Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére"

Átírás

1

2 Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére Debrecen zajcsökkentési intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Megbízó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítették: Geodézia és Térképészeti Zrt. Konzorcium vezető Vezérigazgató: Bíró Gyula Projektvezető: Dr. Molnár Attila Vibrocomp Kft. Konzorciumi tag közúti, ipari repülési zajtérképezés Ügyvezető: Bite Pálné dr. zaj- és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: Cégvezető: Bite Pál zaj és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Konzorciumi tag vasúti zajtérképezés Ügyvezető igazgató: Tombor Sándor Tudományos munkatárs: Jakab Attila április 8. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉG A ZAJCSÖKKENTÉS ELVI LEHETŐSÉGEI DEBRECEN VÁROSBAN Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Területrendezés, terület felhasználás A KÖZÚTI ZAJ CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK Debrecen zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása Zajvédelmet eredményező közúti közlekedésfejlesztési javaslatok Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok Az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések Hálózatfejlesztés A forgalomsűrűség csökkentése A tömegközlekedés fejlesztése A tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása Közlekedés szervezés és parkolás A kopóréteg cseréje Zajárnyékoló fal építése Érintettség meghatározása A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó javaslatok intézkedési terv 2. fázis A nehézjárművek közlekedésének korlátozása Sebességcsökkentés / forgalomcsillapítás Területhasználat tervezés Belváros Zöld belváros koncepció Passzív védelem A VASÚTI ZAJ CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK Debrecen zajterhelését befolyásoló vasúti helyzet bemutatása Javaslatok a vasúti zaj csökkentésére Érintettség meghatározása IPPC ÜZEMEK ZAJCSÖKKENTÉSE CSENDES TERÜLETEK KIJELÖLÉSE Védelem alatt álló területek Debrecenen Csendes övezetek

4 8. KÖLTSÉG, HASZON JAVASLAT A KÖZÖNSÉGTÁJÉKOZTATÁSRA Intézkedési terv publikálása Sajtókampány / Internet Nyilvános együttműködés Tájékoztatási javaslat Debrecen részére ÖSSZEFOGLALÁS Összesítő táblázat a javaslatok, költségek megadásával

5 1. Bevezetés, előzmények A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen stratégiai zajtérképének elkészítése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárását a Debrecen zajtérkép 2012 Konzorcium nyerte meg, amelynek tagjai a Geodézia és Térképészeti Zrt, a Vibrocomp Kft., illetőleg a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. A konzorcium év első felében elkészítette a város stratégiai zajtérképeit. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7057/2/2012. számú tájékoztatásában Debrecen város stratégiai zajtérképe vonatkozásában megállapította, hogy a stratégiai zajtérkép megfelel a 280/2004. (X.20.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti követelményeknek és a 25/2004. (XII. 20) KvVM r. előírásainak, így Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének elfogadására javasolta november 29-én Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 244/2012 (XI.29.) Kgy határozatával jóváhagyta a Debrecen város közigazgatási területére vonatkozó, a 280/2004. (X.20.) Kormány rendelet előírásainak figyelembevételével elkészített stratégiai zajtérképet. Az elkészített zajtérkép alapján megállapítást nyert, hogy a városban a közúti és vasúti közlekedés ill. néhány IPPC üzem okoz beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést, így a zajcsökkentési intézkedési tervet is elsősorban a közúti és vasúti közlekedési forrás által kibocsátott zaj csökkentésére készítettük. Az IPPC üzemektől eredő zaj csökkentésének kérdése a közlekedéstől eltérő kezelést igényel, ezért ezzel a témával külön fejezetben foglalkozunk. Az elkészített stratégiai zajtérképek alapján megállapítottuk, hogy a repülőtér légi forgalmából eredően, részben a beépítési távolságoknak, részben a forgalom nagyságnak köszönhetően, nem alakulnak ki magas zajterheléssel érintett, illetőleg konfliktusos területek. Így a repülési zaj csökkentése nem tárgya az intézkedési tervnek. Az intézkedési tervben nemcsak a város számára javasolt intézkedéseket mutatjuk be, hanem az országos tervekben, a város zajterhelésére hatással lévő további fejlesztésekkel, valamint az egyéb üzemeltetők (pl. MÁV, zajos üzem) által elvégzendő zajcsökkentéssel is foglalkozunk. Az intézkedési tervben megadjuk, mely magában foglalja az egyes intézkedések közül melyek a nem Debrecen város felelősségű, de Debrecen érdekű feladatok, ill. melyek Debrecen város felelősségű, Debrecen érdekű feladatok. 2. Jogszabályi kötelezettség Az intézkedési tervek kifejezés a környezeti zajjal kapcsolatos problémák és hatások kezelésére kidolgozott terveket jelenti, magában foglalja a zaj szükség szerinti csökkentését. A zajvédelmi tervekben szereplő intézkedések végrehajtása az 5

6 illetékes hatóságok megítélésére van bízva. Az intézkedések alapja a stratégiai küszöbérték túllépés mértéke ill. az érintett lakosok száma. Az intézkedési terv tartalmi követelményeit a 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet 5. sz. Melléklete tartalmazza. Az intézkedési terv csak akkor lehet eredményes, ha az a közlekedésfejlesztési tervvel, környezetvédelmi, városrendezési, településszerkezeti tervvel összhangban van, és annak intézkedéseit, lehetőségeit, célkitűzéseit figyelembe veszi. Ez azt is jelenti, hogy a zajcsökkentési tervet csak Debrecen fejlesztési tervei ismeretében lehet elkészíteni, ill. a városi egyéb tervek készítésénél figyelembe kell venni a zajvédelem célkitűzéseit. Debrecen város zajvédelmi intézkedési tervének kidolgozásánál az alábbi dokumentumokat vettük figyelembe: - Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2003. (V.23) Kr. Rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről - Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Debrecen Megyei Jogú Város Fejlesztési Programja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve, tanulmányterv. COWI Magyarország Kft. - Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, készítette: Euro-Régió Ház Kht., Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése, Részletes Megvalósíthatósági tanulmány. Készítette: Közlekedés Kft. - PwC - Városkutatás Kft. által jegyzett konzorcium, március. - Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése, Részletes Megvalósíthatósági tanulmány Stratégiai Környezeti Vizsgálata. Készítette: Vibrocomp Kft., Intermodális személyszállítási központ létrehozása Debrecenben, Részletes Megvalósíthatósági tanulmány. Készítette: Közlekedés Kft. - PriceWaterHouseCoopers Kft. - Városkutatás Kft. alkotta konzorcium, július. - Intermodális személyszállítási központ létrehozása Debrecenben, Részletes Megvalósíthatósági tanulmány - Stratégiai Környezeti Vizsgálata. Készítette: Vibrocomp Kft., Az intézkedési terv két fázisból áll, első fázisban elkészítettük Debrecen stratégiai zajtérképeit, valamint az érintett lakosok számát 5 év múlva, amikor a korábban 6

7 felsorolt intézkedések már megvalósultak. A második fázisban további zajcsökkentési lehetőségeket és azok hatásait mutatjuk be. A Debrecenben alkalmazandó zajcsökkentési lehetőségeket, módszereket, és eszközöket a következő fejezetben mutatjuk be. 3. A zajcsökkentés elvi lehetőségei Debrecen városban A hatásos zajterhelés csökkentés több lehetőség együttes kihasználásával biztosítható. Debrecenben az alábbi területeken lehet zajcsökkenést eredményező intézkedéseket végrehajtani: - az út-úthálózat fejlesztés, - forgalomtechnikai átalakítás, - a területrendezés, területfelhasználás, - az úttechnikai beavatkozás, - az utólag elhelyezhető zajvédelmi létesítmények - szabályozási vagy gazdasági intézkedések vagy ösztönzők. - csendesebb zajforrások kiválasztása, üzemeltetése, Magas prioritást kell biztosítani azoknak a megelőzést célzó intézkedéseknek, melyek a zajterhelést a zajforrásnál elvégzett beavatkozással csökkentik. Eredményes és gazdaságos zajcsökkentés mindenkor a zajcsökkentési módszerek ismeretének birtokában, a közút és kapcsolódó létesítmények tervezésének fázisában valósítható meg. A meglévő, tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos zajcsökkentésére csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, de ezek szakszerű alkalmazásával eredményes zajcsökkentések valósíthatók meg a megfelelő akusztikai komfort biztosítása érdekében. A kerékpárutak fejlesztésének lehetőségei a vizsgált területen a meglévő hálózat alapján történik az egyes utak és útszakaszok vonatkozásában. Ez tartalmazza: - a létező kerékpárutak fejlesztését - új kerékpárutak építését. Debrecenen a kerékpáros közlekedésnek nagy hagyományai vannak. A kerékpárosés a gyalogos közlekedés fejlesztésével önmagában nem csökken olyan mértékben a személygépkocsi közlekedés, hogy az zajcsökkentést eredményezne. Az intézkedési terv elkészítése során az alábbi zajcsökkentési lehetőségek közül választottunk: 3.1. Közúti közlekedés Út-, úthálózat fejlesztés A forgalomsűrűség csökkentése - forgalom csökkentés, forgalom átterhelés (a települések központjában az ellátó hálózat decentralizálása útján), - környezetbarát közlekedési módok támogatása, a tömegközlekedés kiterjesztése, P+R lehetőségek megteremtése 7

8 A nehézjárművek részarányának csökkentése - forgalom átterelés a forgalom lebonyolítására alkalmas utakra, - útvonal kijelölés nehézjármű forgalomra, - nehézjárművek időszakos kitiltása ill. korlátozása Sebességkorlátozás / forgalomcsillapítás - - sebességtúllépések csökkentése, km/h zónák kijelölése, - - forgalomcsillapított (pl. üzleti) zónák kijelölése, - - az út vonalvezetésének áttervezése (pl. sávelhúzás) A járműpark felújítása - kisebb zajkibocsátású nehéz áruszállító járművek beszerzése, - kisebb zajkibocsátású autóbuszok, pl. dízel EURO6 és soros hibrid típusú autóbuszok beszerzése Az útburkolat cseréje - alacsonyzajú kopóréteg használata - a városi élet és a közlekedés céljaira használt területek integrálása Zajárnyékolás - zajárnyékoló falak, töltések építése, - az épületek felhasználása zajárnyékolásra, - az épületek közötti szabad tér utólagos lezárása. - Meg kell jegyezni, hogy Debrecenen zajárnyékoló falat a városi szűk beépítés, nagyszámú betorkoló utcák miatt csak néhány magas zajkibocsátású út mellett lehet elhelyezni. Épületeken alkalmazható utólagos zajvédelmi célú beavatkozások (passzív védelem) - kerülőutas szellőzéssel ellátott magas hanggátlású nyílászárók beépítése, - átlátszó függönyfal elhelyezése az épületre 3.2. Vasúti közlekedés A vasúti zaj csökkentésére két módszer áll rendelkezésünkre: aktív zajcsökkentés, passzív zajcsökkentés. Az aktív zajcsökkentés alatt a zajforrás zajkeltését - zajkibocsátását - csökkentjük, míg a passzív zajcsökkentés során a forrás által kibocsátott zaj terjedési útjába helyezett akadályok által (zajárnyékoló fal, fokozott hanggátlású nyílászárók beépítése stb.) csökkenthető a megfigyelési ponton zajszint. Az aktív zajcsökkentés (műszaki gépészeti - zajcsökkentés a jármű konstrukciójának megváltoztatása, pályaépítési technológia módosítása, stb.) elsősorban a pálya felújítás, új pálya építése esetén alkalmazható. Jelen esetben a passzív zajcsökkentés alkalmazására kerülhet sor. 8

9 A jelenleg kidolgozás alatt álló vasúti, elővárosi közlekedés fejlesztés is jelentős zajcsökkentést eredményezhet Területrendezés, terület felhasználás A területrendezés, területfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző felhasználású területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesítményektől érkező zaj. Az úthálózat - védendő területek megfelelő egymáshoz rendelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni építési területek megfelelő egymáshoz rendelése, úgy hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul, ipari területeknek a helyközi közlekedési útvonalakhoz, szolgáltató létesítményeknek a helyközi közlekedési, főközlekedési utakhoz viszonyított kedvező elhelyezése, közlekedési rendszerhez igazított településtervezés (repülőtér védőzónákhoz építési korlátozás, főforgalmi utaktól védőtávolság betartása stb.), a főforgalmi utak mellé több intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény és kevesebb lakóház építése, a főforgalmi utak mentén az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület telepítése. 4. A közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 4.1. Debrecen zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása Debrecen Hajdú-Bihar megye székhelyeként, népességét tekintve hazánk második, az Alföldnek pedig legnagyobb városa. Az IVS-ben is rögzített debreceni településegyüttes magját a nagyváros belterülete képezi, mely körülöleli jórészt Debrecen közigazgatási határain belül elterülő, ún. kertvárosi-szuburbanizációs övezet, ezek a külterületi településmagok, illetve településrészek (Józsa, Nagymacs, Kismacs, Ondód, Szepes, Bánk, Nagycsere, Haláp stb.) jogi önállóság nélküliek, és kvázi agglomerációs gyűrűt alkotva a külterületen lezajlódó szuburbanizációs folyamatok színterei. A szuburbanizációs övezetet követi a belső agglomerációs zóna Nagyhegyes, Ebes, Hajdúszovát, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Újléta, Nyírmártonfalva, Hajdúsámson és Bocskaikert, majd a külső bolygóvárosi településgyűrű települései: Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Téglás, Nyíracsád, Nyírábrány és Nyíradony, valamint Vámospércs. A városban nagyon hangsúlyos a közúti közösségi közlekedési eszközök részaránya. A helyi autóbusz és trolibusz hálózat számtalan helyen biztosít különböző szintű átszállási lehetőséget, a legerősebb átszállási pont a Nagyállomás. Az elővárosi (helyközi) és távolsági autóbusz hálózat csak részben érinti a 9

10 Nagyállomást a 4-es úton lévő megállóhelyei révén, az autóbusz-állomás ma azonban a Külső Vásártéren nem jelent megfelelő intermodális lehetőségeket sem a városon belüli minden irány, sem a vasút közvetlen elérésére. Az 1-es villamos (és a leendő 2-es villamos vonal) az észak-déli közlekedési tengelyeken jelent nagy kapacitású közlekedést. Nemzeti és országos közúti kapcsolatok Debrecen nem fekszik a legjelentősebb európai áruszállítási irányok, az úgynevezett TEN (Trans-European Transport Networks) avagy páneurópai közlekedési folyosók mentén. Az V. számú folyosó, amely az észak-adriai kikötők és Kelet-Európa között vezet, és magában foglalja az M3 autópályát, a várostól mindössze 35 km-nyire halad. A folyosó fő ágának nyomvonala közúton a Velence Ljubljana Budapest Záhony Lvov útvonal. (Magyarország területén a TEN hálózat elsősorban a keletnyugat irányú forgalom levezetését szolgálja, az észak-déli irányok, melyek jelentősége az Európai Unió bővülésével és a balkán országainak várható fejlődésével tovább erősödik, nincsenek lefedve.) Ugyanakkor a TINA hálózat (Transport Infrasturcture Needs Assessment) amely a fő irányokat lefedő TEN hálózat kiegészítése érinti Debrecent. A hálózat része a 35-ös országos főút (M3 autópálya Polgár felől), és a 47-es számú főút (Berettyóújfalu 42. sz. főút Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. Az érintett útvonalak rekonstrukciója ISPA források felhasználásával a 35. sz. főút tekintetében teljesen, a 47. sz. főút esetében a Berettyóújfaluig megtörtént (11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítés). A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. Debrecent az M3-as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autó-pályát év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhető. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetővé teszi a város nyugatról történő elkerülését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. főút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú főközlekedési út (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az északkelet dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős januárjában átadásra került a 4. sz. főút Debreceni elkerülő szakasza (354. főút folytatása Bocskaikert felé), amely 11,9 km hosszú, 2x1 sávos út. Az út segítségével a Szolnok, Hajdúszoboszló felől érkező és Nyíregyháza felé tartó tehergépjármű forgalom el tudja kerülni a Debrecen város központját. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. 10

11 A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken. A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül Románia és Ukrajna felé. A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával. Regionális és városkörnyéki közúti kapcsolatok A városkörnyék közúti kapcsolatait elsősorban a fent leírt főúthálózat jelenti, a Debrecenen áthaladó, illetve onnan kiinduló országos főutak (4., 33., 35., 47., 48., 471. sz. utak) jelentős forgalmat bonyolítanak le a megyeszékhely és a környezetében lévő települések között is. A fentiek mellett a Debrecen körüli települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendű úthálózatnak is (négy négyszámjegyű és egy ötszámjegyű, valamint két önkormányzati útnak). Az öt kisebb jelentőségű útból négy valamelyik főútba csatlakozik még a városhatáron való belépés előtt, így az ezekről a területekről kiinduló forgalom is a főúthálózatot terheli Debrecenen belül. A sz. út (Tiszacsege Debrecen ök. út) a 33. sz. országos főúton keresztül elsősorban Balmazújváros és környéke, valamint Nagymacs kapcsolatát biztosítja Debrecennel. A sz. út (Debrecen Bihartorda ök. út) a 4. sz. főút dél-nyugati szakaszához csatlakozik, Hajdúszovát és Földes irányába teremt kapcsolatot, valamint ez az út bonyolítja a Szepesről induló bekötőút forgalmát. A sz. út (Debrecen Biharkeresztes ök. út) a Hosszúpályi, Monostorpályi és Pocsaj települések irányából érkező forgalmat vezeti a városba, a 47. sz. főúton keresztül. A sz. út (Debrecen Létavértes ök. út) Fancsika, Bánk és Létavértes kapcsolatát teremti meg. Az út a belvárosig fut, a Nagykörút keleti ágához kapcsolódik, a Diószegi úton és a Vágóhíd utcán keresztül. A sz. út (Martinkai bekötő út) nagy részben a városon kívüli kapcsolatot teremt a 48. sz. és a 471. sz. utak között, valamint ebbe csatlakozik a Martinkáról induló bekötőút. A fentieken túl egy-egy önkormányzati út vezet Ondód és Pallag településekre. Városi közúti hálózat A város belterületi közúthálózatának hossza 555 km, melynek közel 95 %-a a város tulajdonában van, míg a mintegy 30 km hosszú, a Debrecenen át-vezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar kezeli. A belterületi közúthálózat kb. 80%-a burkolt. A belváros (Nagykörúton belül) utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosias 11

12 lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos, de folyamatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, közel 94%. A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos Nagykörút köti össze: déli és keleti szakasza (Erzsébet utca Wesselényi utca Hajnal utca Rakovszky utca) a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút, északi szakasza (Füredi utca Hadházi utca Nyíl utca) a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához; nyugati szakasza (Böszörményi út Pesti utca Nyugati utca Erzsébet utca) a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút dél-nyugati (szolnoki) ágával; Helyzetéből adódóan nagyon fontos és igen sokrétű hálózati funkciót tölt be. Szerepe - a tranzitforgalom átvezetése, - a városba érkező forgalom elosztása, - a külső városrészek közötti forgalom lebonyolítása. A Nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat. A Budai Nagy Antal utca Hét vezér utca Diószegi út a keleti város-rész 3 sugárirányú (Sámsoni út, Faraktár utca, Monostorpályi út) útját köti össze, valamint északon a Bolyai utca Nagyerdei körút Hadházi út a két északi országos főút (4. sz. és 35. sz.) között ad átjárási lehetőséget. Ezeken kívül csak nem összefüggő, sokszor kis kapacitású útvonalak állnak a közlekedők részére a Nagykörúton kívül. A főúthálózat sugárirányú elemeit elsősorban a már említett országos fő és mellékutak 2x2 sávos belterületi szakaszai adják. A Debrecenen átvezető 4. számú főút, ami délnyugat felől a Szoboszlói úton vezet a Nagykörútig, majd annak déli és keleti ágán továbbhaladva a városból észak felé kivezető Kassai út. Szerepe elsősorban az országos és városkörnyéki tranzit és célforgalom levezetése. 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35-ös autópálya átadásával szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé. 35. számú főút folytatása a Böszörményi út, ami az M35 autópálya átadása után elsősorban a környéki nagy települések illetve agglomeráció 12

13 (Hajdúböszörmény, Józsa) lakosainak Debrecenbe jutását biztosítja, valamint az észak-nyugati városrész főútja. 47. számú főút városi szakasza a Mikepércsi út, melynek forgalmi szerepe a déli tranzitirány forgalmának levezetése, a város déli területei városi kapcsolatának biztosítása, a repülőtér belvárosi közúti kapcsolatának megteremtése, a déli városkörnyék (Mikepércs, Sáránd, Derecske, Tépe) forgalmának levezetése 48. számú főút belső szakasza a Vámospércsi út Faraktár utca. Forgalmi szerepe: a nyírábrányi határforgalom átvezetése, a keleti város-rész belvárosba tartó forgalmának levezetése, a keleti agglomeráció (Nagycsere, Haláp, Vámospércs) bekapcsolása számú főút folytatása a Sámsoni út, ami a Dombos, Hajdúsámson, Nyíradony, valamint az észak-keleti városrész kapcsolatát biztosítja a Kassai úti becsatlakozásig. Az önkormányzati kezelésű főúthálózati elemek közül a Nagykörúton kívüliek jelentősége kisebb. A Simonyi út egyrészt Pallag, másrészt a Nagyerdei városrész közúti kapcsolatát adja, a Vágóhíd utca és Monostorpályi út a keleti, míg a Kishegyesi út a nyugati területek közúti forgalmát vezetik a Nagykör-útig. Ugyanakkor a városi utak a Nagykörúton belül jelentős forgalmat bonyolítanak le. A városközpont határán vezető Kiskörútnak csak a keleti és északi szakasza épült ki (nyugati és déli ágát a Nagykörút jelenti), ami a város dél-keleti és észak-nyugati területei között ad a Nagykörútnál rövidebb kapcsolatot a Mikepércsi út (és így a 47. sz. főút és közvetve a Monostorpályi út) valamint a Böszörményi út (és így a 33. és 35. sz. főutak) összekötésével. A városközpont észak-déli közlekedési tengelyét a Piac utca adja, melynek középső, Kossuth téri szakaszát a villamos által is használható gyalogoszónává alakították. A belvároson kelet-nyugati irányban a Széchenyi utca Kossuth utca, valamint a Miklós utca Szent Anna utca útvonalon lehet áthaladni, melyek közül az első kettő az intenzív gyalogosforgalmú központon halad át. Összefoglalva megállapítható, hogy - a Debrecenre vezető főutak erősen terheltek - a pólus és a régió kistérségi centrumai közötti közforgalmú autóbusz és vasúti kapcsolatok többnyire alacsony színvonalúak - a tranzitforgalom áthalad a városon Zajvédelmet eredményező közúti közlekedésfejlesztési javaslatok Az előző fejezetben említett hiányosságok ill. problémák kezelésére a város közlekedésfejlesztési koncepcióját alapul véve az alábbi intézkedéseket javasoljuk: 13

14 - az átmenő közúti forgalom nagyobb részének új hálózati elemeken való elkerülő elvezetése, - a helyi és az átmenő forgalom szétválasztása, - az átmenő forgalomnak a város belső és lakóterület egységeiből történő kivonása, - a tömegközlekedési feltárás javítása, - a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére szervezve, hatékony P+R hálózat kialakítása, - a lakózónákban a csillapított és a lágy forgalom eszközrendszerének megteremtése, - a város belső zónájában a gyalogosfelületek jelentős növelése, - a parkolási feszültségek város szintű de az eltérő város egységekhez alkalmazkodó megoldása, 4.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok Az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések Hálózatfejlesztés A város közúti terhelésének csökkentése érdekében elengedhetetlen az országos főutak várost elkerülő hiányzó szakaszainak kiépítése, a tranzit és a nehéz teherforgalmat a minél teljesebbé fejlesztendő elkerülő gyűrűn kell lebonyolítani. Az elkerülő utak mint országos közúthálózati elemek kiépítése kormányzati feladat. A város feladata kettős, egyrészt a nyomvonal-kijelölés illetve az ütemezés befolyásolása, másrészt a kapcsolódó úthálózat terveinek mielőbbi elkészítése, a városi beruházások előkészítésének megkezdése. A zajcsökkentés érdekében a fejlesztési tervek, országos tervek alapján az alábbi hálózatfejlesztések javasolhatók: Nemzeti Útkorszerűsítési Program - Az M35 autópálya (4. sz. főút Debrecen M4 Berettyóújfalu közötti szakasz) és a Repülőtéri bekötő út építése sz. főút Debrecen északnyugati elkerülés A Debrecent elkerülő út I. üteme 2006-ban készült el a 4., 33. és 35. számú főutak között.. A debreceni elkerülő II. ütemében a 35. és a 4. számú főút közötti szakasz épült, amelyet 2013 januárjában átadtak a forgalomnak. Az új nyomvonalon 11.9 km hosszan, 2x1 forgalmi sáv, 2 híd, valamint két szintbeli csomópont létesült. Az építéshez kapcsolódóan környezetvédelmi beruházást is elvégeztek. Csaknem 2 kilométer hosszon zajvédő fal épült sz. főút Hajdúszoboszló Kelet Debrecen (M35 autópálya) közötti szakasz rekonstrukciója és 2x2 sávra történő bővítése Nagy teherforgalmi utak burkolat megerősítés, fejlesztés sz. főút 11,5 t-s burkolat megerősítése/fejlesztése az M35 autópálya és Nyíl utca/árpád tér között 14

15 sz. főút korszerűsítésének megkezdése A nyugati kiskörút A nyugati Kiskörút első ütemében a Hatvan utca Arany János utca közötti szakaszon épült meg 2012-ben. A nyomvonal területei önkormányzati tulajdonban lévő útként kivett területen épült. Második ütemben az Arany János utca Erzsébet utca közötti szakasz kivitelezése van folyamatban. Átadása 2014-ben történik. A körút nyomvonala 30 méteres szabályozási szélességgel épül. A szelvényezés általában kétszer két forgalmi sáv + buszsáv, amelyet az út középvonalában kiemelt zöldsáv választ el. Debreceni Intermodális Személyszállítási Központ létrehozása Az intermodális központ alapvetően a MÁV állomás elővárosi forgalmára épül, annak forgalmát vezeti át a helyi és helyközi közlekedésre. Az intermodális központ jelentősége abban áll, hogy a különböző közlekedési módok és eszközök közötti kapcsolatokat az átszállási távolságok minimalizálásával és a közlekedési és közlekedésen túlmutató funkciók egészséges harmóniájával teremti meg, miközben költséghatékonyságával és optimális üzemeltetési struktúrájával a kiépített rendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja. Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjában nagy hangsúlyt kapott a közlekedés jellemzése. Ez alapján a következő állapítható meg. Debrecen regionális központ, növekvő térségi és interregionális szereppel. Ez növekvő mobilitási igényeket generál. Ezt a városlakók védelme érdekében a városközponttól távol kell kiszolgálni, a belső városi térség védelme érdekében pedig a környezetbarát közlekedést kell fejleszteni. A 2008-ban megalkotott Debrecen MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia Középtávú tematikus céljai között szerepel a városon belüli közlekedés feltételeinek javítása. Intermodális személyszállítási központ létrehozása Debrecenben c. Részletes Megvalósíthatósági tanulmány készült 2011-ben. A tanulmányban az alábbi fejlesztési javaslat született: A helyközi autóbusz pályaudvar a főépülettől keletre elhelyezkedő, a főépület telkével határos háromszögletű területen kerül kialakításra. A Volán végállomásra az autóbuszok mind az Erzsébet utca felől, mind a felüljáró tövében elhelyezett körgeometriájú csomópont felől be tudnak haladni, és ugyanott a végállomást el is tudják hagyni. A város nyugati részéről érkező járatok leszállóhelye a Petőfi téren a szélső sávban kap helyet, a keleti irányból érkező járatok behaladnak a végállomás területére és ott szállnak le az utasok. A DKV vonalai a helyközi végállomás melletti szervizúton végállomásoznak. Ez nyugati irányból az Erzsébet utcáról való befordulást követően, keleti 15

16 irányból a körgeometriájú csomópontból való beérkezést követően kap helyet. Mindkét helyen leszállás, felszállás funkció biztosított, emellett mindkét irányban behaladnak átmenő autóbusz és turistabusz járatok is, és ugyan itt kapnak megállóhelyet is. A 2-es villamos projekt kapcsán a jelenlegi hurokvégállomás fejvégállomásként kerül áttervezésre és megvalósításra. A fejlesztés eredményeként a le- és felszálló helyek közvetlen a Nagyállomás épülete előtt kerültek kijelölésre A forgalomsűrűség csökkentése A tömegközlekedés fejlesztése Tömegközlekedés előnyben részesítése okán lehetőséget a jelentősebb átépítés nélküli megvalósításra a következő helyszíneken látunk: A Hunyadi utcai csomópontban a villamos időveszteségének csökkentésére a GPS rendszeren alapuló bejelentkezés javasolt. Autóbuszsáv kialakítására van lehetőség: a Kossuth utca külső szakaszán, a belvárosba lépés előtt, A belváros megközelítésének javításához elengedhetetlen a külső területek tömegközlekedési lehetőségeinek javítása is a tömegközlekedési eljutási idők alapján elsősorban a Faraktár utcán, a Kassai úton és a Mikepércsi úton van szükség vonali előnyben részesítésre. Javasoljuk továbbá a 2-es villamos vonal mielőbbi építésének folytatását, hiszen a projekt megvalósításával a város északnyugati része és a belváros között egy jobb szolgáltatási színvonalú tömegközlekedési kapcsolat adódik A tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása A járműfelújítás lehetőségeit a tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás meglévő járműállománya** alapján vizsgáljuk. Itt a legfontosabb intézkedési lehetőség az autóbuszpark korszerűsítése. ** üzemeltető feladata Debrecen helyi autóbuszjáratait a DKV biztosítja. Az autóbusz járatok behálózzák egész Debrecent. Az autóbusz viszonylatok közül 11 szakaszhatáros, amelyek a Debrecen külterületén lévő lakott településrészeket (Bánk, Pallag, Ondód, Kismacs, Nagymacs, Alsó- és Felső Józsa, Haláp, Szepes) kötik össze a város törzsterületével. A DKV autóbuszai az EURO 5 normarend követelményeit kielégítő motorral üzemel, amelyből 100 db szóló, 40 db csuklós Volvo B9L típusú busz. A Debrecenben közlekedő trolik három típusból kerülnek ki. A járműpark egy része ZIU-9 típusú Szovjetunióban gyártott trolibusz (1985 óta huszonhatot helyeztek forgalomba belőlük, jelenleg 3 üzemel az utakon). A négy darab csuklós IK280 16

17 trolibuszt, 1991-ben állították forgalomba, 2005 áprilisától pedig folyamatosan 21 alacsonypadlós Ganz Solaris Trollino (ill. Ganz Skoda Trollino) típusú trolibusz beszerzésére került sor, amelyek a korszerűtlen szovjet járműveket váltották fel. Utóbbiak egy része dízel-aggregátorral is el van látva, új lehetőségeket teremtve a debreceni trolibusz-közlekedés számára Közlekedés szervezés és parkolás A városban három díjövezet lett kialakítva, a díjfizetés automatáknál, parkolóóráknál és díjbeszedőknél történt, mára a jegykiadó automatákra épülő fizetési rendszer maradt a jellemző. A közterületi parkolási lehetőségeken túl a belvárosban négy mélygarázs üzemel, melyeket a DKV üzemeltet. A Hal köziben és a Bethlen utcaiban egyenként , a Kölcsey Konferencia Központ alatt 300, míg az Igazságügyi Központ alatt további 60 nyilvánosan használható parkolóhely áll rendelkezésre. További parkolási lehetőséget biztosít a Fórum bevásárló központ 800 férőhelyes magas garázsával, a Debrecen Plaza 420 darab parkolójával, illetve a Miklós utcai parkolóház 501 férőhelyével. A mélygarázsokban a díjszabás kedvezőbb, mint az I. övezet felszíni fizető helyein. Az alacsonyabb tarifával a cél a kihasználás javítása a felszíni parkolási igények csökkentése mellett. Nagy parkolási igény jelentkezik a Nagykörút vonalán, a bevásárlóközpontoknál (pl. Tesco, Metro, Auchan), a Nagyerdei körúton a Klinika és az Egyetem közelében, ezen kívül időszakosan a Főnix Csarnoknál és a Köztemetőnél, valamint a nagyerdei Sportcentrum és a futball-stadion környékén. Ezzel összefüggésben kell beszélni az időszakosan igénybe vett nagy kapacitású parkolókról (pl. temető, Nagyerdei Stadion). Ezek a kapacitások hétköznapokon kihasználatlanul állnak, hasznosításuk megszervezésével a belvárosi parkolási problémák enyhítését szolgálhatnák. A parkolóhelyet kereső járművek feleslegesen terhelik, növelik a város zajterhelését. A parkolás és a tömegközlekedés park and ride rendszerű összekapcsolása a belvárosba jutás eszközválasztásának befolyásolására nem jelenik meg Debrecenben. A külső területeken pillanatnyilag a Főnix csarnok parkolója működik P+R-ként, azon kívül nincsenek pillanatnyilag P+R parkolóként funkcionáló, jó tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező, megfelelően nagy kapacitású parkolóterek. Ilyen parkolók létestésítésével és tömegközlekedési folyosók kialakításával lehetőséget lehet adni a városba érkezőknek arra, hogy a tömegközlekedési eszközöket igénybe tudják venni a személygépjármű helyett. A parkolásirányító rendszer első elemei a Nagykörút északi szakaszán segítik a kapacitáskihasználás növelését a mélygarázsokban, a felszíni parkolókkal szemben a zárt létesítményekre terelik az autósok figyelmét, ugyanakkor a mélygarázsok elhelyezkedése miatt a személygépjárműveket továbbra is a belvárosba irányítják. A belvárosban a forgalom megfelelően alacsony szinten tartása a parkolóhelykínálat korlátozását igényli, ugyanakkor a belvárosi funkcióknak megfelelő számú 17

18 parkolóhelyet biztosítani kell. A kapacitáshiányokat jól megközelíthető parkolóházakkal lehet csökkenteni, ugyanakkor a tarifarendszer újragondolásával biztosítható (az elérhető bevétel maximalizálása mellett) a kívánt forgalomkorlátozó hatás. A belvárosban elő kell segíteni a kerékpáros és gyalogos közlekedést a terek kibővítésével, mert így kisebb mértékben használják a zajkeltő közlekedési forrásokat várhatóan a lakosok, amelynek köszönhetően csökken a közlekedési zaj mértéke a városmagban. A belváros forgalmas területein, járdaszakaszain a gyalogos-komfortot növelő és az elválasztást is javító utcabútorzat-fejlesztését is javasoljuk, így elérhető a szabálytalan parkolás megakadályozása a járdákon, zöldterületeken. Hosszabb időtávban javasolt a Piac utcán a gyalogoszóna kiterjesztése déli irányban. A felszíni közterületi parkolások kiváltására új mélygarázsok építése is szükséges. Mélygarázs fejlesztési javaslatok: A Csapó utca Rákóczi utca Vár utca által határol területen az épülő új Piactömb alatt mélygarázst is kialakítanak, bejárattal a Kiskörút és a Csapó utca felől is. A P+R parkoló kialakítására a legmegfelelőbb helyszínek a város agglomerációja felől érkező főutak és a városi közúthálózat olyan kapcsolódási pontjai, ahol megfelelő kapacitású és szolgáltatási színvonalú, gyors tömegközlekedés áll rendelkezésre. - A város déli területeinek és a déli agglomerációnak gyűjtőútja a 47-es főút, belterületen a Mikepércsi út, melyhez kapcsolódóan P+R parkoló kialakítására alkalmas területet a Nagyállomás mellett találunk, a Nagyállomáshoz tartozó, a Mikepércsi úti felüljáróig tartó területen. - Ideális helyszín a Doberdó utcai tömegközlekedési decentrum. Belváros védelme A közlekedés okozta zajterhelés csökkentése nagyrészt a belváros forgalmi átszervezésével valósítható meg. A belső közúti hálózatot és forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy az egyéni gépjárműforgalom lehetőség szerint csak az ide érkező és innen induló célforgalomra korlátozódjék. (Az egyéni gépjárműforgalom ilyen korlátozása természetesen csak fokozatosan valósítható meg, a belvárosi funkciók, a kereskedelem, szolgáltatások igényeinek szem előtt tartásával.) Az átmenő forgalom kiszorítása érdekében a belépési pontokon szabályozni kell a belépő kapacitást (ahol az lehetséges, a tömegközlekedésnek a személygépjárművekkel szemben prioritás adásával), és ezzel párhuzamosan a gyűrűirányú utakon a haladás javítására van szükség. Cél, hogy az autósok nagy hányadának gyorsabb legyen megkerülni a belvárost, mint áthaladni rajta. 18

19 Erre rövid távon a forgalomirányítás megfelelő stratégiája adhat megoldást, kombinálva csomóponti forgalomszervezési megoldásokkal: jelzőlámpás kapacitásszabályozással, forgalmi rendmódosításokkal, helyenként balkanyar tiltással, tömegközlekedési sávok kijelölésével, vagy a gyalogos fázisok elkülönítésével. A belépő irányoktól elvett zöldidő a gyűrűirányú utak forgalmának többletként adható. Középtávon a parkolási rendszer további átalakítását, a felszíni kapacitások fokozatos szűkítését tartjuk fontosnak. A későbbiekben korlátozott behajtási övezet kijelölése is megvalósítható A kopóréteg cseréje A helyszíni felmérések alapján megállapításra került, hogy Debrecen közúthálózatán az útburkolat minősége számos helyen rossz. Debrecenen az útburkolat cseréket, az alábbi helyeken javasolt elvégezni az elkövetkező 5 évben az út üzemeltetőjével együttműködésben: - Tégláskert utca - Halász utca - Mikepércsi út (belterülethatártól Leiningen útig, 47. sz. főút) - Szabó Kálmán út - Gizella utca - Hét vezér utca - Wesselényi utca (4. sz. főút) - Hajnal utca (4. sz. főút) - Faraktár utca (48 sz. főút) - Vámospércsi út (48. sz. főút) - Budai Nagy Antal utca - Virág utca - Rakovszky Dániel utca - Ótemető utca - Huszár Gál u. - Nyíl utca (33. sz. főút) - Hadházi út (Péterfia út Weszprémi utca) - Nagyerdei körút (Egyetem tér Hadházi út) - Böszörményi út (35. sz. főút Füredi úttól kifelé, Pesti útig önkormányzati út) - Egyetem sugárút - Péterfia utca - Csemete utca Dózsa György utca - Pesti utca - Nyugati utca - Mester utca - Hunyadi János utca - Rákóczi utca - Burgundia utca - Klaipéda utca - Sumen utca - Erzsébet utca (4. sz. főút) - Piac utca - Kossuth utca 19

20 - Miklós utca - Szent Anna utca - István út - Kishegyesi út (Pósa utcáig) - Poroszlay utca - Vezér utca (Kürtgyarmat utcáig) - Ősz utca - Kassai út (4 sz. főút Benczúr Gyula utca) - Sámsoni út - Apafai út - Bólyai utca (Thomas Mann utca Egyetem tér) - Sillye Gábor utca (Józsa) - Bocskai István utca (Józsa, 35. sz. főút)) - Szentgyörgyfalvi út (Józsa) Az útburkolat kopóréteg cseréjének a költségei nem túl magasak, a költség-haszon arány viszonylag magas. Az ellenállás a megvalósítással szemben alacsony. A felsorolt útszakaszokon javasoljuk alacsony zajkibocsátású (SPBI ~83 db értékű, pl. SMA 8 (mf) 45/80-65 típusú burkolat) aszfalt kopóréteg beépítését Zajárnyékoló fal építése A közúti közlekedési zaj csökkentésére zajárnyékoló fal létesítését javasoljuk az alábbi helyeken: - 4. sz. főút km sz., baloldalon, Nagy Mihály kert környezetében (Kanyar sor) - 4. sz. főút km sz. környezetében jobb oldalon Érintettség meghatározása A javasolt intézkedések mellett, a korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk a lakosság érintettségét. Debrecen város közúti közlekedésből eredő érintettség adatokat a belterületre vonatkozóan a 4.1. táblázat mutatja be. zajszint tartományok db L den Távlati érintett Óvoda és terület Lakóépület Iskola+ Kórház+ lakos bölcsőde+ [km 2 ] , , , ,26 > ,16 zajszint tartományok db L éjjel Távlati érintett Óvoda és terület Lakóépület Iskola* Kórház lakos bölcsőde* [km 2 ] ,58 20

21 , , ,76 > ,03 *éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny 4.1. táblázat Közúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel intézkedések után /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. A jelenlegi ill. az intézkedési terv végrehajtása utáni érintettek számának változását a 4.2. táblázat tartalmazza. L den zajszint tartományok db jelenleg intézkedési terv 1. fázis különbség (1. int.- jelenleg) > L éjjel zajszint tartományok db jelenleg intézkedési terv 1. fázis különbség (1. int.- jelenleg) > táblázat Az intézkedési terv 1. fázis közúti érintettségének hatása L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ A fenti adatokból megállapítható, hogy a tervezett intézkedések után az L den küszöbérték feletti lakosok száma (65 db feletti adatok) ról, ra, az L éjjel időszakban (55 db feletti adatok) érintett lakosról ra fog csökkeni. Megállapítható tehát, hogy a tervezett intézkedések hatása jelentős mértékben csökkenti a határérték feletti lakosok számát. 21

22 A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó javaslatok intézkedési terv 2. fázis További úthálózat fejlesztés Nemzeti Útkorszerűsítési Program - 4. sz. főút Hajdúszoboszló-Debrecen négysávosítás I. üteme - 4. sz. főút Hajdúszoboszló-Debrecen négysávosítás II. üteme - 4. sz. főút Debrecen bevezető szakaszának 217,0-224,0 km között négysávosítása Autópálya fejlesztés - M35 Debrecen Berettyóújfalu: Gyorsforgalmivá fejleszthető út - M4 autóút Püspökladány Biharkeresztes (országhatár) fejlesztése - M35 Debreceni repülőtér bekötése: Gyorsforgalmivá fejleszthető út Nagy teherforgalmi utak burkolat megerősítés, fejlesztés sz. főút 11,5 tonnás burkolat-megerősítésének megkezdése Debrecen nemzetközi elérhetőségének javítása A nemzetközi elérhetőség kulcsprojektje az M35/M47-es út megépítése, ami az M8- M4-es autópályával való megfelelő kapcsolat révén Debrecen és Szolnok, valamint a Debrecen és Nagyvárad közötti közlekedés feltételeinek ugrásszerű javulását eredményezné A nehézjárművek közlekedésének korlátozása A nehézjárművek közlekedésének korlátozására akkor kerülhet sor, ha a tervezett elkerülő utak megépülnek. Az alábbiakat javasoljuk: - a városban max. 7,5 t tehergépjármű - a Belvárosban csak a max. 3,5 t-s áruszállító tehergépjármű közlekedésének engedélyezése. A városban több üzem, ill. kereskedelmi központ található, melyek árufeltöltését, ellátását jelenleg nyergesvontatók segítségével végzik. Az áruszállítás okozta környezeti terhelés csökkentése érdekében a teherforgalom ellenőrizhető és ellenőrizendő, egységes (idő- és súly-) korlátozása, valamint környezetbarát eszközök használatának ösztönzése. A Kiskörút Nagykörút gyűrű által határolt belváros teljes területére vonatkozóan a teherforgalom behajtásának tiltása 3,5 tonna feletti súlykorlátozással, 7-18 óra közötti és szombat-vasárnapra vonatkozó időkorlátozással. A közúton, nem kijelölt várakozóhelyen rakodó 3,5 t alatti szállító járművek szankcionálása pedig szintén 22

23 javasolt. Emellett természetesen bizonyos utcákon (pl. a gyalogoszóna területén) megtartható, megtartandó ennél szigorúbb, pl. teljes (teher)gépjármű-forgalom tiltás, ugyanakkor bizonyos indokolt esetekben kiadható a korlátozást feloldó engedély. Hosszú távon city logisztika megvalósítása javasolt, akár az áruszállítás gatewaykoncepció szerinti megszervezésével Sebességcsökkentés / forgalomcsillapítás A sebességcsökkentés, forgalomcsillapítás intézkedésekre ugyancsak akkor kerülhet sor, ha a tervezett elkerülő utak megépülnek. Az intézkedési tervben javasoljuk a Belvárosra egy Tempó 30 terv kidolgozását, bevezető szakaszok mentén forgalomszabályozás, szükség esetén sebességkorlátozás Területhasználat tervezés Belváros Zöld belváros koncepció Az elkészített zajtérkép alapján megállapíthatók azok a területek, ahová lakás, iroda, stb. zajvédelmi szempontból védendő létesítmény építhető. A zajtérkép alapján a közlekedési rendszerhez igazított településtervezést lehet végrehajtani, megállapíthatók a főutaktól szükséges védőtávolságok. A magas zajkibocsátású főutak mellé intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény építése javasolható. A főutak közvetlen közelébe, az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület építhető. Az új építési területeket úgy kell egymáshoz rendelni, hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul. Az ipari területeket a helyközi közlekedési útvonalak, a szolgáltató létesítményeket a helyközi közlekedés, főutakat figyelembe vételével kell elhelyezni Passzív védelem A fenti eddig javasolt intézkedések csak a zaj mérséklésére szolgálnak, de előreláthatólag egyedül nem tudják biztosítani a megfelelő akusztikai komfortot. Éppen ezért az 1-2. fázisban javasolt intézkedések végrehajtása után, helyszíni mérések alapján lehet javaslatot tenni a lakások lakószobáinak fokozott hanggátlású nyílászárókkal való ellátására. A megvalósítás országos pályázati források keresésével, ill. a lakosság hőszigetelési programjának összehangolásával oldható meg. 23

24 5. A vasúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 5.1. Debrecen zajterhelését befolyásoló vasúti helyzet bemutatása A Debrecent és környékét ellátó vasúti hálózat országos szinten is kimagasló, nyolc irányból érhető el a nagyváros. Debrecent a fővárossal Szolnok felől a 100-as vasúti fővonal köti össze, amely észak irányban Nyíregyháza, Záhony felé folytatódik. Debrecenben jelenleg egyedül a 100-as vasúti fővonal villamosított. Az óramutató járásának megfelelően a 100-as vonal északi ágától kiindulva az alábbi vasútvonalak érintik Debrecent: as (északi ág) Záhony Nyíregyháza felől, es Nyírbátor Mátészalka felől, ös Érmihályfalva Nyírábrány felől, es Sáránd - Létavértes felől (jelenleg a forgalom szünetel), os Sáránd Nagykereki felől, as Hajdúszoboszló Szolnok Budapest felől, as Tiszafüred - Füzesabony felől es Hajdúböszörmény - Tiszalök felől - Zsuzsi vonat Debrecenben a megyeszékhelyek közül is kiemelkedő adottságok jellemzik a vasúti hálózati infrastruktúra ellátottságát és a fő közlekedési irányok lefedését. A vasút, mint hálózati potenciál tehát kiemelt jelentőséggel bír, melynek hosszú távon a legfontosabb közlekedésszervező elemmé kell válnia. A vasúti közlekedés interregionális (nagytérségi és nemzetközi), regionális, valamint elővárosi szintje is jelen van, megfelelő fejlesztéseket követően pedig a közösségi közlekedési módok prioritás élvezője lehet Javaslatok a vasúti zaj csökkentésére Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése A projekt kapcsolódik a Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési tervében (2007) szereplő A környezetbarát közlekedési módok segítése c. fejlesztési célhoz. A vasúti kapcsolattal rendelkező településekről ezért javasoljuk részletesebb vizsgálatnak alávetni az elővárosi vasúti közlekedés kialakításának lehetőségeit. A bevezetés ütemezésének eldöntésére jó alapot adhat az érintett lakosság száma és a jelenlegi utasforgalom nagysága. 24

25 Az elővárosi vasúti utasforgalom jobb helyi kiszolgálása érdekében javítani kell a kisebb vasútállomásokon is az el- és ráhordás minőségén, a megállóhelyek kapcsolatán és a járatsűrűségen, szükség van az autóbusz és a vasút menetrendjeinek összehangolására. A program továbbá illeszkedik Debrecen MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (2008) szereplő a városrészekhez kapcsolódó célok tekintetében A regionális központi szerepkörhöz kapcsolódó funkciók erősítése, az ehhez szükséges feltételek magasabb szintre emelése, valamint a lakosság életkörülményeinek a javítása c. célok megvalósulásához, melyben nevesítve is szerepel a program, mint a helyi, helyközi és távolsági közúti és vasúti személyszállítási kapcsolatok javításának, és integrálásának eszköze. Ennek vizsgálatára Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készült ben, Debrecen és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése címen. A fejlesztés során a mellékvonalak korszerűsítésére kerül sor. A pályakorszerűsítés eredményeként emelt pályasebesség kerül bevezetésre (mellékvonalakon 80 km/h, törzshálózati vonalakon 100 km/h). Félórás követés megvalósítása minden vonalon, csúcsidei ütemes, vagy ütemen felüli sűrítésekkel. A 106-os, 107-es, 109-es vonalakon magasabb szolgáltatási színvonal jelenik meg LRT típusú járművek közlekedtetésével. Az új vasúti és a Volán hálózat együtt képezi az egységes közforgalmi szolgáltatást. Új megállók kerülnek kialakításra minden vonalon A vasúti közlekedés fejlesztésével párhuzamosan, a teljes elővárosi vasúti hálózaton volán ráhordás kerül kialakításra. és jelentősen nő a párhuzamos helyközi buszok követési ideje. Egyes, a vasúttal teljes átfedésben közlekedő helyközi volán járatok esetében megszűnik a párhuzamos szolgáltatás. Debrecenben a vasúti elővárosi közlekedésre való alkalmasságát támasztja alá, hogy a városban igen sűrű a vasútvonalak textúrája: a Nagyállomás mellett további 9 megállóhely található a város közigazgatási területén (a kisvasút megállóhelyeinek száma további 8), emellett a nagyobb üzemekhez, iparterületekhez iparvágányok is csatlakoznak. Az elővárosi személyszállítási feladatkör jelentős része hárul Debrecenben az autóbusz közlekedésre, amelynek a kötöttpályás szállítási módokkal szemben vitathatatlan előnye, hogy bármely településre el tud jutni a megfelelő igény esetén, illetve kisebb kihasználtság esetén sem igényel olyan infrastrukturális ráfordításokat mint a vasút. Viszont a kötöttpályás elővárosi közlekedési módokhoz képest jóval jelentősebb a forgalmi és környezetterhelése. A városban az elővárosi autóbusz közlekedés további fejlesztésének egyik legfőbb akadálya, hogy a város központjához közel elhelyezkedő távolsági buszpályaudvar megközelítése nehézkes, befogadóképessége szűkös, valamint távol helyezkedik el a villamos-vonaltól, valamint a vasútállomástól. Ebből kifolyólag a terveknek megfelelően az autóbuszpályaudvar áthelyezése a Nagyállomás közelébe feltétlenül indokolt. 25

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2004. ÉS 2013. ÉV KÖZÖTT

DEBRECEN VÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2004. ÉS 2013. ÉV KÖZÖTT DEBRECEN VÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2004. ÉS 2013. ÉV KÖZÖTT A DKV Debreceni Közlekedési Zrt., mint a debreceni közösségi közlekedés meghatározó szolgáltatója jogelődjeit is figyelembe

Részletesebben

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról.

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Készült: 2015. október Készítette : Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 1. HAJDÚ-BIHAR

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010.

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Elemzés 0 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK DEBRECENBEN. vezérigazgató

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK DEBRECENBEN. vezérigazgató KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK DEBRECENBEN Balatonföldvár, 2013. 05. 16. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Előadás témakörei 1.Történeti áttekintés, a DKV Zrt főbb tevékenységei, egy kis finanszírozás

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2016. március hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2016. március hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje március 01., kedd Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2016. március hónapra tervezett sebességmérések Mérés tervezett helye 05.40-08.00 48-as számú főút Debrecen-Vámospércs

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

Közlekedés. 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok

Közlekedés. 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Közlekedés A település közlekedési javaslatainak ismertetése, hálózatok, csomópontok, keresztmetszetek, a magasabb rendű szakági úthálózati elemek integrálása, területbiztosítás 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

A Debreceni. Egy ilyen szinten kiépített rendszer mellett már-már természetes, hogy GPS alapú utastájékoztatás

A Debreceni. Egy ilyen szinten kiépített rendszer mellett már-már természetes, hogy GPS alapú utastájékoztatás A Debreceni Közlekedési Zrt. (továbbiakban DKV Zrt.) Debrecen város helyi közlekedésében a trolibuszok és villamosok üzemeltetésével foglalkozik. Emellett tevékenységi területének jelentôs része a városi

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól

Jász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE ÖSSZEÁLLÍTÁS a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közút- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA 2007. augusztus 07. Háttéranyag Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Szolnok, 2015. október hó TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ORSZÁGOS

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

Közérthető összefoglaló. N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély. Helyszínrajzi vonalvezetés

Közérthető összefoglaló. N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély. Helyszínrajzi vonalvezetés Közérthető összefoglaló N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély Helyszínrajzi vonalvezetés A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

A DKV Zrt. szerepe a debreceni közlekedésben ( jelen- jövő- mobilitás)

A DKV Zrt. szerepe a debreceni közlekedésben ( jelen- jövő- mobilitás) A DKV Zrt. szerepe a debreceni közlekedésben ( jelen- jövő- mobilitás) XI. Regionális közlekedés aktuális kérdései KTE konferencia. Debrecen, 2016.04.26-28. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom:

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELŐNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA (kivonat) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1 Vezetői összefoglaló...5

Részletesebben

n y i l a t k o z z u k,

n y i l a t k o z z u k, 1 KORLÁTOZOTT TEHERFORGALMÚ ÖVEZETEK KIALAKÍTÁSA SZEGED BELVÁROSÁBAN KIVITELI TERV SZEGED, 2011. MÁRCIUS 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ CÍMLAP... 1 II./TARTALOMJEGYZÉK... 2 III./TERVEZŐI JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA...

Részletesebben

Budapest XII. kerület,

Budapest XII. kerület, Budapest XII. kerület, Istenhegyi út (hrsz.: 9814/1) Szendrő utca (hrsz.: 9725) 9716/23 hrsz. ú közterület 9716/20 hrsz. ú közterület által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve Tsz.: I 597 1/2011.

Részletesebben

Törzsszám: VO-5/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.

Törzsszám: VO-5/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a 4. számú főút 02637 hrsz-ú út Budapest-Záhony vasúti fővonal 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

Nyergesújfalu. Belterületi utjainak forgalomtechnikai felülvizsgálata. 2009. Nyergesújfalu

Nyergesújfalu. Belterületi utjainak forgalomtechnikai felülvizsgálata. 2009. Nyergesújfalu Belterületi utjainak forgalomtechnikai felülvizsgálata. 2009. 1 Műszaki leírás a önkormányzati úthálózatának forgalomtechnikai felülvizsgálatához I. Bevezető: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz.

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz. HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz. határozattal I./a I./b TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÓ

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével. II.3.3. KÖZLEKEDÉS Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével. II.3.3. Közlekedés II.3.1. Bevezető... 3 II.3.2.

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

TT-1/É-09-0016. Környezetalakítás, tájrendezés: kert- és tájtervező TK-09-0583/06. Környezetvédelmi tervező: HBM MK 09-0036. TRv-T-(13)/09-0408

TT-1/É-09-0016. Környezetalakítás, tájrendezés: kert- és tájtervező TK-09-0583/06. Környezetvédelmi tervező: HBM MK 09-0036. TRv-T-(13)/09-0408 DERECSKE VÁROS Egyeztetések lezárását követõen összeállított, javított dokumentáció: 0. augusztus. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV BELTERÜLETTEL KAPCSOLATOS - 00.(-0.) ÉVI MÓDOSÍTÁS K K D J E K C C K H H B B A

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT

3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Ostffyasszonyfa Vas megye északkeleti részén fekszik. A térségben található városokhoz Sárvár, Celldömölk viszonylag közel helyezkedik el. Főútvonal a község közigazgatási

Részletesebben

észrevételek megtételére a közzététel időpontjától számított 30 napot kell biztosítani.

észrevételek megtételére a közzététel időpontjától számított 30 napot kell biztosítani. Tisztelt Ivanics András! Tájékoztatjuk Önt, hogy a KTI Közlekedéstudományi Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelvben, valamint az irányelvet

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyirat: 2562-26/2009.X. Ügyintéző: Huczman Melinda NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-524/121 Fax: (42)

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Miskolc városi villamosvasút fejlesztése. Összeállította: Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály. Egyeztetve: Főosztály

Miskolc városi villamosvasút fejlesztése. Összeállította: Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály. Egyeztetve: Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE VB.:81.421 /2008. Melléklet: - Pályázati adatlap, - Megvalósíthatósági tanulmány, - Környezeti hatásösszefoglaló, - Támogatási kérelem, - Konzorciumi megáll. pályázatra

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

M2 GYORSFORGALMI ÚT VÁC ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZ

M2 GYORSFORGALMI ÚT VÁC ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZ M2 GYORSFORGALMI ÚT VÁC ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZ Projekt szám: A002.02 Megbízó: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság 1134 Budapest, Váci út 45. Készítette: VIBROCOMP

Részletesebben

ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com

ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - Stratégiai-Városfejlesztési Osztály

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 2008 július TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÜLT A MONS REGALIS KFT GONDOZÁSÁBAN 8000 Székesfehérvár, Géza utca 43 sz. Tel/fax: 22/349

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ A PÉCS, ZSOLNAY VILMOS U. 46. (40513/4 HRSZ), EGYKORI BALOKÁNY FÜDRŐ

Részletesebben

A budapesti közlekedésfejlesztés aktuális kérdései

A budapesti közlekedésfejlesztés aktuális kérdései A budapesti közlekedésfejlesztés aktuális kérdései Somodi László közlekedésszervezési és fejlesztési vezérigazgató-helyettes Budapesti Közlekedési Központ 2014. május 14. Tartalom Új modell a fővárosi

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Dr. Fi István Úttervezés MSc. Belterületi úttervezési kérdések 13. előadás

Dr. Fi István Úttervezés MSc. Belterületi úttervezési kérdések 13. előadás Dr. Fi István Úttervezés MSc. Belterületi úttervezési kérdések 13. előadás I. Belterületi úthálózati rendszerek A belterületi főúthálózat kialakítása Jellegzetes úthálózat-szerkezetek A belterületi úthálózatok

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei a 2016 2020 években

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei a 2016 2020 években VAMAV vevőtalálkozó 2016. január 28. Budapest dr. Mosóczi László Igazgató NIF Zrt. A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei a 2016 2020 években Támogatási források 2014-2020 között Integrált Közlekedésfejlesztési

Részletesebben

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu

Részletesebben

1. ábra: Magyarországot érintő európai közlekedési folyosók, alágazatok szerint. 2. ábra: Hazánk térségét érintő EuroVelo útvonalak

1. ábra: Magyarországot érintő európai közlekedési folyosók, alágazatok szerint. 2. ábra: Hazánk térségét érintő EuroVelo útvonalak 1.2.3 Közlekedési javaslat Írta Szerkesztette: dr. Németh Iván OetU Kft., Bogár Zsolt Hidro-Plan Kft., Tóth Gábor Jel-Köz Kft., Musitz Róbert Különút Kft. Dokumentum fájlneve: 1_2_3_Kozlekedesi_javaslat

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Beszámoló az MVK Zrt. forgalomszervezési intézkedéseinek hatásairól, tapasztalatairól, eredményéről

Beszámoló az MVK Zrt. forgalomszervezési intézkedéseinek hatásairól, tapasztalatairól, eredményéről MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: 1 db Beszámoló az MVK Zrt. forgalomszervezési intézkedéseinek hatásairól, tapasztalatairól, eredményéről Összeállította:

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék.

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám: 1078-1/11/2009.III.

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program KÖZLEKEDÉS /2. kötet/ Megbízó: DDRFÜ Kht. Készítette: Fmterv Rt. KTI Kht. 2006. július 24. 1 Tartalomjegyzék I. Vezeti összefoglaló...

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Tulajdonosi Bizottságának beszámolója az átruházott hatáskörök gyakorlásáról 2007.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Tulajdonosi Bizottságának beszámolója az átruházott hatáskörök gyakorlásáról 2007. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Tulajdonosi Bizottságának beszámolója az átruházott hatáskörök gyakorlásáról 2007. évben Határozati javaslat 10. számú melléklete I. A Tulajdonosi Bizottság

Részletesebben

az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról ( módosítással egységes szerkezetben)

az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról ( módosítással egységes szerkezetben) KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 23/2010. (XII.01.), 28/2012.(IX.12.), 8/2015.(IV.08.) és a 13/2015. (V.27.) önkormányzati rendelettel módosított 14/2006.(V.26.) számú önkormányzati

Részletesebben

ÉMOP 3.1.2/C-2009-0001 MISKOLC BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA SZAKMAI BESZÁMOLÓ

ÉMOP 3.1.2/C-2009-0001 MISKOLC BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÉMOP 3.1.2/C-2009-0001 MISKOLC BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA SZAKMAI BESZÁMOLÓ Projekt célja: A Belváros arculati, építészeti megújítása, egy funkciógazdag vonzó közösségi tér kialakítása kereskedelmi, turisztikai,

Részletesebben

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E 2009. évi 11. szám 2009. június 30. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS RENDELETE 16/2009. (VI. 30.) Ö.r. Debrecen város

Részletesebben

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Tisztelt Vezérigazgató Úr! Tisztelt Vezérigazgató Úr! Kérjük hogy a pesterzsébeti villamoshálózatot a Topánka utcán a Török Flóris utcától a Petõfi utcáig végállomást kiépítve, továbbá a Pacsirta végállomástól a Soroksár Újtelep

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E 2010. évi 5. szám 2010. február 23. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI 9/2010. (II. 23.) Ö.r. Debrecen Megyei

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés - 1 - ELŐTERJESZTÉS Egyszerű többség Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére Tárgy: Belterületi közutak forgalmi rend felülvizsgálata

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

Ózd, 2016. március 30. B E S Z Á M O L Ó

Ózd, 2016. március 30. B E S Z Á M O L Ó B E S Z Á M O L Ó az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Ózd város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével összefüggő közszolgáltatási feladatainak 2015. évi ellátásáról Előterjesztő: Alpolgármester

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

TARTALO M J E GYZ É K

TARTALO M J E GYZ É K TARTALO M J E GYZ É K 1. sz. melléklet Térképvázlat az akcióterület elhelyezkedéséről a településen belül 1 2. sz. melléklet Az akcióterületre vonatkozó településszerkezeti és a szabályozási terv vonatkozó

Részletesebben

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 14. szám 2011. június 30. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 14. szám 2011. június 30. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E 2011. évi 14. szám 2011. június 30. II. kötet T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Ideiglenes forgalomkorlátozás a 46. Virágkarnevál idején

Ideiglenes forgalomkorlátozás a 46. Virágkarnevál idején Ideiglenes forgalomkorlátozás a 46. Virágkarnevál idején A közlekedőknek forgalomkorlátozásra kell számítaniuk Debrecenben 2015. augusztus 19- én és 20-án, a 46. Virágkarnevál miatt. A karneváli menet

Részletesebben

Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján 2014. szeptember hónapban

Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján 2014. szeptember hónapban Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján 2014. szeptember hónapban Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-4612-13/2014. ELŐTERJESZTÉS Szentes

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1993. (V. 24.) Kr. számú rendelete a fizető várakozóhelyek használatának szabályozásáról

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1993. (V. 24.) Kr. számú rendelete a fizető várakozóhelyek használatának szabályozásáról DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1993. (V. 24.) Kr. számú rendelete a fizető várakozóhelyek használatának szabályozásáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1990.

Részletesebben

Beszámoló jelentés. az 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal elfogadott

Beszámoló jelentés. az 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal elfogadott Beszámoló jelentés az 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal elfogadott Kisméretű Szálló Por (PM 10 részecske) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programjáról 2015. Bevezetés A levegőtisztaság-védelem területén

Részletesebben

KAPOLCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA KAPOLCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (A 323 hrsz-ú út rendezése érdekében) VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A 314/2012. (XI.8.) Kr. 36.

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK. Antal István

- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK. Antal István - 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK Antal István Amikor egy térség, egy ország, vagy egy terület közúti közlekedéséről akarunk képet kapni, akkor

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub véleménye a Bátonyterenyét átszelő 21. számú főút négysávossá szélesítéséről,

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub véleménye a Bátonyterenyét átszelő 21. számú főút négysávossá szélesítéséről, A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub véleménye a Bátonyterenyét átszelő 21. számú főút négysávossá szélesítéséről, valamint a Bátonyterenyei Önkormányzat vonatkozó előterjesztése 1 Vélemény

Részletesebben

2. sz. melléklet / Anlage 2.

2. sz. melléklet / Anlage 2. 2. sz. melléklet / Anlage 2. a 2009. január 20.-i Településrendezési szerz dés 1. sz. kiegészítéséhez / für den Nachtrag Nr.1. Städtebaulichen Vertrag vom 20. Januar 2009 Dokumentáció a LONDONI KÖRÚTI

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1. Tervi előzmények: 2010-ben kezdődött el Kocs község településrendezési tervének módosítása. A módosítás célja új területfelhasználások

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSIDOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. (3) bekezdése

Részletesebben