Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás"

Átírás

1 Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Fogyasztás in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2 6. FOGYASZTÁS 6.1 AZ EGY FŐRE JUTÓ FOGYASZTÁS VOLUMENE A nemzeti jövedelemnek és a háztartási jövedelmeknek növekedésével párhuzamosan emelkedett a fogyasztás 1945 óta. A jövedelmek és a fogyasztás emelkedésének tendenciája nem volt mindig párhuzamos. Ilyenkor a fogyasztás változása legalábbis kiegészíti a jövedelem változási jelzőszámok alapján levonható következtetéseket, sőt azt is feltételezhetjük, hogy a fogyasztás alakulása megbízhatóbban jelzi az életszínvonal alakulását, mint a jövedelmek alakulása. Így visszaesett a fogyasztás 1951-hez képest 1952-ben és 1953-ban, jelezve, hogy ezekben az években a lakosság súlyos válságot élt át. Az 1980-as évek életszínvonal-alakulásához ad lényeges információt az a tény, hogy 1987-ig nőtt az egy főre jutó összes fogyasztás, majd ezt követően 1988-ban és ben ennél valamivel alacsonyabb szintre esett vissza. Mivel az összes élelmiszerfogyasztás, továbbá azon belül a fehérje-, a hús- és a tejfogyasztás is kissé visszaesett, levonhatjuk azt a következtetést, hogy 1988-ban és 1989-ben a lakosság életszínvonala csökkent. Figyelmet érdemel azonban az is, hogy ugyanakkor a tartós fogyasztási eszközök állományát mutató jelzőszámok ezekben az években is növekedtek, habár a korábbi évekhez képest lassult a növekedés. 6.2 A FOGYASZTÁS SZERKEZETE A fogyasztás szerkezetét több tényező befolyásolja, éspedig: -a jövedelmek színvonala, mivel egyes javak fogyasztása a jövedelememelkedéssel párhuzamosan általában a jövedelmeknél gyorsabban emelkedik, másoké lassabban emelkedik, sőt egyes speciális termékeké visszaesik; -az árak egymáshoz viszonyított szintje, mivel egyrészt az alacsonyabb árak az adott jószág nagyobb mennyiségű fogyasztására ösztönöznek, és a magasabb árak attól visszatartanak, másrészt ha valamely jószág ára magasabb, akkor azonos mennyiségének elfogyasztása Összegszerűen nagyobb tétel és így az összes fogyasztáson belül is nagyobb részt foglal el. 118

3 Az elmúlt 25 évben Magyarországon a fogyasztási jószágok és jószág-főcsoportok egymáshoz viszonyított ára nem jelentéktelenül módosult. Ugyanakkor a nominális jövedelemszínvonal lényegesen emelkedett. Ennek következtében a fogyasztás pénzben számított összegének összetétele, szerkezete lényegesen változott (1. tábla). Az élelmiszerfogyasztás összege az összes fogyasztásnál lényegesen lassabban emelkedett, úgyhogy az évi 39 százalékról 1988-ra 28 százalékra esett vissza. Ez megfelel annak az általános törvényszerűségnek, hogy a jövedelem növekedésével párhuzamosan az élelmiszerfogyasztás nő, de a jövedelemnél lassabban nő, úgyhogy részaránya csökken. E tendencia megítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a legtöbb élelmiszer ára viszonylag igen alacsony, úgyhogy a bőséges fogyasztástól viszonylag kevéssé tartják vissza az árak. Ugyanakkor az alacsony árak azzal is járnak, hogy a viszonylag nagy élelmiszerfogyasztás viszonylag kis súllyal szerepel az összes fogyasztásban. Ebből a szempontból figyelmet érdemel, hogy az 1970-es évek második felétől kezdve az élelmiszerfogyasztás összege folyó áron számítva, tehát ebben az időszakban bekövetkezett áremelések hatását nem kiszűrve az összes fogyasztáson belül alig csökkent (egyes években kissé emelkedett). Tehát az élelmiszerre fordított kiadások csökkenésének tendenciája, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés velejárójának tekinthető, majdnem teljesen megállt. 1. táblázat A LAKOSSÁG ÖSSZES FOGYASZTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA KIADÁSI FŐCSOPORTOK SZERINT, százalék Kiadási főcsoport Élelmiszerek 32,0 28,8 27,7 Élvezeti cikkek 14,2 15,3 13,9 Ruházkodási cikkek 10,5 8,9 6,2 Fűtés, háztartási energia 2,8 3,5 3,9 Tartós fogyasztási cikkek 7,3 7,2 9,2 Egyéb iparcikkek 10,9 11,7 11,5 Szolgáltatások 22,3 24,6 27,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 Összehasonlító áron számítva az élelmiszerfogyasztás az 1970-es évek második fele óta igen kevéssé nőtt, egyes években (1976, 1980) kissé visszaesett, illetve az előző évi összehasonlító áron 119

