Közérthető összefoglaló. N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz Jogerős építési engedély. Helyszínrajzi vonalvezetés

Átírás

1 Közérthető összefoglaló N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz Jogerős építési engedély Helyszínrajzi vonalvezetés A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos előzési szakaszokhoz. A jelenlegi pályaszerkezet elbontásra kerül, de a meglévő töltést a tervezett osztott pálya jobb oldali részéhez felhasználjuk. Az útszakasz Mátraverebély és Bátonyterenye közigazgatási területén halad. Az út a km szelvényig külterületen, a 6. számú körforgalomig belterületen, majd a körfogalom utántól a km szelvénytől ismét külterületen halad. A belterületi szakasz Kisterenye városrészt, valamint Bátonyterenyén vágja ketté. A szakasz kiemelt szegélyekkel, járdával épül, a gyalogos átvezetését akadálymentesített aluljárók biztosítják. Keresztmetszeti kialakítás Belterület: Tervezési sebesség: vt=60 km/h Koronaszélesség: 20,00 m Forgalmi sáv szélessége: 3,50 m Forgalmi sáv száma: 2x2 Padka szélesség: 1,50 m Belső biztonsági sáv: 0,50 m kiemelt szegélyek előtt Külső biztonsági sáv: 0,50 m kiemelt szegélyek előtti Középső elválasztó sáv: 3,00 m Járda szélesség: 2,00 m Műszaki tartalom leírása tervezési szakaszonként A meglévő 2x1 sávos főút 2x2 sávra való bővítése. Szintbeni csomópontok átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmakra. Építés és forgalomba helyezés várható időpontja A Kormány a 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatában döntött a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről. Ebben a 21. sz. főút fejlesztése két programciklusban szerepel, 2016-ig megvalósulóan az I. ütem, a programciklusban a II. ütem elemei.

2 - 2 Tervezett útszakasz leírása A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos előzési szakaszokhoz. A jelenlegi pályaszerkezet elbontásra kerül, de a meglévő töltést a tervezett osztott pálya jobb oldali részéhez felhasználjuk. Az útszakasz Mátraverebély és Bátonyterenye közigazgatási területén halad. Az út a km szelvényig külterületen, a 6. számú körforgalomig belterületen, majd a körfogalom utántól a km szelvénytől ismét külterületen halad. A belterületi szakasz Kisterenye városrészt, valamint Bátonyterenyén vágja ketté. A szakasz kiemelt szegélyekkel, járdával épül, a gyalogos átvezetését akadálymentesített aluljárók biztosítják. Csomópontok ,10 km sz jelű út csatlakozása ( T típusú csomópont) ,06 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Ipari park és Téglagyári út) ,20 km sz. MOL üzemanyagtöltő állomás bejárata ,19 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (23. számú főút és jelű út) ,75 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Jászai Mari út Gyermekek útja) ,20 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Köztársaság út) Műtárgyak A tervezési szakaszon az alábbi tervezett műtárgyak találhatóak: áthidalt akadály belterület / külterület 21. sz. főút szelvénye 21 sz. főút felüljáró kerékpárút felett külterület ,97 km sz. 21 sz. főút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett Szervízút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett 21 sz. főút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett bontása 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület ,20 km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület km sz. 21 sz. főút felüljáró Kisterenye bányatelepi időszakos vízfolyás felett bontása belterület km sz. Környezetvédelmi műtárgyak: Zajárnyékoló falak építése nem szükséges a vizsgált szakaszon. A vadátjárók helyét fenti táblázat tartalmazza. Védőkerítés A tervezett főút mindkét oldalán a nyomvonal teljes hosszában, beleértve a már megépült szakaszokat is, kerítés építése szükséges az e-ut Útügyi műszaki előírásnak megfelelően.

3 - 2 A Szuha pataktól északra 2,4 m, a pataktól délre 1,8 m a vadvédő kerítés javasolt magassága. Pihenők javasolt helyei A 21 út vizsgált szakaszán pihenő nem került tervezésre. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ISMERTETÉSE Levegőminőségi alapállapot jellemzése A környezeti levegő alapállapotának meghatározása céljából az KDV-KTVF Környezetvédelmi Laboratóriuma végzett helyszíni méréseket a 21. gyorsforgalmi út mellett. Az alapállapot meghatározására az alábbi mérési pontokon került sor: A P1 mérési ponton Bátonyterenye Zrínyi út A P2 mérési ponton Zagyvaszántó Jókai Mór utca A fenti méréseket a P1 ponton október október. 17. között ill. a P2 ponton október október. 30. között végezték el a KDV-KTVF munkatársai. A mérési program a szén-monoxid (CO), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxidok (NOX), és szállópor (PM10) komponensekre terjedt ki. A mérési eredmények összefoglalása A 21. számú út nyomvonala közelében folytatott vizsgálatok tapasztalatai alapján a környezeti levegőre vonatkozóan az alábbi megállapítások kerültek a szakvéleménybe A környezeti levegő szén-monoxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxid szennyezettsége a vizsgáltok helyszínén alacsony volt. A PM10 koncentráció a vizsgált napokon nem érte el az egészségügyi határérték 56 %-át. Összegezve a vizsgálatok időtartama alatt a vizsgálati helyszíneken a levegőminőség környezet-egészségügyi szempontból CO, NO2, NOX, O3, és szálló por esetében megfelelő volt, egészségügyi határérték túllépés nem történt. A mérési eredmények lényegesen alacsonyabb értékeket mutatnak NO2 komponensre, mint a bátonyterenyei állomás éves átlaga. A nyomvonal menti területekre nagyrészt a zagyvaszántói mérőpontok eredményei vehetők alapul. A tervezési terület alap légszennyezettsége alacsony, a vizsgált napokon lényegében az OMSZ háttérszennyezettséget mérő állomásainak értékéhez hasonlót mutatott A 3-1 sz. táblázat. Közepes természetességi állapotú élőhelyek előfordulási helye és leírása a nyomvonal közvetett hatásterületén. (Magyarázat: sorszám: az É4. melléklet foltjainak sorszáma, ÁNÉR besorolás az ÁNÉR-rendszer szerint főtípus szinten). Egyes élőhelyfoltok km szelvény értékei átfedhetnek, ha azok mozaikosan helyezkednek el 303, 381 OA, bolygatott másodlagos nádas-sásos élőhely km sz. között, az út bal oldalán, a szélesítés miatt az út m szélességben érinti 325 OC, regenerálódó másodlagos száraz gyep km sz. között, az út bal oldalán, a szélesítés miatt az út m szélességben érinti (de az érintett sáv erősen degradált)

4 - 3 - A jelenlegi zajhelyzet Figyelembe véve, hogy a beruházás célja egy meglevő másodrendű főút átépítése, annak során új hatótényező nem jön létre, így a beruházás hatásai kizárólag meglevő hatótényezők által érvényesülnek. Ezért a jelenlegi állapot vizsgálata kiemelt fontosságú, hiszen a beruházás megvalósulása, illetve meg nem valósulása esetén várható állapot csak a jelenlegi állapothoz viszonyítva értelmezhető. Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében ezért a három állapot (jelenlegi, megvalósulás, meg nem valósulás) számításos vizsgálatát minden esetben (fókuszterület, modellterület, külső terület) azonos módszerekkel végeztük. A számítások kalibrálása érdekében elvégeztük a jelenlegi állapot részletes méréses vizsgálatát is. A helyszíni vizsgálathoz a 21-es út mentén található 10 jelentős lakóterület mindegyikén kiválasztottunk egy az úthoz közel eső védendő épületet, melynek a homlokzata előtti mérési pontot jelöltünk ki. Összefoglaló értékelése A beruházás a 21-es számú másodrendű főút jelenlegi 2x1 sávos szakaszainak 2x2 sávosra történő bővítését valamint az útburkolat felújítását célozza. A beruházás több olyan közútra is hatással van, amelyek az általuk érintett településeken jelentős zaj- és rezgésvédelmi hatást gyakorolnak. A beruházás hatásaként ezen utak közül többnek kismértékben megnövekszik a forgalma, míg egy közútnak kismértékben csökken, ezáltal a beruházás kismértékű közvetett hatást gyakorol a közvetett települések védendő területeire. A beruházás megvalósításának építési terhelése a 21-es út mentén fekvő településeken okoz várhatóan jelentős zaj- és rezgésvédelmi hatást, amely zaj- és rezgésvédelmi intézkedések alkalmazását teszi indokolttá Tájvédelem A négynyomúsítás által érintett területek bel- és külterületen vegyesen találhatók. A nyomvonal szélesítése nem érint országos és helyi jelentőségő védett természeti területet. A nyomvonal-szélesítés kis területen érinti a Szentkúti Meszes-tető kiemelt jelentőségő természet megőrzési területet. Tervezési területünk nem érint tájképvédelmi területet és egyedi tájértéket. A kisajátított területen szükség lehet biológiailag aktív felületek kialakítására. A javasolt intézkedések betartása mellett tájvédelmi szempontból a beruházás megvalósítható. Mivel a tervezett beruházás nem új nyomvonalas létesítményként jelenik meg a tájban, hanem a meglévő nyomvonal szélesítése történik, így tájképvédelmi szempontból is megvalósítható a négynyomúsítás. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett négynyomúsítás külterületeket és lakott területeket egyaránt érint. A referencia állapotban (beruházás elmaradása esetén) a közvetlen hatásterületen a számítások szerint a 21. sz. főút mellett távlatban 1,6-2,1 db zajszint növekedésre kellene számítani, ami a jelenlegi zajterhelést tovább növelné, illetőleg több vizsgálati pontban okozna határérték feletti zajterhelést, azaz még nagyobb zajnak tenné ki az itt élőket, ezért különösen indokoltnak tartjuk a tervezett beruházás megvalósítását. Megállapíthatjuk, hogy a 21 sz. főút 2x2 sávos átépítése nélkül további mértékben növekedne a megnövekedett zajterheléssel érintett lakott területek aránya a térségben.

5 - 4 - A 21. sz. főút tervezett kiépítése zajvédelmi szempontból kedvező hatású, mivel a főút tárgyi szakasza melletti települések környezetében a zajterhelés mértéke a beruházás hatására a referencia állapothoz képest csökken. Ahol a főút nem érint lakott bel-, illetve külterületeket, ott a tervezett kiépítés zajvédelem szempontjából igen kismértékű, hatását semleges hatásnak minősítjük. A fentiek alapján megállapítható, hogy a 21. sz. főútvonal átépítésének hatása zajvédelmi szempontból előnyös, mivel a sűrűn beépített magas zajterhelésű területek zajhelyzetét jelentősen javítja.