PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE"

Átírás

1 IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: KABLÁR JÁNOS KISEBBSÉGI TANÁCSNOK AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DR. VÉGHELYI ERZSÉBET CIVIL REFERENS ELŐADÓ: KABLÁR JÁNOS KISEBBSÉGI TANÁCSNOK VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: EGYÉB SZERVEZET: ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS MEGTÁRGYALTA: SZÁMA: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL JOGI CSOPORT: ÁGAZATI JOGÁSZ: EGYEZTETÉS: ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: MEIXNER ANDRÁS ALPOLGÁRMESTER TERJEDELEM: 12. OLDAL

2 Tisztelt Közgyűlés! Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécs város Cigány Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem Romológiai Tanszéke kiindulva abból, hogy a roma kisebbség problémái olyan komplex jellegűek, hogy felületi kezeléssel nem oldhatók meg, kezdeményeztek egy konzultációs testület alapján álló Pécsi Roma Integrációs Tanács megalakulását, működését. A testület célja, hogy konzultációs fórumot teremtsen Pécs és térsége cigány lakossága oktatási-kulturális, foglalkoztatási, lakhatási, szociális-egészségügyi, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémáinak feltárásához, megvitatásához és megoldásához. Tagjai a város igazgatási, politikai vezetői, választott képviselői egyik oldalról, a cigány/roma lakosság érdekképviseleti szervei, jelentősebb roma civil szervezetek, egyházak és az egyetem szakemberei másik oldalról. Tevékenységének konkrétabb célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél sikeresebben pályázzák meg a város és a térség lakói, az önkormányzat, a civil szervezetek, amennyiben erre mód nyílik. A testület munkáját a Roma Integráció Évtizede Program prioritásai, illetve az Országgyűlés 68/2007.(VI.28.) OGY határozata alapján végzi december 27-én megjelent az OGY határozat végrehajtását segítő 1105/2007.(XII.27.) sz. Kormány határozat. A program prioritásait figyelembe véve a testület öt munkacsoportot hozott léte: oktatás-kulturális, foglalkoztatási, lakhatási, szociális-egészségügyi és egyenlő bánásmód munkacsoportot, melyek feladata volt, hogy kísérjék figyelemmel, monitorozzák területüket, fogalmazzák meg a felvetődő problémákat, keressenek lehetőséget ezek megoldására, illetve együttműködve más munkacsoportokkal tárják a testületek elé ezeket. A munkacsoportok program szerint dolgoztak, vezetőiket a delegáltak köréből választották meg. A munkacsoportokban részt vett 13 cigány civil szervezet, a Romlógia Tanszék, a katolikus, református és az evangélikus egyház. A munkacsoportokban a Polgármesteri Hivatal egy-egy szakembere felelősen tevékenykedett. A Pécsi Roma Integrációs Tanácsot a Közgyűlés január 31-i határozatával hozta létre. Rövid történelmi visszatekintés Mivel a roma/cigány népesség történelméről több homályos és téves elmélet van forgalomban, szükségesnek láttuk, hogy néhány mondatban tisztázzuk történetüket. Többféle elmélet létezik a romák eredetével és vándorlási útvonalával kapcsolatban, az összehasonlító nyelvészeti kutatások eredményei szerint a cigányok/romák őshazája Észak-India nyugati területe, Pandzsab állam. Már e népesség megnevezése is vita tárgya. A roma vezetők nemzetközi szinten TERJEDELEM: 12. OLDAL

3 2 szerették volna egységesíteni a megnevezést. Választásuk azért esett a roma szóra, mert a romani nyelvet beszélők így nevezik magukat. A nemzetközi elnevezéssel cél volt a különböző kifejezések pejoratívvá válásának elkerülése. A romák/cigányok a 15. században jelentek meg hazánkban. Az 1400-as évektől vándorló életmódot folytattak, melyek zavartalanságát menlevelek biztosították. A menlevél egyben kiváltságlevél is volt, mely biztosította a cigányok jogát a saját ügyeikben való döntésekre, törvénykezésre. Magyarország a cigányság számára kedvezőbb környezetet nyújtott a nyugatibb területeknél: a roma/cigány csoportok számára hosszú időn át biztosítottak szabad mozgást és önrendelkezést a legmagasabb szinteken, hiszen többségük királyi jobbágyként élt, így mentesült a kisebb helyi hatalmak szolgálatától. A Habsburg-uralom alatt a cigányellenes törvénykezés életbe lépett Magyarországon is. I. Lipót 1701-ben törvényen kívül helyezte a cigányokat, Mária Terézia 1749-ben kiutasított az országból minden cigányt, aki nem telepedett le, II. József folytatta az erőszakos asszimiláció politikáját ban tartott népszámlálás 275 ezer cigányt tartott nyilván, melynek 90 %-a már letelepedett, állandó lakóhellyel rendelkezett. A századfordulón a cigánykérdés fő okát még mindig a vándorlásban, kóborlásban látták, majd a 20- as években diszkriminációs törvények jelentek meg, egészen 1938-ig, amikor egy rendelet szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni, mely már közvetlen előzménye és alapja volt a magyarországi romák holokausztjának. A II. világháborút követő időszakban a probléma kezelésére számtalan koncepció és magatartásforma alkalmazása jellemző, az atyáskodó bánásmódtól egészen a durva zaklatásig és erőszakos áttelepítésekig. Ebben az időszakban a cigányok %-a a társadalomból elkülönülten, telepeken élt. Az 1961-es párthatározat, annak ellenére, hogy a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként kezelte, a korábbiakhoz képest nagy mértékű javulást eredményezett elsősorban a lakhatási viszonyok területén. Az 1980-as évek végére jellemző, hogy a cigányság helyzete az előző évtizedekhez képest sokat javult, ez azonban nem volt tekinthető általánosnak és egyáltalán nem kiforrott és megszilárdult állapotnak. A rendszerváltást követően a biztató jelek visszájukra fordultak. A rendszerváltás vesztesei első körben az alacsony iskolázottságú rétegek voltak, a korábban leginkább segédmunkásként dolgozó cigányság pedig ebbe a körbe tartozik. Bár megfigyelhetőek kedvező folyamatok is, de megfelelő esélyek, lehetőségek híján a cigány családok jelentős részének egyáltalán nincs esélye, akár csak a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban elért életszínvonal elérésére. Ami mégis bizakodásra adhat okot, hogy létrejöttek a cigány önkormányzatok, kialakult, ha egyelőre szűk is, egy cigány értelmiségi réteg, romológia tanszékek szerveződtek, jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk, illetve a cigány nyelvű kiadványok száma, valamint hogy cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.

4 3 Az Európai Unió, a szegregáció és a társadalmi kirekesztés Egyes társadalmi csoportok kirekesztődése, térségek leépülése, a nagyobb városokon belüli szegregációs folyamatok felgyorsulása, a tartós szegénységben élők elkülönülése/elkülönítése az unió 2004-es, de különösen a 2007-es bővítése után az egyik legnagyobb problémát jelenti. Míg a kontinens fejlettebb országaiban a nagyobb városok hanyatló körzetei és az ott élő elszegényedett lakossági csoportok köztük nagyobb arányban a bevándorlók jelentik inkább a szegregációval kapcsolatos problémákat, addig Kelet- és Közép Európa új tagállamai számára a leszakadó régiók egyes térségei, települései, a gazdasági potenciájukat elvesztett egykori iparvárosok munkásnegyedei, lakótelepei jelentenek újabb kihívásokat. Ezekben az országokban a piacgazdasági viszonyok térhódítása, a gazdasági szerkezetváltás és az ennek következtében megjelenő tömeges munkanélküliség, a társadalmak nagymérvű polarizálódása az elmúlt 15 évben jelentős mértékben hozzájárult a területi-társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez. Az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott kelet- és közép európai országokban több millió ember él olyan leépült, leépülő lakóterületeken, ahol nagyon rosszak a lakáskörülmények, hiányoznak az alapvető szolgáltatások, gyengén fejlett az infrastruktúra. Az itt élők túlnyomó többsége szegény, kiugróan magas a munkanélküliek (ezen belül is a tartósan munkanélküliek) aránya, a különböző segélyek, munkanélküli támogatások és a fekete munkából származó bizonytalan jövedelmek jelentik számukra a megélhetés forrásait. Körükben gyakrabban fordulnak elő a különböző devianciák (alkoholizmus, bűnözés, agresszió, családok működési zavarai stb.), az átlagosnál rosszabbak a lakosság egészségügyi mutatói és a gyakran megkárosított, elhanyagolt állapotban lévő környezet is akadálya az elfogadhatóbb életfeltételek kialakításának. Az izolációs folyamatok felgyorsulásában Magyarországon meghatározó a vidékről a városokba betelepülő, illetve gettósodó falvakban és körzetekben élő romák egyre kilátástalanabb helyzete. Az Európai Unió május 1-jén történelmének legnagyobb bővítésével közvetlenül is határossá vált azzal a dél-kelet-európai térséggel, amely számos nemzetiségi alapokon nyugvó konfliktus forrásaként szolgált az elmúlt évszázadokban. Az unió korábbi fejlődéstörténete során folyamatosan megkerülte azokat a döntéseket, amelyek révén kialakítható lett volna egy egységes uniós normarendszer az etnikai-, vallási kisebbségek jogairól, amelyen követendő európai értékeken alapuló tagállami szintű jogi szabályozás alapját képezhette volna. Az Európai Alkotmányba nem került bele a kisebbségek jogainak garantálásáról szóló cikkely, tekintettel annak aggályos tartalmára. Mind a mai napig nincs elfogadott direktíva a minimum jogokról. Az u.n. Koppenhágai Kritériumok az uniós tagság feltételéül szabják a tagjelölt államokban a kisebbségvédelem jogi biztosítását, azonban a taggá válás után, illetve a régi tagok esetében nincs semmilyen irányadó szabályozás. A negatív diszkriminációról szóló uniós direktíva csupán a munkavállalás oldaláról vizsgálja a kisebbségek jogait. Maga a kisebbség fogalma sincs uniós szinten definiálva, így ehhez a fogalomhoz tartozó jogok meghatározása is jogi értelemben

5 4 képtelenség. A Phare és egyéb előcsatlakozási programok befejeződésével a Nemzeti Fejlesztési Tervekben már nem szerepel előírásként a hátrányos helyzetű kisebbségek, pl. a romák támogatása, így a problémák megoldás és forrás nélkül továbbra is megmaradnak. A évben a roma népesség életkörülményeinek javításával foglalkozó közgyűlési előterjesztések 1) Az Európai Tolerancia Központ létrehozásának terve A központ létrehozásának tartalmi indokait fentebb már tárgyaltuk, ezért itt most csupán azt foglaljuk össze, miért éppen Pécsett tartanánk szükségesnek ennek az otthonnak, kutató helynek, találkozási pontnak a létrehozását. Pártállástól függetlenül, minden politikai erő ebben a térségben igen sokat tett a békés európai együttélés érdekében. A szubszidiaritás európai elvének megfelelően, amennyiben egy ilyen központ létrehozásra kerül, azt ott kell létrehozni, ahol a legközelebb van az érintettekhez, illetve a térség félúton van Európa és a csatlakozni kívánó periféria között. Baranya megye a történelem évszázadai során olyan multikulturális társadalmigazdasági teret alkotott, amely példaértékű lehet minden európai ország, régió számára. A megyében egyaránt megtalálhatók horvát, szerb, német, roma és magyar többségű települések, illetve a nemzetiségi kérdések kezelésének olyan több évszázados gyakorlata alakult ki, amely az európai olvasztótégely modellje lehet. Pécs-Baranya a török időktől kezdve a béke szigete, Pécs volt az egyetlen olyan magyar város, ahol a török és a magyar lakosság békességben élt a középkorban. A baranyai németek példaértékű módon megőrizték kultúrájukat, amely a megye kultúrájában egyenértékű a magyar hagyományokkal. Az országban egyedülállóként az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat működteti Pécsett a Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményt. A baranyai szerbek-horvátok a délszláv háború évei alatt is békében éltek együtt. A horvát kisebbség olyan oktatási-kulturális intézményekkel rendelkezik Pécsett, amely egyedülálló Magyarországon. A hátrányos helyzetű roma lakosság esélyteremtéséhez kapcsolódóan olyan európai színvonalú oktatási intézménynek ad otthont Pécs, mely Európában egyedülálló. A PTE-n romológia szak működik. A délszláv háború során biztosított emberiességi segítség és tolerancia elismeréseként Pécset az UNESCO Béke Városává választották 1998-ban. 2) Antiszegregációs terv év nyarán fogadta el a közgyűlés azt a széleskörű elemzésen alapuló tervet, mely egzakt adatok alapján lehatárolja a szegregátumokat Pécs városában (szabolcsi városrész északi része, Pécsbánya északi része, a Vágóhíd környék és Gyárváros két területe). Megállapítja, hogy a szegregátumok mindegyikéről elmondható, hogy az itt élők hátrányos helyzete négy fő problémakör mentén rajzolódik ki: iskolázottsági szintjük nagyon alacsony, az aktív korúak jelentős része munkanélküli, a lakáskörülmények nem kielégítőek, a lakosok egészségi

6 5 állapota kifejezetten rossz. Ezt követően a terv mintegy figyelem felkeltésül a szegregálódó területek (Somogy-bányatelep, István akna, Rücker akna, Káposztásvölgyi út, Szabolcsfalu, Füzes) problémakörét tárgyalja, majd részletesen foglalkozik a szegregátumok egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási, szociális és lakás helyzetével. Megállapítja, hogy a nagyobb roma népességgel rendelkező területeken működő iskolákban jelentős az oktatási szegregáció, a roma népességet jelentős mértékben sújtja a munkanélküliség problémája, mely a város egész területén érzékelhető, s hogy az egyes szegregátumok és szegregálódó területek komoly infrastrukturális és társadalmi problémával küzdenek. Három fő feladatot jelöl meg, melyekhez részletes feladattervet mellékel határidőkkel, felelősökkel és a beavatkozások várható társadalmi hatásaival: a) Az oktatási integráció javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása az oktatásba, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú integrálódását a többségi társadalomhoz a tanulás révén. b) A lakosság rövidebb távú támogatása, elsősorban a munkaképes korú lakosság munkahelyhez való juttatásának támogatásával. Ezek az intézkedések a város egészének hátrányos helyzetű lakosságára kell, hogy irányuljanak, hiszen ezzel megakadályozható, hogy további szegregátumok jöjjenek létre. c) Az egyes szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és társadalmi helyzetének megváltoztatása. 3) Integrált városfejlesztési stratégia Ugyancsak 2008 nyarára készült el a 2007 őszén széleskörű vitára bocsátott Hosszú- és Középtávú Fejlesztési Stratégiára épülő Integrált városfejlesztési stratégia, mely meghatározza a város átfogó fejlesztési céljait, s kitér arra a két kritikus területre (Meszes-Pécsbánya, Somogy-Vasas-Hird), melyekben legfontosabb célként az életkörülmények javítását fogalmazza meg. Utal az Antiszegregációs Tervben leírtakra, valamint az év őszére elkészülő, Pécs keleti városrészét magában foglaló szociális célú város-rehabilitációs projektre. 4) Előzetes Akcióterületi Terv Pécs-keleti Városrész Szociális Városrehabilitációjának megvalósításához kötődően novemberére készült el ez az előzetes terv, mely részletesen elemzi Pécskeleti városrész demográfiai, gazdasági, munkaerő piaci, környezeti, közlekedési és lakáshelyzetét, majd a fejlesztési programokat. 5) Fizikai életkörülmények javítása a keleti városrészben decemberében fogadta el a közgyűlés a fenti című előterjesztést, melyben meghatározásra kerültek a tervezett program keretében végrehajtandó konkrét tevékenységek, a bevonni kívánt csoportok valamint a pénzügyi források is. A program 2010-ig határozza meg azt az időtartamot, amikor a felsorolt 8 területen (György-telep, Előd utca, Pécsbánya telep, Csaba utca, István-akna, Rücker-akna, Somogy, Vasas, Meszes-Corvin Ottó u. és vonzáskörzete) a munkálatok

7 6 megtörténnek, majd részletes megvalósítási tervet tartalmaz az I. sz. célterület, a György-telepen lakók fizikai életfeltételeinek javításához. 6) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv A év őszére elkészült intézkedési terv részletesen foglalkozik a helyzetelemzés során feltárt problémákkal, mint a közszolgáltatáshoz való hozzáféréssel, az óvodai férőhelyekkel, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámával, az oktatás eredményességével, a szegregáció mérséklésével az esélyegyenlőség erősítése érdekében, és az oktatás, nevelés feltételeinek javításával. Bemutatja a évi esélyegyenlőséget javító elmozdulásokat, és meghatározza azokat a célokat, melyek a szegregáció megszüntetéséhez vezetnek. A munkacsoportok tevékenysége és javaslatok a romák/cigányok életesélyeinek javítására A munkacsoportok feladattervekben megfogalmazott célok és vizsgálandó kérdések szerint végezték munkájukat, többségükben rendszeres tevékenység folyt, az önkéntes segítők sokat tettek az eredményes munkáért, ezért feltétlenül köszönet illeti őket. Tasnádi Péter polgármester a Roma Integrációs Tanács megalakulásáról tájékoztatta az érintett minisztériumok vezetőit, s kérte, támogassák munkájukat. A miniszterek válaszleveleikben elégedettségüknek adtak hangot az integrációs tanács megalakulásáért, s megnevezték munkatársaikat, akikhez a munkacsoportok hivatali megbízottjai fordulhattak és fordultak is segítségért, információkért. A munkacsoportok elkészült beszámolói helyzetelemzésre és feladatmeghatározásra oszthatók. A helyzetelemzésre most nem térünk ki, hiszen azok lényegében egybecsengenek azokkal az elemzésekkel, melyeket a szakemberek készítettek a közgyűlési előterjesztésekhez. Sokkal fontosabbak azok a javaslatok, melyeket a munkacsoportok készítettek, s melyeket itt, mint egy intézkedési tervként a legfontosabb területeket elkülönítve, ugyanakkor egymásból következően sorolunk fel. A) Az oktatás területén szegregáció megszüntetéséhez az alábbi konkrét célok elérésével járulhat hozzá a közoktatási intézményrendszer: - A halmozottan hátrányos helyzetű (többségében roma) gyermekek, tanulók jegyzői felmérése együttműködve az intézményekkel, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása. - Törekedni kell arra, hogy a város intézményeiben, intézmény egységeiben, tagintézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kiegyenlített legyen. - A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, korszerű, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása által.

8 7 - A sajátos nevelési igényű tanulók folyamatos felülvizsgálatának és lehetőség szerint integrált fejlesztésének biztosítása. Kiemelt cél a segítő-fejlesztő szakemberek valamennyi intézményben való megjelenése, a gyermekek helyben történő fejlesztése, hogy ezzel hozzájáruljunk az esélyegyenlőség biztosításához, a szülők terheinek csökkentéséhez. - A szegregátumok területén élő óvodás korú gyermekek és tanulók fokozott támogatása a közoktatási intézményekben. - Azon óvodás korú gyermekek bevonása az óvodáztatásba, akik jelenleg egy intézménybe sincsenek beíratva, különös tekintettel a három éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Ehhez a területi szociális központok, a védőnői adatszolgáltatás és támogatás megszervezése szükséges. - Az oktatási intézmények épületeinek korszerűsítése: nyílászárócserék, elektromos és gyengeáramú hálózat korszerűsítése, nyelvi laborok, szaktantermek kialakítása, iskolaudvarok, sportpályák korszerűsítése stb. - Korszerű, fejlesztő, inkluzív pedagógiát segítő eszközellátottság biztosítása az intézményekben. - Érettségit adó középiskolába való minél magasabb halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű gyermekarány biztosítása. - Az óvodai, általános- és középiskolai Integrált Pedagógiai Rendszer további működtetése, illetve újabb intézményekbe való bevezetése. - A Mentor tanár program folyamatos fenntartása, kiszélesítése, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőségének segítése, felzárkóztatásuk elősegítése. - A városban civil szervezet által működtetendő Tanoda, vagy egyéb hasonló céllal szerveződő programmal a kapcsolat és együttműködés biztosítása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, fiatalok társadalmi (re) integrációjának biztosítása érdekében. - A munkacsoport támogatja az Itt mindenkinek helye van esélyegyenlőségi pályázat benyújtását, mely nagy mértékben segítené a fenti célok elérését. B) A foglalkoztatás területén a romák foglalkoztatási esélyeinek javítására az alábbi javaslatok születtek: - Először az alapvető hiányosságokat kell megszüntetni, ezért első helyen áll a különböző szakmákat adó tanfolyamok megszervezése. A évhez hasonlóan kiemelten roma célcsoport számára képzéseket kell ajánlani. - Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők és inaktívak képzésbe való bevonása a felzárkóztató program keretei között.

9 8 - A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2, a Lépj egyet előre II. elnevezésű projektek keretében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a felzárkóztató és szakmai végzettséget nyújtó képzések megszervezése, a romák ezekbe való részvételének növelése, motiváltságuk kialakítása. - A CKÖ és cigány civil szervezetekkel karöltve mozgósítani a romákat az ECDL képzéseken való részvételre, az informatikai alapműveltség elsajátítására. - Aktualizálni szükséges a Munkaügyi Központ és a roma szervezetek együttműködési megállapodásait. - A roma szervezetek kapjanak rendszeres tájékoztatást a foglalkoztatást elősegítő pályázatokról, programokról. - A munkáltatók kapjanak tájékoztatást a romák foglalkoztatásának előnyeiről, s célszerű foglalkoztatási diszkriminációt csökkentő konzultációkat is tartani részükre. - A reális lehetőségeken belül növelni kell azon roma munkanélküliek bevonását a különböző munkaerő-piaci programokba (roma munkaerő-piaci koordinátorok, decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, nem mondunk le senkiről roma foglalkoztatás-szervező menedzserek, újra dolgozom, KID, Most ) melyek célja a roma munkanélküliség csökkentése. - Kapjon kiemelt figyelmet a DDRMK évi intézkedési tervében megfogalmazott Roma munkaerő-piaci koordinátorok programja. - A köz érdekében végzett foglalkozási formákban dolgozók motiváltságának növelésére a civil szféra biztosítsa a résztvevők mentális felkészítését, s a munkák végzésének ideje alatt biztosítsanak folyamatos mentorálást. - A fluktuáció elkerülésének módja lenne, ha a foglalkoztatási programokra történő toborzást részben a civil szervezetekre bízná a város. - Feltétlenül indokolt lenne a foglalkoztatási programokat bonyolító kör szélesítése épp úgy, mint a tevékenységek kiszélesítése. - Vizsgálandó a termelőiskolai modell, a képzés és foglalkoztatás egyidejű megvalósítása támogatásának növelése.

10 9 C) A lakhatás területén az alábbi javaslatok születtek a helyzet javítására: - Az önkényes lakásfoglalók és az általuk lakott lakások újbóli (10 év utáni) felmérése, mind műszaki állapotuk, mind a bentlakók életkörülményeinek, szociális helyzetének széles körű vizsgálata. - Jelzőrendszer kiépítése a megüresedő vagy várhatóan üresedő lakások feltérképezésére, illetve a folyamatban lévő és a már befejezett beköltözések jelzésére. - Az üres önkormányzati lakások őrzésének, felügyeletének koncepcionális kidolgozása, a pénzügyi háttér vizsgálata. - Hősök tere, György-telep, István-akna, Rücker-akna lakosai körében teljes körű (szociális, egészségügyi, lakáskörülmények stb.) felmérés. - Átfogó stratégiai döntés szükséges a város neuralgikus területeinek közép- és hosszú távú jövőjével kapcsolatban. Ki kell jelölni a megszüntetésre szánt lakóterületeket, s akcióprogramot kidolgozni a lakók elköltöztetésére. - Haladéktalanul szükséges egy szociális lakásépítési program beindítása, elengedhetetlen újabb szociális bérlakások építése, létesítése. D) Az egészségügyi munkacsoport az alábbi javaslatokat tette: - Tudatosítani kell a szűrések és a megelőzés fontosságát a cigányság körében. Ebben az oktatási rendszernek, a város által fenntartott intézményeknek tevőleges szerepe van a tantervbe integrált oktatási anyagok által. - A roma civil szervezetek is adaptálják ezt a tananyagot programjaikba. - A cigány lakosság szűrési aktivitásának növelése érdekében a civil szervezetek végezzenek több felvilágosító, szervező munkát. - A közgyűlés különítsen el egy keretösszeget a tb ellátással nem rendelkezők szűrővizsgálatának finanszírozására. - Az elengedhetetlen higiénia megteremtése érdekében azokon a területeken, ahol a csatornázás és az épület lehetővé teszi, ösztönözzék a fürdő kialakítását. Ez elképzelhető önkormányzati közreműködéssel, ahol a komfort fokozat emelése a lakbéremeléssel valósulna meg. - Szemétgyűjtő konténerek kihelyezése és rendszeres ürítése szükséges, melynek költségeit szintén a lakbérbe lehetne beépíteni. - Javasoljuk a falugondnoki feladatokhoz hasonló munkakör létrehozását közhasznú dolgozók bevonásával, akik jelzőrendszeri szerepet is betölthetnének. - Készüljön tájékoztató füzet az egészségügyi jogokról, ellátásokról, s ezt a civil szervezetek juttassák el az illetékesekhez.

11 10 - A kórházi szociális munkás hálózat teljes kiépítése segítené a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok felemelkedését. E) Az egyenlő bánásmód munkacsoport javaslatai: - Aktualizálni kell a Pécsi Rendőr Főkapitányság és a Pécsi Cigány Önkormányzat együttműködési megállapodását. - Folytatni kell és ösztönözni a cigány származású középiskolások rendőri pályaválasztásának támogatását. - A D.A.D.A programot kiemelten kell kezelni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nagyobb arányban tanító oktatási intézményekben. - Pécs városa továbbra is működtesse, illetve járuljon hozzá az Esélyek Háza működéséhez. Az Esélyek Háza javítsa létének tudatosítását első sorban a cigány lakosság körében, propagandájában emelje ki, hogy panaszirodája nyitott a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára. - A Máltai Szeretetszolgálat kapjon további támogatást a várostól a cigányság körében végzett áldozatos munkájához (Jelenlét Program). Összefoglalásul elmondható, hogy a Pécsi Roma Integrációs Tanács és a mellette létrehozott öt munkacsoport tagjai aktív, nagy munkát végeztek az elmúlt egy évben. Természetesen nem táplálunk illúziókat, nem gondoljuk, hogy a fentebb felsorolt javaslatok és feladatok egyik napról a másikra megvalósulnak, teljesülnek. Ismerjük a város költségvetésének helyzetét, az intézmények legyenek önkormányzatiak vagy államiak gondjait. Éppen ezért a probléma kezelésére az alábbi javaslatokat tesszük: 1) A Pécsi Roma Integrációs Tanács munkáját ne tekintse befejezettnek, ne oszoljon fel, legalább negyedévenként térjen vissza a javaslatok, feladatok végrehajtásának értékelésére. 2) A Tanács munkacsoportjai folytassák az elemző, egyeztető munkát, folyamatosan kísérjék figyelemmel javaslataik végrehajtását, tagságukat szükség szerint újítsák meg. 3) A Tanács változatlanul szükségesnek tartja, hogy készüljön Pécsett szociológiai felmérés a cigány családok helyzetéről. 4) A Tanács igényt tart arra, hogy a bizottságok és közgyűlés elé készülő átfogó, a cigányságot részben vagy egészben komolyan érintő koncepciók tárgyalásába, a döntések előkészítésébe bevonják. 5) A végrehajtást nagymértékben segítené, ha az önkormányzat roma referensként alkalmazna egy köztisztviselőt, aki figyelemmel kísérné a javaslatok, feladatok végrehajtását, kapcsolatot tartana a Pécsi Cigány Önkormányzattal és a roma civil szervezetekkel, figyelné az országos és helyi szervek által kiírt pályázatokat.

12 11 6) A város által kiírt pályázatok elbírálásánál a bírálók kiemelten kezeljék a romák/cigányok életesélyeinek javítására kidolgozott feladatsor teljesítését elősegítő pályázatokat. A Tanács tisztelettel kéri Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlését, tárgyalja meg, javaslataival egészítse ki a Pécsett élő romák/cigányok életesélyeinek javítására készült előterjesztést és fogadja el a határozati javaslatot. Pécs, február 17. Kablár János kisebbségi tanácsnok

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

1. Az Integrációs Program Cselekvési Feladatterv megvalósítása érdekében végzett tevékenység

1. Az Integrációs Program Cselekvési Feladatterv megvalósítása érdekében végzett tevékenység Az előterjesztés 1. számú melléklete Beszámoló Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Integrációs Programjáról, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek életesélyének javításáról,

Részletesebben

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

POLGÁR VÁROS KÖZBIZTONSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2020.

POLGÁR VÁROS KÖZBIZTONSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2020. POLGÁR VÁROS KÖZBIZTONSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2020. Bevezetés Polgár bemutatása Polgár három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határán, Hajdú- Bihar megye északnyugati

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

A Kormány... határozata. a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről

A Kormány... határozata. a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről A Kormány.. határozata a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről 1. A Kormány összhangban az Európa 2020 stratégiához

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 21/2014. (X.30.) sz. önkormányzati rendelete

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 21/2014. (X.30.) sz. önkormányzati rendelete PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 21/2014. (X.30.) sz. önkormányzati rendelete A KÉPVISELŐ TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 (változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Magyarország Kormánya

Magyarország Kormánya Magyarország Kormánya T/10377. számú TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2017. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL FEJEZETI INDOKOLÁSOK II. kötet Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. május

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.

Részletesebben

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6 A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 42/2013. (VI. 27.) ÁKt határozat Ártánd Község Falugondnoki Szolgálata szakmai programjának

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre

MUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670 9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 41-42. Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós MUNKATERV a 2011/2012-es tanévre Az iskolai

Részletesebben

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004.

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004. Községi Általános Iskola Püspökhatvan Helyi tanterve 2004. Általános célkitűzések A tanári munka eredményessége érdekében a tantervnek világos képet kell adnia arról, hogy milyen is legyen az a tudás,

Részletesebben

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK OKTATÁSI SIKERESSÉGE ÉRDEKÉBEN

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK OKTATÁSI SIKERESSÉGE ÉRDEKÉBEN Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium 2600 Vác, Németh László u. 4-6. : 27-317 - 077 /fax: 27-315 - 093 WEB: http://boronkay.vac.hu e-mail: boronkay@vac.hu KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Monitoring és felülvizsgálat 2010

Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Monitoring és felülvizsgálat 2010 BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2010 Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Petrovácz Rózsa Rita Somogyi Eszter Szemző Hanna Megbízó: Budapest

Részletesebben

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 2 I. Nevelési program 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. JÚNIUS 21-EI ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 123-6/2007. MELLÉKLETEK: 1DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája,

Részletesebben

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013.

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Székhely: 1118 Budapest, Rimaszombati út 2. Tel: 1/606-7250 Fax: 1/606-7249 e-mail: dfk@deak-koll.sulinet.hu

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Hatályos: 2014.05.06-tól

Hatályos: 2014.05.06-tól Hatályos: 2014.05.06-tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról Kedves Olvasó!

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6.

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. 2016/2017-es tanévtől KAPOSVÁR 2016. TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.2. Az iskola

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

9/1. - A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről

9/1. - A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről Csákvár Város Önkormányzata 9/1. - A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS 4. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatásvásárlási rendszerének korszerősítésérıl

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 módosítva 2014. 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. - Amit

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben Előadó: dr. Haidegger Marianna dr. Lux Ágnes Az eljárás megindulása 2011 júliusában a 1257/2011. Korm.határozat fogadta el a Kormány

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Bevezető rendelkezések Dévaványa Városi Önkormányzat

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet

Közhasznúsági melléklet Közhasznúsági melléklet név: 1. Közhasznú szervezet azonosító adatai Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft székhely: 9700 Szombathely, 11-es huszár út 116. bejegyzı határozat száma:

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015 2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről

az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015 2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről 1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015 2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről 2015.09.16 2 1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015.

Pedagógiai Program 2015. Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Küldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert /

Küldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert / PEDAGÓGIAI PROGRAM Küldetésnyilatkozat óvárosában mőködı iskolánk nagy hagyományokra, jeles elıdökre tekinthet vissza. Büszkék vagyunk elıdeink munkájára, akik tevékenységükkel megalapozták és fenntartották

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai... 6 III. Küldetésnyilatkozat... 11

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Székhely: 5650 Mezőberény, Petőfi út 13-15. Telephely (Kollégium): 5650 Mezőberény, Petőfi út 14. Telephely (Gimnázium): 5650 Mezőberény,

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben