Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Hegedűs Adél"

Átírás

1 Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013

2 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens: Kovácsné dr. Kaiser Klára Egyetemi tanársegéd Készítette: Hegedűs Adél Tagozat: Jogász-nappali J-507 Miskolc

3 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civilian Sciences The delimination of marriage and domestic partnership particularly on question of property Consultant: Kovácsné Dr. Kaiser Klára Teaching Assistant Author: Adél Hegedűs Lawyer full-time Course J-507 Miskolc

4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK, TÉMAVÁLASZTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT A TÁRSADALOMBAN ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT KIALAKULÁSÁNAK FŐBB ELMÉLETEI A HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT MAGYAR SZABÁLYOZÁSA6 4. A HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ALAPVONÁSAI A HÁZASSÁG INTÉZMÉNYE ÉLETTÁRSI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE A HÁZASSÁGI ÉLETKÖZÖSSÉG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT VAGYONJOGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HÁZASSÁGI VAGYONJOG FOGALMA, VAGYONJOGI RENDSZEREK HÁZASTÁRSI ÉLETKÖZÖSSÉG, HÁZASSÁGI VAGYONKÖZÖSSÉG A HÁZASTÁRSAK VAGYONKÖZÖSSÉGE ÉS AZ ÉLETTÁRSAK KÖZÖS TULAJDONSZERZÉSE HÁZASTÁRSAK ÉS AZ ÉLETTÁRSAK KÖZÖS VAGYONÁNAK KÖRE HÁZASTÁRSAK ÉS AZ ÉLETTÁRSAK KÜLÖNVAGYONÁNAK KÖRE A HÁZASTÁRS ÉS AZ ÉLETTÁRS TARTOZÁSAIÉRT VALÓ FELELŐSSÉG A VAGYONKÖZÖSSÉGTŐL VALÓ ELTÉRÉS LEHETŐSÉGE SZERZŐDÉS ÚTJÁN ÉLETTÁRSAK ÉS A HÁZASTÁRSAK ESETÉN VAGYONKÖZÖSSÉG MEGOSZTÁSA HÁZASTÁRSAK ÉS ÉLETTÁRSAK ESETÉN HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT EGYÉB VAGYONI JOGHATÁSAI ÉLETTÁRSI TARTÁSI SZERZŐDÉS, HÁZASTÁRSI TARTÁS LAKÁSHASZNÁLAT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ÉS A HÁZASSÁG ESETÉBEN ÖRÖKLÉS ÉLETTÁRSAK ÉS HÁZASTÁRSAK ESETÉBEN AZ ÚJ PTK. KONCEPCIÓ VÁLTOZTATÁSAI A VAGYONI JOGOT ILLETŐEN A HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ESETÉBEN ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

5 1. Bevezető gondolatok, témaválasztás A témaválasztásomat nagyban meghatározta, hogy a jogi tanulmányaim során több ismerősöm is azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy vagyonjogilag mi a különbség a házasság és az élettársi kapcsolat között. A szakdolgozat megírása előtt több cikket, irodalmat, korábbi szakdolgozatotokat tanulmányoztam és nagyon kevés foglalkozott konkrétan a két életviszony összehasonlításával. Maga az élettársi kapcsolat, mint társadalmi jelenség nem új keletű. A házasság mellett szinte minden időben megfigyelhető volt az, hogy a társadalom bizonyos rétegeiből származó partnerek házasságon kívül folytatták együttélésüket. A különböző történelmi korokban és időszakokban ez különféleképpen és különfél módon történt. 1 Napjainkra tömegessé válása és társadalmi elfogadottsága a jellemző. Szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy a házasságon alapuló családmodellt, amelyre a családjogi rendszer épül egyre kevesebben választják. Az élettársi kapcsolat növekedése egy olyan tendencia melyet a jogalkotás nem hagyhat figyelmen kívül. Míg az élettársi viszonyban élők meg vannak győződve arról, hogy kapcsolatuk sokkal egyszerűbben megszűntethető, mint egy házassági kapcsolat, emellett egyre többen azt a nézetet vallják, hogy vagyonjogi hatásaik is megegyezők. A laikusok többsége tévedésben van a jogintézményt illetően még maguk a benne élők is. Hiába a számos hasonlóságnak, de a jogi szabályozottságuk jelentősen eltér. A dolgozatomban arra vállalkozok, hogy bemutassam a két életforma közötti jelentősebb vagyonjogi eltéréseket, kitérve a jelenlegi szabályozásra, a bírói gyakorlatán át a közeljövőben tervezett módosításokig. Célom, hogy rávilágosítsak arra a téves felfogásra ami szerint csak a,, papír a különbség. Mivel írásom meghatározott keretek közé van szorítva először az élettársi kapcsolat fogalmának jelentését elemzem, ezt követően ismertetem a házasság létrejöttének mozzanatait. A hangsúlyt a közös vagyonszerzés kérdéskörére, a külön- és közös vagyon eltéréseire, valamint a közös vagyon megosztására helyezem, mert úgy gondolom, ezek a témák foglalkoztatják leginkább az embereket. Megemlítésre kerülnek egyéb vagyonjogi hatások is, melyről, ha nem is 1 Dr. Szeibert Orsolya Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, oldal 4

6 részletesen, de nagyvonalakban említést teszek. Ezek olyan részletek melyekről szintén tévesen gondolkodnak a felek és automatikusan a házasságra vonatkozó szabályozást tekintik irányadónak. 2. Élettársi kapcsolat a társadalomban A házasságon kívüli együttélés az utóbbi évtizedben vált elterjedtté. Az élettársi kapcsolat előre törésének következménye a házasságkötések számának visszaszorulása, mely egyre inkább kiszorítja a házasságkötést. Az 1960-as év volt a meghatározó a párkapcsolati formák átalakulásában. Az ipari forradalom előtt az egyéni érzelmeket háttérbe szorították, a házasságkötéskor az anyagi szempontokat helyezték előnybe, ettől tették függővé a család anyagi jólétét. Ezen érdekházasságok teljesen elnyomták az egyén szabadságát. A férfi dolga volt, hogy a családjáról gondoskodjon, a nőnek pedig mindenben támogatni kellett a férjét, a háztartás és a gyereknevelés kötötte le az idejét. A társadalmi értékek megváltozásával előtérbe került az együttműködés, az egyéni érdeket tartották szem előtt, melyet korábban háttérbe szorítottak, és ennek köszöntően alakult ki az élettársi kapcsolat. Magyarországon egészen az 1970-es évekig deviáns jelenségnek számított az élettársi kapcsolat. Az ekkor készült népszámlálás mutatja, hogy akkor élettársi kapcsolatot regisztráltak, melynek száma folyamatosan növekszik, ezzel szemben a házasságkötések száma csökken és egyre több a válások száma is. 2 A házasságon kívüli együttélést elsősorban a fiatal korosztály választja vagy azon idősebbek köre, akiknek a házasságuk nem sikerült, túl vannak már egy váláson, nem sikerült megházasodniuk, vagy pedig özvegyek. Annak ellenére, hogy a párkapcsolati forma egy elfogadott jelenség a mai korban, mai napig az emberek a család alapkövének a házasságot tartják. 3 2 Dr. Tóth Gabriella: Élettársak, együttélés-papírok nélkül, jogok- kötelezettségek- lehetőségek az élettársi kapcsolatban, a mindennapokban INFOEXPRESSZ Kiadó Kft oldal 3 Demográfia, évf sz oldal 5

