ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP / ) keretében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében"

Átírás

1 ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP / ) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II

2 Tartalom 1 Bevezető A FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt bemutatása Az Új Széchenyi Terv keretében a foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci integrációt és az alkalmazkodóképesség növelését célzó foglalkoztatás fejlesztési programok eredményességét növelő lehetőségek vizsgálata Helyzetfeltáró kutatás a tranzitfoglalkoztatás területén Helyzetfeltáró kutatás a foglalkoztatási megállapodások (paktum) területén Tranzitfoglalkoztatási módszertani fejlesztés A tranzitfoglalkoztatás meghatározása A tranzit és az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök A tranzitfoglalkoztatás határai Tranzitfoglalkoztatási modell bemutatása A modell kialakítása során követett elvek és megfontolások, javaslatok a szakmapolitika felé Foglalkoztatási megállapodások (paktum) módszertani fejlesztés Foglalkoztatási megállapodások (paktum) modell bemutatása Innovatív foglalkoztatásai kezdeményezések módszertani fejlesztése Módszertan alapvetései Az ötletmenedzsment lépései Az ötletmenedzsment folyamata Az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések finanszírozásának alapelvei Projektmegvalósítók támogatását segítő szakmai hálózat Szakmai tanácsadás, közvetlen ügyfélkapcsolat biztosítása Kísérő rendezvények A szakmai támogatás háttere Eredmények Záró összefoglaló

3 1 Bevezető A foglalkoztatási programok megvalósításának szakmai támogatására FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban című kiemelt projektet július 1-jével hívta életre az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. A TÁMOP / FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt célja a nemzeti és európai uniós foglalkoztatási stratégiákban kiemelt helyen szereplő nonprofit szektor, valamint a foglalkoztatási potenciál és a munkaerő foglalkoztathatóságát növelő szolgáltatási funkciójának fejlesztése. Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) és jogelődje hasonló törekvései és megvalósult programjai mind azt igazolták, hogy a foglalkoztatási projekteket megvalósító, kiemelten a foglalkoztatási célú non-profitszervezetek fokozott szakmai támogatása és megerősítése, valamint a helyi foglalkoztatási együttműködést, innovatív kezdeményezéseket és/vagy komplex (pl. tranzit jellegű) tevékenységeket megvalósító programok segítése a foglalkoztatási mutatókban is képes eredményeket hozni. Rendszerszinten azonban ezek az eredmények tovább javíthatóak, ha a szakmai támogatást értékelő-elemző tevékenység és visszacsatolás is kíséri. Jelen záró tanulmány célja, hogy a projektmegvalósulás végén visszajelzést adjon a kedvezményezett szervezetek támogató háttérrel kapcsolatos véleményéről, elégedettségéről, minőségi igényeinek való megfelelésről és a program sikerességéről. A tanulmány és a megelőző vizsgálat eredménye rámutat, hogy a célcsoport tevékenységét a kiemelt projekt által nyújtott szolgáltatások a kívánt mértékben segítették-e. Elemzi továbbá, hogy a kiemelt projekt milyen színvonalon teljesítette a szervezeteknek a támogató háttérrel kapcsolatos elvárásait. A vizsgálat tárgya, hogy a kiemelt projekt hogyan reagált a projektkörnyezet kihívásaira, illetve a kedvezményezettek igényeire. A tanulmány szerkezete végigvezeti az olvasót a projekt folyamatán. Első szakaszban általános képet adunk a projekt megvalósulásának hátteréről, a meghatározott projektcélról és a célok elérését szolgáló módszerekről. A második szakaszban a projekt koncepcióját ismertetjük, amely szerint a folyamat során olyan, a szakmapolitika számára hasznos és fejlesztéseket elősegítő tanulmányok készültek, amelyek lehetőséget biztosítanak az ágazat stratégiai céljainak kialakításában. A tanulmányok a három terület (tranzitfoglalkoztatás, foglalkoztatási megállapodások, innovatív foglalkoztatási kezdeményezések) bemutatását, helyzetfeltárását, fejlesztési 3

4 javaslatait foglalja magában, valamint bemutatja a jelenleg működő, vagy alkalmazni javasolt modellek részleteit, módszertani fejlesztési irányait. Ez a fejezet továbbá a projekt negyedik szakmai pillérjéről, a projektmegvalósítók szakmai támogatását segítő szakmai hálózat működéséről ad átfogó képet. Az utolsó fejezet tájékoztatást ad a projektben elért eredményekről, a program célcsoport által történő értékeléséről, valamint azokról a tapasztalatokról, amelyeket a három éves megvalósítás alatt a projektgazda szerzett a témában. 4

5 2 A FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt bemutatása A projekt konstrukció szintű célja a foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci integrációt és az alkalmazkodóképesség növelését célzó foglalkoztatás-fejlesztési programok eredményességének növelése, a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatása, a hálózatosodás elősegítése - a bevált modellek elterjesztése, rendszerszerű alkalmazása, intézményesítése, valamint a tapasztalatok átadása révén. Az EQUAL program, valamint az OFA ROP-hálózat keretében támogatott helyi foglalkoztatási kezdeményezések tapasztalatai bizonyították, hogy az innovatív és helyi kezdeményezések esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a projektek végrehajtásának folyamatos szakmai segítésére, valamint a folyamatok és az eredmények folyamatos szakmai értékelésére, feldolgozására. Emiatt a más programoknál alkalmazott, hagyományos végrehajtási rendszer elemeit kiegészítve szükség van sajátos szakmai segítségnyújtási feladatok ellátására is. A szoros szakmai nyomon követés és intenzív segítségnyújtás keretében végzett tevékenységek nélkül a kísérleti projektek végrehajtása célt téveszthet, illetve indokolatlan nehézségekbe ütközhet. A foglalkoztatás-fejlesztési programok eredményességének növelése érdekében a kiemelt projekt vállalta: a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatását, hálózatosodás elősegítését, tapasztalatok átadását, bevált modellek elterjesztését, rendszerszerű alkalmazását, intézményesítését. A kiemelt projekt egyik szakmai beavatkozási terepe és célja az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések eredményességének növelése, a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatása, a bevált modellek elterjesztése, valamint a tapasztalatok átadása volt. Az innovatív projektek hatékonyságának növelése, hosszútávú és fenntartható hasznosulása érdekében a kiemelt projekt közvetlenül a projektgazdáknak biztosított szakmai támogatást, elemezte és értékelte az innováció tartalmi elemeit, módszereit és rendszerszintű bevezetésének lehetőségét. 5

6 A kiemelt projekt további hangsúlyos szakmai területe és részcélja a tranzitfoglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek szakmai támogatása volt, a programok eredményességének növelése, a hálózatosodás elősegítése, a tapasztalatok átadása, a tranzitfoglalkoztatás szakmai modelljének megújítása, a fenntarthatóság kritériumainak azonosítása és leírása. A tranzitfoglalkoztatási programok eredményessége és mind szélesebb körű elterjesztése, valamint a most megvalósuló vagy tervezés alatt lévő tranzitfoglalkoztatási programok eredményes és hatékony megvalósítása érdekében a kiemelt projekt keretében került kidolgozásra a tranzitfoglalkoztatási modell módszertani fejlesztése, aktualizálása. A kiemelt projekt harmadik beavatkozási területe és célja a foglalkoztatási megállapodások által megvalósítandó programok eredményességének növelése, a foglalkoztatási megállapodásokban érintett szervezetek szakmai támogatása, valamint a tapasztalatok átadása volt. A fenti célok elérése érdekében a kiemelt projekt adott megbízást a foglalkoztatási megállapodások szakmai sztenderdjeinek, valamint a megállapodások fenntarthatóságára vonatkozó szakmai és szakpolitikai ajánlások kidolgozására. A FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt közvetlen célcsoportja az innovatív kísérleti foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek, a tranzitfoglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek, a foglalkoztatási megállapodás keretében együttműködő partnerségek tagszervezetei. A kiemelt projekt közvetett célcsoportja: a foglalkoztatási programok szakmai, intézményi környezete, a környezetben működő elsődleges és másodlagos munkaerő-piaci szereplők, vállalkozások, munkaadók, a támogatott projektgazdákhoz hasonló célok mentén dolgozó nonprofit szervezetek, a foglalkoztatáspolitika formálásának fontosabb szereplői. 6

7 A projekt szakmai céljait kísérő és annak megvalósulását segítő szolgáltatási tevékenységek közül a projektgenerálás során a potenciális pályázói kör felkeresése, körvonalazott projektjeik és szakmai tevékenységük megtervezése, együttműködő partnereik felkutatása és támogatása volt a cél. A projektek megvalósítása során a regionális munkatársak projektmentorálást végeztek, egyedi vagy csoportos szervezésben folyamatos szakmai tanácsadási tevékenységet folytattak, igény esetén szakterületi tanácsadókat biztosítottak a folyamatos ügyfélszolgálat mellett. A kiemelt projekt tevékenységével kapcsolatos igények pontosítására, a szolgáltatási kínálat meghatározására, a projektgazdák által igényelt szolgáltatási kosár tartalmának pontosítására szükségletfelmérés készült. A szükségletfelmérés eredményének függvényében állt össze a szakterületi tanácsadók köre, valamint a célcsoporti tudásbővítések tartalma, módszere, és programja. A hálózatépítést szolgálta, és a hálózati együttműködést generálta, valamint a tapasztalatátadás, disszemináció színtere volt a különböző szakmai rendezvények sorozata: a Nyitó Open Space konferencia, az összesen 3 alkalommal megrendezésre kerülő 1-1 napos Tematikus konferenciák, a 2 napos nemzetközi konferencia, a záró konferencia, valamint az összesen 26 alkalommal megtartott regionális szakmai műhelyek. A kiemelt projekt feladatai közé tartozott a fejlesztések eredményeinek visszacsatolása, a programok nyomon követése és folyamatos értékelése folyamatba épített értékelés eszközével, valamint egy fejlesztő munkafolyamatot követően szakpolitikai ajánlások, javaslatok megfogalmazása. Az ajánlások és javaslatok a következő tervezési és projekt-végrehajtási időszakra adnak iránymutatást a hatékonyabb megvalósítás érdekében. 7

8 3 Az Új Széchenyi Terv keretében a foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci integrációt és az alkalmazkodóképesség növelését célzó foglalkoztatásfejlesztési programok eredményességét növelő lehetőségek vizsgálata A munkaerő-piaci szereplők együttműködéseinek és szolgáltatásainak egységes színvonalú, sztenderden alapuló biztosítása mellett a foglalkoztatási helyzet javításához nélkülözhetetlen feltétel a változó célcsoporti szükségletekre hatékonyan reagáló, innovatív szakmai kezdeményezések, együttműködések és a szolgáltatásnyújtás újszerű módszereinek fejlesztése és elterjesztése. Az OFA NKft. ennek érdekében szakmai műhelyként új, innovatív munkaerő-piaci eszközöket és módszereket modellezett, szoros együttműködésben e terület szakértőivel, a társadalmi nyilvánosság és részvétel biztosításával. A fejlesztő munka alapját az adta, hogy az utóbbi két évtizedben a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetben lévő egyének munkaerő-piaci érvényesülésének és esélyegyenlőségének javítása érdekében számos munkaerő-piaci szolgáltató valósított meg innovatív módszer- és eszközfejlesztést, többek között hazai és uniós finanszírozású foglalkoztatási célú projektek keretei között. Az innovatív projektek hatékonyságának növelése, hosszútávú és fenntartható hasznosulása érdekében a kiemelt projekt közvetlenül a projektgazdáknak biztosított szakmai támogatást, elemezte és értékelte az innováció tartalmi elemeit, módszereit és rendszerszintű bevezetésének lehetőségét. A kiemelt projekt további hangsúlyos szakmai területei és részcéljai a tranzitfoglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek szakmai támogatása, a programok eredményességének növelése, a hálózatosodás elősegítése, a tapasztalatok átadása, a tranzitfoglalkoztatás szakmai modelljének megújítása, a fenntarthatóság kritériumainak azonosítása és leírása. A tranzitfoglalkoztatási programok eredményessége és mind szélesebb körű elterjesztése, valamint a most megvalósuló vagy tervezés alatt lévő tranzitfoglalkoztatási programok eredményes és hatékony megvalósítása érdekében a kiemelt projekt 8

9 keretében elkészült a tranzitfoglalkoztatási modell módszertani fejlesztése, aktualizálása. Ennek alapját egy megelőző kutatás biztosította, amely helyzetfeltáró, bemutató mivolta nagyban hozzásegítette a fejlesztői csoportot egy tapasztalati alapon működő modell kialakításához. A kiemelt projekt harmadik beavatkozási területe és célja a foglalkoztatási megállapodások által megvalósítandó programok eredményességének növelése, a foglalkoztatási megállapodásokban érintett szervezetek szakmai támogatása, valamint a tapasztalatok átadása. A fenti célok elérése érdekében a kiemelt projekt keretében megbízott szakmai közreműködők dolgozták ki a foglalkoztatási megállapodások szakmai sztenderdjeit, valamint a megállapodások fenntarthatóságára vonatkozó szakmai és szakpolitikai ajánlásokat. Az ehhez szükséges információt a foglalkoztatási megállapodásokat vizsgáló kvantitatív és kvalitatív kutatás biztosította. 9

10 4 Helyzetfeltáró kutatás a tranzitfoglalkoztatás területén A kutatás keretében kvalitatív és kvantitatív módszereket is használtak a szakértők 1. A kvalitatív kutatási szakaszban összesen 36 interjú készült. Az interjúalanyok között voltak többek között foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek vezetői, projektmunkatársai, felsőoktatásban dolgozó szakemberek, az államigazgatásban dolgozó szakemberek. A vizsgálat fókuszában a megvalósító szervezetekkel kapcsolatos jellemzők, valamint a program lebonyolításával kapcsolatos szakmai területek álltak. Az alábbiakban a szakértők által készített összefoglaló eredményekkel mutatjuk be a szakterület sajátosságait. Szervezetek jellemzői A foglalkoztatási, ezen belül is tranzit típusú programokat megvalósító szervezetek eltérő hagyományokkal rendelkeznek. A legtöbb, ma is talpon lévő szervezet hosszabb múltra tekint vissza, nem nagyon jellemzőek a csupán néhány éve működő szervezetek. Az interjúk tanulsága szerint a szervezetek eredetileg különböző célokra hozták létre, ezek közül is a legjellemzőbbek a felnőttképzéssel, illetve munkaerő-piaci tanácsadással foglalkozó szervezetek, de szép számmal található közöttük eredetileg kultúrával, ismeretterjesztéssel vagy kifejezetten szociális területekkel foglalkozó intézmény is. A kérdőíves felmérés adatai is a hosszabb múlt meglétét támasztják alá: a válaszadó szervezetek több mint fele előtt alakult (21 szervezet), 2010-et követően csupán egy szervezet jött létre. A szervezetek csupán kisebbik hányada (közel harmaduk) rendelkezik saját tulajdonú irodával. A megkérdezettek közel fele nyilatkozta azt, hogy a pályázati források mellett más, tartós bevételi forrással is rendelkeznek. Ezek jellemzően a következő források voltak: szakértői díjak, szolgáltatások, tréningek, államilag kiszervezett feladatok ellátása (szociális szolgáltatások). Már az előzőekből is kirajzolódik, hogy a programmegvalósítói kör gerincét a több mint egy évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szervezetek alkotják, akiknek azonban a hosszabb múlt ellenére sem sikerült feltétlenül stabil alapokat teremteniük. Ennek a legfőbb oka a finanszírozási mechanizmusban keresendő: nagy a projektkitettség, a projektekhez kötődő finanszírozási bizonytalanságok miatt magas a munkatársi fluktuáció, szűkös a 1 Tranzitfoglalkoztatás - Helyzetfeltáró kutatás a "FoglalkoztaTárs - Társ a Foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP / ) keretében - SORECO Research Kft. 10

11 szervezetek tartaléka. Mindezt figyelembe véve egy olyan finanszírozási környezet kialakítása lenne szükséges, ami a jelentős tapasztalatokkal rendelkező szervezetek mélyebb beágyazódását, illetve intézményesülését segíti elő. Ezzel kapcsolatban az alábbi javaslatok hangzottak el: hosszabb távú finanszírozás, bizonyos automatizmusokkal kiegészítve a projektmegvalósítói tapasztalat, előélet komolyabb súllyal essen latba a pályáztatás során a források felhasználásának nagyobb rugalmassága az Uniós források mellett jelenjenek meg költségvetési források is (kiszámítható jelleggel) a munkaerő-piaci komplex programok finanszírozásában. A foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek között számos ernyőszervezet működik. Ezekre azonban többé-kevésbé jellemző az is, hogy az érdekérvényesítés és szakmai érdekképviselet mellett, önálló pályázó szervezetként is fellépnek. Az ernyőszervezetek jelentős része még az OFA kísérleti programjai kapcsán szerveződött, ekkor jöttek létre a hálózatosodás első lépései, és az akkor intézményesült hagyományokat igyekeznek életben tartani. Ezek a szervezetek az utóbbi időben az érdekegyeztetésben, szakpolitikai programalkotásban nem igazán kapnak szerepet. Vagy ha szerepet is kaptak, nem érzik azt, hogy véleményüknek különösebb befolyása, hatása lenne a programtervezésre vagy a döntéshozatalra. A megvalósító civil szervezetek számára intézményes keretet és valódi befolyást kellene biztosítani a szakpolitikai döntéshozókkal való eszmecserére, illetve a pályázati tervezéssel kapcsolatos tapasztalatcserére. Minőségbiztosítás Joggal vetődik fel az a kérdés, hogy miként standardizálhatóak a megvalósító szervezetek tevékenységének minőségi kritériumai. A standardizálás ezen a területen (általában a kreatív vagy humán területen) azért is nehéz, mivel egy rendkívül összetett és változatos tevékenységi folyamatról van szó, melynek rendszerszinten nehezen ragadhatóak meg az elemei. Ráadásul minden standardizálási folyamat rugalmatlanabbá teszi a rendszert, illetve nehezebben kezeli az egyedit, egyszerit. Mindezzel együtt a tevékenységek valamilyen minőségbiztosítására szükség van, annál is inkább mert az elmúlt években is számos szervezetfejlesztési forrás jutott ezekhez a szervezetekhez. Itt a legfőbb gond az volt, hogy ezek nem épültek/nem épülhettek egymásra, nem 11

12 erősítették egymást. A minőségbiztosítás explicit (pályázatokban is megjelenő) elvárása azonban kétélű fegyver lehet: kívül tarthatja a "laikusokat", viszont meg is bélyegezhet ígéretes fiatal vagy éppen más okok miatt (pl.: politikai) nem kívánatos szervezeteket, miközben másokat helyzetbe hozhat. A minőségbiztosításnak abban az esetben van csak értelme, ha az valóban szakmai alapon történik, illetve a szakmai továbbfejlődést, a minőségi garanciát szolgálja. A szervezetek kapcsolatai A szervezetek működése szempontjából nagyon fontos a külső környezettel való kapcsolat. A kérdőíves felmérésből az derült ki, hogy a szervezetek az OFA-val és a helyi munkaügyi központtal/kirendeltséggel való kapcsolatukat ítélték meg a leginkább pozitívan. Figyelemreméltó azonban, hogy a kérdőíves kutatásban is visszaköszön az interjús kutatás tapasztalata, miszerint a települési önkormányzatokkal, illetve a Kereskedelmi és Iparkamarával nincs, vagy nem kifejezetten jó a szervezetek kapcsolata. Munkaügyi szervezet A munkaügyi szervezet főként szolgáltatás megrendelői oldalról játszhat jelentős szerepet a szervezetek életében. A munkaügyi szerveztek decentralizált szervezeti kultúrával rendelkező intézmények voltak. Ebből következően nagyon különböztek a tekintetben, hogy milyen programokat támogattak, milyen volt a kapcsolatuk a térség civil szervezeteivel. Voltak olyan szervezetek, melyek kifejezetten aktívak voltak innovatív, ezen belül is tranzit típusú foglalkoztatási programok finanszírozásában, ösztönzésében. Az utóbbi időben a munkaügyi központok elvesztették önállóságukat, teljes egészében a kormányhivatalokba integrálódtak, mozgásterük gyakorlatilag megszűnt. A szervezetek különböznek abból a szempontból is, hogy egyáltalán van-e valamilyen kapcsolatuk a munkaügyi ellátórendszerel. Több szervezet intenzív kapcsolata abból adódik, hogy a munkaügyi központ által megrendelt szolgáltatásokat végzi, pl.: álláskeresési tanácsadás, tréningek, átképzések. Más szervezetek azonban egyáltalán nem kapcsolódnak a munkaügyi szervezethez. Bár szolgáltatás megrendelőként néhány szervezet életében még mindig jelentős szerepet játszanak, többek kapcsolata gyakorlatilag megszűnt a munkaügyi szervezettel. 12

13 A programok tervezésekor nem kerülhető meg a munkaügyi szervezet szerepe, egyrészt, mint katalizátora a programoknak (munkaadók és munkavállalók összehozása), másrészt, mint finanszírozó. A munkaügyi kirendeltségeknek jelentős szerepük lehetne egy olyan korrekt, naprakész nyilvántartás kezelésében, amiben a célcsoporttagok által igénybe vett komplex fejlesztéseket lehet nyomon követni. Szociális ellátórendszer A szervezetek többsége a szociális ellátórendszer intézményeivel valamilyen módon kapcsolatban van. Ritka azonban az olyan városi szintű együttműködés, amikor a szociális rendszer, az önkormányzati intézmények, illetve a városban található civilek közösen tudnák megosztani a tapasztalataikat. Célszerű lenne, ha a nagyobb városokban a szociális, oktatási, egészségügyi, illetve igazgatási ágazat releváns szereplői, illetve a civil szervezetek konzultatív keretek között tudnának egyeztetni a lokálisan felmerülő problémákról és meg tudnák osztani egymással tapasztalataikat. Közreműködő szervezet A közreműködő szervezettel való kapcsolattartásban jelentős javulást érzékelnek a szervezetek, főleg a kétezres évek közepéhez képest, amikor a kifizetésekben hatalmas csúszások voltak. Érzik a KSZ-ek fejlődését is, ők is beletanultak a projektekbe. Itt kritikaként hangzott el, hogy csak elektronikus kapcsolattartás lehetséges, sem telefonon, sem személyesen gyakorlatilag nem tudnak élő, rugalmas kapcsolatot teremteni, ez sokszor megnehezíti a menedzselést. A közreműködő szervezeteknek át kellene gondolniuk a kapcsolattartási, ügyfélszolgáltatási rendszerüket, és a közvetlenebb kapcsolattartás irányába elmozdulni. Ez nagyban javítaná a rugalmasságot, illetve zökkenőmentesebbé tenné a projektek során felmerülő problémák kezelését, megoldását. Helyi önkormányzatok Nagyon kevés szervezet az, amelyiknek szorosabb kapcsolata lenne a helyi önkormányzattal, miközben a térségben foglalkoztatási szempontból is jelentős erőt képviselnek. Nem beszélve arról, hogy egyéb szociális, a társadalmi integrációban betöltött szerepük is jelentős. Gyanítható, hogy a helyi önkormányzatok sok esetben nem is ismerik a szervezetek működését. Mindenképpen javítani kellene a helyi önkormányzatok és a foglalkoztatási célú szervezetek kapcsolatán. 13

