- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,"

Átírás

1 DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA IDŐSOR-MODELLEK ALKALMAZÁSÁVAL Készítette: Hegedűsné Baranyai Nóra Keszthely 2007.

2 1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, TÁRGYA, CÉLKITŰZÉSEI, AKTUALITÁSA A magyar mezőgazdaságnak nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jelentősége is igen számottevő. A rendszerváltás után másfél évtizeddel, és az Európai Uniós csatlakozást követően nagy jelentőséggel bírnak az elmúlt időszakot elemző kutatások és a jövőt megcélzó előrejelzések. A gazdálkodók számára nélkülözhetetlenek az agrárgazdasági információk ahhoz, hogy világosan lássák saját helyzetüket a piacon, és ezáltal javíthassák gazdálkodásuk eredményességét, illetve felismerjék a jövőbeli sikeres fejlesztési irányokat. A mindenkori gazdaságpolitikának nagy szüksége van az agrárgazdasági folyamatokat alkotó és befolyásoló összetevők megismerésére, a hatások-ellenhatások múltbeli feltérképezésére ahhoz, hogy a jövő agrárstratégiáját már ezek figyelembe vételével alakítsa ki. Az értekezés ehhez kíván segítséget nyújtani a rendelkezésre álló adatbázisok és vizsgálati módszerek felhasználásával. A tudományos vizsgálódás a kilencvenes évek végén tudományos diákköri kutatási téma keretében indult, melynek elsődleges célja a statisztikai módszerek megismerése, valamint azok gazdasági idősorok elemzése során történő alkalmazása volt. Ez a kutatómunka képezte alapját a Makrogazdasági folyamatok a gazdaságstatisztika látókörében című 2001-ben megvédett diplomadolgozatnak. A tovább folytatott kutatás során új módszerek (késleltetett regresszió analízis, sztochasztikus és simító eljárások, autokorreláció, trendszűrés) gyakorlati alkalmazása mellett a téma leszűkült a mezőgazdaságra, de azon belül folyamatos bővülésen ment keresztül. Azt a hipotézisünket szerettük volna igazolni, hogy a gazdaság különböző területén meglévő ciklikusság létezik a mezőgazdaságban is. Az értekezés vizsgálat tárgyává tette: - az agrárgazdasági folyamatok és struktúrák főbb jellemzőit hazánkban a rendszerváltástól napjainkig; - a legfőbb szántóföldi növények vetésterületének és termelésének hosszú távú tartós alaptendenciáját, ciklikus hullámmozgásait az 1920-as évektől a jelenlegi évtized közepéig; - az állatállomány és az állati termék előállítás összevetését a tendenciák, a ciklusok, és a jövőben várható folyamatok szempontjából; - a liszt, a burgonya, a cukor és a főbb vágóállatok fogyasztását; 1

3 - a főbb szántóföldi növények, az állatok, valamint az állati termékek havi felvásárlási árának és felvásárolt mennyiségének ciklikusságát középtávon (1992-től napjainkig); - az egyes termékek ára és mennyisége közötti kapcsolat szorosságát; - az Európai Unió országaiban kialakult termelői árakat, különös tekintettel a gabonafélékre és a vágósertésre. Az értekezés egyes fejezetei e témák részletes kifejtése mentén kerültek meghatározásra. A fenti felsorolásból a kutatás célkitűzései is körvonalazódnak: - a magyar agrárgazdaság főbb termékei vonatkozásában az elmúlt több mint nyolcvan évben lezajlott folyamatok, összefüggések bemutatása; - a termékek havi felvásárlási árának és felvásárolt mennyiségének vizsgálata, a ciklikusság megismerése, az összefüggések és együtthatásuk feltérképezése a kilencvenes évektől napjainkig; - a múltban lejátszódó alaptendenciák (trendek) és a ciklikusság feltárása alapján, több vizsgálati módszer alkalmazásával jövőprognózisok készítése, az eredmények összehasonlítása. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A magyar mezőgazdaság éves adataiból képzett idősorok elemzése során a vizsgálat tárgyát a legjelentősebb gabonafélék, a búza, a kukorica, az árpa, a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa ( ), továbbá a legfontosabb haszonállatok, a sertés, a szarvasmarha, a baromfi ( ), valamint a növényi- és az állati termékek, a liszt, a burgonya, a cukor ( ), a tehéntej és a tojás ( ) képezték. Az elemzések magukban foglalják a növények vetésterületét, termésmennyiségét egy főre vetítve, az állatállomány ezer főre jutó nagyságát, és a növényi és állati termékek fogyasztásának színvonalát. A vizsgálatok adatbázisát a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai (Magyar mezőgazdaság , a Mezőgazdasági statisztikai évkönyvek-, a Magyar statisztikai évkönyvek sorozatai) szolgáltatták. A kutatás másik nagy területének, a legjelentősebb növényi és állati termékek havi felvásárlási- és piaci árának, valamint felvásárolt mennyiségének ( ) elemzéséhez szükséges adatbázist a Statisztikai havi közlemények , és a KSH elektronikus adatbázisa (STADAT) nyújtották. 2

4 Az Európai Uniós országok termelői árainak egymáshoz történő közeledése is vizsgálat tárgyát képezte az adatok összehasonlíthatósága érdekében 1998 és 2003 között, az EUROSTAT AgrIS adatai alapján. A fent részletezett vizsgálati területek folyamatainak elemzése döntően a determinisztikus idősor-elemzési módszerre épült. A hosszú távú elemzésekben az Y = Ŷ C V, a középtávú havi adatsoros idősoroknál az Y = Ŷ S C V multiplikatív modellek kerültek alkalmazásra. A vizsgálat tárgyát képező vetésterület, termelési színvonal, valamint fogyasztás tekintetében az elemzés első momentuma az idősor alakulására jellemző tartós alaptendencia megállapítása volt. Az idősor trend körüli kisebb-nagyobb hullámzása a hosszú idősor ciklikus komponensének meghatározását tette lehetővé. A lehetséges trendfüggvények közüli választás (specifikáció) minden esetben a grafikus ábrázolásra, az illeszkedés vizsgálatra, illetve szakmai mérlegelésre támaszkodott. Az alapirányzat meghatározása lineáris (ha az idősorban nem volt fordulópont), valamint parabolikus (ha az idősorban egy, vagy több fordulópont volt) trendfüggvénnyel történt. Az adatsor ábrái alapján a hosszú idősorokat szakaszokra bontva résztrendekkel is jellemeztük. Az egyes szakaszok trendfüggvényeinek szignifikáns különbözőségét F próbával teszteltük. A múlt és a jelen megismerése és elemzése lehetőséget adott rövid távú (öt éves) jövőképek felvázolására különböző megközelítésben, többféle módszer, illetve modell alkalmazásával. Az előrejelzések: - a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, - a harmonikus súlyozású résztrendek-, valamint - a Brown-féle kettős exponenciális simítás modellje alapján készültek. Az előrejelzések megbízhatóságát a közelmúltra vonatkozó extrapolált és tényleges adatok közötti korreláció meghatározásával ellenőriztük. A hosszú távú ciklushatás kimutatása a többi komponens (trend, véletlen) hatásától megtisztított, majd 9 tagú mozgó átlagolással kisimított idősori adatok ábrázolásával vált lehetővé. A havi felvásárlási árak és felvásárolt mennyiségek ciklikusságának vizsgálatánál a szezonalitás miatt 12 tagú mozgóátlag került alkalmazásra. 3

5 A felvásárlási árak és felvásárolt mennyiségek közötti kapcsolat szorosságát késleltetett regresszió- és korrelációszámítással különböző modellek (eredeti és trendmentes adatok, szukcesszív különbségek, és az időt is beépítő háromváltozós modell) alapján vizsgáltuk. Az eredmények kiértékelésénél az autokorreláció jelenlétét a Durbin-Watson-féle korrelációs együtthatóval mutattuk ki. A legjelentősebb gabonafélék és a vágósertés felvásárlási árának az Európai Unió országaiban történő alakulását, az egyes országok idősorainak konvergenciáját az egyszerűbb leíró statisztikából ismert átlag, szórás, relatív szórás mutatószámokkal elemeztük. 3. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A mezőgazdaság legfontosabb termelőalapjainak és kibocsátásainak viszonylag széleskörű időbeli vizsgálata rávilágított arra, hogy a mezőgazdaság utóbbi éve ellentmondásosan alakult. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása, az I. és a II. világháború, az 1929-es gazdasági világválság, valamint a politikai és gazdasági rendszerváltás jelentős hatással volt mind a növény-, mind az állatállomány alakulására. Mindazonáltal a mezőgazdaság vizsgált termékeinek időbeli változása nem mutatott egységes képet. A szántóföldi növények (kivéve a napraforgót) rendszerváltás utáni vetésterülete lecsökkent. Ebben több tényező játszott közre. A búzánál agrárpolitikai tényezők, a burgonyánál a hasznosításban betöltött szerepének csökkenése, a cukorrépa esetében a cukoripar kisebb igénye vezetett területcsökkenéshez. A napraforgó az egyetlen olyan növény, amelynek vetésterületében pozitív változás következett be a vizsgált időszak alatt, a megváltozott fogyasztási szokások miatt. A növények és az állatok, valamint az állati termékek előállításának elemzési eredményei azt mutatták, hogy a növények termelését az időjárás, a belföldi és a külföldi piaci helyzet, a vetésterület és a földhasználat alakulása, a fajtaszerkezet, a gépesítés, a növényvédelem és az agrotechnika, az infrastruktúra fejlődése, az állatállomány alakulása, valamint a fogyasztói szokások befolyásolták. A gabonafélék és a cukorrépa termelését a 20-as évektől a 80-as évek végéig növekedés jellemezte, majd ezt követően csökkenés vette kezdettét az állatállomány visszaesése, a szövetkezetek szétesése, valamint a cukoripar kisebb cukorigénye miatt. A vizsgált 4

6 időszak alatt a burgonyatermelés visszaesésének, és a napraforgó termelés növekedésének lehettünk tanúi. Az állatállomány és az állati termék előállítás csökkenésére a 90-es évektől kezdve jelentős hatást gyakorolt a nagyüzemek szétesése, az elaprózódott birtokméret kialakulása, a magángazdaságok létrejötte, a termelők nehéz pénzügyi helyzete, a fogyasztói szokások megváltozása, az exportpiacok beszűkülése, valamint a takarmányárak alakulása. A baromfiállomány alakulásában 2000-től kezdve pozitív változás következett be. A felhasznált előrejelzési módszerek alkalmasnak mutatkoztak a vetésterületek, a termelések, és a fogyasztási színvonalak elkövetkezendő öt évének előrejelzésére. A korrelációszámítás alapján megállapítást nyert, hogy a fogyasztás hosszú idősorának alaptendencia szerinti előrejelzése sokkal megbízhatóbbnak bizonyult, mint a termelési mutatóké (vetésterület, termésmennyiség) és az állatállományé. Általános tapasztalat, hogy elfogadható prognózis csak többoldalú közelítéssel, több módszerre támaszkodva készülhet, de még ebben az esetben is óvatosan kell kezelni a kapott eredményeket, hiszen az időjárás, a gazdálkodók jövedelmi helyzete, a piaci kilátások, valamint a kormányzati intézkedések pozitív, illetve negatív hathatást is gyakorolnak a mezőgazdasági termelés trendjére. A vizsgálatok a múltbeli tendencia folytatódásaként a búza, a kukorica, az árpa, a burgonya és a cukorrépa vetésterületének csökkenését, illetve a napraforgó növekedését vetítik előre. A termésmennyiségek prognózisa azt mutatta, hogy a búza, a kukorica, az árpa és a napraforgó esetében emelkedés, a burgonya és a cukorrépa vonatkozásában visszaesés várható. Tanulságos eredményt kapunk, ha összevetjük a vetésterületek és a termésmennyiségek extrapolációját. Ebből az látható, hogy míg a gabonaféléknél ellentétes irányú, addig a burgonya, a cukorrépa (mindkét vizsgált szempontból csökkenés várható) és a napraforgó (mindkét vizsgált szempontból növekedés várható) estében azonos irányú változás bekövetkezése valószínűsíthető a vetésterületek és a termésmennyiség vonatkozásban. Megállapítható volt, hogy a vizsgált növények egy főre vetített termelésének éves adatai a trend körül hullámzást mutattak, ami hosszú távú ciklusok jelenlétére utalt (1. ábra). A gabonafélék ciklusosságára a vizsgált időszak elején 19 éven át tartó 5