7 2.1. Élettársi kapcsolat kialakulásának főbb elméletei Az idők során több nézet alakult ki arról, hogy mi vezetett az élettársi kapcsolat elterjedéséhez valamint miért választják egyre inkább ezt az életformát. Egyes szakemberek azt a nézetet vallják, hogy az élettársi kapcsolat azonos a házassággal. Mások szerint az élettársi kapcsolat a párok függetlenségét tükrözi, melynek következtében nem áll szándékukban továbblépni, házasságot kötni. A felek saját életüket helyezik előtérbe a függetlenségüket az odaadás és a valakihez való tartozás ellenében. Egy másik megközelítés az élettársi kapcsolatot próbaházasságnak tekinti, ahol a felek rájönnek, hogy képesek-e az együttélésre, a közös élet kialakítására. Nagyon közel áll az előbb említett nézethez a következő felfogás, mely szelekciós folyamatként fogja fel az együttélést. A partnereknek több idő áll a rendelkezésükre egymás megismeréséhez, terveik, elképzeléseik összeegyeztetésére. Ha úgy gondolják, hogy teljesen eltérőek vágyaik, céljaik és nem tudnak egymáshoz alkalmazkodni, egyszerűen csak kilépnek a kapcsolatból. Ebből adódik, hogy a pároknak azon köre marad fenn, akik később házasságot kötnek. Tulajdonképpen nem másról, mint egy összecsiszolódási folyamatról beszélünk A házasság és az élettársi kapcsolat magyar szabályozása A házasságot Magyarországon a Családjogi törvény (1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról) szabályozza. Részletezi magát a házasságkötést, annak alaki kellékeit, házasság érvénytelenségét, megszűnését, a házastársak jogait, kötelezettségeit, a névhasználatot, szabályozza a házassági vagyonjogot, a házastársak lakáshasználatát, tartását stb.. 4 Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, oldal 6

8 A házasság fogalmára jogszabályi definíció nem áll rendelkezésre, így az a tartalmi elemekből, illetve a létrejövetel feltételeiből határozható meg: Egy férfi és egy nő között, az arra kijelölt állami hatóság előtt személyesen tett, és kölcsönös, kifejezett nyilatkozattal létrejövő kötelék, amely a törvényben meghatározott személyi és vagyoni hatásokkal jár. 5 Az élettársi kapcsolat, mint együttélési forma kevésbé szabályozott jelenleg a magyar jogban, mint a házasság. Az élettársi kapcsolat szabályozásáról az 1970-es évekig nem beszélhetünk, a bírói gyakorlat alakította ki a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályozás analóg alkalmazásával. Az alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) tartalmazza, de folyamatosan nő azon jogszabályok száma mely rendezi az élettársak jogait és kötelezettségeit. A Ptk. pontosan meghatározza az élettársi kapcsolat fogalmát;,, élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. 6 A jogviszony szempontjából lényegtelen, hogy azonos vagy különnemű személyekről van-e szó. Kiemelendő, hogy minden feltételnek meg kell felelni a felek együttélésének ahhoz, hogy a jog élettársaknak ismerje el őket. Élettársi viszony csak akkor áll fenn, ha a felek közös háztartásban élnek, vagyis ha a felek egy fedél alatt, közös életvitelt folytatnak, és a létfenntartást együtt biztosítják. Ebbe a körbe beletartozik a költségek közös viselése illetve az azokhoz való hozzájárulás. Mind ennek a külvilág felé is meg kell nyilvánulnia. A bírói gyakorlatban a gazdasági együttműködés alatt azt értjük, hogy a felek közös cél érdekében működnek együtt, közös életvitelt folytatnak, a jövedelmüket közösen használják fel a kitűzött cél érdekében. Ezt támasztja a következetes bírói gyakorlat is abban a határozatában, amelyben kimondta, hogy,,az élettársi kapcsolat keletkezése 5 Heinerné Dr. Barzó Tímea: Családi Jog Novotni Alapítvány Miskolc, oldal 6 Ptk. 685/A 7

9 csak akkor állapítható meg, és akkor jár közös tulajdon keletkezésével, ha a felek közössége vagyoni viszonyaikra is kiterjed. 7 De,, az élettársi kapcsolat fennállását nem zárja ki az, hogy a feleknek külön néven álló folyószámlája van, és arról önállóan, egymástól függetlenül rendelkeznek. Önmagában a pénzkezelés módja sem dönti el az élettársi viszony létezését. 8 Az élettársi jogviszony megállapítását önmagában az a tény sem zárja ki, hogy a hosszú távra tervezett érzelmi és gazdasági kapcsolat létesítésekor az egyik fél önhibáján kívül még nem képes jelentős jövedelem megszerzésére és a közös életvitel anyagi terheit kizárólag a másik fél viseli, nem zárja ki a gazdasági kapcsolat keletkezését. 9 Ugyanakkor nem eredményezheti a gazdasági közösség és az élettársi jogviszony létrejöttét, és ebből következően a felek közös tulajdonszerzését, a közös lakásban és közös háztartásban, érzelmi közösségben történő együttélés akkor, ha a felek gazdasági együttműködése kizárólag a közös életvitel költségeinek a fedezésére terjed ki, egyéb vonatkozásban viszont a vagyoni függetlenségüket fenntartják. Közös gazdálkodásnak számít a jövedelem megosztása is, mely esetben az egyik fél jövedelmét a megélhetési költségekre, a másik fél jövedelmét pedig a vagyonszaporulatra fordítják. A gazdasági kapcsolat hiányában nem állapítható meg vagyonközösség pusztán érzelmi kötődésre alapozva. Az ítélkezési gyakorlat élettársi kapcsolat esetén nem ismer el részbeni közös gazdálkodás vagy korlátozott élettársi viszonyt. A peres felek házasságuk felbontását követően 11 évig éltek élettársi kapcsolatban. A felperes munkaviszonyban állt, az alperes főállású munkaviszonyán túl másodállású kereső tevékenységet is folytatott. A felek mindkettőjük számára hozzáférhető helyen kezelték a jövedelmüket, a felhasználásról elsősorban az alperes döntött. A másodfokú bíróság a korlátozott élettársi vagyonközösség fennállását azzal indokolta, hogy a felek közös gazdálkodása kizárólag a mindennapi közös életvitel költségeinek a közös viselésére terjedt ki, nem valósítottak meg tényleges gazdasági együttműködést. 10 A Legfelsőbb bíróság rögzítette, hogy a Ptk. nem ismeri el a korlátozott vagyonközösség fogalmát. Határozottan állást foglal amellett, hogy amennyiben 7 Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, oldal 8 Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, oldal 9 BDT BH1994/

10 nincsenek meg az élettársi kapcsolat elemei, nem lehet az élettársi minőségre, sem a vagyonközösségre hivatkozni. 11 Az élettársi viszonyt tényviszonynak tekintjük. Ez azt jelenti, hogy az érzelmi és gazdasági közösség tényleges megkezdésével minden további hatósági aktus vagy regisztráció nélkül létrejön és fűződnek hozzá a törvényben meghatározott jogkövetkezmények. A jogirodalom szerint az élettársi viszony tényleges megkezdésével egy speciális ún. ráutaló magatartással történő szerződéskötésről beszélhetünk. Az esetleges írásbeli szerződés készítésének a későbbi, vagyonmegosztási viták rendezésének megkönnyítése céljából van jelentősége. A bírósági gyakorlat az élettársi kapcsolat fennállását a lényeges jellemzők együttes vizsgálatával valamint összességükben értékeli. A konkrét eset körülményeitől függ, hogy egy-egy elem meg nem léte milyen jogkövetkezményt von maga után. 4. A házasság és az élettársi kapcsolat alapvonásai 4.1. A házasság intézménye A házasság a hagyomány és a hatályos magyar jog szerint egy férfi és egy nő jogilag elismert és szabályozott életközössége, a társadalom első pillére, tehát alapvető társadalmi intézmény. A házasságkötést hagyományosan az eljegyzés előzi meg. Ezzel a felek egyfajta ígéretet tesznek egymásnak, arra nézve, hogy házasságot fognak kötni. Maga a házasság megkötése szigorú formai követelményeket von maga után. A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy a házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Az anyakönyvezető a házasulandó felek szándékának bejelentésétől számított 30 nap 11 BH A Polgári jog a,, korlátozott élettársi vagyonközösséget nem ismeri, a feleknek a közös gazdálkodásban folytatott, eltérő tevékenységnek következményeit a szerzésben való közreműködés szerint a tulajdonszerzés arányának megállapításakor kell kifejezésre juttatni. Felhasznál irodalom: Dr. Szeiber Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, oldal alapján Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, oldal alapján 9

11 elteltével tűzi ki a házasságkötés időpontját, amely alól kivételes esetben a jegyző felmentést adhat. A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet. A nyilatkozat megtétele után, ha az anyakönyvvezető megállapította a házasság tényét, bejegyzi azt a házassági anyakönyvi kivonatba. A házasságkötés nyilvános, két tanú jelenlétében történik. 12 A házasságkötésnek fennállhatnak bizonyos akadályai, melyeket előzőleg meg kell szüntetni, különben a házasság nem köthető meg illetve érvénytelenné válik. Érvénytelennek számít a házasság, ha valamelyik félnek korábbi házassága még fennáll. Nem házasodhatnak egyenes ági rokonok, testvérek. Az érvénytelenségi okok között szerepel továbbá, ha valaki a testvérnek testvér szerinti leszármazójával, illetve a volt házastárs egyenes ági rokonával köt házasságot. Ez utóbbi két eset alól a jegyző felmentést adhat. Örökbefogadó szintén nem házasodhat az örökbefogadottal. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek házasságkötése érvénytelen illetve abban az esetben sem köthető meg a házasság, ha a házasságkötés időpontjában volt teljes cselekvőképtelenség állapotában a házasulandó fél. Az érvényes házasság megkötésének feltétele a nagykorúság is, ám bizonyos esetekben a körülményeket figyelembe véve kiskorú is köthet házasságot a gyámhatóság engedélyével, ha már betöltötte a 16. életévét. Az anyakönyvvezetőnek házasságkötéskor minden esetben hivatalos minőségben kell eljárnia és a házasulandó feleknek kijelentésük megtételekor együttesen jelen kell lenniük. A házasság érvénytelen lesz, ha a Csjt.-ben felsorolt valamely érvénytelenségi ok fennáll. A házasságot érvénytelenítési perben hozott bírósági határozat nyilvánítja érvénytelennek. Ez az ítélet mindenkire nézve hatályosnak tekintendő. A házasság megszűnik, ha az egyik házastárs meghal, vagy ha a bíróság felbontja a házasságot. Sajnos napjainkban egyre többször kerül sor a házasság felbontására. Ez a bíróság csak a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasélet esetében alkalmazza. Ha a családban kiskorú gyermek is van, abban az esetben az ő érdekét mindenképen figyelembe kell venni. A felbontást a feleknek személyesen kell megindítaniuk. Mind ehhez végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, illetve megegyező 12 Csjt. 2 (1)-(3) 10

12 akaratnyilvánítás van szükség. A bíróság által felbontott házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján megszűnik Élettársi jogviszony létrejötte Élettársi kapcsolat a hatályos szabályozás alapján az együttélés tényével jön létre. A évi XXIX. törvény módosította az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008.évi XLV. törvény-t és vezette be az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. A nyilvántartás vezetését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, és a közjegyzők feladatává teszi. A nyilvántartás létrejöttéhez, két nem cselekvőképtelen nagykorú személy kérheti a közjegyző előtt tett nyilatkozatukkal, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek, és ezt a tényt vegyék nyilvántartásba. A nyilatkozat felvételére irányuló kérelmet csak közösen és személyesen terjeszthetik elő. A nyilatkozat megtétele előtt a közjegyző tájékoztatja a feleket az élettársi kapcsolat jogkövetkezményeiről. Mindaddig nem vehető fel nyilatkozat, míg a korábbi élettársi nyilatkozat a nyilvántartás szerint fent áll. Ha a nyilvántartás megtörtént, az élettársi nyilatkozat igazolja, hogy az élettársi kapcsolat hivatalosan is elismert azoknak, akiknek a közösen megtett nyilatkozat az élettársi nyilvántartásban szerepel. A fenn nem állásról szóló nyilatkozat megtételét nem kell közösen megtenni. Bármelyikük kérheti a nyilatkozatának nyilvántartásba vételét, ami szerint nem áll már fenn az élettársi kapcsolat a vele együtt korábban élettársként nyilvántartásba vett személlyel. 13 Az élettársi kapcsolat megszűnik valamelyik fél halálával, ha bármelyik fél később házasságot köt, illetve ha valamelyik fél a kapcsolat fenn nem állásról nyilatkozatott tett januárjától az élettársi kapcsolatok igazolására kiadott hatósági igazolás kiállítását szintén a közjegyzők hatáskörébe utalták. Keletkezése és megszűnése a házassággal ellentétben nem kötődik hatósági aktushoz. Ennek következtében a kapcsolat fennállásának bizonyítása a különböző jogviszonyokban az érdekeltet terheli. 13 Közjegyzők Közlönye évfolyam 6. szám 1-35.oldal alapján 11

13 5. A házassági életközösség és az élettársi kapcsolat vagyonjogi összehasonlítása 5.1. A házassági vagyonjog fogalma, vagyonjogi rendszerek A házassági vagyonjog fogalmát megközelíthetjük szűkebb és tágabb értelemben. Ha szűkebb értelemben vizsgáljuk, akkor azon azonos jogszabályok összességéről beszélünk, amely a házastársak egymás közötti (belső) valamint a házastársak harmadik személyekkel szemben (külső) fennálló jogviszonyát szabályozzák a házasság időtartamára, mind pedig a házasság megszűnésére. Két alapvető elméletre épül ez a felfogás. Beszélhetünk egyrészről vagyonelkülönítő rendszerről melynek lényege, hogy a házastársaknak, ami a házasságkötésükkor megvolt, és amit a házasság alatt szereztek az egymástól független tulajdonuk marad, mindkettejüket megilleti a saját vagyona feletti kezelés és rendelkezés joga, egymás tartozásaiért pedig nem tartoznak felelősséggel. A másik felfogás a vagyonösszesítő rendszer, ahol a házastársak minden vagyona egy vagyontömeggé válik, a férj rendelkezése alá kerül. Tehát az összes vagyon közös tulajdonná válik. Tágabb értelemben magába foglalja a házastársi vagyonközösséget, annak megosztásával, a házastársi közös lakás használatával és a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igényeket Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, oldal 12

14 5.2. Házastársi életközösség, házassági vagyonközösség Mit is értünk házastársi életközösség alatt? Az ítélkezési gyakorlat szerint vélelmezni kell, hogy a házasság megkötésével az életközösség is létrejön, és az folyamatosan fennáll, de egységes fogalom nem áll rendelkezésünkre. Maga a kifejezés csupán arra utal, hogy a házastársak közösségben élnek. Vita esetén az a házastárs köteles bizonyítani, amelyik az életközösség hiányát, megszakadását állítja.,,a jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat álláspontja megegyezik abba, hogy a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll, annak rendszerint tartalmi elmei: a közös háztartás (együttlakás), a közös gazdálkodás és a bensőséges személyes viszony (érzelmi, lelki közösség, szellemi, kulturális kapcsolat, rendszeres nemi élet) a házastársak között. 15 Az életközösség tartalmi elemeit csak együttesen lehet vizsgálni. A házassági életközösséget a különélés nem feltétlenül szünteti meg, hisz ezt előidézheti ideiglenes vagy kényszerű körülmény is. Az életközösség csak akkor szűnik meg, ha a különéléshez az egyik házastárs részéről a házastársi összetartozás és kapcsolat megszakításának elhatározott szándéka is hozzájárul, annak kifejezésére juttatása, hogy a másik házastárssal nem kíván együtt élni. Ezt támasztja alá az a jogeset is melyben a bíróság kimondta, hogy,,a házasfelek között az életközösség megszűnését nem lehet megállapítani pusztán azon az alapon, hogy az egyik házasfél bármilyen hosszú ideig tartó klinikai kezelés vagy szociális betegotthoni ápolás alá kerül, ha közöttük az egymáshoz tarozás érzése, az érzelmi és a gazdasági kapcsolat fennmaradt. 16 Továbbá nem szűnik meg a házassági életközösség, amíg a felek között érzelmi-és a gazdasági kapcsolat-egyikük házasságon kívüli viszonya- ellenére fennmarad. 17 A házastársi vagyonközösség pontos fogalmát a Csjt. sem határozza meg. Létrejöttének és fennállásának feltétele egyrészt a házasságkötés ténye, másrészt a házassági életközösség létrejötte és fennállása. Vagyonközösségről csak is az életközösség ideje alatt beszélhetünk. A vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára bármelyik házastárs, a kezelésére azonban mindkét házastárs közösen 15 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, oldal 16 FPK.1996/ BH

15 jogosult. Mindegyik házastárs kívánhatja a másiknak a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükséges intézkedésekhez való hozzájárulását. 18 Fontos elhatárolni a vagyonközösséget és a közös vagyont, hisz valójában nem ugyan arról beszélünk. A vagyonközösség sokkal tágabb fogalom, mint a közös vagyon. A közös vagyon nem más, mint a különvagyonnak az a haszna is, mely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva a vagyonkezelés és a fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, szerzőt valamint más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj A házastársak vagyonközössége és az élettársak közös tulajdonszerzése A Csjt ának (1) bekezdése rendelkezik a vagyonközösség létrejöttéről, mely osztatlan közös tulajdonná minősíti mindazt, amit a házastársak az életközösség alatt együttesen vagy külön szereztek. Az élettársak esetén a Ptk a az irányadó ami az élettársak szerzésben való közreműködés arányában történő közös tulajdonszerzésről rendelkezik. Az eltérés a házassággal szemben, hogy nem létesít vagyonközösséget. Az élettársi közös szerzést illetően a bírói gyakorlatban két féle nézőpont alakult ki. Az egyik szerint az élettársak vagyoni viszonyaik vagyonközösséget alkotnak, melyre a házasság vagyonközösségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, de a különbség az, hogy a szerzésben való közreműködés határozza meg a vagyoni részesedés arányát. A másik irányzat alapján, a közreműködés arányában a közös tulajdon létrejöttét az élettársi kapcsolat alatt létrejött vagyonszaporulatra vonatkozóan ismeri el. Ezen két felfogás közül inkább az utóbbi erősödött meg a bírói gyakorlatban. 20 Az élettársi kapcsolatban élők között speciális vagyonjogi szabályok érvényesülnek, melyek szerint az élettársak olyan arányban lesznek tulajdonosai a közös vagyonnak, amilyen arányban annak megszerzésében közreműködtek. 18 CSjt.29 (1)-(2) 19 Csjt.27 (1) 20 Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, oldal 14

16 A bírósági gyakorlat szerint a közreműködés arányának vizsgálatakor a szerzésben való közreműködést, és ennek megfelelő arányú közös tulajdonszerzés mértékét az együttélés teljes időtartamára és a vagyonközösséghez tartozó valamennyi vagyontárgyra vonatkozóan egységesen kell meghatározni, egy- egy vagyontárgy megszerzésében való közreműködés mértéke külön nem vizsgálható. A felperes az I. rendű alperessel április 1-jétől január 7-éig fennálló élettársi jogviszonyra alapítva kérte az élettársi közös vagyon megosztását. A szerzésben való közreműködés arányát azonos mértékben jelölte meg. Az I. rendű alperes nem vitatta az érzelmi kapcsolat, a közös háztartásban való együttélés tényét, de tagadta a gazdasági kapcsolat fennállását. Állította, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges jövedelmet kizárólag ő biztosította. Jövedelmét külön kezelte, kizárólag saját vagyona növelésére fordította. Befektetéseiről egyedül döntött, abba a felperest nem avatta be, ezért még hallgatólagos egyetértés sem volt arra, hogy az I. rendű alperes jövedelme, a befektetésekből származó jövedelme közös vagyon legyen. A felperes is külön, saját bankszámláján kezelte saját jövedelmét, a kapcsolatból született gyermek után folyósított gyermekgondozási díj, illetőleg segély teljes összegét. Az érzelmi kapcsolat megszakadásának időpontját október végében határozta meg. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes élettársi kapcsolatának meglétét. A megállapított tényállás alapján 1995 decemberi megismerkedést követően, a felperes és az I. rendű alperes közös elhatározása alapján a felperes 1996 márciusában az I. rendű alperes által bérelt lakásba költözött. Megállapodtak abban, hogy a felperes befejezi egyetemi tanulmányait, leteszi a nyelvvizsgát, eltartásáról az I. rendű alperes gondoskodik őszén a felperes egyetemi tanulmányait befejezte. Ekkor a felek megállapodtak abban, hogy házasságkötés nélkül együtt élnek és nagycsaládot alapítanak. A megállapodás nem terjedt ki a gazdálkodás módjára. Az I. rendű alperes határozott életvezetési elképzeléseket alakított ki, folyamatosan ambicionálta a felperest a továbbképzésre. A felperes ezért hivatalosan munkaviszonyt nem létesített, az I. rendű alperes tulajdonában álló kft.-ben szívességi alapon végzett munkát. A felperes és az I. rendű alperes önálló folyószámlával rendelkeztek. A közös gazdálkodásuk keretében a háztartási munkák egy részét a felperes végezte, ebbe az I. rendű alperes besegített. A mindennapi életvitelhez szükséges ügyintézést a felperes látta el. A megélhetéshez szükséges költségeket a felperes fizette az I. rendű alperes. A hétköznapi gazdálkodás körében a felek között szigorú elszámolási szabályok érvényesültek. Az I. rendű alperes pénzügyi tanácsadói és befektetési tevékenységet folytatott, jövedelmével maga rendelkezett, befektetéseiről a felperest nem tájékoztatta év december 12-én kötött szerződéssel az I. rendű alperes hosszú távú befektetési céllal vásárolt egy szántó művelési ágba sorolt ingatlant. A felek között felmerült, hogy az ingatlan átminősítése esetén a telken közös családi házat építenek. A felperes az 1998 decemberében született közös gyermek gondozására a törvény által biztosított teljes időtartamra igénybe vette a gyermekgondozási díjat, majd a gyermekgondozási segélyt. A felperes nevén álló bankszámlára utalt háromévi díj teljes összege a folyószámlán maradt. Közel egy évet az I. rendű alperes külföldi munkavégzésére figyelemmel a felek Hollandiában éltek. A felperes ellátta a háztartást, gondozta és 15

17 nevelte a kiskorú gyermeket. Az I. rendű alperes a december 5-én kötött adásvételi szerződéssel vásárolta a B., A. u. 89. szám alatti ingatlan 2/4 részét. A felek az ingatlanvételt jó befektetésnek tekintették, és azt tervezték, hogy Hollandiából hazatérve az ingatlanon álló szerkezetkész állapotban lévő felépítménybe a még hiányzó munkálatok elvégzését követően beköltöznek. A munkálatokban, a belső tervezésben a felperes tevékenyen részt vett. Erre az időre a felek kapcsolata megromlott, az I. rendű alperes sürgette a felperes munkába állását, határozottan közölte, hogy a család fenntartásának anyagi terheit kizárólag egyedül már nem kívánja viselni. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése eredményeként megállapította, hogy a felek összeköltözése közös döntésük volt, ettől kezdődően közös célokat tűztek ki maguk elé, és jövőjüket együtt, közösen képzelték el nagycsalád alapításával, illetőleg ennek az anyagi feltételeinek biztosításával. Ezt szolgálta mindkét ingatlan megvásárlása és az a tény, hogy a vételt hosszú távú befektetésnek tekintették. Nem minősül külön gazdálkodásnak, hogy a felperes jövedelmét saját bankszámláján helyezte el, és abból kivétet nem eszközölt. Bizonyított, hogy a felek közös célja a közös nagycsalád alapítása és az ehhez szükséges anyagi feltételek, az önálló családi otthon megteremtése volt. A közös cél tartalma egyértelműen arra utal, hogy a felek hosszú távú, tartós kapcsolatot terveztek, a közös célok érdekében együttműködtek, hallgatólagosan egyetértettek abban, hogy az ily módon létrejövő vagyonuk közös legyen. (BDT ) A bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy gazdasági közösség léte csak akkor állapítható meg, ha a felek nem csupán esetileg egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész időtartama alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak, jövedelmeiket közös céljaik érdekében a pénzkezelés módjától függetlenül együttesen használják fel. 21 A közös szerzés mértékének meghatározásánál nem csak az élettársi együttélés teljes időszaka alatt elért jövedelmeket kell feltárni és egybevetni, de értékelni kell az élettársak által kifejtett egyéb tevékenységeket, elsősorban a háztartásban és a gyermek nevelésében, gondozásában végzett munkát. 22 Ami az együttélésük alatt keletkezett az közös vagyonba kerül, az élettársak önálló jogszerzési címe alapján. A közös gazdálkodás során megszerzett vagyontárgyakra vonatkozóan az élettársakat nem kötelmi jellegű elszámolási igény, hanem hallgatólagos akarat megegyezésen alapuló dologi igény illeti meg. Ez az jelenti, hogy a 21 Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft. Budapest, oldal 22 Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat vagyonjogi vonatkozásai Családi jog március VI. évfolyam 1. szám 12.oldal 16

18 kapcsolatuk felszámolása után követelhetik egymástól az együtt szerzett vagyontárgyak tulajdonjogának megfelelő részének átengedését, és ennek megfelelően a tulajdonjog bejegyzését. Számos olyat esetet láthatunk, mikor a felek nem együttesen járnak el valamely vagyontárgy megszerzésének érdekében, csak az egyik élettárs szerepel szerződő félként. A tulajdonjog megszerzésére vonatkozóan elkülönítünk mind a házastársak mind az élettársak esetén külső és belső jogviszonyt. Az élettársi kapcsolat esetében harmadik személlyel a szerződést akár csak az élettársak egyike is megkötheti, partnere annak ellenére lesz tulajdonos, hogy nem vett részt a szerződéskötésnél a köztünk levő belső jogviszony miatt. Az élettársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban ugyanis az élettársak akár együttesen, akár külön-külön szerzőként is szerepelhetnek, de az egymás közötti jogviszonyukban akarategységüknél fogva együttes szerzőknek minősülnek, vagyis a harmadik személlyel kötött szerződés tartalmától és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonosai annak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodás eredményeként szereztek. Például az együttélés alatt a közös vagyoni megtakarításból vásárolt ingatlan közös tulajdont képez, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egyikük neve van feltüntetve. A másik élettárs bármikor kérheti nevének bejegyzését, mivel a tulajdoni igény nem évül el. A házastársi vagyonközösségre vonatkozó részletes szabályozást a Családjogi törvény biztosítja. A törvényi rendelkezés alapján a házastársak között a házasság megkötésével házastársi vagyonközösség keletkezik a házassági életközösség idejére. A törvény vélelmet állít fel az életközösség fennállta alatt szerzett megszerzett, illetve annak megszűnésekor meglévő vagyontárgyakra, vagyis a közös vagyon mellett.,, A házastársi közös vagyon címén történő tulajdonszerzés nem a bíróság ítéletével vagy az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzéssel jön létre, hanem a törvényi rendelkezés alapján. 23 A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat bármelyik házastárs használhatja, de közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. A fenntartással és a kezeléssel járó költségeket a közös vagyonból kell fedezni, ha erre nem elegendő, akkor a 23 BH

19 házastársak a költségekhez a különvagyonukból arányosan járulnak hozzá. 24 A házastársak esetén a reálszerzés elvére épülő házastársi közös szerzés, mint önálló tulajdonszerzési jogcím csak a házastársak belső jogviszonyában érvényesül. 25 Ennek értelmében a házastársnak az egymás közötti belső jogviszonyában egyrészt dologi igénye keletkezik a házastársak által tulajdonul megszerzett vagyontárgy közös vagyonból reá eső fele részére, másrészt kötelmi jellegű elszámolási igénye lesz a közös vagyonba tartozó vagyoni értékű jogok illetve követelések érétkének a fele részére. A házasfelek és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban nem a Csjt., hanem a polgári jog, társasági jog, értékpapírjog, munkajog vagy egyéb jogágak rendelkezései érvényesülnek. Mint látjuk a gyakorlat szerint a házastársak közös szerzése egyenlő arányú szerzést jelent, az élettársak azonban a szerzésben való közreműködés arányában szereznek közös tulajdont. Az élettársak közös vagyonára vonatkozó szabály bár eltér a házastársakra irányadó rendelkezésektől, a hasonlóság viszont, hogy tulajdonjogot keletkeztet Házastársak és az élettársak közös vagyonának köre Az élettársak vagyoni viszonyainak rendezése során a jogalkotó szándékosan tett különbséget a házastársak és az élettársak vagyoni helyzetének szabályozása között. A különbség az, hogy a házastársak között az életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik, a felek szerzése a közös tulajdont gyarapítja, míg az élettársak a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek tulajdont. A szabályozás más tárgyakat utal a közös vagyonba a két esetben. Házasság esetén azon vagyontárgyakról beszélünk, mely az élettársi közösség fennállása alatt szereztek, és nem tartozik a különvagyonba. A törvény konkrétan nem sorolja fel, a bíróság alakította a ki a közös vagyon körét. Ide soroljuk az alábbiakat: - a házastárs munkabére, - jövedelme; 24 Csjt Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog Complex kiadó Kft. Budapest, oldal Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft. Budapest, oldal alapján Izsóné Ács Alexandra: Házastárs vagy élettárs? : a két kapcsolati forma magánjogi jogkövetkezményeinek összehasonlítása Családi Jog 2005.december II. évf. 4.szám oldal alapján 18

20 - különvagyon haszna, hozama; - közös vagyon helyébe lépő érték; - jogügylettel szerzett vagyontárgy, vagyoni érték; - közös vagyonba,,utalt vagyontárgy; - szellemi alkotást létrehozó személy díja. Az ítélkezési gyakorlat megdönthető vélelmet állított fel amellett, hogy az életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyak szerzése az életközösség fennállása alatt történt, a vagyonközösség tartalma alatt szerzett vagyontárgyak és teljesített kötelezettségek a közös vagyonhoz tartoznak, mert a szerzésük nem olyan jogcímen, nem olyan vagyonból történt, amelyre tekintettel az a különvagyonba került volna. Végül pedig a közös vagyonhoz tartozó tárgy a házastársak egyenlő arányú osztatlan közös tulajdona. A vélelem felállításából az a következtetés vonható le, hogy a Csjt. a közös vagyon elismerésének elsőbbségét, védelmét követeli meg. A fentebb résztelezett vélelem megdönthető, ha valamelyik házastárs igazolja a vagyontárgy különvagyoni jellegét. A bizonyításnak arra kell kiterjedni például, hogy a szerzésre nem a házassági életközösség ideje alatt került sor, olyan jogcímen vagy olyan vagyon felhasználásával szerezték meg a vagyontárgyat, mely a különvagyonhoz tartozik vagy a szerzésre részben közös, részben különvagyon felhasználásával került sor, így a közös szerzés nem egyenlő arányú. A közös vagyon vélelme nem alkalmazható a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában, sem az ettől eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés esetén, a vagyonközösségnek a bíróság által az életközösség fennállása alatt történő megszüntetését követően, nem utolsó sorban pedig a házastársak és harmadik személyek közötti, külső jogviszonyban a harmadik személyekkel szemben, azok hátrányára. 26 Élettársak esetén a közös vagyon körének meghatározása nem egyszerű. Több kérdés is felmerülhet. Egyrészt jogilag elhatárolható e a közös vagyon és a külön vagyon köre, másrészt pedig az, hogy a közös vagyon köre ugyanolyan könnyen meghatározható mint a házasság esetén. Láthattuk, hogy házasság esetén az együttélés puszta ténye főszabály szerint elegendő ahhoz, hogy közös tulajdonról beszéljünk, addig az élettársaknál az ítélkezési gyakorlat megosztott ebből a szempontból. Az 26 Csűri Éva Katalin: Házassági Vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, oldal Csűri Éva Katalin házassági vagyonjog Complex Kiadó Budapest, oldal 19

21 élettársakra vonatkozó vagyonjogi szabályozás a fentebb említett két irányvonal mentén halad. 27 Az I. r. alperes június 7-én megvásárolta a V. város 4508/A/71. hrsz. alatt bejegyzett, 43 m 2 alapterületű lakóingatlant. A forint vételárat olyan módon fizette ki, hogy forint összegű OTP kölcsönt vett fel és megszüntette az ifjúsági takarékbetétjét, valamint a lakás előtakarékossági betétjét, amelynek kapcsán forinthoz illetve forinthoz jutott. A még hiányzó összeget magánszemélytől kapott kölcsönből, illetőleg a folyószámláján lévő megtakarításából fedezte. A felperes az I. r. alperes ingatlan vásárlásáról csak annak megtörténte után szerzett tudomást, sem a vásárlásban, sem a hitel felvételben semmilyen módon nem vett részt. A lakás rendbehozatala után az élettársak oda együtt költöztek be és a lakás berendezése érdekében különféle ingóságokat vásároltak március végén azonban a felperes és az I. r. alperes életközössége megszűnt és a lakásból a volt élettársak megállapodásának megfelelően augusztus 8-án a felperes elköltözött. A felperes elköltözésére vonatkozó megállapodást a volt élettársak év június-július havában szóban kötötték meg, amely megállapodásban az I. r. alperes a felperes javára havi forintos részletekben forint, továbbá a felperes nevére megkötött Aranyfonal életbiztosítás még hátralévő 10 havi díjának a megfizetését vállalta. Az ingóságaikat a felek természetben osztották meg. Az I. r. alperes a fizetési kötelezettségeinek eleget tett. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy élettársi vagyonközösség címén megszerezte a v.-i 4508/A/71. hrsz.-ú ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségének a tulajdonjogát és kérte a közös tulajdon megszüntetését. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a lakóingatlant nem a közös szerzés szándékával vásárolta meg; annak megvásárlásához a felperes nem járult hozzá. Vitatta az életközösségük fennállása alatti 50-50%-os szerzési arányt is és arra hivatkozott, hogy a közös ingóságok megosztásában megegyeztek. Az elsőfokú bíróság az ítéleti rendelkezését azzal indokolta, hogy a felperes állításával szemben az I. r. alperes tagadta, hogy a jövedelmükkel közösen gazdálkodtak volna. Az I. r. alperes állítása szerint a mindennapi megélhetés költségeit ugyan közösen viselték és közösen vásároltak különféle ingóságokat, valamint a felperes szüleinél való együttlakás ideje alatt a lakásfenntartás költségeihez közösen járultak hozzá, ezt meghaladóan azonban jövedelmeikkel külön gazdálkodtak. Erre utaló körülményként hivatkozott a felperes által kötött Aranyfonal életbiztosításra, valamint a saját maga által egyedül kötött lakás előtakarékossági szerződésre és ifjúsági takarékbetétkönyv nyitására, továbbá a lakáskölcsön egyedüli felvételére. Ilyen I. r. alperesi előadás mellett az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes tartozott azt bizonyítani, hogy a lakásvásárlás mint közös cél érdekében együttműködtek és ennek során az ingatlan vásárlására közös jövedelmükből került sor. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a közös szerzés csak akkor állapítható meg, ha a hozzátartozók a közös cél érdekében együtt járnak el és egyetértenek abban, hogy a közös gazdálkodási tevékenységük eredményeként szerzett vagyon közös legyen. Ebben a körben elsősorban a felek közös cél érdekében való együttműködésnek, vagyis a közös életvitelnek és a jövedelmek közös célra történő felhasználásának van döntő jelentősége. 27 Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, oldal 20

22 A lakásvásárlást illetően viszont a bíróság nem találta megállapíthatónak, hogy a felperes a lakásvásárlásra hajlandóságot mutatott volna. A lakás megvásárlása körében sem a közös cél, sem az ebben történő egyetértés, sem a közös gazdasági tevékenység megállapítására az elsőfokú bíróság lehetőséget nem látott. A felek élettársi közössége a közös életvitelre és az ingóságok vásárlására korlátozódott. Az élettársi kapcsolat megszűnését követően kötött megállapodást az elsőfokú bíróság az élettársi közös vagyon egészére vonatkozó megállapodásként értékelte. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a felek gazdasági közössége az együttélés alatt csak a közös életvitelre és az ehhez szükséges ingóságok megvételére terjedt ki. A perbeli ingatlan megszerzése kapcsán az a közös célzat, együttműködés, tehervállalás, amelyre figyelemmel az élettársi kapcsolat alatt szerzett ingatlant közös vagyonnak lehetne minősíteni, nem volt megállapítható. (BH ) Fentebb említett jogesetből kitűnik, hogy az élettársi kapcsolat nem egyszerű vagyonegyesítés, ahhoz, hogy az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyontárgy közös vagyonnak minősüljön, több szükséges, mint a házastársi vagyonközösség esetén. Az élettársak közös tulajdonának keletkezéséhez az is feltétel, hogy az élettársak legalább hallgatólagosan egyetértsenek abban, hogy az illető vagyontárgy közös tulajdon legyen, és legalább hallgatólagosan annak terheit is vállalják. A házastársi közös vagyontól eltérően az élettársi közös vagyon része az lesz, amit a felek az élettársi viszony tartalma alatt együtt vagy külön, de a közös tulajdonszerzés célzatával szereztek meg. Az élettársi közös vagyon keletkezéséhez az erre irányuló szándékra is szükség van, szemben a házastársak közös vagyonszerzésével. Az élettársi kapcsolat esetében is érvényesül a közös szerzés vélelme. A különvagyoni jelleget annak az élettársnak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik. A Legfőbb Bíróság is több ítéletében leszögezte ennek a vélelem érvényesülését:,, Közös szerzés törvényes vélelmével szemben bármelyik élettárs bizonyíthatja, hogy az élettársi kapcsolat tartalma alatt megszerzett valamely vagyontárgy vagy vagyonszaporulat azért nem képezi az élettársak közös tulajdonát, mert az valamelyik élettárs különvagyona. 28 Összefoglalva a házastársaknál ex lege jön létre a közös vagyon, míg az élettársaknál elengedhetetlen, hogy a felek között meglegyen a közös tulajdonszerzési szándék. 28 BH2002/

23 5.5.Házastársak és az élettársak különvagyonának köre A reálszerzés elvén alapuló házassági vagyonjogi rendszer lényege, hogy a házastársak vagyona elkülönített alvagyonra oszlik, vagyis a férj és feleség különvagyonára, valamint a közös vagyonra. 29 A házassági különvagyon törvényileg elismert, dologi jogilag elkülönült alvagyon. A Csjt. ahogy a közös vagyont, a különvagyont is elismeri és védelemben részesíti. A törvény taxatíve felsorolja, azon vagyontárgyakat melyek a különvagyon körébe tartoznak. A házastárs különvagyonához tartozik: - a házasságmegkötéskor megvolt vagyontárgy - a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, - a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, - a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. 30 A különvagyon meghatározásnál a házassági életközösség megkezdésének ideje az irányadó. Ebben az esetben a különvagyont állító felet terheli annak a bizonyítása, hogy az életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgy megszerzésére az életközösség megkezdése előtt került sor valamint az életközösség fennállása alatt megszerzett vagyontárgy különvagyonnak minősül. Ahogy korábban említettem a vagyontípus elhatárolásánál, az életközösség megkezdésének időpontja az irányadó, ezen belül is nem a tulajdon megszerzésének időpontja, hanem az annak alapjául szolgáló jogcím keletkezésének ideje a meghatározó. Például a házastárs különvagyonához tartozónak minősül a házasságkötés előtt megkötött, adásvételi szerződés alapján megszerzett ingatlan akkor is, ha a tulajdonjognak az ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzésre csak a házassági életközösség tartalma alatt került, feltéve, ha a vételár részbeni teljesítése még a házasságkötés előtt megtörtént. 29 Csjt. Kommentár II. 1.kötet 289.oldal 30 Csjt.28 (1) Felhasznált irodalom: Csűri Éva Katalin: Házassági Vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, oldal alapján 22

24 Ebbe a körbe fog tartozni a házasságkötés előtt megrendelt vagy kifizetett, de csak az életközösség alatt elkészített vagy szállított dolog. A következő jogeset is az elhangzottakat igazolja. Az I. rendű alperes a felperes édesanyjával (a továbbiakban: a felperes jogelődje) 1975 júniusában kötött házasságot. A házasságkötést megelőzően az I. rendű alperes megvásárolta a B.-i, Sz. út 8. szám alatti kétszobás ingatlant forint vételárért. Tulajdonjogát a földhivatal 1/1 arányban vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy jogelődje az évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 27. -a alapján házastársi vagyonközösség címén az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogot szerzett az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségére. Az I. rendű alperes az ingatlan a különvagyonát képezi, mert a házasságkötés előtt vásárolt ingatlan teljes vételárát egyedül fizette ki, oly módon, hogy 1975 áprilisában forintot, majd december 10-én további forintot teljesített. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a per tárgyát képező ingatlant az I. rendű alperes a különvagyonából vásárolta meg. Álláspontja szerint az ingatlan különvagyoni jellegét erősíti az a tény is, hogy a tulajdonjog bejegyzése 1/1 arányban a házasságban élő I. rendű alperes javára történt. A másodfokú bíróság szerint az a tény, mely szerint a házasság megkötése után történt a vételár egy részének a kifizetése, valóban megalapozná a házastársi közös vagyon vélelmének alkalmazását, azonban az elsőfokú bíróság a tanúvallomások és egyéb körülmények okszerű mérlegelésével hozta meg a döntését, és megalapozottan következtetett arra, hogy az ingatlan megvásárlása az I. rendű alperes különvagyonából történt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes fellebbezésével kapcsolatban utalt arra, hogy az a tény, mely szerint a házasság megkötése után történt a vételár egy részének a kifizetése, valóban megalapozná a házastársi közös vagyon vélelmének alkalmazását, azonban az elsőfokú bíróság a tanúvallomások és egyéb körülmények okszerű mérlegelésével hozta meg a döntését, és megalapozottan következtetett arra, hogy az ingatlan megvásárlása az I. rendű alperes különvagyonából történt. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az a körülmény, miszerint a vételárhátralék kiegyenlítésére a házassági életközösség fennállása alatt került sor, nem változtat a tulajdonszerzésen és azon a tényen, hogy a tartozás az I. rendű alperes ingatlanát terhelő külön adósság volt. (BH ) A vagyontárgy különvagyoni jellegének megállapításához azt kell bizonyítani, hogy az a szerzés időpontja, jogcíme és szerzésének forrása alapján a különvagyonba tartozik. A bíróság adott esetben is mérlegelési jogkörében eljárva a bizonyítékok okszerű mérlegelésével és a bizonyítandó körülmények helytálló értékelésével állapítja meg akár a közös akár a különvagyoni jelleget. 23

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS. székhelye: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. levelezési címe: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS. székhelye: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. levelezési címe: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. melléklet a.../2014. (II.14.) sz. Ökt. határozathoz ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS Szerződésszám: 1444-DF-1.5.2 00 0 13 Amely létrejött egyrészről az Kazincbarcika Város Önkormányzata székhelye: 3700 Kazincbarcika,

Részletesebben

111/2012. (VII. 27.) önkormányzati határozat. Használatbaadási szerződés HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS

111/2012. (VII. 27.) önkormányzati határozat. Használatbaadási szerződés HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS 111/2012. (VII. 27.) önkormányzati határozat Használatbaadási szerződés Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 1/1 hányadban tulajdonában lévő hevesi 1095/1 helyrajzi számú, 4 ha 8905 m 2 térmértékű,

Részletesebben

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1 Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

T/8847. számú törvényjavaslat

T/8847. számú törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/8847. számú törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Hatályba lépés napja: 2013. november 15. Ezen önkormányzati rendelet

Részletesebben

MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre

MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre amely létrejött egyrészről az.. (székhely:. adószám:.. cégjegyzékszám: Cg. képviseli:..), mint megbízó - a továbbiakban: Megbízó -,

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

2009. évi LXII. törvény

2009. évi LXII. törvény 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete. A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete. A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Megállapodás TERVEZET! Nyúl Község Önkormányzata Nyúli Sport Club Egyesület 1. Előzmények: 2. Felek jogai és kötelezettségei

Megállapodás TERVEZET! Nyúl Község Önkormányzata Nyúli Sport Club Egyesület 1. Előzmények: 2. Felek jogai és kötelezettségei Megállapodás TERVEZET! Jelen megállapodás Nyúl Község Önkormányzata ( székhely: 9082 Nyúl, Kossuth L. út 46., KSH szám: 15366715, adószám: 15366715-2-08, képviseli: Schmiedt Henrik polgármester) mint Tulajdonos,

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény A személyi jövedelemadót érintő 2015. évi adótörvény változások CSALÁDI KEDVEZMÉNY,

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2004.(VIII.30.)Kt. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről ZÁRADÉK

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Részletesebben

Értelmező rendelkezések

Értelmező rendelkezések 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 1 Hatályos: 2013.10.01-2013.12.31 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő minden telekre. 2..

A rendelet hatálya 1.. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő minden telekre. 2.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2006./XII.14./sz. rendelete a Telekadóról. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az l990.évi C.tv.1../1/ felhatalmazása alapján az alábbi

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS 2. sz. melléklet (továbbiakban a Szerződés"), mely létrejött egyrészről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (1092 Budapest, Bakáts tér 14., törzskönyvi azonosító

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2013. december 12-én megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2013. december 12-én megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 18/1/2013. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2013. december 12-én megtartott üléséről Határozatok száma: 150-154. Rendeletek száma: 14-15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 23/2014.(XII.16.) és a 10/2014.(V.30.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS (tervezet)

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS (tervezet) amely létrejött egyrészről a VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS (tervezet) Csanádpalota Város Önkormányzata székhelye: 6913. Csanádpalota, Kelemen László tér 10. képviseli: Kovács Sándor polgármester törzsszáma:

Részletesebben

1998. évi LXXXIV. törvény. a családok támogatásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya

1998. évi LXXXIV. törvény. a családok támogatásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója 05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004.

Részletesebben

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete. a lakások és a helyiségek bérletéről

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete. a lakások és a helyiségek bérletéről TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a lakások és a helyiségek bérletéről Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Va.:9301/2006 J A V A S L A T Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására Összeállította:.

Részletesebben

2014. március 27-i rendes ülésére

2014. március 27-i rendes ülésére 23. számú napirend Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 27-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2014. (X.02.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és a helyi közút építésében érdekeltek együttműködéséről, valamint az útépítési érdekeltségi

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek A biztosítótársaságra vonatkozó adatok H-1082 Budapest, Baross u. 1. H-1461 Bp., Pf. 131. Telefon: (+36-1) 486-4200 Cégjegyzékszám: 01-10-041566

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Részleges személyes költségmentesség a polgári perben

Részleges személyes költségmentesség a polgári perben Részleges személyes költségmentesség a polgári perben Szerzők: Kostyákné Dr. Vass Ágnes és Dr. Varjasi Erika Nyíregyháza, 2013. június Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke kimondja, mindenkinek joga

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének

Részletesebben

Előterjesztő: polgármester. Tárgy: Megállapodás a Hajdúhadházi Járási Hivatal kialakításához. Melléklet: Feladatot jelent: polgármester, jegyző

Előterjesztő: polgármester. Tárgy: Megállapodás a Hajdúhadházi Járási Hivatal kialakításához. Melléklet: Feladatot jelent: polgármester, jegyző Előterjesztő: polgármester Tárgy: Megállapodás a Hajdúhadházi Járási Hivatal kialakításához Ügyiratszám: /2011. Melléklet: Feladatot jelent: polgármester, jegyző Határidő: azonnal Előterjesztést összeállította:

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére 18. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Művelődési Ház NKft. javadalmazási szabályzata,

Részletesebben

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt.

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt. BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A jelen megbízási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) az alulírott helyen és időpontban jött létre egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely:

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Örökbefogadás és joghatásai. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT. Örökbefogadás és joghatásai. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Örökbefogadás és joghatásai Konzulenst tanár: Szakdolgozatot készítette: Dr. Kaiser Klára

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 26/2012. (X.26.) Ör. számú rendelet módosításához

Város Polgármestere. Előterjesztés. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 26/2012. (X.26.) Ör. számú rendelet módosításához Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés a lakáscélú helyi támogatásokról

Részletesebben

J a v a s l a t - a Képviselő-testületnek -

J a v a s l a t - a Képviselő-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 Ügyfélfogadás ideje: Hétfő: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig J a v a s l a

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2007. június 29-én tartott rendkívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2007. június 29-én tartott rendkívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u. 69. 233-9/2007. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2007. június 29-én tartott rendkívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy:

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. március 26-án tartandó ülésének 1. számú - A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz Solymár Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos

Részletesebben

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. Tájékoztatás a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról A 2011. január 1-jétől alkalmazandó a személyi jövedelemadó

Részletesebben

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK P.O.I. PARTNER TERMINÁL ÜZEMELTETŐ KFT.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK P.O.I. PARTNER TERMINÁL ÜZEMELTETŐ KFT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK P.O.I. PARTNER TERMINÁL ÜZEMELTETŐ KFT. FIZETÉSI PONT VÉDJEGGYEL ELLÁTOTT, POINT OF INTERACTION (POI) TERMINÁLOKON KERESZTÜL NYÚJTOTT IT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓAN HATÁLYOS

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Takarék Otthon Hitelhez (TOH), valamint Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitelhez (OTK) Hatályba lépés napja: 2016. március

Részletesebben

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

(a módosításokkal egységes szerkezetben) M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 22/2014. (VI.20.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve

Részletesebben

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján A házastárs törvényes öröklésének szabályai a régi és az új Ptk. alapján Szerző: dr. Tóth Krisztina Nóra bírósági titkár 2013. július Bevezető A 2014. március 15. napján hatályba lépő, a polgári törvénykönyvről

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Kötelezettségvállalás nyt.száma: Sz-1-6696/2008 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) statisztikai számjel: 15329877-8411-311-01,

Részletesebben

2002. évi LV. törvény. a közvetítői tevékenységről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A közvetítés fogalma. A közvetítő feladata

2002. évi LV. törvény. a közvetítői tevékenységről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A közvetítés fogalma. A közvetítő feladata 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 1 Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

b)6 Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

b)6 Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre; 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról1 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén amely a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott önkormányzati feladatok hatékony ellátásának céljából jött létre egyrészről

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. Területi hatály

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. Területi hatály Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (XII.16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről,

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legfeljebb két gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. február 11-től) Tisztelt Érdeklődő,

Részletesebben