AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány

Átírás

1 ESETTANULMÁNY/AVOP 3.4 Falufejlesztés-és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése FALUFEJLESZTÉS- ÉS MEGÚJÍTÁS, A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány Készült: november 4. Szerző: Kutatásvezető: Lux Ágnes Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó A projekt szereplőinek bemutatása A pályázó szervezet és környezetének bemutatása A pályázó partnereinek bemutatása A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A stratégiai tervezés bemutatása Az önkormányzat tervezési gyakorlata A projekt részletes bemutatása A projekt témája A projekttartalom bemutatása A projekt ütemezése A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A projekt indítás körülményei A projekt-előkészítés és a pályázatírás A projektmegvalósulás bemutatása Szerződéskötés A projektszervezet bemutatása A projekt kommunikációja Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés Projektpénzügyek Közbeszerzés Ellenőrzés Összegzés Források Képek jegyzéke Táblázatok jegyzéke

3 Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. ( 3

4 A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4

5 1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet és környezetének bemutatása A pályázó szervezet a Falufejlesztés- és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése AVOP 3.4. pályázaton a Zala megyei Pókaszepetk Község Önkormányzata volt (Pókaszepetk, Kisfaludy u ). Pókaszepetk Község Önkormányzata 1990-ben jött létre. Az önkormányzat költségvetése mindössze a kötelezően ellátandó feladatok biztosítására nyújtott fedezet. A szabad források hiánya miatt csupán szerényebb fejlesztéseket tudott megvalósítani: - az önkormányzati hivatal informatikai fejlesztése, - a temető és a ravatalozó felújítása, - a belvíz elvezetés kiépítése, - a település összképének javítása, - a szociális ellátás javítása. Az önkormányzat a további fejlesztések megvalósítására aktívan pályázik. Így ben a Földművelésügyi-és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta 7, 178 millió forinttal a belvíz elvezetés megoldását, 2003-ban az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 600 ezer forinttal az időskorúak szociális ellátását. A SAPARDprogram keretéből az önkormányzat 5,775 millió forintot nyert a teleház kialakítására, amely a lakosság számára informatikai hozzáférést biztosított. A Széchenyi-tervből 2003-ban nyert 1,45 millió forint támogatást a település összképének javítására ben az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól 1,225 millió forint támogatást nyert az emagyarország Pontok rendszerébe való bekapcsolódás megvalósítására. A pályázó hivatalos képviselője és projektmenedzsere a község polgármestere, Tóth András, aki helyi szinten a gazdasági életben vezetői munkakört betöltő, pénzügyekben és beruházásokban tapasztalt szakember. A polgármesteri poszt betöltése alatt közbeszerzésben és közigazgatásban szerzett szakmai tapasztalati megalapozta a projekt zavartalan bonyolítását. 5

6 Az önkormányzat tagja az 1996 óta működő Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzatok Társulásának, a Zalaegerszegi Többcélú Kistérségi Társulásnak is, továbbá a Zala-Kar Térségi Innovációs Társulásnak 1993 óta. A projekt elsődleges megvalósulásának helyszíne, a pályázó székhelye Pókaszepetk Község, amely Zala-megyében, a Nyugat-dunántúli Régió Zalaegerszegi kistérségében fekvő települése. 1. kép A kistérség elhelyezkedése a Nyugat-dunántúli Régióban Forrás: KSH, szerkesztette a szerző A Nyugat-dunántúli Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése hosszan elnyúló észak-déli irányban. A régió négy országgal is határos: Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal és Szlovákiával. A régió az ország területének 12 százalékát fedi le, és jelentős ipari központokkal bír. A külföldi tőkebefektetés jelentős része is ide koncentrálódik. Természetföldrajza változatos képet mutat, három nagytájat fed le: a Kisalföldet, az Alpokalját és a Dunántúli-dombság egy részét. A régió területén számos természetvédelmi terület található. A természeti kincsekben és energiaforrásokban gazdag régió, termál- és gyógyvizekben is bővelkedik, területileg egyenletes megoszlásban. 6

7 Ezen kívül természeti erőforrásai is jelentősek, amelyek megőrzése az ország környezeti és gazdasági érdeke is. A kistérség települései a Dunántúl nyugati felén a Nyugat-dunántúli Régióban, Zalaegerszeg, Zalalövő városok közvetlen vonzáskörzetében helyezkednek el. Dombokkal, völgyekkel tagolt, változatos felszínű vidék, különböző tájegységek találkozásánál fekszik, ezért szembetűnő az átmeneti jellege. A Zalaegerszegi kistérség gazdaságát tekintve alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű. Termékeivel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárul a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A térségben a nemzetgazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások is jelentősek. A kedvező természeti adottságok és gazdag kulturális örökség miatt egyre inkább húzóágazatnak számít a turizmus. A régión belül működő kistérségek jelentőségét növeli, hogy hozzájárulnak Zalaegerszeg megyeszékhely (5-25 km-en belül) munkaerő szükségletének biztosításához is. A Zalaegerszegi kistérség alapadatai Területe 993 km 2 Lakónépesség (2004) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett (64/2004 Korm. Rendelet alapján) Települések száma fő Nem 79 db Jogállás szerint Város Község 2 db 77 db Munkanélküliségi ráta (2006) 8,4 % 1. táblázat: Kistérségi alapadatok Forrás: VÁTI, KSH Pókaszepetk Község Szepetk, Pókafa, valamint Sanyarú községekből egyesült 1943-ban. Szepetk neve írásos formában először 1334-ben fordul elő. A község a török hódítás idején többször elpusztult, és a XVIII. század közepén települt csak újra. A mai Pókaszepetk községében működik iskola, számítástechnikai esz- 7

8 közökkel felszerelt teleház és a közösségi élet fellendítésére épült faluház is. A település biztonságának megóvására, helyi kezdeményezésnek köszönhetően helyi Polgárőr Egyesület alakult, a közösségi életet pedig a Pókaszepetkért Egyesület szervezi. A község a Boba-Zalaegerszeg-Őrihodos nemzetközi vasútvonal mellett fekszik, és saját vasútállomással is rendelkezik. Közúti fekvése okán összekötő szerepet játszik Zalaegerszeg és Zalaszentgrót, valamint Sümeg között. Sűrű autóbusz forgalmat bonyolít, több elővárosi és helyközi járattal is elérhető a megyeszékhelyről. 2. kép: Pókaszepetk térképe Forrás: A pályázó partnereinek bemutatása Pókaszepetk Község Önkormányzata a szomszédos Nagytilaj Község Önkormányzatával együtt tervezte el, hogy 2005 során Pókaszepetk Községben a két település időskorú lakosságának szociális ellátását javítja egy gondozási központ kialakításával, a települések elöregedése, a növekvő számú szociális rászorult ellátásának biztosítása érdekében. A Magyar Államkincstár lakossági adatai alapján az önkormányzat a évi költségvetése elkészítéséhez meghatározták az idősek számát, amely igazolta a projektben szereplő beruházás szükségességét is. 8

9 Életkor (év) Pókaszepetk lakosságának életkori adatai felett és 60 felett táblázat Pókaszepetk lakosságának életkori adatai Forrás:Pókaszepetk Község Önkormányzata Lakosságszám Pókaszepetken (fő) A pályázó és partnerének kiemelt célja volt, hogy a rászorultak környezetüktől ne szakadjanak el, ugyanakkor színvonalas ellátásban részesülhessenek. Pókaszepetk 1012 lélekszámú, teljes intézményi hálózattal működő település, míg Nagytilaj 176 fős község, mely önálló intézménnyel nem rendelkezik. A települések alacsony lélekszáma miatt a központi normatíva nem teszi lehetővé az intézmények bővítését. Az önkormányzat forrásait a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozása leköti, ezért a hosszabb távú fejlesztések elmaradnak. A pályázatban szereplő két önkormányzat közül a fejlettebb infrastruktúrájú és nagyobb Pókaszepetk biztosította a megvalósítás helyszínét. A szolgáltatások azonban mindkét település számára azonos lehetőségeket teremtenek. A két község már több korábbi program során bebizonyította, hogy eredményes, hatékony együttműködésre képes. A szociális szolgáltatás megfelelő színvonalú biztosítása nagy kihívást jelent a kistelepülések számára, ezért indokolt az összefogás. Szakmai együttműködésre kérte fel a pályázó a kistérség máshol működő gondozási központjait, így a pályázó és partnere egyeztetéseket folytatott a Zalaistvándi Községi Gondozási Központtal is. Ez az együttműködés javította a pályázat szakmai tartalmát, de nem jelent meg formálisan a projekt folyamatában. A pályázó tervezi, hogy a gondozói hálózatokkal közös szakmai programokat szerveznek, s további területeken is szorgalmazzák az együttműködést. Pókaszepetk Község Önkormányzatával már korábban is együttműködő Sala Gtf. Kft. (Zalaegerszeg) a beruházás előkészítéséhez, végrehajtásához járult hozzá tanácsadóként. Feladatai közé tartozott a projekt előkészítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmányok, számítások elvégzése, a projekt összeállítása. A cég a beruházás ideje alatt szaktanácsadói segítséget nyújtott. A felek szerződés, illetve együttműködési megállapodások alapján dolgoznak együtt. 9

10 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben részt vett a Földművelésügyi-és Vidékfejlesztési Minisztérium Agár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága nevében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár- és vidékfejlesztési Főosztálya. (AVOP IH). Az Irányító Hatóság feladata a végrehajtásra vonatkozóan megbízható pénzügyi és statisztikai információk gyűjtése, amelyek alapján a monitoring-mutatók megállapíthatók, valamint az értékelés elvégezhető. Az Irányíró Hatóság júniusa óta Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztálya néven működik. Az Irányító Hatóság felelős: - AVOP monitoring adatainak az Európai Bizottság részére történő továbbításáért, - az Irányító Hatóság vezetői értekezlet szervezéséért az AVOP végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében, - AVOP értékelésének elkészíttetéséért, - a Közreműködő Szervezettel kötött megállapodások aktualizálásáért, végrehajtásáért, - AVOP pályázati dokumentációjának jóváhagyásáért, - az AVOP során használatos értékelési pontrendszer jóváhagyásáért, betartatásáért, - az AVOP képviseletéért a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságában, stb. A projektben Közreműködő Szervezetként a 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelettel július 1. hatállyal létrehozott országos hatáskörű szervezet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vett részt, amely a kifizető-ügynökségi feladatokat látja el. Ezek fő elemei a támogatási intézkedések jellegétől függően a támogatási kérelmek befogadásától és elbírálásától, az engedélyezésen keresztül, a támogatások 10

11 utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed; illetve a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és kezelése is feladata. 2. A stratégiai tervezés bemutatása 2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata Zalaegerszeg megyei jogú város 2005-ben kidolgozott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójában külön fejezetben foglalkozik a kistérségek szociális feladatainak ellátásával. (Kistérségi feladatellátás (IV.fejezet 2.1.) A szolgáltatások terén elindult változások egyik fontos iránya, hogy a kistérségek szerepe elsősorban az alap- és nappali ellátások tekintetében erősödött, bővültek a feladatai, több szolgáltatási forma megszervezése jelent meg kistérségi keretek között. Ezt a változást a szolgáltatások szervezésénél is figyelembe kell venni, mivel hosszú ideje fennálló probléma, hogy a kistelepülések nem képesek működtetni a törvény által elvárt szolgáltatásokat, valamint a nyújtott szolgáltatások szakmai színvonala sem minden esetben megfelelő. A települések kistérségi szerveződését segíti elő a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény. A jogszabály kötelezettségeket és jogokat ad a társulás számára, a társulást ösztönző támogatásokat biztosítva, így létrejött a szolgáltatások nyújtásának, szervezésének új alanya, a társulási tanács. A Zalaegerszegi kistérségben november 30-án, 79 település részvételével alakult meg a Zalaegerszeg és térsége Többcélú Kistérségi Társulás (lakosság szám: fő). A kistérségben működő települési önkormányzatok, így Pókaszepetké is a társulást az egyes oktatási és nevelési, egészségügyi ellátási, belső ellenőrzési feladatok végrehajtásán túl szociális ellátási feladatok végrehajtására, kistérségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére és szervezésére hozták létre. A program célul tűzte ki a kistelepülésen élők alapszolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyének javítását. A tervezett intézkedés során a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében a város elsődlegesen szakmai segítségnyújtásra törekszik. 11

12 Pókaszepetk Önkormányzatának nincs külön stratégiai tervezési dokumentuma, a fejlesztések tervezését elsősorban a költségvetés helyzete és az aktuális pályázati kiírások határozzák meg. Az önkormányzat együttműködésre törekszik a kistérség más községeinek önkormányzataival is, azonban az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a felmerülő problémákat legeredményesebben önállóan, és helyben tudták orvosolni. Az önkormányzat részt vesz tagként a kistérségben működő Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzatok Társulásának éves közgyűlésein, ahol elsősorban a szociális megállapodásokról, a közoktatást érintő kérdésekről, valamint a költségvetésről egyeztetnek és döntenek. 12

13 3. A projekt részletes bemutatása 3.1 A projekt témája A pályázatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programjának keretében hirdették meg Falufejlesztés- és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése 3.4 intézkedés keretében. A pókaszepetki önkormányzat a meglévő épületek felújítása és fejlesztése, helyi, több funkciós, a közösség érdekeit szolgáló céllal témában adta be pályázatát. Ezen intézkedés keretében pályázni lehetett még: - Leromlott állapotban lévő, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elemből álló egység) stílusjegyeinek megtartásával történő külső felújítására, egységes, rendezett településkép kialakítása céljából; - Műemléki, egyéb kulturális értéket hordozó és helyi védettség alatt álló épületek, építmények, történelmi és régészeti értékek felújítására; - Természeti értékek, táji elemek rendbetételére, védelmére, tájképmegőrzésre (fasorok, parkok, emlékhelyek, természeti jelenségek és formációk bemutatóhelyeinek felújítása, helyi ökoszisztémák, vízfolyások, patak/folyómedrek helyreállítása) játszóterek, közösségi terek, közösségi használatú zöldfelületek létrehozására, felújítására, egységes településkép kialakítására. 3.2 A projekttartalom bemutatása Pókaszepetk Község Önkormányzata a kistérség időseinek és szociális rászorultjainak ellátására a pókaszepetki 337. helyrajzi számon bejegyzett ingatlanon álló, funkció nélküli építmény átalakításával gondozóház megépítését tervezte Nagytilaj Község Önkormányzatával együtt. A gondozási központ olyan szolgáltatásokat valósít meg, amelyek nem tartoznak az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé. 13

14 3. kép: A pókaszepetki gondozóház Forrás: Pókaszepetken, Nagytilajon és a környező kis falvakban élő több mint 300 időskorú személy igényli, az alapellátáson túl az időskorhoz méltó szolgáltatások biztosítását. A projekt a pályázatban szereplő két önkormányzat közül Pókaszepetk község területén valósult meg egy használaton kívüli, állagában egyre romló, a sportpálya mellett álló épületben. Az épület egy félbemaradt építkezés következtében szerkezetkész állapotban van, valaha tekepálya funkciót terveztek bele. A jelen projekt keretében belső terének felosztásával új funkciót kap. Az épület a beruházás előtt két részből állt: egy hátsó, nagyobb helyiségből, és az öltöző épületéből, amely egyúttal bejáratként is funkcionál. Ez a funkció megmarad a gondozóház esetében is, és itt kerül kialakításra a műszaki blokk, valamint a raktár is. Az építmény három elkülöníthető egységből áll. Az épület nyugati felében helyezkedik el a melegítő konyha és a 22 férőhelyes éttermi rész. Az épület középső területén rendezik be a napközi otthont társalgóval, mozgássérültek számára is alkalmas módon kialakított vizesblokkal és közlekedési lehetőséggel Az épület keleti végében az otthonház fog megvalósulni önálló, külön bejárattal és egy fedett, nyitott terasszal. Ez utóbbi 5-10 rászorult személy állandó lakhatását tudja biztosítani az intézmény szakszerű felügyelete mellett. 14

15 A gondozóház épülete 6,70 41,30 m befogadó méretű, szerkezetkész, hosszúkás, keskeny, földszinti építmény volt. A több mint 50 millió forintos összberuházású létesítményt az operatív program 39 millió forintos támogatásával valósult meg. A projekt nem valósulhatott volna meg a strukturális alapok támogatása nélkül. 4. kép: Az intézmény vezetője az új gondozóház vizesblokkjában Forrás: 5. kép: Idősek klubja a gondozóházban Forrás: A projekt ütemezése A gondozóháznak kijelölt épület felújítása bontási, zsaluzási, állványozási munkálatokkal indult. Az épület szigetelése után folytatódott a betonozás és a vakolás. A villanyszerelési, gépészeti, és bádogos munkálatok elvégzését követően a homlokzati felületkezelés következett, majd a külső nyílászárók cseréjét, a burkolást, valamint a belső építészeti munkálatokat végezték el. Az eredeti épület 228,5 m 2 nagyságú volt, míg az új gondozóház alapterülete 234,85 m 2 lett és tovább bővült egy 33, 06 m 2 méretű terasszal. A projekt tervezett megvalósítása amely a pályázatban szerepelt - két mérföldkőből állt: 1. mérföldkő: A gondozóház építése - szerkezet építése, ingatlan felújítás: március mérföldkő: A gondozóház építése - befejező munkálatok: október

16 A későbbi átütemezés következtében végül a kész gondozóház átadására december 16-án került sor. 3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A gondozóház a kistérség több mint 300 időskorú lakosa számára biztosít szolgáltatást: - Melegítő konyha és a hozzá kapcsolódó 22 férőhelyes étterem áll rendelkezésre; - A gondozási központ napközi otthonos része biztosítja a pihenés, a szabadidő hasznos eltöltését; - A napközi otthonban működő idősek klubja naponta reggel 8-tól délután 16-ig biztosítja a résztvevő idős csoportok szervezett programjait, egyszeri meleg étkezését (általában váltott összetételben 70 fő); - Az intézmény otthoni jellegű funkciója jelenleg 10 különösen rászorult személy lakhatási lehetőségeit biztosítja; - A bentlakásos otthonban 24 órás, állandó, szakszerű nővéri ellátás és orvosi felügyelet működik; - Az intézmény felépülése után 4-5 környékbeli lakosnak is munkalehetőséget nyújt (az intézményvezető Takács Ferenc, aki az Apáczai Csere János Főiskola szociálpedagógus és művelődésszervező szakán végzett). A projekt megfelel az esélyegyenlőségi kritériumoknak, hiszen kizárólag hátrányos helyzetű személyek részesülnek a szolgáltatásból. 16

17 Indikátor A fejlesztés előtt meglévő munkahelyek száma (db) A pályázatban rögzített számok A megvalósulást követő számok 9 9 Ebből női munkahely 7 7 A fejlesztés eredményeképpen létrejött új munkahelyek száma (db) Ebből női munkahely 4 Bizonyítottan a fejlesztés eredményeképpen megőrzött munkahelyek száma (db) Ebből női munkahely 7 3. táblázat: A projekt számszerűsíthető eredményei Forrás: Pályázati adatlap A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 4.1. A projekt indítás körülményei A projekt ötletét egyrészt a kistérségben tapasztalható nagyarányú elöregedés jelensége, az idős generáció méltó lakhatásának, ellátásának sokszor nem megfelelő volta és megoldatlansága hívta életre. Ezt a problémát kiegészítette, hogy az éveken át kihasználatlanul álló, folyamatosan romló állagú épület jelentős mértékben rontotta a településképet. Az önkormányzat, miután fejlesztéseit kizárólag pályázati források bevonásával tudja megvalósítani, folyamatos pályázatfigyelést végez: elsősorban a napi-, hetilapokból, és a kistérségi újságokból tájékozódik, azonban az internetet is használja pályázatfigyelés céljára. A pályázónak már 2004-ben kész ötlete, terve volt a gondozóház megvalósítására, amelyet még a SAPARD program keretében nyújtott be, akkor azonban forráshiány miatt a pályázatot az FVM elutasította. Az Önkormányzat pályázott a gondozóház projektjével a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz is 2004 során, amelyet akkor szintén forráshiányra hivatkozva elutasítottak. 17

18 Az AVOP 3.4. pályázati kiírás után tudta az önkormányzat beadni a projektre vonatkozó pályázatot, amelynek során az eredeti terven lényegében nem, csupán formálisan kellett változtatni A projekt-előkészítés és a pályázatírás A projekt megvalósulásának színhelye a Pókaszepetken funkció nélkül álló épület, amelynek kihasználására, és egyben a kistérség időseinek megfelelő ellátására dolgozták ki a projektet. A projekt előkészítés az épület statikai felmérését és a lakosság demográfiai vizsgálatát jelentette a pályázatkészítés során. Szakmai megbeszélések (főként építészeti) folytak a projekt előkészítése során a pályázó önkormányzat vezetésével és a pályázatíró részvételével. Egyeztetések zajlottak az ÁNTSZ-szel, a tervezővel, az építési hatóságokkal, az engedélyeztető szervekkel. Az önkormányzatnak nem volt a pályázat beadásának stádiumában más, versengő projektötlete. Az önkormányzat a projekt előkészítésének folyamatában elsődlegesen a lakosság demográfiai összetételét vizsgáltatta meg, egyidőben azzal, hogy a használaton kívüli épület lehetséges funkcióit felmérte. Az önkormányzati képviselő-testület hozott döntést a projekt kidolgozásáról és a pályázat beadásáról, továbbá elindította a szükséges hatósági engedélyek megszerzésének folyamatát. Nem volt szükség az önkormányzat szokásos működésében korábban nem létező döntéshozatali fórum, munkacsoport, vagy külön eljárás kialakítására. A projekt során, tekintettel az önkormányzat alacsony dolgozói létszámára, a pályázó külső pályázatíró szakértelmét vette igénybe, akit elsősorban árajánlata alapján választott ki. Az Önkormányzatnál referenciával bíró pályázatíróktól levélben kért a pályázó árajánlatot a pályázat elkészítésére. A pályázatkészítés forintba került, amelyet az önkormányzat saját forrásból finanszírozott. A pályázatíró a pályázat előkészítésétől kezdődően, a pályázati dokumentáció előkészítésében és a végrehajtás során az elszámolások felügyeletében is közreműködött. A pályázatkészítés során semmilyen probléma nem merült fel. A pályázatírón kívül más külső szereplő nem vett részt a pályázatkészítésben. A projekt pénzügyi tervét, az önkormányzat pénzügyekért felelős tagja és a pályázatíró készítette. Nehézségekkel nem találkoztak a pénzügyi tervezés során. 18

19 5. A projektmegvalósulás bemutatása 5.1. Szerződéskötés A Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése pályázatot a pókaszepetki önkormányzat augusztus 31-én adta be, a szerződéskötésre május 3-án került sor. A szerződéskötés fázisában a pályázónak be kellett nyújtania: - az APEH igazolást, - az Illetékhivatal igazolásait, - jogerős építési engedélyt a gondozóház átépítésére, - a környezetvédelmi felügyelet igazolását, - a hiteligénylési dokumentumokat. A projekt költségvetésén változtatni kellett, mert időközben a pályázó a közbeszerzés során olcsóbb árajánlatot talált. A projekt ütemezésén is módosítani kellett a döntéshozatal elhúzódása miatt, ami a Közreműködő Szervezet felelőssége. Az eredmény kiértesítésére márciusában került sor, ezért az első mérföldkő dátuma július 18., a második mérföldkő pedig október 31 lett. A külső pályázatíró személy a szerződéskötés fázisában is részt vett. A szerződéskötés és a módosítás folyamatában a pályázó nem találkozott nehézséggel A projektszervezet bemutatása A pályázó szervezet Pókaszepetk Község Önkormányzata, amely teljes munkaidőben 9 főt, részmunkaidőben 8 főt foglalkoztat. A pályázat előkészítése és megvalósulása során a felmerülő kérdések megoldásának kidolgozásában az önkormányzat kompetens és illetékes munkatársai vettek részt. A projekt megvalósulásáért felelős személy projektmenedzserként a pályázó önkormányzat polgármestere, a pályázó hivatalos képviselője, Tóth András volt. A beru- 19

20 házás folyamán az építés műszaki vezetője volt felelős az előírások betartásáért, a környezetvédelmi szempontok érvényesítéséért. A projektben résztvevő számlavezető pénzintézet az OTP Bank Nyrt. zalaegerszegi fiókja. A pályázó szervezet nem alkalmazott speciális kommunikációs csatornákat, illetve projekt menedzsment szoftvert vagy levelezőlistát. A projektmegbeszélések a projektmenedzser vezetésével az önkormányzat testületi rendes ülésein folytak. A projektben résztvevő Nagytilaj, mint partner, nem vett részt a projektmenedzsmentben. Önálló feladat az építés kivitelezőjének jutott a munkálatok végrehajtása során, amelyet a pályázó képviselője, a projektmenedzser figyelemmel kísért, s a munkavégzés során műszaki ellenőr is közreműködött A projekt kommunikációja A projekt, mint kiemelten sikeres pályázat, rövid bemutatkozással és fényképekkel felkerült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára ( A gondozóház átadását követően interjút készített a projekt menedzserével és képes beszámolót közölt a Duna Tv, valamint hírként szerepelt a Magyar Távirati Iroda honlapján is ( A Zalai Hírlap december 17-i számában adott hírt a gondozóház átadásáról és a helyi sajtóban is megjelent a kistérségben jelentős fejlesztésnek számító intézmény átadása. 20

21 6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés 6.1. Projektpénzügyek A pályázat dokumentációját az önkormányzat polgármesteri hivatala tartja nyilván rendes adminisztrációs, nyilvántartási rendszerében. A pályázó, mint önkormányzat, az önkormányzati törvényben biztosított forrásokból gazdálkodik, amelyeknek legnagyobb hányadát a kötelezően ellátandó feladatok fedezése köti le. A pályázat beadásának időpontjában a pályázó forint saját tőkével bírt, amelyet elsődlegesen a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozására fordít. A projekthez szükséges forint saját forrás 60 százalékának biztosítására pályázatot nyújtott be a Belügyminisztériumhoz (ma Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium), és támogatást nyert az Európai Önerő Alapból a szükséges önrész finanszírozására, valamint a pályázó fejlesztési banki hitelt is felvett. A projekt összköltsége forint, amelynek 75 százalékát az AVOP támogatással európai uniós forrás fedez. A két mérföldkő során kerül sor: - nyílászáró szerkezetek korszerűsítésére: forint, - fűtésszerelésre: forint, - vízszerelésre: forint, - villanyszerelésre: forint, - gázszerelésre: forint, - külső rákötésekre: forint, - befejező munkálatokra: forint értékben. A felújítás két mérföldkövének költsége összesen forint. 21

22 Elszámolható költségek tételei Az épület felújítása, átalakítása, korszerűsítése (forint) A projekt költségvetése I. mérföldkő március 31. II. mérföldkő június A felújítás összköltsége A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások (forint) Projekt költségei összesen (forint) Összesen (forint) Önerő AVOP támogatás 75 % (forint) táblázat: A projekt költségvetése Forrás: Pályázati adatlap, Támogatási Szerződés A pályázó fejlesztési hitelt az önrész biztosítására vett fel forint értékben, 10 éves futamidőre június 15-én, a hitelszerződést július 11-én írták alá. A hitelt a Magyar Fejlesztési Bank által finanszírozott Önkormányzati Infrastruktúra Fejlesztési Hitelprogram keretében igényelte a pályázó. A gondozóház fenntartását a két önkormányzat (Nagytilaj és Pókaszepetk) által igényelhető normatívákra alapozza. A gondozási központ tervezése szerint a négy fő dolgozó bére, járulékai és bérjellegű kiadásai forint, az intézmény fenntartása forint kiadást jelentenek. Ez összesen forint kiadást jelentenek évente a két önkormányzat számára. Az állami normatív támogatásból az önkormányzatok a fenntartást biztosítani tudják, hiszen bevételhez jutnak: - a gondozási központ működésére: forint, - idősek klubjára: forint, - házi gondozási központ működésére: forint, - szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatására: forint értékben kapott állami hozzájárulással Közbeszerzés 22

23 A pályázó a kivitelezést bonyolító vállalkozást, mint szolgáltatót közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a közbeszerzési törvénynek megfelelően. Az eljárás lefolytatásához a közbeszerzési szakértőt kérték fel. Az egyszerű közbeszerzési eljárás során a pályázó nem találkozott nehézséggel. A kedvező döntést követően a pályázó március 23-án indította meg a közbeszerzési eljárást. A beérkezett ajánlatok elbírálását követően április 29-én hirdettek eredményt, majd a nyertes a mérnöki és vállalkozási építőipari munkálatokat végző, keszthelyi Kőfal Kft.-vel május 12-én írták alá a szerződést. Az eljárás során a pályázó a számára legkedvezőbb feltételeket nyújtó kivitelezőt választotta ki, jogorvoslatra nem került sor Ellenőrzés A projekt során a pályázó maradéktalanul és pontosan tudta tartani a vállalt teljesítési határidőket. A pályázati kiírásnak megfelelően negyedévente előrehaladási jelentést kellett bemutatni, amelyet a pályázó késedelem nélkül teljesített. Az előrehaladási jelentéseket a pályázatíró segítségével készítette el a pályázó. Az MVH helyszíni ellenőrzést folytatott le a beruházás megkezdése előtt, hogy megbizonyosodjon róla, a pályázatban leírtaknak megfelelő- e projekt megvalósulás helyszíne, amely külön felkészülést nem igényelt. Miután a projektben megvalósuló beruházás két mérföldkőben zajlott, a két periódusban egy-egy ellenőrzést tartott a Közreműködő Szervezet, amelynek során a számlákat, az építési naplót, a műszaki ellenőr dokumentációját, az építési engedélyeket kellett bemutatni. A támogatás megfelelő felhasználásának ellenőrzésére belső ellenőrzés is zajlott, minden probléma nélkül. 23

24 Összegzés Fejezetek A pályázó szervezet és a projekt bemutatása Projektelőkészítés, pályázatkészítés Projekt megvalósulás Projekt pénzügyek Adatok és tanulságok - A pályázó Pókaszepetk Község Önkormányzata. - A projekt megvalósulásának helye: Pókaszepetk. - A projekt az AVOP Falufejlesztés- és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése intézkedés keretében valósul meg. - A projekt célja a kistérség időskorú lakossága számára állandó ellátást biztosító gondozóház létrehozása volt. - Az adott kistérség gazdasági és szociális helyzetére, problémáira megoldást kínáló projekt hosszú távú építkezés mérföldköve, további pályázatok alapja lehet. - Az olyan kistelepülések, mint Pókaszepetk és a partner Nagytilaj, esetén az együttműködés nagyon fontos, hiszen önerőből képtelenek lennének ilyen volumenű projekt lebonyolítására. - Megfelelő szaktudással, pályázatírási tapasztalatokkal és helyismerettel rendelkező külső pályázatkészítés volt az alapja a sikeres projektnek. - A használaton kívüli épület funkciójának megtalálása és az időskorú lakosság ellátásának szükségének összefüggése képezte a projekt alapját. - Szakszerű, üzleti tapasztalatokkal bíró sikeres polgármester, mint projektmenedzser kulcsszereplője az eredményes projekt megvalósulásának. - A 234,85 m 2 alapterületű gondozóház december 13-én átadásra került, ma 10 állandó lakója és az idősek klubjának átlagosan 70 résztvevője van. - A kommunikáció fontos szerepet kapott a projekt során, országos tévé és a megyei sajtó is hírt adott a projektről, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is bemutatásra került. - A pályázó önkormányzat pénzügyi lehetőségeit meghatározza a törvényben előírt kötelezően ellátandó feladatok finanszírozása, ezért a pályázás az egyetlen út a fejlesztésekre. - A helyi önkormányzatként pályázott a fejlesztési cél megvalósítására hazai fejlesztési hitelekre és a saját forrás fedezetére is (Európai Önerő Alap). - A projekt összköltsége: forint. 24

25 Források Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium: KSH térképek, adatok: Térkép: Zala Megyei Munkaügyi Központ: Zalaegerszeg: Nyugat-Dunántúli Régió: Interjú Tóth András, Pókaszepetk Község polgármesterével és Takács Ferenc, a gondozóház vezetőjével szeptember 7-én. 25

26 Képek jegyzéke 1. kép A kistérség elhelyezkedése a Dél-dunántúli Régióban kép: Pókaszepetk térképe kép: A pókaszepetki gondozóház kép: Az intézmény vezetője az új kép: Idősek klubja a gondozóházban Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Kistérségi alapadatok táblázat Pókaszepetk lakosságának életkori adatai táblázat: A projekt számszerűsíthető eredményei táblázat: A projekt költségvetése