Gate to Europe HUSRB/1002/213/132

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gate to Europe HUSRB/1002/213/132"

Átírás

1 Gate to Europe HUSRB/1002/213/132 Határon Átnyúló Ipari Park Megvalósíthatósági Tanulmány október

2 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HÁTTÉR Definíciók Politika Európai Unió Országok közötti együttműködések Kormányzat Jogi összefoglaló Magyarország Szerbia Műszaki összefoglaló Tompa Szabadka KONCEPCIÓ Határon átnyúló ipari park Osztrák-Magyar modell (Szentgotthárd) Bolgár-Szerb modell (Pirot) Magyar-szerb modell (Tompa és Szabadka) Európai Unió és az országok Területek Projekt A PROJEKT LEÍRÁSA Célcsoportok és érintett felek Közvetlen célcsoportok: Közvetett célcsoportok A projekt célja Átfogó cél: a szinergiák és együttműködés a gazdaságban Közvetlen célok A projekt várható eredményei A projekt közvetlen eredményei A projekt közvetlen eredményei VÉGREHAJTÁS A projekt tevékenységei és ütemezés Költségbecslés és finanszírozási terv Tervezés, előkészítési munkálatok Kivitelezés Kockázatok és rugalmasság Pénzügyi kockázatok Vállalkozói kockázatok Beruházási kockázatok Személyi kockázat Szervezet ÖSSZEGZÉS

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Gate to Europe HUSRB/1002/213/132 számú, határon átnyúló együttműködést megvalósító projekt keretében került megalkotásra jelen tanulmány, azaz a Határon átnyúló ipari park megvalósíthatósági tanulmány. A tanulmány feladata, hogy magyar és szerb határ menti térségben létrehozandó határon átnyúló ipari park előkészítését megalapozó háttértanulmányokat, valamint azok főbb megállapításait összegezze. Feladata továbbá, hogy megalapozza az ipari park létjogosultságát és kitekintést nyújtson a park realizálása utáni kedvező helyzetre. A két város közötti ipari parkok kiépítése mindkét település hasznára válna. A park akár vámszabad területként is működhetne, amelynek egyik gazdasági előnye, hogy nem EU-ból származó áruk EU-s árukká válhatnak az ideiglenes vámmentesség miatt. Szerbia majdani EU taggá válását követően megszűnik a határ a két ország közt, így egy közös, összefüggő, nagyobb területű, és kölcsönös előnyöket jobban kihasználni tudó határon átnyúló ipari park jöhetne létre. Az ipari parkok hatására a régió befektetőinek és munkahelyeinek száma megnőne, a munkanélküliség csökkenne, a magyar-szerb határövezet és tengely mentén egy versenyképes, fejlődő régió alakulna ki, a kezdeményezésről szóló nemzetközi híresztelések bevonzanák a külföldi befektetőket. A Tompa és Szabadka közötti határon átívelő kapcsolattal bíró ipari park létrehozása mindenképpen előnyös tulajdonságokat hordozna magában mindkét város és a térség számára is. A tanulmány szerkezeti felépítése szerint elsőként bemutatja a leendő ipari parkot körülölelő politikai, kormányzati és jogszabályi környezetet, valamint a kivitelezés helyszínét a határ mindkét oldalán. Második részben az eddig megvalósult határon átnyúló ipari parkok modelljeinek bemutatása után a magyar-szerb együttműködésben megvalósuló ipari park koncepciójának bemutatása következik részletesen. Végül kitérünk az ütemezési és költségfinanszírozási, valamint kockázati kérdésekre is. 2

4 A tanulmány főbb megállapításai a következők: A) Háttér A két ország szándékai megegyeznek, kapcsolataik pedig gyümölcsözően hathatnak az együttműködésre. A kapcsolatok behálózzák egész Európát, így az ipari parkban letelepedni kívánó vállalatok nagy piacmérettel és jelentős piac-növekedési ütemmel számolhatnak. Kapcsolatok és tagságok: Európai Unió Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Átmeneti kereskedelmi megállapodások B) Jogi tanulmányok A workshopok és egyéb konzultációk folyamán jött létre a határ két oldalára kidolgozott jogi elemzések összehangolása. A hatályos jogszabályok az együttműködést nem akadályozzák, de magának a Szentgotthárdi határmenti ipari parkhoz hasonló megvalósítása diplomáciai és jogi szabályozást is igényelhet. Önálló adószám és jogi személyiség nélküli konzorcium alakulhatna. Ennek tagjai az illetékes kamarák, önkormányzatok, területtulajdonosok (ha nem csak önkormányzati tulajdonú területek jönnek szóba), lehetséges befektetők, szolgáltatók - az érdekeltek. A későbbiekben a két állam jogrendje szerinti 1-1 gazdasági társaság létrehozása látszik célszerűnek, korlátolt felelősségű társasági formában. Ezek teljesen összeférnek a konzorciummal, amely mindaddig fennmaradhat, amíg szerepe van az együttműködésben. A határon átnyúló szerb-magyar ipari park kihasználható lehetőségei: Ipari Park cím elnyerése Magyarországon Szabad vállalkozási zóna a hátrányos helyzetű magyar kistérségekben Vámszabad zóna Szerbiában Ipari övezet Szerbiában Beruházási kedvezmények a határ két oldalán Kedvező adórendszer Szerbiában 3

5 C) Műszaki tanulmányok A projekt keretében elkészült műszaki tanulmányok Szabadka és Tompa települések rövid bemutatása után a Tompán és Szabakán létesítendő park lehetséges helyszíneit elemezve meghatározta azokat a területeket, amelyek a legoptimálisabb feltételeket kínálják a határon átnyúló ipari park létrehozására. A területek nagy előnye a főúthoz és a határhoz való közelségük, bővíthetőségük, és infrastruktúrákhoz való kapcsolódás lehetősége. Mindez alkalmassá teszi a területeket a határon átnyúló ipari park megvalósítására. Jelentős, hogy mindkét terület tulajdonviszonyai rendezettek, ráadásul a szerb terület a vámszabad zóna részét képezi. D) Koncepció A két részletesen elemzett modell (Szentgotthárd és Pirot), továbbá az elvárások összegzéseként született meg a magyar-szerb, határon átnyúló ipari park ötlete. A jó gyakorlatokat, az államigazgatás és EU-s akarat, valamint a határ menti régió lakosságának és KKV-knak az igényei összefésülésével olyan modell megalkotására teszünk kísérletet, amely a hosszú távú fenntarthatóság mellett, mindkét ország és a befektetők érdekeit is szolgálja. A projekt koncepciója szerint határon átnyúló parkot tervezünk Tompa és Szabadka város együttműködésével. Az ismertetett modellek és a két ország jellemzői alapján kívánjuk megalkotni, a jó gyakorlatokat egy komplex ipari parkban egyesíteni. Az osztrák-magyar modell a határ tőszomszédságában helyezkedik el, a két ipari park közvetlenül érintkezik egymással, míg a szerb Pirot vámmentes övezetben csupán a határ egyik oldalán elhelyezkedő ipari park létezik, ugyanakkor erős az együttműködés a bolgár vállalatokkal. Modellünk a két, határon átnyúló ipari park közötti utat valósítaná meg, miszerint a határtól két oldalán, kissé távolabb kapnának helyet az ipari parkok, ugyanakkor szoros együttműködést és közös stratégiát alakítanának ki. A határon átnyúló ipari parkot támogató tényezők: Európai Unió és az országok o EU-s programok o Szerbia várható csatlakozása o Adózási kedvezmények o Helyi önkormányzatok aktív szerepe 4

6 o Jogszabályi környezet: Vámmentes zóna Ipari Park cím Szabad vállalkozási terület Önkormányzati kedvezmények Területek: o Határ menti térség o Infrastrukturális ellátottság o Nemzetközi repülőterek közelsége o Szolgáltatási és oktatási szektor kiépült jellege o Logisztikai központ létrehozása Projekt hatása: o Budapest Szeged Szabadka Belgrád tengelyen aktív gazdasági élet o Gazdaságélénkítés o Külföldi és belföldi vállalatok betelepülése o KKV-k támogatása, lehetőségeiknek bővítése o Együttműködés o Költséghatékonyság o Helyi önkormányzatok többletbevétele o Térség életszínvonalának fellendülése o Munkalehetőség 5

7 1. HÁTTÉR A Gate2Europe program Magyarország és Szerbia valós lehetőségeire, igényeire és problémáira reagál egy határon átvelő kooperatív együttműködés foganatosításával. A következő pontokban a célzott területek hátterét kívánjuk bemutatni a határ mindkét oldalán elkészült helyzetfeltáró, marketing, jogi és műszaki háttértanulmányok segítségével Definíciók Magyar ipari park: A 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet, az ipari parkokról jogszabály értelmében az ipari park egy komplex terület, ami gyártási és ahhoz kapcsolódó tevékenységek céljából jött létre, rendelkezik az ipari aktivitáshoz szükséges elsődleges és másodlagos modern infrastruktúrával, és az előírt jogszabályi követelményeknek is megfelel, így jogosult az Ipari park cím viselésére. Szerb ipari park: Szerbiában ipari park címmel rendelkező szervezet nincs, azonban e fogalom alatt értjük a Vámszabad Övezetek elnevezésű komplexumot. A "Hivatalos Közlöny RS" No. 62/06 forrású törvény értelmében Vámszabad Övezet egy lehatárolt terület, ahol a vállalkozások preferenciális elbánásban, adókedvezményekben és egyszerűsített közigazgatási eljárásban részesülnek, így téve vonzóvá a vámszabad területeket. Határon átnyúló ipari park: A határon átnyúló ipari park a határ két oldalán működő, egymáshoz közel elhelyezkedő ipari park, vagy olyan jellegű létesítmény. Közös együttműködésen és stratégián alapul. A parkok egymás országának kedvező feltételeinek kihasználása mellett, a másik ország piacait is elérve tudják fokozni és élénkíteni a gazdasági aktivitást. 6

8 1.2. Politika Európai Unió 2004-ben indult tárgyalások eredményeként az Európai Unió és Szerbia 2008 tavaszán aláírták a Stabilizációs és társulási megállapodást. Ezt követően az Európai Tanács március 1 2-i ülésén Brüsszelben hivatalosan tagjelölti státuszt adott Szerbiának. Az Európai Unió kiemelt célkitűzése a határ menti kapcsolatok erősítése az Unió határain belül és kívül, harmadik országokkal egyaránt. A határon átívelő kapcsolatok megvalósítása és elmélyítése mellett célja, hogy a közeljövőben csatlakozó országok belépését elősegítse és megkönnyítse, a folyamatot pedig lerövidítse az előcsatlakozási támogatási eszközök (IPA) segítségével. Ennek megvalósítása érdekében jött létre az IPA Határon Átnyúló Együttműködés Program Magyarország és Szerbia között. A Program fő célja, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőséget biztosítson a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére egy harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozásával. Jelen projekt a Program fő célkitűzését kívánja megvalósítani: Szinergiák és együttműködések elősegítése a gazdasági életben, ezen belül pedig A régió területés ágazati fejlesztéséről szóló közös tanulmányok elkészítése Országok közötti együttműködések Európai Unió Magyarország és az Európai Uniós tagállamok vámrendszere eltér az Unión kívüli országokétól. A tagállamok kereskedelmi és vámpolitikájának eredményeként kialakított vámszinteket EGK rendeletek tartalmazzák, amelyek így kötelezően alkalmazandók a tagállamokra. Emellett lehetőség nyílik vámtarifa kedvezmények és vámsemlegesítés igénybevételére is. A vámsemlegesítés esetén minden tagállam arra kijelölt szerve évente kétszer gyűjtheti össze a tagállami gazdálkodók vámsemlegesítési kérelmeit. Ezeket a brüsszeli Bizottság illetékes főigazgatósága bírálja el. Az elbírálás rendező elve az, hogy 7

9 kizárólag akkor szavazható meg vámsemlegesítés egy adott termék harmadik országból származó importjára, ha a termék behozatala gazdaságilag indokolt. Ennek eldöntéséhez azonban több tényezőt kell figyelembe venni, köztük azt is, hogy az import ne sértse egyetlen tagállam egyetlen termelőjének érdekét sem. Kiemelten fontosak a származási szabályok amelyek gyakorlatilag a vámrendszeren kívüli, de formálisan a vámrendszerre épülő korlátokat állítanak a külföldről érkező áruk elé, helyesebben ehhez kapcsolják a tarifális kedvezmények igénybevételét. Az Európai Unió a társult országok csatlakozását megelőző egyik legjelentősebb feladatának a páneurópai kumuláció megvalósítását tekinti. Az ezen rendszerhez csatlakozó országok, így Szerbia is, származás szempontjából egységes területet alkotnak, s így függetlenül attól, hogy egy terméket a páneurópai övezet (EU, EFTA, CEFTAI), melyik országában, valamint az EU társult tagállamai közül, melyikben állítanak elő, az jogosult az EU és az egyes országcsoportok, országok között előírt vámkedvezményekre. Ide sorolható még a közösségi vámjogi és vámeljárási szabályok egységes rendszere, a közösség vámmentességi rendszere, az egységes árutovábbítási eljárás, az egységes vámokmány és váminfrastruktúra. A közös vámpolitika megkönnyíti az áruk szabad mozgását az Európai Unión belül, melynek köszönhetően a Magyarországra, harmadik országból bekerülő áruk szabadon mozoghatnak az Unión belül. Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) a Fekete tenger partvidékén és a környezetükben fekvő államok gazdasági együttműködési fóruma. A szervezet célja, hogy a Fekete tenger medencéjének békéjét és stabilitását a gazdasági együttműködés megerősítésével megszilárdítsa. A szervezet kezdeményező szerepet vállal a vámok és egyéb korlátozások leépítésében, a határokon történő ügyintézés egyszerűsítésében. Az államok fokozatosan egységesítik pénzpiaci rendszereiket és megállapodás született egy regionális tőzsde létrehozásáról is. Orosz és szerb kapcsolatban a cél a közvetlen, friss tőke Szerbiába való vonzása, valamint közös programok realizálása. Mióta Oroszország teljes jogú tagország lett a Világkereskedelmi Szervezetben, egyharmadára csökkent az orosz vám a behozatali árukra. A szerb áruk továbbra is versenyképesek maradnak, a vámnélküli státusznak 8

10 köszönhetően, a termékek 99%-ában. Oroszország Szerbia számára a hatodik partner a kivitelt illetően, behozatal tekintetében pedig az első. A szerb és orosz, valamint a fórumtagok közötti kapcsolatok kiaknázása még kezdetleges, ugyanakkor számos előnyt rejt magában. A szerb áruk vámmentesen áramlanak Oroszország felé, míg az orosz termékek csökkentett vámmal Szerbia felé. Mindez az áruk könnyebb mozgását segíti elő és társulva az Eu-s vámpolitikával megélénkítheti a szerb-magyar térség gazdasági együttműködését az előnyöket kihasználva Kormányzat Magyarország A külföldi társaságok magyarországi piacra lépése, illetőleg piaci érvényesülése, továbbá a magyarországi vállalkozások külföldi piacokon történő megjelenése a gyorsan változó gazdasági környezetben nagy kihívások elé állítják a társaságok vezetését, valamint tulajdonosait. A Kormány célkitűzései szerint az elkövetkezendő években a gazdaság fejlődése felgyorsul és a legújabb kormányzati lépések (pl. Széll Kálmán terv, új külkereskedelmi stratégia stb.) újabb lehetőségeket teremtenek a kis- és középvállalkozások számára ben a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) magyarországi állománya meghaladja a 67 milliárd eurót, és egy főre vetítve az egyik legmagasabb a kelet-közép-európai térségben. A befektetések döntő része a szolgáltató ágazatokba és a versenyképes feldolgozóipari ágazatokba (járműgyártás, villamosgép-gyártás) áramlott. Befektetési feltételek: Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények Külföldi befektetések elől nincs elzárt ágazat, maximum külföldi tulajdonhányad engedélyezett 9

11 Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek) Társasági Alapító tagok száma Alaptőke forma Kkt. Két vagy több magánszemély Nincs alsó limit Bt. Két vagy több magánszemély Nincs alsó limit Kft. - min. 500ezer Ft Rt. - min. 5millió Ft Zrt. - min. 20millió Ft Adórendszer Adótípus ÁFA Kamat- és osztalékadó Személyi jövedelemadó Társasági adó Járulékok Adó mértéke 27% (általános) 5% (gyógyszer, könyv, folyóirat, távhőszolgáltatás) 18% (tejtermékek, gabona, liszt, kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás) 16% 16% személyi jövedelemadó (2, forint feletti éves jövedelem estén a 27 százalékkal növelt adóalap után kell megfizetni) Az 500 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalapig 10%, az a feletti adóalapra 19% 10% nyugdíjjárulék 7% egészségbiztosítási járulék 1,5% munkaerő-piaci járulék 27% szociális hozzájárulási adó Beruházási kedvezmények Eligible expenditure Up to EUR 50M For part between EUR M For part exceeding EUR 100M Adjusted aid ceiling 100 % of regional ceiling 50 % of regional ceiling 34 % of regional ceiling 10

12 Name Type Amount of subsidy Conditions EU co-financed tenders cash, non-refundable, max. 35%, app EUR 0,37 3,7 M investment volume min. EUR 1 M, new jobs or post-financed increasing personal related costs, outside Central Hungarian Region Subsidy based on individual Government decision non- cash, refundable above EUR 10 M and no EU funds are available or above EUR 25 M min. 50 new jobs (25 in preferred regions) Development tax allowance Training Subsidy - tax allowance for post-investment period cash subsidy, nonrefundable - exemption for 80% of the corporate tax payable for 10 years following installation -Up to HUF 500 M turnover the corporate tax rate is 10%, above HUF 500 M the tax rate is 19% % of eligible training costs, max. EUR 1M if job creation is between , - max. EUR 2 M if job creation investment volume min. EUR 11.3 M, min. 150 new jobs - EUR 3.7 M investment volume and 75 new jobs in preferred regions cash subsidy based on individual Government decision is granted; min. 50 new jobs Job creation subsidies 1. cash subsidy, nonrefundable EUR 1.26 M per project based on individual Government decision is granted; in preferred or most preferred locations; min. 500 new jobs. Job creation subsidies 2. cash subsidy, nonrefundable, only for SME s EUR 4,400-8,150 per new job min. 2 new jobs 11

13 Adókedvezmények Fejlesztési A K+F tevékenységekkel összefüggő Szolgáltató Központok részére nyújtott A filmművészetet, az előadóművészeteket és a közönségsport támogatásai Fejlesztés befejezését követő 10 éves időtartamra igényelhető a társasági nyereségadó (TÁNYA) bevallásban. Mértéke legfeljebb az adott évre fizetendő adó összegének 80 százaléka, TÁNYA (társasági nyereségadó) alap kedvezmény vagy helyi iparűzési adó (HIA) alap kedvezmény egyaránt érvényesíthető létrehozott munkahelyek alapján a társaságok társasági nyereségadó és helyi iparűzési adó kedvezményben részesülhetnek A társaságok szponzorként a filmgyártóknak, előadóművészeknek és sportegyesületeknek nyújtott támogatás összegének maximum 119 százalékával egyenlő adómegtakarítást érhetnek el Szerbia 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 19., az importban pedig a 29. helyet foglalja el. Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelemre, a Szerbia és az Európai Unió között létrejött átmeneti kereskedelmi megállapodás rendelkezései vonatkoznak. Az átmeneti kereskedelmi megállapodás célja, hogy 6 éven belül lépcsőzetesen liberalizálja az EU és Szerbia közötti kereskedelmet. A következő pontokban mutatjuk be, a kormányzati ösztönzők rendszerét a gazdasági beruházások élénkítésére. Befektetési feltételek: Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények Külföldi befektetések elől nincs elzárt ágazat, maximum külföldi tulajdonhányad engedélyezett 12

14 Vállalatalapítási feltételek Adórendszer 13

15 Beruházási kedvezmények 14

16 1.3. Jogi összefoglaló Magyarország A magyar jogi tanulmány kellő részletességgel tárja fel Magyarország jogi környezete által nyújtott lehetőségeket. A tanulmány szerint realizálható a határon átnyúló ipari park, bár elképzelhető, hogy ez egy hosszabb folyamatot vesz igénybe. A nemzetközi egyezmények és EU-s jogszabályok után melyek a Szerbiával való kapcsolatépítést teszik lehetővé -, a különösen a megvalósítással összefüggő jogszabályok ismertetése következik. Ezek alapján megvalósítható a kezdeményezés. Az évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény rendelkezései alapvető fontosságúak az ipari park megvalósításánál, így a helyi lakosság érdekeinek védelme, elmaradott térségek felzárkóztatása, környezeti adottságok védelme, az európai és határ menti területrendezési kérdések összehangolása január 1-tól lehetőség van létrehozni szabad vállalkozási zónát, ami a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben van lehetőség létrehozásukra. Mivel Tompa ilyen térségben helyezkedik el, így jó esély mutatkozik szabad vállalkozási zóna kialakítására. Magyarországon az ipari park cím elnyerése mellett, lehetőség van a hozzá kötött támogatásban való részesedésre is. A Tompán elhelyezkedő ipari park a jogszabályi előírásoknak megfelelően fog felépülni, hogy a címet és támogatást elnyerje. A megvalósítás lépései: 1. Kapcsolatok kiépítése, fórumokon való részvétel: Így a Magyar-Szerb Ipari Kamara, Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint Tompa és Szabadka Város önkormányzatának közötti kapcsolat elmélyítése a cél. Emellett fontos az állami szervek, így miniszterek és megyei kormányhivatal megkeresése a támogatásuk elnyerése céljából. 15

17 2. Konzorcium létrehozása a tartós együttműködés megvalósítása érdekében. 3. Kapcsolatok bővítése: a Kárpáti Régió Üzleti Hálózat nevű üzletfejlesztési irodahálózatban való részvétel, a magyar és határon túli magyar gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására. A fentiek tükrében a magyar jogi tanulmány lassabb folyamatként megvalósíthatónak találja az ipari parkot. Ehhez szükséges az illetékes döntéshozók támogatása, a helyi önkormányzatok aktív szerepe. Magyar oldalon az ipari park cím elnyerése és a hozzá fűzött támogatás jelent komoly csábító erőt a befektetők számára, ám a szabad vállalkozási zóna létrehozására is van lehetőség, amely újabb távlatokat nyithat a két park kapcsolatában Szerbia A szerb jogi tanulmány elemzi Szerbia és Magyarország közötti határon átnyúló ipari park jogi létrehozásának részleteit. A tanulmány során a legtöbb jogi alternatíva bemutatásra kerül, tehát alapos vizsgálódás nyomán állapítja meg a legjobb megoldást. Szerbiában más jogi konstrukciók működnek, mint Magyarországon, így a magyar nyelvben használatos ipari park nevű intézmény sem tartalmában, sem elnevezésben nem található meg a szerb jogrendszerben. Szinonimaként a vámmentes- és ipari övezet használandó, melyek más-más feltételekkel bírnak. Vámmentes övezet: A vámmentes övezetekre kedvező speciális jogszabályok vonatkoznak, amelyek felölelik a vámfizetés, adózást, építést, biztosítást, egyszerűsített közigazgatási eljárást stb.. A Szerb Köztársaság területén kijelölt övezetek igen kedvező feltételekkel rendelkeznek ahhoz, ideértve az infrastrukturális és logisztikai adottságokat, hogy külföldi nagyvállalatok telephelyéül szolgáljanak. Másik alternatíva az ipari övezet, amely többnyire önkormányzat által létrehozott és általa beruházás mértéke szerinti támogatásban vagy kedvezményben részesített vállalkozások számára konstruált. A tanulmány bemutatja az adók és támogatások rendszerét is. Így állami dotációt kínálnak a beruházás értéke és a foglalkoztatottak száma szerint az új, nagy volumenű beruházások esetén. Emellett a társasági adójóváírás és 16

18 kedvezmények; ÁFA alóli mentesség a vámszabad területeken; vámmentesség a behozott félkész termékekre, gépekre és a helyi támogatások rendszere kedvező feltételeket biztosít a vállalatok számára. Megvalósítás lépései: 1. Kapcsolathálózat kiépítése: Szükséges még a megvalósítás előtt egy stabil kapcsolatrendszer kiépítése, mely fórumokon, az állami szervekkel tartott kapcsolatokon és a résztvevők találkozásain valósulhat meg. 2. Jogilag különálló ipari park létrehozása: Jogi előnyök maximális kihasználtsága érdekében két jogilag különálló ipari park létrehozása a célravezető, melyek konzorciumi megállapodást kötnek és szorosan együttműködnek. 3. Szoros együttműködés: A megvalósítás után is szükségszerű a parkok együttműködése, közös gazdasági stratégiák, befektetést ösztönző programok megalkotásában. Törekedniük kell arra, hogy a vállalkozások a két park által kínált előnyök legkedvezőbb kombinációját tudják felhasználni. 17

19 1.4. Műszaki összefoglaló Tompa A tompai ipari park helyszíne A projekt keretében elkészült műszaki tanulmány Szabadka és Tompa települések rövid bemutatása után a Tompán létesítendő park lehetséges helyszíneit elemezve meghatározta azt a területet, amely a legoptimálisabb feltételeket kínálja a határon átnyúló ipari park létrehozására. A Kiskunhalasi kistérségben számtalan ipari park kialakítás céljára alkalmas terület található. A tompai önkormányzat által javasolt három terület előzetes szempontrendszer szerinti elemzése alapján lett kiválasztva az ipari park és a lehetséges befektetők számára legjobban megfelelő helyszín. A kiválasztott terület: Ipari gazdasági területként szerepel a Településszerkezeti tervben. Tulajdonviszonyai rendezettek, az önkormányzat tulajdonában áll. 23 ha területű, de a határ irányába akár 100 ha-ra is bővíthető A terület közlekedése kiváló: az 55. sz. főúttól 10 km-re délre, az 53. sz. főúttól 130 m-re nyugatra, a szerb határtól 2,5 km-re északra található Az alapvető infrastruktúrák kiépítettek. 18

20 Alkalmas az ipari park cím elnyerésére is, amely további támogatást von maga után. Az ipari park versenyképességének, ezáltal sikerességének biztosítása, a befektetők megnyerése, és a cégek komfortérzetének maximalizálása érdekében kitért a vállalkozások céljaival összhangban levő magas minőségű szolgáltatások biztosítására is, részletesen elemezve azokat. A terület nagy előnye a főúthoz és a határhoz való közelsége, a terület bővíthetősége, és infrastruktúrákhoz való kapcsolódás lehetősége. Mindez alkalmassá teszi a területet a határon átnyúló ipari park megvalósítására. A park magához vonzza Tompáról és térségéről a különféle termelő, szolgáltató vállalkozásokat, és amely biztosítani tudja a vállalkozások működéséhez szükséges megfelelő hátteret és infrastruktúrális feltételeket Szabadka A szabadkai ipari park helyszíne A szerb oldalon elkészült műszaki tanulmány általános és speciális szempontok alapján, három lehetséges terület közül választja kis a legideálisabbat a határon átnyúló ipari park területének. Elsőként az ipari parkok általános, minősítéshez szükséges paramétereit mutatja be világszerte, Magyarországon és Szerbiában. Ennek keretében a tanulmány hangsúlyozza a parkok gazdaságra és a társadalmi környezetre gyakorolt jótékony hatását. A két ország 19

21 közötti szabályozási különbségek ellenére, azok előnyeinek közös kiaknázásában látja a megvalósítandó ipari park sikerét. A tanulmány egy minikutatás keretében, 10 potenciális helyi kis- és középvállalkozó igényét mérte fel egy standard kérdőív segítségével. A kutatásnak köszönhetően az ipari park leendő elhelyezkedése valós igényeket tükröz, hiszen a kiválasztás során nem csupán az általános t, hanem a finom, sok részletre kiterjedő, helyi KKV-k szempontjai is beemelésre kerültek. Így részletekbe menően kirajzolódtak a szignifikáns elvárások a szerbiai ipari parkkal kapcsolatban. Az általános és minikutatás alapján nyert szempontok alapján Szabadka területén található Mali Bajmok, Peter Drapšin és Karadordev put nevű helyek közül a legideálisabb területre, Mali Bajmokra esett a választás. A terület: Tulajdonviszonya rendezett, Szabadka város önkormányzatának tulajdonában áll. Vámmentes övezet része. 53 ha területű, bővíthető. A közutak közelsége megvalósul: 5 km-re Szabadkától, buszpályaudvartól és vasútállomástól, a 102-es Szabadka-Zombor út mentén, 10 km-re a nemzetközi határátkelőtől. A helyi közüzemi infrastruktúra fejlett. Részletes szabályozási terv elfogadásra került. Kedvező befektetői környezet: környező területeken multinacionális vállalatok helyezkednek el Terület mérete a legnagyobb, ami lehetővé teszi a terjeszkedést, valamint a részletes műszaki feltételeknek is megfelel. Infrastrukturálisan fejlett és része a vámmentes övezetnek. Az ipari park megvalósítása esetén a zöld területek csupán 20%-a sérülne, szemben a két másik területtel, ahol ez az arány 30-40%-os. Így az általános és helyi KKV-k szempontjai, valamint a környezetkímélés igénye szerint a választás a tanulmány értelmében Mali Bajmokra esett. 20

22 2. KONCEPCIÓ 2.1. Határon átnyúló ipari park Az ipari parkok az ipari és gazdasági fejlődés alapkövei a mai társadalomban. Általánosságban elmondható, hogy az ipari parkok a főbb útvonalak, hajózható folyók és repülőterek közelségében helyezkednek el. A parkok koncepciója, hogy kis területen nagyfokú koncentrációját idézzék elő a nagy-, kis- és középvállalkozásoknak, a belvároson kívül, lehetőség szerint a város külterületén. Mindehhez szükséges a terület infrastrukturális ellátottságának kiváló minősége. Az ipari parkok jelentősége pontosan abban rejlik, hogy a potenciális befektetők relatíve olcsón juthatnak hozzá a kiváló felszereltséggel és ellátottsággal rendelkező terültekhez, amely beruházásuk intenzitását ösztönzi és növeli. A vállalatok koncentrációja elősegíti a helyi lakosság életkörülményeinek javítását a munkahelyek, szolgáltatások révén. Nem utolsósorban pedig védi a környezetet és elősegíti a hatékony ellenőrzést az államigazgatási szervek részéről. Összegezve, az ipari park egy komplex terület, ami gyártási és ahhoz kapcsolódó tevékenységek céljából jött létre, rendelkezik az ipari aktivitáshoz szükséges elsődleges és másodlagos modern infrastruktúrával és az előírt jogszabályi követelményeknek is megfelel. Az ipari parkok kedvező tulajdonságai számottevően kihasználhatóbbá válnak, ha a park a határ menti övezetben helyezkedik el. A potenciális befektetők száma megsokszorozódik, a belföldi piac mellett a tágabb határ menti regionális és külföldi piac is megnyílik. A park hordereje jelentős mértékben fokozódik, ha két ország határ menti elhelyezkedésű ipari parkja lép kapcsolatba egymással. A kapcsolatépítés megtörténhet fizikálisan, amikor tulajdonképpen egy parkról beszélhetünk, amelyet az országhatár szel át, vagy együttműködés útján, amikor a határ két oldalán egy-egy park található, amelyek stratégiájukat összehangoltan alakítják ki, egymásnak kedvezményekkel szolgálnak és kifelé közös politikát folytatnak. A legfontosabb érv a határon átnyúló együttműködés mellett a vállalatokat csábító költséghatékonyság. A parkok szoros együttműködésnek köszönhetően egy vállalat, két ország kedvező területi, társadalmi és jogi adottságait kihasználva hozzávetőlegesen 5% 21

23 költséghatékonyságot tud elérni. A költséghatékonyság kérdésköre napjainkban kiemelten fontos szerephez jut, érzékelhető mindez a vállalati kiszervezések és Európából más kontinensekre való áttelepülésekből is. Ha az ipari parkok kedvező adottságainak aggregálásával ekkora megtakarítás érhető el, a vállalatoknak nem áll érdekükben más, fejletlenebb régiókba és területekre költözni, beruházásukat ilyen parkokba fogják összpontosítani. A határon átnyúló ipari park így kitűnő lehetőséget teremt a külföldi befektetők beruházásának növelésére és termelési kapacitásuk növelésére. Az üzleti lehetőségek és költséghatékonyság mellett a külföldi befektetőknek kiemelten fontos, hogy egy olyan helyen tudjanak letelepedni, ahol az infrastruktúra adott és a vállalatok koncentrációja magas, hiszen így sikerülhet rövid időn belül beilleszkedni és kapcsolatokat kiépíteni relatíve alacsony kockázati faktorral egy idegen országban. A vállalatoknak így egyszerre két ország és azokon keresztül elérhető országok piaca nyílik meg, ami keresleti növekedést idéz elő. Köszönhetően mindennek növekszik bevételük, érdekelté vállnak újabb és újabb kapcsolatok kiépítésében, további vállalatok betelepülésében. Mindemellett a határon átnyúló park megteremti az országok közötti hosszú távú határ menti együttműködést, mely elősegíti a gazdasági érdekek összehangolását is, további kapcsolatok kiépítésének reményével. A park segítséget nyújt tovább ahhoz, hogy a regionális kis- és középvállalkozások sikeresen ágyazódjanak be a nagyvállalatokba különböző klaszterek létrehozásával és beszállítási szerződésekkel. Így nem csupán a nagyvállalatok, hanem a nélkülük kis piaccal rendelkező KKV-k is növekedésnek indulhat. Természetesen ez együtt jár a munkaképes korú lakosság keresletével, ami a munkabérek növekedését, így az életszínvonal emelkedését hozza magával. A vállalatoknak az ipari park infrastruktúrája mellett szükséges egy kiépült és részleteiben gazdag szolgáltató szektor, amely további munkahelyek létesítését jelenti. A határon átnyúló ipari park nem csupán a nagyvállalatok érdekeit szolgálja. Az együttműködésből fakadó előnyök ugyanúgy érintik a két állam gazdaságát, a régióban elhelyezkedő településeket és a régióban élő lakosságot is. A határon átnyúló ipari park olyan programcsomag, mely folyamatos gazdasági és életminőségi növekedést tesz lehetővé, amelyet kevés modern elgondolás kínál. Így kifejezetten támogatandó egy két határ menti régió közötti szoros gazdasági együttműködés, mely alapjául szolgál a hosszú távú fenntarthatósághoz és a régió saját karakterének kialakításához. 22

24 2.2. Osztrák-Magyar modell (Szentgotthárd) Az osztrák és magyar együttműködésnek köszönhetően Szentgotthárd ipari parkja az Európai Unió egyetlen határon átnyúló létestménye. Összesen 65ha nagyságú, korszerű infrastruktúrával, iparvágány-ellátással rendelkező, komplex ipari parki szolgáltatást nyújtó park, alkalmas olyan technológia- és szakképzett munkaerő-igényes termelővállalatok számára, amelyek áruikkal a kelet-, nyugat- és dél-európai piacot egyaránt el kívánják érni. Emellett mindkét oldalon olyan modern logisztikai központ valamint határátkelő működik, mely a kelet- és nyugat-európai piacok összekapcsolásában érdekelt szálltmányozási cégeknek jelent versenyelőnyt. Az ipari park története az 1997-es évig vezethető vissza, amikor a magyar PHARE CBC és az osztrák Interreg II. programok támogatásával a határ két oldalán, a burgenlandi Heiligenkreuzben és a Vas megyei Szentgotthárd létrejött egy földrajzilag egységet képező és szorosan együttműködő, bár jogilag és szervezetileg különálló ipari park komplexum től a parkoknak közös osztrák tulajdonosa lett, így ennek köszönhetően a közös fejlesztési koncepció összehangoltabbá és dinamikusabbá vált. Mára az ipari parkban több mint 30 cég található, akik a környező települések 2000 munkavállalóját alkalmazzák és a beruházás messze meghaladta a várt elképzeléseket. Az ipari parknak köszönhetően mindkét ország új piacokkal bővült. Különösen jelentős volt ez Magyarország EU csatlakozása előtt. A kapcsolatból mindkét ország és térség profitált, hiszen az adó- és vámkedvezmények, valamint a megkönnyített határátkelésnek köszönhetően gyorsabban és rugalmasabban áramlott az országok között az áru, ami a piac felélénkülését és új kapcsolatokat megvalósulását hozta magával. Az EU csatlakozás után, a már egységes ipari park az Unió számos országából fogad cégeket, mely elősegíti a park fenntarthatóságát és fejlődését. Befektetési kedvező feltételek: A Szentgotthárd-Heiligenkreuzi ipari park sikere a földrajzi adottságoknak, a térségre jellemző ipari hagyományoknak, valamint a gondos tervezés és precíz kivitelezésnek köszönhető. Az EU csatlakozást követően a térség visszanyerte teljes vonzáskörzetét a magyar-osztrák-szlovén hármashatár térségében. Infrastrukturális ellátottsága a térségnek. Az Ipari park ellátását a feltáró utakkal párhuzamosan kiépített, közműsávban haladó teljes infrastruktúra biztosítja. A 23

25 közúthálózat könnyű elérhetősége, így az osztrák autópálya, a magyar főközlekedési út, a vasút, a repterek és a nagyobb városok közelsége mind a park vonzáserejét növelik. Közeli határátkelő, amely összesen 2 km-re található a parkoktól, melynek köszönhetően a szorosan összekapcsolódó cégek könnyen megvalósthatják a szállítmányozásukat. Így nincs szükségük a készletek tartós felhalmozására, hanem a termelési igényeknek megfelelően, just in time szállíhatják a határ túloldalára a megrendelt árut. Az ország és a befektető cégek között konszenzus útján létrejövő építési, levegőszennyezési, valamint a terület felhasználására vonatkozó szabályozást, továbbá a helyi önkormányzati kedvezményeket. E szabályozások és a kedvező feltételek megteremtése, mind hozzájárultak, hogy az ipari park területére több és több cég települjön be. Az államigazgatási és önkormányzati szabályozások nagymértékben meghatározzák az ipari parkok és fejlesztések sikerét. Kiemelt szerepet kell kapjanak a helyi önkormányzatok jogszabályalkotási procedúrái is. A cégeket sújtó különböző helyi adók - így az iparűzési és kommunális adó - és a cégek számára adható kedvezmények alapos kidolgozása esszenciális fontosságú. A két település helyi önkormányzata kifejezetten ügyelt arra, hogy optimális jogszabályi környezetet teremtsen a cégek számára, serkentve ezzel a beruházásokat. Az Európai Unióban egyedülállóan, a kooperáció elvében működő ipari park a várakozásokat felülmúlva teremti meg a környező térség megélhetését és gazdasági stabilitását. Amit a park a cégeknek nyújtani tud, megteremti a tartós és jövedelmező beruházások létrehozását. Természetesen Szentgotthárd-Heiligenkreuzi ipari park 15 évre visszanyúló sikere az együttműködésen alapul. Az ipari park megtervezésekor és a befektetők betelepülésekor, kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy mindkét ország kedvező adottságait szem előtt tartsák és igénybe vegyék. Így nagy multinacionális cégek szervezik meg termelésüket a határ két oldalán, felhasználva a mindkét ország nyújtotta előnyöket és a határátkelő közelségét, mely elősegíti a zökkenőmentes határátlépést. 24

26 2.3. Bolgár-Szerb modell (Pirot) A határon átnyúló ipari parkok közé sorolható, mint jó példa és modell, a bolgárszerb határmenti régióban elhelyezkedő Pirot nevű város ipari parkja. Pirot Szerbia keleti részén fekszik, kaput nyitva a Közel-Kelet irányába. A terület előnye a nemzetközi útvonalak közelsége, ami a legrövidebb útvonalat biztosítja Európa és Ázsia között. A piroti ipari park ötvözi a szerb vámmentes övezet törvény adta előnyeit és a város által nyújtott különleges építési és üzemeltetési lehetőségeket. A vámmentes övezetekről szóló törvény értelmében, ezen övezetekben számos tevékenység végezhető, így termékgyártás, termékek és köztitermékek tárolása, banki műveletek és pénzügyi tranzakciók, biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, turisztikai és egyéb szolgáltatások és minden más gazdasági tevékenység, amely nem ártalmas a környezetre. A piroti ipari park 1998-ban kezdte meg működését részvénytársaságként. A park fejlődő üzleti tevékenységének illusztrációjaként mottója: Build and work free.. A mottó jól tükrözi a park üzleti logikáját. A vámmentességgel és a város nyújtotta kedvezményekkel előnyt nyújtanak a betelepülni kívánó vállalatoknak, megkönnyítve a kezdeti beruházást és a folyamatos terjeszkedést és fejlődést, ezáltal serkentve a gazdasági életet. A park vezérelve, hogy kedvező körülményeket teremtsen a határ menti térségben a belföldi és külföldi vállalkozások számára a szerb és bolgár oldalon egyaránt. E kedvező körülmények: vámmentes (Free Zone) törvény hatálya alá tartozó terület; speciális kedvezmények a várostól: o adó- és illetékmentes építkezés, o épületek hasznosítása utáni fizetési kötelezettségtől való eltekintés 10 évre; különböző ösztönző intézkedések a vámmentes övezetek fejlesztésére; speciális ösztönző intézkedések az ipari parkban; teljes infrastrukturális ellátottság; folyamatos szolgáltatások a parkon belül: 25

27 o központi irodai szolgáltatások; o biztonsági szolgáltatás; o szállítmányozási ügynökség o "One stop shop" szervezet, mely egy helyen kezeli a Zóna ügyfeleinek az összes vámengedélyét és közigazgatási eljárásokat az áruforgalommal kapcsolatban. A széles spektrumú támogatási és ösztönző rendszernek köszönhetően (melyet a szerb jogi tanulmány részletesen kifejt), az összes típusú üzleti beruházás megvalósítható a piroti ipari parkban, a feltételek kedvező allokációjának köszönhetően. Az ipari park adottságai a külföldi befektetők beruházási kedvének növekedését idézték elő, hiszen Pirot városa stratégiai szempontból kiváló helyen található. Az európai város utat nyit a hatalmas Közel-keleti piacra és fordítva, lehetőséget teremt az Ázsiai országok vállalatinak Európában való letelepedésére. Az ázsiai kapcsolat mellett nem elhanyagolható a bolgár oldallal való szoros együttműködés sem, hiszen így a két ország gazdasága kedvező hatást gyakorol egymásra, előteremtve további befektetők megtelepedését. A bulgáriai vállalkozásoknak egyedülálló lehetőségeket teremtenek a fentebb is részletezett adórendszer és adókedvezmények, a befektetést ösztönző támogatások és a vámmentes övezet. A vámmentes övezet lehetőséget kínál arra, hogy olyan multikulturális üzleti kapcsolatok szülessenek meg Európában, amely sokszínűségének köszönhetően magában rejti az innovációt és a termelékenységet. Az együttműködés során elért költséghatékonyság, az állami programok és pályázatok jótékony hatásai, a helyi önkormányzat által nyújtott kedvezmények, valamint magának a parknak a szolgáltatásai 1998 óta mind hozzájárultak és járulnak a sikeres üzleti élethez, ezáltal pedig a régió gazdasági intenzitásának növekedéséhez is. Bizonyítja mindezt az ipari park 15 éves múltja és a vámmentes övezetek között elfoglalt vezető pozíciója. A modell példát szolgáltat arra, hogy az állami és helyi önkormányzati kedvezményeknek, a befektetést ösztönző programoknak, a terület geo-politikai helyzetének és infrastrukturális ellátottságának köszönhetően, e körülmények kedvező párosításával milyen tartós és gyümölcsöző beruházások valósulhatnak meg a határmenti régiókban, megteremtve a folyamatos fejlődést és a térség lakosainak megélhetését. 26

28 2.4. Magyar-szerb modell (Tompa és Szabadka) Az ipari parkok tervezett helyszínei Szabadkán és Tompán A fenti modellek és az elvárások összegzéseként született meg a magyar-szerb, határon átnyúló ipari park ötlete. A Gate to Europe projekt feladata, hogy olyan tanulmányokat és modelleket ismerjen meg, valamint ezekből építkezve alkosson meg, amelyek alkalmasak egy leendő ipari park feltételeinek megvalósítására. Az alábbi fejezetben igyekszünk a jó gyakorlatokat, az államigazgatás és EU-s akarat, valamint a határ menti régió lakosságának és KKV-knak az igényei összefésülésével olyan modell megalkotására, amely a hosszú távú fenntarthatóság mellett, mindkét ország és a befektetők érdekeit is szolgálja. A projekt koncepciója szerint határon átnyúló parkot tervezünk Tompa és Szabadka város együttműködésével. A fentebb ismertetett modellek és a két ország jellemzői alapján kívánjuk megalkotni, a jó gyakorlatokat egy komplex ipari parkban egyesíteni. Az osztrák-magyar modell a határ tőszomszédságában helyezkedik el, a két ipari park közvetlenül érintkezik egymással, míg a szerb Pirot vámmentes övezetben csupán a határ egyik oldalán elhelyezkedő ipari park létezik, ugyanakkor erős az együttműködés a bolgár vállalatokkal. Modellünk a két, határon átnyúló ipari park közötti utat valósítaná 27

29 meg, miszerint a határtól két oldalán, kissé távolabb kapnának helyet az ipari parkok, ugyanakkor szoros együttműködést és közös stratégiát alakítanának ki Európai Unió és az országok Kiemelkedő fontosságú a kormányzati akarat és EU-s programok elvárásai. Mivel jelen projekt az IPA-HURS Uniós program a határon átnyúló együttműködéseket hivatott támogatni, ezért fontosnak tartjuk a gazdasági érdekek összehangolását, amely megteremti a további közös programok megalkotását és a két állam más témában való közeledését is. A projekt során megvalósult tanulmányok mind e célt szolgálják. Másik igen jelentős téma Szerbia várható csatlakozása az EU-hoz. E célt projektünk során mindvégig szem előtt tartottuk. A szomszédsági kapcsolatok ápolása, a közös programok és további közös együttműködések Szerbia felzárkózását célozzák és váltják valóra. Magyarország és Szerbia között létrejövő gazdasági kapcsolatnak köszönhetően a harmonizáció elkezdődik és kölcsönös jó viszony alakul ki, mely az EU-s tagság záloga. Ennek tükrében egy olyan megvalósítható projektet kívánunk létrehozni, mely alkalmazkodik a magyar, szerb és EU-s jogszabályi környezethez. Az ipari park létrehozásának jogszabályi környezetét az elkészített két jogi tanulmány részletesen elemzi. Ebben felhívják a figyelmet a két ország adózási kedvezményeire, a legjobb megoldásokra, amelyek mind az ipari park, mind az államok javát szolgálják. Olyan komplex szervezetet szeretnénk megteremteni, amely mindkét ország adottságainak a leginkább megfelel, így maximalizálva és gördülékennyé téve az ipari park működését. Nem utolsósorban említendő a helyi önkormányzatok szerepe. Úgy véljük, az állami támogatások, kedvezmények és feltételek mellett, hangsúlyos elem a helyi önkormányzatok szerepvállalása a határ menti régió felvirágoztatásában. Tompa és Szabadka települések önkormányzata szorgalmazza a határon átnyúló ipari park megvalósítását és nyitottak az együttműködésre. Az aktív szerepvállalás intenzívebbé teszi a park vonzerejét. Amint láttuk a fenti példákból, ez elengedhetetlen egy hosszú távú és nyereséges park létrehozása szempontjából. A szerb és magyar jogszabályi környezet olyan együttműködő, bár jogilag különálló ipari parkok létrehozását teszi lehetővé, amely a közös stratégiák kialakítása által tud összehangoltan működni. A szerb vámmentes övezet, Magyarország által támogatott ipari 28

30 park fejlesztéseknek, a szabad vállalkozási területté válás lehetőségei, valamint az önkormányzat kedvezményeinek köszönhetően, olyan park megvalósítása jöhet létre, amely a kedvező adottságokat kihasználva versenyképes előnyökhöz juttatja a befektetni kívánó vállalatokat. Így kijelenthetjük, hogy az eltérő jogi szabályozás ellenére, a különbségek olyan jól összehangolhatók, hogy a végeredmény kedvezőbb, mint a hasonló szabályozású országok között létrejött kapcsolatokban Területek A területek földrajzi elhelyezkedése kiválóan alkalmas egy határon átnyúló együttműködéshez, hiszen a két terület a határ menti térségben, a nemzetközi határhoz közel fekszik. A területek kiválasztásánál ügyeltünk arra, hogy a környezet legkisebb sérelmével valósulhasson meg a beruházás. A két terület infrastrukturális ellátottsága kiemelkedően fontosa, hogy a két ipari park közötti, valamint más irányú zavartalan és gyors szállítás létrejöhessen. A műszaki tanulmányok által kiválasztott terület infrastrukturális adottsága kiemelkedő a határmenti térség hasonló jellegű területeihez képest. A területek közutakhoz és főutakhoz igen közel helyezkednek el, a szárazföldi fuvarozást megkönnyítendő. E útvonalak stratégiai fontosságúak, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy az országok közötti szállítások, valamint további országok megközelítés is rajtuk keresztül történik. A közeli határátkelő erősíti a két park közötti kapcsolatot, hiszen a just in time termelési módszert segítik elő, ami a befektetőknek kedvező termelésszervezési elv. A közutak mellett szót kell ejteni a nemzetközi repülőterek kedvező időn belül történő eléréséről. Így nem probléma a légi közlekedés útján megvalósuló szállítás sem. A közművek kiépítése részleteiben megtörtént, azok fejlesztése és bővítése - az önkormányzati támogatásoknak megfelelően -, adott helyzetben bármikor megvalósulhat. A területek méretéről szólva, mindkét leendő park esetén a terület bővíthető, a környezet elvárható megóvása mellett. Szót érdemel a térség szolgáltatási- és oktatási szektorának kiépült rendszere, mely a befektető cégek ellátását támogatja. Nagy volumenű betelepülés esetén e rendszerek fejleszthetőek. 29

31 Emellett a park kialakítása során létre kívánunk hozni egy logisztikai központot, amely a betelepült vállalatok számára könnyíti meg az engedélyezési és eljárási kérdéseket. Továbbá lehetőséget nyújt értekezletek, tárgyalások lebonyolítására is és a központ menedzsmentje intézi a parkokkal összefüggő valamennyi releváns kérdés megoldását és kezelését. A fentiek összefoglalásaként kijelenthető, hogy a kiválasztott területek annak ellenére, hogy nem közvetlenül a határ szomszédságában, hanem két város külterületén helyezkednek el, kiválóan alkalmasak egy határon átnyúló együttműködésen alapuló ipari park létrehozására. Ezt alátámasztja a területek infrastrukturális ellátottsága. A két település pedig kedvezően befolyásolja a parkok létrejöttét, hiszen ellentétben a szorosan a határvonalhoz simuló parkoktól, itt mindkét park sajátos szolgáltatási rendszert építhet ki, amelyek szintén a sokszínűséget megvalósítva, további előnyökhöz juttathatják a befektetőket Projekt A projekt kialakításában kiemelkedő szerepet játszik a Csongrád megyei Kereskedelmi- és Ipari Kamara, valamint a 2009-ben alapított Magyar-Szerb Kereskedelmi- és Ipari Kamara. E kamarák kiemelkedő szerepet játszanak abban, hogy a Budapest Szeged Szabadka Belgrád tengelyen aktív gazdasági élet valósuljon meg, támogatva ezzel a térségek felzárkózását és az országok közötti együttműködést. Elősegítik a szinergiát a vállalkozásfejlesztés, befektetési ösztönzések és határmenti kapcsolatok kialakítása között. Kijelenthető, hogy a projekt egyedi megoldást kínál a gazdaságélénkítésre, hiszen a geo-stratégiai elhelyezkedést, valamint a logisztikai adottságokat teljes körűen kihasználja és akár fejlesztheti is. A mellérendeltség elvén alapuló projektmegvalósítást a közös gondolkodás, az egymásra figyelés és a kölcsönös előnyök nyújtása jellemzi, amitől elsősorban a helyi gazdaság élénkítését várjuk, a befektetési intenzitás növekedését, ezáltal a határmenti térség fejlődését és Szerbia felzárkózásának elősegítését. A projekt kiemelt prioritása a hosszú távú határon átnyúló együttműködés, amely egy, a határi átjárással biztosított ipari parki szövetséggel, a jó gyakorlatok segítségével létrehozható. 30

32 Célunk, hogy a külföldi és belföldi vállalatokat ösztönözzük a parkon belüli beruházásra, olyan előre biztosított infrastruktúrával és jól feltérképezett jogi környezettel, amely segíti beruházásuk megvalósulását, a kockázati tényezők csökkentése által. A szerb vámmentes övezet és a magyar ipari parkot létesítésére biztosított támogatások, valamint más kedvezmények igénybevételével olyan kedvező allokációja alakul ki a feltételeknek, amely más hasonló jellegű ipari parkhoz nem hasonlítható. Mindehhez pozitívumként csatolható, hogy Szerbia az Unión kívüli ország, így egy ilyen különlegesnek mondható gyakorlat megvalósítása, mind az országoknak, mind a befektetőknek előnyül szolgál. A parkok közelségének köszönhetően a fentebb is említett magas költséghatékonyság igen vonzó a befektetők számára. Ezáltal olyan lekötött erőforrások szabadulnak fel, melyek intenzívebbé tehetik a vállalatok gazdasági aktivitását. A költségek és kockázatok csökkenése mellett, a határ közelségének, a két park szoros kapcsolatának, valamint a megkönnyített határátkelésnek köszönhetően, könnyedén léphetnek át egyik ország piacáról a másikra. Ráadásul a másik ország piacán keresztül további országok is megközelíthetővé válnak. Így olyan speciális és egyébként nehezen megközelíthető piacok válnak elérhetővé, amelyek a vállalatok versenyképes növekedését serkentik. Amennyiben sikerül e kedvező konstrukciójú, határon átnyúló ipari parkot létrehozni, úgy a vállalatok a várakozásoknak megfelelően érdekeltek lesznek a két területre beruházni. A két eltérő jogrendszer nyújtotta előnyöket és földrajzi elhelyezkedést kihasználva, a vállalatok az EU és nem EU-s országok (Oroszország, Dél-Európa, Ázsia) piacát lesznek képesek elérni egyszerre. A vállalatok érdekeltek lesznek további kapcsolatok kiépítésében és a beruházások serkentésében. A nagyobb vállalatok betelepülése megteremti a lehetőséget a kisebb vállalatok számára is, hogy alvállalkozóként, beszállítóként, bedolgozóként vagy más konstrukcióban betagozódjanak a nagy vállalatok rendszerébe és azok működésének szerves részévé váljanak. Mindez a helyi gazdaságot élénkíti, a sokszínűséget és a vállalkozási hajlandóságot támogatja. A helyi KKV-k mellett, a helyi önkormányzatok többletbevételhez jutnak, ami további fejlesztések alapja lehet. Emellett a térség vonzereje megnő, gazdaságilag fejlődő területté válik, a megélhetés biztosított lesz a helyi lakosság számára, hiszen új munkahelyek teremtődnek nem csupán az ipari parkon, hanem a szolgáltató szektoron 31

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Jó gyakorlatok elemzése

Jó gyakorlatok elemzése Jó gyakorlatok elemzése Jó gyakorlatok: Talentis Program Pannon Egyetem Tudásközpont Vállalkozói Központ Közalapítvány Székesfehérvár Budaörsi Ipari és Technológiai Park Téma: Munkaszakasz: Tevékenység:

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Új Magyarország 2007-2013

Új Magyarország 2007-2013 Új Magyarország 2007-2013 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Tab, 2006. november 27. A piaci és a nem piaci szférában részt vevők aránya 2004 11% Közigazgatás és közszolgáltatások Nyugdíjasok 40%

Részletesebben

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Budapest, 2010. augusztus 4.

Budapest, 2010. augusztus 4. GOP-2010-2.1.1/C - Komplex vállalati technológia fejlesztés Partnerségi egyeztetés Kocsis Magdolna GOP IH vezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, 2010. augusztus 4. A GOP-2.1.1/C a vállalkozások

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. és II. priorítás

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. és II. priorítás Gazdaságfejleszti Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. II. priorítás Prioritás A prioritás egyedi célkitűzei A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedek

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

A vajdasági magyarok szerepe és motívumai szerb-magyar határmenti kapcsolatépítésben

A vajdasági magyarok szerepe és motívumai szerb-magyar határmenti kapcsolatépítésben AZ 1944-45-ÖS DÉLVIDÉKI MAGYAR TRAGÉDIA A MAGYAR-SZERB TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK TÜKRÉBEN MTA, Budapest 2011. november 25. Prof. Dr. Gábrity Molnár Irén (Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar Szabadka): A vajdasági

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

FHB PIACI KAMATOZÁSÚ KÖLCSÖNÖK HITELKIVÁLTÁSRA TERMÉKPARAMÉTEREK

FHB PIACI KAMATOZÁSÚ KÖLCSÖNÖK HITELKIVÁLTÁSRA TERMÉKPARAMÉTEREK FHB PIACI KAMATOZÁSÚ KÖLCSÖNÖK HITELKIVÁLTÁSRA Amennyiben, a már fennálló deviza, vagy forint alapú, lakáscélú jelzáloghitelét, vagy egyéb jelzáloggal fedezett és nem fedezett hitelét kívánja kiváltani,

Részletesebben

Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján

Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján 1145 Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján (SEEA as a Framework for Assessing Policy Responses to Climate Change.) Fifth Meeting of the UN Committee of Experts

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KHT. 2004. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KHT. 2004. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE 1. számú melléklet NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KHT. 2004. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Tartalma: 1. Számviteli beszámoló 2. Kimutatás költségvetési támogatás felhasználásáról 3. Kimutatás

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

2010. júniusi hírek. Felfüggesztettek két KEOP-pályázatot

2010. júniusi hírek. Felfüggesztettek két KEOP-pályázatot 2010. júniusi hírek Felfüggesztettek két KEOP-pályázatot Félidő az EU-s pénzeknél - Több pénzt a magyar gazelláknak EU-pénz: utolsó lehetőség Fellegi: Növelni kell a kkv-k részesedését Még idén elkészül

Részletesebben

A Kormány válságkezelő programja

A Kormány válságkezelő programja WORKING DRAFT Last Modified 4/3/2009 5:35:58 PM Central Europe Standard Time Printed 2009.04.03. 14:09:40 Central Europe Standard Time A Kormány válságkezelő programja Document type Date 2009. április

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Az alkonygazdaság szerepe Magyarország gazdasági növekedésében

Az alkonygazdaság szerepe Magyarország gazdasági növekedésében ADAPT2DC Budapest, 2014. szeptember 30. Az alkonygazdaság szerepe Magyarország gazdasági növekedésében Dr. Petrás Ferenc tervező- elemző Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Mi is az az alkonygazdaság? Az

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor 1 1. Az

Részletesebben

A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel és a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerrel számítja.

A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel és a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerrel számítja. A Bank of China Hungária Zrt. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. kormány rendelet alapján az alábbi tájékoztatást teszi közzé 2010. december 31.-i mérlege

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Békéscsaba A dinamizálódó határmenti város

Békéscsaba A dinamizálódó határmenti város befek tetői útmutató Békéscsaba A dinamizálódó határmenti város B e f e k t e t é s G a z d a s á g F e j l e s z t é s I n n o v á c i ó Békéscsaba Közlekedési csomópont, jó elérhetőség Határmenti város

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK A HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÖTLETADÓ MEGOLDÁSAINAK ÉS JÓ GYAKORLATAINAK GYŰJTÉSE SORÁN FELTÁRT PÉLDÁK ALAPJÁN 1.1. Helyi termék

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

J A V A S L A T. az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. 2016. évi üzleti tervének e l f o g a d á s á r a

J A V A S L A T. az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. 2016. évi üzleti tervének e l f o g a d á s á r a J A V A S L A T az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. 2016. évi üzleti tervének e l f o g a d á s á r a Előterjesztő: Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője Ózd, 2016. február 25. Tisztelt

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) szerinti passzív

Részletesebben

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról Tájékoztató a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük

A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük SZÜGYI GYÖRGY A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők, együttműködésük és a szerb-magyar határon átnyúló gazdaságfejlesztési projekt egy lehetséges humánfejlesztési modellje Az Európai Unió

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. Imre Gabriella. Tézisek. című doktori értekezés tervezetéhez

Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. Imre Gabriella. Tézisek. című doktori értekezés tervezetéhez Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Imre Gabriella Tézisek A kárpátaljai magyar tőkebefektetések sajátosságainak vizsgálata a magyar-ukrán határtérség társadalmi-gazdasági

Részletesebben

VÁM ÉS E-MENEDZSMENT

VÁM ÉS E-MENEDZSMENT Pónusz Mónika *, Katona Brigitta ** VÁM ÉS E-MENEDZSMENT A tanulmány célja bemutatni a vám gyakorlati vonatkozásait, a 2008. november 14-én 27 tagállamra bõvült Európai Vámunió jelentõségét a világkereskedelemben,

Részletesebben

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó Tartalom: oldal: I. A regionális fejlesztést célzó Európai Uniós támogatásokról...1 II. 2004-2006-os programok...2 III. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Magyarországon 2004-2006...14 IV. A 2007 és 2013

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben