Gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés, forrásbiztosítás városfejlesztéssel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés, forrásbiztosítás városfejlesztéssel"

Átírás

1 G A Z D A S Á G T U D A T O S V Á R O S F E J L E S Z T É S P R O G R A M Gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés, forrásbiztosítás városfejlesztéssel J a v a s l a t ö n k o r m á n y z a t i v e z e t ő k s z á m á r a Bővebb információ: O n g j e r t h R i c h á r d ü g y v e z e t ő i g a z g a t ó Telefon: G i o n Z s ó f i a k o m m u n i k á c i ó s m u n k a t á r s Telefon:

2

3 A G A Z D A S Á G T U D A T O S V Á R O S F E J L E S Z T É S P R O G R A M R Ó L Az elmúlt években szakmai körökben világossá vált, hogy a jellemzően támogatásokból történő terület- és településfejlesztés módszerei nem fenntarthatóak. A Közép-Magyarországi Régió önkormányzatai számára már bekövetkezett a drasztikus támogatáscsökkenés, és a konvergencia régiók önkormányzatainak támogatási keretei is észrevehetően alacsonyabbak az előző tervezési cikluséinál. Tudható az is, hogy 2020 után az EU-s támogatások tovább csökkennek majd, ugyanakkor a legtöbb önkormányzat nem rendelkezik olyan alternatív forrásokkal, illetve megoldásokkal, amelyek a kieső támogatásokat pótolhatnák. Ennek a helyzetnek a feloldására indította el a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. a Gazdaságtudatos Városfejlesztés Kutatási Programot. A program célja olyan városfejlesztési akciók módszertani fejlesztése, amelyek a sokszereplős, gazdaságorientált városfejlesztés jegyében alkalmasak a munkahelyteremtő magánberuházásokat, illetve a közvetlen brüsszeli elosztású EU-s támogatásokat elérhetővé tenni önkormányzati akciók megindításán keresztül., Ezáltal a Gazdaságtudatos Városfejlesztés Program egy új, fenntarthatóan finanszírozható, gazdaságorientált terület- és településfejlesztési paradigma megvalósítására törekszik. A programhoz mintaterületként csatlakozó, azaz ilyen akciókat elindító önkormányzatok olyan akcióterv-csomagok birtokába juthatnak, amelyek alkalmasak a támogatások fokozatos elapadásával párhuzamosan a fenntartható városfejlesztés megalapozására, valamint a település sajátosságainak megfelelő megvalósítására. A Program fő elemei együttesen, a szinergikus hatások kihasználásával, vagy különféle, a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelő csomagokban, illetve egyedi tervezési lépésekkel is megteremthetők. A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. (MUTK) a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 100 %-os tulajdonában lévő non-profit innovációs központja, fő célja a hazai várostervezés módszereinek fejlesztése, azok gyakorlatba ültetésével és elterjesztésével a magyar települések, térségek gazdaságilag is fenntartható fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében a MUT-tag önkormányzatok a tervezési díjak listaárából 20 % kedvezményt kapnak. A G a z d a s á g t u d a t o s V á r o s f e j l e s z t é s P r o g r a m e l e m e i Gazdasági Program, Fejlesztési Terv... 5 Befektetés-ösztönzési és Partnerkapcsolat-építési Stratégia... 7 Az energiatudatos településfejlesztés tervezési és előkészítési folyamata... 9 örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési Stratégia Helyi Központfejlesztési Program Program- és projektkommunikációs terv Bővebb információ: Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató Telefon:

4

5 G A Z D A S Á G I P R O G R A M, F E J L E S Z T É S I T E R V ( s z ü k s é g e s e t é n f e l ü l v i z s g á l a t, v a g y m á s t e r v f a j t á k b a V á r o s f e j l e s z t é s i K o n c e p c i ó b a, I T S - b e v a l ó b e é p í t é s, v i s s z a c s a t o l á s, k o n z u l t á c i ó f o r m á j á b a n ) M i é r t? Mert a megtérülő beruházásokról, a saját forrásokon kívüli eszközök bevonásáról már az első lépésektől kezdve gondolkodni kell ahhoz, hogy a rendelkezésre álló közpénzt úgy költsük el, hogy az a további magánbefektetésekkel megsokszorozódjon, ezáltal növelve az önkormányzati adóbevételeket is. Mert a Magyarország önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 116. bekezdése rögzíti a települési önkormányzatoknak a gazdasági program, fejlesztési terv elkészítésére vonatkozó kötelezettségét, záros határidővel a képviselő-testület megalakulását követően. Mert a törvény szerint a gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. M i t? A helyi gazdaságfejlesztés, illetve az önkormányzat bevételnövelő gazdálkodása a törvényben foglaltaknak megfelelő stratégiai gondolkodást, tervet igényel. Ez a különféle működési és fenntartási kiadások mellett a tervezett fejlesztési kiadásokat legalább részben olyan beavatkozásokra irányozza elő, amelyek a magántőke munkahelyteremtő beruházásainak, szerepvállalásának vonzásával közvetlenül és közvetve is pl. iparűzési és más helyi adó, valamint SZJA-növeléssel, segélyezés, közmunka kiváltásával tartósan növelik az önkormányzat bevételeit, illetve fenntartható költségmegtakarításokat eredményeznek a kiadások csökkentésével. H o g y a n? Mivel a helyi gazdaságfejlesztés integrált, szakmailag korrekt tervezésére nem minden önkormányzat rendelkezik megfelelő szaktudással, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. és a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. (Local and Regional Monitoring Institute LRMI) létrehozta az Első Önkormányzati Gazdaságfejlesztési Társulást, hogy saját felkészültségük és tapasztalataik, kialakított módszertanuk alkalmazásával segítséget nyújtsanak a megtérülő gazdaságfejlesztésben, tervezésben. A Társulás szakértői szerint a megvalósulás-orientált, integrált gazdasági program, fejlesztési terv elkészítése az alábbi, a jogszabályban foglaltakra alapozott tartalommal javasolható: 1. Helyzetkép, adottságok (állapot és folyamatok) a. A település társadalmi helyzetképe a helyi gazdaság szemszögéből 5

6 b. Gazdasági adottságok a település gazdasági szerkezete, az önkormányzat gazdasági viszonyai c. A település környezeti adottságai településrészenként 2. Helyzetértékelés, integrált megközelítéssel (SWOT analízis) 3. A település fejlesztésének átfogó célrendszere gazdasági program a. A fenntartható jövőkép (indikátorokkal) b. A középtávon (5 év múlva) elérendő helyi társadalmi, gazdasági és környezeti célok (indikátorokkal) 4. A célok eléréséhez szükséges beavatkozások fejlesztési terv a. Helyi ágazati programok (saját célrendszerrel, ütemezéssel, szervezeti és finanszírozási háttérrel) b. Területi akciók (saját célrendszerrel, ütemezéssel, szervezeti és finanszírozási háttérrel) c. Infrastruktúra-fejlesztési beavatkozások (saját célrendszerrel, ütemezéssel, szervezeti és finanszírozási háttérrel) d. A közszolgáltatások színvonal-javítása (indikátorokkal, pénzügyi háttérrel) 5. A finanszírozási eszközök ütemezett összegzése, az önkormányzat várható kiadásai és bevételei, eredményessége az időszak végén. M i v e l? A MUTK és az LRMI sokszínű és egyedülálló szakembergárdája a helyi önkormányzat illetékeseinek közreműködésével, valamint a helyi gazdasági szereplők bevonásával szervezett kommunikációs folyamat segítségével hozza létre a közös elképzeléseket: a sokféle szerepvállalást összehangoló, a szükséges beavatkozásokat, a beruházási lehetőségeket összefoglaló Gazdasági program, fejlesztési terv dokumentumot, amely megbízható alapot nyújt a középtávú időszak megvalósítási és finanszírozás-szervezési munkáihoz. M i k o r? A további részletes műszaki és pénzügyi tervezés alapjául szolgáló Gazdasági program, fejlesztési terv elkészítésének folyamata a helyi adottságok függvényében várhatóan 2-4 hónapot vesz igénybe, a helyi sajátosságoktól, és a terv tartalmától függően. 6

7 B E F E K T E T É S - Ö S Z T Ö N Z É S I É S P A R T N E R K A P C S O L A T - É P Í T É S I S T R A T É G I A M i é r t? A támogatásokon alapuló városfejlesztési politika helyett amelyre a központi és EU-s források folyamatos és tartós csökkenésével egyre kevésbé nyílik lehetőség olyan helyi fejlesztéspolitika szükséges, amely a piacgazdasági viszonyok között a városfejlesztésben is kulcsszerepet játszó privát beruházók, munkahelyteremtő befektetők számára is vonzó, ezért magánforrásokból, illetve nem kormányzati elosztású EU-forrásokból (is) finanszírozható programok, projektcsomagok megvalósításával segíti a várost. Ennek során a szolgáltatási kínálat bővítése mellett olyan helyi adóbevételek növelése várható, amelyek aztán lehetőséget teremtenek további közberuházások finanszírozására is. M i t? A település beruházói vonzerejének növeléséhez, az attraktivitás gazdasági erővé konvertálásához egy olyan brandépítő, városmárka-alkotó kommunikációs tervezési folyamat megindítása szükséges, amely a város külső városkommunikációjának a megtervezésére és megvalósulására irányul, és amelynek eredményeként a település jó hellyé válik a közvélemény számára a térségben és országosan is, és a jelenleginél lényegesen vonzóbb célponttá a turisták, valamint a hazai és nemzetközi ingatlanberuházók, munkahelyteremtő szakmai befektetők köreiben. A már megvalósított, és a tervezett városfejlesztési akciók, az egyes projektek olyan kommunikációjának megtervezése és megvalósítása indokolt, amely egyenként, és/vagy összességükben alkalmassá teheti azokat a belföldi és külföldi főként Nyugat-Európai befektetői érdeklődés felkeltésére; az ismertség turisztikai és egyéb gazdasági keresletnövelő eszközként való kihasználására; az ország más térségeiben, településein a város jó hírnevének erősítésére, városfejlesztési mintavárosként való meg- és elismerésére; elismerés kiváltására a település lakosai részéről; mindezek folyamatos gyakorlásával a gazdaságilag is egyre inkább fenntartható, prosperáló város szerepének betöltésére. H o g y a n? A feladat elvégzése három szakaszban történik, az alábbiak szerint: 1. s z a k a s z : H e l y z e t k é p é s h e l y z e t é r t é k e l é s e l k é s z í t é s e Helyzetkép a város városkommunikációs szempontból mértékadó szereplőivel összesen 3-4 alkalommal való egyeztetés, participációs módszer alapján, a következő szempontokból: o o o o saját adottságok felmérése, potenciális célcsoportok feltárása, versenytársak és potenciális partnerek feltérképezése, makro-környezeti kilátások vizsgálata 7

8 Helyzetértékelés (a közös nézőpontok megteremtésével) erősségek és gyengeségek feltárása, avagy mit tud a város nyújtani? támogató és veszélyeztető külső tényezők (piaci helyzet, politikai környezet, a gazdaság, a társadalom és a technológia prognosztizált folyamata) 2. s z a k a s z : T e r v e z ő i j a v a s l a t Átfogó célrendszer Marketing stratégia kommunikálandó termékek, szolgáltatások (márkanevek, arculat, címkézés) árstratégia (listaárak, kedvezmények, fizetési feltételek), disztribúciós stratégiák promóciós stratégia (reklám, PR-közönségkapcsolatok, kampányok) rövid- és hosszabb távú előrejelzések következtetések Kommunikációs akcióterv egyes várostermékek kommunikációs akciói (célcsoportok, üzenetek, eszközök), monitoring (folyamatfigyelés, korrekciós mechanizmusok, válságkommunikáció) összefoglaló munkaterv (GANTT-diagram) Szervezeti és pénzügyi körülmények saját források (pénzben, vagy természetben) egyéb támogatási források (pl. EU) városi vállalkozások (a fejlesztésben érdekelt cégek) bevonása a tervezésbe 3. s z a k a s z : V é g l e g e s í t é s A programterv véglegesítése az Önkormányzat döntéshozatali eljárásában szükségessé váló változtatások átvezetésével. M i v e l? A Befektetés-ösztönzési és Partnerkapcsolat-építési Stratégia tartalma célszerűen a helyi véleményformálóknak, a gazdaság és a társadalom mértékadó szereplőinek szervezett közreműködésével, az ehhez kapcsolódó szakértői városmarketing és városkommunikációs munka szervezett folyamatával hozhat eredményt. Ennek során a helyi kapacitások szerepe elsősorban a helyi adottságok, a helyi és térségi lehetőségek összefoglalásában érhető tetten, míg a külső szakértők hozzáadott értéke a marketing országos és nemzetközi viszonyainak, illetve az alkalmazható eszköztár ismeretében, a releváns és hatékony eszközök megtalálásában jelentkezik. M i k o r? A Befektetés-ösztönzési és Partnerkapcsolat-építési Stratégia tervezése akkor a legcélszerűbb, ha már vannak elképzeléseink arról, hogy milyen fejlődési pályát kíván a város és térsége befutni, és milyen programok, projektek beindítása lesz szükséges ehhez. Ha még nincsenek, vagy nem kiérleltek a víziók, a tervezés folyamata jó lehetőséget kínál az ilyen irányú gondolkozás, tervezés elindítására. A középtávra előretekintő Befektetés-ösztönzési és partnerkapcsolat-építési stratégia elkészítése rendszerint 4-6 hónapot vesz igénybe. 8

9 A Z E N E R G I A T U D A T O S T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S T E R V E Z É S I É S E L Ő K É S Z Í T É S I F O L Y A M A T A M i é r t? Mert az energiagazdálkodás stratégiai tervezése már rövid távon is jelentős, akár 5-10 százalékos megtakarítást jelenthet az önkormányzat költségvetésében, számottevő befektetés nélkül, megalapozza a közvetlen brüsszeli elérésű energiaracionalizálási célú EU-s források megszerzését, a Közép-Magyarországi Régióban, és az ország más térségeiben is, segíti a térségi együttműködést, a megyék és kistérségek, önkormányzati céltársulások területfejlesztési forrásszerzését, támogató szerepvállalását, jelentős beruházásokat alapoz meg a magántőke szerepvállalásával, óvja a környezetet, javítja a helyi klímát, segíti a polgárok költségeinek csökkentését. M i t? A csatlakozás az európai Polgármesterek Szövetsége mozgalomhoz (Covenant of Mayors, CoM), a Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan, SEAP), és a finanszírozási háttér szervezése, például az uniós ELENA támogatás igénybe vételével, és a magánszféra közreműködésével történő megvalósítás összetett, de egyenes vonalú utat jelent a megvalósítható energiatudatos városfejlesztéshez, az ehhez szükséges forrásokhoz. H o g y a n? A folyamat három lépésben valósul meg: C s a t l a k o z á s a P o l g á r m e s t e r e k S z ö v e t s é g é h e z, é s a F e n n t a r t h a t ó E n e r g i a A k c i ó t e r v e l k é s z í t é s e A Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors - CoM) az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött együttműködést az EuroCities nemzetközi nagyvárosi kooperáció egyes tagjaival ben hozták létre, az Európai Klímaegyezmény céljainak helyi szintű támogatására. A Megállapodáshoz az Európai Uniós tagországok bármely önkormányzata csatlakozhat, vállalva, hogy a település egészének a csatlakozáskor rögzített időpontbeli CO2-kibocsátását 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenti. A vállalás teljesítéséhez szükséges, hogy az önkormányzat a CoM Titkársága által kiadott útmutató szerint egy éven belül elkészítse, és a Titkársághoz benyújtsa saját Fenntartható Energia AkcióTervét (Sustainable Energy Action Plan SEAP). Ezt követően létre kell hoznia a megvalósításhoz szükséges szervezeti hátteret, és kétévente írásban beszámolót kell feltöltenie a terv teljesítéséről. A tervezés során az Önkormányzatnak a megadott módszertan szerint információkat kell gyűjtenie saját, és települése más szereplőinek energiafelhasználásáról, és ennek alapján kell előrebecsülnie a CO2-kibocsátás és az ezzel nagyjából arányos energiafelhasználás megvalósítani kívánt csökkentését. 9

10 A Polgármesterek Szövetségéhez 2015 közepéig csatlakozott önkormányzatok száma csaknem 6 ezer. Magyarországról eddig 28 önkormányzat csatlakozott, a nagyvárosoktól, fővárosi kerületektől pl. Budapest Főváros, Budapest IV. Újpest, és Budapest XVIII. Pestszentlőrinc- Pestszentimre, Miskolc, Pécs a középvárosokon keresztül mint Ózd, Hatvan, vagy Szarvas a kisebb településekig mint Bogács, vagy Bükkaranyos. Ugyanezen időpontig összesen több mint 4600 Fenntartható Energia Akciótervet nyújtottak be, köztük Magyarországról 24-et. Mind a résztvevők száma, mind az elkészült tervek mennyisége napról napra nő, Európában éppúgy, mint Magyarországon. A Fenntartható Energia Akcióterv elkészítése során az Önkormányzat vezetése és a széles közvélemény is világos képet kap a település energiafogyasztásának és CO2 kibocsátásának helyzetéről, a legfontosabb, leghatékonyabb beavatkozási területekről, a várható ráfordításokról és megtakarításokról. A Polgármesterek Szövetségének tagjai évente nemzetközi vándorkonferencián, és más rendezvényeken cserélhetik ki tapasztalataikat, gyűjthetnek ötleteket, jó példákat saját munkájuk előmozdítására. Bővebb információ: A k u l c s b e a v a t k o z á s o k t e r v e z é s e é s e l ő k é s z í t é s e a z E C - E I B E L E N A t á m o g a t á s á n a k s e g í t s é g é v e l Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) a helyi energiaprogramok támogatására 2009-ben létrehozta az ELENA (European Local ENergy Assistance Európai Helyi Energia Segítségnyújtás) technikai támogatási formát. Az ELENA az Intelligens Európai Energia (IEE) program forrásaiból nyújt támogatást a városi és térségi önkormányzatoknak jelentős energiaberuházási terveik elkészítéséhez, megvalósításához, és finanszírozásuk megszervezéséhez. Az ELENA támogatást olyan önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek elfogadott energia stratégiával, azaz SEAP-pal rendelkeznek, de kevés a pénzük és a gyakorlatuk a jelentős energiaprojektek fenntartható finanszírozásának megtervezéséhez. Támogatható például közösségi és magán épületkorszerűsítések, közvilágítási projektek, energiahatékony távfűtési és hűtési rendszerek, környezetbarát közlekedési megoldások, intelligens hálózati megoldások, stb. előkészítése. Az IEE keretéből nyújtott támogatás odaítélése és felhasználása az EIB szakértőivel folytatott egyedi konzultációs eljárás során történik. Nagysága az előkészítési, tervezési és finanszírozás szervezési költségek legfeljebb 90 %-áig terjedhet, és nem haladhatja meg a beruházás teljes tervezett költségének 4 %-át. Bővebb információ: A m e g v a l ó s í t á s f e n n t a r t h a t ó f i n a n s z í r o z á s a A SEAP által kialakított, és az ELENA segítségével részletesen megtervezett energiahatékonysági beruházások fenntartható finanszírozhatósága az így lefolytatott tervezési folyamat nyomán biztosított. A finanszírozás megtervezése az ELENA keretében történhet meg, számba véve mind a közösségi, mind az állami, mind pedig a magánforrások igénybevételét, illetve kialakítva az adott programcsomaghoz hozzárendelhető ideális finanszírozási portfóliót, forráscsomagot. Segíthetné az ilyen projektek finanszírozását a JESSICA Támogatási eszköz, valamint az ELENA 30 millió euró alatti, kisebb önkormányzatok számára kiírt változata, ezek azonban a kormányzat közreműködését igénylik, és ehhez néhány fontos lépés még hiányzik. Remélhető, hogy a következő években ebben lényeges változás következik be. 10

11 M i v e l? A MUTK a Covenant of Mayors nemzeti szakértőjeként, Magyarországon úttörő tapasztalataival, nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerével, a Covenant of Mayors Titkárságával és más nemzetközi szakmai hálózatokkal együttműködve mozdítja elő a térségek (régiók, megyék, kistérségek), városok és falvak fenntartható energiagazdálkodásának kialakítását és fenntartását. A MUTK szerepvállalása kiterjed különösen a programban való részvétellel kapcsolatos tanácsadásra, figyelemfelhívásra, kommunikációra, valamint igény esetén részletes, egyedi, az adottságoknak megfelelő munkaprogram kialakítására is. A továbblépés alapjául szolgáló SEAP EU-s útmutatónak megfelelő elkészítését, és szükség esetén az ELENA támogatásban való részvétel, vagy más, ilyen tárgyú EU-s projekt előkészítésének és lebonyolításának szakmai támogatását is vállaljuk. Szívesen együttműködünk az ilyen programok kimunkálása során a helyi szakértőkkel is. Azoknál a településeknél, ahol a beruházások várható nagyságrendje nem éri el az ELENA igénybevételéhez szükséges szintet (hátrányos helyzetű térségek esetében az 5 millió -t), és a helyi szakértelem sem áll rendelkezésre, javasolható azt több település, vagy kistérség együttműködésének keretében elkészíteni, úgy, hogy az egyes települések saját SEAP-jai mellett készüljön olyan közös SEAP is, amelynek a beruházási nagyságrendje együttesen már eléri a szükséges léptéket. M i k o r? A SEAP elkészítésének idő- és munkaráfordítása nagymértékben függ attól, milyen kiinduló információk állnak rendelkezésre. Itt elsődlegesen az önkormányzati épületállomány legfontosabb jellemzői, állapota, az intézmények energiafogyasztási viszonyai, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának helyi lehetőségei játszanak kulcsszerepet, amelynek felmérése a hatékony alapállapot-leltár elkészítéséhez, és a tennivalók meghatározásához is nélkülözhetetlen. Ha ezek rendelkezésre állnak, a SEAP elkészítése rendszerint 4-6 hónapot vesz igénybe. 11

12 Ö R Ö K S É G G A Z D Á L K O D Á S I É S T U R I S Z T I K A I V O N Z E R Ő - F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I A M i é r t? Mert a kulturális és a természeti örökség ma még inkább jelent terhet a tulajdonosoknak és az önkormányzatoknak, mintsem gazdasági előnnyé, közbevétellé formálható lehetőséget. Mert a meglévő tervműfajok ide értve a helyi örökségvédelem előkészítését, a jogszabályokban előírt örökségvédelmi hatástanulmányokat, vagy éppen a rendeleteket éppúgy, mint a jogszabályokban előírt fejlesztési koncepciókat, ITS-eket, településszerkezeti terveket, vagy éppen a helyi építési szabályrendeleteket a gyakorlatban alkalmatlanok az örökségelemek gazdasági előnnyé konvertálásához, illetve csak túlságosan gyengén képesek annak a megalapozásához. Mert a védett épületek, romok, vagy éppen természeti értékekről önmagukban nem derül ki legjobb hasznosításuk módja, azt csak a település, illetve a turisztikai desztinációs térség egészének adottságaival, fejleszthetőségével, további vonzerő-elemeivel összhangban lehet érdemben meghatározni. M i t? Az épített és természeti örökséggel összefüggő valódi (pénz)gazdálkodás, és az ilyen attrakciók vonzerejét gazdasági előnnyé és önkormányzati bevétellé formáló turisztikai desztinációfejlesztés csak olyan stratégiai terv Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia alapján hajtható végre, amely a térség és a település vonzerőt jelentő adottságainak számbavételével, turisztikai attrakcióinak széles körű feltárásával, az ezek iránt fogékony célcsoportok definíciójával, a turisztikai vonzerőfejlesztéshez, az attrakciók kiaknázásához, bővítéséhez szükséges tennivalók meghatározásával, mindezek szervezeti, finanszírozási és kommunikációs feltételrendszerének kialakításával segíti az önkormányzat, és a megvalósításban együttműködő privát partnerek munkáját. H o g y a n? Az Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia rendszerint három fő munkaszakaszban, a helyi partnerekkel, potenciális együttműködők bevonásával készül, az alábbi fő fejezetekkel: 1. m u n k a s z a k a s z : S t r a t é g i a i h e l y z e t k é p, h e l y z e t é r t é k e l é s a. A természeti örökség elemei, hasznosításuk, hasznosíthatóságuk b. Az épített örökség elemei, hasznosításuk, hasznosíthatóságuk c. A turisztikai háttér, infrastruktúra d. Turisztikai folyamatok, forgalmi adatok, gazdasági helyzetkép e. Turisztikai humán-erőforrások 12

13 f. Örökséggazdálkodási SWOT analízis 2. m u n k a s z a k a s z : J a v a s l a t o k m e g f o g a l m a z á s a é s e g y e z t e t é s e a. Stratégiai célok i. Az átfogó turisztikai cél ii. A legfontosabb célcsoportok, igényeik kielégítésének lehetőségei b. A legfontosabb tennivalók i. Szervezeti és szervezési feladatok ii. Beruházási feladatok iii. Kommunikációs feladatok iv. Az önkormányzat tennivalói a következő néhány évben 3. m u n k a s z a k a s z : k ö z r e m ű k ö d é s a d ö n t é s - e l ő k é s z í t é s b e n, v é g l e g e s í t é s a. Szakértői részvétel az önkormányzat döntéshozatali eljárásában b. A jóváhagyás során esetleg szükségessé váló módosítások átvezetése, a stratégia véglegesítése M i v e l? Az Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia rendszerint a MUTK saját munkatársainak és a szakértői hálózatához tartozó külső szakértőknek az együttműködésével készül, a mértékadó helyi civil szereplők, gazdasági körök bevonásával folytatott részvételi és tervezési kommunikációs folyamat eredményére támaszkodva. M i k o r? Az Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia tervezése rendszerint a Településfejlesztési Koncepcióval párhuzamosan, vagy azt követően, az ITS-t lehetőleg részben megelőzve akkor a legcélszerűbb, amikor a település fejlesztésének céljai már körvonalazódnak, ugyanakkor a részletek megtervezéséhez még lehetőség van olyan szükséges inputok meghatározására, amelyek reálissá, élővé tehetik az átfogó dokumentumok gyakran papírosízű, elvont megfogalmazásait. A stratégia elkészítése rendszerint 4-8 hónapot vesz igénybe. 13

14 H E L Y I K Ö Z P O N T F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V á r o s k ö z p o n t - f e j l e s z t é s ü z l e t u t c a - f e j l e s z t é s - g a z d a s á g f e j l e s z t é s M i é r t? Mert az elmúlt évtizedekben a városközpontok, alközpontok fejlesztése nem tartott lépést a kiskereskedelmi, vásárlási igények változásával; Így a helyben meglévő vásárlőerő egyre inkább a bevásárlóközpontokban, városszéli hipermarketekben találta meg a megfelelő körülményeket; Eközben a városközpontok, belvárosok körülményei egyre kevésbé vonzóak a magas színvonalú vásárlási igények, alkalmatlanok a minőségi kiskereskedelem számára; Ezért a fővárosi kerületközpontok, üzletutcaként létrehozott főútvonalak jelentősebb része olyan lefelé tartó spirálba került, amelynek megállítása tudatos beavatkozások összehangolt sorozatát igényli a közhatalom és a kiskereskedők, ingatlanberuházók szervezett együttműködésével; M i t? A kedvezőtlen folyamatok megfordítása olyan Helyi Központfejlesztési Program beindításával lehetséges, amely az Önkormányzat és az érintett kiskereskedők, ingatlantulajdonosok és érdekképviseleteik együttműködésével megvalósuló gazdaságfejlesztési akcióként ismét versenyképessé teszi a kerületközpontokat, üzletutcákat: lehetővé téve a helyben képződő jövedelmek helyben való elköltését; javítva a kerület, a város vonzerejét az itt élők, idelátogatók, és az ingatlanfejlesztők, potenciális munkahelyteremtő beruházók szemében, ezáltal növelve az Önkormányzat adóbevételeit, és a javuló hírnév, ismertség továbbgyűrűző hatásai újabb befektetéseket generálhatnak a város, a kerület más térségeiben is, így felfelé tartó növekedési pályát hoz létre a helyi gazdaság fejlesztésében, ahol a közforrások, támogatások generáló hatása révén azok többszörösét kitevő munkahelyteremtő beruházások létesülnek. H o g y a n? A Helyi Központfejlesztési Program célja az, hogy a belvárosi, városközponti kiskereskedelem szerkezete, működése versenyképes lehessen a bevásárlóközpontokéval, így a városközpont üzleteinek színvonala, értéke, jövedelmezősége is közelítse, vagy hagyja le a bevásárlóközpontokét. Ehhez az alábbi területeken szükséges összehangolt előrelépés, a helyi résztvevők aktív közreműködésével, szerepvállalásával: Vonzó környezet színvonalas kialakítású környezet, átlátható, gyalogos, rendezett, tiszta, karbantartott, stb. Shopping mix megfelelő bolt-összetétel, egymást kiegészítő funkciókkal (nem csak tematikus!, a legfontosabb húzóerő a ruházat), megfelelő méretek, alapterületek. 14

15 Összehangolt nyitva tartás Az utca minden üzlete ugyanakkor nyit és zár, nem áll fenn annak a kockázata, hogy a vevő zárt boltajtókat talál. Parkolási lehetőség Ha nem az üzlet előtt, akkor a közvetlen közelben (legfeljebb egy saroknyi távolságra), a vásárlóknak kedvezmény biztosítása Biztonság, rend megbízható környezet, ahol se zsebtolvajok, se garázdák, se más bizonytalan elemek nincsenek. Összehangolt marketing arculat, honlap, figyelemfelkeltő események, szóróanyagok, kedvezmények, akciók, fesztiválok, stb. M i v e l? A MUTK és a BKIK-BUM sokszínű és egyedülálló szakembergárdája a helyi önkormányzat és a helyi kiskereskedők közreműködésével, szervezett tervezési és kommunikációs folyamat segítségével hozza létre a közös elképzeléseket, a sokféle szerepvállalást összehangoló, a szükséges beavatkozásokat, a beruházási lehetőségeket összefoglaló Üzletutca-fejlesztési Akciótervet, a helyi adottságokhoz igazodva, az alábbi munkaszakaszokkal (és dokumentált tartalommal): 1. Helyzetfelmérés: A vizsgált területen meglévő üzlethálózat struktúrája, az egyes üzletek profilja, mérete, elhelyezkedése, a kiskereskedelmet befolyásoló tényezők felmérése, forgalmas közintézmények, kulturális létesítmények a közelben, parkolás, a közterületek gyalogos és járműforgalma, üres telkek, a beépítés konfigurációja, potenciális beépíthetőség, folyamatban lévő tervek, a legközelebbi szakáruházak, hipermarketek, bevásárlóközpontok, 2. Helyzetértékelés (a közös nézőpontok megteremtésével): a terület erősségei és gyengeségei kiskereskedelmi szempontból, a központfejlesztést támogató és veszélyeztető külső tényezők. 3. Javaslatok: Üzletfejlesztési javaslatok a meglévő üzletállomány továbbfejlesztésével, és új létesítményekkel, az optimális shopping mix (üzletösszetétel) elérésére. Az infrastruktúra fejlesztése megközelíthetőség, parkolás, közterületek, közműellátottság, stb.. Szervezetfejlesztési javaslatok a koordinált megvalósításhoz Ütemezés Finanszírozás (különféle hazai elosztású és közvetlen EU-s támogatások, privát finanszírozási lehetőségek, magánbefektetési szerepvállalások). M i k o r? A Helyi Központfejlesztési Program alapjául szolgáló Üzletutca-fejlesztési Akcióterv elkészítésének folyamata a helyi adottságok függvényében várhatóan 6-8 hónapot vesz igénybe, a megvalósítás 2-4 év közötti időszakra tehető, a helyi sajátosságoktól, és a terv tartalmától függően. A megvalósítás időszakában szakértőink szükség szerint tanácsadással, illetve más részszolgáltatásokkal állnak a megvalósító szervezet rendelkezésére. 15

16 P R O G R A M - É S P R O J E K T K O M M U N I K Á C I Ó S T E R V P a r t n e r s é g é p í t é s é s K o m m u n i k á c i ó V á r o s f e j l e s z t é s i a k c i ó k h o z M i é r t? Mert a gazdaságorientált, sokszereplős területi és településfejlesztési akciók megvalósításának egyik alapvető feltétele a lakossági támogatás megléte, illetve az egyes magánforrásokból is finanszírozható akciókhoz, projektekhez a megfelelő magángazdasági partnerek megtalálása. Az ilyen programok, projektek előkészítésének és megvalósításának során nélkülözhetetlen az érintettekkel való széles körű kommunikációs munka. M i t? Az egyes akciótervek, fejlesztési programok partnerség-építéséhez olyan kommunikációs terv, valamint annak valóra váltása szükséges, amely az adott akció stratégiai tervének részeként veszi számba azokat a teendőket, amelyek megvalósítását az önkormányzat más szereplőktől reméli. A terv segíti a helyi lakosság körében a projekttel kapcsolatosan várható igények, vélemények, a lehetséges erősségek és kockázatok felmérését, a pozitív lakossági megítélés kialakítását; Az akció megvalósításához szükséges potenciális partnerek körének, informálásuk módjának meghatározását; Az esetlegesen szükséges privát beruházók irányában szükséges lépéseket, azok feltételrendszerének legfontosabb elemeit. H o g y a n? A projekt és program-kommunikációs akciótervezési munkafolyamat támaszkodva a városmarketing eszközkészletére is a projekt, vagy program átfogó kommunikációs célmeghatározásán, a sikerkritériumok kitűzésén túlmenően helyzetelemzési, akciótervezési, és a megvalósítást előkészítő munkaszakaszokból áll. 1. A helyzetelemzési és értékelési szakasz kommunikációs szempontból csoportosítja az akció (fejlesztési projekt, vagy program) egyes összetevőit, azonosítja az egyes programelemek érintettjeit, azokat kommunikációs célcsoportként meghatározva. Vizsgálja az egyes beazonosított célcsoportok kommunikációs sajátosságait, elérhetőségét, megszólíthatóságát, médiafogyasztási és kulturális szokásait. 2. A kommunikációs akciótervezési szakasz során a fejlesztési akció várható időbeli ütemezésével összhangban kerülnek meghatározásra az egyes célcsoportok irányában történő kommunikációs akciók, kampányok tennivalói, fő üzeneteikkel, és azok kommunikációs csatornáival együtt, szükség szerint több változatban is. Az akciótervezés során a marketing gondolkodásnak megfelelően gondoskodni kell az interaktív kommunikáció biztosításának módjáról, azaz a visszajelzések lehetőségének gördülékeny megteremtéséről és folyamatos fenntartásáról is. 16

17 3. A megvalósítás-előkészítési szakaszban az akciótervezési szakasz során kialakított kommunikációs folyamatelemek megvalósításának szervezeti, szervezési, személyi és finanszírozási feltételei kerülnek meghatározásra, figyelemmel az időzítés követelményeire, és a kapacitásgazdálkodás szempontjaira, valamint a folyamatfigyelés, a monitoring megoldására is. M i v e l? A városkommunikációs akciótervezést a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont a helyi kommunikációs, városmarketing, vagy más, hasonló felkészültségű szakemberekkel, illetve kompetens szervezetek képviselőivel együttműködve végzi, úgy, hogy azok elsajátíthassák a projekt- és programkommunikáció módszereit, és a továbbiakban egyre többen szükség szerint maguk is képesek lehessenek hasonló feladatok ellátására. M i k o r? A projekt, vagy programkommunikációs akciótervezés megindítása a program vagy projekt céljának és fő jellemzőinek körvonalazódását követően, de a részletes tervezést megelőzően, vagy azzal párhuzamosan mondható optimálisnak, hogy a tervezés során a rendszerint részletkérdésekben megnyilvánuló célcsoport-szempontok a tervezésbe minél teljesebben beépíthetők legyenek. A projekt-, vagy programkommunikációs akcióterv elkészítése rendszerint 4-6 hónapot vesz igénybe. Bővebb információ: O n g j e r t h R i c h á r d ü g y v e z e t ő i g a z g a t ó Telefon: G i o n Z s ó f i a k o m m u n i k á c i ó s m u n k a t á r s Telefon:

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

FELHÍVÁS. az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására

FELHÍVÁS. az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására FELHÍVÁS az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására Szemléletformálási programok KEHOP-5.4.1 Magyarország Kormányának felhívása civil

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű

Részletesebben

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...

Részletesebben

Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

ó á í á á ő ű á á ö ű á ó í ő á ő í á ó á í í Í á ő ű á á ő á ö í ő á á á á á ó ö ó á ó á ó ó ó ö á á ö ű á ó í ö í á á É ő ö íí á ö í á á ö á ó ő ó ö á á á á ö á ő á ó á ö í á ó ü ó á ó ö á ó ű ö í ü

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

É Ö É Ö Á Ü Ü ö ü ö Ö ü ó Ö ö í ü ü ü í ó ó ó Á ö ö Ö í ü ü ü í ü ü ö ü ü ó í í ó ö í í ü í ö Í ó Ó ü ó ó ó í ö ó ö ó ó í ó ü ó Ó ö Á ö ü ó í ö ó ó í í ö í ó ö ö í ö ö ü ü í ó ö ó í ú í ö ó ö ö ű ú í ü

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben

É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü

Részletesebben

Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í

Részletesebben

Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í

Részletesebben

É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű

Részletesebben

ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é

Részletesebben

É É É É Á í ó Í ö ü í ü ó Í Í ó ö ö í í ö ó ö ö ö ü ü ö í ü ó ü ü ö ü ö í ó Í ö í ü ó í ó ü ü ó Í ú ü ó ó ü ü ü í ó ó ó ö ö ó ú í ü ö ó ó í ó ü ó ű ö ö í ü í ü ö í ö í ö ö ü ö ü ö í ó í ó ö ó ö ó ö ó ü

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É

Részletesebben

ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

í í ü ö ú ü ö ű é é í ú ú ő é é é í ő ő ö ű é ü ő ö ö ö ü ő é é é Í é ó é ó ó é ö ű é ő ő é ö ű é ü ő ö ö ö ő é ó é é ö Í é ú ó ő ö í é é ö ú é é ú ó é é é ó ü é ó é ő ü ó é í ü ű ö é é ő é é í ő ó í ó

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í

Részletesebben