Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének április 02-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet

Átírás

1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének április 02-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Tájékoztató Hódmezővásárhely logisztikai adottságairól... 2 A Németh László Városi Könyvtár által foglalkoztatott dolgozókat érintő minősítés alapját képező kiemelt célok megállapítása Önerő biztosítása a városi könyvtárak állománygyarapítási összegének támogatására kiírt pályázathoz Tájékoztató az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében kidolgozott intézményi intézkedési tervekről... 32

2 I/B kötet 2. oldal Iktatószám: /2009 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató Hódmezővásárhely logisztikai adottságairól Az anyagot készítette: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek:

3 I/B kötet 3. oldal Tárgy: Tájékoztató Hódmezővásárhely logisztikai adottságairól Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely logisztikai adottságainak bemutatása előtt néhány gondolat magáról a logisztikáról. A logisztika az 1970-es évek óta vált a gazdaság és a társadalom számára stratégiai jelentőségűvé, azzal a céllal, hogy felgyorsuljanak a gazdasági és társadalmi-ellátási jellegű folyamatok, ezzel lehetővé váljon a gazdasági növekedés dinamizálása és a népesség ellátottsági színvonalának javítása. Napjainkban a logisztikát sokféle módon fogalmazzák, a legelterjedtebb a következő: a logisztika a termékek és szolgáltatások valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználóhoz való, hatásos és költség hatékony áramlásának tervezési, megvalósulási folyamata, a felhasználói igényeknek történő megfeleltetés szándékával. Ha a logisztikát lokálisan vizsgáljuk az gyakorlatilag nem más, mint a települési infrastruktúra működtetésének, létezésének egy szelete. Ugyanis az adott település önkormányzatának kell gondoskodnia a településen belüli helyváltoztatási igények kielégítéséről, témánkhoz kapcsolódva a járműforgalom létesítményeiről, az árufuvarozás feltételeinek meglétéről. Természetesen ez nem pusztán önkormányzati feladat, hiszen az államnak jelentős szerepet kell vagy kellene vállalnia a vasút és a gyorsforgalmi utak fejlesztésében. A témával foglalkozó szakirodalom szerint a logisztikának meg kell felelnie a 7M követelményének, azaz: megfelelő szolgáltatást/terméket, megfelelő minőségben, megfelelő állapotban, megfelelő helyen, megfelelő időben, megfelelő felhasználónak, megfelelő költségek mellett kell biztosítania. A 7M követelményéhez az önkormányzat hogyan tud hozzájárulni? Nagyon fontos önkormányzati feladat a település jövedelemtermelő képessége javítása érdekében a gazdasági tevékenység fogadóképességének javítása, ipari parkok és övezetek kialakítása és a korszerű település- és területrendezés igényeinek megfelelően a gazdasági tevékenység koncentrálása, ezzel a munkalehetőségek bővítése, a települési ellátottság műszaki színvonalának növelése is. Ugyanakkor nagyon óvatosan kell kezelni azt a kérdést,

4 I/B kötet 4. oldal hogy pusztán az infrastruktúra már önmagában is fejlődést indukál. Ugyanis sok település esik abba a hibába, hogy elegendő iparterületeket, ipari parkokat létrehozni, és az ipar oda fog települni. Sajnos erről szó nincs. Nem elég a műszaki feltételeket létrehozni, ha nincs képzett munkaerő, vállalkozó, tőke stb. A logisztikai feladatok ellátásánál pedig az adott település helyzetét még hatványozottan érinti geopolitikai helyzete is (országhatár, jelentős ipari központ közelsége stb.). Gazdaságföldrajzi, geopolitikai adottságok, Hódmezővásárhely Európában, Magyarországon Hódmezővásárhely adottságait, elhelyezkedését tekintve az Európai térben történő integrálása szerint a Szeged mint regionális fejlesztési pólus szomszédságában elhelyezkedő település, kistérségi központ. Szerepét, adottságait a közúti, vasúti, közvetett módon a vízi és légi közlekedési lehetőségei, valamint intézményi struktúrája adja. A szomszédos Románia és Bulgária EU-s tagsága tovább erősíti a környéket érintő tranzit forgalom jelentőségét a felsorolt közlekedési ágakban, melyhez szorosan kapcsolódik a logisztika. Ez mint szolgáltatás, korunk rohamosan fejlődő ágazata, gyűjtő és elosztó" karakterként. Az Interreg III Program meghatározza Csongrád megyét, mint Euro Régiót, Bulgária és Románia vonatkozásában jelentős határmenti területet, regionális területi és települési fejlesztési célok kitűzését ösztönzi és támogatja, a végrehajtás decentralizált, azaz elsősorban a nemzeti és regionális hatóságok hatáskörébe tartozik. Hódmezővásárhely az 47 es jelű és a 45 ös jelű főutak találkozásában, az M5 és az épülő M43 autópálya közelében azoktól km-re helyezkedik el. Budapesttől 170 km-re fekszik, autópályán majdnem végig megközelíthető.

5 I/B kötet 5. oldal Vasúti közlekedése személyszállítási forgalmat bonyolít, az áruszállítás jelenleg nem jelentős. Hódmezővásárhelyen csak mezőgazdasági repülőtér található, csak füves futópályával, de a városhoz közel található a Szegedi Repülőtér, amely fejlesztés alatt van jelenleg csak egy (2006-ban megvalósult) 1185 x 30 m-es, aszfaltburkolatú futópálya található. Kereskedelmi forgalom lebonyolítására azonban csak a második futópálya megépülése után lesz lehetőség. Nemzetközi folyami közlekedése jelenleg a Tisza folyón Szerbián keresztül a Duna felé irányul. Az 1975-ben megkezdett Csongrádi vízlépcső befejezésével lesz lehetőség a magyarországi teljes szakasz hajózhatóvá tételére. Jelentőségét csökkenti, hogy Hódmezővásárhely kikötővel, kikötésre alkalmas hellyel nem rendelkezik. Magyarország kulturális életének szerves része Hódmezővásárhely. Az európai integrációs törekvések kapcsán a régiók részéréről egyre erőteljesebb az igény az európai, illetve világszintű gazdasági munkamegosztásba való bekapcsolódásra. Ez különösen nagy kihívást jelent a régióknak és azon belül is a határmenti területeknek. A határmenti térségekben a komparatív gazdasági előnyök kihasználásához szükséges az összekötő közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztése. Ez a stratégiai irány összhangban van a fenntartható fejlődéssel, a gazdasági versenyképesség növelésével. A fejlődést segíti a hasonló adottságokkal rendelkező régiókkal történő együttműködés és a gazdasági kihívások közös megoldása. Hódmezővásárhely a határokon átnyúló logisztikai szolgáltatásokra predesztinált a két Helszinki korridor (IV, XB) találkozási pontjához közel, az M5-M9-M43 autóutak csomópontja szomszédságában helyezkedik el.

6 I/B kötet 6. oldal Hódmezővásárhely helyzete Magyarországon, A magyarországi fejlesztéspolitika középpontjában a gazdasági versenyképesség erősítése áll. E cél megvalósításában jelent konkrét lépéseket az öt vidéki városban - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged - kialakítandó fejlesztési pólus. A fejlesztési pólusok célja, hogy ezek a városok képesek legyenek erősíteni önmaguk és tágabb térségük versenyképességét hazai és nemzetközi szinten. Hódmezővásárhely az ország délkeleti részén található, erős mezőgazdasági és könnyűipari tradíciókkal rendelkezik. A hatvanas évek iparfejlesztése nyomán jelentős kerámia és finom mechanikai vállalkozások működnek még ma is a városban. Hódmezővásárhely Magyarország Megyei Jogú Városai közé tartozik, és cél a közeli pólus adta lehetőségek kihasználása. A város Csongrád Megye közepén található, a település a megye városaitól -a régi klasszikus település szerkezetet idézve- egynapi járóföldre, azaz km-re helyezkedik el. A logisztikai bázis kiépítéséhez a város megfelelő szabad területtel rendelkezik, a rendezési terve az Ipari-park bővítését lehetővé teszi. Megfelelő az út csatlakozások kiépítettsége, elegendő a meglévő és tervezett úthálózatok kapacitása nagyobb árú mennyiség szállítására, raktározására. Hódmezővásárhely rendelkezik elegendő kapacitású vasúti pályaudvarral, ahol egyszerre négy tehervonat fogadására van lehetőség. A város közmű ellátottsága jó, a csatornázottság a megyei jogú városok között kiemelkedő. A logisztikai bázis kialakításához szükséges közművek megfelelő kapacitással rendelkezésre állnak TELEPÜLÉS ADATAI Település közigazgatási területe Belterület Külterület Természeti adottságok: Termőföld minősége (átlagos AK/ha) ,0 ha 2.199,5 ha ,5 ha 26,89

7 I/B kötet 7. oldal Szénhidrogén lelőhely igen Termálvíz lelőhely igen Mezőgazdasági terület aránya 83,3% Erdőterület aránya 4,0% Folyóvíz megnevezése Tisza - hossza 14,1 km Népességi adatok: Lakónépesség: fő Lakás állomány 19.,171 db Átlagos népsűrűség Közlekedési kapcsolatok 0,972 fő/km2 A XIX. sz. második felétől a szárazföldi és a vízi szállítási mód a vasúttal, majd a légi közlekedéssel bővült. A folyószabályozások következményeként a vízszintváltozás mérete és gyakorisága ugrásszerűen megnőtt, ezért a korábban meghatározó mértékű vízi szállítás visszaesett, a XX. sz. végére - megfelelő kikötők hiányában - szinte elenyészett. A XX. sz. második felében a közúti forgalom ugrásszerűen fejlődésnek indult, ehhez viszonyítva a vasúti közlekedés visszafejlődött, illetve alig növekedett. Az európai trendek a közlekedés négy ágazatának jelentős, egymást kiegészítő fejlődését vetítik előre, ezért is kiemelkedő fontosságú a közöttük szükséges kapcsolat, átjárhatóság megteremtése. Közúti a város ipari területének megközelíthetőségét az Ipari feltáró út megépítése teszi lehetővé, mely közvetlen közúti kapcsolatot biztosít a 47 jelű főútra ( négy forgalmi sávra való bővítése most van folyamatban) amelyen Szeged felé elérhető szinte autópálya minőségű úton az M5 ös autópálya. Az Ipari-park mellett halad el a 4415 jelű út, amely közvetlen kapcsolatot biztosít majd a várhatóan 2010 évben megépülő M43-as autópálya felé. Az Ipari feltáró út és a 47 jelű főút csatlakozásában lévő körforgalomból indul a várhatóan 2010 évben épülő tehermentesítő út, amely a kialakítandó logisztikai központ 47 jelű főút észak alföldi elérhetőségét segíti. Az Ipari feltáró út építése jelenleg folyamatban van, a 47 jelű főút négynyomosításával együtt, a tehermentesítő út engedélyes tervekkel rendelkezik. A 4415 jelű út városhoz közeli szakaszának felújítása, burkolatának megerősítése megkezdődött. Az Ipari-park bővítésének irányát a Közgyűlés 566/2007 (10.04) számú határozata alapján az alábbi ábra mutatja.

8 I/B kötet 8. oldal Az Ipari-park bővítési területe többségében magánkézben lévő terület. A terület M43 épülő szakaszától északra helyezkedik el, közlekedési szempontból összeköttetése van az előzőekben vázolt módon az M5 autópályával. A 4415 jelű út keleti oldalán halad a Hódmezővásárhely Makó vasútvonal, amelyhez a tervek szerint a terület iparvágánnyal csatlakozik. A vasúti csatlakozás kiépítéséhez az Önkormányzat sikeresen pályázott a Délalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. Az Ipari Park bővítésének pontos meghatározása céljából a rendezési terv módosítása 2008 ban megtörtént. Vízi szállítás Hódmezővásárhelyen jelenleg nem, illetve jelentős, több milliárd Ft-os beruházás megvalósulása után lehetséges. A Bodzási út végén lévő rakodók jelen állapotukban alkalmatlanok kikötői feladatok ellátására. A Tiszán mederműtárgyak kialakításával lehet megfelelő kikötőt kialakítani, de a hatékony rakodás biztosítására medencés kikötő kiépítése szükséges. A terület megközelíthetőségén javítani szükséges, növelni kellene a Bodzási út teherbírását, szélességét. A terület infrastrukturális ellátottsága jelenleg nem megfelelő, kikötő kialakításához kellő kapacitású energia, távközlési hálózat kiépítése szükséges. A kikötő kialakításánál figyelembe kell venni, hogy többek között itt a legszélesebb a Tisza ártere, amely az útépítés költségét jelentősen megnövelné. Az építmények kialakításánál a mértékadó árvízszintet is figyelembe kell venni. A fenti területen a kikötő vasúti kapcsolata sem lenne megoldott. A szegedi kikötő az év minden szakaszában - a jégzajlás és a nagy áradások kivételével hajózható. Az Óbecsei vízlépcső megépülését követően a Tisza jelenleg Csongrádig hajózható Az 1975-ben elkezdett Csongrádi vízlépcső megépítésével a Tisza középső szakasza is alkalmassá válhatna a rendszeres vízi közlekedésre. Jelenleg újra kezdődött a szakmai, társadalmi vita a Csongrádi vízlépcső megépítéséről, az elmúlt hónapokban Csongrádon társadalmi egyeztetések kezdődtek. Légi szállítás Hódmezővásárhelyen több mezőgazdasági repülőtér található, többek között a Bodzási út mellett, a 47 főút kutasi úti szakaszán. A repülőterek csak füves futópályával rendelkeznek. A fentiek alapján látszik, hogy légi szállítmányozáshoz a megfelelő infrastruktúra nincs kialakítva. Itt is elmondható, hogy csak több milliárd Ft-os beruházás megvalósulása után lehetséges a városban kereskedelmi repülőteret kialakítani. A forgalmi és

9 I/B kötet 9. oldal technikai paramétereket figyelembe véve nem célszerű a városban repülőteret építeni mert a városhoz közel található a Szegedi Repülőtér, amely fejlesztés alatt van. Itt jelenleg csak egy (2006-ban megújult) 1185 x 30 m-es, aszfaltburkolatú futópálya található. Itt is a kereskedelmi forgalom lebonyolítására azonban csak a második még nagyobb futópálya megépülése után lesz lehetőség. Vasúti közlekedés szempontjából a város adottságai megfelelőek. Elégséges kapacitású pályaudvarral rendelkezik Hódmezővásárhely, és a fontosabb ipari, mezőgazdasági üzemek, feldolgozók iparvágánnyal is rendelkeznek. A városban három vasútállomás található, ezek közül tehervonatok rakodására, szerelvények összeállítására csak a Hódmezővásárhely Vasútállomás (Nagyállomás) alkalmas. Az Újvárosi állomás kisebb szerelvények rakodására még felhasználható, míg a Népkert Vasútállomás csak személyforgalom lebonyolítására vehető igénybe. Az alábbiakban részletesen bemutatatásra kerül Hódmezővásárhely vasúti rendszere. Az állomás fekvése, szomszédos állomások, nyíltvonali szolgálati helyek felsorolása. Lejtési viszonyok a szomszédos állomásokig. Az állomáson üzemelő biztosítóberendezés típusa Hódmezővásárhely a Szeged - Békéscsaba - Kötegyán egyvágányú fővonalon Kopáncs és Kútvölgy állomások között fekvő elágazó állomás. A Tiszatenyő - Makó vonalra Makó, ill. Szentes állomásig rendelkező állomás. Szomszédos állomások: a Szeged - Békéscsaba - Kötegyán vonalon: Kopáncs, ill. Kútvölgy a Tiszatenyő - Makó vonalon: Mindszent, ill. Földeák Nyíltvonali szolgálati helyek: Hódmezővásárhely - Kopáncs között: Az sz. szelvényben ágazik ki a Tiszatenyő - Makó fővonal Mindszent állomás felé Hódmezővásárhelyi Népkert megálló-, elágazó helyen

10 I/B kötet 10. oldal Hódmezővásárhely Földeák állomások között: A sz. szelvényben Hódmezővásárhely-Újváros rakodóhely. Itt ágazik ki a Villeroy & Boch Mo. Rt. iparvágánya a B/1 sz. váltóval, a sz. szelvényben a D/1 váltóval a CSOMIÉP iparvágánya, majd a sz. szelvényben az E/1 váltóval a Gyapjú- és Textilforgalmi Vállalat iparvágánya. A sz. szelvényben Szikáncs megállórakodóhely. Hódmezővásárhely állomáson kulcsazonosítós biztosítóberendezés üzemel. Az állomási vágányok számozása, jelölése, rendeltetése, használható hossza, lejtviszonyai Hódmezővásárhely állomás vágányai jelfeladásra nincsenek kiépítve. Fővágányok I., II., III., IV.,V., VI., VII. vágányok Az átmenő fővágány a II. vágány A fővágányok használható hosszai: I. vg. 250m II. vg. 801m III. vg. 806m IV. vg. 794m V. vg. 727m VI. vg. 654m VII vg. 632m Mellékvágányok, és használható hosszai: IX. vg. 110m X. vg. 331m XI. vg. 570m XII. vg. 30m XIII. vg. 20m XIV. vg. 27m XV. vg. 77m XVI. vg. 18m XVII. vg. 73m XVIII. vg. 72m Az állomás lejtviszonyai: Az állomás valamennyi vágánya a kezdőpont felől az sz. szelvénytől az sz. szelvényig 0,1 ezrelék. esésben sz. szelvénytől az sz. szelvényig 0,0 ezrelék sz. szelvénytől az sz. szelvényig 0,4 ezrelék. emelkedésben fekszik. - Az I, X és XI. sz. rakodóvágányokon történik a közforgalmú vasúti szerelvények ki és berakodása, melyek megközelítése közúti járművekkel lehetséges a már korábban kiépített szilárd burkolatú vasúti úton.

11 I/B kötet 11. oldal - - Az I. sz. vágányból ágazik ki a XII sz. csonkavágány, ahol a homlokrakodó beiktatásával lehetséges a Magyar Honvédség szárazföldi erőinek ki-és berakodása., a vonatok összeállítása. - A jelenlegi vonóerővel és személyzettel a kapacitás maximális kihasználásával öt katonavonat berakása lehetséges naponta. - A legtöbbet használt XI. sz. csonkavágányon 35 vagonos irányvonat kirakására van lehetőség. - A felsorolt vonatfogadó fővágányokra négy tehervonat egyidejű fogadására van lehetőség. - Hódmezővásárhely-Makó vasúti vonalból ágazik ki az ipartelepet kiszolgáló saját célú vasúti hálózat /iparvágányok/, melyek jelentős részét képezik a helyi vasúti teherforgalomnak. Az állomás kiszolgálásában résztvevő legjelentősebb vasútvállalatok a MÁV CARGO ZRt, EUROCOM ZRt, CER ZRt. A logisztikai bázis kialakításának jelentősége a határok közelsége, a város az Alföldi, Bácskai, Bánáti mezőgazdasági termőhelyek súlypontjában fekszik a közúti, vasúti, kapcsolatok adottak, kialakultak. Gazdasági-társadalmi fejlettség színvonala Hódmezővásárhely Dél-Alföldi régió negyedik legnagyobb városa. A megyében két megyei jogú város található, amely egyedi lehetőséget biztosíthat Hódmezővásárhelynek és a régió központ Szegednek. A városnak lakosa van. Földrajzi helyzeténél fogva az Európai Unió egyik keleti határvárosa. A város közigazgatási területe közel 4880 km2, melyből belterület 220 km2. A Dél-alföldi Régióban betöltött szerepe mellett mindinkább koordinatív tevékenységet fejt ki a szerveződő magyar-román-szerb területi egységekből álló Euro-régióban. Példa erre a tervezett biodisel üzem, melynél a termeltetett alapanyagot Magyarországról, Romániából és Szerbiából tervezik Hódmezővásárhelyre szállítani. A vásárhelyi gazdasági életet jelzi az is, hogy több pénzintézet, kereskedelmi, szolgáltató cég nyitotta meg képviseletét, lerakatát a településen. Hódmezővásárhely munkaerőpiaci szempontból a közepesen nehéz helyzetben lévő városok közé tartozik. A városban is kiemelt feladat a munkanélküliség kezelése, a foglalkoztatottság növelése. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 1991-ben jött létre és városunkban, valamint hat vidéki városban szolgáltatásokkal és elhelyezkedést segítő támogatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére. Honlapja az intézmény eszköztárát vonultatja fel. A részletes állásajánlatok, a tanfolyami kínálat, a támogatási formákról szóló tájékoztató hasznos információval szolgál minden érdeklődőnek. A munkanélküliséget jelentősen csökkentené a befektetők beruházásai által létrehozott új munkahelyek. Egy térség versenyképessége szempontjából nem csak a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, hanem minősége is lényeges. Általában elmondható, hogy a szolgáltatási szektor képes a legmagasabb hozzáadott értéket előállítani. Emiatt is lényeges annak vizsgálata, hogy mi a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettsége. Ez ugyanis sok mindent elárul egy térség foglalkoztatottsági szerkezetéről, valamint az egyének jövőbeni lehetőségeiről.

12 I/B kötet 12. oldal A régió elmaradott térségeinek gazdasági versenyképessége gyenge, ezek a térségek csak akkor tudnak fejlődni, ha közvetve, avagy közvetlenül kapcsolódnak a térségi lehetőségekhez, azaz régión belüli munkamegosztást alakítanak ki. A város az ország délkeleti részén, fontos közlekedés-földrajzi helyzetben, igen jó logisztikai szituációban fekszik. Fekvése jó a szomszédos Románia és Szerbia, valamint ezen keresztül az egész Balkán és a Közel-Kelet irányába. Csongrád Megyét a keleti országrész megyéi között a legjobb infrastrukturális helyzet és vállalkozási aktivitás jellemzi. A környezet különösen alkalmas a hosszabb távú, az országhatárokon átnyúló stratégiai elemeket is tartalmazó invesztíciók fogadására. Ipari park hálózat és kiterjedt befektetés ösztönző rendszer teszi igazán vonzó célterületté a zöldmezős és egyéb beruházások számára. Magyarországi viszonylatokhoz képest a mezőgazdasági termékek mellett jelentős kőolaj és földgáz kitermelés folyik a város környékén. Hódmezővásárhely gazdaságában is meghatározó a külföldi tőke Az összes külföldi tőke nagy része Franciaországból és Németországból érkezett. Az önkormányzat a gazdaság fejlődését különböző kedvezményekkel segíti: Hódmezővásárhelyen rendkívüli kedvezményekben részesülnek a mikro és kis vállalkozók. Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások a meghatározott adóalap összegéből: és Ft. közötti árbevétel esetén az adóalap 50%-át levonhatják (1 % iparűzésiadó) ,- és ,- Ft közötti árbevétel esetén az adóalap 35%-át levonhatják1, 3 % iparűzésiadó) ,- és ,- Ft közötti árbevétel esetén az adóalap 25%-át levonhatják1,5 % iparűzésiadó) Kedvezmény ig adómentes Ft árbevétel Ft Ft árbevétel Ft árbevétel 2007-ben kedvezményeket igénybe vevő vállalkozások száma 625 vállalkozás 284 vállalkozás 165 vállalkozás 202 vállalkozás 1276 vállalkozás vette igénybe

13 I/B kötet 13. oldal Az Önkormányzat gazdaság élénkítő tevékenységének másik formája, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a foglalkoztatottság növelésének és a hódmezővásárhelyi álláskeresők munkához jutásának megkönnyítése érdekében március 01-én megalkotta a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról szóló 13/2007. (03.05.) Kgy. rendeletét. A támogatási rendelet hatálya kiterjed a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásokra, szövetkezetekre, egyéni vállalkozókra, családi gazdaságokra és családi gazdálkodókra, amennyiben megfelelnek a rendeletben foglalt feltételeknek. Minden újonnan vállalt és betöltött 8 órás foglalkoztatás után ,- Ft támogatást nyújt az Önkormányzat. Az újonnan vállalt státuszokkal növelt foglalkoztatotti létszámot legalább 3 évig fenn kell tartani, s a támogatott társaság 5 évig köteles fenntartani hódmezővásárhelyi székhelyét. A munkahelyteremtő támogatás keretében 2007 és 2008 évben összesen 139 vállalkozás lett támogatva és összesen: 533,5 fő új álláshely létesült és összesen: ,-Ft támogatási összeget jelent. A vállalkozásokat ez igen kedvező irányban befolyásolja. A város megközelíthetőségének javítása érdekében lobbi tevékenységet folytat a központi beruházások megvalósításáért. Helyi forrásokat is mozgósít, az építési szabályzat biztosította lehetőségekkel élve gazdasági övezetet, fejlesztési területeket jelöl ki. Nem elhanyagolható gazdaságilag továbbá, hogy Hódmezővásárhely kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal- rendelkezik, melynek gazdaság élénkítő hatását fokozni szükséges

14 I/B kötet 14. oldal Műszaki infrastrukturális ellátottság A logisztikai helyzet műszaki infrastruktúrájának fő elemei a közlekedési és közmű infrastruktúrák. Hódmezővásárhely közlekedési szempontból előnyös helyzetben van, közúti, vasúti közlekedési ágazatok a városban elérhetők és rendelkezésre állnak megfelelő kapacitással. A légi és vízi szállítás a szomszédos Szeged árosában elérhető, melynek távolsága 2 x 2 sávos úton km. A közműellátottság jelenlegi színvonala kiváló. A Hódmezővásárhely belterületét elkerülő utak megépülése városszerkezeti szempontból kívánatos, az elkerülő út hálózat lehetőleg minél teljesebben megépüljön, létrehozva egy olyan új közlekedési folyosót, amely a lakott területek tehermentesítésén túl érinti, feltárja ipari-kereskedelmi övezetet, és lehetőséget teremt annak bővítésére, kialakítására. A város egész területén megfelelő kapacitással áll rendelkezésre az ivóvíz szennyvíz, gáz és elektromos hálózat. A távközlés területén kínálati piac alakult ki, mely lehetővé teszi bármely gazdasági társaság igényeinek kielégítését. A tervezett, illetve folyamatban lévő beruházások a meglévő teljesítményeket tovább növelik.

15 I/B kötet 15. oldal Mezőgazdaság helyzete Hódmezővásárhely mezőgazdaságát vizsgálva megállapítható, hogy a termelés és a hozzákapcsolódó feldolgozóipar tekintetében nem választható el a környező településektől. Szoros összefonódás figyelhető meg a térség más és más természeti adottságokkal rendelkező egységei között. A mezőgazdaság nélkülözhetetlen szekunder ágazata a raktározás, szállítás, melyben kiemelkedő szerep juthat Hódmezővásárhely logisztikai fejlesztésének. A termelők összefogása megfigyelhető a térségben, hiszen több szövetkezet alakult és hatékonyan működik. Fő célja a térségben lévő termelés koordinálása, amely a következő tevékenységeket jelenti: kereslethez történő igazítás, termelési költségek csökkentése, környezetbarát termesztési, beszerzési módok, hulladékkezelési eljárások preferálása termelői árak stabilizálását, termékek tárolásának megoldása, az áruvá történő előkészítés és értékesítésének biztosítása, szaktanácsadás, konzultációs lehetőségek. A fent leírtakból kirajzolódik, hogy a város jövőjének egyik meghatározója a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó ipari tevékenység, hangsúlyozva a Vásárhelyen és térségében a helyi adottságok és a termelés hagyományai során kialakult mezőgazdasági kultúra múltját és jelenét. A rendkívül kedvező éghajlati és talajviszonyoknak, valamint a termelési kultúrának, felhalmozott tapasztalatoknak köszönhetően elismert kitűnő minőségű mezőgazdasági árút termesztenek ezen a tájon. A klíma különösen kedvez pl. a paprika termesztésének.

16 I/B kötet 16. oldal Közeli jövőben megnőhet a kereslet a biodízel iránt - az Európai Unió különböző előnyökkel is kecsegteti a gyártókat és a felhasználókat. Hódmezővásárhelyen megindult egy biodisel üzem létesítésének előkészítése, a szükséges építési engedélyeket már beszerezték. A természeti adottságokból következően számottevő ipari nyersanyag nincs, viszont mezőgazdaságilag jól hasznosítható, értékes termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos aranykorona értéke 30,4 AK, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya pedig 83 százalék, ami országos szinten is kiemelkedő. (A mezőgazdasági művelés alatt álló terület közel 41 ezer hektár.) A talajtani adottságok a szántóföldi művelésnek kedveznek elsősorban, míg a szántóművelésre kevésbé alkalmas területeket, nagyrészt rét vagy legelőként hasznosítják. A térség másik természeti erőforrása a felszíni és a felszín alatti vízkészletek. A felszíni vízkészletet elsősorban a Tisza folyó jelenti, míg az ivóvíz igényt a méteres mélységbe telepített, jó vízhozamú kutak biztosítják. A város külterületén jól kiépített belvíz illetve öntözővíz csatorna rendszer épült ki az elmúlt 100 évben. A csatornák egy része kettős hasznosítású, azaz alkalmas a belvizek elvezetésére és öntözésre is. Sajnos az elmúlt években a külterületi csatorna rendszer karbantartása nem történt meg, így azok vízszállító képessége lecsökkent. Az éghajlatra jellemző a meleg, száraz, forró nyár, viszonylag meleg ősz, és a mérsékelten hideg tél. A napsütéses órák száma között változik. A terület csapadékban szegény, az évi csapadék összege átlagosan 550 mm körül alakul. A legtöbb csapadék májusban és júniusban, a legkevesebb pedig februárban hullik. A zömében kiváló minőségű termőterület termelési szerkezetében korábban is, jelenleg is -, a szántóművelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés és állattartás a meghatározó. A rendszerváltást követő birtokszerkezeti átalakulás után, a kárpótlás révén kialakult kisgazdaságok, magángazdaságok, őstermelők és az átalakult nagygazdaságok tradícióra, a szaktudásra és a meglévő eszközellátottságra alapozva -, a korábbi termesztési gyakorlatot folytatják. A szántóföldi növénytermesztésben a gabona a domináns, de jó hagyománya van a vetőmag előállításnak is. Leginkább azonban a búza-kukorica klasszikus vetésváltás terjedt el, a szántóterületek közel 85 százalékán ennek a két növénykultúrának a termesztése folyik. Az olajnövények (napraforgó és repce) termesztése szintén számottevő. A gabonafélék vetésterülete és termésátlaga 2008-ban Növény Vetésterület (ha) Termésátlag (t/ha) Búza ,2 Kukorica ,2 Árpa ,85 Zab 800 2,8 Az elmúlt évben mutatkozó kedvező terméseredmény mintegy 3,1 millió tonna búza, és 5 millió tonna kukoricafelesleget eredményezett a hazai mezőgazdaságban. A keresleti piacból kínálati piac alakult mind a hazai, mind a nemzetközi gabonapiacon. Tekintettel arra, hogy Európa-szerte, valamint a nagy gabonatermelő övezetekben is jó volt a gabona- és kukoricatermés, így a nemzetközi túlkínálat következtében a gazdálkodóknak elhúzódó

17 I/B kötet 17. oldal tárolásra kell felkészülni. A fentiekre tekintettel városunkban az elmúlt években több gabonatároló is épült, egy része pályázati források felhasználásával. Hódmezővásárhelyen a búza vetésterülete a legnagyobb. Őszi búzából hektárról tonnát takarítottak be 2008-ban, így a termésátlag 5,.2 t/ha, ami kis mértékben meghaladta az országos átlagot (5,02 t/ha). Városunkban a második legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica ban vetésterülete hektár volt. A kedvező adottságoknak köszönhetően t kukorica termett, mely 5,9 t/ha átlagot eredményezett. Harmadik legnagyobb területen termesztett növényünk a napraforgó, melynek vetésterülete 5300 hektár, volt, mely területről tonnát takarítottak be. Egyre jobban terjedő növényünk az őszi káposztarepce, melyből 2625 tonnát takarítottak be 1050 hektárról. Őszi árpából Hódmezővásárhelyen 9000 tonnát takarítottak be hektárról. Tavaszi árpából tonnát takarítottak be 500 hektárról. A cukorrépa vetésterülete az utóbbi években jelentősen lecsökkent, 2008 évben 350 ha vetésterületen tonnát takarítottak be A kert, gyümölcs, szőlő és kertészet ágazat részaránya és súlya nagyon alacsony. A gyümölcsültetvények állaga az elmúlt időszakban stagnált, illetve romlott. A kertészet ágazatban a korábban folytatott szabadföldi és üvegházi, illetve fóliás termesztés jóformán visszafejlődött. A zöldségtermesztést korlátozó tényezők a stabil piaci háttér, a szerződéses fegyelem hiánya, a termelők közötti lassú integráció és a szűkös, helyben történő feldolgozási, tárolási és csomagolási lehetőségek. Hódmezővásárhelyen a zöldségfélék vetésterülete 350 hektár, burgonyából 50 hektárt, fűszerpaprikából 220 hektárt termesztenek.. A rét és legelőgazdálkodás részaránya 10 százalék körüli, ami a 8-12 AK értékű területekre jellemző. területek megoszlása művelés szerint szántó kert gyep erdő nádas kivett Az állattenyésztés színvonala, a minőség és a hozam megfelel az országos szintnek, bár az állatállomány az országos tendenciának megfelelően minden állatfaj esetében jelentős csökkenést mutat. Hódmezővásárhelyen nagy volumenben történik gabonatermesztés, így az állattenyésztő ágazaton belül az abrakfogyasztó állatfajok vannak túlsúlyban. Az utóbbi évek kedvezőtlen hatásai miatt (felvásárlási árak csökkenése, input anyagok árainak növekedése, fokozódó

18 I/B kötet 18. oldal környezetvédelmi előírások, stb.) az állattartó kedv csökkent, így minden állatfaj esetében csökkent az egyedszám is. A szarvasmarhatartásban és tenyésztésben csaknem kizárólag a tejhasznosítású fajták a meghatározóak. Az állomány közel 80 százalékát szakosított telepeken tartják, ahol a minőségi tejelőállítás, kezelés, hűtés, tárolás eszközei adottak a jó minőségű tej előállításához, de az 1-5 darabot tartó magángazdaságokban a hagyományos körülmények nem teszik lehetővé a versenyképes tejtermelést. A kisebb magángazdaságokban főleg a külterjes kettős vagy húshasznosítás. Hódmezővásárhelyen db szarvasmarhát tartanak. Az utóbbi években jelentős problémát okoz a tej alacsony felvásárlási ára, valamint hogy a térségben nincs vágómarha feldolgozás. A megyében a sertéstenyésztés közel 15 százalékát Hódmezővásárhely, illetve annak a kistérsége biztosítja. A 2002-es évhez képest ezen állatfajnál figyelhető meg a legnagyobb mértékű állománycsökkenés, ami több mint 25 %. Sajnálatos módon Pick Zrt. tulajdonosváltásai sem kedveztek a sertéstartásnak, rendkívül sok háztáji sertéstartó hagyott fel a hízlalással az elmúlt években. A városban és környékén db sertést tartanak. A megyében rendelkezésre áll a jó minőségű vágóállat előállításához szükséges genetikai állomány, ahonnan a kistermelők is be tudják szerezni tenyészállataikat. A juhállomány drasztikus csökkenése az ország más területeihez hasonlóan itt is megfigyelhető, bár az utóbbi években valamelyest növekedett az állomány. Hódmezővásárhelyen 5300 anyajuh tartásáról gondoskodnak. A lótartásban és tenyésztésben némi elmozdulás figyelhető meg az utóbbi időben. A hobbi lótartás mellett a sport ló létszáma is növekedett. A gépesítettség fokozódása miatt a ló napjainkra hobby sportcélokat szolgál leginkább. Napjainkban kezd a fogathajtás és az ugratás egyre népszerűbb lenni. Egyre több versenyt rendeznek megyeszerte, de a versenyzőink országos és nemzetközi megmérettetéseken is szép eredményeket érnek el. A város lóállománya 430 db. A baromfitenyésztés szintén csökkenő tendenciát mutat. A baromfitartás elsősorban a felvásárlókkal, feldolgozókkal kötött termeltetési szerződés keretei között történik. A megye legnagyobb feldolgozója a szentesi Hungerit Zrt. A városban tartott db baromfiból db található nagyüzemi gazdaságban. Ipar helyzete megyei székhelyű ipar termelési értéke, folyó áron: 292 milliárd Ft, ebből a feldolgozóipar 197 milliárd Ft Az üzleti élet meghatározó szegmensei: - autószalonok és szervizek, - informatika és internetszolgáltatás, - lakossági szolgáltatások, - pénzügyi szolgáltatás, - építőipar, - ingatlanközvetítés és - beruházás, - üzleti szolgáltatás,

19 I/B kötet 19. oldal - kereskedelem, - ipar, mezőgazdaság. Vállalkozások adatai: Működő vállalkozások száma: 4247 Ebből: Társas 1946 Egyéni 2301 Társas vállalkozások: Rt: 115 Bt: 543 Kft.: 1060 Szövetkezet: 25 Egyéb: 203 A működő vállalkozások gazdasági ág szerint: Mező-, erdő-, vadgazdálkodás: 102 Ipar, építőipar: 343 Kereskedelem, vendéglátás: 931 Szállítás, posta- és távközlés: 94 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás: 219 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás: 117 Egyéb szolgáltatás: 906 Lehetőségek az iparban: Invesztíciók fogadását szolgáló vállalkozási övezet és számos ipari park kedvezményes adózási feltételekkel, területbiztosítással, munkanélküliek foglalkoztatásának támogatásával. Korszerű gyártási elvek és módszerek széleskörű ismertsége, számos gyártási terület (például a precíziós gépgyártás) könnyen konvertálható munkakultúrája jó alapot biztosít a legmagasabb elvárásokat támasztó iparági igények kielégítésére. Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási minősítési rendszerek terjesztése, az EU- szabványok és - előírások átvétele, beépítése a termelési folyamatba. Bekapcsolódás a beszállítói programba, csatlakozás a hazánkba betelepedett multinacionális cégek partneri köréhez, alvállalkozói kapcsolatok kiépítése rövid távon. A műszaki felsőoktatás alapjainak megteremtése, az oktatás vállalati kapcsolatrendszerének fokozatos kiépítése. A közép- és felsőfokú oktatáshoz kapcsolódó kutató-fejlesztő bázis és piaci kapcsolatainak ösztönzése hosszú távon. A regionális, illetve nemzetközi gazdasági partnerkapcsolatok kiterjesztése a kamarák és az Eurorégió intézményei segítségével, hosszú távú együttműködések a termelés, fejlesztések, marketing, és logisztika területén. Határmenti kedvező lehetőségek Hódmezővásárhely logisztikai helyzete kedvező, országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszéséhez közel helyezkedik el. Területéhez közel haladnak át a IV-es számú: Berlin / Nürnberg - Prága - Pozsony / Bécs - Budapest - Konstanca / Szaloniki / Isztambul, továbbá a X/B számú: Budapest - Újvidék - Belgrád - Helsinki korridorok (az E75-ös és E68-

20 I/B kötet 20. oldal as utak vonalán), melyek igen nagy átmenő forgalmat bonyolítanak. Ez jelenti a fő kapcsolatot északi irányba a főváros, Észak- és Nyugat-Európa, déli irányba Szerbia, a Balkán, távolabbra a Közel-Kelet felé. A Szegedtől kiinduló E68-as Románia és a Feketetenger felé biztosít kapcsolatot és alternatív utat Kis-Ázsia felé. A megye vasúthálózata közepesen fejlett. A mellékvonalak a villamosított nagy forgalmú Budapest-Szeged fővonalra csatlakoznak. Szegeden RO-LA terminál üzemel. A Tisza IV. osztályú, a Körös III. osztályú vízi út, ebből reálisan a Tisza hasznosítható vízi közlekedés és szállítás céljaira, a Dunáról Csongrádig 1500 tonnás hajókkal hajózható. Szegeden medencés kikötő üzemel. Csongrád megye földrajzi fekvése, eurorégiós elkötelezettsége kifejezetten ösztönzi a külkapcsolatok fejlődését, az áramlási rendszerek fejlesztését. A megye az ország "délkeleti kapuja", ahonnan a Balkán félsziget országai, de a közel-keleti térség is a legkönnyebben elérhető. A külföldi kapcsolatok erősítése, a tőke-, áru-, személy- és információáramlás intenzívebbé, területileg arányosabbá tétele révén remélhető kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés, a vidéki lakosság életkörülményeinek javulása. A megye Európa egyik fontos tranzit régiója (Helsinki-folyosók), ahol a javak és a munkaerő áramlása a meghatározó. A határok elválasztó szerepe oldódik, de a határsávok menti terek inkább periférikus helyzetűnek számítanak. A külső gazdasági kapcsolatok erősítése A kiemelkedő adottságként megjelenő hármas határzóna egyedülálló lehetőséget jelenthet a gazdasági együttműködések, a termelési tényezők áramlása terén. E potenciál kihasználása érdekében a következő lépések megtétele indokolt: - Határon túlnyúló kapcsolatok támogatása már rövidtávon indítható, rendszeres nemzetközi kiállítások, szakmai konferenciák rendezésével, különös tekintettel az Eurorégión belüli együttműködésekre. Határt átlépő együttműködések számának növelése, határmenti centrumok közötti kapcsolatok fejlesztése már rövidtávon. Szeged regionális és nemzetközi szerepköreinek erősítése, összefogás a külső regionális centrumokkal hosszú távon. - A Kamarák erőfeszítéseinek támogatása a vállalkozások külkapcsolatainak elterjesztésében, olyan megbízható adatbázisok rövid határidővel történő összeállítása és folyamatos karbantartása, melyek orientálhatnak a partnerválasztásban.

21 I/B kötet 21. oldal Hódmezővásárhelyről jól elérhető az egyik legdinamikusabban fejlődő romániai régió, és itt formálódik a szerbiai újjáépítés északi bázisa is. A következő években a befektetői figyelem mind fokozottabban dél és kelet felé irányul. Csongrád megye az ország délkeleti részén, fontos helsinki korridorok metszéspontjában, igen perspektivikusan is igen jó logisztikai szituációban fekszik. Kapu szerepe egyértelmű a szomszédos Románia és Jugoszlávia, valamint ezen keresztül az egész Balkán és a Közel- Kelet irányába. A munkaerő érték/ár aránya kiemelkedően jó. Gazdasági háttér, a versenyképesség feltételei A fenntartható gazdasági fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Változások tapasztalhatók a termelési technológiák, infrastruktúra és földhasználat terén, ezáltal a műszaki innováció a beruházások új hullámait indítja el, megteremtve a jövő munkahelyeit. A széles körben elterjedt téves nézetekkel szemben a fenntartható fejlődés nem növekedésellenes és nem piacellenes. A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: környezeti, gazdasági és szociális. Mindhárom pillért mérlegelni kell egy általános stratégiai cél megalkotásához. Egy adott régió, település versenyképességének legmeghatározóbb tényezője a beruházások és termelés oldaláról a költségek minimalizálása. Az adottságok, fejlesztési lehetőségek feltárására és bemutatására kidolgozott marketing stratégia elengedhetetlen a város arculatának meghatározásánál. Fel kell hívni a figyelmet a költségcsökkentő lehetőségekre, a terület rendkívül előnyös földrajzi helyzetére, annak innovációs lehetőségeire. A versenyképesség feltétele a helyzeti adottság és a műszaki infrastruktúra megléte, mely költségcsökkentő tényező, azonnal elkezdhető a beruházás, a működés. Feladat a döntés meghozatala után a Logisztikai Központ infrastruktúrájának teljes kiépítése, a kapcsolódó területek alapinfrastruktúrájának (közúti - vasúti - közmű ellátási) megteremtése, a jogi feltételek biztosítása (településszerkezeti és szabályozási terv, beépítésre szánt területek kijelölése). A fejlesztés eredményeként az Európai Unió DK-i határán elhelyezkedő központ megfelelő minőségű infrastruktúrát biztosíthat a IV. Helsinki korridoron áthaladó áru elvámolására, tárolására, átrakására, bizonyos termelési funkciók kiszervezésére, de akár teljes termelő egységek letelepülésére is. Az elsősorban mezőgazdasági profilú régióban fontos a térség terményeinek gyors és hatékony elszállítása, szakszerű raktározása (pl. intervenciós raktározás). Környezeti szempontból a várható eredmény, hogy a nehézjármű-forgalom a város határánál megállhat", onnan a városi termelő, illetve kereskedelmi egységeket közvetve lehet kiszolgálni, a lakosságot kevésbé terhelő szállítási eszközökkel. Regionális hatásként jelentkezik az áruforgalom közútról vasútra való átrakásának bővítése, amellyel csökkenhet a régió útjainak terhelése, mind forgalomsűrűség, mind károsanyag- és zajkibocsátás tekintetében. Az országos közlekedési rendszerhez a területtől kissé D-re haladó M43-as autópálya, a Szeged közelében elhaladó, illetve csatlakozó M5, M9 autópályák kötik a területet. A város megismertetése a potenciális befektetői körrel alapvető fontosságú, melyhez nélkülözhetetlen a térségi, ágazati, települési marketing megtervezése. Ennek értelmében rendkívül fontos a marketing programok, tevékenységek, elképzelések összehangolása, mégpedig felülről lefelé építkezve, azaz a regionális szintű marketing tervekkel kell az

22 I/B kötet 22. oldal alacsonyabb szintek elképzeléseit harmonizálni. A gazdaság területén telephelykataszterfelmérés elvégzése már rövid távon, városi üzleti kalauz elkészítése, városi "Ki Kicsoda" összeállítása, befektetési lehetőségek kínálatának feltárása középtávon indokolt. Az elkészülő koncepciók megvalósításának előfeltétele az érintett szereplők együttműködése (rövid távon), a hiányzó formális és informális szálak kiépülése. A marketing stratégia feladata a város arculatának kiformálása, bemutatása hazai és külföldi fórumokon, s egyben mértékül szolgálva a térségi, ágazati, települési marketing koncepciók számára. Kistérségi szinten a stratégiai célok, a kívánatos fejlődési irányok egyértelmű rögzítése mellett fontos a térségi szintű információs rendszerek létrehozása már rövidtávon, ezek üzemeltetése, rendszeres információcseréje más térségi hálózatokkal. Települési szinten elsősorban az arculat meghatározása, a helyi identitás erősítése a cél. Eszközei elsősorban a közösségfejlesztési célú programok, hagyományőrző, hagyományteremtő rendezvények (termelési hagyományok felelevenítése), közösségi aktivitást erősítő megmozdulások. Az egyes projektek folyamatosan indíthatók a források és a helyi aktivitás függvényében. A versenytársak ismerete nélkülözhetetlen a település imázs kialakítása során. A város komoly versenytársakkal áll szemben, az EU-ban Arad, Temesvár, a térségben Szeged, Makó és Mórahalom rendelkezik jelentős kapacitással, ipari parkokkal, logisztikai központokkal. A megépítendő logisztikai központ terület-felhasználása Terület fekvése: a 4415 jelű,az ipari feltáró és a 4414 jelű út által határolt terület a város DKi részén a meglévő ipari parkhoz illetve az ipar területhez kapcsolódva A területe a város belterületéhez - ipari, szolgáltató, kereskedelmi területekhez közvetlenül kapcsolódik, külső határán (dél) mezőgazdasági terület található. Kapcsolatát a történelmi városmaggal az épülő ipari feltáró út biztosítja. Az országos közlekedési rendszerhez a területtől D-re haladó M43-as autópálya, a 47-es jelű főúton keresztül az M5, és a tervezett M9 autópályák kötik a területet. A terület kialakítására az elkészült tanulmány terv szerint 31,28 ha. Magyar Állam kezelésében Önkormányzati tulajdon Magántulajdon Ipari-park bővítésével érintett terület tulajdonviszonyai 0,0 ha 0,0 ha 31,28 ha rendelkezésre álló területek művelési ág szerinti megoszlása Szántó 31,28 ha

23 I/B kötet 23. oldal Beépítésre szánt területek beépítési paraméterei igt ipari, gazdasági övezet (5/B) Az igt* jelű területek beépítési módjára és mértékére, valamint építési használatára a következő szabályok érvényesek: Beépítési mód: szabadonálló Legnagyobb beépítettség: 30 % Elő-,oldal- és hátsókert: min. 10,0 m Építménymagasság min. 3,0 m, max. 20,0 m, de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető legnagyobb építménymagasság 200 m 2 szintterületig max. 4,5 m 300 m 2 szintterületig max. 6,0 m m 2 szintterületig max. 7,5 m m 2 szintterületig max. 9,0 m m 2 szintterületig max. 10,0 m m 2 fölött max. 20,0 m A maximális építménymagasság technológiai okból eseti, előzetes városi főépítészi, vagy tervtanácsi egyetértés alapján növelhető. Telepítendő legkisebb zöldfelület:40,0 % A kialakítható telekterület nagysága: min m 2, átlagos szélessége min. 50 m (6) Az (5), (5/A) és (5/B) pontban felsorolt határértékek közül az építménymagasság technológiai kötöttségek miatt (víztorony, siló, stb.) indokolt esetben egyedileg állapítható meg.

24 I/B kötet 24. oldal (7) Lakóterületen, vagy településközpont vegyes területen üzemelő, környezetüket zavaró (zajos, bűzös, stb.) tevékenységet folytató létesítményeket fokozatosan át kell telepíteni előírásoknak megfelelő védőtávolsággal rendelkező ipari területekre. (8) A környezetre jelentős mértékű zavaró hatást gyakorló, jelenleg működő létesítmények elsősorban az ÁTEV és a Furfurol üzem esetében, megfelelő technológiai korszerűsítésekkel el kell érni a jelentős mértékben zavaró környezetszennyezés (bűzhatás) elfogadható szint alá csökkenését. Új üzem létesítése csak a Terv által kijelölt helyen, a mindenkor érvényes környezetvédelmi előírások szigorú betartása esetén engedélyezhető. (9) Új ipari létesítmény engedélyezésének feltétele a Terv szerinti beültetési kötelezettségre kijelölt terület beültetésének megvalósítása. Termények szállítása, raktározása Hódmezővásárhelyen az alábbiakban részletezettek szerint évente mintegy ha területen t növény terem. A termés egy részét kisgazdaságokban állítják elő, hol helyben megoldják a termények raktározását, feldolgozását. A nagyüzemek rendelkeznek megfelelő kapacitású tároló helyiségekkel, az elmúlt években is több ezer tonna kapacitású raktárt építettek a város közigazgatási területén belül. A hódmezővásárhelyi nagyállomás rendelkezik megfelelő teherkocsik fogadására, szerelvény összeállítására alkalmas vágány rendszerrel. Az alábbi táblázat tartalmazza termények fajsúlyát, a vasúti és közúti teherszállító kocsik mezőgazdasági termény szállító kapacitását és típusát Áru Fajsúly kg/m3 Vasúton (t) Megjegyzés Kukorica Tadgs Uagps Tagps gabona szállító kocsiban Zab Tadgs Uagps Tagps gabona szállító kocsiban Búza Tadgs Uagps Tagps gabona szállító kocsiban Cukorrépa Eas, Eaos nyitott kocsiban Napraforgó Tadgs Uagps Tagps gabona szállító kocsiban repce Tadgs Uagps Tagps gabona szállító kocsiban Burgonya zsákolva Áru Fajsúly kg/m3 Közúton (t) Megjegyzés Kukorica gabona szállító kocsiban Zab ,5 gabona szállító kocsiban Búza gabona szállító kocsiban Cukorrépa nyitott kocsiban Napraforgó ,5 gabona szállító kocsiban repce ,5 gabona szállító kocsiban Burgonya zsákolva Hódmezővásárhelyen évente átlag az alábbi mennyiségű mezőgazdasági terményt állítanak elő: vetésterület termésmennyiség (ha) (t) őszi búza őszi árpa triticálé repce

25 I/B kötet 25. oldal kukorica napraforgó tavaszi árpa zab burgonya szója cukorrépa fűszerpaprika takarmányborsó alma 2 80 szőlő ugaroltatott szántó SZÁNTÓ ÖSSZESEN Nagyüzemi (db) Háztáji* (db) Összesen (db) ló szarvasmarha sertés anyajuh baromfi nyúl ÖSSZESEN A fenti táblázatokból kitűnik, hogy a városban lévő szállítási kapacitás a jelenlegi mezőgazdasági termeléshez elegendő Például a Hódmezővásárhely területén t cukorrépa termett, egy vagonban 50 t szállítható, az állomás 35 vagonos szerelvények összeállítására, rakodására alkalma. Az adatokból kitűnik, hogy 10 szerelvénnyel a városban termett összes cukorrépa elszállítható. A közúti szállítás kapacitása szintén elegendő, de amennyiben elkészül Szeged irányába a négysávosítás illetve megépül az M43 autópálya, a mostani kapacitás sokszorosává válik. Ezek a fejlesztések támasztják alá azt az elképzelést, hogy érdemes Hódmezővásárhely térségében a logisztikai feltételeket fejleszteni. A raktározási, csomagolási, feldolgozási bázis fejlesztése az indokolt, elsősorban a térségben, régióban megtermelt mezőgazdasági termékek vonatkozásában. A bemutatott anyagból megállapítható, hogy a monarchiában kialakult termelési egységek, újra életképesek, azok megszervezése fontos fejlődési lehetőséget biztosít városunknak. Felhasznált dokumentumok: Az anyag elkészítése során az országos, megyei és a helyi Rendezési Terv, VÁTI ábráit, térképeit használtuk fel Hódmezővásárhely, március 20. Tisztelettel: Dr Lázár János sk. Polgármester Országgyűlési képviselő

26 I/B kötet 26. oldal Iktatószám: /2009 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: A Németh László Városi Könyvtár által foglalkoztatott dolgozókat érintő minősítés alapját képező kiemelt célok megállapítása Az anyagot készítette: Soós Csilla intézményvezető Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: A napirend kapcsán nincsenek meghívandó személyek

27 I/B kötet 27. oldal Száma: /2009 Tárgy: a Németh László Városi Könyvtárnál foglalkoztatottakat érintő minősítés alapját képező kiemelt célok megállapítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! A közgyűjteményi és közművelődési intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyáról az évi XXXIII. törvény, valamint a 150/1992.(XI.20.) Kormányrendelet rendelkezik. A hivatkozott törvény 9. -a foglalkozik a közalkalmazottak minősítésének kérdésével és annak rendjével, melyet a Kjt ával együtt kell alkalmazni. A kiemelt célok az intézmény által ténylegesen elvégzendő, továbbá az esetlegesen várható munkák alapján kerülnek megfogalmazásra, és gyakorlati eljárási segítséget, eszközt nyújtanak az intézmény vezetésének a kötelező minősítés elvégzéséhez. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést szíveskedjenek megvitatni és a évre vonatkozó minősítés alapját képező kiemelt célokról dönteni a mellékelt határozati javaslatnak megfelelően. Hódmezővásárhely, április 2. Soós Csilla sk. intézményvezető