7 dekonjunktúra volt jellemző. Ezt követően a búza és a kukorica termésmennyiségének hullámzásában egy, az árpánál két ciklus rajzolódott ki. Konjunktúrában jelenleg a kukorica ciklusa van. A három növény utolsó ciklusának amplitúdója (a trend és a csúcspont közötti távolság) a búzánál volt a legnagyobb, több mint 40 %, ezt követte a kukoricáé, és a legkisebb (20 %) az árpáé volt. A gabonafélékhez hasonlóan a többi szántóföldi növény is mutatott ciklikusságot, de hullámmozgásukban eltértek egymástól % ábra A gabonafélék termelésének hosszú hullámai búza kukorica árpa Forrás: Magyar mezőgazdaság és Mezőgazdasági évkönyv 2004 által közölt adatok alapján saját számítás A jövőre vonatkozó képet árnyalhatjuk azáltal, ha összevetjük az egy főre jutó termésmennyiség alaptendenciájának előrejelzését a hosszú távú ciklikusság alakulásával. A prognózisok készítésénél figyelembe kell venni, hogy a ciklusok felszálló ága az alaptendencia jövőben várható növekvő értékét tovább erősítheti (búza, kukorica, árpa), vagy a csökkenést mérsékelheti (a leszálló ág esetében ez fordítva van). Az állatállomány és az állati termék előállítás öt éves előrejelzése alapján kirajzolódott az a korántsem pozitív kép, miszerint, ha a múltbeli tendenciák tovább folytatódnak, akkor a sertés- és a szarvasmarha-állomány, a tej- és a tojástermelés további csökkenésére, valamint a baromfiállomány mérsékelt ütemű növekedésére lehet számítani. Az állatállomány hosszú idősorait is hullámzások jellemezték. A múltbeli ciklikus folyamatok folytatódását feltételezve az állatállomány és az állati termék előállítás színvonalának ciklusára várhatóan konjunktúra lesz a jellemző. Ez a szarvasmarha, a sertés, a tej és tojástermelés csökkenő alaptendenciáját valószínűleg mérsékli, a baromfi-termelés növekedését pedig felerősíti. 6

8 A növényi- és az állati termékek hazai fogyasztási színvonalának alaptendenciájában jelentős különbségek mutatkoztak az utóbbi ötven évben, ami a marha-, a sertéshús-, a liszt-, a cukor-, a tej- és a tojás fogyasztását negatívan, a baromfihús-fogyasztást pozitívan érintette. Ezen tendenciák folytatódását vetítik előre az öt éves prognózisok. A liszt-, a burgonya- és a cukorfogyasztás színvonalára is jellemző volt a ciklikuság. A ciklusok összevetése során azt az eredményt kaptuk, hogy az egyes termékek fogyasztásának hullámai a 60-as, 70-es évektől a 80-as, 90-es évekig hosszan elnyúló leszálló, vagy felszálló ágban voltak. Ez azt mutatja, hogy ebben az időszakban a fogyasztási szokások nem ingadoztak jelentős mértékben. Megállapítható volt továbbá, hogy a burgonya- és a cukorfogyasztás ciklusára a jövőben dekonjunktúra, a lisztfogyasztásra pedig konjunktúra lesz jellemző. Az állatállomány és a húsfogyasztás ciklusainak lefutását tekintve nagyfokú hasonlóság mutatkozott az állatállomány nagysága és a húsfogyasztás színvonala között. A kilencvenes évek második felétől (kivéve a marhahús-fogyasztást) konjunktúra jellemzi a ciklusokat (1. táblázat). Ez a jövőre nézve pozitív, hiszen az EU és a hazai agrárpolitika is szorgalmazza az állattenyésztés újbóli megerősítését. 1. táblázat Az állatállomány és az állati termék fogyasztás alakulásának ciklikus szakaszai Megnevezés Emelkedés Esés Állatállomány (ezer főre) Időszak Időtartam, év Időszak Időtartam, év Szarvasmarha Sertés Baromfi Fogyasztás (egy főre) Időszak Időtartam, év Időszak Időtartam, év Marhahús Sertéshús Baromfihús Forrás: Magyar mezőgazdaság és Mezőgazdasági évkönyv 2004 által közölt adatok alapján saját számítás 7

9 A havi termékárak elemzése során megállapításra került, hogy a piaci- és felvásárlási árak hasonló hullámmozgást mutattak, ezért csak a felvásárlási árak alakulását vizsgáltuk. A gabonafélék, a burgonya és a vágósertés felvásárlási árainak idősorában három, a napraforgónál, a vágóbaromfinál, a vágómarhánál és a tojásnál kétkét ciklus bontakozott ki az elmúlt évben. A tejár alakulásában nincs ciklus. A búza, az árpa, valamint a kukorica árainak utolsó ciklusa a vizsgált időszak vége felé elérte mélypontját, ami csak óvatos előrejelzésre ad lehetőséget. Eszerint az elkövetkezendőben az árak felfutását lehet valószínűsíteni. A jövőben a várhatóan biztosabb piaci lehetőségeket kínáló korai burgonya termesztésében mutatkozik kitörési pont. A napraforgó világpiaci ára várhatóan nem fog jelentősen változni, az Európai Uniós támogatások hatására azonban a napraforgó exportjában növekedésre lehet számítani. A sertés felvásárlási ára jelenleg dekonjunktúrában van, a nemzetközi sertéskereskedelem bővülése remélhetőleg pozitív változást hoz magával az árakat tekintve. A 2004-ben elindult pozitív folyamat a szarvasmarha-állományt tekintve remélhetőleg a jövőben sem áll meg. Uniós tagságunkkal a gazdák előtt megnyílt a lehetőség a támogatások elnyerésére, amely növelheti a tartási kedvet, így a közeljövőben a vágómarha árak további javulása várható. A vágóbaromfi állomány növekvő trendjét megtörhetik a napjainkban jelentkező járványos megbetegedések. A felvásárolt mennyiségekben jelentkező hullámmozgások elemzése során megállapítható volt, hogy a növények mennyiségei sokkal hektikusabb képet rajzoltak elénk, mint ahogy az a vágóállatok és az állati termékek hullámzásában tapasztalható volt. Mindez arra vezethető vissza, hogy a felvásárolt mennyiségek alakulását a véletlen tényező, az időjárás olyan jelentősen befolyásolja, hogy ennek teljes kiszűrésére nem volt mód. A vágósertés esetében négy, a vágómarhánál és a vágóbaromfinál két és fél ciklus volt megfigyelhető a vizsgált időszak alatt. Az árak és a mennyiségek ciklikus alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a konjunkturális és dekonjunkturális szakaszok ellentétesen alakultak. (2. ábra). Az ár- és a volumenalakulás közötti kapcsolatvizsgálatok kimutatták, hogy két termék (búza és a vágóbaromfi) esetében az árváltozást még ugyanabban a hónapban követte a felvásárolt mennyiség változása. A többi terméknél egy tíz hónapos késéssel reagált a mennyiség az árváltozásra (árpa és vágómarha egy, burgonya öt, napraforgó és tej hat, vágósertés 8

10 nyolc, kukorica tíz hónap). E megállapítások a különböző modellekkel végzett késleltetett regresszió- korrelációszámítás eredményei. Az alkalmazott modellek többsége szignifikáns volt, kivételt ez alól csak a tojás árának és mennyiségének kapcsolatát leíró modellek képeztek. 2. ábra A búza havi felvásárlási árának és mennyiségének ciklikussága % jan jan jan jan jan jan jan jan. mennyiség ár Forrás: Statisztikai havi közlemények alapján saját számítás Megállapítható volt, hogy a búza, valamint a napraforgó felvásárlási ára és mennyisége között a kapcsolat lazának mondható. Az árpánál és a kukoricánál már szorosabb a korreláció az ár és a volumen között. A vizsgált növények közül a burgonya ára és mennyisége között a legszorosabb a kapcsolat. A gabonafélék havi árainak és mennyiségeinek hullámzását az időjárás mellett a minőségi jellemzők, az árakban jelentkező kormányzati szintű beavatkozások, a kivitel támogatása, a keresleti és a kínálati piac kiegyenlítődésének igénye, az agrotechnológiai igények, a támogatások, valamint a vetésterület változása befolyásolta. A számítások alapján elmondható, hogy az állatok felvásárlási ára és felvásárolt mennyisége között a kapcsolat szoros volt. Ez még inkább igaz a kukorica árának és a sertés-, valamint a baromfi árának kapcsolatára. A takarmányozás költségei számottevő befolyással bírnak a sertésárakra, ezt bizonyítja a kukorica és a sertés árának késleltetett regresszió analízise, ami hét hónapos késést mutatott ki. A sertéshús felvásárlási ára nyolc hónappal előzi meg a felvásárolt mennyiségben bekövetkező változást. Mindez azt mutatja, hogy a kukorica árának változására a sertés felvásárlási volumene 15 hónappal később tud reagálni, ami lefedi azt az időt, amíg a sertés eléri a vágósúlyát. A tej felvásárlási ára és felvásárolt mennyisége közötti kapcsolat közepesen szorosnak tekinthető. 9

11 A vágóállatok havi árait és mennyiségeit szintén több tényező együttes hatása alakította ki. A kereslet és a kínálat egymásra hatása, az egyensúlyra való törekvés, az export, az import, a támogatás, az állami beavatkozás, a hazai fogyasztás, valamint a takarmányár volt jelentős hatással a hullámmozgások alakulására. A tej esetében az árakat és a mennyiségeket befolyásoló faktorokként a tehénállomány csökkenése, a tejtermelés minősége, a takarmányárak, a tejfelvásárlók és a termelők közötti megállapodások, az uniós kvóták, valamint a külpiaci értékesítési lehetőségek említhetők. A tojás felvásárlási, illetve piaci árát a tojó állomány nagyságának változása, valamint a hazai-, és az export kereslet határozta meg az elmúlt években. A hazai felvásárlási- és piaci árakat, mint láthattuk nemcsak belső, hanem külső tényezők is befolyásolják. Megállapítást nyert, hogy a termékek felvásárlási árai az Európai Unió vizsgálatba bevont országaiban közeledtek egymáshoz. Sőt egyes országok (Ausztria, Szlovákia, Magyarország) már a csatlakozás előtt mutattak némi konvergenciát. A gabonafélék árai egymáshoz jobban konvergáltak, mint a vágósertésé. Ez főként annak köszönhető, hogy ezen termékek Uniós szabályozás alá esnek. Hazánk szempontjából ez azt jelenti, hogy a hazai felvásárlási árakra az uniós országok árai jelentős befolyást gyakorolnak, mely hatás az elkövetkezendő időben még inkább erősödni látszik. 4. ÖSSZEFOGLALÁS Összegzésként elmondható, hogy a felhasznált statisztikai módszerek alkalmasnak bizonyultak a múltban lejátszódott folyamatok feltárására és a jövőre vonatkozó előrejelzések elkészítésére. Megállapítást nyert, hogy a naturáliák több évtizedes dinamikájában az alaptendencia mellett hosszú távú ciklushatás is kimutatható. A kutatás igazolta azt a hipotézist is, hogy a növényi és az állati termékek havi felvásárlási árai és mennyiségei a kilencvenes évektől napjainkig jelentős rövid távú ciklikusságot mutattak. Az alkalmazott késleltetett regresszió számítás, valamint az idő tényező kiszűrésére használt módszerek segítségével kimutathatóvá vált a piaci árak és a mennyiségek közötti kapcsolat. A kutatás igazolta, hogy a prognózisok készítésekor a tendencia előrejelzéséhez több módszer egyidejű alkalmazása szükséges, valamint azt, 10

12 hogy az előrejelzéseknél a becslés mellett figyelembe kell venni a hosszú és rövid távú ciklushatásokat is. Az elmúlt évek agrárökonómiai nézeteinek ismeretében elmondható, hogy az agrárközgazdászok a mezőgazdaság helyzetét hasonlóan értékelik ugyan, de a problémák megoldását másban vélik megtalálni. Az értekezés mindenekelőtt arra szándékozott rávilágítani, hogy a múlt megismerése hozzásegítheti a gazdaság szereplőit a jövőre vonatkozó döntések meghozatalához. Mint látható volt, lesznek olyan termékek, amelyek termelése a jövőben vissza fog szorulni (pl. cukorrépa, burgonya), ellenben az állattenyésztésben kiaknázatlan lehetőségek vannak. A sertés példája jól mutatta, hogy a felvásárlási árakra, valamint a takarmánynövények árainak változására milyen érzékenyen reagálnak a szereplők. A kiszámíthatóbb tartási feltételek, a külföldi piaci lehetőségek kiaknázása, valamint az EU által nyújtott támogatások kihasználása kitörési pontot nyújthat az állattartóknak. A gabonafélék növekvő termésmennyisége az elkövetkezendő időben remélhetőleg az állattenyésztés megerősödésével, valamint a bioüzemanyag előállításának igényével fog párosulni. 5. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A kutatás átfogó információt szolgáltat a magyar mezőgazdaság néhány alapvető jellemzőjének időbeli alakulásáról. Ennek keretében megállapításokat tett a mezőgazdasági naturáliák több mint nyolcvan évet magában foglaló idősoraiban fellelhető tartós alaptendenciákról, hosszú távú ciklushatások érvényesüléséről. A kutatás igazolta, hogy a prognózisok készítésekor az alaptendencia előrejelzéséhez több módszer egyidejű alkalmazása szükséges, továbbá, hogy a jövőkép trendje a hosszú és rövid távú ciklushatások figyelembe vételével jól árnyalható. A vizsgálatok kimutatták, hogy a növényi és az állati termékek havi felvásárlási árai és mennyiségei a kilencvenes évektől napjainkig jelentős ciklikusságot mutattak. Az alkalmazott késleltetett regresszió számítás, valamint az idő tényező kiszűrésére használt módszerek lehetőséget nyújtottak annak megállapítására, hogy milyen szoros a kapcsolat az idősori árak és mennyiségek között, valamint hogy az egyes termékek árainak változására hány hónappal később reagálnak a felvásárolt mennyiségek. 11