4 évekhez hasonló maradt (1979, 1984). A természetes mértékegységben számított mutatók is csak igen lassú kedvező változásokat jeleztek ezekben az években: a kalóriafogyasztás nagyjából stabilizálódott, ezen belül a fehérjefogyasztás stabilizálódott, az állati fehérjefogyasztás kissé emelkedett. A húsfogyasztás az áremelések ellenére sem esett vissza, a tejfogyasztás lényegesen emelkedett. A liszt és a rizsfogyasztás csökkenése az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan természetes jelenség és az egészségi állapot alakulása szempontjából is előnyösnek mondható, a cukorfogyasztás kis csökkenése is kedvezőnek mondható, különös tekintettel arra, hogy a vásárolt cukor egy részét szeszesital készítésére, illetve szesztartalmának növelésére használják. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedésének megállása és az évi termeléstől és árviszonyoktól függő ingadozása viszont nem kedvező jelenség. Általánosságban el lehet mondani, hogy a magyar társadalom élelmiszerfogyasztásának összetétele, bár kedvező irányban változott, még ma sem mondható optimálisnak, mivel egyrészt a zsiradék és a liszttermékek aránya magas, másrészt a tej és különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás alacsony. Hasonlóképpen kedvezőtlen tendencia, hogy a dohányfogyasztásnak nemcsak az abszolút értéke, hanem az összes fogyasztási kiadáson belüli aránya is emelkedett. A szeszesital-fogyasztás 1977 óta nem mutat a korábbiakhoz hasonló egyértelmű emelkedési tendenciát, hanem ingadozni látszik, az utolsó években csökkent. Ezek az ingadozások a szeszesital árának emelkedését és kisebb mértékben az előző évi bortermelést látszanak követni. Az áremelkedéseket követően visszaesett a fogyasztás, majd egy-két év múlva újra növekedett. A borfogyasztás már körülbelül 20 éve változatlan szint körül ingadozik, a sörfogyasztás emelkedése lelassult az 1980-as években, az égetett szeszesitalok fogyasztása azonban 1984-ben az eddigi legmagasabb szintet érte el, aztán visszaesett. Ezzel szemben két évtized alatt folyamatosan csökkent a ruházkodásra fordított kiadások aránya, tehát a növekedési jövedelemből kevesebbet fordítanak a jobb minőségű és tetszetősebb ruházkodásra. Alig változott a lakosszolgáltatási kiadások (lakbér) aránya, igen kevéssé emelkedett az egészségügyi és testápolási kiadások aránya, és az 1960-tól 1975-ig megfigyelhető viszonylagos gyors emelkedés után csökkenni kezdett a háztartásra és lakásfelszerelésre fordított kiadások aránya is. Ezzel szemben három nagyobb kiadáscsoport részaránya erősen emelkedett. Ezek: a fűtésre és háztartási energiára fordított kiadások (itt lényeges szerepet játszott az árak emelkedése) és a közlekedési kiadások, amelyeknek lassú emelkedési tendenciája meggyorsult a tömegközlekedési árak emelkedése, a benzin-áremelés után (és a személygépkocsi fokozatos elterjedésével párhuzamosan). Így egyetlen olyan nagy kiadáscsoport van, ahol a két évtizedes emelkedési tendencia egyrészt állandó, másrészt a fogyasztási szokásoknak a jövedelememelkedéssel párhuzamosan alapvető átalakulására utal. Ez az oktatásra, művelődésre, sportra és üdülésre fordított kiadások csoportja. Az ezekre fordított összeg azonban változatlanul viszonylag alacsony. 120

5 6.3 TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK ELLÁTOTTSÁG Ellentétben a fogyasztási kiadásokkal, ahol az utolsó években a korábbi fejlődési tendenciák egy része megállt, illetve megváltozott, a lakosság tartós fogyasztási eszközökkel való ellátottságának javulása az utolsó években is folytatódott, sőt a növekedési ütem sem változott lényegesen. Itt meg kell jegyezni, hogy mivel a rádió állományára vonatkozó statisztikai adat a rádióval rendelkező által fizetett rádióelőfizetési díjakon alapul (és ezért nem tükrözi azt, ha egy háztartásban több készülék is van), a rádióval való ellátottság adata nem fejezi ki a rádiókészülékek számának emelkedését. Emellett a rádióval való ellátottság olyan értelemben közel teljeskörűnek mondható, hogy szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne lenne legalább egy rádiókészülék. Az ezer főre (vagy háztartásra) jutó televízió-készülék, mosógép, hűtőgép és személygépkocsi-állomány állandóan emelkedett. 6.4 A TÁRSADALMI RÉTEGEK FOGYASZTÁSÁNAK KÜLÖNBSÉGEI A fogyasztási kiadások szerkezete öt társadalmi kategóriára bontva áll rendelkezésünkre a háztartásstatisztika alapján. Ezek: -a munkás, amelyekben a háztartásfő munkás és nincs a szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartástag, -a szövetkezeti paraszt, amelyekben a háztartásfő mezőgazdasági szövetkezeti tag, fizikai foglalkozású és nincs a háztartásban munkás, -a kettős jövedelmű, amelyekben a háztartástagok között munkás és szövetkezeti paraszt is van, -a szellemi, ahol a háztartásfő szellemi foglalkozású, -az inaktív, ahol a háztartástagok között nincs aktív kereső. E fogyasztásának és fogyasztási szerkezetének összehasonlítása (2. és 3. táblázat) azt mutatja, hogy hosszú távon, két évtized alatt a társadalmi rétegek fogyasztási szintje és szokásai lényegesen közeledtek egymáshoz. A közeledés elsősorban a szövetkezeti paraszt és munkás között ment végbe. A kettős jövedelmű, amelyeknek fogyasztási szokásai sok vonatkozásban a munkások és a szövetkezeti parasztok között helyezkednek el (a különbségek oka, hogy a kettősjövedelmű, mivel a definíció értelmében mindkét keresősek, átlagosan valamivel magasabb jövedelem-színvonalat érnek el), szintén ehhez az egyre inkább közössé váló fizikai minta felé közelednek ban a paraszti ban (amelyek egy része még egyénileg gazdálkodó volt) az élelmiszerre fordított rész lényegesen nagyobb, viszont a ruházkodásra, lakásra, háztartásra és még inkább az egészségápolásra, közlekedésre-hírközlésre, művelődésre, szórakozásra 121

6 fordított összegek aránya és abszolút szintje lényegesen alacsonyabb volt. Az utolsó években ezek a különbségek erősen kiegyenlítődtek, csak az egészségápolási és a művelődési-szórakozási kiadások tekintetében maradnak el lényegesebben a szövetkezeti paraszt (ami a falusi életkörülmények adottságaival is erősen összefügg). Ez a kiegyenlítődés részben a szövetkezeti parasztság jövedelemszintje emelkedésének, részben pedig életmódja a munkássághoz való közeledésének tulajdonítható. Magasabb volt és ma is lényegesen magasabb viszont a lakásépítésre fordított kiadások összege és aránya a parasztságnál. Ez annak a következménye, hogy a szövetkezeti parasztság majdnem egészében, a munkásság csak közel felerészben lakik községekben, és a községi lakásépítés ennél lényegesen kisebb részben történt magánerőből, továbbá, hogy az OTPkölcsönök szerepe is kisebb a községi, mint a városi lakásépítésben. A szellemi rétegbe tartozó és a fizikai rétegek fogyasztási szerkezete közötti legfontosabb különbségek a következők: -a szellemi összes kiadásainak kisebb részét fordítják élelmiszerre, bár abszolút értékben a szellemiek élelmiszerfogyasztási kiadása valamivel magasabb; -az élvezeti cikkekre fordított kiadások aránya lényegesen kisebb a szellemi ban és abszolút szintjük is valamivel alacsonyabb; -a szellemi családok összes kiadásainak nagyobb részét fordítják közlekedésre és hírközlésre, valamint művelődésre és üdülésre, -a lakásépítésre és ingatlanvásárlásra viszont a munkás és kettős jövedelmű költenek a legkevesebbet, a szellemiek lényegesen többet, de a szövetkezeti paraszt náluk is valamivel többet. Mindezek a különbségek a fizikai és a szellemi között fokozatosan csökkenő tendenciát mutattak az elmúlt két évtizedben. A társadalmi rétegek közötti különbségek kiegyenlítődését figyelhetjük meg a tartós fogyasztási eszközökkel való ellátottság mutatóinál is. (4. táblázat) Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy minden esetben, amikor valamilyen új tartós fogyasztási eszköz megjelent Magyarországon, először igen erős társadalmi különbségek mutatkoztak a birtoklásában, majd ezek a különbségek fokozatosan csökkentek. Ezért minél régebben jelent meg és terjedt el valamely tartós eszköz, annál kisebbek a különbségek. A különbségek eltűnésének másik befolyásoló tényezője a tartós eszköz ára: minél kevésbé költséges az eszköz, annál gyorsabban csökkennek a társadalmi különbségek. Ez az oka annak, hogy a viszonylag költséges személygépkocsi-tulajdon terén még meglehetősen nagyok a különbségek. Mivel a legújabban megjelent és viszonylag költséges tartós eszközökről (színes televízió, hi-fi-torony) nincsenek adataink, ezeknek feltehetően nagy társadalmi különbségeit nem tudjuk kimutatni. Továbbá nincsenek adataink az üdülőtelek és nyaraló (hétvégi ház) tulajdonról, ezen a téren sem tudjuk a társadalmi különbségeket kimutatni. 122

7 2. táblázat AZ ALAPVETŐ TÁRSADALMI CSOPORTOK FOGYASZTÁSI KIADÁSAI A LEGFONTOSABB TERMÉK ÉS SZOLGÁLTATÁSI CSOPORTOK SZERINT A MUNKÁSOK KIADÁSAIHOZ VISZONYÍTVA Munkás Szövetkezeti parasztsághoz tartozó Kettős jövedelmű Munkás Szellemi foglalkozású Szövetkezeti parasztsághoz tartozó Kettős jövedelmű Szellemi foglalkozású Inaktív Élelmiszerek 100,0 108,7 101,2 112,2 100,0 100,1 98,5 107,3 119,4 Élvezeti cikkek 100,0 111,1 129,1 125,3 100,0 104,8 100,5 98,9 101,2 Ruházkodás 100,0 84,5 102,8 148,5 100,0 97,9 107,5 130,7 73,9 Lakásfenntartás 100,0 83,1 79,5 168,7 100,0 86,2 80,2 152,7 146,4 Háztartás, lakásfelszerelés 100,0 78,3 103,3 170,2 100,0 97,6 100,3 140,4 86,5 Egészségügy, testápolás 100,0 59,6 62,5 205,9 100,0 74,7 75,9 170,9 137,7 Közlekedés, hírközlés 100,0 44,9 75,8 183,9 100,0 79,6 85,4 175,2 45,4 Művelődés, üdülés, szórakozás 100,0 37,8 43,1 230,7 100,0 68,3 71,2 201,0 81,4 Egyéb személyes célú kiadás 100,0 56,1 74,1 222,1 100,0 73,3 77,0 138,8 78,5 Lakásépítés, ingatlan 100,0 113,2 139,2 110,9 100,0 137,4 114,0 117,2 38,8 Összes személyes célú kiadás 100,0 92,0 98,1 140,0 100,0 96,7 95,5 131,6 94,3 123

8 3. táblázat A FOGYASZTÁSI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA A LAKOSSÁG ALAPVETŐ TÁRSADALMI CSOPORTJAIBAN Munkás Szövetkezeti parasztsághoz tartozó Kettős jövedelmű Szellemi foglalkozású Munkás Szövetkezeti parasztsághoz tartozó Kettős jövedelmű Szellemi foglalkozású (%) Inaktív Élelmiszerek 44,0 52,0 45,5 35,3 32,4 32,1 32,6 25,7 40,1 Élvezeti cikkek 5,3 6,4 6,9 4,7 9,6 9,5 10,0 7,0 9,1 Ruházkodás 17,1 15,7 17,9 18,1 10,4 9,8 11,2 9,5 7,2 Lakásfenntartás 6,5 6,9 5,3 7,9 7,7 6,5 6,6 8,0 12,5 Háztartás, lakásfelszerelés 8,5 7,2 9,0 10,3 8,6 8,1 7,8 9,9 8,1 Egészségügy, testápolás 1,5 1,0 1,0 2,3 2,3 1,7 1,7 3,0 3,7 Közlekedés, hírközlés 4,6 2,2 3,5 6,0 9,5 19,2 10,4 13,3 5,0 Művelődés, üdülés, szórakozás 5,5 2,3 2,4 9,1 6,5 4,9 4,7 10,2 5,5 Egyéb személyes célú kiadás 2,1 1,3 1,6 2,5 3,1 2,3 2,7 3,2 3,2 Lakásépítés, ingatlan 4,9 6,0 6,9 3,8 9,9 14,9 12,3 10,2 5,1 Összes személyes célú kiadás 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 124

9 4. táblázat NÉHÁNY TARTÓS FOGYASZTÁSI ESZKÖZZEL VALÓ ELLÁTOTTSÁG (száz háztartásra jutó állomány az év végén) Tartós fogyasztási eszköz Munkás Szövetkezeti paraszt 1970 Kettős jövedelmű Szellemi Inaktív Hűtőgép Mosógép Televízió Személygépkocsi Hűtőgép Mosógép Televízió Személygépkocsi

10 A FOGYASZTÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év Egy főre jutó összes fogyasztás 1950 = 100 Egy főre jutó élelmiszerfogyasztás 1950 = 100 Lakás Egy főre jutó tartós eszköz fogyasztás Élelmiszer Közlekedés Oktatás Kultúra Üdülés Sport 1950 = 100 aránya az összes lakossági fogyasztási kiadásban ,3 3,8 4,3 8, ,1 3,7 4,8 9, ,4 3,5 5,6 10, ,3 3,8 6,0 10, ,4 4,0 6,2 10, ,3 3,8 6,7 10, ,0 3,8 7,0 11, ,9 3,9 7,1 11, ,6 3,9 6,8 11, ,3 4,1 6,9 11, ,3 4,0 7,0 12, ,8 4,0 7,3 12, ,2 3,9 7,5 12, ,5 3,9 7,7 13, ,6 4,2 8,4 13, , , , ,6 4,6 9,1 13, ,

11 A FOGYASZTÁS JELŐSZÁMAI folytatás Év Napi kalóriafogyasztás, kalória Napi fehérjefogyasztás, gramm Napi állati fehérjefogyasztás, gramm Évi hús és halfogyasztás, kg Évi tejfogyasztás, kg Évi zöldség-, főzelék-, gyümölcsfogyasztás, kg

12 A FOGYASZTÁS JELŐSZÁMAI folytatás Év Ezer főre jutó személygépkocsi rádió televízió mosógép hűtőgép folytatás Év Ezer főre jutó személygépkocsi rádió televízió mosógép hűtőgép A mutatókat 1984-ig a makrostatisztikai, 1985-től a háztartásstatisztikai adatfelvételekből számítottuk. 128

13 MEGJEGYZÉSEK A FOGYASZTÁS JELZŐSZÁMAIHOZ: Forrás: Statisztikai évkönyvek, A lakosság jövedelme és fogyasztása című kiadványok. A fehérje, állati fehérje, hús és hal, tej, zöldség, főzelék és gyümölcs fogyasztás évnél feltüntetett adatai az évek átlagai. A rádiók és televíziós készülékek statisztikai számbavétele az előfizetések számán alapul. A FOGYASZTÁS JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA Egy főre jutó összes fogyasztás: Az évi összes fogyasztás volumene osztva a népességszámmal. Az index alapja az évi egy főre jutó összes fogyasztás (= 100). Egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás: Az évi összes élelmiszerfogyasztás volumene osztva a népességszámmal. Az index alapja az évi egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás (= 100). Egy főre jutó tartós eszköz fogyasztás: Az évi összes tartós eszköz fogyasztás (vásárlás) volumene osztva a népességszámmal. Az index alapja az évi egy főre jutó tartós eszköz vásárlás (= 100). Az élelmiszerre, lakásszolgáltatásra (lakbérre stb.), közlekedésre, oktatásra, kultúrára, üdülésre, sportra fordított kiadások aránya az összes lakossági fogyasztási kiadáson belül: A megnevezett tételekre fordított kiadások aránya az összes fogyasztási kiadáson belül, folyó áron. Százalék. 129

14 Napi kalóriafogyasztás: Napi fehérjefogyasztás: Napi állati fehérje fogyasztás: Évi hús- és halfogyasztás: Évi tejfogyasztás: Az összes kalóriafogyasztás osztva az év napjainak számával és a népességszámmal. Gramm. Az összes fehérjefogyasztás osztva az év napjainak számával és a népességszámmal. Gramm. Az összes állati fehérje fogyasztás osztva az év napjainak számával és a népességszámmal. Gramm. Az évi hús- és halfogyasztás osztva a népességszámmal. Kg. Tej és tejtermék (vaj nélkül) évi fogyasztása osztva a népességszámmal. Kg. Évi zöldség-, főzelék- és gyümölcsfogyasztás: A zöldség, főzelékfélék és gyümölcs évi fogyasztása osztva a népességszámmal. Kg. Ezer főre jutó személygépkocsi, rádió, televízió, mosógép és hűtőgép: A megnevezett tartós eszközök lakossági tulajdonban lévő állománya osztva a népességszámmal, szorozva 1000-rel. Andorka Rudolf Harcsa István 130

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Oktatás in: Társadalmi riport 1990, Andorka

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Sik Endre Simonovits Borbála (2002) Migrációs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló Vezetői összefoglaló Árinformáció az egészségügyi intézményekben 2010. I. negyedév OSAP 1477/07 (229/2006 (XI.20.) Korm. rendelet) Az árinformációs rendszer az egészségügyi intézményeknél figyeli az árak

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-105-6 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és munkaügy-statisztikai

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Létminimum, 2011. Tartalom

Létminimum, 2011. Tartalom Központi Statisztikai Hivatal Létminimum, 2011 2012. június Tartalom Létminimum, 2011... 2 A létminimumértékek meghatározása... 3 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban... 4 Jelmagyarázat Táblák

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN Szerzők: Kis András, projektvezető Ungvári Gábor Külső szakértők: Rákosi Judit Koskovics Éva 26 április 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés...3 2

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:

Részletesebben

1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete

1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete 1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete Melléklet M1. Korabeli feljegyzés a Statisztikai Hivatal a Társadalmilag indokolt szükségletek minimuma témában tartott

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

KÖNYVESBOLT NYÍLT MEDGYESEGYHÁZÁN

KÖNYVESBOLT NYÍLT MEDGYESEGYHÁZÁN < 5 > MÁNDI PÉTER KÖNYVESBOLT NYÍLT MEDGYESEGYHÁZÁN MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVTERJESZTŐK EGYESÜLÉSE M MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVTERJESZTŐK EGYESÜLÉSE PIACKUTATÓ CSOPORT MÁNDIPÉTER KÖNYVESBOLT NYÍLT MEDGYESEGYHÁZÁN

Részletesebben

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben