Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem"

Átírás

1

2 Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából is alapvető. Dolgozatomban igyekeztem azon általam leglényegesebbnek tartott ingatlan-nyilvántartási témákkal foglakozni, melyeket legalapvetőbbnek ítéltem. Látni kell, hogy a jogalkotás a tételes jogi szabályozás, a normatív szövegalkotás során igyekszik az ingatlan-nyilvántartás célját, módját illetően az ingatlan-nyilvántartással szemben támasztott társadalmi és gazdasági elvárásoknak megfelelni. De figyelni kell azokat az alapvető összefüggéseket is, melyek nélkül az ingatlan-nyilvántartás tagozódása és szabályozása nem érthető. Az utóbbi hónapok e tárgyban hozott jogszabályváltozásai részben e célt szolgálják, részben praktikusan igyekeznek elejét venni az utóbbi időben oly sokat bírált visszaéléseknek, amikor kissé bonyolultnak látszó klauzulákhoz köti, akár egy tulajdoni lap kiváltását is. A jogirodalomban a rendszerváltozás után felmerülő elvi kérdés volt, hogy az ingatlan-nyilvántartás maradjon-e a jelenlegi szervezetek között, avagy visszatérjen a korábbi és a Nyugat-európai gyakorlathoz. Úgy vélem, hogy e kérdés megválaszolása nem e dolgozat tárgya az azonban megállapítható és dolgozatomban arra tettem kísérletet, hogy igazoljam az elérni kívánt célt teljesíteni tudja a jelenlegi szabályozás, garanciális biztosíték a tulajdon nyilvántartására és minden kérdésekre ami az alapvető jogi tételből következik. 1. Az alapelvekről általában Az alapelvekben olyan általános érvényű tételeket szokás megfogalmazni, amelyek átfogják az adott jogintézmény (ez esetben az ingatlan-nyilvántartás) egészét, alapjaiban határozzák meg annak célját, tárgyát és a cél megvalósításának legfontosabb módszerét. A helyesen megválasztott alapelvek többek között irányt mutatnak a nyilvántartással összefüggő kérdések további szabályozásához, a szabályok helyes alkalmazásához.

3 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban Inytv.) kodifikációja során sokáig vita tárgyát képezte az a kérdés, hogy a megalkotandó jogszabályban szükséges-e külön fejezetben, vagy paragrafusokban megfogalmazni az alapelveket. A vita során az az álláspont győzedelmeskedett, mely szerint az alapelvek elhatárolt kodifikálása indokolt. Az Inytv. a Bevezető rendelkezéseknél tárgyalja az ingatlan-nyilvántartás alapelveit. Ez a korábbi szabályozáshoz képest (1972. évi 31. törvényerejű rendelet, a továbbiakban tvr.) jelentős eltérés, hiszen az alapelvek a törvényerejű rendeletben elszórtan voltak fellelhetőek, egyes paragrafusokba beépítve, az alapelvek tételes rögzítését a törvényerejű rendelethez készített miniszteri indoklás tartalmazta. A tvr. rendező elvei között komoly hangsúlyt kaptak korábban az ingatlan-nyilvántartás gazdasági célját kifejező alapelvek (valósággal való egyezőség elve, kötelező használat elve). Ezek az alapelvek a törvény rendelkezései között már nem lelhetők fel. A korábbi klasszikusnak nevezhető telekkönyvi rendező elvek viszont az említett Bevezető rendelkezések között ismét megtalálhatók. Az ingatlan-nyilvántartás törvényben rögzített alapelvei: A bejegyzés és annak hatálya Nyilvánosság elve Közhitelesség elve Kérelemhez kötöttség elve Rangsor elve Okirat elve 2. A bejegyzés elve A telekkönyvből átvett jogintézmény. Az Inytv. 3. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Az Inytv. 3. (2) bekezdése tételesen sorolja fel azon jogokat, amelyek az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek. Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, 2

4 földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). A bejegyzés elvéhez szorosan kötődik az a polgári jogi anyagi jogszabály, mely szerint Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen, vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. 1, éppen ezért a bejegyzés elvét a konstitutivitás elvének is szokás nevezni. Mivel jogrendszerünk az ingatlan tulajdon szerzésének ezt a módját tehát a tradicionális rendszert ma is fenntartja, ebből következően a szerződésen alapuló jogszerzés az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül létre sem jöhet. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerzés dologi hatályú, tehát nemcsak az eladó és a vevő között érvényes, hanem harmadik személyekkel szemben is hatályos. Tehát az ingatlan-nyilvántartás jog-keletkeztető hatálya itt kapcsolható össze a közhitelesség elvével, amely védi azokat, akik az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szereznek jogot az ingatlanra. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jog-keletkeztető hatályával kapcsolatban ki kell emelni, hogy nem általános elv, és nem érvényesül töretlenül. Ezt támasztja alá az Inytv. 3. -ának (4) bekezdése, mely szerint a törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érintik. Ilyenek például azon ingatlant érintő tulajdonszerzések, mely nem szerződésen alapulnak (öröklés, hatósági határozat, elbirtoklás). Ezekben az esetekben a jogváltozás attól függetlenül bekövetkezik, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik-e, vagy sem. Az Inytv ában felsorolt jogokon és 17. -ában rögzített tényeken kívül más jog bejegyzését vagy tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. A bejegyzés elve két irányban érvényesül, más tartalommal a jogok bejegyzésénél és más tartalommal a tények feljegyzésénél. Az ingatlannyilvántartási ügyben hozott ügydöntő határozat nem bizonyítás alapján megállapított tényálláson nyugszik, hanem az okiratra alapított tényállás valószínűsítése a bejegyzés alapja. 1 Ptk (3) bekezdése 3

5 A bejegyzés deklaratív hatállyal bír, amennyiben a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartáson kívül keletkezik, illetve bármely jogszabályon (pl. közérdekű szolgalmak és használati jogok) vagy hatósági határozaton alapuló dologi jog (pl. földhasználati jog) esetében, továbbá kötelmi jellegű jogok (pl. elő és visszavásárlási, vételi jog, tartási, életjáradéki jog) esetében. A deklaratív hatály lényege, hogy ilyen hatályú bejegyzés nem jár a jog keletkezésével csupán a már fennálló jogot rögzíti, de ahhoz többletjoghatásokat fűz, mégpedig azt, hogy adott jog harmadik jóhiszemű személyekkel szemben, azaz abszolút jelleggel lesz joghatályos. Az addig meghatározott személlyel szemben érvényesíthető, relatív jellegű jogok a bejegyzés folytán az ingatlan mindenkori tulajdonosát terhelő jogosultságokká válnak. Természetesen a konstitutív hatállyal bejegyzett jogok esetében is érvényesül a bejegyzés deklaratív hatálya. A deklaratív hatályú feljegyzés esetében a tényhez fűzött többletjoghatás az, hogy annak elmaradása esetén a jogosult harmadik jóhiszemű személyekkel szemben nem érvényesítheti (pl. szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom), tehát a tulajdoni lapra történő feljegyzéssel a tény abszolúttá, mindenkivel szemben érvényesíthetővé válik /Inytv. 17. (2) bek./ 3. A nyilvánosság elve A jogalkotó a nyilvánosság elvén keresztül gondoskodik a forgalom biztonságáról azáltal, hogy az ingatlanok lajstromát mindenki számára hozzáférhetővé teszi, és így a tulajdoni viszonyok ellenőrizhetővé válnak. Ezen elv gyakorlati érvényesülésének nagy szerepe van, hiszen adott esetben a vevő meggyőződhet arról, hogy valóban a tulajdonostól vásárolja-e meg az adott ingatlant, annak területnagysága, tehermentessége valóban megfelel az eladó által közölt adatokkal. A nyilvánosság továbbá biztosítja, hogy az ingatlanra vonatkozó jogot szerző személy jogszerzését mindenkivel tudassa és elismertesse. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezetek, illetve valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Tehát aki nem tekint bele a nyilvántartásba, annak jogszerzése nem kap védelmet, mert a jóhiszeműség feltételéül előírt nyilvántartásba való betekintést elmulasztotta. 2 2 Az Inytv. 4. (1) bekezdése alapján Az ingatlan-nyilvántartás az e törvényben meghatározottak szerint- nyilvános. 4

6 Az Inytv. 4. (2) bekezdése szerint. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, abba bárki betekinthet, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. A nyilvánosság elve azonban csak a tulajdoni lap tartalmának megismerése tekintetében korlátlan, ugyanis az Inytv. 4. (3) bekezdés alapján Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg - kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni lapon lévő bejegyzésben történt hivatkozás- minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, mely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált vagy szolgálhat, a jogosult személyi azonosítója, a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). A fenti dokumentumok tartalma továbbá akkor is megismerhetőek, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 3 Az Inytv. és az annak végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29) FVM rendelet hiányosságaiból adódóan a gyakorlati életben sokszor problémát jelent annak eldöntése, hogy a földhivatal iratbetekintés során mit fogadhat el igazolásként, mi lehet az az irat, mely kétséget kizáróan igazolja, hogy az irat tartalmának megismerése valóban szükséges a kérelmezőnek ahhoz, hogy jogát érvényesíthesse. 4. Kérelemhez kötöttség elve Az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve, mely szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás kérelemre vagy hatósági megkeresésre indul. 4 A hivatalból történő eljárásra azonban csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. 3 Inytv. 4. (4) bekezdése 4 Inytv. 6. (1) bekezdése alapján A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlannyilvántartási eljárás ha e törvény másként nem rendelkezik- az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem, vagy hatósági megkeresés megjelöl. 5

7 A kérelemhez kötöttség két irányba hat: kötelezi a közigazgatási szervet, hogy határozatában a bejegyzési kérelem valamennyi eleméről döntsön (részhatározatra nincs lehetőség), határozatában nem terjeszkedhet túl a bejegyzési kérelemben foglaltaktól. Bár a kérelemhez kötöttség elve az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve, ezen elv érvényesülése alól is léteznek kivételek. Az ingatlan vagy a jogosult adataiban bekövetkezett változás, hiszen a földhivatal a 27. (1) bekezdésének megfelelően akkor is átvezeti az ingatlan, illetve a jogosult adataiban bekövetkezett változást, ha azt az ügyfél nem jelenti be. Hivatalból történő bejegyzés, illetve törlés, ugyanis az 50. (1) és (2) bekezdései felsorolják azokat a jogokat és tényeket, melyek az ügyfél kérelme nélkül (hivatalból) is bejegyezhetőek, illetve törölhetőek. Hivatalból bejegyzendő: a tulajdonjog átruházására irányuló szerződésben kikötött haszonélvezeti jog, használat joga, tartási vagy életjáradéki jog, elő- vagy visszavásárlási jog, telki szolgalmi jog, a vételár hátralék biztosítására alapított jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom. Hivatalból törölni kell: a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történő tulajdonváltozás, a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog, továbbá az elő és visszavásárlási jogot valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg, továbbá 6

8 az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződéses örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog/tény megszűnése, ugyanis a földhivatal az ügyfél erre irányuló kérelme nélkül hivatalból törli azt a jogot vagy tényt, melynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétség kívül megállapítható. 5. A rangsor elve Tipikusan telekkönyvi elv, amely arra utal, hogy a jogokra és tényekre vonatkozó bejegyzések bizonyos viszonyban, rangsorban vannak egymással. A rangsor elve szerint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések egymás mögött sorrendet ún. rangsort alkotnak. A sorrenden belül az adott bejegyzés konkrét helyét (a ranghely) az az időpont határozza meg, amikor a bejegyzés iránti kérelem a földhivatalhoz érkezett. 5 Az azonos időpontban érkezett beadványok azonos - egymás melletti - ranghelyet kapnak. Az ingatlan-nyilvántartás nyelvén ez azt jelenti, hogy az egymást kirázó bejegyzések közül a rangsorban előbb álló érvényesül. Az egymást kizáró bejegyzések közül csak a későbbi hatályos, az egymással összeférő jogok közül, pedig a korábbi rangsorban szerzett jog megelőzi a későbbit. Inytv (2) bek. alapján A beadványok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellen jegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. A ranghely előzetes biztosítására is lehetőség nyílik. Azt az esetet nevezik előzetes ranghely biztosításnak, amikor a tulajdonos, vagy más jogosult valamely ranghelyeket lefoglal, fenntart magának abból a célból, hogy azon a ranghelyen alapíthasson később jogot, és ezt a lefoglalást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti. Ranghely fenntartására, illetőleg az azzal való 5 Inyt,7.. (1) bek. alapján "Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés, iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték" 7

9 rendelkezésre, a jelzálogjoggal kapcsolatban kerülhet sor. Ranghely azonban csak olyan kérelemmel alapítható, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgálóokiratot is benyújtották. Mind a ranghely előzetes biztosításának, mind a törölt zálogjog ranghely fenntartásának tényét a tulajdoni lapon legfeljebb egy évre lehet feljegyezni. 6 A bejegyzések ranghelyével azonban csak oly módon lehet rendelkezni, hogy az nem járhat harmadik személynek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogainak sérelmével. 6. Az okirat elve Az okirat elve elsősorban azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmát csak érvényes okirat alapján lehet megváltoztatni, azaz csak érvényes okiraton alapuló jogot ill. tényt lehet a nyilvántartásba bejegyezni. A törvény a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal szemben fokozott alakszerűségi követelményeket támasztott. 7 Az okirati elvvel kapcsolatban a törvény egyértelművé teszi, hogy jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére adatok átvezetésére a jogszabályban meghatározott egyéb okiratok mellett csak jogerős hatósági határozat alapján kerülhet sor. A földhivatal csakis olyan érvénytelenség esetében utasítja el az okiratot és a bejegyzési kérelmet, amelynek érvénytelensége önmagában az okirat tartalmából nyilvánvalóan kitűnik. Érvénytelen okirat alapján megtörtént bejegyzés törlése iránt a jogosult pert indíthat az Inytv aiban foglalt feltételek mellett. Az Inytv az okiratok alakiságára vonatkozóan különleges rendelkezéseket tartalmaz. 8 Kizárólag közokirat, ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek. Az ellenjegyzéssel 6 Vhr " A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratban foglalt nyilatkozata alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges. " 7 Inytv. 8.. alapján Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. 8 Inytv alapján "Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést, megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. " 8

10 ellátott magánokirat tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az ellenjegyzem megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. Jelzálogjog bejegyzés esetében, jelzálogjog (önálló zálogjog) alapítására és megszüntetésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével szabályszerűen írt alá. A bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha jogra és tényre vonatkozik. El kell választani a felek közokiratba foglalt megállapodását (nyilatkozatát) a különböző hatósági eljárások során hozott határozatoktól. A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági határozatokkal szemben támasztott alakisági feltételek a magánokiratoknál elmondottakkal megegyeznek, azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. 7. A közhitelesség elve 7.1. A közhitelesség fogalmának meghatározása A közhitelesség alapelvét a Ptk (2) bekezdése a következőképpen fogalmazza meg: A telekkönyv- ha a jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. Hasonlóan fogalmaz az Inytv. 5. (1) bekezdése is. 9 Az ingatlan-nyilvántartás ezzel az ingatlan tulajdoni és használati viszonyok védelmét, az ingatlanforgalom biztonságát, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásának megalapozottságát szolgálja. A közhitelesség keretében nyert szabályozást az a kérdés is, hogy miként kell eljárni abban az esetben, ha a tulajdoni lapon feltüntetett terület mértéke eltér az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonal alapján számított területtől. Az eltérés esetén a földmérési és térképészeti tevékenységekről szóló törvénnyel összhangban a térképi állapotot kell irányadónak tekinteni. A 9 Az ingatlan-nyilvántartás ha törvény kivételt nem tesz- a bejegyzett jogok, és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. 9

11 bizonyítási teher az ingatlan-nyilvántartás adattartalmát tekintve- azt terheli, aki a nyilvántartásban feltüntetett adatok helyességét és a valósággal való egyezőségét vitatja. Az ingatlan-nyilvántartásban a közhitelesség elve nyilvánul meg abban a szabályban is, hogy ha a határozatban vagy bejegyzésben elkövetett hibát kell a bíróságnak kijavítania, vagy a határozatban illetve bejegyzés hiányosságát kell pótolnia, de időközben az ingatlanra harmadik személy az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás illetve pótlás az ő jogát sértené, a kijavításnak, illetve pótlásnak csak akkor lehet helye, ha ahhoz a harmadik személy hozzájárul. Ilyen esetben tehát vagy a jóhiszemű vélelmét kell megdönteni, - és ilyen esetben nincs is szükség hozzájárulásra-, vagy a későbbi jogszerzőnek a kijavításhoz illetve pótlásához hozzá kell járulnia. Ennek hiányában a végzést illetve bejegyzést változatlanul kell hagyni. A közhitelesség elvének jelentősége tehát abban áll, hogy az ingatlan-nyilvántartáson kívül bekövetkezett jogváltozásoktól védi azt, aki azokról nem tudott, és aki erre a védelemre visszterhessége folytán is érdemes. A védelemre érdemes jogszerző javára a közhitelesség elve akkor is kifejti hatását, amikor téves bejegyezések kerültek be az ingatlan tulajdoni lapra és a későbbi jogszerző ezekre alapozta szerzését. A közhitelesség elvének érvényesüléséből bizonyos további következmények is alakulhatnak. Ilyen eset például, amikor a jóhiszemű vélelmének megdöntése nem sikerül, illetve a megdöntésre nyitva hagyott határidők leteltek. Ebben az esetben a nyilvántartásba bejegyzett jogosult joga megtámadhatatlanná válik. Ennek következtében az a helyzet állhat elő, hogy jognak jogosulttói való joghatályos szerzése következhet be, azaz nem tulajdonostól való tulajdonszerzés. A közhitelesség elvéből adódik, hogy az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. A Ptk (2) bek. mondja ki, hogy a tulajdonosok láncolata nem szakadhat meg, az ingatlan nem válhat gazdátlanná. Mindaddig, amíg a tulajdonos tulajdoni minőségben be van jegyezve a nyilvántartásba, mindenki irányában az a vélelem, hogy valóban ő a tulajdonos akkor is, ha ő nem tekinti magát annak, és nem is tartja birtokában az ingatlant. A tulajdonos nem töröltetheti a tulajdonjogát anélkül, hogy egyidejűleg más javára e jog nem nyerne bejegyezést. A leírtak 10

12 indokolása, hogy a tulajdonos változáshoz jogcím kell és a magyar ingatlan-nyilvántartási jog a felhagyás jogcímét az ingatlan fontos szerepére tekintettel nem ismeri el. Ezt a célt szolgálja az Inytv (1) bek. 10. A közhitelesség elve megköveteli, hogy a nyilvántartásban a tulajdonosok láncolata folyamatos legyen, a betekintőnek azt kell tudnia, hogy a jelenlegi tulajdonos hogyan került (milyen jogcímen) bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A leírtakból kitűnik, hogy a közhitelesség az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb, legalapvetőbb jellemzője, amely nélkül képtelen volna betölteni azt a funkcióját, amelyre hivatott. A közhitelesség mértéke, terjedelme a törvényből megállapítható. A közhitelesség tartalmát alkotó joghatások iránya lényegében kettős, egyrészt megdönthető vélelmet teremt abban a vonatkozásban, hogy a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, amiként azt a nyilvántartás feltünteti, másrészt vélelmezni kell azt is, hogy az ingatlanra vonatkozóan más jog, mint amelyet a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn. Vékás Lajos 11 szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény gyengíti az ingatlannyilvántartás közhitelességét, amennyiben inkább a mai elfogadhatatlan állapotokat tükrözi a közhitelességgel kapcsolatos egyik rendelkezésében. A törvény 5. (2) bekezdése ugyanis a közhitelességet bizonyos értelemben vélelemmé fokozza le. Ez a rendelkezés kifejezetten azt mondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg; s ugyanígy csupán vélelem szól a törölt jogok és tények fenn nem állása mellett. A közhitelesség ennél többet kell, hogy jelentsen: nevezetesen azt, hogy törvényben meghatározott kivételektől eltekintve- az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja az oda bejegyzett jogok, illetve feljegyzett tények fennállást. Vékás szerint változtatás szükséges magában a Ptk-ban is, ahhoz, hogy megszilárduljon az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége. Véleménye szerint a közhitelesség erősítése érdekében mindenekelőtt ösztönözni kell a jogalanyokat tulajdonjoguk mielőbbi 10 Az ingatlan-nyilvántartásban jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek 11 Dr. Vékás Lajos: Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének megerősítéséért Magyar Jog 3/2001. szám 129. old. 11

13 bejegyeztetésére az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nélküli tulajdon-szerzésmódok esetében is. S ehhez a polgári anyagi jog szabályait is fel kell használni A közhitelesség elvének korlátai Vannak bizonyos esetek, amikor nem beszélhetünk a közhitelesség érvényesüléséről, így nem terjed ki a közhitelesség elve a nyilvánvalóan érvénytelen, a jogilag nem létező, a meg nem engedett vagy hibás tartalmú bejegyzésekre, illetve feljegyzésekre, a tulajdoni lapon felejtett olyan jogokra és tényekre, amelyeket hivatalból kellett volna törölni, vagy a kötelmi jellegű jogok bejegyzésére. Kivételként kell említeni az úgynevezett informatív tények feljegyzésének esetét. A szóban forgó tények hatálya feljegyzéstől függetlenül is fennáll. (Pl.: kiskorúság ténye). Informatív hatályú feljegyzésekre vonatkoztatva ennek a vélelemnek azonban nincs relevanciája, hiszen ezekhez sem a harmadik jóhiszemű jogszerzők, sem pedig a felek egymás közti viszonyában nem fűződik joghatály. A közhitelesség elve alól fontos kivétel a jelzálogjog megszűnésének az esete. A bejegyzett jelzálogjogra nem érvényesül az a vélelem, hogy az fennáll és a feltüntetett összeg erejéig áll fenn. A jelzálogjog járulékos jellege ütközik a közhitelesség elvévei, mert a jelzálogjog kizárólag a követelések biztosítását kell, hogy szolgálja, és nem lehet eszköze a spekulációnak. Vita esetén mindezt a zálogjogosultnak kell bizonyítania. Ez azonban csak a csökkenésre és a megszűnésre áll, de nem a követelés összegének növekedésére, annak jelzálogjoggal való biztosításához külön telekkönyvi bejegyzésre van szükség, amely ebben az esetben új ranghelyet kap. A jelzálogjog a valóságban lehet kisebb összegű, mint amit a bejegyzés feltüntet, és lehet, hogy nem áll fenn, de nagyobb összegű nem lehet. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogoknál ennek a jognak a fennállását nem vélelmezzük, minthogy az által biztosított követelés fennállását sem. Mivel a csökkenés és megszűnés telekkönyvön kívül joghatályosan bekövetkezik, a vélelmek sem terjednek ki az ilyen bejegyzésekre. A közhitelesség a bejegyzett jelzálogjog összegét tekintve magára a bejegyzett jelzálogra nem érvényesül, annak az a magyarázata, hogy a jelzálogjog 12

14 mindaddig a bejegyzett összeggel áll fenn, amíg annak az összegnek a résztörlését illetve törlését nem kéri a jogosult. A földhivatali gyakorlatban résztörlés nincs. A térképi határvonalra, valamint az ingatlanok adataira az ingatlan-nyilvántartási törvény szerinti vélelmek következésképp a jóhiszemű jogszerzőnek az erre épülő vélelme lehetetlen eredményre vezetne, nevezetesen például a tulajdoni lap szerint a megvásárolt föld szőlő művelési ágú a jóhiszemű jogszerző szőlőt követelne akkor is, ha az már nincs. Az ingatlan két meghatározó adatát külön kell említeni. Ez pedig nem más, mint az ingatlan területe és határvonala. A földrészletek határvonalát az ingatlan-nyilvántartási térkép tanúsítja közhitelesen. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi LXXXVI. törvény 12.. (3) bek. A térképnek, mint bizonyító eszköznek van szerepe akkor, ha vitássá válik a szomszédos földrészletek között határvonal természetbeni helye. A földrészlet területének nagysága a földrészlet térképi határvonala alapján határozható meg. A területnagyságot viszont a tulajdoni lap tartalmazza hektárban és négyzetméterben. Ennek alapján a tulajdoni lapon feltüntetett területnagyságához sem fűződik vélelem, hogy ez a mérték helyes, mivel ez a mérték a térképi határvonalból levezetett adatnak tekinthető. Az Inytv. 5.. (6) bek. alapján Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás az terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja Kivételek a közhitelesség elve alól Bizonyos tulajdonszerzési jogcímek esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül keletkezhet tulajdonjog. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezhető tulajdonjog: Hatósági határozattal (Ptk ), Elbirtoklással (Ptk ), Ráépítéssel (Ptk , Örökléssel (Ptk. 598., Ptk ), Házastársi vagyonközösséggel (Csjt. 27. ), Élettársi vagyonközösséggel (Ptk. 578/G. -beleértve a közös háztartásban élő más hozzátartozókat is). 13

15 A fenti esetekben valamilyen tény bekövetkezte (Pl. a halál pillanata; ingatlan esetében 15, más dolog esetében 10 évi szakadatlan birtoklás; építkezés befejezés, házasságkötés) eredményezi a tulajdonjog keletkezését és ily módon az örökös, az elbirtokló, stb. tulajdonosnak tekintendő annak ellenére, hogy tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre. Ezzel szemben, ha valaki adásvétel, csere, vagy más szerződés alapján jut az ingatlanoz, tulajdonjoga csak az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel keletkezik és a bejegyzés időpontjáig legfeljebb kötelmi jogcíme lehet a különböző igények tekintetében. Elbirtoklás esetében a Ptk (5) bekezdése kimondja Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. A törvény ezzel a rendelkezéssel az elbirtoklás ingatlan-nyilvántartáson kívül történő tulajdon-szerzésmódként való elismerése mellett- a tulajdonjog gyors bejegyeztetésében teszi érdekelté az elbirtoklót. Ugyanezt a szabályt mondja ki, szinte szó szerint a BH számú jogesete is, mely a következőképpen fogalmaz: Ha az elbirtokló tulajdonjogát nem jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásba, a jóhiszemű és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző féllel szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésre. Ugyanezt a megoldást lenne célszerű alkalmazni a házastársi vagyonközösség esetében is, amelynél az egyik tulajdonostárs adott esetben ingatlan-nyilvántartáson kívül válhat a közös ingatlan 50 %-os tulajdonosává. A Csjt. 27. (1) bekezdése vélelmet állít fel a közös vagyon mellett. E vélelem szerint a házassági életközösség fennállása alatt szerzett (illetőleg annak megszűnésekor meglévő) vagyontárgyakat a törvényben tételesen megállapított különvagyon tárgyain kívül és eltérő vagyonjogi szerződés hiányában- a házastársak közös tulajdonának kell tekinteni. E vélelem alapján a házassági közös vagyonba kerül egyebek mellett- a házassági együttélés alatt az egyik házastárs által szerzett vagyontárgy (így az ingatlan vagyontárgy) is. A szerzésben közvetlenül részt nem vevő (a szerződést alá nem író) házastárs a közös vagyon törvényi vélelme alapján 50 %-ban tulajdonossá válik, noha ő az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel. Ennek a vélelemnek a megalkotását az tette szükségessé, hogy a házastársi közös vagyon terhére kötött ügyletekben gyakran csak az egyik 14

16 házastárs szerepel szerződő félként. Ezért előfordul, hogy a megszerzett ingatlant az ingatlannyilvántartásba csak az egyik házastárs nevén tartják nyilván. A házassági vagyonközösség vélelme alapján az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként feltüntetett házastárs tulajdona csak abban az esetben kizárólagos, ha e házasfél bizonyítani tudja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az ő nevén szereplő vagyontárgy az ő különvagyona. E bizonyítás sikertelensége esetén a másik házastárs házastársi vagyonközösség jogcímén- ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerezte az adott ingatlan fele tulajdoni illetőségét, és azt a jogot, hogy tulajdona az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyerjen. A következetes bírói gyakorlat szerint a házastársi közös vagyon vélelme az ingatlannyilvántartásba történt bejegyzéssel szemben is érvényesül. A Legfelsőbb Bíróság szerint a házastársak közös tulajdonszerzése mellett szóló vélelem érvényesül abban az esetben is, ha a házastársak a megvett ingatlan tulajdonjogát kizárólag az egyikük nevére íratják, a másik házastárs nevére pedig holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzésére kerül sor. A házastársak közötti (intern) viszonyban helyes a házastársi vagyonközösség vélelmének feltétlen tisztelete. A házastársak egymás közötti vagyoni vitájának eldöntésénél ugyanis ez a megdönthető vélelem alapozza meg a kiinduló jogi helyzetet, és ez a vélelem az intern viszonyban- megelőzi az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elvét is. Más kell hogy legyen a jogi megítélés extern viszonyban, azaz kívülálló harmadik személyek irányában. Ebben a relációban az ingatlannyilvántartás közhitelességének elvét kell előnyben részesíteni, legalábbis az ellenszolgáltatás fejében jóhiszemű szerző javára. Méltánytalan ugyanis, ha az ingatlan-nyilvántartásban egyedül szereplő házastárstól visszterhesen szerző és jóhiszemű harmadik személlyel szemben a másik, az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő házastárs a vagyonközösségi vélelem alapján tulajdoni igényt támaszthat. A házastársnak meg kell elégednie ilyenkor a kötelmi jogi védelemmel, amelynek segítségével kártérítési igényt támaszthat az ő tulajdonrészét is visszterhesen elidegenítő házastársával szemben. A Ptk. a felvetett problémakörben az elbirtoklásra vonatkozó, már említett rendelkezésen kívül- nem ad szabályt a ban hivatkozott ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésre. A Csjt. ugyan legalábbis a házastársi életközösség fennállásának ideje alattrendezi a szóban forgó problémát. A 30. (29 bekezdése - egyértelműen a forgalom biztonsága érdekében- kimondja: bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik személy tudott, vagy a körülményekből tudnia 15

17 kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ez a vélelem sem védi viszont a visszterhesen szerző jóhiszemű személyt a házastársak életközösségének megszakadása és a közös vagyon megosztása közötti időben. Az ingatlan-nyilvántartási törvény is csak abban az esetben védi meg a harmadik személyt, ha annak tulajdonjogát már bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. Ilyenkor az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy (esetünkben az ingatlannyilvántartáson kívül tulajdonos házastárs) nem érvényesítheti megszerzett jogát a bejegyzett vagy őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerzővel szemben. Ha azonban a visszterhesen és jóhiszeműen szerző tulajdonjog bejegyzési kérelme még széljegyet sem kapott, az ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos házastárs vele szemben előnyösebb helyzetben van. A törvény ugyanis ilyen helyzetre csak annyit mond, hogy a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartástaz ellenkező bizonyításáig- az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságtól eltér. Hatályos jogunkban sem a Ptk., sem a Csjt., sem az Inytv. segítségével nem lehet igazán megnyugtatóan megoldani a felvetett problémát. De lege ferenda ezért az elbirtoklásnál érvényesülő szabályhoz hasonlóan- a házastársi közös vagyon védelmével szemben is egyértelműen és fenntartás nélkül előnyben kellene részesíteni az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elvét a jóhiszemű, ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy javára. Egy ilyen szabály nem sértené a házastársi vagyonközösség védelmét a házastársak egymás közötti viszonyában. Tulajdonjoga bejegyeztetésére ösztönözné viszont (különösen bomlófélben lévő házasság esetében, az életközösség megszakadása után) az ingatlannyilvántartásban nem szereplő házastársat. S főként- kellő védelemben részesítené az ingatlannyilvántartás közhitelességében bízó visszterhesen szerző harmadik személyt. 12 A Ptk. szerint az örökös az örökhagyó halálának pillanatában lép az örökhagyó helyébe, hogy úgymond uratlan dolog ne maradjon. Mégis az arra jogosított közjegyző jogerős hagyatékátadó végzése alapján kerülhet csak sor az örökös tulajdonjogának bejegyzésére, tehát formálisan ezen alakszerű határozat szükséges ahhoz, hogy a Ptk. által a halál pillanatától elismert örökös az ingatlan-nyilvántartás tanúsítása, igazolása szerint is kifelé az adott ingatlan tulajdonosává legyen. A jogerős hagyatékátadó végzést megelőzően az örökös által kötött szerződés alapján a szerző (vevő, megajándékozott stb.) tulajdonjoga is csak ezt követően kerülhet bejegyzésre, bár 12 Dr. Vékás Lajos: Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének megerősítéséért Magyar Jog 3/2001 szám old. 16

18 rangsorban megelőzheti a kötött okirat alapján benyújtott kérelem a hagyatékátadó végzést. Ugyanis jogerős hagyatékátadó végzés alapján az örökös már, mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos rendelkezik a tulajdonjog teljes eszköztárával. Hagyományosan a közhitelesség alóli kivételként kell említeni az ingatlan többszöri eladásának azt az esetét, amikor az elsőként jóhiszeműen birtokba lépett vevő az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett vevővel szemben érvényesíti a tulajdonjogának bejegyzés iránti igényét. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének legveszedelmesebb sírásója az ún. birtoklással (birtokkal) megerősített jogcím védelme. Elméleti indokait és körvonalait ugyanis maga Grosschmid fektette le. Az abszolutizmus idején, 1855-ben kiadott Telekkönyvi Rendtartással bevezetett telekkönyv intézménye a XIX. század végén még nem volt szilárd Magyarországon. Sok volt a még nem telekkönyvezett ingatlan, az ország egyes részein a szükséges felmérésekre sem került sor, és az emberek sem szoktak hozzá ahhoz, hogy ingatlan tulajdonának átruházásához a telekkönyvi bejegyzés (az akkori terminológia szerint: bekebelezés) és nem a birtokba adás szükséges. A bírói gyakorlat ezen okok miatt tulajdonképpen méltányosságból- az ingatlan kétszeri eladása esetén lehetővé tette a birtokba lépett, de a telekkönyve be nem jegyzett első vevőnek (de csak az első vevőnek), hogy tulajdoni igényt támasszon a későbbi telekkönyvi szerzővel szemben. Grosschmid a birtokba lépett első vevő jogát tulajdonszerzés végetti megtámadásnak nevezet, a megoldás elvi indokát pedig a birtoklással megerősített jogcímben látta. Hangsúlyozta viszont e kivételes szabály ideiglenességét, csak a konszolidálásig fenntartandó voltát. A XX. század első felében a bírói gyakorlat beleszeretett a birtokkal megerősített jogcímvédelem lehetőségébe. Sőt noha a telekkönyv időközben megszilárdult- egyre tágította azt, melyet a jogirodalom nagymértékben kritizált. Eörsi 1947-ben megjelent munkájában is a birtokkal megerősített jogcímvédelem erős megszorításáért szállt síkra. Szerinte a jogcímvédelem voltaképpen nem is jogcímvédelem. Nem a birtokkal megerősített kötelmi jogcímet védi általa a jog, hanem elsősorban a rosszhiszemű telekkönyve jutást üldözi. 17

19 Mindezek után meglepő, hogy a Ptk ben nemcsak fenntartotta a birtokkal megerősítet jogcímvédelmet, hanem még a korábbinál is tágabban vonta meg annak alkalmazási körét: nemcsak az első szerző birtokba lépését honorálta ezzel a védelemmel, hanem elvben- a későbbiét is. A 117. (4) bekezdése szerint többszöri eladás esetén az a vevő követelheti tulajdonjogának ingatlannyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A birtokkal megerősített jogcímvédelem anomáliáira Leszkoven László hívta fel a figyelmet A birtoklással megerősített jogcím védelme, avagy gondolatok jogrendszerünk egy időleges hurutjáról című cikkében. 13 Fabók Zoltán, Az ingatlanok többszöri eladása című OTDK dolgozatában gondosan feldolgozta és kritikusan elemezte a Legfelsőbb Bíróság Ptk. utáni gyakorlatát. Az Ő értékelése alapján megállapítható, hogy előfordultak ugyan olyan ítéletek, amelyekben a bíróság a jóhiszemű birtokost csak bejegyzett vevő hiányában látszik előnyben részesíteni, a bírói gyakorlat alkalmazza a Ptk (4) bekezdésében adott szabályt. Fabók a birtokkal megerősített jogcím védelem megszüntetése mellett foglal állást. Véleménye szerint a kettős eladás elméleti lehetőségét maga a jogszabály teremti meg. Javaslata alapján a Ptk (1)-(2)-(3) bekezdéseinek változatlanul hagyása mellett a (4) bekezdést törölni kellene, mely így a vevőt (és más átruházással szerzőt) tulajdonjoga azonnali bejegyeztetésére ösztönözné. Ehhez viszont olyan megbízható és naprakész ingatlan-nyilvántartást kellene teremteni, amely önmaga is csökkentené a kétszeri eladás lehetőségét, és a jóhiszemű szerző számára szükségtelenné tenné a tényleges birtokhelyzet felderítését. Ezzel nyerné el valódi értelmét és gyakorlati célját az ingatlan-nyilvántartás és a bejegyzési elv. Az elbirtoklás kivételével egyetlen ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésre vonatkozóan sem mondja ki jogszabály, hogy hogyan kell megoldani a felmerült problémát, azaz a közhitelességet, vagy a nyilvántartáson kívüli tulajdonos jogait kell előnyben részesíteni. Azért válik ez problematikussá, mert ha például valakinek ráépítés címén be nem jegyzett tulajdonjoga van az ingatlanon és a bejegyzett tulajdonos a teljes ingatlant (beleértve a ráépítő tulajdoni hányadát is) 13 Leszkoven László: A birtoklással megerősített jogcím védelme, avagy gondolatok jogrendszerünk egy időleges hurutjáról Magyar Jog 1998/10 18

20 adásvételi szerződéssel eladja, máris felmerül a kérdés, hogy a ráépítő milyen igénnyel léphet fel. Kérheti-e a szerződés érvénytelenségének magállapítását arra nézve, amely az ő tulajdonában áll, vagy az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége az erősebb elv. A bonyolult kérdés megoldása kapcsán a joggyakorlatban két álláspont került előtérbe. Az egyik álláspont arra hivatkozik, hogy a közhitelesség vélelmet jelent, amely vélelem azonban az ellenkező bizonyításával megdönthető. Miután tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni, ezért a jóhiszeműség vélelme is csak a birtoklás jóhiszeműségét jelentheti, és nem eredményezheti, hogy nem tulajdonostól tulajdont lehessen szerezni. A másik álláspont a közhitelességet védi, amikor is azt mondja, hogy a tulajdonjog mindig megszerezhető attól, akit az ingatlan-nyilvántartás tulajdonosként feltüntet. A valóságnak meg nem felelő bejegyzés következményeit ugyanis annak kell viselnie, aki nem gondoskodott időben az ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerzett tulajdonjogának bejegyzéséről Törlési és kiigazítási perek A törlési és kiigazítási perek a helytelen, vagy hiányos ingatlan-nyilvántartási tartalomhoz kapcsolódva bírnak jelentőséggel. Ezen perek keretében keresettel kérheti a bíróságtól: a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén, az akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg nyilvántartott tény megváltozott, a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett Kereset indításnak akkor van helye, ha földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. 19

21 Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint a perek két csoportja különböztethető meg, úgymint a bejegyzés érvénytelenségére alapított és az elévülésre, vagy megszűnésre alapított törlési perek. A bejegyzés érvénytelenségének oka, amely a törlési per megindítását kiválthatja, főképp a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége lehet. Ezek az okiratok magánokiratok (szerződések, jognyilatkozatok) vagy közigazgatási, illetőleg bírósági határozatok. Ha azonban a bejegyzés alapjául közigazgatási határozat, vagy bírósági ítélet szolgált, ezek helyességének vizsgálata nem a törlési per tárgya, mivel ezeket az ellenük adott jogorvoslat fórumrendszerén kell elbírálni. Más kérdés, hogy a határozat, ítélet helyességének vizsgálata a jogerő szabályaiba ütközhet, ezért felülvizsgálatuk az adott jogorvoslati fórumrendszeren a továbbiakban már nem lehetséges. A közigazgatási határozat, illetőleg a bírósági ítélet esetleges helytelenségének megállapítására azonban a törlési per bíróságának nincs hatásköre. Az érvénytelenségre alapított törlési pert az indíthat, akinek a nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész. A perindítás lehetősége tehát azt illeti meg, aki a tulajdoni lapra bejegyezhető jogok, vagy tények jogosultjaként már be volt jegyezve, de utóbb valamilyen oknál fogva törölték az ingatlan-nyilvántartásból. Pert indíthat azonban a jelenleg bejegyzett jogosult is (pl. jelzálogos hitelező), ha a bejegyzett jogát érintően a körzeti földhivatal újabb bejegyzést teljesített, amely számára hátrányos. Az érvénytelenségre alapított törlési pert azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot, vagy mentesült a kötelezettség alól, addig lehet megindítani, ameddig a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. A szabály szempontjából szóba jöhető érvénytelen magánokiratok semmisek, vagy megtámadhatóak lehetnek. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat semmis mivel a semmisségre bármikor hivatkozni lehet- a törlési per megindításának elvben nincs határideje. Ha viszont a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat megtámadható, a megtámadási határidő a Ptk. szerinti kezdő időponttól számított egy év. A további jogszerzővel szemben azonban a törlési per megindításának lehetősége időben korlátozott, ellenkező esetben egyetlen bejegyzett jogszerző sem lehetne biztonságban. Az előző bejegyzés érvényességében bízó, jóhiszemű további jogszerző ellen a törlési per megindításának 20

22 határideje attól függ, hogy kézbesítették-e a törlési per felperesének (a sérelmet szenvedett félnek) azt a határozatot, amely a közvetlen jogszerző javára szóló érvénytelen bejegyzésről rendelkezett. Ha kézbesítették, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan napon belül lehet megindítani. A jelenlegi szabályozás szerint a sérelmezett bejegyzéstől számított három éven belül lehet megindítani a törlési keresetet, ha a kézbesítés nem történt meg. A törlési per megindításának határidejét a BH alapján a közvetlen jogszerző javára szóló bejegyzési határozatnak az eredeti jogosult részére történő kézbesítéstől, illetve a jognak a közvetlen szerző javára történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől kell számítani. Érdemes megemlíteni, hogy az alkotmánybíróság 80/2006 (XII.20) AB határozatában az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 5. (5) bekezdését alkotmányellenesnek találta, ezért azt június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kifogásolt határidő az Alkotmány 57. (1) bekezdésében biztosított jogot korlátozza, mert megnehezíti, vagy megakadályozza, hogy az eredeti jogosult a rövid tartamú határidő eltelte után indított perben az érvénytelen okirat alapján történt bejegyzés törlését bírósági úton elérje. Továbbá megállapította, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartáshoz fűződő közbizalom nem tekinthető olyan célnak, amely a jóhiszemű harmadik személy esetleg bűncselekménnyel összefüggő- jogszerzésével szemben az eredeti jogosult igényérvényesítésének korlátozását alkotmányosan indokolná, mert az érvénytelen okiraton alapuló, hibás bejegyzésben bízva a harmadik személy nem szerezhet tulajdonjogot, vagyis nincs olyan védendő alkotmányos jog, amely az eredeti tulajdonos alkotmányos jogának korlátozását szükségessé tenné. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a korlátozás mértéke nem áll arányban az elérni kívánt céllal. 14 Az elévülésre vagy a megszüntetésre alapított törlési per célja, hogy az eredetileg érvényes, de utóbb sérelmessé vált bejegyzés törlését elérjék (pl. megszűnt a bejegyzett jelzálogjog, mert a 14 Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet kimondó döntésével Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleményében megfogalmazottak szerint nem érte egyet. Véleménye szerint az Mindazon érvek, amelyek az Inytv. 5. (5) bekezdésével kapcsolatban a jogbiztonság és a tulajdonhoz való alapvető jog konfliktusáról felhozhatók, a bírói úthoz való jog korlátozásának megítélésével kapcsolatban is érvényesek. A jelen esetben a bírói úthoz való jog korlátozásának súlya az elérni kívánt célhoz, a jogbiztonság korlátozott érvényesüléséhez képest- nem aránytalan, a korlátozás mértéke az elérni kívánt céllal ésszerű arányban áll. Következésképpen az Inytv. 5. (5) bekezdése nem ellentétes az Alkotmánnyal 57. (1) bekezdésével, ezért az indítványt az Alkotmánybíróságnak el kellett volna utasítani. A különvéleményhez Dr. Bragyova András alkotmánybíró és Dr. Holló András alkotmánybíró is csatlakozott. 21

23 hitelt kifizették). A tulajdonjog törlését azonban ilyen címen nem lehet elérni, mivel az ingatlan uratlanná válna. Minden más jog, vagy tény törlése azonban, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, ennek a pernek a tárgya lehet. A per megindítására mindenki jogosult, akinek a javára, érdekében bármikor bejegyzés történt. A per megindításának határideje nincs. Feltétele azonban, hogy előzetesen a földhivatali eljárásban kíséreljék meg a sérelem orvoslását A közhitelesség és a rangsor ütközése Amint láttuk, az ingatlan-nyilvántartás legfőbb feladata a jogbiztonság garantálása, a jogbiztonság nélkül ugyanis nem működhetne sem az üzleti, sem a magánszféra, hiszen pontosan ezen érdekek hozták létre a telekkönyvet és az ingatlan-nyilvántartást, hogy a vevő egy államilag garantált hiteles okirat ismeretében tudjon szerződni. Mégis látnunk kell, hogy ez a kívánalom és elv nem abszolút, ugyanis vannak kivételek, melyek indokoltsága nem kérdőjelezhető meg. A közhitelesség elve alapján pontosan az esetleges visszaélések elkerülése érdekében csak az ellenérték fejében jóhiszemű szerzőt részesíti védelemben. Ugyancsak lényeges garanciális elem a közhitelesség mellett a tulajdonszerzés szempontjából a rangsor elve. Nem csak elvi, de későbbi bizonyítás érdekében praktikus okok is egyértelműen és vitathatatlanul indokolták, hogy az okirat keltétől függetlenül, annak joga nyeri a bejegyzést, aki rangsorban a későbbit megelőzi. Nyilván ez áll összhangban a jogszabály azon rendelkezésével, hogy ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez nemcsak a Ptk.-ban előírt tartalmi és alaki kellékek szükségesek, hanem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Az utóbbi években felmerült és felmerülő probléma az ún. kárpótlási jegyeken történt ingatlanszerzés. Hisz klasszikus értelemben a liciten még az ingatlan pontos adatai sem voltak ismertek, azok változhattak, sőt változtak is, mégis a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben az ily módon megszerzett kárpótlási jegyen licitált ingatlanra kötött jogügyletet előszerződésnek fogadta el, melynek alapján az egyébként nem alanyi jogon kárpótolt kérhette az adásvételi szerződés létrehozását, majd ennek alapján tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. 22

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Előadó: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest,

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kiss Anikó Az eljárás megindítása A panaszos a NAV elnökének eljárását sérelmezve fordult Hivatalomhoz. Beadványában kifogásolta,

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről

Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről Létrejött egyrészről: Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről a FEV IX. Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: 01-10-041862,

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A. Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről

TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről Tisztelt Ügyfelünk! Lakáscélú kölcsönkérelme 1 /lakásépítési támogatás folyósítására vonatkozó (a továbbiakban CSOK 2 ) kérelme előkészítésének megkönnyítése

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Az adásvételi szerződés alaki és tartalmi kellékei

Tisztelt Ügyfelünk! Az adásvételi szerződés alaki és tartalmi kellékei TÁJÉKOZTATÓ Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei ingatlan magánszemély általi megvásárlásának kölcsönből, vagy lakáscélú állami támogatásból/kedvezményből történő finanszírozása esetén Tisztelt

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén

Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén Tisztelt Ügyfelünk! Amennyiben új- vagy használt lakás vásárlásához ERSTE BANK HUNGARY Zrt., által

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/ 367- /2015 Előkészítő: Takácsné Szigetvári Anett ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület

Részletesebben

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. Jogi Divízió Ingatlanértékesítési Osztály A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Sándor József ingatlanértékesítő

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról

2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő _ 4/A. -sal egészül ki:

Részletesebben

T/8847. számú törvényjavaslat

T/8847. számú törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/8847. számú törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

OTP Lakáshitel igénylőcsomag. Tisztelt Ügyfelünk!

OTP Lakáshitel igénylőcsomag. Tisztelt Ügyfelünk! OTP Lakáshitel igénylőcsomag Tisztelt Ügyfelünk! Örömünkre szolgál, hogy lakásának finanszírozásakor az OTP Bank Nyrt, a lakáshitelezés piacvezető pénzintézete mellett döntött. Ezen a tájékoztató lapon

Részletesebben

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Az ingatlan-nyilvántartás a) településenként tartalmazza aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, ab) az ingatlanhoz

Részletesebben

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége Hatósági ügyek, ügyleírások A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége I. Ingatlanügyi hatósági ügyek Ingatlanügyi hatóságként a Kormány a földhivatalt jelölte ki. Az ingatlanügyi hatósági ügyeket első

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz Solymár Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:4308 / 2014. Sorszám: 11. ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27. napján tartandó ülésére

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10525. számú törvényjavaslat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ

L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ L AK OSSÁGI KÖLCSÖNÖKRE VONATKOZÓ Á L T AL Á N OS SZAB Á L Y O K Jelen termékismertetőben részletezett feltételek az FHB Jelzálogbank Nyrt. (továbbiakban: FHB) valamennyi hitelkonstrukciójára egyaránt

Részletesebben

AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL. (kataszteri törvény)

AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL. (kataszteri törvény) 1 A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú törvénye AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL (kataszteri törvény) Kelt: 1995. június

Részletesebben

Lakáshitel igényléséhez szükséges dokumentumok listája

Lakáshitel igényléséhez szükséges dokumentumok listája Lakáshitel igényléséhez szükséges dokumentumok listája Tisztelt Ügyfelünk! Az alábbi listán tájékoztató jelleggel mutatjuk be Önnek a lakáshitel igénylés befogadásához szükséges dokumentumok listáját.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40 400 800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes:

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Takarék Otthon Hitelhez (TOH), valamint Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitelhez (OTK) Hatályba lépés napja: 2016. március

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Hajdúhadház Város Önkormányzatának 2014.

Részletesebben

A Stiebel Eltron Kft. (2040 Budaörs, Gyár u. 2.)

A Stiebel Eltron Kft. (2040 Budaörs, Gyár u. 2.) A Stiebel Eltron Kft. (2040 Budaörs, Gyár u. 2.) 2.sz. Melléklet ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A jelen általános szerződési feltételek (továbbiakban ÁSZF) a Stiebel Eltron Kft mint szállító, illetve

Részletesebben

69/2013. (V. 21.) önkormányzati határozata. Sport és Rendezvénycsarnok adásvételi szerződésének módosítása

69/2013. (V. 21.) önkormányzati határozata. Sport és Rendezvénycsarnok adásvételi szerződésének módosítása 69/2013. (V. 21.) önkormányzati határozata Sport és Rendezvénycsarnok adásvételi szerződésének módosítása Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete az adásvételi szerződést az indítványban megjelölt

Részletesebben

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Váraszó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelete

Váraszó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelete 1 Váraszó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyon kezeléséről Váraszó Község Önkormányzat

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az árverés időpontja: 2015. november 18. 10.00 óra (regisztrációt követően)

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az árverés időpontja: 2015. november 18. 10.00 óra (regisztrációt követően) Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. sz. módosítással egységes szerkezet. Hatályba lépett: 2012. július 1. Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. A

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

Támogatási Szerződés

Támogatási Szerződés Azonosító szám: KÖZOP- KÖZOP-.. Támogatási Szerződés amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (a továbbiakban: Támogató) képviseletében

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

2. A Lízingbeadó pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) felügyeli.

2. A Lízingbeadó pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) felügyeli. Érvényes: 2011. január 1. napjától CIB LÍZING ZRT. LAKÁS ÉS NEM LAKÁSCÉLJÁRA SZOLGÁLÓ INGATLAN ZÁRT VÉGŰ ÉS NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET TARTALMAZÓ ÜZLETSZABÁLYZATA I. A

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-i nyílt üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-i nyílt üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 18-4/2014/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-i nyílt üléséről. Napirend:

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01.

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01. Az üzleti élet közös nyelve Az üzleti élet közös nyelve GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Üzleti

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatálybalépés dátuma: 2012. 03. 22. TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. AZ ENGEDÉLYEZETT BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető);

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető); YBL - SGYMMEN239XXX - Ingatlanjog Tantárgyfelelős: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tárgyelőadó: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tantárgyi leírás Oktatási cél: A kurzus célja a projektek előkészítéséhez és megvalósításához,

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jogszabály mai napon hatályos állapota (2010.05.01.) 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007.

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

VÁLLALATI INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

VÁLLALATI INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI VÁLLALATI INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos: 2016. február 1. Alkalmazandó a 2014. március 15. után kötött vállalati ingatlan pénzügyi lízingszerződésekre TARTALOM

Részletesebben

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett:

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: 2016 MÁJ 2 L Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat Kövér László úr, az Országgy űlés

Részletesebben