13 6. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A jövőben további vizsgálati lehetőséget jelenthet az értekezés kereteiben vizsgált naturáliák körének kibővítése (pl. kertészeti termékek, takarmánynövények stb.). További összehasonlításokat érdemes végezni az Európai Unió országaiban a havi felvásárlási árakat és a felvásárolt mennyiségeket tekintve. Az árak alakulásában tapasztalható konvergencia mértékét az értekezésben alkalmazott mutatókon túlmenően más szóródási, illetve kiegyenlítődési mutatószámokkal (pl. Gini-mutatók), vagy pl. a szórásnégyzet felbontás módszerének alkalmazásával is lehetne a jövőben analizálni. A termésátlagokra ható tényezők bővebb értékelése és elemzése szintén új vizsgálati területet jelenthet. A dolgozat keretein túlmutató új vizsgálati lehetőségek között kell megemlíteni a fogyasztás befolyásoló tényezőinek vizsgálatát, amivel lehetőség kínálkozna a fogyasztási preferenciák elemzésére. 7. A TÉMÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK LISTÁJA Előadások, konferenciák kiadványaiban teljes terjedelemben megjelent anyagok: 1. Dr. Kardos Zoltánné Hegedűsné Baranyai Nóra (2006): Agrárgazdasági folyamatok és struktúrák főbb jellemzői hazánkban XLVIII. Georgikon Napok konferencia szeptember Keszthely 2. Poór Judit - Hegedűsné Baranyai Nóra (2006): A legjelentősebb hazai agrártermékek felvásárlási- árának és mennyiségének időbeli vizsgálata I. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Gazdasági Kutatócsoport június 2. Veszprém 3. Judit Poór Nóra Hegedűsné Baranyai (2006): Dynamic Investigation of Market Processes of the Main Agricultural Products, Within the European Union III. Internation Conference University of West-Hungary Faculty of Agricultural and Food Siences 6-7. April Mosonmagyaróvár 4. Hegedűsné Baranyai Nóra Poór Judit (2005): A hazai regionális külkereskedelem dinamikájának és szerkezetének vizsgálata Kis és közepes vállalkozások 12

14 Magyarországon az EU csatlakozás után Tudományos Konferencia a magyar Tudomány Napja alkalmából, ÁVF november 10. Budapest 5. Judit Poór Nóra Hegedűsné Baranyai (2005): Connection of foreign trade of Hungary and the Middle-East European countries Babes-bolyai University The Impact of European Integration on the National Economy Oktober Cluj-Napoca, Romania 6. Hegedűsné Baranyai Nóra Poór Judit (2005): Magyarország és néhány közép kelet európai ország agrár-külkereskedelmi kapcsolata A Gazdálkodásban között publikált PhD hallgatók I. Tudományos Konferenciája, október 14. Mosonmagyaróvár 7. Nóra Hegedűsné Baranyai Judit Poór (2005): Agricultural foreign trade of Hungary in connection with the Middle-East European countries XLVII. Georgikon Napok konferencia, szeptember Keszthely 8. Hegedűsné Baranyai Nóra (2005): Néhány mezőgazdasági termék felvásárlási- és piaci árának havi alakulása 1992 és 2005 között XLVII. Georgikon Napok konferencia, szeptember Keszthely 9. Poór Judit Hegedűsné Baranyai Nóra (2005): A magyar külkereskedelem dinamikájának és szerkezetének vizsgálata különös tekintettel az agrárkülkereskedelemre AVA2 Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia, április 7-8. Debrecen 10. Poór Judit Hegedűsné Baranyai Nóra (2005): Néhány komparatív előny mutató eredményének összehasonlítása a hazai agrár-külkereskedelemmel kapcsolatban XI. Ifjúsági Tudományos Fórum konferencia, március 24. Keszthely 11. Hegedűsné Baranyai Nóra Poór Judit (2005): A magyar külkereskedelem időbeli és szerkezeti vizsgálata különös tekintettel az agrár termékekre RODOSZ Romániai Magyar Doktorandusok És Fiatal Kutatók Országos Szövetségének hatodik országos tudományos konferencia, március Kolozsvár 13

