizonyítására bármilyen formában alkalmas lehet. Ilyennek tekintendők azok, amelyek a bűncselekmény elkövetésének a nyomait hordozzák, a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre, vagy amit a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, illetve amelyekre a bűncselekményt elkövették. Különös jelentőséggel azon okiratok és tárgyi bizonyítási eszközök szolgálnak, melyek kézírással készültek, kézírást tartalmaznak. Az okirat, mint a tárgyi bizonyítási eszköz speciális és külön nevesített csoportja, valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének igazolására szolgál, az emberi gondolatok általánosan elfogadott írásjelekkel történő rögzítését jelenti. A közokirat olyan irat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül megszabott alakban állít ki. Bizonyító ereje abban áll, hogy az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja az abban foglalat tények fennálltát vagy fenn nem állását, 37 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 76. (1) bekezdés 38 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 76. (2) bekezdés 39 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o.

18 18 intézkedés, nyilatkozat megtételét. Magánokiratnak tekintendő minden olyan okirat, mely a közokirat kellékeivel nem rendelkezik. Az okirati bizonyítás az okirat bíróság előtti bemutatását, ismertetését jelenti, melynek során a bíróság és a per egyéb résztvevői közvetlenül észlelik annak tartalmát, hiszen az okirat csak felolvasásával tehető a tárgyalás anyagává és bizonyítékként értékelésére is csak ezután van lehetőség. 40 Valamely tény vagy körülmény igazolására kiállított irat (okirat) bizonyítási eszköz, ha a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. Egy rágalmazó vagy becsületsértő levél, amelynek tartalmában valósul meg a rágalmazás vagy becsületsértés, nemcsak tárgyi bizonyíték, hanem olyan irat, amelynek tartalma nélkül nincs bűncselekmény, vagyis gondolati tartalmával is bizonyít Demeter Zsuzsanna: A kézírás, mint a bizonyítás eszköze a bírósági eljárásban. Nemzetközi Konferencia a korszerű kézírás-vizsgálat lehetőségeiről és korlátairól, Budapest, május o. 41 Kiss Lajos: Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó o.

19 19 3. FEJEZET: A KÉZÍRÁSSZAKÉRTŐ IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSJOGI KERETEI 3.1. A kézírásszakértő igénybevételével kapcsolatos előzetes jogalkalmazói feladatok A kézírásszakértői vizsgálat szükségességének megállapítását a szakértői intézmény vagy a szakértő személyének kiválasztása követi. A jogalkalmazó előtt felmerülhetnek olyan esetek, amelyekben az írásszakértői kirendelés szükségessége, indokoltsága, realitása, várható eredményessége kétséges, nehezen vagy nem egyértelműen eldönthető. Ilyen esetekre legajánlatosabb, ha a hatóság előzetes tájékozódó jellegű tanácskozást folytat megfelelő specialistával, hogy a kirendelés szakszempontból indokolt-e, illetve várható-e attól egyáltalán eredmény. A Szaktv. értelmében a szakértő olyan bizonyítási eszköz, amely a bíróság hiányzó szakértelmét pótolja valamely bizonyítandó tény meghatározásához vagy értékeléséhez. Tehát nem nyilváníthat véleményt jogi kérdésekben, és nem veheti át a bíróság ítélkező feladatát. Szakértő tehát az a személy, aki a bíróság hiányzó szakismeretét kiegészítve lehetővé teszi a per eldöntése szempontjából jelentős tények megismerését, vagy az észlelt tények megfelelő értékelését. 42 Szakértő igénybevételére akkor kerül sor, ha bizonyos tények és körülmények bizonyításához az általános élettapasztalat, az átlagos emberi tudás és ismeretanyag már nem elegendő. A szakértő a bíróság hiányzó szakértelmét pótolja, feladata, hogy a tényállás megállapítását és a szakkérdés eldöntését a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleményével segítse. 43 Az igazságügyi szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá törvényben meghatározott szerv (személy) részére nyújthat tájékoztatást. 42 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 43 Demeter Zsuzsanna: A kézírás, mint a bizonyítás eszköze a bírósági eljárásban. Nemzetközi Konferencia a korszerű kézírás-vizsgálat lehetőségeiről és korlátairól, Budapest, május o.

20 20 Ha az igazságügyi szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről, vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni. Az igazságügyi szakértő a tevékenységéről köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni. Az igazságügyi szakértő által vezetett nyilvántartás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazságügyi szakértő tevékenységét a kamara engedélyével szüneteltetheti. A kirendelő hatóság a szakvélemény elkészítésére igazságügyi szakértőt, szakértői intézményt, társaságot vagy szervezetet rendeli ki. Az igazságügyi szakértő köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján, kivéve azokban a szakkérdésekben, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt, valamint azokat a szervezeteket is, amelyek egyes szakterületeken szakvéleményt adhatnak. Az igazságügyi szakértő megbízás alapján természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet számára is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen. Az igazságügyi szakértő köteles a tudomására jutásától számított három munkanapon belül közölni - szakértői intézmény, társaság vagy a szervezet kirendelése esetén, annak vezetője útján - a kirendelő hatósággal, ha a) a személyére nézve kizáró ok áll fenn, b) a feltett kérdések megválaszolása - egészben vagy részben - nem tartozik a szakismereteinek körébe,

21 21 c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie, d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, továbbá e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni. Az igazságügyi szakértő a kirendelő hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti. Az igazságügyi szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a kirendelő hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges. A munkáltató a munkaviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetőleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni. 44 A szakértő köteles és jogosult mindazokat az iratokat megismerni, amelyek feladatának teljesítéséhez szükségesek. Így például adatokat kérhet a vizsgálandó irat keletkezési körülményeiről, az írások készítői életkoráról, iskolai végzettségükről, foglalkozásukról, a kézmozgatásukat befolyásoló sérülésekről vagy betegségükről. 45 Az igazságügyi szakértői léthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek bizonyos kivételekkel csak akkor illetik meg, illetve terhelik az igazságügyi szakértőt, ha szerepel a szakértői névjegyzékben, és az igazságügyi szakértői kamara aktív tagja. E két feltétel együttesen eredményezi azt az állapotot, melyben egyéb jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására jogosult és köteles Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény Molnár Gyula: Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. 46 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o.

22 22 A büntetőeljárásban az igazságügyi szakértő akkor tagadhatja meg a szakvéleményadást, ha a) a terhelt hozzátartozója, b) a szakvéleményadással magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetelésével vádolná az ezzel kapcsolatos kérdésben, c) foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, és a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a jogosult felmentette vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező A szakértői kötelezettség megszegésének következményei A szakértővel szemben alkalmazható kényszerítő intézkedések a szakértői kötelezettségek megszegésének a szankciói. Ezek alkalmazása a szakértői mulasztások jellegéhez igazodik. Ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. 47 Ha a szakértő alaptalan kizárás iránti kérelmének elutasítását követően sem működik közre a büntetőügyben, avagy jelenlétét akár távolmaradással, akár idő előtti eltávozással nem biztosítja 48, szintén rendbírsággal sújtható. A Szaktv.14. (4) bekezdésének e.) pontja szerint az igazságügyi szakértő köteles a tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül közölni szakértői intézmény, táraság vagy a szervezet kirendelése esetén, annak vezetője útján a kirendelő hatósággal, ha feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni. Ennek elmulasztása vagyis a határidő-hosszabbítási kérelem elmaradása, vagy az ilyen elutasítása ellenére a további késlekedés szintén megalapozza a szakértővel szembeni jogkövetkezmények alkalmazását A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 113. (1) bekezdés 48 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 49 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o.

23 23 A szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik (például, ha a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik 50 (például, ha a szakértő önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására, illetve eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében 51. Ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy szakértői testülettel szemben van helye. 52 Ha a szakértő a mentességére hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető közreműködésre. 53 Ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki 54. A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit kell figyelembe venni. Rendbírság kiszabásáról a bíróság és az ügyész határoz. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. A szakértővel szemben kiszabott rendbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át. Ez esetben ezer forinttól ötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani, az egynapi elzárásnak megfelelő összeget a rendbírságot kiszabó határozatban kell megállapítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás 1 napnál rövidebb és 100 napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt figyelmeztetni kell. Az ügyész által kiszabott rendbírság átváltoztatásról az ügyészség székhelye szerint illetékes nyomozási bíró az iratok alapján dönt. 50 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 69. (1) bekezdés c.) pont 51 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 69. (2) bekezdés 52 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 113. (2) bekezdés 53 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 113. (3) bekezdés 54 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 161.

24 24 A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók, azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani A szakértő kizárása A bírói gyakorlat gondosan ügyel arra, hogy csak érdektelen és elfogulatlan személy legyen szakértő, illetve törvénynél fogva kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A pártatlan szakértői bizonyítás lefolytatása nemcsak a felek érdeke, hanem egyben olyan igazságszolgáltatási érdek is, amely csorbát nem szenvedhet. A jogalkalmazónak kirendelés előtt vizsgálni kell azokat az okokat, amelyek miatt valamely szerv vagy szakértő nem járhat el. A szakértő pártatlan és elfogulatlan működésének egyik biztosítékát a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezések adják, de a kizárásra vonatkozó előírások határozzák meg a büntetőeljárásban bizonyos eljárási pozíciók összeférhetetlenségét is. 56 Szakértőként nem járhat el, a) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója, b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, ezek hozzátartozója, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő személy és ezek hozzátartozója (például: bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok ), c) aki az ügyben tanúként vesz, vagy vett részt, 55 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 56 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o.

25 25 e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn, f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt, g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe, h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható. 57 Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatósággal hivatásos szolgálati viszonyban álló személynek az, aki a rá vonatkozó jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot január 1. napjától nem járhat el szakértőként az a személy, aki az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban áll. A szakvélemény számos büntetőügyben igen lényeges, nem ritkán perdöntő bizonyítási eszköz. A büntetőeljárás tisztaságához fűződő alapvető érdek, hogy a vélemény adója minden tekintetben független legyen az eljárást folyató szervtől, továbbá, hogy ez a függetlenség ne váljék megkérdőjelezhetővé, a szakértő függetlensége mind a büntetőeljárásban érintettek, mind a társadalom többi tagja számára egyértelmű legyen. A szabályozás folytán megszűnik a múltban jellemző kettősség: ugyanaz a személy az adott eljárásban közreműködő igazságügyi szakértők ugyanakkor a büntetőeljárást folytató szerv állományban lévő tagja, aki mint ilyen utasítható, irányítható. 59 A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv vezetője útján kell megtenni A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 103. (1) bekezdés 58 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 103. (2) bekezdés 59 Horváth Gyöngyi, Kutacs Mária, Soós László, Vajdovits Éva: Igazságügyi szakértői kézikönyv, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 60 A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 103. (3) bekezdés

A bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím

A bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím Az áttekintés vázlata 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás

Részletesebben

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja 1. Ennek a törvénynek az a célja, hogy a közigazgatási szervek hatósági eljárásának

Részletesebben

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 1

Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 1 használja a Kezdőlap lapot. HU 1 A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁSI JOG A magyar büntetőeljárás hagyományosan a francia eredetű, ún. kontinentális rendszerű büntetőeljárás felépítését követi, ezért az eljárás bírósági

Részletesebben

S Z A K D O L G O Z A T

S Z A K D O L G O Z A T S Z A K D O L G O Z A T Szalmás Alexandra 2014. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék S Z A K D O L G O Z A T Bizonyítás a Büntetőeljárásban

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára

Részletesebben

Hatályos: 2015.02.01

Hatályos: 2015.02.01 Tiszántúli Első Hitelszövetkezet 16/2015(III.18.) számú igazgatósági határozat alapján Általános Üzletszabályzat Hatályos: 2015.02.01 2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK... 4 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...

Részletesebben

A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata

A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata Elfogadva: 1998. június 27., 2002. február 25.,2009. október 26. Kihirdetve: IK 1998. évi 11. szám, egységes szerkezet: IK 2002. évi 4. szám (helyesbítve: IK 2004. évi 4. szám), Hivatalos Értesítő 2010.

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Valkonya Község Önkormányzata 8885 Valkonya Fő út u. 4. Tel: +36-93-351-003 Fax: +36-93-351-003 E-mail: valkonya@valkonya.hu AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Vállalkozási szerződés keretében Valkonya község

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. május 5., csütörtök Tartalomjegyzék 2016. évi XXIX. törvény Az igazságügyi szakértőkről 5036 2016. évi XXX. törvény A védelmi és biztonsági célú

Részletesebben

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék a Dr. Illés Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. I. T. ügyvéd) által képviselt Városüzemeltető és Fenntartó Kft. (Mosonmagyaróvár)

Részletesebben

ALAPSZABÁLYA. elnevezésű, egyesületi formában működő társadalmi szervezetet.

ALAPSZABÁLYA. elnevezésű, egyesületi formában működő társadalmi szervezetet. A ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd

Részletesebben

2006. évi CXXIII. törvény Hatályos: 2014.03.15 -

2006. évi CXXIII. törvény Hatályos: 2014.03.15 - 2006. évi CXXIII. törvény Hatályos: 2014.03.15-2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 1 A törvény hatálya 1. Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni,

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések

A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések Dr. Nyitrai Endre* A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések I. Bevezetés A hagyományos nyomozati eszközök és módszerek a kiemelt ügyek felderítésekor illetve

Részletesebben

A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában

A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában 1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Előkészítő: Hancz Sándor ügyvezető

Előkészítő: Hancz Sándor ügyvezető Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Tárgy: Javaslat a KÖKERT Kőbányai Non-profit Közhasznú Kft Alapító Okiratának módosítására Előkészítő: Hancz Sándor ügyvezető Tisztelt

Részletesebben

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről.

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről. III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 Tájékoztató az Mötv.

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből PEST MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1364 Budapest, V., Városház u. 7. Pf. 112 K i v o n a t Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 2015. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: a Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitány. Papp Károly r. altábornagy H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.

Országos Rendőrfőkapitány. Papp Károly r. altábornagy H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m. Országos Rendőrfőkapitány Papp Károly r. altábornagy Szám: 29000/105/794-18/2014. P. Tárgy: alapjogot érintő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB)

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) Hatályos: 2011. július 1-jétől Nysz.: 14541 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai... 3 II. A biztosítás tárgya... 3 III. A biztosítási

Részletesebben

A MÁV NOSZTALGIA Kft. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA

A MÁV NOSZTALGIA Kft. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA A MÁV NOSZTALGIA Kft. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalom BEVEZETÉS... 3 RÖVIDÍTÉSEK, FOGALMAK... 4 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA... 6 1.1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 6 1.2. DÍJ ELLENÉBEN

Részletesebben

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. -

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. - MU-07-01 B E L S Ő A D A T V É D E L M I E L J Á R Á S R E N D az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

union24-közlekedési baleset-biztosítás Biztosítási Feltételei

union24-közlekedési baleset-biztosítás Biztosítási Feltételei union24-közlekedési baleset-biztosítás Biztosítási Feltételei Az union24-közlekedési baleset-biztosítás alapján a biztosító a szerződésben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy

Részletesebben

SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ

SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ Dr. Kardos Andrea dr. Szilágyi Dorottya SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ 2. Büntetéskiszabás Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kriminálstatisztikai elemzése és gyakorlati tapasztalataink

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

Büntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények

Büntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények Büntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények Legfontosabb tudnivalók arra az esetre, ha valaki bűncselekmény áldozata lesz, vagy bűncselekményről tudomást szerez Feljelentés Ha valaki úgy érzi, hogy

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/65/2012. Iktatószám: ÉTER-1. Mérnöki és Tanácsadó Kft. v é g z é s t

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/65/2012. Iktatószám: ÉTER-1. Mérnöki és Tanácsadó Kft. v é g z é s t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest, 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/65/2012. Iktatószám: Vj/65-194/2012. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

A GYŐRI ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI, ILLETVE GYERMEKEKKEL, TANULÓKKAL

A GYŐRI ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI, ILLETVE GYERMEKEKKEL, TANULÓKKAL A GYŐRI ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI, ILLETVE GYERMEKEKKEL, TANULÓKKAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSI, ADATVÉDELMI, ADATBIZTONSÁGI, TITOKVÉDELMI SZABÁLYZATA OM-azonosító:

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.593/10/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

a számlavezetett Hitelintézetek részére, külföldi konvertibilis pénznemben nyilvántartott, kamatozó pénzforgalmi és lekötött számla vezetéséhez

a számlavezetett Hitelintézetek részére, külföldi konvertibilis pénznemben nyilvántartott, kamatozó pénzforgalmi és lekötött számla vezetéséhez C (TKSZ-DEV) ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK a számlavezetett Hitelintézetek részére, külföldi konvertibilis pénznemben nyilvántartott, kamatozó pénzforgalmi és lekötött számla vezetéséhez A Magyar Takarékszövetkezeti

Részletesebben

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI I Bevezető rendelkezések 1.1 A Santander Consumer Finance Zrt. kijelenti, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) alapítási engedélyének

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSÚ JELZÁLOGHITELRŐL

TÁJÉKOZTATÓ AZ OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSÚ JELZÁLOGHITELRŐL TÁJÉKOZTATÓ AZ OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSÚ JELZÁLOGHITELRŐL A GRÁNIT Bank a 16/2016. Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) IV. fejezetében meghatározott 3 vagy több gyermekes családok részére nyújtható

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,

Részletesebben

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes. Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató 1 Utakerthez.hu - Adatkezelési Tájékoztató - 2016. Utakerthez.hu Adatkezelési tájékoztató Röviden Személyes adatokat csak a törvényeknek megfelelően gyűjtünk és kezelünk. DM levelet csak külön hozzájárulás

Részletesebben

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi

Részletesebben

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT ADATVÉDELMI NYILATKOZAT Adatkezelési tájékoztató Röviden Személyes adatokat csak a törvényeknek megfelelően gyűjtünk és kezelünk. DM levelet csak külön hozzájárulás esetén küldünk. Rendszerüzenetet anélkül

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2015. március 1május 26-tőól Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 5 1. A tagsági kör 5 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról A közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Laboratóriumi előkészítő eszközök beszerzése 2014.

Debreceni Egyetem. Laboratóriumi előkészítő eszközök beszerzése 2014. Debreceni Egyetem A J Á N L A T K É R É S I D O K U M E N T Á C I Ó Laboratóriumi előkészítő eszközök beszerzése 2014. 1 Tartalomjegyzék I. ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐK SZÁMÁRA 1. Felhívás ajánlattételre 2.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2006. évi szeptember hó 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Részletesebben

2./ Közbeszerzési szabályzat. Határozati javaslat:.../2016.(iv.05.) számú Önkormányzati határozat

2./ Közbeszerzési szabályzat. Határozati javaslat:.../2016.(iv.05.) számú Önkormányzati határozat 2./ Közbeszerzési szabályzat Határozati javaslat:.../2016.(iv.05.) számú Önkormányzati határozat Diósjenő Községi Önkormányzat Képviselő - testülete a következő határozatot hozta: Diósjenő Község Önkormányzat

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Bevezető rendelkezések: Pénzügyi vállalkozás neve: DEBT-INVEST

Részletesebben

Ügyféltájékoztató CAR. Tisztelt Ügyfelünk!

Ügyféltájékoztató CAR. Tisztelt Ügyfelünk! Ügyféltájékoztató CAR Tisztelt Ügyfelünk! Bizonyára Ön is tisztában van azzal, hogy a különféle építési szerelési projekteknek a meglévő, kész vagyontárgyakkal szemben számos speciális vonásuk van. Ezek

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

f) bírságot szabhat ki.

f) bírságot szabhat ki. 1. Az Infotv. 3. (1) bekezdés 2. pontja alapján személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai,

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Burgonyatermesztés gépeinek beszerzése a Debreceni Egyetem részére AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2014.

Debreceni Egyetem. Burgonyatermesztés gépeinek beszerzése a Debreceni Egyetem részére AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2014. Debreceni Egyetem AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ Burgonyatermesztés gépeinek beszerzése a Debreceni Egyetem részére 2014. T a r t a l o m j e g y z é k I. ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐK SZÁMÁRA 1. Felhívás ajánlattételre

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Számlabarát Kft. Adatkezelési tájékoztató Bevezető Számlabarát Kft. (2230 Gyömrő, Akácfasor u. 20.) mint adatkezelő, magára nézve kötelezőnek ismeri el jelen adatvédelmi jogi tájékoztató tartalmát. Kötelezettséget

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

37/2003. (X. 29.) IM rendelet. a közjegyzői ügyvitel szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

37/2003. (X. 29.) IM rendelet. a közjegyzői ügyvitel szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. -ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: I. Fejezet

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! Tárgy: az oktatási és kulturális miniszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2015. július szeptember 151-től Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 5 1. A tagsági kör 5 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata)

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) 2 Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Diego.hu Adatkezelési tájékoztató Röviden Személyes adatokat csak a törvényeknek megfelelően gyűjtünk és kezelünk. DM levelet csak külön hozzájárulás esetén küldünk. Rendszerüzenetet anélkül is küldhetünk.

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató 1 Onmegvalosito.hu - Adatkezelési Tájékoztató - 2016. Onmegvalosito.hu Adatkezelési tájékoztató Röviden Személyes adatokat csak a törvényeknek megfelelően gyűjtünk és kezelünk. DM levelet csak külön hozzájárulás

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

1. Közjegyzői díjszabás

1. Közjegyzői díjszabás Tájékoztató a kölcsönszerződések, tartozáselismerő nyilatkozatnak közokiratba foglalásának közjegyzői díjszabásáról, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjszabásáról, a fizetési meghagyásos és peres eljárások

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

A MÚSZ Sportfegyelmi Szabályzata

A MÚSZ Sportfegyelmi Szabályzata A MÚSZ Sportfegyelmi Szabályzata Készítette: Dr. Vlaskovits József és Dr. Bárdosi Zsolt Szerkesztette: Dr. Bárdosi Zsolt Felhasználva: Dr. Antos Árpád, Dr. Bodóczky László és Dr. Koszorú István anyagait

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I.2. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

ERSTE FAKTOR ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐ DÉSI FELTÉTELEK

ERSTE FAKTOR ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐ DÉSI FELTÉTELEK ERSTE FAKTOR P ÉNZÜGYI S ZOLGÁLTATÓ Z ÁRTKÖRŰ EN M Ű KÖDŐ R ÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐ DÉSI FELTÉTELEK Alapítási és tevékenységi engedély száma: E-I/496/2005. Alapítási és tevékenységi

Részletesebben

II. * A hallgatói jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének rendje

II. * A hallgatói jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének rendje II. * A hallgatói jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének rendje A hallgatókra vonatkozó alapvető rendelkezések 1. A hallgatói jogviszony létrejötte (1) A KF hallgatója a felsőfokú szakképzésben,

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000

Részletesebben

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Azonosító szám: kiadás /változat 2.0 Budapest, 2011. december 27. A szabályzat témagazdája: Dr. Prohászka László vezető jogtanácsos A 2.0.

Részletesebben

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013.

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó adatok feltüntetése

Részletesebben

General.Terms/2013.04.29. KDB BANK (MAGYARORSZÁG) ZRT. (1054. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI

General.Terms/2013.04.29. KDB BANK (MAGYARORSZÁG) ZRT. (1054. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI General.Terms/2013.04.29. KDB BANK (MAGYARORSZÁG) ZRT. (1054. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI A KDB Bank (Magyarország) ZRt. jelen Általános Üzleti Feltételei egységes

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA. Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben

BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA. Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben amely a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. - a továbbiakban: Gtv. - alapján készült. A BorsodChem Rt. - a továbbiakban:

Részletesebben

A Budapesti Békéltető Testület. 2/2014. számú ajánlása. az üdülőhasználati jog értékesítése során tanúsítandó. körültekintő fogyasztói döntésekről

A Budapesti Békéltető Testület. 2/2014. számú ajánlása. az üdülőhasználati jog értékesítése során tanúsítandó. körültekintő fogyasztói döntésekről A Budapesti Békéltető Testület 2/2014. számú ajánlása az üdülőhasználati jog értékesítése során tanúsítandó körültekintő fogyasztói döntésekről A Budapesti Békéltető Testület (a továbbiakban: Testület)

Részletesebben

Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2003.(V.30) KT. rendelete. A rendelet célja 1. A támogatásban részesíthetők köre

Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2003.(V.30) KT. rendelete. A rendelet célja 1. A támogatásban részesíthetők köre Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003.(V.30) KT. rendelete A lakáshoz jutás helyi támogatásának rendjéről, (egységes szerkezetben a módosító 16/2005. (IX.1.), a 22/2005. (X.28.)

Részletesebben

A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatálybalépés dátuma: 2014. 11. 18. Hatályba léptette: vezérigazgató TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. AZ ENGEDÉLYEZETT

Részletesebben

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n

SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n SZF/.../2011 S z o l n o k i F ő i s k o l a F e l v é t e l i é s Á t v é t e l i S z a b á l y z a t E g y s é g e s s z e r k e z e t b e n Utolsó módosítás: 2011. június 16-án A Szolnoki Főiskola (a

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. I. Pályázat tárgya

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. I. Pályázat tárgya PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1013 Budapest, Attila út 13/A., a továbbiakban: BFVK Zrt.) mint ajánlatkérő a Budapest Főváros Önkormányzata

Részletesebben

A KBC EQUITAS BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

A KBC EQUITAS BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA KBC EQUITAS BROKER RT. A KBC EQUITAS BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatályos: 2010. november 1-től 1/69 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 2. AZ ENGEDÉLYEZETT BEFEKTETÉSI

Részletesebben

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül Útmutató jogászoknak Jogérvényesülés 2 Útmutató jogászoknak A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai

Részletesebben