2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám

Átírás

1 2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám 7/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzembiztonsági ellenőrzéséről /2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról /2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. képviseleti szabályzatáról /2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. szerződéskötési szabályzatáról szóló 8/2006. (II. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 5. sz. módosításáról... 46

2 7/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzembiztonsági ellenőrzéséről 1.0 A SZABÁLYOZÁS CÉLJA 1.1 Az üzembiztonsági ellenőrzések célja a biztonsági feladatok hatékony végrehajtásának elősegítése, az utasításszerű munkavégzés ellenőrzése, és biztosítása, a felmerült hibák, hiányosságok alapján, illetve azok megelőzése érdekében a szükséges vezetői döntések megalapozása, meghozatala és a döntések hatásának felülvizsgálata. A biztonsági ellenőrzés segítse elő: a bizonylati fegyelem betartását-biztonság fokozását; technológiai fegyelem betartását; védelmi feladatok ellátását; hatékonyság növelését; eszközök kihasználtságának növelését. A vezetői tevékenység végzése során alapvető követelmény a rendszeres és következetes ellenőrzés. A vezetőknek úgy kell megszervezniük a munkavégzést, hogy a napi irányító, szervező feladata keretében elegendő ideje maradjon az érdemi (előzetes és utólagos) ellenőrzésekre is. Az üzembiztonsági ellenőrzés követelményszerű végzésének előfeltétele a vezetői hatáskörök egyértelmű elhatárolása, az információk gyors áramlása, a vezetői szinteknek megfelelő munkamegosztás kialakítása, érvényesítése. Az egyes szinteken a vezetők ellenőrzési feladatainak szervesen kapcsolódniuk kell a vezetői tevékenység hatáskör felelősség rendszeréhez. Az üzembiztonsági ellenőrzések elvégezhetőek más ellenőrzési kötelezettségeknek teljesítése során is. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya kiterjed: Az üzembiztonsági ellenőrzések hatálya kiterjed a MÁV Cargo Zrt. valamennyi munkavállalójára, és szolgálati helyére. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a biztonsági és védelmi vezető felelős. 3.0 FOGALMAK 3.1 Üzembiztonsági ellenőrzés: Az üzembiztonsági feladatok és folyamatok rendszeres és eseti ellenőrzése, a meghozott vezetői döntések, a folyamatokat érintő külső hatások, és azok következményeinek felmérése, vizsgálata. Az üzembiztonsági ellenőrzések mértékét a tevékenység jellegével és kockázattartalmával összhangban kell kialakítani. 3.2 Üzembiztonsági ellenőrzés dokumentáció: A biztonsági ellenőrzések, visszacsatolását úgy kell kialakítani, hogy a tapasztalt hibák jelentésre kerüljenek az ellenőrzött folyamatért felelős vezetőnek, a hiba jellegéről és a tett intézkedésekről a felettes vezetőt is értesíteni kell. Az ÁFU főnökségnek rendelkezniük kell Felügyeleti könyvvel, Ellenőrzési naplóval a dokumentálások biztosítása érdekében. 4.0 SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 4.1 Az üzembiztonsági ellenőrzés főbb módszerei Aláírási, engedélyezési jog gyakorlása az intézkedések megtételéről a tartalmi helyességük ellenőrzésével Elemzés, értékelés eseti vagy rendszeres végzése a műszaki, gazdasági vagy egyéb adatok felhasználásával Beszámoltatás a feladat teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, amely lehet rendszeres naponta, mely során összefoglalják és megbeszélik a szükséges teendőket, és eseti halasztást nem tűrő esetben azonnal Munkafolyamatba épített ellenőrzés célja, a hiányosságok időbeni felismerése, keletkezésének megszüntetése, munkavállalók személyi felelősségének megállapítása. A munkafolyamatba épített ellenőrzést mindazon személyek kötelesek végezni, akik a dolgozók felügyeletével, irányításával vannak megbízva. Intézkedési kötelezettség a megállapított hiányosságok felszámolására. Amennyiben az ellenőrzést végző balesetveszélyes, vagy utasításellenes munkavégzést állapít meg, akkor a helyes eljárás megkövetelésével a baleset megelőzése érdekében azonnal közbe kell lépni és a munkafolyamat utasításszerű végzését késedelem nélkül meg kell követelni Helyszíni ellenőrzés végzése, melynek során a vezető meggyőződik a munkavégzés feltételrendszerének meglétéről, a munka szabályszerű végzéséről, a munkafegyelem helyzetéről, a munkafolyamati és a helyi vezetői ellenőrzésekről, amelyet dokumentálni kell Éjszakai ellenőrzés éjszaka (22:00-6:00 között) végzett helyszíni ellenőrzés. 4.2 Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei Az ellenőrzést végző jogosult Az ellenőrzött egység területére és helységeibe belépni, az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó üzleti titkot is tartalmazó iratokba és dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíttetni, eredeti dokumentumot átvételi elismervény ellenében átvenni, a MÁV Cargo Zrt. üzleti titok védelmi szabályzatáról szóló, hatályos utasításban foglaltak figyelembe vételével. 2

3 Eredeti dokumentumot amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési-, illetve munkajogi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság merül fel a vizsgálati anyaghoz csatolni Az ellenőrzött szerv vezetőjétől vagy/és bármely ügyintézőjétől írásban, vagy szóban információt, magyarázatot, választ kérni, hogy megalapozott véleményt alkosson a tevékenységet szabályosságáról, a rendszerek és kontrollok megfelelősségéről Az ellenőrzést végző köteles Az ellenőrzés megkezdéséről (amennyiben nem saját szervezetét ellenőrzi) az érintett szervezet vezetőjét tájékoztatni, a megbízólevelét bemutatni Az ellenőrzés témájának megfelelő ellenőrzési programot készíteni és azt végrehajtani Az ellenőrzéshez tartozó dokumentumokat megvizsgálni, tényeket feltárni Megállapításait (feladat, határidő, felelős pontok feltüntetésével) ellenőrzési naplóba történő bejegyzéssel vagy jelentés formájában A megállapításokhoz kapcsolódóan szükséges intézkedésekre javaslatot tenni Az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az érintett szervezet vezetőjével ismertetni A megállapításokkal kapcsolatosan tett intézkedéseket, igazolásokat értékelni Az eredeti dokumentumokat (büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve munkajogi eljárás kezdeményezése esetén másolatát) az ellenőrzés lezárását követően 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni Külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi szabályok alapján eljárni, a személyiségi jogok védelmét biztosítani, továbbá a tudomására jutott szolgálati és üzleti titkokat megőrizni a Társaság Üzleti titok védelmi szabályzatában foglaltak betartásával Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője és munkavállalói jogosultak Az ellenőrzést végző személy ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a megbízólevelének felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni Az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételt tenni, és az észrevételekre írásban választ kapni, valamint az általa tett nyilatkozatról, írásbeli magyarázatról másolatot kapni Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője és munkavállalói kötelesek Az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni, az ellenőrzést végző személyek számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani Az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni, a dokumentációkba betekintést biztosítani, kérés esetén késedelem nélkül az eredeti dokumentumokat másolat és átvételi elismervény ellenében az ellenőrnek átadni Az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a saját hatáskörében rendezendő feladatokra intézkedési tervet készíteni (a végrehajtásáért felelős és a végrehajtás határidejének feltüntetésével) az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani Az intézkedési tervben rögzített, határidős feladatok végrehajtásáról írásban tájékoztatást adni az ellenőrzést végző személy részére Üzembiztonsági ellenőrzések végrehajtása Biztonsági és védelmi vezető A Társaság üzembiztonsági ellenőrzési stratégiájának és szabályozásának elkészítése, az ellenőrzési tervek irányítása, koordinálása és ellenőrzése Rendszeresen karbantartja a Társaság üzembiztonsági ellenőrzéseket tartalmazó utasításait A biztonsági és védelmi koordinátor/szakelőadó bevonásával végzi az ellenőrzések összehangolását Az ellenőrzések gyakorisága: évente egy szemle, félévente egy szolgáltatási központ ellenőrzése Regionális igazgató A regionális igazgató az ellenőrzések során jelentést készít vagy beír a felügyeleti könyvben zöld színnel. Az ellenőrzéseken beszámoltat és utóellenőrzést is tarthat Ellenőrzi a regionális igazgatóság területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó törvényekben, jogszabályokban, szabványokban, illetve a kiadott Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak érvényesülését a munkavégzés során Illetékességi területén a munkabiztonsági szemlék alkalmával győződik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételekről Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: évente egy szemle Szolgáltatási központvezető A központvezető jelentést készít vagy beír az felügyeleti könyvbe zöld színnel Ellenőrzi a szolgáltatási központ területén nappali és éjszakai műszakban egyaránt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó 3

4 törvényekben, jogszabályokban, szabványokban, illetve a Társaság Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak érvényesülését a munkavégzés során A munkavállalók munkára képes állapotban történő foglalkoztatása, a munkára képes állapot rendszeres ellenőrzése a szolgáltatási központ területén Az illetékességi területén a munkabiztonsági szemlék alkalmával győződik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételekről Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: évente két szemle, három éven belül minden szolgálati helyen szemlét kell tartani, havonta két szolgálati hely ellenőrzése és kéthavonta egy éjszakai ellenőrzés Árufuvarozási főnök Az ÁFU főnök jelentést készít a központvezető felé, valamint beír a szolgálatátadási naplóba piros színnel Rendszeresen ellenőrzi nappali és éjszakai műszakban egyaránt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, az alkohol- és dohányzás ellenes intézkedések végrehajtását, a munkahelyek szociális ellátottságát, a munkahelyek rendjét és tisztaságát, az egyéni és kollektív védelmet biztosító eszközök használatát, a munkaeszközök karbantartottságát Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: hetente egy szolgálati hely ellenőrzése, havonta egy éjszakai ellenőrzés Művezető A művezető jelentést készít a központvezető felé, valamint beír a szolgálatátadási naplóba piros színnel Rendszeresen ellenőrzi nappali és éjszakai műszakban egyaránt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, az alkohol- és dohányzás ellenes intézkedések végrehajtását, a munkahelyek szociális ellátottságát, a munkahelyek rendjét és tisztaságát, az egyéni és kollektív védelmet biztosító eszközök használatát, a munkaeszközök karbantartottságát Az ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell a tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: hetente valamennyi szolgálati hely ellenőrzése, havonta egy/két éjszakai ellenőrzés Biztonsági és védelmi koordinátor/szakelőadó A biztonsági és védelmi koordinátor/szakelőadó az illetékességi területén ellenőrzi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek érvényesülését, az utasításszerű munkavégzést. Az ellenőrzések alkalmával jelentést készít, illetve a munkabiztonsági szemlékről jegyzőkönyvet vesz fel Az ellenőrzések alkalmával ellenőrzi a munkavédelmi, tűzvédelmi, a vagyonvédelmi és a környezetvédelmi előírások betartását is, melyeket a Társaság szabályzatai tartalmaznak Ellenőrzések gyakorisága: évente két szemle; félévente valamennyi ÁFU főnökség ellenőrzése; kéthavonta éjszakai ellenőrzés a felügyelete alá tartózó területen. 5.0 HIVATKOZÁSOK MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Környezetvédelmi Szabályzat MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Munkavédelmi Szabályzat MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Vagyonvédelmi Utasítás MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Baleset bejelentési és vizsgálati Utasítás MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Tűzvédelmi Szabályzat MÁV Cargo ZRt. mindenkor hatályos Üzleti titok védelmi szabályzat 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS 6.1 Az Üzembiztonsági ellenőrzési utasítás közzététele napján lép hatályba. 6.2 Az utasítás előírásainak értelmezése vonatkozásában szükségessé váló állásfoglalás kiadására a biztonsági és védelmi vezető jogosult. Dr. Átol László s. k. vezérigazgató 8/2008. (XII. 19.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. sz. törvény, a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.6.) BM. rendeletben foglaltak alapján a jelen Tűzvédelmi Szabályzatban kerül meghatározásra a MÁV Cargo Zrt. (továbbiakban: Társaság) tűzvédelemmel összefüggő feladatai, a tűzvédelem- 4

5 ben közreműködők jogai és kötelezettségei, a tűzvédelmi szervezet személyi, tárgyi és szervezeti feltételei. 1.0 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, FEL- ADATA Jelen szabályozás célja a Társaság tűzvédelemi tevékenységének szabályozása és az ehhez tartozó munkáltatói és munkavállalói feladatok, kötelességek és felelősségek meghatározása. A jelen szabályozás tartalmazza a társaság tűzvédelmi szervezetének működést, a társaság tűzvédelmi tevékenységének általános követelményrendszerét. 2.0 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2.1. Utasítás hatálya Területi hatálya kiterjed: a Társaság saját, vagy az általa bérelt területekre, helyiségekre, vagy területén a bérleti szerződés szerint történő munkavégzés helyére; a Társaságon kívüli szervezetekhez munkavégzésre történő kirendelés esetén megállapodás (szerződés) szerinti feltételekkel Személyi hatálya kiterjed: a Társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A Társaságnál kötelező szakmai gyakorlaton, képzésen résztvevő tanulóviszonyban lévőkre; az alkalmi, valamint az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakra, a megállapodás (szerződés) külön rendelkezése szerint. valamint a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: A Társaság Biztonsági és védelmi vezetője 3.0 FOGALMAK 3.1 Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. 3.2 Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. 3.3 Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. 3.4 Közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület. 3.5 Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. 3.6 Műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény. 3.7 Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség beleértve a nyitott fedett színeket, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 3.8 Robbanásveszélyes állapot: az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. 3.9 Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár Üzemeltető, fenntartó: az a szervet, amelynek feladata a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték üzemeltetése, kezelése, karbantartása, ellenőrzése Használónak kell tekinteni azt, aki a létesítményt, technológiát, gépet, berendezést rendeltetésszerűen, kizárólagosan használja, de az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás nem feladata Tűz (tűzeset): az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra. A tűz egy nem irányított, nem szabályozott, térben lezajló lánggal vagy izzással járó égési folyamat, amelynek so- 5

6 rán fényképződést és hőt okoz. A vasút területén, vasúti létesítményekben, járművekben, egyéb vasúti tulajdonban, vagy a vasút kezelésére bízott javakban keletkezett technológiától eltérő égés vagy égési folyamat, függetlenül attól, hogy a dologi kár bekövetkezésével, vagy a nélkül szüntették meg, vagy szűnt meg Tűzvizsgálat: a Társaság tűzvizsgáló bizottságának azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési, helyének, idejének, okának, valamint az ezért esetlegesen felelős személyének felderítésére irányul Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés Tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. 4.0 SZABÁLYZAT LEÍRÁSA. 4.1 A Társaság tűzvédelmi szervezetének felépítése Általános rendelkezések A Társaság tűzvédelmi tevékenységének irányítását a Társaság vezérigazgatója átruházott jogkörében a biztonsági és védelmi vezető látja el. A szakmai irányítás és felügyelet a biztonsági és védelmi vezető útján valósul meg (irányítási szint), a végrehajtás a szolgáltatási központok tűzvédelmi vezetői útján (végrehajtói szint) valósul meg. Társaság tűzvédelmi tevékenységét irányító vezetők. vezérigazgató, biztonsági és védelmi vezető, regionális igazgató, szolgáltatási központ vezető, szolgáltatási központ tűzvédelmi vezető A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárást, a Társaság részéről pedig fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után A Társaság szolgáltatási központjaiban Helyi Tűzvédelmi Szabályzatot, a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. (1) bekezdésben meghatározott esetekben Tűzriadó Tervet kell készíteni, a 16. számú melléklet alapján A szolgáltatási központok Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell részletesen leírni: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását. 4.2 A tűzvédelmi szabályok és előírások érvényesítésében közreműködők feladatai A Társaság tűzvédelmi szervezetének irányítása A Társaság tűzvédelmi tevékenységének felsőszintű központi irányítását a vezérigazgató látja el a biztonsági és védelmi vezető útján. Feladata: Létrehozza a Társaság tűzvédelmi munkaszervezetét és meghatározza az alapvető létszámnormákat; 6

7 Meghatározza a tűzvédelmi szervezet működési elveit, biztosítja a hatékony működés szervezeti, anyagi, műszaki, személyi, tárgyi feltételeit; Irányítja és ellenőrzi a Társaság tűzvédelmi tevékenységét; Meghatározza a tűzvédelmi oktatás, képzés, továbbképzés elveit, a tűzvédelmi szakvizsgáztatás rendjét; Kiadja a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát; Gyakorolja a biztonsági és védelmi vezetőn keresztül a jogszabályokban a gazdálkodó szervezet vezetőjére háruló tűzvédelmi ellenőrzéseket, és irányítja a tűzvédelmi munkaszervezetet; Gondoskodik a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről Biztonsági és védelmi vezető feladatai: A Társaság tűzvédelmi szervezetének szabályozási, irányítási, és ellenőrzési feladatait látja el vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint; Hatóságoknál tűzvédelmi kérdésekben képviseli vagy képviselteti a Társaság érdekeit; Szabályozza a Társaság területén a tűzvédelmi ellenőrzési tevékenységet; Folyamatos kapcsolatot tart a MÁV ZRt. Biztonsági Igazgatóság tűzvédelmi szervezetével; Felelős a Társaság tűzvédelmét irányító, tűzvédelmi szabályozási feladatok szakszerű, jogszabályoknak megfelelő előkészítéséért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért; Felelős a tűzvédelmi szervezet kialakításáért, a Társaság Tűzvédelmi Szabályzat elkészítéséért és szükség szerinti módosításáért valamint a jóváhagyásra történő előterjesztéséért; Felelős a Társaság munkavállalóinak a tűzvédelmi oktatásáért, végzi az oktatások szakmai irányítását, ellenőrzését; Szervezi, irányítja, ellenőrzi a tűzvédelmi szervezet tagjainak képzését, gondoskodik a tűzvédelmi szervezet tagjainak rendszeres továbbképzéséről; Közreműködik új létesítmények, továbbá a meglévő létesítmények átalakításakor alkalmazásra kerülő tűzveszélyes eszközök, gépek, berendezések terveinek elfogadásánál, valamint az alkalmazott technológiai eljárás megváltoztatásánál. A tűzvédelmi szervezet útján, érvényre juttatja a jogszabályokban, a kötelezően alkalmazandó szabványokban előirt tűzvédelmi követelményeket; Figyelemmel kíséri, vezeti, rendszeresen elemzi a Társaság tűzvédelmi helyzetét, az ellenőrzési tapasztalatokat, a tűzkár statisztikáját, szükség esetén szigorító tűzvédelmi intézkedést, állásfoglalást ad ki. Évente beszámolót készít, szükség esetén javaslatot tesz a tűzvédelem fejlesztésére; Végrehajtatja a Társaság területén elrendelt készültségi szolgálattal kapcsolatos feladatokat és ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a végrehajtást Regionális igazgató feladatai Irányítja és ellenőrzi a szolgáltatási központok tűzvédelmi tevékenységét Biztosítja a hatékony működés szervezeti, anyagi, műszaki, személyi,tárgyi feltételeit. Gondoskodik a jogszabályok, szabványok, rendeletek és egyéb utasítások tűzvédelmi követelményeivel kapcsolatos vészhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről Szolgáltatási központ vezető feladatai A szolgáltatási központ vezetője a területén a tűzvédelmi tevékenység szabályozását, irányítását, végrehajtását, ellenőrzését a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője közreműködése útján látja el. Feladata: Biztosítja a területén a jogszabályokban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, irányítja, ellenőrzi, és szükség szerint intézkedéseket kezdeményez a tűzvédelmi tevékenység végrehajtási szintjén; Kiadja a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatát; Biztosítja a tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások, szabványok szerinti működtetést, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatását; Biztosítja a munkavállalók tűzvédelmi oktatási feltételeit; Illetékességén belül alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása; A területén történt tűzesetek tűzvizsgálataiban való közreműködés, tűzbiztonságot érintő adatszolgáltatást biztonsági és védelmi vezető részére; Tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának biztosítása; Részt vesz a hatósági tűzvédelmi ellenőrzéseken, az ellenőrzések szempontjait a 7. számú melléklet tartalmazza; Biztosítja a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését a Társaság tűzvédelmi szervezetén keresztül; Területén keletkezett tüzesetekről, kárértékükre való tekintet nélkül még az eloltott, illetve önmagától megszűnt tüzesetekről is minden esetben jelenti a területileg illetékes önkormányzati hivatásos tűzoltóságnak, illetve a biztonság és védelmi vezető felé; A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrzi, ellenőrizteti a felügyelete alatt működő szolgálati helyek használatát, tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 7

8 4.2.5 Szolgáltatási központ tűzvédelmi vezető feladata: Gondoskodik arról, hogy a tűzvédelmi jogszabályokban, nemzeti szabványok és belső utasításokban meghatározott tűzvédelmi feladatok végrehajtásra kerüljenek, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatásra kerüljenek; Elkészíti a szolgáltatási központ Tűzvédelmi Szabályzatát, és a jogszabályokban előírt egyéb szabályozásokat, dokumentációkat; Rendszeresen ellenőrzi a szolgáltatási központ területén a vezetők tűzvédelmi irányító, vezetői tevékenységét, a tűzvédelmi fegyelem alakulását, a tűzvédelmi munka előfeltételeinek biztosítását; Nyilvántartja és értékeli a területén keletkezett tüzeseteket, intézkedéseket kezdeményez tüzesetek megelőzése, a tűzvédelmi helyzet javítása érdekében; Évente, valamint szükség szerint beszámol a felügyelete alá tartozó terület tűzvédelmi helyzetéről és a tett intézkedésekről a biztonság és védelmi vezető felé; A tűzvédelmi ellenőrzését követően értékeli az ellenőrzött terület tűzvédelmi munkáját, helyzetét, tevékenységét, a tűzvédelmi tevékenység tapasztalatait, a tűzkárok tanulságait és azok alapján tett intézkedéseket; Ellenőrzi a területén folyó tervezői és kivitelezői munkát, részt vesz az új létesítmények, rekonstrukciók, berendezések tervezési előkészítésében, üzembe helyezési hatósági bejárásokon; Ellátja mindazon tűzvédelmi feladatok végrehajtásának szervezését, melyek a különböző szintű jogszabályokból, magasabb vezetői intézkedésből a területére hárulnak; A felügyeleti szervek által kiadott szempontok, feladatok alapján tervezi és felügyeli a területén az éves tűzvédelmi munkát; Szervezi, vezeti, végzi a területén bekövetkezett tűzesetek vizsgálatát, dokumentálását az érintett üzemeltető, használó szervezet képviselőjének a bevonásával. A tűzvizsgálati jegyzőkönyvet jóváhagyásra felterjeszti biztonsági és védelmi vezetőnek; A közvetlen tűzveszély esetén azonnal intézkedni köteles annak elhárítására; Rendszeresen és kimutathatóan ellenőrzi, ellenőrizteti a felügyelete alatt működő üzem, szolgálati hely állagába tartozó vontató, vontatott és közúti járművek, valamint munkagépek tűzvédelmi állapotát, felszereltségét; Ellenőrzi, megrendeli és a végrehajtást, figyelemmel kíséri a villamos-, villámvédelmi és más tűzvédelmi berendezések, tűzoltó vízforrások, tűzoltó készülékek, kémények, vészlétrák, tűzoltó tömlők jogszabályban, utasításban előírt időszakos felülvizsgálatát, karbantartását. Gondoskodik a tűzvédelmi berendezések, készülékek, eszközök beszerzéséről, pótlásáról. A hiányosságok pótlására vonatkozó munkák, elvégzését ütemezteti; Javaslatot tesz a tűzvédelmi hiányosságok megszüntetéséhez szükséges költségvetési és beruházási, felújítási összegek a középtávú és az éves tervekbe bekerüljenek. Az éves tervekben tervezi a tűzvédelmi költségeket; A területén, illetve használatában lévő járműveken, bérleményekben stb., a keletkezett tüzesetekről még az eloltott, illetve önmagától megszűnt tüzesetekről is minden esetben jelentést tesz a területileg illetékes tűzoltóságnak, a biztonsági megbízottnak és felügyeleti szervének; Biztosítja az együttműködést a szolgáltatási központok területén a tűzvédelmi hatóságokkal, megyei, városi önkormányzati, önkéntes tűzoltóságokkal, területi szakszolgálati szervekkel, valamint más szervekkel; Képviseli a vasúti érdekeket a tűzvédelemmel összefüggő tárgyalásokon, bejárásokon, tűzvédelmi szemléken, tervtárgyalásokon; Közvetlen munkahelyi vezetők tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai A tűzvédelmet valamennyi munkahelyi vezető a maga területén mindennapos munkája szerves részeként kell hogy végezze; Köteles gondoskodni a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáért és érvényesülésének rendszeres ellenőrzéséért; Közvetlenül gyakorolja a jogszabályban a vezetőre háruló tűzvédelmi tevékenység irányítását; Köteles az irányítása alá tartozó területen a tűzvédelmi feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételt biztosítani, a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás, utasítás mindenkor végrehajtást nyerjen; Veszély esetén köteles a munkafolyamat leállításáról saját hatáskörben intézkedni; A tűzvédelmet érintő változást a szolgáltatási központ felé jelezni: új létesítmény üzemeltetésének megkezdését, átalakítását, a helyiség megszüntetését, a tűzvédelmi hatóság intézkedésének (ellenőrzés, stb.) idejét, a tűzoltó készülékek rendszeres ellenőrzési idejének lejártát, selejtezésének megtörténtét a tűzvédelmi vezetőnek jelenteni; Köteles gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépése előtt tűzvédelmi oktatásban részesüljön. A helyi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettsége alapján, biztosítja a régi dolgozók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, biztosítja az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt; Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, azt rendeltetésszerűen, tűz oltására használják, A munkát közvetlenül irányító vezető munkakezdéskor, befejezéskor, műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a helyi tűzvédelmi 8

9 szabályzatban előírt feladatok a követelményeknek megfelelnek-e; Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételeit. Felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért; Működési területén meghatározza az alkalmi tűzveszélyes munka végzésének feltételeit. Szükség esetén saját dolgozóiból felügyeleti szolgálatot biztosít; Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését; A közvetlen munkahelyi vezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, a dohányzóhely kijelöléséért; b) hogy a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó felszerelésekhez vezető út szabad legyen; c) az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra; d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propaganda anyagok elhelyezéséért; e) hogy a tűzvédelmi szabályzatok, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek; f) a tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások, dokumentációk meglétét Munkavállalók tűzvédelmi feladatai Minden munkavállaló köteles a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát, a szolgáltatási központ helyi Tűzvédelmi Szabályzatát ismerni, a munkavégzéséhez szükséges tűzvédelmi előírásokat megismerni és azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni; A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen megjelenni; Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni; Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani; A rendelkezésre bocsátott gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni; Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat; Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni; A munkahelyen a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni; A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi vizsgabizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani; A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a gépekről, berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani; Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez a 10. számú mellékletben foglalt formában írásbeli engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani; Tűzveszélyes tevékenység végzésekor a tiltó táblát és anyagot a munkahelyen elhelyezni és a veszélyeztetett övezet határán belül tartani; A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad); Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani; Minden dolgozó, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon vagy a helyben szokásos módon a területileg illetékes tűzoltó-parancsnokságot, valamint közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni; Esetleges tűz esetén valamennyi dolgozó köteles a tűzoltásban részt venni, és a következő teendőket ellátni; a) a tűzesetet jelezni, a tűzriadó tervben a riasztásra előírt feladatot végrehajtani; b) a helyszínre érkező tűzoltóság munkáját segíteni; c) a tűzoltást közvetlen részvételével és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani, a veszélybe került munkatársak mentését megkísérelni; d) a tűzoltás vezetőjének rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtani; e) amennyiben a tűzoltás nem lehetséges, az ajtók, ablakok, tűzgátló szerkezetek bezárásával késleltessék, illetve akadályozzák meg a tűz továbbterjedését; f) a tűzoltást követően a kötelesek részt venni az elhárításban Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás A Társaság területén minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy valamennyi munkavállaló a tevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet, tűz esetén végzendő feladatát munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, bővítse, kor- 9

10 szerűsítse és a meghatározott időn belül a részére előírt tűzvédelmi ismeretvizsgát vagy szakvizsgát letegye. A szakmai képzések, a rendszeres- és eseti, újfelvételes és áthelyezett dolgozók oktatása, a vizsgáztatások, illetve az ezekkel kapcsolatos eljárási kérdéseket a Társaság Képzési Utasítása tartalmazza. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza Tűzvédelmi szakképesítések Tűzvédelmi vezetők A Társaságnál tűzvédelmi feladatokat ellátó személyeknek középfokú, OKJ szerinti tűzvédelmi végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek A tűzvédelmi jogszabályban meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható, illetve szakvizsgával kell rendelkeznie a munkájukat irányító vezetőnek is. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek annak megszerzéséig az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. A tűzvédelmi szakvizsga képzésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza, a szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező tűzvédelmi szakvizsgát tenni. A szolgáltatási központokon a szakvizsgára kötelezettekről a 14. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni A munkavállalók tűzvédelmi oktatása A Társaság kezelésében lévő vagyontárgyak védelmének alapvető feltétele, hogy a dolgozók megismerjék a tűzoltás szabályait, azokat a gyakorlatban is alkalmazni, valamint az eszközöket használni tudják. Ennek érdekében fontos, hogy a munkavállalók a munkakörükből, a létesítmény használatából, tűzveszélyes anyagok tárolásából eredő tűzveszélyre és az azzal összefüggő megelőzési, mentési feladatokra folyamatos felkészítés keretében oktatásban részesüljenek. A Társaság minden dolgozóját a munkakörének megfelelő általános, differenciált vagy speciális tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, mely magában foglalja az elméleti és gyakorlati oktatást is Újfelvételes munkavállalók oktatása Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új dolgozó tűzvédelmi oktatásáról. Ennek keretében biztosítani kell mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást. Az oktatás megtartásáért az illetékes munkahelyi vezető felelős. Az újfelvételesek megfelelő ismereteiről visszakérdezéssel kell meggyőződni. a) Elméleti oktatás Az elméleti oktatásnak a következőkre kell kiterjedni: a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatára és a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatra, előírásainak megismertetésére; a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére; a tűz esetén követendő magatartásra, a tűzjelzéssel, riasztással, mentéssel, tűzoltással, kiürítéssel kapcsolatos feladatokra; a tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, kezelésére; a tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira; a dohányzási tilalom szabályának előírásaira; a tűzvédelmi szabály, illetve előírás megszegésének jogkövetkezményeire. Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a dolgozókat is, akik: tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak; az intézményen belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak; munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt; ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli; hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába. b) Gyakorlati oktatás Ennek keretében a dolgozót a következőkre kell kioktatni: a munkahelyen és közelében lévő anyagok, eszközök tűzveszélyességére; tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, azok megelőzését biztosító intézkedésekre; a tűzjelzés módjának lehetőségére, a riasztás jelére, tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezésének helyére, az eszközök kezelésének módjára; a kijárat, vészkijárat helyére, a menekülési út és a kiürítési lehetőség biztosítására; tűz esetén az ember- és anyag mentésére vonatkozó előírásokra; az elektromos berendezések használatából eredő tűzveszélyre, működésük szabályaira; a munkahelyen tartható éghető folyadék, gázpalack kijelölt helyére és tárolható mennyiségére Ismétlődő oktatás Valamennyi dolgozót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztályától függően ( A-C Tűzveszélyességi Osztály esetén évente 2 óra, D-E Tűzveszélyességi Osztály esetén évente 1 óra) ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni a következők szerint: 10

11 A vezetőket legalább évenként egyszer továbbképzésben kell részesíteni. Az adminisztratív és ellenőrzésre nem kötelezett dolgozókat évenként kötelező oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkahelyi vezetők a felelősök. Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tervet kell készíteni. Az oktatási terv összeállításáért a tűzvédelmi vezető felelős, melynek a tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza Az oktatás megtörténtének dokumentálása Valamennyi tűzvédelmi oktatás megtörténtét Tűzvédelmi Oktatási Naplóban kell dokumentálni. A Tűzvédelmi Oktatási Naplónak a 4. számú melléklet szerint a következő adatokat kell tartalmaznia: az oktatás helyét, időpontját; az oktatásra kötelezettek számát; az oktatáson megjelentek számát; az oktató nevét, beosztását; az oktatás jellegét (újrafelvételes, ismétlődő, rendkívüli oktatás); az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati); az oktatás okát (tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, berendezés beszerzése, tűzeset utáni, stb.); az oktatás tárgyát, tematikáját; az oktatásban részesültek nevét, aláírását; az oktató aláírását. A tűzvédelmi oktatást követően az oktatási naplóról másolatot kell készíteni, és azt a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetőnek kell megküldeni, az oktatási naplót az oktatást végző köteles megőrizni, irattározni. A Tűzvédelmi Oktatási Napló mintapéldányát, 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.4 Idegen kivitelezők, szolgáltatást végzők munkavégzésének tűzvédelmi szabályai A Társaság az általa bérelt területen bármilyen épületet, építményt, illetve a bérlemény területén bármilyen átalakítási, felújítási munkát csak a bérbeadó (ingatlangazdálkodás) előzetes írásbeli engedélyével végeztethet. A kivitelezők, szolgáltatást végzők valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában végezhetik a munkájukat. A munkavállalói saját vezetőjük irányításával önállóan csak zárt építési, szerelési területté nyilvánított, a Társaság által írásban átadott munkaterületen végezhetik tevékenységüket. Az építési, szerelési területté nyilvánítást a telephely vezetője, vagy az általa írásban megbízott személy határozza meg. Abban az esetben, ha a munkaterület nem választható le más területtől, akkor az idegen kivitelező munkavállalói saját vezetőjük irányítása mellett is csak a területileg illetékes munkahelyi vezető, vagy az általa kijelölt személy jelenléte és felelőssége mellett végezhetnek munkát. A kivitelező köteles a Társaságra vonatkozó előírásokat, a szerződésben meghatározottakat betartani. A szerződésben meg kell határozni: kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait; a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatában foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező munkavállalói részére. 4.5 Létesítmények, anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása A tűzvédelmi rendelkezés megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, épületet, létesítményt a szolgáltatási központ Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az osztályba sorolásnál az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapul vételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyag tűzveszélyességi jellemzőit, illetve a rendeltetésszerű tevékenységet kell figyelembe venni. a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes A b) tűz- és robbanásveszélyes B c) tűzveszélyes C d) mérsékelten tűzveszélyes D e) nem tűzveszélyes E A tűzveszélyességi osztályba sorolást helyiségenként és szabadterenkénti bontásban, a tényleges körülményeket figyelembe véve, a területileg illetékes munkahelyi vezető adatszolgáltatása alapján a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője készíti el. Új létesítmények, valamint a már meglévő létesítmények átalakítása után az osztályba sorolást módosítani kell. Az aktualizálásért a szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője a felelős. 4.6 Beruházás, felújítás, rekonstrukció során követendő eljárás Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése (az Ingatlangazdálkodással kötött szerződés alapján) a Társaság feladata Idegen kivitelező esetén. A tervezőtől és a kivitelezőtől tűzvédelmi nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során a tervező és kivitelező a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartotta-e. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette. 11

12 4.6.2 Saját kivitelezés esetén. A kivitelezés bonyolításával megbízott személy a tervezés megkezdése előtt köteles olyan részletezettséggel leírni az építmény rendeltetését, használatának sajátos körülményeit, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen: a) az építményben folyó tevékenység; b) a létesítmény személyzete, az állandó vagy ideiglenesen tartózkodó személyek száma; c) a tűzjelzés lehetősége; d) a tárolt, felhasznált, folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagok mennyisége, tűzvédelmi jellemzői. A felsoroltakon túl a tervező rendelkezésére kell bocsátani minden olyan adatot és információt, ami a tervezendő építmény tűzvédelmi értékelése során jelentőséggel bírhat. A tervdokumentáció átvételekor meg kell győződni arról, hogy az tűzvédelmi szempontból megfelel-e az előírásoknak. Ennek érdekében ellenőrizni kell: a) a tervezői nyilatkozatot, b) az építési engedélyeket, c) az egyeztetések során készített jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, d) az alkalmazási engedélyeket, e) szakértői véleményeket, f) tűzvédelmi műszaki leírások meglétét, g) a jogszabályi, szabványi hivatkozások helyességét, h) a műszaki megoldások szabályosságát. 4.7 Tűzeset vizsgálata A tűzvizsgálat célja. A tűzeset keletkezési körülményeinek a tűz keletkezési helyének, idejének és okának felderítése Tűzvizsgálat végrehajtása. A Társaság tulajdonát érintő rendkívüli eseményeket (tűzeseteket) a hatósági vizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy a vizsgálat eredményeként, a javasolt intézkedések megtételével a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. A tűzvizsgálat nem helyettesíti a hatósági vizsgálatot, az csak a Társaság szervezeteire kötelező érvényű. Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel értesíteni kell a rendőrséget, valamint gondoskodni kell a helyszín biztosításáról, míg a rendőrség át nem veszi a vizsgálatot. (Megállapodás esetén közös vizsgálat is tartható.) Tűzeset bejelentésére vonatkozóan a Rendkívüli események esetére meghatározottak a mérvadók. Szándékos gyújtogatás esetén, ha a bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, a rendőrségi feljelentést a károsultnak kell megtenni, az illetékességi szabályoknak megfelelően. A tűzesetek vizsgálatát a Társaság tűzvizsgáló bizottsága végzi. A részletes vizsgálatot mielőbb meg kell kezdeni, és azt a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A károsultnak szóban és írásban nyilatkoznia kell a keletkezett kár értékéről Tűzvizsgáló bizottság összetétele A tűzvizsgáló bizottság vezetőből, bizottsági tagokból, szakértőből áll, a bizottság összetételét, feladatát a bizottság vezetője határozza meg, feladatuk a Társaság területén keletkezett tüzesetek belső vizsgálata A tűzvizsgáló bizottság a tűzvizsgálat során jogosult: az érintett szolgálati helyekre belépni; a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat, bizonyítékokat írásbeli átvétel igazolás mellett- bevonni, valamint intézkedni annak megfelelő megőrzéséről; a károsultat utasítani a hatósági bizonyítvány, vagy igazolás beszerzésére; videó, magnó-, fényképfelvételt készíteni; azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatásra; az illetékes tűzoltósággal a kapcsolatot felvenni, illetve tájékoztatást kérni A tűzvizsgáló bizottság feladata: A tűzeset körülményeinek tisztázása érdekében vizsgálatot tartani (Szemle, tanúk meghallgatása, szakvélemény készítése, fényképfelvétel, helyszínrajz készítése, a tűzeset megelőzésével kapcsolatos szabályozások tanulmányozása, közös vélemény kialakítása a tűzeset okára, megelőzésre vonatkozóan. stb.); A tűzeset körülményeiről, megállapításokról, véleményes jelentést készíteni; A tűzvizsgálatról, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe fel kell venni a tűz idejére, helyére, körülményeire, keletkezési okára, megelőzésre az effektív tűzkár öszszegére és a felelősségre, vonatkozó megállapításokat. A tűzvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza A tűzvizsgáló bizottság vezetése Társaság belső vizsgálata esetén: a) Társaság biztonsági és védelmi vezetője, b) szolgáltatási központ tűzvédelmi vezetője. Több területet érintő tűzeset vizsgálatának a vezetőjét a Társaság biztonsági és védelmi vezetője jelöli ki. A tűzeset vizsgálati minősítését a vizsgálat vezetője a tűzeset során bekövetkezett személyi sérülés vagy haláleset, a keletkezett kár, illetve a tűzvizsgálati eljárás lefolytatását szükségessé tevő egyéb ok alapján határozza 12

13 meg és dönt a tűzeset vizsgálati módszeréről (központi-, helyi-, részletes-, egyszerűsített-, esemény vizsgálat) Tűz esetén a helyszíni vizsgálat egyéb szabályai Ha a tűzvizsgálatra jogosult személy nincs a helyszínen, akkor a területi vezető, vagy az általa megbízott személynek az alábbiak szerint kell eljárni: a) Feljegyzésben rögzíteni kell a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat 13. sorszámú melléklet szerint, b) Gondoskodni kell a bizonyítékok megőrzéséről, c) Intézkedni kell a tanuk felkutatására, adatok rögzítésére, d) Helyszínrajzot és szükség szerint fényképet kell készíteni, e) Intézkedni kell a terület változatlan megőrzésére Szemle A tűzeset keletkezési okának tisztázására helyszíni szemlét kell tartani. A szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni, az érdekeltekkel. A szemléhez szükséges technikai, tárgyi és személyi feltételeket az érintett szervezetnek kell biztosítania.(gépkocsi, mérőeszközök, tanúk, szakág képviselője, stb.) A szemle során a helyszínt előbb teljes egészében, öszszefüggésében, majd az ismert összkép alapján részekre, elemekre bontottan kell megszemlélni. A tárgyvizsgálat, nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy az egyes vizsgálatok a feltárt elváltozásokat lehetőleg ne semmisítsék meg, hanem azok a teljes bizonyításig rendelkezésre álljanak. Ha ez nem érhető el, akkor az egyes részvizsgálatokat olyan mértékben kell dokumentálni, hogy a vizsgálati részeredményeknek legyen bizonyító ereje. A bizonyításra szolgáló dolgokat, tárgyakat szükség esetén le kell foglalni, és a megtalálás helyének, módjának és állapotának megfelelő rögzítése után biztonságba kell helyezni, hogy a rajtuk keletkezett elváltozások megfelelő módon megőrizhetők legyenek a későbbi szakértői vizsgálat számára is. A tűzeset helyszínén észleltek rögzítése történhet írásban, rajzon, fényképen, videón. A szemle során a tanú(k), szakértő(k) bevonásával tisztázni kell a tűzeset keletkezésére, kialakulására vonatkozó tényeket, időjárási viszonyokat, stb. A helyszíni szemle befejezése után összegezni kell a szemle tapasztalatait, hogy azokat a tűzvizsgálati eljárásban megfelelően lehessen felhasználni Vizsgálat lezárása A vizsgálat befejezéseként a bizottságnak elemezni, illetve összegezni kell a tapasztaltakat és közös álláspontot kell kialakítania. A közös álláspontot tűzvizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni a biztonság és védelmi vezető részére. 4.8 Tűzkárstatisztika A szolgáltatási központokon a tűzvédelmi vezetőnek a bekövetkezett tűzeseményekről, a keletkezett tűzkárokról adatnyilvántartást naprakész állapotban kell vezetni. A vezetett adatokról félévente összesítést kell készíteni, melyet meg kell küldeni a biztonság és védelmi vezető részére. A nyilvántartást a 9. számú melléklet tartalmazza. 4.9 A tűzvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó szabályok Tűzjelző berendezés A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan helyiségben, építményben, épületben ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszik. A tűzjelző berendezések fajtáját, elhelyezését a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell feltüntetni. Új létesítmények, épületek, építmények tűzjelző berendezései létesítésére a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. A tűzjelző berendezések esetében a létesítményt, épületet, építményt üzemeltetőnek kell gondoskodni azok állandó üzemképes állapotáról, ellenőrzéséről, felügyeletéről, karbantartásáról. A tűzjelző berendezéseket csak a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személyek működtethetik. A tűzjelző berendezések kezelését végző személyek névsorát a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell feltüntetni Beépített tűzoltó berendezések A létesítményekben, épületekben, építményekben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Beruházás esetén a tervező köteles megvizsgálni és előírni a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettségét. Beépített tűzoltó berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén az üzemeltető köteles a bérlőt és az illetékes tűzoltó hatóságot értesíteni Tűzoltó készülékek A vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban a helyiségekben, szabad téren meghatározott követelményeket kielégítő és az ott keletkező tűz oltására alkalmas egy tűzoltó készüléket kell elhelyezni a következők szerint: a) az A és B tűzveszélyességi osztályban helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m 2 alapterület után; b) a C tűzveszélyességi osztályban minden megkezdett 200 m 2 alapterület után, de legalább szintenként; 13

14 c) a D tűzveszélyességi osztályban minden megkezdett 600 m 2 alapterület után, de legalább szintenként; d) az E tűzveszélyességi osztályban szükség szerint. A tűzoltó-készülékek számát és típusát új létesítmények esetén a tervező, meglévő létesítményben a változtatást a tűzvédelmi vezető határozza meg. A tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m talpmagasság akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön meghatározottak szerint szabad. A tűzoltó készülékeket, a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell megjelölni. A biztonsági jeleket minden esetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni. Járművek esetén a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járműveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tűzoltó-készülékkel köteles ellátni. A tűzoltó készüléket a járművön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. A fentieket alkalmazni kell a vállalati közúti személykocsikra, teherkocsikra, munkagépekre, valamint vasúti vontató és vontatott járművekre is. A közúti járműveken elhelyezett készülékek nagyságát, számát a használó köteles meghatározni a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban. A tűzoltó-készülékek beszerzéséről, tárolásáról a tűzvédelmi vezető köteles gondoskodni. A tűzoltó-készülékek megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért és meglétéért a leltárfelelős valamint a munkahelyi vezető felelős. Az elhelyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket a 9/2008. (II. 22.)ÖTM. rendelet, OTSZ I: rész I. fejezetének 1. sz. függelékében meghatározott időközönként, arra jogosult szakemberrel ellenőriztetni kell. A hordozható tűzoltó-készülékekről nyilvántartást kell vezetni., amelyet a 15. melléklet tartalmaz. A nyilvántartási naplóban fel kell tüntetni a következőket: a) a karbantartó nevét, b) az ellenőrzést végző nevét, c) a kézi tűzoltó-készülék elhelyezésének helyét, fajtáját, szabványszámát, d) az ellenőrzések időpontját, a végzett munka rövid leírását. A Társaságnál a tűzoltó-készülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, javítását, csak erre feljogosított, hatósági engedéllyel rendelkező személy, szervezet végezheti. Az ellenőrzés megtörténtéért a tűzvédelmi vezető a felelős. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása esetén gondoskodni kell azok cseréjéről. Az tűzoltó-készülékek állagban tartásáért, az új eszközök beszerzéséért a munkahelyi vezető a felelős Tűzoltó vízforrások Tűzoltás céljára a létesítményeknél a tűzterheléstől függően meghatározott oltóvíz-intenzitást kell biztosítani. Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően, lehetőleg az úttest mellé kell telepíteni. A tűzoltáshoz tűzvédelmi jogszabályban meghatározott oltóvíz mennyiséget kell biztosítani. A víz vételezési helyekről nyilvántartást kell vezetni, mely legalább tartalmazza: A vízkivételi hely egyértelmű azonosítását, Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás javítás időpontját. A falitűzcsap szekrényeket és tartozékait félévenként kell karbantartani, ellenőrizni, évente felülvizsgálni és egyes tartozékokat ötévenként nyomáspróbázni. Az oltóvíz biztosítása ha az más módon nem oldható meg önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 50 m 3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. Tűzoltó vízforrásként időszakos vízszerzési helyet nem lehet figyelembe venni. A víztároló kivételi helyét tűzoltó gépjárművel megközelíthetően kell kialakítani. A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. Az oltóvizet szolgáltató berendezések karbantartásáért, fagy elleni védelméért a karbantartó részleg vezetője (ingatlangazdálkodási szervezet), a berendezések, felszerelések meglétéért a leltárfelelős, megközelíthetőségéért a munkahelyi vezető a felelős. A tűzoltó vízforrásokat és a szerelvényeket a jogszabályban meghatározottak szerint legalább félévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. Az épület, építmény bővítése esetén az oltóvizet a használatba vétellel egyidejűleg biztosítani kell A használat általános tűzvédelmi előírásai A létesítmények, az épületek, az építmények, a helyiségek, a szabadterek, a veszélyességi övezetek és az anyagok használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat jogszabályok, szabványok, szabályzatok tartalmazzák. A Társaság a saját vagy bérelt területén a részletes tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat az adott területre készített helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell rögzíteni. Létesítményt, épületet, építményrészt (tűzszakaszt, helyiséget), csak a használati engedélyben rögzítetteknek, a megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. 14

15 A munkavégzés során bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben, szabad folytatni, amely megfelel a tevékenység jellegének megfelelő tűzvédelmi követelményeknek. Ha a használat során a tűzvédelmi helyzetre is kiható változás következik be, akkor egyéb megállapodás hiányában a létesítmény, épület, építmény, gép, berendezés üzemeltetője köteles azt jelezni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak és a Társaság biztonság és védelmi vezetőjének. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, gépről, berendezésről, az eszközről, készülékről és környezetükből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tartályok, berendezések, csővezetékek, gépek csatlakozási pontjainak, tömítéseinek a munkafolyamatba épített ellenőrzése, a csepegések, szivárgások megszüntetése. Tűz esetén a tűz továbbterjedését minden lehetséges módon meg kell akadályozni. A biztonsági és a tűzmegelőzési szabályok betartása, betartatása érdekében a helyiség, szükség szerint a létesítmény, épület, építmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen, a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. A munkaterület elhagyásakor követendő szabályokat a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározni. Állandó és alkalomszerű tűzvédelmi tevékenységet végezni csak a vonatkozó szabályok és engedélyek betartásával, valamint a megfelelő tűzoltó eszköz, készülék, berendezés biztosításával lehet. Közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a tűzjelző készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. Az A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukó szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukó berendezéssel kell ellátni. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően, lehetőleg az úttest mellé kell telepíteni. A tűzoltáshoz a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz mennyiséget kell biztosítani. A tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéséről, karbantartásáról jogszabályok, szabványok alapján intézkedni kell. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. Az oltóvizet szolgáltató berendezések karbantartásáért, fagy elleni védelméért, a berendezések, felszerelések meglétéért, azok ellenőrzéséért az ingatlangazdálkodási szervezet a felelős. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Villám elleni védelmet kell biztosítani az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány előírja. A villámvédelmi berendezést jogszabály szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. 5.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Szabályzattal el kell látni a Társaság valamennyi tűzvédelmi szabályozásra kötelezet vezetőt. A Társaság szolgáltatási központjai a jelen szabályzat figyelembe vételével, annak tartalmát nem megismételve helyi Tűzvédelmi Szabályzatot kötelesek készíteni és az érintettek részére kiadni. A Helyi Tűzvédelmi Szabályzat elválaszthatatlan részét képezi a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatának. Ezen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a MÁV Cargo Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata, mely a 29/2006. (V.) VIG. sz. vezérigazgatói utasításban jelent meg, hatályát veszti. 6.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, szabványok, utasítások 2. sz. melléklet: Helyiség használat általános szabályai 15

16 3. sz. melléklet: Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményei 4. sz. melléklet: Oktatási napló 5. sz. melléklet: Nyilatkozat az új felvételes, és más munkakörbe került munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról 6. sz. melléklet: Tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások, dokumentumok 7. sz. melléklet: Szempontok a tűzvédelmi ellenőrzéshez 8. sz. melléklet: Tűzveszélyességi osztályba sorolás 9. sz. melléklet: Tűzesetek nyilvántartása 10. sz. melléklet: Munkavégzési engedély alkalmi tűzveszélyes munkavégzéshez 11. sz. melléklet: Tűzvizsgálati jegyzőkönyv 12. sz. melléklet: Meghallgatási jegyzőkönyv 13. sz. melléklet: Tűzvizsgálati adatlap 14. sz. melléklet: Nyilvántartás tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezőkről 15. sz. melléklet: Tűzoltó készülék nyilvántartási napló 16. sz. melléklet: Tűzriadó terv 1. számú melléklet Dr. Átol László s. k. vezérigazgató A tűzvédelemmel kapcsolatos, jelenleg hatályos, jogszabályok, szabványok 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 12/2007. (IV.25.) ÖTM rendelet a tűzesetek vizsgálatáról. 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 6/2007. (III.13.) ÖTM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet Az erdők tűz elleni védelméről. 27/1996. (X.30) BM. rendelet a kémény- és seprőipari tevékenység gyakorlásáról. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről. (OTÉK) 31/2001.(XII.19.) BM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről évi LXIX. törvény a szabálysértésről. 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet egyes szabálysértésekről. 143/2004.(XII.22.)GKM r. Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 45/1997.(XII.29)KTM r. Építészeti műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről. Szabványok MSZ EN-2 Tüzek osztályozása. MSZ EN Hordozható tűzoltó készülékek. MSZ EN-1866 Szállítható tűzoltó készülékek. MSZ EN Gázpalackok színjelölése. MSZ 2364:1995 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére. 2. számú melléklet Helyiség használatra vonatkozó, speciális tűzvédelmi előírások Az egyes helyiségek használati szabályai csak példaszerűen kerülnek bemutatásra. Szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet, hogy a besorolásnál az intézmény sajátosságait figyelembe véve minden helyiséget be kell sorolni valamelyik tűzveszélyességi osztályba és meg kell határozni a használati szabályokat. Az alábbi példákban a leggyakrabban előforduló helyiségekre vonatkozóan kívánunk olyan példákat bemutatni, mely segítséget nyújt a tényleges szabályozáshoz, besoroláshoz. 1. A vonat átadása-átvétele során teendők: A tűzveszélyes anyagot szállító vonaton utazó kísérőket a vonat felvételekor, illetve az ilyen anyagot tartalmazó kocsik besorozásakor figyelmeztetni kell arra, hogy a vonaton ne dohányozzanak, továbbá nyílt lángot ne használjanak. A kocsik vonatba való helytelen besorozása (védőkocsi hiánya), vagy tűzveszély megállapítása esetén, jelenteni kell a forgalmi szolgálattevőnek és a megállapított hiányosságokat, a vonatok indulása előtt, meg kell szüntetni. Az állomásokon kijelölt közlekedési utakat, valamint a szabad mozgás céljára szolgáló, illetőleg kijelölt helyeket, állandóan szabadon kell tartani, hogy tűz, vagy egyéb káreset alkalmával az ott tartózkodó személyek a káreset helyéről zavartalanul eltávozhassanak. Az állomás megközelítésére kijelölt külső és belső utaknak alkalmasaknak kell lenni a tűzoltóság, valamint a mentők járművei számára a káreset színhelyének a megközelítésére. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A), tűz- és robbanásveszélyes (B) és tűzveszélyes (C) osztályba sorolt létesítményekben, ezen felül olyan helyeken, ahol a dohányzás tilos, a tilalmat a szabvány előírásainak meg- 16

17 felelő felirattal, feltűnő helyen, jól olvasható módon jelezni kell! Égő cigarettát, szivart, vagy egyéb égő dohányfélét, továbbá égő gyufát tilos olyan helyen eldobni, ahol ebből tűz keletkezhet. 2. Rakodóhelyek tűzvédelmi előírásai. A rakodó helyekre vonatkozó egyedi tűzvédelmi előírásokat a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell meghatározni. Tűzveszélyes, valamint robbanásveszélyes áruk rakodási területén, továbbá ilyen árukkal rakott kocsikon és azok közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni. A rakodóhelyeken kijelölt közlekedési utakat, valamint a szabad mozgás céljára szolgáló, illetőleg kijelölt helyeket, állandóan szabadon kell tartani. Tűzveszélyes bárcával ellátott, rakott kocsik esetén a vonatkozó utasításokat be kell tartani. Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó tartálykocsik dómfedelét, fenékszelepét, lefejtő szelepeket és váltókat zárt állapotban rögzíteni kell és zárral kell ellátni. A lefejtő-csövek záró sapkáit jól tömítve kell felcsavarni a csőcsatlakozásra. Műszaki hiba esetén a szükséges védelmi intézkedést azonnal meg kell tenni. A tűzveszélyes anyag szabadba jutását meg kell szüntetni. A árutovábbítás közben keletkezett tömítési hibákat azonnal meg kell szüntetni, ha pedig ez bármilyen ok miatt nem lehetséges, a kocsit ki kell sorozni. Tűzveszélyes bárcával ellátott kocsi közvetlen közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni, gyúlékony anyagot elhelyezni. Tűzveszélyes anyagot tartalmazó kocsik meghibásodása esetén azonnal értesíteni kell a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálatot. Meghibásodott tűzveszélyes folyadékkal rakott tartálykocsi átfejtését csak kiképzett és a feladatra kijelölt munkavállalók végezhetik. Átfejtést csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló végezhet. Tűzveszélyes áru be-, illetve kirakása alkalmával vasúti kocsinként legalább 1 db 6 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 3. Raktárak tűzbiztonsági előírásai. A helyiségben dohányozni, valamint nyílt lánggal, illetve erős felmelegedéssel járó tevékenységet végezni tilos, vagy csak engedéllyel végezhető. A helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. A raktározás során az anyagokat fajtánként elkülönítve lehet tárolni állványokon, polcokon vagy szekrényben. A raktározás, tárolás során az anyagok maximális tárolási mennyiségét és előírásokat a létesítmény tűzvédelmi szabályzatban meg kell határozni. Raktár céljára csak tűzbiztos födémű és falazatú épületet lehet igénybe venni. A még meglévő nem ilyen anyagból készült raktár fokozott tűzvédelmi előírások betartásával üzemeltethető. Ebben a raktárakban az éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani. Polcos raktározás esetén, csak nem éghető anyagú polcokat lehet alkalmazni. Munkaidő végén a raktározásért felelős munkavállaló köteles a tűzveszély elhárítása érdekében minden szükséges óvintézkedést megtenni, így: valamennyi villamos berendezést feszültség mentesíteni; az irodákban a tüzelést az előírásnak megfelelően megszüntetni; a raktár valamennyi nyílászáróját gondosan bezárni. A kulcsok találhatóságáról tájékoztató táblát kell az ajtóra elhelyezni. A raktárban szembetűnő helyen és valamennyi ajtón Nyílt Láng Használata és Dohányzás Tilos! szabványban előirt táblát vagy piktogramot kell elhelyezni. A tűzveszélyes árukat naptól és egyéb felmelegedéstől védett helyen kell tárolni, és a megfelelő szellőzést biztosítani kell. Az olyan anyagokat, amelyek vízzel érintkezés esetén gyúlékony, vagy égést tápláló gázokat fejlesztenek nedvesség behatása ellen védeni kell. Az ilyen anyagokat általában őrzött helyen, megfelelően rögzített, hibátlan ponyvával lefedve szabad tárolni, raktárba bevinni csak elkerülhetetlen esetben és hibátlan csomagolásban szabad. A raktár közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. A raktárban a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A raktárt állandóan tisztán, rendben kell tartani, az elhullott tűzveszélyes anyagot össze kell szedni és a kijelölt helyre, kell vinni. A raktárban kiömlött vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékot az előirt 1/4 m3 száraz homokos ládából lapáttal kivett homokkal fel kell itatni és azt a veszélyes hulladékok gyűjtésére, előirt helyre, kell eltávolítani. Raktárban a fűtést a tűzveszélyességi osztálynak megfelelően kell kialakítani, füstcsövet átvezetni rajta nem szabad. A raktárhoz tartozó iroda helyiségben ki kell függeszteni a tűz esetén értesítendőket. Hibás elektromos kapcsoló, kábel és szerelvény üzemeltetése tilos. Világítás céljára csak villamos berendezés használható. 17

18 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel végezhető. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. Nem éghető anyagok ömlesztve is tárolhatók. A tűzoltás céljára szolgáló eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. Raktárban a tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve szabvány előírásai szerint kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre akkor az nem tekinthető üzemképesnek A bérlő a vasút területén tűzveszélyes anyagokat csak a bérbe adó és a tűzvédelmi hatóság engedélye alapján tárolhat. Tűzveszélyes anyagok tárolására vonatkozó kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani, amelyben részletesen meg kell jelölni, hogy a bérlő milyen tűzveszélyes anyagokat, milyen mennyiségben és milyen csomagolásban kíván a bérelt területen tárolni. A kérelemhez csatolni kell a tűzvédelmi hatóság határozatát. A bérbeadó a tűzbiztonsági feltételeket a tűzvédelmi hatóság határozatában foglaltak figyelembe vételével a bérleti szerződésben rögzíti. A bérlők és munkavállalóik kötelesek a tűzvédelmi hatóság által a tűzvédelmi határozatban, továbbá a Társaság Tűzvédelmi Szabályzat által előírt, a tűz keletkezésének megelőzésére szolgáló óvintézkedéseket betartani. A bérlő, a vasúttól bérelt területről és a rajtalevő létesítményekből az éghető hulladékot köteles haladéktalanul eltávolítani, a hatóság által kijelölt helyre. A bérlő a vasúti vágánytól 10 méteren belül tűzveszélyes anyagot nem tárolhat. A bérbeadó és a bérlő tűzvédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződésben kell meghatározni. A bérelt helyiségekben levő tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról, pótlásáról a bérleti szerződésben kell rendelkezni. A tűzvédelmi hiányosságok megállapítása esetén a bérlőt írásban kell felhívni annak megszüntetésére. A raktár helyiség zárásakor a helyiséget utolsónak elhagyó személy köteles ellenőrizni, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz okozója lehet. 4. Munkásszállók. A munkásszállók tűzvédelmi szabályzatát az üzemeltetésért felelős szervezetnek kell kiadni. A munkásszálló hálóhelyiségeiben emeletes ágy nem alkalmazható. Tűzveszélyes folyadékot még olajkályha fűtés esetén is a szobában tárolni szigorúan tilos. Új munkásszálló kialakításánál, illetve más épület munkásszállóvá való alakítása során, a legnagyobb egyidejűségre vonatkozó épület kiürítést kell tervezni. A Tűzriadó Tervet évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A szállóhelyek külföldiek részéről történő igénybevétele esetén, német és angol nyelven is el kell helyezni a kiürítésre vonatkozó szabályokat. A munkásszálló védelmére megfelelő mennyiségű és típusú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, a jogszabályban előírtak szerint. 5. Javítóműhelyek tűzvédelmi előírásai. A műhelyek bejáratán jól láthatóan fel kell tüntetni az adott helység tűzveszélyességi osztályba sorolását. A kéziszerszám javító műhelyekben csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a pályafenntartási munkafolyamatokhoz szükséges eszközök javítására, használatra alkalmassá tételére irányulnak. Az olyan javító műhelyekben, ahol egyidejűleg fém-, és asztalosipari tevékenységet is folytatnak, gépeket telepíteni egymástól csak olyan távolságra szabad, hogy a fémipari tevékenység során keletkező szikra tüzet ne okozhasson. Amennyiben ez nem megoldható az egyes munkaterületek térelválasztásáról gondoskodni kell. Műhelyben hegesztést végezni csak erre a célra kijelölt, biztonságosan leválasztott szilárd, tűzbiztos burkolattal rendelkező területen, a hegesztési technológia biztonsági előírásainak a betartásával szabad. A tűzesetek megelőzésére a hegesztő munkapad mellett gyúlékony, tűzveszélyes anyagot tárolni tilos. Kovácstűzhellyel rendelkező műhelyben csak annyi koksz és a kovácstűz begyújtásához szükséges anyag tárolható, amennyi a begyújtáshoz és az adott munkafolyamat elvégzéséhez szükséges. A munkafolyamat befejeztével a kovácstüzet, a kovácsolást végző szakember köteles vízpermettel eloltani. Izzó, parázsló anyaggal rendelkező kovács tűzhelyet magára hagyni tilos. A műhelyekben jól látható helyen fel kell tüntetni a tűzvédelemért felelős személy nevét, a helyi tűzvédelmi szabályzat, műhelyre vonatkozó előírásait, teendőket tűz esetére, valamint a tűzoltóság telefonszámát. A műhelyeket a tűzveszélyességi osztályba sorolásuknak megfelelő, a várható tűzterhelésük mértékétől, alapterületüktől függően el kell látni megfelelő számú tűzoltó készülékkel. Amennyiben nem áll rendelkezésre tűzvíz hálózat, ott gondoskodni kell arról, hogy a műhely környezetében megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre oltóvíz és az oltáshoz felszerelés. Azokban a műhelyekben, ahol olaj, kenőzsír szenynyeződés előfordulhat 0,25 m 3 -es lapáttal ellátott faládában az esetleges tűzesetek megelőzésére homokot kell tárolni. A műhelyben munkát csak tűzvédelmi oktatásban részesítetett és az oda beosztott munkavállalók végezhetnek. 18

19 6. Kismunkagép tárolók tűzvédelmi előírásai. A kismunkagép tárolók bejáratán jól láthatóan fel kell tüntetni az adott helyiség tűzveszélyességi osztályba sorolását. Kismunkagépeket csak üres üzemanyag tartállyal szabad a tároló helyiségbe tárolás, állag megóvás céljából beszállítani. A gépeket úgy kell elhelyezni, hogy kenőolaj, hidraulikai olaj folyása ne fordulhasson elő. A kismunkagép tároló helyiség céljára pincét, alagsori és nem szellőztethető helyiséget felhasználni tilos. Tilos a kismunkagépekkel együtt üzem és kenőanyagot, valamint más egyéb tűz és robbanásveszélyes anyagot (pl. festékek, hígítók stb.) tárolni. 7. Üzem és kenőanyag tárolók tűzvédelmi előírásai. Üzem- és kenőanyagot tárolni csak jól átszellőztethető helyiségben vagy olyan területen lehet, ahol biztosítható, hogy illetéktelen személyek a tárolt üzemanyaghoz ne férhessenek hozzá, ill. a tároló közelében ne legyen olyan objektum vagy eszköz, amelynek a működése veszélyforrást jelenthet. Üzemanyag tároló helyiségben vagy kültéri tárolónál a Dohányzás és nyílt láng használata tilos táblát jól látható helye kell elhelyezni. Üzemanyagot és kenőanyagot csak jól záró fémhordóban vagy kannában szabad tárolni. A munkagépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag mennyiségek átfejtése csak olyan eszközzel végezhető, amely biztosítja, hogy az átfejtés során elfolyás ne fordulhasson elő. Üzemanyag csak olyan szilárd burkolattal ellátott helyen tárolható, ahol biztosított az elszivárgó üzemanyag talajba kerülésének megakadályozása. Tárolásnál vagy átfejtésnél kifolyt üzemanyagot homokkal azonnal fel kell itatni. Erre a célra a tároló nagyságától függő mennyiségben 0,25 m 3 -es ládában homokot és lapátot kell biztosítani. A tárolókban a várható tűzterhelés és a terület nagyságának megfelelő mennyiségű tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Üzemanyag tárolóban más egyéb tűzveszélyes anyag nem tárolható. Az üzem- és kenőanyag tároló kulcsát a szolgálati hely kulcsszekrényében kell elhelyezni úgy, hogy tűz esetén hozzá lehessen jutni. 8. Tűzgyújtás szabadban végzett munkáknál. Tüzet rakni, szabadban csak a Hivatásos Önkormányzati tűzoltóság írásos engedélyével szabad. 9. Raktározásra használt kocsik A kocsiban dohányozni és nyílt lángot használni tilos. Ezt szabványos táblával jelezni kell. Telepített állomáson a munkahelyi vezetőnek intézkedni kell a tűzjelzés módjára, és ezt a kocsiban jól látható helyen ki kell függeszteni. Eltávozáskor a kocsi kulcsát úgy kell elhelyezni, hogy tűz esetén könnyen hozzáférhető legyen. Tűzveszélyes folyadékot kocsiban tárolni tilos. Raktárkocsiban munkaruha nem helyezhető el. A kocsiban a közlekedő utakat, a tűzoltó készüléket eltorlaszolni tilos. Kocsiban savat, lúgot tárolni tilos. Nem éghető anyagú raktárban (kocsiban) a C-E tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenkénti csoportosításban, együtt is tárolhatók, kivéve az öngyulladásra hajlamos anyagokat, vagy amelyeknek egymásra való vegyi hatása tüzet okozhat. Raktárban az éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 m tűztávolságot kell biztosítani. A járműveken a hegesztéshez szükséges éghető gázból és oxigénből 1-1 palackot szabad elhelyezni. A feldőlés ellen, valamint bármilyen mechanikai hatás elleni védettséget biztosítani kell. Festékanyagot raktárkocsiban csak 5 mm-es acéllemezből készült szekrényben szabad tárolni. Festék és hígító maximálisan tárolható mennyiség összesen 20 kg lehet. Festékanyagot csak gyári csomagolásban lehet tárolni. Raktárkocsiban tüzelő- és fűtőberendezést használni tilos. Raktár, illetve raktárral kombinált műhelykocsiban tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos. Ilyen munkát csak a kocsi légterén kívül, attól legalább 8 m távolságra szabad végezni, a közvetlen munkahelyi vezető által jóváhagyott írásbeli engedélye alapján. Raktárkocsi bejárata mellett, kívülről 1 db 6 kg-os tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 10. Képzési Központok helyiségeinek tűzvédelmi előírásai. Az osztályteremben és a hozzá kapcsolódó helyiségekben a dohányzás tilos. Az osztályteremben minden esetben csak a tananyag követelményeinek megfelelően szabad gyertyát, fáklyát, pirotechnikai anyagokat használni. Tűzveszélyes tevékenység végzését írásban engedélyeztetni kell. Az oktatás időtartama alatt a közlekedés és az esetleges kiürítés útvonalát szabadon kell hagyni. Az oktatás befejezése után az osztálytermet tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálni. A létesítményben a vonatkozó jogszabály szerinti mennyiségű és típusú tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A villamos berendezések, hősugárzó, főzőlap, kávé- 19

20 főző használatára vonatkozó tűzvédelmi előírásokat be kell tartani, azokat csak kijelölt helyen, nem éghető alátéten szabad használni. A tűzoltó készülékeket eltorlaszolni, közlekedési utakat tárolásra igénybe venni, leszűkíteni még ideiglenesen sem szabad. Villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok üzemszerű vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése esetleg ívhúzása tüzet ne okozzon. A helyiség zárásakor a helyiséget utolsónak elhagyó személy köteles: =az elektromos készülékeket áramtalanítani, =a tűzjelzés biztosításának meglétét ellenőrizni, =a tűzoltó készülékek meglétét ellenőrizni, =a dohányzás szabályait megtartani, =ellenőrizni, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz okozója lehet. Tanműhelyekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell meghatározni. 11. Irodák, árupénztárak tűzvédelmi előírásai A helyiségben a dohányzás a vonatkozó jogszabály alapján csak a kijelölt helyen lehet. A kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű részére az asztalokon nem éghető anyagú hamutartókat kell elhelyezni. A hamutartó tartalmát szemétkosárba üríteni tilos. A helyiségben alkalomszerű tűzveszélyes, valamint erős felmelegedéssel, illetve nyílt lánggal járó tevékenységet (hegesztés, lángvágás stb.) végezni csak az erre a célra kiadott írásos engedély birtokában szabad. A helyiségben tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat tárolni és felhasználni tilos. A helyiségben a közlekedési utakat, a nyílászáró szerkezeteket, a villamos kapcsolókat és a kézi tűzoltó készülékeket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A munkavégzés során keletkező hulladékot az erre a célra rendszeresített papírkosárban, edényben kell gyűjteni. A hulladékgyűjtő tartalmát szükség szerint, de legalább a munkaidő végén arra alkalmas helyen ki kell üríteni. A munkavégzés befejezése után minden munkavállaló köteles a saját munkahelyén, íróasztalán, környezetében rendet hagyni. A helyiségben üzemelő villamos berendezések (rezsó, kávéfőző, hősugárzó, stb.) közelében éghető anyagot elhelyezni tilos. Ezek a berendezések csak nem éghető anyagú alátéten, felügyelet mellett használhatók. Ha a készülékekre már nincs szükség, áramtalanításukat el kell végezni. Az elektromos berendezéseket csak ellenőrző-lámpával felszerelt hosszabbítóval szabad üzemeltetni. A helyiségben hibás elektromos kapcsolók, kábelek, szerelvények, készülékek üzemeltetése tilos. Esetleges áramkimaradás esetén szükségvilágításra csak elektromos berendezés vagy zseblámpa használható. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz előidézője lehet. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket meg kell szüntetni. Továbbá meg kell győződnie arról, hogy a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések szabadon vannak-e. A helyiség áramtalanítását el kell végeznie. 12. Számítógépközpont tűzvédelmi előírásai. A számítógépteremben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. A számítóközpontban dohányzásra alkalmas helyet kell kijelölni. A számítóközpontot raktározásra használni tilos, bármilyen anyagot az ott folytatott folyamatos munkavégzéshez szükséges anyagon és eszközön kívül tárolni és a közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A tűzoltó berendezéseket és készülékeket eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. A helyiségben tűzveszélyes anyag tárolása tilos. A helyiségben vízzel oltani tilos. A helyiségben olyan szellőztető berendezést kell üzemeltetni, hogy annak bekapcsolásakor, illetve üzemszerű használatakor az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A központban rendet kell tartani, munkavégzés után a szemetet, göngyöleget stb. el kell takarítani. A kábelek bevezetéseinek és átvezetéseinek tűzvédelmi tömítéseinek épségét állandóan biztosítani kell, sérülés, vagy megbontása esetén azonnal helyre kell állítani. A helyiségben tűzoltó készülékeket kell elhelyezni a gépterem bejáratánál, 1-1 db-ot a nagyobb kockázatú gépegységek közelében, a többit szükség szerint. A központ villamos berendezéseinek központi és szakaszleválasztó kapcsolója helyezkedik el. A helyiséget automata tűzjelző- és oltórendszerrel kell ellátni, melynek jelzése olyan helyre kell, hogy befusson, ahol éjjel-nappali szolgálat van! Az érzékelők jelzése esetén a helyiség. perc késleltetési idő után elárasztódik oltógázzal, melyet hang és fényjelzés előz meg. Az oltás beindulását követően a helyiséget azonnal el kell hagyni. Amennyiben a jelzés téves, vagy a helyiségben valaki bennrekedt, az ajtó mellet elhelyezett, ún. oltásblokkoló gombbal az oltási folyamat megállíthatóságát biztosítani kell. Ha az ott végzendő munka elkerülhetetlenül hő- és füstfejlődéssel jár, a munka megkezdése előtt a tűzjelzőés oltórendszert inaktív állapotba kell helyezni (működési leírását az oltóközpont mellett kell elhelyezni). Az ilyen jellegű tevékenységről azonban minden esetben értesítést kell adni a tűzjelző- és oltórendszer jelzéseit fogadó felügyeletes központnak 20