Az alkonygazdaság szerepe Magyarország gazdasági növekedésében

Átírás

1 ADAPT2DC Budapest, szeptember 30. Az alkonygazdaság szerepe Magyarország gazdasági növekedésében Dr. Petrás Ferenc tervező- elemző Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2 Mi is az az alkonygazdaság? Az alkonygazdaság ("Silver economy") a demográfiai szerkezet átalakulásában rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségek kiaknázására törekszik. Ide tartozik az idősebb korosztály - a 65 éven felüliek - vásárlóerejének mobilizálására, az életvitellel, a különböző szolgáltatásokkal szembeni növekvő igényük kiszolgálására fókuszáló szolgáltatások és termékek fejlesztése. Tekintettel az átlagos életkor növekedésére és az idősebb generációk aktivitására, minőségi elvárásának megjelenésére, az alkonygazdaság fejlesztése a gazdasági fejlesztés fontos ágense.

3 Baby boom generáció A most már nyugdíjas, vagy nemsokára nyugdíjba menő korosztály az úgy nevezett baby boom generáció tagja. Ez a generáció már a második világháború után született és együtt nevelkedtek a jóléti állammal. Ez a korosztály megszokott bizonyos szolgáltatási színvonalat, átlagosan magasabb a képzettsége, mint a korábbi korosztályoknak és ezek következtében általában jobb egészségi állapotban vannak, mint a korábbi korosztályok nyugdíjas éveik kezdetén. Emellett általában ezek a korosztályok rendelkeznek a megtakarítások nagy százalékával, és a legkisebb adósságállománnyal. Ezek a megállapítások még hazánkra is vonatkoztathatóak, még ha itt az is a jellemző, hogy a felhalmozott vagyon a nem likvid ingatlanokban is található meg, az ingatlanok nagy részének tulajdonosai e korosztályból kerülnek ki, ráadásul adósságállományuk nekik a legkisebb. A fenti összefüggéseket már az Európai Bizottság 2005-ös zöld könyve is, a Confronting demographic change: a new solidarity between generations című is megfogalmazta.

4 Baby boom generáció Ha piaci lehetőségként kezeljük a társadalmi szerkezetváltást, két következtetésre juthatunk: Egyrészt jobb egészségi állapotuk miatt a mai 60-as korosztály a munkaerőpiacon ismét megjelenhet; másrészt e korosztály anyagi lehetőségei és igényei alapján a piacon egy fontos fogyasztói réteget alkotnak, amelyek igényei még kevésbé föltártak és kiszolgáltak. Ez a nyugdíjas korosztály, az eddigi sztereotípiákkal ellentétben gazdagabb és mobilabb, mint a korábbiak, elvárt életszínvonaluk fenntartására pedig hajlandóak költeni. Ez összekapcsolódik a szociális ellátásból fokozatosan visszahúzódó állam által hagyott szolgáltatási hiánnyal, amelyre ennek a rétegnek igénye és forrásai is vannak. Egy erős, a nyugdíjasokra koncentráló alkonygazdaság bevételt és munkahelyeket képes teremteni.

5 Néhány adat Az ENSZ becslése szerint Magyarországon 2030-ra a 65 év feletti lakosság aránya eléri a 20%-ot Magyarországon 2000-ben a 65 év felettiek aránya a év közötti népesség százalékában kifejezve 24% volt, 2050-re az időskorúak aránya várhatóan eléri az 50%-ot. A nyugdíjba vonulás után még átlagosan 15 évig élünk. Az időskorúak társadalmon belüli egyre nagyobb aránya szinte valamennyi európai országban megfigyelhető tendencia, mely a tartós gondozás, gondoskodás (LTC- long term care) iránt közép és hosszú távon is növekvő igényeket támaszt.

6 A 65 évnél idősebb korú népesség megoszlása Magyarországon a teljes lakosság %-ban ,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,

7 Az öregedő társadalom, mint lehetőség Öregedő társadalom Világméretű probléma, kihívás, mely egyben óriási, egyre csak növekvő, kalkulálható, ugyanakkor még nem lefedett piac Meg kell keresnünk azokat a rés területeket, melyek esetén ezen a piacon versenyelőnyt tudunk szerezni Be kell építenünk a stratégiáinkba (ágazati, megyei, S3), programjainkba, és forrásokat kell rendelni a fejlesztéséhez Meg kell vizsgálni a szabályozói környezetet

8 Az alkonygazdaság az OFTK és a PM szintjén Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A Turizmus kapcsán azonosítja fejlesztéspolitikai feladatként az alkonyés szabadidő-gazdaság fejlesztését. Partnerségi Megállapodás A demográfiai változásokra való felkészülés elsősorban a családbarát, a gyermekvállalást és a népességnövekedést elősegítő, másodsorban az elöregedő népesség igényeire figyelemmel lévő megfontolásokat igényel a tervezésben és a végrehajtásban. A kistelepüléseken az elöregedő lakosság fokozott egészségi sérülékenysége igényel térségspecifikus beavatkozásokat.

9 Az alkonygazdaság a megyei stratégiákban Minden megyei stratégia foglalkozik az öregedő társadalommal. Az alkonyatipart konkrétan megjelenítő megyék: - Borsod-Abaúj-Zemplén - Csongrád - Pest - Vas - Veszprém - Zala

10 Az alkonygazdaság a Vas megyei stratégiában Vas megye: Alkonygazdaság program A nyugat-európai idősödés révén széles bázisú generációk keresik azt a helyszínt, ahol nyugodt, biztonságos és versenyképes árú körülmények között tudnak az egészségi állapotuknak megfelelő minőségi ellátást kapni. A magas színvonalú vidéki, vagy kisvárosi lakókörnyezet, illetve a meglévő terápiás, gyógyító kultúrára (gyógyfürdők, speciális ellátások, fogászati kezelések), szakmai ismeretekre alapozva tudnak kialakulni az időskori szolgáltatóbázisok. A tervezett fejlesztések, vagy állandóan, vagy rövidebb tartózkodási időre tudnak vendégeket csábítani a megyébe, kihasználva a fejlettebb nyugati országokhoz való közelséget. Ezen beruházások hozzájárulnak a megyében található értékes, de kihasználatlanul álló ingatlanállomány hasznosításához. A program megvalósítása érdekében egy tudatosan szervezett, koordinált befektetői, partner-kapcsolatépítői tevékenységre van szükség. Szükséges vállalkozói bevonással a létesítendő szolgáltatási bázisok fejlesztése. A program célja továbbá minőségi turisztikai vevőkör felkeresésének tevékenysége, előkészítve olyan beruházásokat, melyek hozzá tudnak járulni a megye turisztikai attraktivitásának növekedéséhez.

11 Ágazati besorolás Horizontális, több ágazatban, alágazatban, ill. technológiában is jelen van Elektronika speciális termékek (irányítástechnika, mozgsérzékelés) Élelmiszeripar bio élelmiszerek Egészségipar egészség megőrzés, helyreállítás; ill. az egészségtudatos életmódot kiszolgáló termékek, szolgáltatások Orvosi műszergyártás Fenntartható turizmus kulturális, rekreációs, és az aktív időskornak megfelelően egyre nagyobb igény a szabadidős tevékenységre Gyógyszeripar IKT távfelügyelet, szoftverfejlesztés Szinte az összes érintett ágazatban versenyképes Magyarország Ugyanakkor ezen ágazatokban kihasználatlan, ill. növekvő potenciállal rendelkezünk as növekvő gazdaságfejlesztési források, kötelező fókuszálás, ami lehet ágazati fókusz, figyelemmel az intelligens szakosodási stratégiára. Újraiparosítás során az alkonygazdaságnak fontos szerepe lehet Magyarország gazdasági növekedésében!

12 Az alkonygazdaság a GINOP-ban A GINOP 1- prioritásban (KKV) alkonygazdaság KKV kedvezményezett projektek A GINOP 2- prioritásban (KFI), főleg az innovációs projektek érinthetik A GINOP 3- prioritásban (IKT), főleg egyedi szoftverek, IKT eszközök révén (lengyel telegyógyászati példa) A GINOP 5- prioritásban (ESZA) számtalan lehetőség a területen A GINOP 6. Turizmus prioritás a Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program keretében Egy másik tervezett akció keretében a termék alapú kommunikáció támogatásával a szenior korosztály eltérő élethelyzetéből és igényeiből következően új, növekvő piacon kibontakozó igények kielégítésére összpontosítunk. Az időskorúak igényei szerint kialakított turisztikai kínálat piacra vitele a 65 év feletti korosztály turizmusban való aktívabb részvételét célozza. Új keresleti szegmens a gyógy és az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus, amelynek a kínálatát sajátos eszközök alkalmazásával lehet piacra vinni. Fontos felmérni a magyar piaci alapon értékesíthető egészségügyi szolgáltatások fő piacait, interaktív információs adatbázist, online foglalási rendszert és telefonos ügyfélszolgálatot kell kialakítani a beteg-orvos találkozás előkészítésére. Létre kell hozni a nemzeti turisztikai adatbázis részeként hozzáférhető, a fogyatékos emberek sajátos igényeinek megfelelő, korszerű informatikai eszközökön alapuló elektronikus adatbázist az akadálymentes turisztikai desztinációk bemutatására.

13 Szemelvények a ROP IH által készíttetett kutatásból Szemelvények egy 2012-es, a ROP IH által készíttetett kutatásból OECD előrejelzés szerint a tartós gondoskodásra fordítandó összegek 2050-re minimum megduplázódnak (ma átlag a GDP 1,5%-át teszik ki). Az időskorúak ellátásában a legtöbb ország tekintetében még mindig a család játssza az elsődleges szerepet. Jellemzően nők végzik ezt a feladatot, ugyanakkor a társadalmi-demográfiai folyamatok (válások száma nő, szingli életforma terjed, nők nagyobb arányban szerepelnek a munkaerőpiacon) matt ebben változás várható. Az otthoni, vagy lakóhely közeli gondoskodást fejlesztik az államok jellemzően a bentlakásos intézményi formákkal szemben. Az időskorúak számára nyújtott szolgáltatások fragmentáltak (Colombo, 2010), nem épülnek kellően egymásra, és az egészségügy, valamint a szociális ágazat által nyújtott szolgáltatások nem kapcsolódnak egymáshoz (Cseresznyés, 2010).

14 Idősellátás Magyarországon Idősellátás Magyarországon Informális családi gondozás Formális, azaz szervezeti kereteken belüli gondozás: Egészségügyi ágazat Otthonápolási szolgálatok (szakápolás) Fekvőbeteg intézmények (kórházak) Szociális ágazat Alapszolgáltatások (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja) Szakosított ellátások (idősek gondozóháza, idősotthonok - Szociális tv. definiálja) Üzleti szektor (ezt végezheti pl. gazdasági társaság, egyház, önkormányzat) Nyugdíjas házak (speciális bérlakás, nem tartozik a szociális tv. hatálya alá)

15 A tanulmány főbb megállapításai Az időskorúak és hozzátartozóik részéről jelentős és növekvő kereslet mutatkozik a tartós bentlakásos idősellátás iránt. A tartós bentlakásos intézményt elsősorban piaci alapon (magánfinanszírozással) érdemes létrehozni. Az intézmény sikere szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő földrajzi elhelyezés, valamint a megfelelő műszaki-építészeti infrastruktúrán nyújtott szolgáltatások. Az intézmény üzemeltetéséhez ápolásszakmai, szociális és menedzsmentkompetenciák ötvözése és megfelelő irányítási rendszerek bevezetése szükséges.

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Petrás Ferenc tervező- elemző Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal