NYITOTT ÖNKORMÁNYZAT AZ ÁLLAMPOLGÁROKÉRT
|
|
- Donát Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ESETTANULMÁNY/GVOP Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása NYITOTT ÖNKORMÁNYZAT AZ ÁLLAMPOLGÁROKÉRT GVOP Projekt Esettanulmány Készült: január 31. Szerző: Kutatásvezető: Pupek Emese Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó ) A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések ) Stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések ) A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések ) A pályázatkészítésre vonatkozó kérdések ) A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések ) Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés ) Következetések ) Összefoglalás Források
3 Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. 3
4 ( A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4
5 1) A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések A Nyitott önkormányzat az állampolgárokért című projektet Veszprém Megyei Jogú Város valósítja meg. Veszprém városa a Közép-Dunántúli Régió egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális központja, Veszprém megye központja, megyei jogú város 1990 óta. A 2001 évi népszámlálás adatai alapján Veszprém lakosainak száma fő. A rendszerváltást követő gazdasági nehézségeket a város tőkeerős vállalkozások városba vonzásával oldotta meg, aminek eredményeként a munkanélküliség a korábbi 20 százalékos szintről 5-6 százalékra esett vissza, és a kistérség a lakosság vásárlóerejének mutatója alapján az országos lista negyedik helyén áll. Térképforrás: Jelen projekttel Veszprém egy új típusú szervező, koordináló szerep kiépítésébe fogott. Partnerként számíthat a gazdasági élet, a civil szféra, a kutató és oktató intézmények, valamint a környező települések együttműködésére terve kivitelezésében. A megyei jogosítványok, államigazgatási kötelezettségek összekötik Veszprémet és a környező kistelepüléseket. 5
6 A veszprémi kistérség települései úgy helyezkednek el, hogy a terület keleti részén fekszik Veszprém város, a vonzáskörzetébe tartozó falvak és Herend város tőle nyugatra húzódnak. Tulajdonképpen nem is beszélhetünk szó szerinti agglomerációs gyűrűről. Ugyanakkor a Veszprémtől messzebb fekvő falvakat is igen szoros szálak fűzik a városhoz. A térség jellegét alapvetően a Bakony és a Balaton határozza meg, de ezen belül igen változatos kistájak, mikrotájak találhatók. A jelentős intézményhálózattal, kiskereskedelemmel rendelkező Herend, Nemesvámos foglalkozási struktúrájában az ipar és a tercier szektor erős. A többi község alapvetően ipari dominanciával rendelkezik, Nagyvázsony környékén pedig a mezőgazdaság is számottevő. Összességében elmondhatjuk, hogy a térség települései inkább homogén területet alkotnak, a különbségek elsősorban a népesség abszolút számában figyelhetők meg, de történelmük, Veszprémhez kötődésük és gazdasági-, intézményi-, infrastrukturális, illetve közlekedési kapcsolataik alapján mégis a hasonlóságok erősebbek, mint az eltérések. 6
7 A Dél-Bakonyaljai Önkormányzatok Területfejlesztési Társulás 1997-ben alakult a Dél-Bakonyaljai Falvak Önkormányzati Szövetségének jogutód szervezeteként. A területfejlesztési társulás tagjai: Barnag, Bánd, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Pula, Sóly, Szentgál, Tótvázsony, Veszprém, Veszprémfajsz és Vöröstó. Forrás: A Társulás célja a dél-bakonyaljai régió kistérségi területfejlesztési és területrendezési feladatainak összehangolása, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényből fakadó feladatok ellátása így különösen: - a kistérségi és településközi közös érdekek megfogalmazása és képviselete - a társadalmi, gazdasági helyzet feltárása - infrastrukturális beruházások és fejlesztések összehangolása a közös érdek alapján - térségfejlesztési elképzelések kidolgozása - térségfejlesztési stratégiai terv elkészítése, programok végrehajtásának szervezése - együttműködés más kistérségi társulásokkal. A területfejlesztési társulás alakult át Veszprémi Kistérség Többcélú Társulássá május 5-én, a tagönkormányzatok egyhangú határozata értelmében. Veszprém Megyei Jogú Város megvalósítja a Nyitott önkormányzat az állampolgárokért című projekt keretében az e-ügyintézést, amellyel lehetővé válik a kétirányú interakció, vagyis az ügyleírásokhoz kapcsolódó dokumentumok online kitöltése 7
8 és visszaküldés lehetősége. Létrejön a korábban használt rendszerek integrálásával egy egységes e-közigazgatási rendszer, mely a hozzá kapcsolódó portálon keresztül szolgáltatásait elérhetővé teszi a településen és agglomerációjában az állampolgárok, az üzleti vállalkozások és a civil szféra számára. Veszprém Megyei Jogú Város projektjét pályázati forrásból (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program GVOP) valósítja meg ban. A támogatás mértéke ,- forint. Veszprém Megyei Jogú Város a Nyitott önkormányzat az állampolgárokért projekttel a modern e-közigazgatás létrehozását célozta meg. Az e-közigazgatás, az információs közigazgatást jelenti, ami egy új típusú ügyintézésben testesül meg, a nem papír alapú okmánykezelésben, a szolgáltató közigazgatás elektronikus formájában. A projekt keretében Veszprémben életre kel az e-közigazgatás, amely képes megvalósítani az információs társadalom alapelveit, mintaként szolgálva a gazdasági, civil és további szereplők számára. Az e-önkormányzat funkciója az e-közigazgatás, ami hatékony, átlátható, kommunikatív, rugalmasan reagálni képes, korlátlanul továbbfejleszthető e-ügyintézést valósít meg. Az interaktív társadalmi párbeszéd lehetőségével olyan kommunikációs csatorna épül ki, ami újabb fóruma lesz az innovatív gondolkodásnak és a közszolgáltatásoknak. A projekt a korábbi önkormányzati ügyintézést modernizálja, egyben megvalósítja az Európai Unió lisszaboni ajánlásában megfogalmazott korszerű, hatékony, átlátható, ügyfélorientált CLBPS szerinti 3. szintű e-ügyintézést. CLBPS a Common List of Basic Public Services rövidítése. Az Európai Unió által meghatározott, 20 alapvető közigazgatási szolgáltatást, és a közigazgatási szolgáltatások négy elektronizáltsági szintjét határozza meg. A négy szint a következő: 1) Információ: on-line információk biztosítása a közigazgatási szolgáltatásokról. 2) Egyirányú interaktivitás: nyomtatványok, űrlapok letöltése az Interneten keresztül. 3) Kétirányú interaktivitás: nyomtatványok, űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése. 4) Elektronikus ügyintézés: teljesen elektronizált ügyintézés (döntés, kézbesítés, illetékek levonása). A beruházással megteremtődik a kétirányú interakció lehetősége, vagyis az ügyleírásokhoz kapcsolódó dokumentumok on-line kitöltése és visszaküldése (3. szint). A projekt a GVOP Szolgáltató önkormányzat, az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése című pályázati ablakban került nyertes elbírálásra, előtte pedig a Pályázat Előkészítő Alapon (PEA) 8
9 A projektben pályázó az alábbi feladatok végrehajtását vállalta: 1. az önkormányzat által korábban alkalmazott informatikai alrendszerek és a projekt keretében kifejlesztett új rendszer összekapcsolása; 2. az összekapcsolással az egységes e-közigazgatási rendszer kialakítása; 3. Internet-alapú alkalmazások elterjesztése a településen és agglomerációjában működő vállalkozások és civil szervezetek számára is. Veszprém alapvető célkitűzése a szolgáltató helyi önkormányzat, vagyis az ügyfélbarát ügyintézéshez elengedhetetlen háttér megteremtése. A várost és később agglomerációját is érintő komplex, hatékony elektronikus önkormányzati információs rendszert épít ki (különös tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra), melynek keretében megvalósul egy egységes intézményi ügyviteli és irányítási rendszer az önkormányzat teljes működési vertikumában. Létrejön egy képviselői rendszer, melynek keretében lehetővé válik mind a jogalkotói, mind a végrehajtói tevékenység ellenőrzése az e-demokrácia elveinek teljesülésével. Az eredmény a rugalmas, folyamatszabályozott és ellenőrzött, biztonságos belső ügyintézési rendszer, és az Internet alapú portál, mely a kor elvárásainak megfelelően teszi elérhetővé az önkormányzat szolgáltatásait minden érintett felhasználó számára. Mindez együtt teljesíti az elektronikus önkormányzati és e-közigazgatási működés feltételeit. A projektben az alábbi résztevékenységek valósulnak meg: 1. Átfogó, integrált önkormányzati információs rendszer kifejlesztése: közös rendszerben kezeli az összes önkormányzati feladatot, beleértve az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokat. A belső folyamatok és az ügyviteli szolgáltatások 70 százaléka elektronikus formában fog bonyolódni. 2. A már meglévő alkalmazások integrációja: az önálló alkalmazások szigetrendszer-jellegének megszüntetése (okmányiroda, kincstár stb.), az új integrált rendszerben való működtetése. 3. Internet portál-szolgáltatások fejlesztése: elektronikus ügyfélszolgálati rendszerek, adat- és információs szolgáltatások, interaktivitás, szélesebb részvételi lehetőség a döntéshozatal folyamatában. Veszprém városa arra törekszik, hogy teljesítse az Európai Unió által meghatározott elektronikus formában történő ügyfélközpontú szolgáltatásokat (CLBPS 3. szint): 9
10 Az állampolgárok vonatkozásában (3. szolgáltatási szint): - személyi okmányok (személyi igazolvány útlevél, gépjármű vezetői engedély) - hatósági igazolások (születési, házassági, halálozási anyakönyvi kivonatok) - lakcímváltozás bejelentése - gépjármű-regisztráció, súlyadó-fizetés - építési engedélyezés - szociális juttatások, támogatás fizetése - helyi adózás (pl. üdülőhelyi adó) - az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások (tanácsadás, bejelentkezés stb.) Az üzleti szféra szervezeti vonatkozásában: - iparűzési adó, gépjármű-súlyadó - engedélyek (pl. iparengedély, telephely-engedély) kiadása stb. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatás első lépése, ezzel alappillére, hogy a házon belül rend legyen, vagyis az önkormányzati informatikai/iratkezelési képességeket kell kiépíteni, az ehhez szükséges fejlesztéseket elvégezni. A belső fejlesztések sajátja, hogy a projekt 80 százalékát teszik ki, azonban ezek a nem látványos elemek közé tartoznak. Amikor kiépül az úgynevezett belső rendszer, akkor már minimális befektetésekkel lehet egyre jobban és jobban továbblépni. A decemberében elfogadott új közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.) november 1-jén lépett hatályba. Számos újításával az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatást segíti elő. Ezek a módosítások kihívás elé állítják az önkormányzatokat, emellett rendelkezik a közigazgatási e-ügyintézés és szolgáltatás alapjairól is. Kimondja, hogy az ügyfél a központi rendszer igénybevételéhez ügyfélkapu (személyazonosság igazolása mellett biztonságos kapcsolat létesül az elektronikus közigazgatást nyújtó intézménnyel) létesítését kezdeményezheti, amelyen keresztül elektronikus úton kapcsolatba léphet azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást végeznek. A módosított Ket. elvárások kihatottak Veszprém önkormányzatának munkájára, felkészülést igényelt; ezenkívül, mivel a Ket. okozta változtatásokat a pályázat benyújtása után fogadták el, ezért a pályázati munkatervet és a rendszer funkcióit is igazítani kellett az új elvárásokhoz. Ezek a követelmények némi problémát jelentettek és további feladatokat. 10
11 A projekt elindításáról, pályázat beadásáról a polgármester döntött. A képviselőtestületben dr. Szalay András képviselő, európai integráció és informatikai fejlesztési tanácsnok felelős az informatikai ügyekért. A tanácsnok képviselte a projektet a képviselőtestület előtt. A projekt gondozásának felelőse pedig a Polgármesteri Hivatal informatikai irodavezetője lett. A GVOP pályázati lehetőség nélkül a projekt nem valósult volna meg. Az elképzelés közel fél milliárd forintos forrásigényét az önkormányzat képtelen lett volna előteremteni pályázati támogatás nélkül. Az elmúlt 20 évben az informatika világában jelentős előrelépések történtek, amelyeket a közszolgáltatásoknak is követniük kell. A korábbi informatikai pályázatok az elmaradott helyzetben lévők felzárkóztatását célozták, s az újításokat, vagy komplex rendszerek kiépítését nem preferálták, főként nem egy ekkora mértékű fejlesztést, amire a GVOP keretében kerülhetett sor. A pályázó célul tűzi ki a kistérségi együttműködést, célcsoportként jelennek meg a környező települések, azonban nagyon laza a kistérségek szövetsége, politikai konfliktussal terhelt, így az egyre szerteágazóbb tartalommal töltődő többcélú kistérségi társulás az igazi szakmai együttműködést nem képes megvalósítani, jelen projektre vetítve sem. A projekt nemcsak a település önkormányzati működését célozza, hanem a városhatáron túlmutató, regionális hatásokat is indukál. A regionális hatás adódik egyrészt a projekt természetéből, hiszen számos területen a megyei jogú város végzi a közszolgáltatások ellátását, másrészt tudatos törekvésként is megjelenik a regionalitás kibontakoztatása (Internetes portál lehetőségeinek igénybe vétele, önkormányzatok becsatlakoztatásra felhívás stb.). A GVOP pályázat elkészítésekor kapott ez a jelleg megerősítést, a korábbi Pályázati Előkészítő Alap projektötlet nem emelte magas prioritásra a régiós hatás célját. 11
12 2) Stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések Veszprém Megyei Jogú Város rendelkezik leírt, egyeztetett és elfogadott stratégiai tervdokumentummal, ami az önkormányzati törvényben is leírt gazdasági programon túlmutató, komplex tervdokumentum. A tervdokumentum egy átfogó programterv, amelyet 2004-ben készített el a megyei jogú város a Nyitott önkormányzat az állampolgárokért koncepció megvalósítására. Ez a programterv szolgált alapul a pályázat kötelező mellékletének, az Informatikai Stratégiának elkészítéséhez, ami már a GVOP kiíráshoz igazított projekttervet tartalmaz, amelyet Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a április 29-i közgyűlésén fogadott el a 820-5/2004 számú előterjesztés alapján. A stratégiában megtalálhatjuk az előzményeket, a stratégia kidolgozásának céljait, rövid-, közép- és hosszú távú céljait, az érintett csoportokhoz kapcsolódó célokat és stratégiai eszközöket, a kritikus és kulcs sikertényezőket, valamint a feladatokhoz rendelt költségeket. Az Informatikai Stratégia koherens a Magyarországi Információs Társadalom Stratégiájával (MITS), annak ágazati önkormányzati részstratégiájával és az eeurope2005 ajánlásaival. A stratégia kialakításánál az Önkormányzat figyelemmel volt a szűkebb régió igényeire is. A stratégia rámutat az adatállományok célszerű és üzleti alapon is működtethető interoperabilitására, az adatok közös elérhetőségére, információ generálására stb. A megfogalmazott célok elérése akkor mondható objektíven sikeresnek, ha mérhetőek a tevékenységek eredményei. A stratégia készítői figyelembe vették a mérhetőséget is, így megfelelően alátámasztott, módszertanilag megkonstruált indikátorokkal igazolja a fejlesztési komponenseket. A stratégiát tartalmazó dokumentumot az önkormányzat készítette el alapos felmérések (városi közéletben részt vevő társaságok) és az önkormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélések után. Majd egy pályázatíró cég írta meg a Nyitott önkormányzat az állampolgárokért átfogó programtervét a koncepció megvalósítására. A futó projekt előkészítését a kiíráshoz igazított, de a módszertani helyzetelemzéssel alátámasztott dokumentum segítségével végezték. A tervezési folyamat így bár megelőzte, mégis rugalmasan 12
13 hozzáigazította a projektet a pályázati feltételekhez. A programterv struktúráját és részeit az alábbi táblázat szemlélteti. 13
14 Programterv struktúrája Forrás: Átfogó Programterv a Nyitott önkormányzat az állampolgárokért koncepció megvalósítására 1. Program koncepciója és kitűzött magas szintű célok Gazdasági és társadalmi háttér Felkészülés nehézségei, átfogó társadalmi és gazdasági problémák Közép-Dunántúli Régió, mint Veszprém szűkebb pátriája Térség kiemelt beavatkozási területei Mintaértékű integrált önkormányzati információs rendszer Veszprémben Célcsoportok, partnerek Önkormányzat informatikai stratégiája Logikai keretmátrix Horizontális elvek 2. Megvalósíthatósági tanulmány Célok meghatározása Törvényi megfelelősség, jogiés egyéb környezet-felmérés Jelenlegi folyamatok felmérése: belső ügyintézés, intézményi, képviselői, szociális, gyámügyi, adóügyi, Vezetői Információs alrendszer. Meglévő alkalmazások és infrastruktúra Funkcionális követelmények: alrendszerekkel és az e- közigazgatási portállal kapcsolatban Nem funkcionális követelmények: kommunikációs, integrációs, karbantarthatósági, üzemeltetési, szabványosítási szempontok. 3. Megvalósítási javaslat Rendszer koncepció: fejlesztési célok, rendszerarchitektúra, munkafolyamat kezelés, dokumentumtár, sablonkezelés, naplózás stb. Szabályozási vonatkozások Alkalmazandó módszerek és technológiák: üzenetkezelő rendszer, tűzfalak, teszt rendszer stb. Benchmarking stratégia 4. Programtervezés Projektcélok Projekt terjedelme (SCOPE) Felelősségi körök Részletes program- és projekttervek: megvalósítási ütemterv, feltételezések, függések, kockázatok, erőforrásterv, gazdálkodási terv, minőségbiztosítás 5. Oktatási és képzési terv Célkitűzések Célcsoportok Megtartandó oktatások: e-önkormányzati rendszer használata, üzemeltetése, biztonsága, bemutatása vezetőknek és végfelhasználóknak stb. Oktatás dokumentálása 6. Minőségbiztosítás Minőségmenedzsment célja, tárgya és hatálya Vezetőség felelőssége Projekt belső minőségbiztosítása Projekt termékek Dokumentumkezelés Vezetői nyilvántartás Ellenőrzés, audit Nem megfelelősség kezelése Kommunikáció Pályázati projekt minőségi auditja
15 Annak érdekében, hogy a leghitelesebb képet tudjon alkotni lehetőségeiről, kockázatairól, az Önkormányzat széles társadalmi rétegek bevonásával elvégzett egy SWOT analízist. A projekt tevékenységét, rövid és hosszú távú céljait foglalja egységes szerkezetbe a Logikai Keretmátrix. A következő táblázat rövidített változat.
16 Átfogó, hosszú távú célkitűzések Rövid távú célkitűzések Várt eredmények Beavatkozási logika 1. hatékony és költségtakarékos infokommunikációs eszközpark kiépítése a térségi önkormányzatok és entitások számára is elérhető formában 2. ügyfélközpontú e-közigazgatási ügyintézés egy korszerű, globális integrált információs rendszeren keresztül Átfogó integrált önkormányzati IT rendszer megteremtése 3. szintű, ügyfél-orientált e- közigazgatási szolgáltatások bevezetése 1. e-ügyintézéssel megvalósult szolgáltatások köre 2. e-demokrácia elősegítése 3. info-kommunikáció, portál funkciók 4. Vezetői Információs Rendszer Tevékenységek 1. rendszerfejlesztési terv 2. biztonsági követelmények 3. integráció 4. új szoftverek 5. hálózatfejlesztés 6. portál 7. portálon szolgáltatási felület 8. rendszer integráció 9. adatmigráció 10. tesztelés 11. képzés 12. projekt menedzsment, minőség biztosítás Az elérendő célkitűzések és a várt eredmények objektívan meghatározható mutatói (indikátorok) - az önkormányzat elektronikus alapszolgáltatásainak 70%-a integrált tranzakciós formában legyen elérhető 2006 elejéig - ügyfél-orientált, komplex e- közigazgatási rendszerek implementálása 2006 elejéig az önkormányzatok 30%-ánál. - a létrejött on-line szolgáltatások száma - az on-line ügyintézési szolgáltatások száma, - az adott helyi önkormányzat által a KKV-k részére nyújtott ügyintézési száma szolgáltatások Mérőszámok: 1. e-ügiyntézés 2. e-demokrácia 3. info-kommunikáció 4. döntéstámogató alrendszer - vállalkozási szerződések - teljesítési jegyzőkönyvek - számlák - alkalmazói kézikönyvek - szoftvertermékek - hardver eszközök - biztonsági szabályzat - oktatási részvételi jegyzőkönyvek, tematikák Az indikátorok forrása - országos statisztikák - szaktárcák kimutatásai - helyi, megyei statisztikai kimutatások - döntéstámogató alrendszer - helyi és megyei statisztikák - független rendszer audit - CLBS tanúsítvány - szerver log file - telefon log file (06-40 ) - döntéstámogató alrendszer [projekt költségvetése a 12 tevékenységre lebontva] Feltételezések, kockázatok - az intézmények értsenek egyet az új rendszerben rájuk rótt szereppel - a rendszer jól értelmezhető, egyszerű, praktikus legyen, - stratégiai célkitűzések betartása - tegye nyilvánossá az e-ügyintézés előnyeit minden felhasználó előtt - használja a PR disszeminációs technikákat - a bizalom és a szándék a használat iránt - alacsony Internet penetráció, költséges Internet hozzáférés, - a szolgáltatások irrelevánsak - az e-ügyintézés disszeminációja nem kielégítő - IF felhasználói képzettség, intelligencia hiánya - specifikált tevékenység - időben tartható közbeszerzési eljárás - humán erőforrás - megfelelő hozzáállás az újjal szemben - visszaigazolás a felhasználói oldalról - IT szabályok betartása - költséghatékonyság 16
17 A pályázat elkészítésében és a projekt megvalósításában az önkormányzat egyedül vesz részt, egyéb partnerek nélkül. Kezdeti szakaszban a Veszprémi Egyetem segítette a koncepció kialakítását. A Veszprémi Egyetem Közigazgatási informatikai kara szakmapolitikailag támogatja a kezdeményezéseket, értékeli az aktuális működés hatékonyságát, új megoldásokat kutat, amelyekkel a köz-, K+F, és az üzleti szféra közelebb hozható egymáshoz. A Veszprémi Egyetemen 2003-ban született elhatározás arról, hogy az e- közigazgatás témakörében képzést indítanak. A megvalósítás azonban késlekedett, végül október végén indult el a strukturális alapok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) támogatásával. Az eredeti tervek szerint az Egyetemen folytatott elméleti képzés gyakorlati színterét biztosította volna az önkormányzat, illetve a tesztelésre kiválóan alkalmas lesz az önkormányzati projekt várhatóan már a közeljövőben. Egyeztetésre a partnerek hiánya miatt a projektben résztvevő körülbelül 50 érintett munkatárs között kellett sort keríteni. A Projekt Előkészítő Alap (PEA) pályázat során elnyert pályázatíró cég munkatársai az önkormányzat valamennyi irodáját végiglátogatták, informatikai szempontból elemezve a jövőképet. A vizsgálat főként arra fókuszált, hogy a munkatársak mit várnak el, milyen változásokat szeretnének. A beérkezett információk rangsorolásra kerültek, és ezekből határozták meg a pályázat során követni kívánt elveket. Az önkormányzati munkatársak informatikai képzése szükséges jelen projekt eredményes megvalósításához. Olyan képességek kellenek egy ilyen újszerű feladatellátáshoz, amelyekre képzés ma még nem létezik. Egyesíteni szükséges ugyanis az informatikusi ismereteket és gyakorlatot a közigazgatási tapasztalatokkal; vagyis egy informatikusnál kicsit többre, de programozónál kicsit kevesebbre van szükség, aki képes eligazodni a közigazgatás feladatai között. 17
18 A dolgozók informatikai ismeretei Akik tantárgy keretében tanultak informatikát; 2,58% ECDL tanfolyam folyamatban; 0,92% ECDL tanfolyam (oklevéllel rendelkezők); 3,32% Nincs informatikai végzettsége Alapfokú szoftver-üzemeltetői 84,62% végzettség:; 5,52% Középfokú szoftver-üzemeltetői (OKJ szgép-kezelői):; 1,34% Felsőfokú informatikai végzettség:; 1,70% Forrás: Pályázathoz csatolt Informatikai Stratégia melléklet 18
19 3) A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések Az Open Society Institute Információs Programja keretében, 2001-ben indult a Veszprém Digitális Város projekt (VDV). A VDV program missziója, hogy Internet által elősegítse a helyi demokrácia fejlődését, a lakosokat nagyobb arányban vonja be a demokratikus intézményrendszer működtetésébe, használatába, csökkentse a digitális megosztottságot. Ez az internetes lehetőség tájékoztató funkciót tölt be, és egyéb fórumokat kínál a felhasználóknak, a civil, a gazdasági és az állami szféra képviselőinek megjelenésre, és véleménynyilvánításra. A nyitott önkormányzatiság alapelveit a VDV fektette le, így a gondolatot a Projekt Előkészítő Alap pályázat keretében lehetett bővíteni. A GVOP pályázatban még bővebb és egyre specializáltabb lett a projekt. A projektötlet tehát egyre inkább komplexebbé és érettebbé vált, vagyis az eredeti kezdetleges változattal versengett, nem más projektötletekkel, így fejlődött ki a pályázatra benyújtott terv. A projekt szükségességét igazolja, hogy a Megyei Közigazgatási Hivatal is tervezett hasonló rendszert, forráshiány miatt azonban a megvalósítás elmaradt. A projektgazda szerint akkor lehet sikeres az e-önkormányzat elképzelése, ha elsőként a hivatal belső életvitelére találnak megoldást. Ezt tekintve kiindulópontnak a pályázati forrás felhasználása érdekében kissé hozzá kellett igazítani az elképzeléseket a pályázati feltételekhez. A módosítások azonban jelentős változtatásokat nem igényeltek, és az eredeti szükségletektől nem tértek el. A projekt-előkészítést tágabbnak kell tekintenünk, mint pusztán pályázatkészítést. A Projekt Előkészítő Alap pályázat keretében 2004-ben megvalósuló pályázatírás során előkészítő dokumentumok, felmérések, stratégiák születtek. Ezeket a tanulmányokat nagy hatékonysággal hasznosítja az önkormányzat további működése során is. A pályázat előkészítésekor készült felmérések és elemző anyagok megvitatásra kerültek a projektben majdan résztvevő körülbelül 50 fő alkalmazottal. A logframe és a SWOT analízis véleményezése során tanult bele az önkormányzati gárda a pályázati szaknyelvbe és gondolkodásba. A kezdetben idegennek tűnő elemzések és ábrázolások a pályázat végleges formába öntésekor már bevett gyakorlatnak számítottak, az új fogalmak és technikák megszokottá váltak. 19
20 A sikeres pályázathoz szükség van az önkormányzatnál felkészült, projektismeretekkel rendelkező alkalmazottakra, hisz magának a projekt eredményeinek felhasználására is felkészültség szükséges! Veszprém szerencsés ebből a szempontból, hiszen a projekt megvalósulásakor keletkező eredmények felhasználására képes számos munkatárssal rendelkezik. Ezek az emberek napi munkájukban alkalmazzák az eredményeket, igaz a projektmegvalósítás során is őket terhelték nagyobb mértékben, hiszen rájuk lehetett biztonsággal számítani. A projekt előkészítésével kapcsolatos döntések az önkormányzati struktúrához igazodtak. Mikor felvetődött a pályázati finanszírozás lehetősége, akkor a közgyűlés határozatot hozott a benyújtásról és az önrész vállalásáról (91/2003. (V.27.) Kh. számú határozat). Ekkor még a kiírás a közgyűlési határozatot nem tette kötelezővé. A szükséges önrész mértéke 2 százalékban volt meghatározva, amit a közgyűlés elfogadott. Az GVOP pályázatnál már szükség volt a közgyűlési határozatra a projekt megvalósításához és az önrész vállalásához. Kisebb konfliktust okozott a megnövekedett önrész mértéke, amely ekkor már 12,5 százalék lett. A közgyűlésben jelen lévő valamennyi párt különböző okokból megkérdőjelezte a pályázat benyújtását. Magasnak tartották az önrész mértékét is, ami ebben az esetben megközelítette a 70 millió forintot. Az alapkérdés az lett, hogy kell-e ez a rendszer ilyen magas áron. A polgármester oldotta fel a konfliktust és megszületett az újabb határozat (9/2004. (I.29.) Kh.). A polgármester az érvek középpontjába a JÖVŐre való utalást helyezte: az informatikáé a jövő és a jövő érdekében szükség van e-közigazgatási rendszerre, ennek kifejlesztésére, tapasztalatok gyűjtésére az adott településen, amelyet majd éllovasként később megoszthat a később csatlakozókkal. A financiális döntéseket nagyobb részt a pályázatíró hozta meg. A projekt pénzügyi tervének készítését a Pályázati Előkészítő Alap pályázat elnyerése után megbízott pályázatíró cég végezte. Egyeztetésre került a terv az önkormányzat pénzügyi irodavezetőjével, akinek egy kikötése volt: ne forduljon elő, hogy az elszámolásra benyújtott számlák kifizetésére csupán a következő évben kerül majd sor. (Ezt a kitételt mindeddig sikerült is tartani, de pályázó bevallása szerint ezt teljesíteni nem volt könnyű feladat.) A pénzügyi terv elkészítését tehát az önkormányzat külső segítséggel végezte, a számadatokkal kapcsolatban probléma nem vetődött fel. 20
21 4) A pályázatkészítésre vonatkozó kérdések A pályázó igénybe vett külső tanácsadót a pályázat elkészítéséhez. A külső tanácsadó szervezetet nem saját finanszírozásból állta, hanem a Pályázat Előkészítő Alapon nyert pályázatból. A pályázat elkészítése során a pályázatíró cég aktívan bevonta a projektben érintett alkalmazottakat az előkészítésbe. Felméréseket végzett, amelyekből elemzések születtek, majd egy átfogó stratégia. A munkafolyamat gördülékenyen haladt és igen eredményes lett. A pályázatkészítés során felvetődő problémák nem a pályázatírók képességéből vagy munkájából adódtak. Mivel a Pályázat Előkészítő Alap működésének nem voltak tapasztalatai, élesben alakult a munkamenet és egyéb feltételek. Nem volt tisztázott például, hogy a pályázatíró cég felelőssége meddig terjed stb. Ezeket a vitákat a cég a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal folytatott konzultációin folytatta. Szükség volt tehát egy kis időre, míg letisztázódtak a körülmények, onnantól kezdve zökkenőmentesen működött a munkafolyamat. Ez azonban 2-3 hónapos elhúzódást okozott, hiszen az a nyertes pályázó, aki ugyanebben a pályázati ablakban, nem a Pályázat Előkészítő Alap keretében készítette elő a projektjét, hamarabb be tudta adni pályázatát. Az elkészült anyag azonban igen magas minőségű lett, és számos további hasznosítására is sor került. A tanácsadók munkájával a pályázó szervezet messzemenőkig elégedett volt. A pályázatkészítésnek a pályázó szervezet részéről tehát nem voltak költségei. Ennek oka a nyertes Pályázat Előkészítő Alap pályázat. Egyéb költségek sem merültek fel. A jövőben hasznosítható pályázatkészítési tapasztalatok alapján egy újabb pályázat elkészítésekor már kevesebb célt határozna meg a projektgazda, egy célra koncentrálna, hogy a szétaprózódott célstruktúra ne gátolja a hatékonyságot. A komplex célrendszer egy igen magas minőségű projektet eredményezett, ugyanakkor jelentős humánerőforrást kellett megmozgatnia, ami igen sok energiába került/kerül. Egy korrekt stratégiai célkitűzés segíthet a fejlesztési irányok lefektetésében és kevesebb munkatárssal, hatékonyabban megvalósítható. Egy önkormányzatnál ez fontos szempont, hiszen Veszprém önkormányzatának informatikai részlege is létszámgondokkal küzd. 21
22 Jelen projektben közel 50 embert érintett a pályázati munka. Hat munkacsoport alakult, ezeket a munkacsoportokat pedig informatikusoknak kellett volna támogatnia, mind a projekt előkészítése, mind megvalósítása során, amire még körülbelül hét főre lett volna szükség. Fejlesztésre azonban nem került sor, az újabb munkaerő finanszírozását az önkormányzat költségvetése nem bírta volna el. 5) A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések A projekt végrehajtása során a PRINCE2 módszertan került alkalmazásra. A PRINCE2 egy projektvezetési módszertan, ami biztosítja a projekt előrehaladását és az előrehaladás mérését, a napra kész kontrollt, és dokumentálhatóságot. Szakaszai a következők: specifikáció, tervezés, kivitelezés és üzembe helyezés. A PRINCE2 egy olyan menedzsment-mechanizmust nyújt, ami a projekt végrehajtás hatékonyságát segíti. A projektmenedzsment feladatokat a pályázó önálló funkcióként definiálta. A projektmenedzsment végzi minden rendszer és rendszerelem tervezését, leszállításának irányítását és kontrolljának biztosítását. Minden kulcsterület felett biztosítja a szükséges kontrollt. A következő, a projektfeladatok megvalósításához szükséges feladatokat végzi: - projektszervezet felállítása és működtetése, - projekt működtetésének szabályozása, - a szükséges kommunikáció és változáskezelés rendjének kialakítása és működtetése. A projektszervezet a következő egységekből áll: - Projektfelügyelő Bizottság, - Projektirányító Bizottság, - Tanácsadó 22
23 A Projektfelügyelő Bizottság protokolláris funkciókat lát el, tagjai mind az önkormányzat, mind a fővállalkozó részéről a legfelsőbb vezetők (polgármester, jegyző, vezérigazgató helyettes, osztályvezető), valamint tagja az Információs Társadalom Közhasznú Társaság képviselője. A Projektirányító Bizottságban folyik az érdemi munka, ahol azonos számban van képviselve az önkormányzat és a projektet kivitelező vállalkozások tagjai. A Bizottságban részt vesznek a fent említett önkormányzati munkacsoportok vezetői (akik a projekt-előkészítésben vettek részt), a fővállalkozó és alvállalkozók képviselői, valamint az önkormányzat informatikai tanácsnoka (politikai szempontok érvényesítésére). A tanácsnok részvétele könnyíti meg az ügymenetet azokban az esetekben, amikor a közgyűlés elé kell terjeszteni döntéseket és egyben alkalmas a közvetítésre a két szféra között. A Tanácsadó egy olyan külső, harmadik személy, aki független mind az önkoreredménye összemérhetetlenül több haszonnal jár. mányzattól, mind a vállalkozásoktól, és informatikai projektvezetési tapasztalattal rendelkezik. A Tanácsadó azért tudja hatékonyabbá tenni a munkát, mert mindkét érdeken felül tud emelkedni, és a konfliktusokat könnyebben kezeli. A fővállalkozó gazdasági érdeke, a haszon maximalizálása és a saját költségei mérséklése, ezzel az érdekkel ellentétes az önkormányzaté. Ekkor lép közéjük a Tanácsadó, aki megtalálja a közös hangot, illetve ráirányítja a figyelmet azokra a pontokra is, amelyek megoldást igényelnek, és talán elkerülte mindkét fél figyelmét. Bár a Tanácsadó bérköltsége plusz kiadásként jelentkezik a projekt végrehajtása során, munkájának 23
24 A végrehajtás munkamenetének meghatározásakor a felelősségi körök és az elvégzendő feladatok időtartama is meghatározásra került. A projekt a következő fázisokból áll: Tevékenységek Határidők 1. támogatási szerződéskötés január 2. közbeszerzési eljárás lefolytatása és szerződéskötés a fő november 25-ig vállalkozóval 3. projekt indítása, rendszerterv január 13-tól kidolgozása, rendszerelemek leszállítása 4. éles üzemű tesztelés (használatba vétel előkészítése) január 2-től 5. projekt befejezése március 31. A végrehajtás munkamenetéhez tartoznak a projektszervezet értekezletei, minden héten kedden. A megbeszélésekre a nyári időszakban kéthetente került sor. A munkaértekezleteken megállapítják a részfeladatok előrehaladásának mértékét, egyéni beszámolók készülnek. A felügyelőbizottság ad hoc jelleggel ült össze. Vitás kérdésekkor mód nyílt azonnal bizottsági ülésre. A bizottságokról készült jelentéseket a projektvezetés kezeli. A projekt kommunikációs csatornái kétirányúak. Egyrészt irányulnak a munkamenetben résztvevők felé, vagyis befelé; másrészt irányulnak kifelé, a projekt népszerű- sítésének céljával és feladatával (PR tevékenység). A belső kommunikáció része a dokumentumtár létrehozása (intranet). A keletkezett dokumentumhoz a munkatársak és a projektet kivitelező vállalkozók hozzáférnek, lehetőség van a véleményezésre, és a verziókövetés megvalósul. A külső kommunikáció 2006 januárjától indul el, ekkor kerül a projekt abba a szakaszába, ami már látványos eredmények felmutatására is alkalmas. Emellett elhanyagolhatatlan szempont a közelgő országgyűlési választási kampány, ami szintén befolyásolja a kommunikációt, és elősegíti a PR tevékenységet. Az eddig folytatott PR tevékenységek sem elhanyagolhatóak, bár ad hoc jellegűek voltak (januártól egy PR terv szerint folytatódik a kommunikáció). 24
25 A projekt előrehaladásáról a közgyűlés előtt is történt már egy beszámoló. A közgyűlés rendszeresen megválasztja a hónap projektjét, amit jelen projekt is elnyert 2005 áprilisában, ennek keretében részletes projektbemutatásra került sort. A projektmenedzser különböző fórumokon tájékoztatott az eddigi tapasztalatokról és az e-közigazgatás témájáról. Ilyen fórum volt például az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) konferenciái, Microsoft müncheni konferenciája (2005. október), ahol az európai tapasztalatok megtárgyalására került sor az e-közigazgatás lehetőségeiről. A Megyei Jogú Városok Szövetsége Informatikai Bizottsága is egy rendszeres fórum a pályázati nyertesek találkozására és tapasztalataik cseréjére. Születtek sajtókiadványok országos és helyi szinten (pl. Computerworld augusztusi száma), valamint minisztériumi szervezésben készültek egyéb médiumokban ismertetések, fotók stb. A korábban már említett minisztériumok közötti egyeztetések hiánya a projekt végrehajtása során további problémákat okozott. Az adatszabványokban való megegyezés szintén nem a pályázó feladata és lehetősége volt, azonban gátja lett a további feladatellátásnak. 25
26 A rendszer éles indításának gátja továbbá az ügyfélkapu rendszer. A Miniszterelnöki Hivatalnál regisztráltatnia kell magát az ügyfélnek. A Veszprémben felálló rendszer képes arra, hogy fogadja az elektronikus dokumentumokat. Az új közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint azonban csak azon ügyfelekét lehet fogadni, akik az új Ügyfélkapun regisztrálták magukat. A Miniszterelnöki Hivatal által üzemeltetett Ügyfélkapu még nem készült fel arra, hogy összekapcsoljon olyan informatikai rendszereket, amelyek nem központi ellenőrzés alatt állnak, vagyis nem a kormányzati gerinchálózaton helyezkednek el. Jelen formájában az Ügyfélkapu csak országos (Okmányiroda, APEH, Társadalombiztosítási Igazgatóság stb.) rendszerek kiszolgálására alkalmas. Így alakult ki az a helyzet, hogy a rendszer jó, mégsem lehet használni az új közigazgatási eljárásról szóló törvény előírásai miatt. A probléma szintén a minisztériumok (MeH és IHM) közötti egyeztetés elmaradása miatt keletkezett. 26
27 6) Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés A projektvégrehajtás első lépése a közbeszerzési eljárás lefolytatása volt. A pályázó a nyertes pályázatról szóló döntés megérkezése előtt megkezdte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Így a döntés másnapján már meg is születhetett a szerződés a közbeszerzési eljárásban nyertesként elismert fővállalkozóval. A pályázatot ugyanis 2004 májusában nyújtotta be Veszprém, majd az Információs Társadalom Kht januárjában közölte a döntést a nyertes elbírálásról. A közbeszerzési eljárást Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázat benyújtása után azonnal elindította, amit az új közbeszerzési törvény lehetővé is tett. A közbeszerzési eljárást az önkormányzattal szerződésben lévő fél végezte. Bár a pályázatíró részéről felmerült, hogy szerepet vállal ebben a folyamatban is, a pályázó ragaszkodott a korábbi gyakorlatok szerinti közbeszerzési lebonyolítókhoz, ami költségmegtakarítást is jelentett. A közbeszerzési eljárás során nem vetődtek fel problémák. A nyertes pályázatról szóló szerződéskötés fázisában csak kisebb módosítások történtek az eredeti tervekhez és dokumentumokhoz képest. A szerződéskötés folyamatában a pályázatíró cég már nem vett részt. Pályázó problémásnak ítéli a szakmai és pénzügyi beszámolók elkészítésének folyamatát. Legfőbb kritika a bizonytalanságra irányul, hiszen folyamat közben a Közreműködő Szervezet (KSZ) módosított a formanyomtatványokon. Ebből adódhatott, hogy olyan mellékletek bekérésére került sor, amelyekkel pályázó nem is rendelkezett. A munkálatok kezdetén 9 formanyomtatványt kapott pályázó, az első elszámolásnál derült fény az új mellékletek létezésére, mert a 11. számút kellett volna csatolni, ami nagyon szigorú formai követelményeket tartalmazó projekt előrehaladási formanyomtatvány. A projekt megvalósításában egy év eltelt már, de a 10. számú formanyomtatványt pályázó még mindig nem ismeri és nem kapta meg. A másik bizonytalansági pont az elszámolhatóságra vonatkozik: milyen költség elszámolható, és mi nem, valamint hogyan. Ezekre a kérdésekre válasz nehezen volt megtalálható, hiszen a részletes leírás az árazásról csak akkor került kidolgozásra, mikor az első számlák elszámolásra a Közreműködő Szervezethez beérkeztek. Például hónapokig tartott a vita a Közreműködő Szervezet vagyis az Információs Társadalom Közhasznú Társaság és a pályázó pénzügyi szakemberei között arról, 27
28 hogy mi minősül vagyoni értékű szellemi jognak és mi szellemi termék. Továbbá, a 2005 novemberében elhatározott ÁFA csökkentéssel kapcsolatban hiába kért pályázó hivatalos állásfoglalást, 2006 februárjában még nem kapott útmutatást a megváltozott helyzet kezelésére. A számlákkal felmerült problémák megoldása újabb nehézségekbe ütközött, hiszen ebben az esetben a fővállalkozó számlái nem Magyarországon készülnek, és a sajátos magyar elvárásokat megértetni nehéz volt egy olyan több száz projektet lebonyolító vállalattal, amelyik eddig ilyen eljárási szabályokkal nem találkozott. A problémák elrendeződtek, és az átutalás ezután meg is valósult. További problémát jelent az beszámolók megduplázódása. Mivel három havonta kell szakmai beszámolót benyújtani, ugyanakkor a ezt a dokumentumot a pénzügyi beszámolókhoz is mellékelni kell, ha a két elszámolás időben egybe esik, kétszeresen kell csatolni a szakmai beszámoló anyagát. Szintén számolni kellett a pénzügyi elszámolásokhoz csatolt számlák kifizetésének csúszásával. Az eredeti ütemezés szerint a májusi beadású számlák (első ütem elszámolása) után járó összeg csupán október elején érkezett meg, illetve a nyár végén beadott számlák december végén. Jelen esetben ugyanis súlyos gazdálkodási problémát okozott a késedelmes fizetés: Bár a projekt megvalósításához nem volt szükség hitelfelvételre mivel a pályázó megkapta a maximálisan igénybe vehető előleget (25%) a kifizetések elhúzódása miatt a bérekre kellett hitelt felvenni (300 millió forint). Az elszámolási problémák ellenére a projekt megvalósítása során határidőcsúszások nem álltak fenn, sikerült teljesíteni az előírt ütemezést. 28
29 7) Következetések Fejezetek Pályázó szervezet és a projekt bemutatása Stratégai tervezés Projektelőkészítés Pályázatkészítés Projektvégrehajtás Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés Tanulságok - A pályázó szervezet önkormányzat, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata. - A projekt a strukturális alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg. - A projekt keretében az önkormányzat átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése valósul meg. - A települési szintű stratégiai tervezés elősegíti a pályázó forrásszerzésének célirányos mivoltát. - Külső szakértők bevonása hozzájárul a fejlesztési dokumentumok szakmai megalapozásához és új szempontok bevezetéséhez. - A projektelőkészítés a stratégiai tervezés által kijelölt irányban történt meg. - Pályázat Előkészítő Alap (PEA) nyújtotta szakmai segítség nagyban hozzájárult a GVOP pályázat sikeres elbírálásához. - A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. - Figyelemmel kell kísérni a pályázatot kiíró szervezet információs forrásait. - Számolni kell a projektet meghatározó jogi környezet megváltozására - Pontos információval kell rendelkezni az elszámolható költségek katalógusáról. - A projekt likviditását jó előre biztosítani kell. - Számolni kellett a pénzügyi elszámolásokhoz csatolt számlák kifizetésének csúszásával. 29
30 8) Összefoglalás Veszprém januárban egy nagyarányú, a városházát érintő informatikai projekt végrehajtását kezdte el. A projekt egyik célja a lakosság tájékoztatása, bevonása a város életébe, lehetőség biztosítása ügyeik intézésére - elektronikus úton. A másik cél az önkormányzat működésének elektronikussá, ezáltal lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. A program két év alatt (befejezés várható időpontja: március) biztosítja az e-ügyintézés teljes körű kialakítását. A polgárok akár otthonról, számítógéppel intézhetik hatósági ügyeiket, vallhatják be adóikat, a szükséges formanyomtatványokat, űrlapokat elektronikusan kitöltve és eljuttatva a polgármesteri hivatalba. Az új program - ahol lehetséges - integrálja a hivatalban használt más rendszereket, így az ügyintézők belső úton szerezhetik meg a szükséges információkat. Gyorsul az adatszolgáltatás, a kommunikáció, mely elsősorban a kistelepülések szempontjából kedvező, mert megszűnik az utazási költség és idő. A projekt a megyeszékhelyen kívül kiterjed a közeli kistérségekre. A régióban a rendszer építéshatósági, gyermekvédelmi, szociálpolitikai, valamint a gyámügyi modulját fogják használni. Támogató Közreműködő Szervezet Kedvezményezett Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Gazdasági Versenyképességi Irányító Hatóság IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 8200Veszprém, Óváros tér 9.) Pályázati azonosító Pályázat címe Pénzügyi adatok Nyitott önkormányzat az állampolgárokért millió Ft (bruttó összköltség) o 433,125 millió Ft vissza nem térítendő támogatás o 61,875 millió Ft önrész 30
31 Projektmenedzser Szalkai László, irodavezető (Informatikai iroda) - lszalkai@gov.veszprem.hu - Szakmai vezető 31
32 Források Kistérségi adatok forrása: Veszprém Megyei Jogú Város honlapja: Veszprém Megyei Jogú Város Informatikai Stratégiája CXL törvény 32
AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány
ESETTANULMÁNY/AVOP 3.4 Falufejlesztés-és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése FALUFEJLESZTÉS- ÉS MEGÚJÍTÁS, A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány
Részletesebben2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
RészletesebbenGYULA VÁROS CSATORNÁZÁSA BEFEJEZŐ ÜTEM. KIOP 1.1.2 Projekt Esettanulmány
ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.1.2 Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése GYULA VÁROS CSATORNÁZÁSA BEFEJEZŐ ÜTEM KIOP 1.1.2 Projekt Esettanulmány Készült: 2006. január 31. Szerző: Kutatásvezető: Kónya
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE
ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.7.0 Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése BUDAPEST FŐVÁROS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KIOP 1.7.0 Projekt Esettanulmány Készült: 2006. január 31. Szerző: Lux Ágnes Kutatásvezető:
RészletesebbenNAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA
ESETTANULMÁNY/HEFOP-2004-4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA HEFOP-2004-4.2. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 29.
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenA BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip KIFEJLESZTÉSE. GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány
ESETTANULMÁNY/GVOP 2004 3.1.1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológiai-fejlesztési tevékenységek A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
RészletesebbenGAZDASÁGON BELÜLI VÍZTAKARÉKOS ÖNTÖZÉSI RENDSZER KIÉPÍTÉSE TELEKGERENDÁSON 17 HEKTÁR TERÜLETEN. AVOP 1.1.5 Projekt Esettanulmány
ESETTANULMÁNY/AVOP 1.1.5 Öntözési beruházások támogatása GAZDASÁGON BELÜLI VÍZTAKARÉKOS ÖNTÖZÉSI RENDSZER KIÉPÍTÉSE TELEKGERENDÁSON 17 HEKTÁR TERÜLETEN AVOP 1.1.5 Projekt Esettanulmány Készült: 2006. november
RészletesebbenGazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenREHABILITÁCIÓS KÖZPONT KIALAKÍTÁSA A SZATMÁR-BEREGI KÓRHÁZ ÉS GYÓGYFÜRDŐBEN. HEFOP-4.3.3 Projekt Esettanulmány
ESETTANULMÁNY HEFOP-2004-4.3.3 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban REHABILITÁCIÓS KÖZPONT KIALAKÍTÁSA A SZATMÁR-BEREGI KÓRHÁZ ÉS GYÓGYFÜRDŐBEN HEFOP-4.3.3 Projekt Esettanulmány
RészletesebbenFélidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt
Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)
A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából
RészletesebbenIntézményértékelés szervezetfejlesztés
Intézményértékelés szervezetfejlesztés Cseh Györgyi 1. Bevezetés 1.1. Intézményértékelés, de miért? Miért is kell intézményértékeléssel foglalkozni? Érdemes ezt végiggondolni! John MacBeath professzor
RészletesebbenELEMZŐ TANULMÁNY. Készítette: Rajczi Andrea. Budapest, 2014. október 31. Oldal 1 / 77
ELEMZŐ TANULMÁNY Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési elem
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenÚj kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel
BÉRES CSABA ZOLTÁN ZSÁK JUDIT Új kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel A nemzetközi trendekhez hasonlóan az utóbbi években Magyarországon
RészletesebbenMILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT
MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT Aki házat épített vagy felújított úgy, hogy nem lépte túl a tervezett költségeket, időben elkészült, ráadásul az elképzelt minőségben, az átesett első projektmenedzseri munkáján.
RészletesebbenINTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER
INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER Professzionál Zrt. 20 ÉVE ÚTON AZ INFORMATIKA VILÁGÁBAN A Professzionál Zrt-t 1989-ben alapították a Professzionál Kisszövetkezet jogutódjaként. Az elmúlt két évtizedben
RészletesebbenRITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség
RITS Programfüzetek Készítették: Axis Számítástechnikai Kft. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Vezetői összefoglaló... 3 Az alkalmazott tervezési
RészletesebbenV. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása
Az V. Állami Számvevőszék fejezet költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 2 Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009- ben is a jóváhagyott az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki
RészletesebbenBalaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia
Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április
RészletesebbenNemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március
Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség
RészletesebbenA könyvtári minőségirányítás bevezetésére
AJÁNLÁS A könyvtári minőségirányítás bevezetésére készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárságának megbízásából 1. Bevezető Már a szakfelügyeletről szóló 2001. évi rendeletben
RészletesebbenA 49/2011. (IX. 20.) HSZB. határozat 8. számú melléklete
A 49/2011. (IX. 20.) HSZB. határozat 8. számú melléklete SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA Beszámoló az intézményi minőségirányítási program teljesítéséről a 2010/2011-es
RészletesebbenCégismerteto. Ez így kicsit tömören hangzik, nézzük meg részletesebben, mivel is foglalkozunk!
Cégismerteto Modern világunkban nem létezhetünk információ nélkül: az informatika végérvényesen alapinfrastruktúrává vált, mindig, mindenhol jelen van, mindannyiunk életét meghatározza. A mai üzleti világban
RészletesebbenBKK Elektronikus jegyrendszer Megvalósíthatósági vizsgálat
Megvalósíthatósági vizsgálat Budapest, 2011. december 31. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 11 2. ELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTAN... 20 3. A JELENLEGI BUDAPESTI JEGY- ÉS BÉRLETRENDSZER... 23 3.1. A jelenlegi
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenEmelt Szintű etanácsadó Képzés
Emelt Szintű etanácsadó Képzés Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban REKÉP Regionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3/08/2 Eszterházy Károly Főiskola Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. november 28-i ülésének 9. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. november 28-i ülésének 9. számú napirendi pontja Beszámoló a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2014. évi tevékenységéről Előadó: dr. Bartos
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG
1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenTartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA
2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.
SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenBIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Készítette: Közigazgatási Igazgatósága Budapest, 2010. március 5. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul
RészletesebbenJELENTÉS. a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről. 0734 2007. szeptember
JELENTÉS a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről 0734 2007. szeptember 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenNEFELEJCS KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2010.
NEFELEJCS KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010. Készítette: Szűcs Jánosné óvodavezető közoktatási szakértő Közreműködött: Gubuznai Lászlóné minőségfejlesztési csoport vezető
RészletesebbenA TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ
A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007. SZEGED TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény rövid bemutatása 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési
RészletesebbenA projekt azonosító száma: GOP-1.2.1-08-2009-0002 A (fő)kedvezményezett neve:pan-inform Kft.
A (fő)kedvezményezett neve:pan-inform Kft. ZÁRÓ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS A GOP-2008-1.2.1 ÉS A KMOP-2008-1.1.3/A JELŰ PÁLYÁZATOKRA VONATKOZÓAN Kérjük, az űrlap kitöltését megelőzően olvassa el az
RészletesebbenMicrosoft alapokon az országszerte mintegy 200 telephellyel rendelkező szervezet. hálózata
Állami Foglalkoztatási Szolgálat: 30 százalékkal csökkentek az informatikai rendszer működtetési költségei a Microsoft Infrastruktúra Optimalizációs Modellje segítségével Microsoft alapokon az országszerte
RészletesebbenE LŐTERJ E S Z T É S Szécsény Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája
E LŐTERJ E S Z T É S Szécsény Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája Készült: Szécsény Város Önkormányzat 2011. október 25-ei ülésére. Előterjesztő: Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes főjegyző
RészletesebbenBudapest 2004. november
J E L E N T É S az Országgyű lés részére a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja végrehajtásáról 2003-2004 Budapest 2004. november Tartalom Bevezetés 2 I. Beszámoló az OBmB
RészletesebbenTEXPLAT A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
TEPLAT A MAGYAR TETIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok támogatása 2. pályázat keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal
RészletesebbenATHÉNÉ IDEGENFORGALMI, INFORMATIKAI ÉS ÜZLETEMBERKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKOLA
ATHÉNÉ IDEGENFORGALMI, INFORMATIKAI ÉS ÜZLETEMBERKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKOLA OM azonosító: 200 227 PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes a 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő, az Országos Képzési
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenTARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...
2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenKapuvár Városi Önkormányzat
Kapuvár Városi Önkormányzat Korszerű település-üzemeltetési és - fejlesztési (TÜF) program 2009. szeptember 30. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 6 2 A Települési Értékközpont rendszer bemutatása... 8 2.1
RészletesebbenEgy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai
RészletesebbenSZÁMVEVİI JELENTÉS. Tompa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenırzésérıl. 2008. július
BÁCS-KISKUN MEGYEI ELLENİRZÉSI IRODA - KECSKEMÉT SZÁMVEVİI JELENTÉS Tompa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenırzésérıl 2008. július 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság
RészletesebbenBudapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési. Cselekvési Terve. BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottsága
B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó G A Z D A S Á G F E J L E S Z T É S I C S E L E K V É S I T E R V E 2007 KÉSZÍTETTE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI TANÁCS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI AD HOC SZAKMAI
Részletesebbenfelsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. rész (IMIP) Módosítása és kiegészítése készült: 9. március Készítette: Hartdégenné Rieder Éva igazgató Az Intézményi Minőségirányítási Program módosításának törvényi
RészletesebbenPartnerség erősítésének lehetőségei az Önkormányzat és a település lakossága között TANULMÁNY
4Sales Systems www.4sales.hu info@4sales.hu MÓRAHALOM VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK POLGÁRMESTERI HIVATALA 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Tel.: (06) 62-281-022; Fax: (06) 62-281-244 Partnerség erősítésének
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika
RészletesebbenBEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 18 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 18 1.1. A tervezett költségvetési
RészletesebbenJelentés az Országos Meteorológiai Szolgálat, mint léginavigációs szolgáltató 2012. évi tevékenységéről
Jelentés az Országos Meteorológiai Szolgálat, mint léginavigációs szolgáltató 2012. évi tevékenységéről Az 1035/2011/EU (2011. október 17.) a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények
RészletesebbenPüspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY
Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...
RészletesebbenPROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS
PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó Az Európai Szociális Alap támogatásával A monitoring célja a megvalósuló projektek folyamatos nyomon követése. Ez több okból szükséges.
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,
RészletesebbenA Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenFókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi
RészletesebbenEZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola
A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS
RészletesebbenÁLTALÁNOS JELLEGŰ ELŐÍRÁSOK. A hitelesítési folyamat résztvevőit, az alapelemeket és a főbb kapcsolódási pontokat az 1.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelve a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről
RészletesebbenTANÁCSI BESZÁMOLÓ. A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről és működéséről. Budapest 2009. április 17.
TANÁCSI BESZÁMOLÓ A Nemzeti Civil Alapprogram 2008. évi tevékenységéről és működéséről Budapest 2009. április 17. Az Országgyűlés a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő,
Részletesebben- IT kompetencia felmérés elvégzése a cégcsoport tagvállalatainak informatikai szervezeteire, kompetenciamátrix kialakítása
PÉNZINTÉZETEK Magyar Fejlesztési Bank Zrt. - IT kompetencia felmérés elvégzése a cégcsoport tagvállalatainak informatikai szervezeteire, kompetenciamátrix kialakítása Allianz Hungária Biztosító Zrt. -
RészletesebbenA Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének éves jelentése 2010
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének éves jelentése 2010 A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete Az EIGE éves jelentése 2010 A Europe Direct szolgáltatás
RészletesebbenA középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata
A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata Vámosi Tamás Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző
Részletesebbenrészvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
Részletesebben3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI
3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
Részletesebbenhttp://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebbena(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ágazathoz tartozó 54 521 07 azonosítószám SZÍNHÁZTECHNIKUS, SZCENIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ágazathoz tartozó 54 521 07 azonosítószám SZÍNHÁZTECHNIKUS, SZCENIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) VI. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA
RészletesebbenKözkincs kerekasztalok Tolna megyében
102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok
RészletesebbenA Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója
Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség
RészletesebbenTisztelt Olvasó! Németh Zsolt, igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. (angol, belga, francia, magyar) kialakulása, amely
Equal oldalak 1 8/13/07 3:35 PM Page 1 Beköszöntô Tisztelt Olvasó! A munkaügyi szervezet tevékenységét a társadalmi és a gazdasági élet jelentôs területeit érintôen végzi, szoros kapcsolatban a munkaerôpiac
Részletesebben!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!
2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013
RészletesebbenTárgyidőszak Kezdő dátuma: 2010.09.24 Záró dátum: 2010.12.23. Tényleges kezdet dátuma: 2010.06.01 Várható befejezés dátuma: 2012.05.
azonosító száma: TÁMOP-4.1.1/A-1/1/KONV-21-19 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 21.9.24 Záró dátum: 21.12.23 megvalósításának tényleges kezdete és bee: A jelentés kitöltéséért
RészletesebbenTolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási
RészletesebbenFIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc
FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE
TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenAz Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja
Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.
RészletesebbenA Progress eredményeinek biztosítása
A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek
Részletesebbenaz Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív
RészletesebbenENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója
ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006)
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006) Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978 963 235 102 5 FELELÕS KIADÓ: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke KÉSZÜLT: a KSH Tervezési
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenA Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008.
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008. EGY MEGÚJULÓ KÖNYVTÁR A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR SZAKMAI PROGRAMJA 2008...3 I. HELYZETELEMZÉS...3 SWOT analízis...3 II. ELÉRENDŐ
Részletesebben202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS
RészletesebbenJelentés az Országos Meteorológiai Szolgálat, mint léginavigációs szolgáltató 2011. évi tevékenységéről
Jelentés az Országos Meteorológiai Szolgálat, mint léginavigációs szolgáltató 2011. évi tevékenységéről Az 1035/2011/EU (2011. október 17.) a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények
RészletesebbenBeszámoló az Országgyűlés részére. a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755.
Beszámoló az Országgyűlés részére a Közbeszerzési Hatóság 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről B/10755. Tartalom I. fejezet... 2 1. A közbeszerzési szabályozás alakulása
RészletesebbenTovábbfejlődési lehetőségek
A projekt célja A projekt célja, hogy a zalaszentgróti kistérségben csökkentse a tartós munkanélküliek számát olymódon, hogy a családsegítők, a hivatásos pártfogók, a kistérségi társulás munkatársai, bűnmegelőzési
RészletesebbenKözép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei 2008. novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése
Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei 2008. novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése Az informatikai, e-közigazgatási felmérést a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért
RészletesebbenPedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.
Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés
RészletesebbenA Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a
A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.
RészletesebbenEMIR azonosító: Szakmai beszámoló a 6. számú Projekt-Végrehajtási Üléshez. Projekt kódja, címe. Projektmenedzser/ Kapcsolattartó neve és elérhetősége
EMIR azonosító: Szakmai beszámoló a 6. számú Projekt-Végrehajtási Üléshez Kedvezményezett neve: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Időszak, amire a beszámoló vonatkozik: 2010. január 13. 2010.
RészletesebbenOKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Részletesebben