14 Roma Nemzetiségi Önkormányzatok Nagyon változó, hogy milyen a projektmegvalósító szervezetek kapcsolata a helyi roma nemzetiségi önkormányzatokkal. Többen kifogásolták, hogy a legutóbbi tranzitfoglalkoztatási konstrukcióban kötelező partnerként kellett bevonni őket, ami nem megfelelő kapcsolat esetén jelentősen nehezítette a megvalósítást. Eleve kifogásolták a szervezetek azt, hogy a pályázati kiírás kötelező partnereket nevez meg. Mivel ezen szervezetek rendkívül sokfélék, ezért érdemes kerülni bármilyen típusú szervezet kötelező bevonását a pályázati kiírások szintjén. Türr István Képző és Kutató Intézet Bár a tranzitfoglalkoztatási pályázatoknál egyelőre nem, más foglalkoztatási konstrukcióknál felvetődött, hogy a TKKI-t szintén kötelező partnerként kell bevonni. A TKKI működését a jelenlegi keretek között rendkívül nehézkesnek, bürokratikusnak, a megvalósítást jelentősen hátráltató tényezőnek értékelte a szervezetek többsége. A TKKI-val kapcsolatban egyelőre a szervezetek többségének rossz a tapasztalata (gyakorlatilag függetlenül attól, hogy melyik regionális TKKI-ról van szó), az egyes projektek kapcsán kötelező bevonásuk a tapasztalatok szerint hátráltatja a pályázatok megvalósítását, ezért kötelező bevonásuk a pályázati kiírásoknál kerülendő. Szélesebb közvélemény Fontos megemlíteni, hogy a szerveztek tevékenysége a közvélemény szélesebb körében gyakorlatilag ismeretlen. Sőt azt kell mondani, hogy a legtöbb esetben a döntéshozók sem ismerik a szervezeteket. Akik ismerik, ott viszont nem ritkák a negatív előítéletek. A segítő szakmákkal kapcsolatos általános közhangulat - sokszor politikailag motivált hangulatkeltés miatt is - nem mondható pozitívnak. Egy munkaerő-piaci versenyhelyzetben - egyéni és közösségi szinten is - kétségtelenül társadalmi konfliktusokat okozhatnak a "hátrányos helyzetűek" számára nyújtott előnyök. Éppen ezért jelentős szükség lenne a társadalom és ezen belül a döntéshozók, illetve véleményformálók érzékenyítésére, a szervezetek tevékenységének megismertetésére, végső soron a szerveztek aktívabb szerepvállalására a nyilvánosságban. 14

15 A programok lebonyolítása A projektkitettség miatt a szervezetek gyakorlatilag lavírozni kényszerülnek a pályázatok között. Van egy többé-kevésbé intézményesült módszertan, megvalósítási gyakorlat, amit jónak, hatékonynak tartanak és ezeket az elemeket kell az adott (gyakran változó feltételű) pályázati konstrukciókhoz igazítaniuk. Lényeges, hogy az egyéni felkészítés, differenciált felzárkóztatás miatt nagyobb rugalmasságot, szabadságot várnának el a pályázatokkal kapcsolatban. Szintén probléma, hogy a 'puha' elemeket nem képes a pályázati rendszer kezelni, kemény indikátorokra van szükség. Egyre inkább érzik a szervezetek, hogy a pályázati konstrukciók a foglalkoztatási - keményebb - indikátorok felé mozdulnak el, és ebben további, ilyen irányú elmozdulásra számítanak, miközben a komplex programok fejlesztő, pszicho-szociális elemeit elhagyják, vagy nagyon lecsökkentik a pályázatokban. Lényeges lenne a komplex programok 'puha' elemeinek megőrzése, hiszen éppen ezek azok a tevékenységek, melyek az ilyen programok hatékonyságát növelhetik, illetve valódi esélyt adhatnak a célcsoporttagoknak a munkaerőpiaci integrációra. Toborzás A célcsoport megtalálása, felkutatása az egyik legfőbb pontja a programoknak. A kutatás egyik tanulsága az, hogy erre a területre kisebb figyelem hárul, pedig igen problematikusnak érzik a szervezetek. A rekrutálás egyik fő módja a mai napig az informális csatornákra való hagyatkozás. A kérdőíves felmérés tanulsága szerint a szervezetek 91 százaléka személyes kapcsolatokat (is) felhasznál a toborzás kapcsán, utcai szociális munkát csak elenyésző hányaduk említett, miközben - bár kevés említés mellett - ezt tartják a leginkább eredményesnek. A kiválasztással kapcsolatban a szervezetek általában saját módszertant, teszteket alkalmaznak. Bár a célcsoport merítését a legtöbb szervezet megfelelőnek tartotta, a projektrésztvevők konkrét kiválasztásában már komoly módszertani aggályok vetődnek fel. Mindenképpen szükséges lenne a toborzási és kiválasztási technikák és tapasztalatok részletes áttekintése, módszertani ajánlások megfogalmazása. Az intézmények számára sokszor láthatatlanok a célcsoportok tagjai, sem a munkaügyi szervezetek, sem a szociális ellátórendszer nem kerül kapcsolatba velük. A civil szerveztek éppen azt a szerepet tölthetik be, hogy olyan embereket is "látnak" akik az állami ellátórendszer vagy a hivatalos intézményrendszer számára "láthatatlanok". A hosszabb ideje működő szervezetek jelentős információval, helyismerettel és 15

16 kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Ez is oka annak, hogy a toborzásnál a szervezetek jelentős mértékben hagyatkoznak az informális csatornákra (korábbi projektrésztvevők ajánlásai) a formális csatornák mellett. Ez azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy csupán egy körből kerülnek ki a projektrésztvevők. Célcsoport A kiválasztási problémák természetesen felvetik a kérdést, hogy mi a megfelelő célcsoportja a tranzitprogramoknak. Ráadásul a szervezetek ellentmondásos helyzetbe kerülnek: ha nagyon problémás eseteket választanak ki, azzal kockára teszik az indikátorok teljesítését, ha túl "könnyű" eseteket választanak, akkor nem azon személyeknél hasznosulnak a pályázati források és szolgáltatások, ahol erre, ebben a formában a legnagyobb szükség lenne. Az egész kiválasztási eljárás, illetve az összes foglalkoztatási program felveti a "lefölözés", illetve a megfelelő célzottság kérdését. A tranzitfoglalkoztatási - általában az integrációs programok - célcsoportját azonban nehéz 'objektív' kritériumok alapján meghatározni, mivel az egyes 'objektív' jellemzők nagyon különböző élethelyzeteket takarnak. A kutatás tapasztalata, hogy miközben a tranzitprogramok hagyományos célcsoportja (tartósan munkanélküli, szakképzetlen vagy nem piacképes szakmával rendelkezők, alapkompetenciáikban fejlesztésre szorulók, vagyis azok, akik saját erejükre támaszkodva helyzetükön nem tudnak változtatni) egyre nehezebben fejleszthetőek, ragadhatóak ki a jelenlegi állapotból, ezzel párhuzamosan olyan csoportok (pl.: a munkaerő-piacról hosszabb időre kieső érettségizettek) tranzitfoglalkoztatása is felmerül, melyeknél ez eddig nem igazán jött szóba. Meg kell vizsgálni azt, hogy 'fehérgalléros' szakmák és munkakörök esetében mennyiben alkalmazható a tranzitfoglalkoztatás modellje, milyen elemeket érdemes használni. Ezt nem csak a célcsoport jellegének változása indokolja, hanem a gazdasági szerkezetben történő általános változások, vagyis hogy egyre kevesebb a klasszikus értelemben vett 'kékgalléros' munkakör, illetve a globális munkamegosztás következtében ezek nem hazánkban jelennek meg. A munkakörök kapcsán az is kérdés, hogy mennyiben kell, vagy érdemes egy tartósan munkanélküli személyt azonnal szakmára oktatni, a projektekben rendelkezésre álló időtartam egyáltalán lehetővé teszi-e azt, hogy az elsődleges munkaerőpiacon használható szaktudást kapjanak a célcsoporttagok. Megfontolandó az alapkompetenciákat alaposan fejlesztő, javító, alapvetően betanított vagy segédmunkás munkakörökbe való integráció, mint reális célkitűzés. Teljesen hiányoznak azok a 16

17 vizsgálatok, illetve felmérések, melyek a komplex programokban résztvevő célcsoporttagokat hosszú távon követnék nyomon. Egyáltalán nem rendelkezünk azzal kapcsolatban szisztematikus módon gyűjtött információval, hogy a programokban felhasznált források mennyiben hasznosulnak. A komplex programok keretében elsajátított szakmákat mire 'árazza be' a munkaerőpiac, a célcsoporttagoknak mennyiben sikerül a szakmájukban elhelyezkedni vagy mennyire találnak helyet betanított vagy segédmunkásként. A jövőbeni programok esetében az ilyen típusú utánkövetésekre, egyáltalán a hatásvizsgálatokra megfelelő forrást kellene biztosítani. A meglévő célcsoportokkal kapcsolatos kérdés, hogy a romák mennyiben tekinthetőek egy sajátos, külön célcsoportnak. A romákkal kapcsolatos, a munkaerőpiacon hatványozottan tetten érhető előítéletek mennyiben igényelnek speciális beavatkozást, továbbá a toborzás és a mentorkapcsolat mennyiben igényel más eszközöket egy roma célcsoport esetében. Ezek mind-mind olyan kérdések, melyről az interjúalanyok körében nem voltak konszenzusos válaszok. Szintén újonnan felmerülő probléma a megváltozott munkaképességűek bevonása a tranzitprogramokba. Az egészségügy általános fejlődése következtében egyre több olyan ember jelenik meg a munkaerő-piacon, akik olyan betegségeket élnek túl, mint pl.: szívinfarktus, agyvérzés, melyek túlélésére korábban kevésbé volt esély. Munkaképességük megváltozik ugyan, de akár évig még hasznos szerepet tölthetnének be a munkaerőpiacon, ha foglalkozatásukra megfelelő modellek lennének kidolgozva. Végül Magyarországon még nem jelentős, de az európai országokban már jó ideje központi kérdés a bevándorlók integrálása a munkaerőpiacra. Hosszabb távon ennél a célcsoportnál is felvetődik a tranzitfoglalkoztatás kérdése. Mindezeket figyelembe véve megfontolandó a tranzitfoglalkoztatási programok célcsoport definíciójának 'puhítása': az objektív kritériumoktól érdemesebb elmozdulni a 'puhább' meghatározás irányába. Prevenció A tranzitokkal kapcsolatban gyakori kritika a programok költsége, ezért nem kerülhető meg a prevenció kérdése. Minél későbbi a beavatkozás, annál hosszabb ideig tart, annál komplexebb módszert igényel, annál több pénzbe kerül és annál kockázatosabb a siker lehetősége. Az egyik legfontosabb beavatkozási pont lehet a szakiskolai lemorzsolódás csökkentése. Kérdés, hogy a tranzitfoglalkoztatási tapasztalatokat miként lehet hasznosítani a szakiskolai lemorzsolódásban, munkakeresésében, illetve a 17

18 pedagógusképzésben. A közoktatásban és a pedagógusképzésben érdemes felhasználni a tranzitprogramok során felgyűlt megvalósítói tapasztalatokat. A jelenlegi EU-s költségvetési ciklusban amúgy is kiemelt hangsúlyt kap az iskolai lemorzsolódás csökkentése. Alternatív programok közötti konkurencia Problémaként vetődött fel, hogy a különböző konstrukciókban megvalósuló programok között sok esetben nincs összhang. Előfordul, hogy egyszerre sok programkiírás van, melyek egymásra torlódtak, sok területen 'célcsoporthiányt' okoznak. Ráadásul az egyes programok eltérő feltételeket nyújtottak az egyes célcsoporttagoknak, ezért a célcsoporttagok kvázi válogattak a programok között. A kiírónak mindenképpen el kell kerülnie az egyes, hasonló célcsoportokat célzó programok közötti megvalósítói átfedéseket, mert ezek jelentősen rontják a projektek hatékonyságát, illetve nehezítik a megvalósítást. Közmunka Szintén nehezíti a toborzást és a megvalósítást a kiterjedt közmunkaprogram. Egyrészt van egy kiszorító hatása, konkurenciaként lép fel más foglalkoztatási programokhoz képest. Másrészt a foglalkoztatási programok sokszor nem versenyképesek, nem fizetnek több pénzt a résztvevőknek. A közmunkaprogramoknál nem ritka, hogy nincs elvárás, egy kényelmesebb pozíciót termet a célcsoporttagoknak, a kevésbé motivált réteget még inkább 'bennragasztja'. A komplex programok mindenképpen előnyt kell, hogy élvezzenek a közfoglalkoztatással szemben. Ezt a véleményt politikai szinten is erősíteni kell. Programhalmozás Bár az utóbbi időben kezd kiépülni a nyilvántartási rendszer a célcsoporttagok nyomon követésére, ami üdvözlendő és nagyon hasznos is lehet, ha ennek szakmai felhasználása lesz. A jelenlegi szabályrendszerek között (két éves tiltás) azonban félő, hogy sok embert kiszorít a programokból. Többen is kifogásolták, hogy a tiltásokat körültekintőbben, átgondoltabban kellene megfogalmazni, mert sok esetben ez csak büntetés. Pedig a célcsoporttagokat az mozdítaná elő a leginkább, ha egymásra épülő, komplex beavatkozások lennének. Egy regisztrációs rendszer, melyben nyomon követhető, hogy az egyes célcsoporttagok milyen fejlesztéseken estek keresztül mindenképpen szükséges, a hatékonyabb megvalósítás és programtervezés érdekében. 18

19 Rugalmasság Bármilyen foglalkoztatási program egyik legjelentősebb kérdése, hogy miként lehet a megfelelő célcsoporttaghoz a megfelelő szolgáltatást hozzárendelni. Nehéz megmondani, hogy egy célcsoporttagnak mire van szüksége, főleg előre, a kiválasztás időszakában. Miközben szükség van a hosszú távúságra, mert a célcsoporttagok többségének egymásra épülő hosszú távú beavatkozásra van szüksége, az nem feltétlenül hatásos, ha a program bemeneti szakaszában már kötött pályára állítjuk a projektrésztvevőket, akár felzárkóztató szolgáltatásokról, akár képzésekről van szó. Több szervezet említette, hogy a kísérleti programok időszakában párhuzamosan több szakképzésre is volt lehetőség, a projekttagok akár több szakmát is kipróbálhattak, amíg rájöttek, nekik mi a leginkább megfelelő, sok esetben próbamunkát végezhettek. Ezt a rugalmasságot hiányolták a leginkább a mostani pályázati rendszerekből. A standardizálás sok területen nem igazán működik, mert az egyénre szabott beavatkozás a hatásos. Rugalmasság a lemorzsolódásban, illetve a szolgáltatásnyújtásban, mivel ez talán enyhítené a szervezetekre nehezedő azon nyomást, hogy "lefölözzenek", a könnyebb ellenállás irányába menjenek. A szervezetek nagyobb bizalmat várnának el a forrásfelhasználás területén is. Végeredményben a rugalmas forrásfelhasználás, megfelelő ellenőrzési mechanizmusok mellett feltehetően javítaná a hatékonyságot. Motiválás, projektben tartás Az egyik legnehezebb szakmai feladat a projektrésztvevők motiválása. A programok résztvevői olyan felgyülemlett hátrányokkal érkeznek, melyek leküzdése sok időt és komplex beavatkozást igényel. Iskolai, családi és munkaerő-piaci kudarcok sorozatáról van szó. Olyan emberekről, akik saját magukra támaszkodva nem képesek helyzetükön javítani. Kudarctűrő képességük rendkívül alacsony, az ő motiválásuk kulcsfontosságú a sikeres végrehajtás szempontjából. A motiválás viszont komoly szaktudást igényel a szervezetek részéről. Az interjúk tanulsága az volt, hogy ez a tapasztalat sok esetben hiányzik a szervezeteknél. Alapvetően azokkal a résztvevőkkel tudnak mit kezdeni, "dolgozni", akik maguk is akarják, maguk is törekednek arra, hogy megkapaszkodjanak. A motiválásra persze számos tréningtechnika létezik, ezeket a szervezetek gyakran "saját tapasztalat" alapján állítják össze, kevéssé jellemző a standardok átvétele. A program elhagyása - lemorzsolódás - nem feltétlenül negatív jelenség, mivel sok esetben éppen azt jelenti, hogy a célcsoporttag a nyílt munkaerő-piacon talált munkát. Több szervezet is beszámolt arról, hogy egyre gyakoribb jelenség, hogy a célcsoporttag 19

20 külföldre megy munkát vállalni. A lemorzsolódást mindenképpen rugalmasabban kellene kezelni a projekteknél, több kilépési, illetve belépési lehetőséget hagyni. A motiválás anyagi eszköze a képzési támogatás, illetve a munkabér. Bár a képzési támogatás rugalmasabb forma, arra is jó, hogy az esetleges hiányzásokat lehet kezelni, szankcionálni, nagy hátránya, hogy nem számít bele a nyugdíjjogosultságba. Ezzel kapcsolatban az a probléma, hogy a célcsoporttagok gyakran felismerik: a megvalósítónak is érdeke az ő projektben tartásuk, ebben az esetben a negatív motiválás már nem működik. A motivációval kapcsolatban ugyanaz az általános megjegyzésünk, mint a toborzás kapcsán: tapasztalatok összegyűjtése, módszertani segédlet kidolgozása szükséges. Felzárkóztatás, mentorálás A projektmegvalósítás toborzást, kiválasztást követő eszköze a felzárkóztató tréningek, foglalkozások megvalósítása. Komolyabb elemzést igényelne, hogy az egyes projektbe bevont célcsoportok eltérő kompetenciái milyen felzárkóztatást igényelnek. Szinte minden szervezet komolyabb kompetenciabeli problémákról számolt be. Hiányzik az olvasás, írás, számolás, digitális kompetenciák többsége. Szintén jelentős probléma a szociális, illetve kommunikációs kompetenciák nem megfelelő szintje. Képző szervezetek megtalálása, beszerzések Azon szervezetek esetében, akik nem maguk végzik a képzéseket vagy a képzések bizonyos részét (a szervezetek többsége ilyen), nem ritka, hogy jelentős nehézséget okoznak a beszerzések. Egyrészt sokszor nehéz megfelelő képző szervezetet találni, másrészt a beszerzési szabályok miatt néha kénytelenek olyan szervezetekkel is együtt dolgozni, akik szakmai tevékenységével nem igazán elégedettek. Pályaválasztás A programokban fontos lenne, hogy a projektrésztvevők megfelelő módon kapjanak pályaorientációs lehetőséget. Jelentsen ez több szakma megismerését, illetve próbamunkákat. Bár ezek plusz ráfordítást igényelnek, valószínűleg nem annyit, mint amekkora hozadéka lehet a hosszú távú megmaradás szempontjából. A kompetenciák fejlesztése talán az egyik legfontosabb hozadéka lehet a komplex programoknak. Ha egy szakmát nem is feltétlenül tud 'tisztességesen' elsajátítani, a kompetenciái jelentősen javulhatnak a program hatására, mely végeredményben hozzásegíthetik ahhoz, hogy megkapaszkodjon a munkaerőpiacon. Egy kudarcos iskolai életutat követően rendkívül fontos, hogy 20

21 megfelelő pályaorientációt követően történjen a képzés. A pályaorientáció - részben költség okok miatt - nagyrészt hiányzik a projektekből vagy legalábbis nem elégséges. A mentorállással kapcsolatban a hosszú távú intézményesülés szempontjából elengedhetetlen az iskolarendszerű képzés megszervezése, a szakmává válás. A másik fontos kérdés a szupervízió biztosítása a mentoroknak a projekt folyamán. Munkaadókkal való kapcsolat A munkaadókkal való kapcsolattartás legfontosabb alapja az érdekek mentén való együttműködés, hogy és mivel kell meggyőzni a munkáltatót, hogy legyen partner a projektmegvalósításban. Ebben leginkább a projekttel járó eszközbeszerzés, az "ingyen munkaerő", illetve a neki szükséges munkaerő biztosítása lehet célravezető. Többen felvették, hogy szükség lenne a munkaadók érzékenyítésére, illetve a munkajogi, foglalkoztatási szabályok szigorúbb betartatására is. Összességében azonban kijelenthető, hogy a szervezetek leginkább az informális, személyes kapcsolataikra hagyatkoznak a munkaadókkal való kapcsolattartásban. Ez a kapcsolattartás kevésbé professzionalizált, hiányoznak a szakemberek erről a területről. A munkaadók bevonásában mindenképpen szorosabb kapcsolat kiépítése szükséges a munkaadói szervezetekkel, illetve a kamarákkal. Szociális gazdaság Kérdés, hogy mit lehet kezdeni azokon a területeken, ahol gyakorlatilag nincs vagy csak nagyon korlátozott módon van jelen az elsődleges munkaerőpiac. Válhatnak-e maguk a szervezetek foglalkoztatóvá. Az interjúalanyok többsége szerint ez nincs kizárva, de azzal számolni kell, hogy ezek a tevékenységek nem lesznek önfenntartóak sem, nemhogy nyereségesek. A szociális gazdaság mindenképpen egy külön kutatási témát igényelne. Utánkövetés, eredményesség A projektekből nagyon hiányzik az utánkövetés lehetősége. Bár vannak hatásvizsgálatok közvetlenül a projektek lezárultát követően, a hosszú távú, több éves hatást nem látjuk. A szervezeteknek informális értesüléseik vannak arról, hogy mi történik a projekttagokkal. Hosszabb távú nyomon követésre és folyamatos hatásvizsgálatokra lenne szükség. Az is kérdés, hogy a tranzitfoglalkoztatásban résztvevők valóban szakmunkás helyeket tudnak-e betölteni a későbbiekben (ha 21

22 megmaradnak a munkaerő-piacon) vagy benne ragadnak a szakképzettséget nem igénylő, betanított, illetve segédmunkaerő pozícióban. Használható, elemezhető felmérések ez irányban sincsenek. A pályázati kiírások dokumentumelemzése A dokumentumelemzés tíz tranzitfoglalkoztatási program egy adott aspektusát, azok pályázati kiírásainak és útmutatóinak összehasonlítását szolgálta. A dokumentumelemzésben vizsgált programok: EQUAL Program, HEFOP /1, TÁMOP /1, TÁMOP /1, TÁMOP /1, TÁMOP /2, TÁMOP /2, TÁMOP /1, TÁMOP /1 és TÁMOP /1. Az elemzés a következő változókra terjedt ki: - a pályázat céljára vonatkozó tartalom; - a projektgazdákra, konzorciumi partnerekre vonatkozó tartalom; - a programok célcsoportjaira vonatkozó tartalom; - a monitoring mutatókra vonatkozó tartalom; - a programok tevékenységére vonatkozó tartalom; - a programok elszámolható költségeire vonatkozó tartalom; - a programok jogszabályi környezetére vonatkozó tartalom. A dokumentumelemzésben szereplő programok mindegyikének deklarált célja olyan alternatív munkaerő-piaci eszközök alkalmazása, melyek képzés és foglalkoztatás összekapcsolásával a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkavállalását és beilleszkedését célozzák meg, ehhez pedig kísérleti, újszerű, komplex megközelítéseket keres. A pályázati kiírások és útmutatók minden esetben tartalmaznak a pályázók körére vonatkozó előírásokat. Az előírások közti különbségeket egyrészt az eltérő pályázati konstrukciók, másrészt adminisztratív változások okozzák. Jelentős eltérés mutatkozik a programok között mind a felsorolt célcsoportok számának, mind a célcsoportok specifikációinak mélységében. Ennek egyik okát a programok közti tartalmi különbségekben érdemes keresni: a kiterjedt, komplex programok egymástól érdemben eltérő célcsoportokra is fókuszálhattak egy időben. Az eltérés másik oka azokban módszertani: a mindössze egy, tágan értelmezett és általánosságban meghatározott célcsoportra fókuszáló programok ugyanúgy megtalálhatóak a programok között, mint a nagyon specifikus, szűken vett, ugyanakkor több ilyen szűk csoportot meghatározó programok. 22

23 A programok kapcsán elvárásként megfogalmazott monitoring mutatók összehasonlítása tekintetében az látható, hogy három halmaz különül el a programok között. Az elsőt az EQUAL Program alkotja, melynek monitoring mutatói nem jelennek meg egyáltalán a későbbi programok mutatói között. A második halmazt a HEFOP /1 alkotja, amelynek leírásában mindössze egy mutató - minimum 6 hónapos továbbfoglalkoztatásban részt vett célcsoporttagok száma - jelenik meg. A harmadik halmazt a TÁMOP programok alkotják, melyek ugyanazon a vázon épülnek fel, és strukturális különbségek nincsenek a monitoring mutatók között. Az összehasonlításban szereplő 10 program pályázati kiírásában és útmutatóiban bemutatott elvárt tevékenységek igen sokrétűek, és nehezen összehasonlíthatóak. Ugyanakkor a tevékenységek listája az adott program belső logikájának tartalmi leírását adja. A programok közös eleme, hogy az előkészítés - képzés - foglalkoztatás - tanácsadás logikának valamennyi pályázati kiírás és útmutató megfelel. Ahogyan a tevékenységek terén, úgy az elszámolható költségek kapcsán sem alakult ki egységes gyakorlat a pályázati kiírásokban és útmutatókban. Négy eltérő megközelítés jelenik meg ezek kapcsán: egy tematikus, egy általános, egy jogcím-alapú, illetve egy a költségvetési sorokat követő megközelítés. A jogszabályi környezet összehasonlításakor látható, hogy a programok közötti különbségeket két jelentős tényező befolyásolja. Az egyik az összehasonlítás időbeli spektruma: itt jelentősen elválik az EQUAL Program, a TÁMOP /1 Program és a többi TÁMOP-os konstrukció jogszabályi környezete. A másik tényező a programok specifikus volta: ez legkevésbé a vonatkozó közösségi jogszabályokat érintette. A kvantitatív kutatási szakaszban on-line kérdőíves felvételre került sor. Első körben 74,, a TÁMOP és a TÁMOP konstrukciókban megvalósító szervezet, majd második körben 81, a HEFOP 2.3.1, a TÁMOP 1.4.1, illetve az Equal konstrukciókban, megvalósító szervezet kapta meg a kérdőívet., 23

24 5 Helyzetfeltáró kutatás a foglalkoztatási megállapodások (paktum) területén A decembere és márciusa között végezett helyzetfeltáró kutatás célja a foglalkoztatási paktumok eredményes és fenntartható működéséhez szükséges feltételek azonosítása, a szakmai, minőségi sztenderdeket kidolgozó és a szakpolitikai javaslatokat megfogalmazó szakmai közreműködők munkájának támogatása, továbbá országos teljes körű adatbázis kialakítása volt. Alábbiakban a szakértők 2 által készített összefoglaló eredményekkel mutatjuk be a szakterület sajátosságait. A foglalkoztatási paktumok teljes körű áttekintése érdekében januárjában készült el a lehető legteljesebb körű paktumregiszter. Ehhez, illetve a későbbi kérdőíves vizsgálathoz az OFA munkaügyi tárgyú kutatási programja keretében korábban lefolytatott hatásvizsgálat eredményeként létrejött paktumregiszter került felhasználásra. A kérdőíves vizsgálat a paktumregiszterben megjelenő paktumok sokaságára irányult. A kérdőív nagy részben zárt, kódolható kérdéseket tartalmazott, de kiegészült olyan nyitott kérdésekkel, amelyek hozzájárultak több részfeladat megvalósításához. A 79 azonosított paktumból 46-an teljesen kitöltötték a kérdőívet, és 3 paktumtól részleges kitöltés érkezett, tehát a kutatás során összesen 49 paktumról sikerült információt gyűjteni. A kérdőívet kitöltő paktumok többségét (33-at) kistérségi szinten hozták létre, de 3 határon átnyúló, 3 regionális, 3 megyei és 3 települési szintű paktum is szerepel köztük. Egyéb kategóriaként értékelte magát 4 paktum, melyek közül egy mikrokörzeti szinten, egy budapesti kerületek összefogásaként, egy csak a kistérség részeként, egy pedig két szomszédos statisztikai kistérségre kiterjedő szinten jött létre. Elmondható, hogy a válaszadó kistérségi paktumok fele megszűnt már, míg a magasabb területi szintű együttműködések mindegyike működik még. A hipotézis, miszerint a paktum sikerességét és túlélését befolyásolja a térségek általános foglalkoztatási helyzete, illetve gazdasági ereje is, nem igazolt, a két tényező nem mutatott releváns összefüggést. Nagyjából ugyanannyi paktum van a legrosszabb, a közepes és a legjobb helyzetű térségekben; és hasonló közöttük a működők, illetve nem működők aránya is. 2 Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata a TÁMOP / FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt keretében készülő helyzetfeltáró kutatás záró tanulmánya - Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. 24

25 Az interjúk tanúsága szerint a területek gazdasági jellemzői, a végzendő tevékenységek együttesen határozzák meg azt, hogy milyen földrajzi kiterjedésű együttműködést lehet hatékonyan megvalósítani. Általánosságban elmondható, hogy a megyei, illetve annál magasabb szinten már nagyon különböző problémákat kellene kezelniük az paktumoknak, így a szereplők nehezebben találják meg a közös érdekeket, az együttműködések irányait. Ezen a szinten nagy számukból adódóan a partnerek kevésbé képesek sűrű, személyes kapcsolati hálót kialakítani, noha ez az együttműködések fennmaradása szempontjából kedvező tényező lenne. A megyei szintű paktumok esetében az esettanulmányok alapján a siker feltétele, hogy a kisebb területi egységek is képviseltethessék magukat a döntéshozatalban, és legyen megfelelő kapacitás az ezeken a szinteken megjelenő problémák figyelemmel kísérésére. A kistérségi, járási szintű szervezetek könnyebben működtethetőek, a résztvevők könnyebben megtalálják a közös nevezőt, azonban a rendkívül hátrányos helyzetű, nagyon kevés foglalkoztatóval rendelkező mikrorégiók problémái nem mindig kezelhetők ezen a szinten. Ebből adódik, hogy a térségben elérhető gazdasági, foglalkoztatási kapacitások figyelembevételével szükséges létrehozni a paktumokat. A válaszadók többsége (21 db) alapvetően sikeresnek tartja a paktum eddigi működését, de közel ugyanannyian (17 db ítélték meg a működést kevésbé pozitívan, tehát válaszolták azt, hogy sikerek és kudarcok egyaránt jellemzőek voltak. A kérdőíves vizsgálat alapján nem mutatható ki lényegi különbség a sikeresnek és kevésbé sikeresnek ítélt paktumokat jellemző bizalmi szint között. Ez alapján úgy tűnik, hogy a magas szintű belső bizalom feltétele volt a paktum létrejöttének, de nem volt biztosítéka a sikerének. A leggyakoribb résztvevők a (nem megyei jogú városi) települési önkormányzatok és a különböző civil szervezetek: a válaszadó paktumok 73%- ában legalább egy ilyen típusú szervezet részt vett. Őket követik az oktatási intézmények (71%), a Megyei Munkaügyi Központok (69%), a kisvállalkozások (67%), valamint az önkormányzati társulások (65%). A szereplők közül leginkább proaktívnak a munkaügyi kirendeltségek munkáját tekintették, de az önkormányzati társulások, a Megyei Munkaügyi Központok és a civil szervezetek is kedvező értékelést kaptak. A proaktívnak tekintett szervezettípusok részvételét fontosnak is tartották a megkérdezettek, rajtuk kívül a kis- és a középvállalkozások (90%), valamint az oktatási intézmények (90%) részvételét tartják a legtöbben kívánatosnak. A motivációk megoszlanak az egyes szervezeti típusok között, de a párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével, a kapcsolati háló 25

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából: Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja Javaslat a TOP-5.1.1-15 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések FELHÍVÁS Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések A felhívás kódszáma: TOP-5.1.2-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 12-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Zirci BULI, a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta jövőjével kapcsolatos egyeztetésekről

Részletesebben

FELHÍVÁS. tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a tehetséggondozás rendszerszintű továbbfejlesztésének megvalósítására.

FELHÍVÁS. tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a tehetséggondozás rendszerszintű továbbfejlesztésének megvalósítására. FELHÍVÁS tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a tehetséggondozás rendszerszintű továbbfejlesztésének megvalósítására A felhívás címe: Tehetségek Magyarországa A felhívás kódszáma: EFOP-3.2.1-15

Részletesebben

Kulturá lis é s Sport Esé lytérémté si Inté zkédé si Prográm

Kulturá lis é s Sport Esé lytérémté si Inté zkédé si Prográm Kulturá lis é s Sport Esé lytérémté si Inté zkédé si Prográm A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Kulturális és Sport Esélyteremtési Intézkedési Programjának célja, hogy egyéni, intézményi és társadalmi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz c. pályázathoz Kódszám: TÁMOP- 3.1.1-11/1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

Beszámoló. Mallorca, 2003. 08. 30-09. 05.

Beszámoló. Mallorca, 2003. 08. 30-09. 05. Beszámoló Mallorca, 2003. 08. 30-09. 05. A Projecte Hombre Szövetség (Spanyolország) Baleár-szigeteken működő programja, a Domin Alapítvány (Lengyelország), a Leo Amici Alapítvány (Magyarország) és a Belvárosi

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747

BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 A dinamikus egyensúly állapota Velkey Gábor: Dinamikus egyensúlytalanság. A hazai közoktatási rendszer szétesése, felforgatása és a

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében dr. Kaposi József főigazgató 2014. október 7. Hajdúszoboszló Fejlesztési-kutatási területek 1. Háttér 2. Fejlesztések tankönyvek

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Készítette:

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.)

BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.) a ban a szülők bevonásával BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.) 2013. szeptember 1-jén indult a projekt, melynek címe A hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelése és iskolai sikerességük támogatása

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok

Részletesebben

Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma OM azonosító: 203054 Tisztelt Képviselő-testület! A Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós

Részletesebben

Dr. Zemplényi Adrienne Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben. (Kivonat) 1

Dr. Zemplényi Adrienne Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben. (Kivonat) 1 Dr. Zemplényi Adrienne Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben (Kivonat) 1 Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2015 tavaszán átfogó vizsgálatát folytatott

Részletesebben

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6.

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. 2016/2017-es tanévtől KAPOSVÁR 2016. TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.2. Az iskola

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Részletesebben

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették: Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Györgyi Zoltán: * A felsőfokú szakképzés és a munkaerőpiac

Györgyi Zoltán: * A felsőfokú szakképzés és a munkaerőpiac 1 Györgyi Zoltán: * A felsőfokú szakképzés és a munkaerőpiac Bevezetés Kutatásunk a 10 éve, 1998-ban elindított felsőfokú szakképzés munkaerő-piaci kapcsolatrendszerét kívánta vizsgálni. A rövid idejű

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Készítette: Közigazgatási Igazgatósága Budapest, 2010. március 5. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ A nevelőszülői ellátás standard-leírása (szolgáltatási standardok) VITAANYAG Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ Létrehozás dátuma: 2006. november 2007. február 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2013. április 24. napján 1. oldal Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a

Részletesebben

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése Az önkormányzatra és az intézményrendszerre vonatkozó intézményi modell Javaslat Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell

Részletesebben

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK

NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK SÁRÁND, 2014. 08. 29. TÁMOP-5.1.1-11/1/B- NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK Konzorciumi partnerek: Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Sáránd Község Önkormányzata Projektmegvalósítás

Részletesebben

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS

Részletesebben

1. Az Integrációs Program Cselekvési Feladatterv megvalósítása érdekében végzett tevékenység

1. Az Integrációs Program Cselekvési Feladatterv megvalósítása érdekében végzett tevékenység Az előterjesztés 1. számú melléklete Beszámoló Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Integrációs Programjáról, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek életesélyének javításáról,

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó G A Z D A S Á G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ 2006 KÉSZÍTETTE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével c. könnyített

Részletesebben

Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése

Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése ( interjú és dokumentum elemzés) Készítette: Dr. Csúth Sándor A kutatás témavezetője: Dr. Winkler György A kutatás a Magyar Közigazgatási Intézet

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KAPOSFŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 1 A CME-IMIP modell adaptációját készítette: Általános Iskola Kaposfő Az alkalmazotti közösség elfogadó határozatának

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

Méltó kezdet. A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei. Az alapvető jogok biztosának kiadványa 2014

Méltó kezdet. A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei. Az alapvető jogok biztosának kiadványa 2014 Méltó kezdet Méltó kezdet A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei Az alapvető jogok biztosának kiadványa 2014 Méltó Kezdet Méltó kezdet A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei Az alapvető jogok biztosának

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l

Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l 6783 Ásotthalom, Felszabadulás u. 2-6. Telefonközpont: 62/291-556; Telefon/Fax: 62/291-085 13/2008 Témafelelős: Dr. Csúcs Áron Ikt.

Részletesebben

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani

Részletesebben

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Székhely: 5650 Mezőberény, Petőfi út 13-15. Telephely (Kollégium): 5650 Mezőberény, Petőfi út 14. Telephely (Gimnázium): 5650 Mezőberény,

Részletesebben