15 12. Hegedűsné Baranyai Nóra - Poór Judit (2004): A magyar külkereskedelem alakulása a rendszerváltástól napjainkig különös tekintettel az agrártermékekre XXX. Óvári Tudományos Konferencia, október 7. Mosonmagyaróvár 13. Kardosné Nagy Judit Hegedűsné Baranyai Nóra Poór Judit (2004): Adalékok a gazdasági versenyképességről kvantitatív megközelítéssel, ágazati betekintéssel Magyarország és a 21. század kihívásai az Európai Unióban tudományos konferencia, április 29. Komárom 14. Hegedűsné Baranyai Nóra (2004): A globalizáció avagy a termékek szabad áramlása a számok tükrében X. Ifjúsági Tudományos Fórum konferencia, április 29. Keszthely 15. Baranyai Nóra (2003): Az előrejelzés és módszerei a hazai vállalkozásokban XLV. Georgikon Napok konferencia, szeptember Keszthely 16. Baranyai Nóra Dr. Kardos Zoltánné (2003): A kilencvenes évek agrárgazdasági folyamatainak főbb jellemzői hazánkban Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén nemzetközi konferencia, április 1-2. Debrecen 17. Baranyai Nóra (2003): A mezőgazdaság néhány jellemzőjének regionális egyenlőtlensége IX. Ifjúsági Tudományos Fórum konferencia, március 20. Keszthely 18. Baranyai Nóra Dr. Kardos Zoltánné (2002): Agrártermékek termelési és forgalmi folyamatai a statisztikai adatok tükrében XXIX. Óvári Tudományos Napok konferencia, október 3-4. Mosonmagyaróvár 19. Baranyai Nóra (2002): Agrárgazdasági folyamatok a stabilitás szemszögéből XLIV. Georgikon Napok konferencia, szeptember Keszthely 20. Dr Kardos Zoltánné Baranyai Nóra (2002): Az agrárgazdaság főbb jellemvonásai területi megközelítésben az új évezred elején A rendszerváltás (változtatás) mérlege konferencia, április 27. Komárom 14

16 Lektorált folyóiratcikkek: 1. Hegedűsné Baranyai Nóra Poór Judit (2006): Analysis of Hungarian Regional Foreign Trade with Especial Regard to the Agriculture STUDIA OECONOMICA, Románia 2. Hegedűsné Baranyai Nóra Poór Judit (2006): A hazai agrár-külkereskedelem regionális vizsgálata Gazdálkodás 50. évf. 16. különkiadás 3. Hegedűsné Baranyai Nóra Poór Judit (2005): Magyarország és néhány közép kelet európai ország agrár-külkereskedelmi kapcsolata Gazdálkodás 49. évf. 14. sz. különkiadás 4. Judit Poór Nóra Hegedűsné Baranyai (2006): Dynamic Investigation of the pruchase price and quantity of maize and pig, Journal Central European Agriculture megjelenés alatt 15

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Pénzügy és Számvitel Tanszék A doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. KEREKES SÁNDOR DSc egyetemi tanár Témavezető: Gáspár Bencéné Dr.Vér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.

SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei. SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL Doktori értekezés tézisei Tirczka Imre Gödöllő 2000 A doktori program címe: Szántóföldi növénytermesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Fogyasztás in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Tóth Gábor Surányi Rozália

Tóth Gábor Surányi Rozália Tóth Gábor Surányi Rozália Az általános forgalmi adó mérték változásának hatása az élősertés, hús és húskészítmények kereskedelmében The effect of the changes of Value Added Tax rate on the trade of live

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel

A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel Budapesti Gazdasági Főiskola 2012. április 23. Macsári István Központi Statisztikai hivatal A kereskedelem meghatározása A kereskedelem

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez?

Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Az elmúlt két évtizedben Magyarország konvergált az Európai Unió gazdaságainak átlagához. Ugyanakkor hazánk egyes országcsoportokhoz

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 74/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. április Tartalomjegyzék 1 CÉLOK ÉS ALAPELVEK...4 2 VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

Oktatási rendszer és a foglalkoztatottság kapcsolata a visegrádi országokban

Oktatási rendszer és a foglalkoztatottság kapcsolata a visegrádi országokban MEB 2010 8 th International Conference on Management, Enterprise and Benchmarking June 4 5, 2010 Budapest, Hungary Oktatási rendszer és a foglalkoztatottság kapcsolata a visegrádi országokban Dr. Medve

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-105-6 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és munkaügy-statisztikai

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Pocsai Krisztina Debrecen 2014 1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDASÁGELMÉLETI ÉS ALKALMAZOTT INFORMATIKAI

Részletesebben

IX. téma AZ ÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

IX. téma AZ ÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI Nemzetközi marketing Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A NEMZETKÖZI MARKETING témakörei I. A nemzetközi marketing fogalma, stratégiái és koncepciói II. A nemzetközi piacra

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

Járási népesség-előreszámítás 2051-ig

Járási népesség-előreszámítás 2051-ig Járási népesség-előreszámítás 2051-ig Tagai Gergely Bevezetés A társadalmi és gazdasági jelenségek gyakorlati kutatásában a vizsgálati fókusz általában egy adott problémakör vagy helyzetkép jelenlegi viszonyrendszereinek

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben