AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

Átírás

1 AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ Jóváhagyva, Kiegészítve, Szamosvölgyi Péter Polgármester Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2013. (II.15) számú határozata alapján elfogadott és XY/2013. (XI.07) számú határozattal módosított.

2 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Akcióterület kijelölése Jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet Társadalmi helyzet Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Jövedelmi helyzet A környezeti értékek bemutatása A környezeti károk bemutatása és feltárása Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Közbiztonság helyzete Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete Kerékpárforgalmi létesítmények Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Lakáshelyzet Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota Funkcióelemzés IGÉNYFELMÉRÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV... 74

3 2.9. A tulajdonviszonyok értékelése A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Piaci igények, lehetőségek felmérése AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI Az akcióterület beavatkozásai Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége Beavatkozási típusok Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma Számszerűsített eredmények Szinergia vizsgálat Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Kapcsolódó fejlesztések A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A tervezett fejlesztések várható hatásai Kockázatok elemzése Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések PÉNZÜGYI TERV Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve A megvalósításhoz szükséges források meghatározása A pályázat pénzügyi terve MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként) MELLÉKLETEK

4 Szociális Városrehabilitáció II. üteme Sátoraljaújhelyen AKCIÓTERÜLETI TERV Jelen Akcióterületi Terv az ÉMOP azonosító számú, az Észak-Magyarországi Operatív Program Szociális célú városrehabilitáció című pályázati felhívásához, az abban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készült. Részletesen bemutatja a fejlesztendő akcióterületet, és a tervezett beavatkozásokat, különös tekintettel a műszaki infrastruktúra jelenlegi és fejlesztendő állapotára és a társadalmi kohéziót és felzárkóztatást célzó soft projektelemekre. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Akcióterület fejlesztés célja A szociális városrehabilitációs projekt célja a Sátoraljaújhely társadalmi-fizikai-gazdasági szempontból leszakadással fenyegetett keleti városrészének 2. sz. akcióterületének fejlesztése, az itt élők társadalmi helyzetének, foglalkoztatási színvonalának, életkörülményeinek javítása. A rehabilitáció célja, hogy a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága növekedjen, a városrész képes legyen bekapcsolódni a város társadalmigazdasági vérkeringésébe. Ezen a területen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbít a hátrányos helyzetűek magas aránya és a közbiztonság romlásából származó problémák. A projekt keretében megjelölt soft beavatkozások reagálnak a jogosultsági indikátorok által jelzett legsúlyosabb problémákra: alacsony iskolázottsági szint, kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál, közbiztonság javítása, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások hiánya, szociális segítségnyújtás (családsegítés, életvezetési tanácsadás, egészségügyi képzés, baba-mama foglalkozások). Indikátorok Célérték Ssz. Indikátor neve Indikátor típusa Bázisérték Mértékegység projektzáráskor a projekt fenntartási időszakában 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év 2 Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken output fő

5 3 Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága output ha 0 3, Teremtett új munkahelyek száma eredmény fő Teremtett munkahelyek száma - nők eredmény fő A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma eredmény fő Megtartott munkahelyek száma eredmény fő A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Felújítással érintett lakások száma Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma eredmény db output m , eredmény TJ , output db output fő Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma output fő A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma Akadálymentesített épületek száma A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen output db output db eredmény % Fejlesztés tartalma Projekt neve Sátoraljaújhely, Viola u. 2-4., 109/6. hrsz-ú ingatlanon lévõ lakóépület felújítása Pázsit úti sportpálya felújítása hrsz 109/9 Kerek utca útburkolat, járda és csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése hrsz 153/1 Térfigyelő rendszer kiépítése, érintett hrszek: 102, 109/3, 109/9, Gazdaság i célú ERFA Városi funkciót erősítő ERFA 90 millió Ft 20 millió Ft Közösség i célú ERFA 80 millió Ft Közszféra funkcióit erősítő ERFA Lakás célú ERFA 135 millió Ft Soft tevékeny ség ERFA ESZA típusú tevékeny ség Magánbe ruházás a projekttel párhuza mosan nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns 5

6 217, 151/3, 178, 109/27 Programalap: szakképzések Sátoraljaújhely, Hunyadi u. 6. Programalap: közvetett támogatású miniprojektek Sátoraljaújhely, Köztársaság u , Pázsit úti sportpálya hrsz 109/9 6 millió Ft 27 millió Ft nem releváns nem releváns Fejlesztés költségei Nettó ÁFA Bruttó % Előkészítés ,44 ATT kidolgozása Engedélyes terv Engedélyes terv sportpálya lelátó felújítás Engedélyes terv Viola u Engedélyes terv út, járda, csapadékvíz Kiviteli terv Kiviteli terv sportpálya lelátó felújítás Kiviteli terv Viola u Kiviteli terv út, járda, csapadékvíz Közbeszerzés a kivitelezésre ,00 Megvalósítás Projektmenedzsment ,78 Projektmenedzsment bérköltség Projektmenedzser Szakmai vezető (soft elemekhez) Pénzügyi vezető Projektmenedzsment bérjárulék Projektmenedzser Szakmai vezető (soft elemekhez) Pénzügyi vezető Műszaki ellenőr Könyvvizsgálat Nyilvánosság biztosítás ,45 % 0,16 % 0,24 % Tervellenőr költsége - - Építés

7 Viola úti lakások felújítása (Viola 2-4.) - Lakófunkció Kerek utca út és járdafelújítás (önállóan nem támogatható) Kerek utca csapadékvízelvezetés (Cs- 1-1 szakasz) (önállóan nem támogatható) Kerek utca csapadékvízelvezetés (Cs- 1-2 szakasz) (önállóan nem támogatható) Sportpálya fejlesztés (kerítés, füves pálya, térvilágítás, lelátó) - Közösségi Közbiztonság javítása - térfigyelő rendszer fejlesztés - Városi funkció Közműfejlesztések ,12 Kerek utca utca ivóvíz bekötő vezetékcsere (önállóan nem támogatható) Kerek utca ivóvíz gerincvezeték csere (önállóan nem támogatható) "Soft" tevékenységek ,44 Helyi foglalkoztatási kezdeményezés (24 fő képzése) 6-6 Programalap ,02 1. Álláskeresési tréning (munkaerő piaci beilleszkedést segítő) Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése tevékenységek (Bűnmegelőzés) Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó - roma nők egészségügyi képzése (Családsegítés) Életvezetési tanácsadás (Családsegítés) Baba-mama foglalkozások (Családsegítés) Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások (közösségfejlesztés) Sportrendezvények (közösségfejlesztés) Kézműves foglalkozások, rendezvények (közösségfejlesztés) Környezettudatos akciók szervezése (környezettudatos) Tartalék ,00 Összesen Ütemezés Bruttó Előkészítés ATT kidolgozása Engedélyes terv Kiviteli terv Megvalósítás Közbeszerzés a kivitelezésre I II I II I. Projektmenedzsment

8 Műszaki ellenőr Könyvvizsgálat Nyilvánosság biztosítás Építés Közműfejlesztések "Soft" tevékenységek Helyi foglalkoztatási kezdeményezés (24 fő képzése) Programalap Tartalék - Összesen A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Sátoraljaújhely városa a közcélú- ill. magáncélú és lakosság igényeinek megfelelő fejlesztési célok összehangolásával - Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében határozza meg azokat a célokat, melyeket a közötti időszakban kíván megvalósítani. Az IVS a város hosszú és rövid távú fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében városrészekre lebontva is tartalmazza a tervezett projekteket (amelyek összhangban vannak a városrészek funkcióival, a városrészeknek a városban betöltött szerepével). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú, átfogó célja egy kiegyensúlyozott, fenntartható gazdaság megvalósítása; ill. a lakosság számára minőségi életkörülmények biztosítása. Az IVS-ben megfogalmazott középtávú, tematikus célok közül az Akcióterületi Tervek a következők megvalósulásához járulnak hozzá: A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése A kultúra, közművelődés és közösségi funkciók lehetőségeinek biztosítása Roma kisebbség integrációjának elősegítése Az IVS a települést 3 városrészre; összesen 13 akcióterületre osztja, ezek: városközpont (3 akcióterület), nyugati (6 akcióterület) keleti (4 akcióterület). Az egyes akcióterületek fejlesztése a finanszírozási források függvényében, ill. az akcióterületeken belül prioritások rendjében valósul meg. Jelen projekttel a Keleti városrész 2. akcióterülete kerül fejlesztésre. 8

9 2.1. Akcióterület kijelölése Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiájának 3. pontja tartalmazza a városrészek területi szintű megközelítését; a városrészek beazonosítását (3.1); ill. a Keleti városrész bemutatását (3.1.3). A pályázathoz kapcsolódó akcióterület a városrehabilitációs programok elvárásainak megfelelően a Településszerkezeti Tervvel összhangban került kialakításra; az akcióterület belterületen található. IVS 5. fejezet (fejleszteni kívánt akcióterületek): Keleti városrész Határai: határ-ronyva - határátkelő fkl. út - Kazinczy út Erdős Jókai Fürdő Barátszer Móricz Rákóczi Vasvári Árpád - Kisfaludy-Illyés Bajza - Kossuth - Pataki-37. fkl. út Néma-hegy - vasút-bodrog jobb parti töltés - Felsőberecki közúti híd- Bodrog jobb part - határ-ronyva a közúti határátkelőhelyig 2.sz Akcióterület Határai: Pázsit-Budai N.A.-700 éves tér Kerek Rozmaring Hunyadi - Ronyva-árapasztó Munkás - Bethlen utcák - határ-ronyva - Ronyvaárapasztó -Határ út - Pázsit út Projektterületek 2.1. Szociális jellegű városrehabilitáció Megvalósult Önkormányzati lakások (Köztársaság, Bihari, Rózsa utcák) 42 db lakás külső felújítása Köztársaság út, Bihari út, Meder út, Rózsa út útkorszerűsítés, járdaépítés Járóka S. Meder úti játszótér kerítés, területrendezés, eszközök Határ út nyugati oldala fásítás, parkosítás Határ út Köztársaság úti terület fásítás, parkosítás 2.2. Köztársaság út határ-ronyva híd teljes átépítés 2.3. Pázsit úti sportpálya öltöző, lelátó felújítás 2.4. Hunyadi út Öregek Napközi Otthona felújítás, akadálymentesítés Megvalósult 2.5. Szociális jellegű városrehabilitáció (II.ütem) Viola út 2-4.lakások 48 db lakás külső felújítása Kerek utca út és járdafelújítás, csapadékvíz-elvezetés Pázsit úti sportpálya lelátó felújítás, kerítés, térvilágítás Térfigyelő rendszer térfigyelő rendszer bővítése 9

10 Az IVS-ben kijelölt keleti városrész 2 sz. akcióterületének területi lehatárolásánál nevesítve nem jelenik meg a Viola utca, de a támogatásra benyújtott projekt által lefedett akcióterület egyértelműen beazonosítható. A fent megjelölt projektterületek 2.1 prioritásának (szociális városrehabilitáció I. ütem) a Közreműködő Szervezet február 24-én kelt levelében támogatásra érdemesnek ítélte. A Támogatási Szerződés aláírásának kelte: május 03. A projekt tervezett összköltsége: Ft; a támogatás intenzitása: 80%, a támogatás összege: Ft. Jelen és a májusában támogatásban részesített Sátoraljaújhely szociális városrehabilitációját célzó fejlesztés két külön önálló céllal rendelkező program; melyek egymásra szinergikus hatást gyakorolnak Jogosultság igazolása Az akcióterület teljes területe belterületen van. A Sátoraljaújhely Keleti városrész 2. akcióterületén belül a pályázatban kijelölt konkrét beavatkozási terület a Viola, Kerek és Pázsit utcákat érinti, melyek teljes területe a csatolt áttekintő térképvázlattal igazoltan belterületen található. Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Projektelemek funkciónként: Lakófunkciót erősít a Viola utcában, szociálisan hátrányos helyzetű lakóterületen, 48 db lakás energiahatékonysági korszerűsítése (39 db önkormányzati, 9 db vegyes tulajdonú, többlakásos lakóépületben, hrsz: 109/6). Közösségi funkciót erősít a Pázsit úti sportlétesítmény felújítása hrsz. 109/9. A Kerek utcában az útburkolat felújítása, a járda és csapadékvíz elvezetés felújítása (hrsz 153/1) a lakóterület komfortját, és a közösségi tér megközelíthetőségét egyaránt biztosítja. A városi funkció erősítéseként, a közbiztonság javítását elősegítve az akcióterületen térfigyelő rendszert építünk ki. Az infrastruktúra fejlesztés szinergikusan kapcsolódik a korábban megvalósult városfejlesztési projektekhez, továbbá a jelen projektben tervezett elemek együttesen a terület komplex rehabilitációját szolgálják. A tervezett fejlesztések fizikailag összekapcsolódnak (lásd: áttekintő térképvázlat), és a rájuk építhető közösségfejlesztő programok a helyi társadalom megújulását szolgálják. Az infrastruktúra fejlesztési elemek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kohézió elősegítésére. Az akcióterületen vállaljuk szolgáltató iroda működtetését, és számos soft program megvalósítását tervezzük. A projekt keretében jelölt soft beavatkozások reagálnak a jogosultsági indikátorok által jelzett legsúlyosabb problémákra: alacsony iskolázottsági szint, kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál, közbiztonság stb. Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége hagyományos beépítésű, illetve telepszerű környezetben lévő területeken minimum 500 fő. A beavatkozással érintett akcióterület lakossága 1016 fő. 10

11 Nem jogosult egy terület támogatásra, amennyiben óta a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nagyobb mértékben történt új építés vagy bontás a célterületen. Pályázatunkra nem vonatkozik. Jogosultsági indikátorok: Az Akcióterületnek a Pályázati Felhívásban meghatározott 6 indikátor közül legalább 3- nak meg kell felelnie. A feltétel teljesül a következők szerint: INDIKÁTOR TÍPUSA Alacsony iskolázottság Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Alacsony gazdasági aktivitás Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok Munkanélküliség magas szintje Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Szegénység és kirekesztettség magas szintje Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Erősen leromlott környezet A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül HATÁRÉRTÉK A HAGYOMÁNYOS VÁROSI BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETEKEN min. 30% 72 max. 8% 2,5 min. 30% 63,8 min. 65% 82,3 min. 14% 35,2 min. 7% 13 min. 15% 19,3 min. 10% 30 min. 25% 51,9 ÉRTÉK AZ AKCIÓTERÜLETEN 11

12 magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A pályázat által érintett akcióterület Sátoraljaújhely társadalmilag meghatározó területén helyezkedik el, a szegregátum tekintetében jellemző problémák úgymint alacsony iskolázottság, a roma népesség magas aránya, magas munkanélküliség, rossz egészségi állapot, leromlott lakókörnyezet, alacsony komfortfokozatú lakások stb. megoldása sürgető és feltétlenül indokolt. A szegregátum feltárása az anti szegregációs terv módszertani útmutatójának megfelelően történt. Ennek alapján - a város egészének vizsgálatával került kijelölésre az a terület, ahol az aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező és maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosok aránya minimum 50%. Az alacsony státuszúak által lakott potenciális szegregátum a következő utcák által határolt terület: Meder út, Járóka Sándor út, Bihari út, Köztársaság út 23-tól végig, Köztársaság út 36-tól végig, Rózsa út, Nefelejcs út, Viola út. A szegregátum kijelöléséhez a KSH évi Népszámlálási adatait, a TEIR internetes rendszer adatait, valamint az önkormányzat adatbázisait használtuk fel. A Pályázati Útmutató C7.1. pontja alapján az Akcióterület kijelölésének jogosultsági feltétételei alapján a Sátoraljaújhely Városának keleti városrészének 2. számú akcióterülete megfelel. A fejlesztéssel a területen az elérhető szolgáltatások köre, azok minősége, elérhetősége javul; új szolgáltatás jelenik meg egy már létező szolgáltatónál, amely révén növekszik az adott funkció kihasználtsága. A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen: 3 db. lakó-(viola u sz. Társasház felújítása), városi- (közbiztonság fejlesztése) és közösségi (Sportpálya) funkció. A projekt eredményeként az akcióterületen két újonnan kialakított szolgáltatás jön létre: Nonprofit Szolgáltatóház és Sportpálya; a Nonprofit Szolgáltatóház egyben betelepülő új közösségi funkció is. Mind a funkcióbővítés, mind a funkció megerősítés esetében az új építéssel, vagy bővítéssel járó fejlesztéseket szükségletfelméréssel és kihasználtsági tervvel igazoljuk. Lakossági elégedettség mértéke a fejlesztés megvalósítása esetén: 75%. (növekmény a projekt hatására 15%) 2.3. Helyzetelemzés A fejezet bemutatja az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapotát, szükség szerint összehasonlítva a település egészével. Továbbá bemutatja az akcióterület fejlesztési terveit, a tervezett fejlesztések iránti lakossági igényeket. A helyzetelemzés részleteit a következő fejezetek tartalmazzák. 12

13 Mint korábban bemutatásra került az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város teljes területét a könnyebb kezelhetőség érdekében 3 városrészre bontja, úgymint városközpont, nyugati városrész és keleti városrész. A 3 városrész összességében 13 akcióterületre tagolódik. Jelen ÉMOP azonosítószámú Szociális városrehabilitációs II. üteme Sátoraljaújhelyen című pályázat megvalósítása a Keleti városrészben, a 2. számú akcióterületen valósul meg. Az akcióterületet határoló utcák: Pázsit-Budai N.A.-700 éves tér Kerek Rozmaring Hunyadi - Ronyva-árapasztó Munkás - Bethlen utcák - határ- Ronyva - Ronyva-árapasztó -Határ út - Pázsit út. A fejlesztéssel érintett akcióterület és a szegregátum területi kapcsolata Sátoraljaújhely város keleti városrészében található a fejlesztéssel is érintett szegregátum, a területen élő népesség alacsony státuszú, magas munkanélküliséggel és ezáltal komoly megélhetési problémákkal küzdő, ezen a terülten jellemzően roma népesség él. A Keleti városrészen belül leginkább szegregált terület a Meder, Járóka, Bihari, Köztársaság, Rózsa, Nefelejcs, Viola, Kerek, Pázsit utcák határolta területen található. Kiemelt célunk tehát a város keleti település részén található szegregátumban előállt - a szegregációs helyzetből eredő - problémák felszámolása, az itt élő nehéz sorsú, mélyszegénységben élő családok számára egy tudatosan átgondolt, hosszú távon fent tartható program megvalósítása, infrastrukturális fejlesztéssekkel továbbá a telepen élők számára életvezetési modellek kialakításával, melyben az öngondoskodás képességével egy pozitív jövőkép rajzolódik ki a projektben résztvevők és a környezetükben élők számára egyaránt Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Jelen projekt keretében tervezett fejlesztéseket meghatározzák a településszerkezeti és szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai. A tervezett beavatkozások megfelelnek a Sátoraljaújhely Építési Szabályzatában rögzítetteknek (8/2005. (V.2.) rendelet) - alapvető szabályozási előírások a jogosultság alátámasztására vonatkozó dokumentumot jelen tanulmányhoz mellékeljük. A helyi építési szabályzat övezeti besorolása szerint a fejlesztési célterület: Viola utca - LKE-4K - lakóterület Kerek utca - LKE-4K - lakóterület Pázsit utca - LKE-4 - lakóterület A fejlesztési terület a fentiek szerint a 8/2005. (V.2.) Önk. rendelet 5. -ban foglalt besorolás szerint kertvárosias lakóterület, amelyre vonatkozó specifikus építési előírások: Kertvárosias lakóterület (Lke) (OTÉK 13. ) a) Beépítés módja: szabadonálló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú b) Legkisebb kialakítható telekterület: Szabadonálló beépítés esetén: 700 m 2 Szabadonálló, kialakult telekstruktúránál: 600 m 2 Oldalhatáron álló és ikresen csatlakozó beépítés esetén: 700 m 2 Oldalhatáron álló, kialakult telekstruktúránál: 550 m 2 13

14 Zártsorú beépítés esetén. 550 m 2 Zártsorú, kialakult telekstruktúránál: 400 m 2 c) Legnagyobb beépítettség: 30% d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m f) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség g) Elő-, oldal- és hátsókert előírásait az OTÉK 35. és 36. -ai alapján kell kialakítani. A kertvárosias lakóövezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza Az építési övezet Öv A eze beé ti píté jel s jelle mz ő mó dja A kialakí tható új telek legkis ebb telekt erület e (m 2 ) A kialakítható új telek legkisebb Széle ssége (m) Mély sége (m) Az építési telek A megen gedett legnag yobb beépít ettség % A megen gedett legnag yobb beépít ettség. Tereps zint alatt % A megen gedett legnag yobb szintte rületi mutat ó (m 2 /m 2 ) A legkis ebb kialakí tandó zöldfe lület % Az épület Megengedett építménymagassá ga Legk iseb b (m) Legna gyobb (m) Lke-1 SZ ,4 60 3,5 7,5 Lke-2 SZ ,6 70 K K Lke-3 O ,5 60 3,5 4,5 Lke-4 O ,5 65 K K Lke-5 Z ,6 60 K K A tervezett fejlesztés a kialakult építménymagasságot, beépítettséget nem változtatja, a fejlesztések illeszkednek a település fejlesztési terveiben meghatározott arculathoz Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Sátoraljaújhely város Integrált Városfejlesztési Stratégiai programjának átfogó célja az, hogy a városfejlesztés hosszú távon: a településszerkezet, a területhasználat, a városi környezet fejlesztésének érdekében véghezvitt : a természeti és épített örökség védelmének érdekében tett - fejlesztések, valamint a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtésével egy élhetőbb középvárosi környezetet teremtsen saját és környezetének lakosai számára, amely a jelenleginél komfortosabb, esztétikusabb élettér biztosításával hozzájárul a város népességmegtartó képességének növekedéséhez, valamint város fenntartható növekedéséhez. Fenti célok megvalósítása érdekében az elmúlt években Sátoraljaújhely Város Önkormányzata aktív pályázói munkát végzett: pályázatot nyújtott be az oktatási és szociális infrastruktúra fejlesztésére, a társadalmi megújulás programjaira, különösen az oktatás módszertani megújítására 14

15 szennyvízkezelésének fejlesztésére, a foglalkoztatottság növelésére, valamint a turizmus fejlesztésére. A támogatással megvalósult projektek jelentősen javították a város arculatát, közlekedési- oktatási- és művészeti színvonalát. Sátoraljaújhely Város támogatással megvalósult projektjei Projekt címe Támogatás éve Pályázati azonosító Sátoraljaújhely város, Rudabányácska, Széphalom városrészek, Mikóháza és Alsóregmec községek szennyvízberuházása Sátoraljaújhely város és vonzáskörzetébe tartozó települések turizmus fejlesztése, idegenforgalmi vonzerő növelése Hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek munkaerő piaci integrációja Sátoraljaújhely Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKT fejlesztése Projekt összköltség (Ft) 2002 Phare-CBC /V HU ROP / Fejlesztés megnevezése Kazinczy Általános Iskola teljes felújítása (Deák út) Tevékenység leírása - Magas tetővel történő épületbővítés teljes belső és külső felújítás - akadálymentesítés - számítástechnikai fejlesztés A beruházás költsége (Ft-ban) Támogatás mértéke (%-ban) Támogatás forrása % EU Tokaj Világörökségért Fejlesztések Szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztító telep Tourinform Iroda kialakítása (Hősök tere) zenélő látványszökőkút létesítése (Hősök tere Széphalom városrészben elkészült a Magyar Nyelv Múzeumának építése (B.-A.-Z. megyei Önkormányzati beruházás) Sátoraljaújhely ellátatlan városrészei EU EU , EU (400 Ft) PHARE CBC, Céltámogatás, 15

16 bővítése Tehermentesítő út létesítése Erzsébet Kórház rekonstrukciója és gépműszer fejlesztés A Kossuth Lajos Művelődési Központ és Latabár Színház rekonstrukciója, Városi Uszoda rekonstrukció Sportcsarnok létesítése Sátoraljaújhely-Sárospatak közötti kerékpárút létesítése Általános Iskola bővítése és felújítása (Mikóháza és Alsóregmec községek vonatkozásában) Magyar Közút Kht. beruházásában sebészeti osztály és műtők, a patológiai osztály és a konyhaétterem teljes átépítése, korszerűsítése Forgószínpad létesítése a korábbi strand medence átépítése, új főépület építése, és a medence ponyvával történő lefedése 500 férőhelyes nézőtérrel a városi parkban Kerékpárút létesítése 3 ütemben Deák úti Speciális Általános Iskola bővítése és felújítása KAC és VICE EU Címzett támogatás Címzett támogatás ISM Saját forrás % Útalap Címzett Út- és járdakorszerűsítés Munkácsy utca TEKI Út- és járdakorszerűsítés Hajnal út TEKI Petőfi úti útfelújítás Jakobinus út felújítás Károlyfalva városrészben Széphalom városrészben 8 50 TEUT 7 50 TEUT Bányácska út felújítás Rudabányácska városrészben 7 50 TEUT Útfelújítás Hunyadi út I. ütem 6 50 TEUT Útfelújítás Bercsényi lakó út 5 50 TEUT Útfelújítás Fejes I. út II. ütem TEUT Turisztikai attrakciók fejlesztése Városrehabilitáció Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bővítése Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken (Észak- Magyarország) Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Zempléni Turisztikai és Idegenforgalmi centrum kialakítása a Magas-hegyen Sátoraljaújhely történelmi belvárosának megújítása Családbarát bölcsőde a jövő nemzedékéért Sátoraljaújhelyben Településrekonstrukció és sportöltöző építése Sátoraljaújhelyen Egészségfejlesztés a sátoraljaújhelyi óvodákban EU 78 EU EU (ERFA) EU (ERFA) EU (ESZA) Egészségre nevelő és Egészségre nevelő és EU (ESZA) 16

17 szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése (Észak-Magyarország) Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése (Észak-Magyarország) Óvodafejlesztés szemléletformáló életmód programok Sátoraljaújhely Város Önkormányzatánál Épületenergetikai korszerűsítés Sátoraljaújhely Város Idősek Otthonában Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése az Egyesített Szociális Intézmény Alapszolgáltatási Központban Határ Ronyva árvízvédelmi fejlesztése Sátoraljaújhelyen Óvoda fejlesztés a sátoraljaújhelyi Hétszínvirág Óvodában és tagóvodáiban EU (ERFA) EU (ERFA) EU (ERFA) EU (ESZA) Az akcióterületen már megvalósult beruházások Szociális városrehabilitáció Sátoraljaújhelyen című ÉMOP-3.1.1/B-2f azonosítószámú projekt bemutatása A Közreműködő Szervezet február 24-én kelt levelében Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának a 42 db szociális bérlakás felújítását célzó projektjét támogatásra érdemesnek ítélte. A Támogatási Szerződés aláírásának kelte: május 03. A projekt tervezett összköltsége: Ft; a támogatás intenzitása: 80%, a támogatás összege: Ft. A projekt számszerűsíthető eredményei: Rehabilitált városi terület nagysága: 370 m2 Az érintett lakosok száma: 1016 fő Új, a projekt eredményeként teremtett munkahelyek száma: 3 fő (ebből nők szám: 1 fő; hátrányos helyzetűek száma: 3 fő) A fejlesztés nyomán elérhető szolgáltatások száma: 2 db (játszótér, életvezetési tanácsadás) Lakossági elégedettség: 75% Támogatással felújított önkormányzati tulajdonú lakások száma: 42 db. A fejlesztés megvalósításába bevont hátrányos helyzetű munkavállalók száma a megvalósítás során: 27 fő; a fenntartási időszakban: 10 fő. A projekt eredményeként létrejövő zöldfelület nagysága: m2. A projekt eredményeként elért energia megtakarítás mértéke: a jelenlegi 1,932 TJ-ről 0,882 TJ-ra csökken). A projekthez kapcsolódó képzések bemutatása Parkgondozó rész-szakképesítést nyújtó oktatás (képzés célja: álláskereső közmunkások szakmai képzése) o Képzési időtartam: 400 óra o Résztvevők száma: 20 fő 17

18 A roma nők és a számukra fontos szakmai segítségek nyújtó védőnők képzése A fejlesztés célja: Olyan roma származású személyek képzése, akik közösségük egészségéről, környezetük higiéniás állapotáról információk közvetítői lesznek. Interszektorális együttműködés Kapcsolattartás a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal Az elhanyagolt lakókörnyezetből eredő egészségügyi következmények (járványok, TBC fertőzések, bélfertőződés) csökkentése védőnők közreműködésével; védőoltási lehetőségek megismertetése. További, a hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek munkaerő piaci reintegrációját segítő pályázati támogatások (Perseus szám: HU , Időtartam: november augusztus 30.) Összeg (Euro) Teljes költségvetés százaléka Teljes projektköltségvetés Szerződő Hatóságtól igényelt ,5 támogatás Társfinanszírozás ,5 A program célja: - A halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmilag és gazdaságilag elmaradott kistérség egyik településén, Sátoraljaújhelyen élő, 50 fő, fele roma, aktív korú, tartós munkanélküli képzése, visszavezetése a munka világába. - A program célcsoportját képező munkanélküli lakosságcsoportok képzettségének fejlesztéséhez, elhelyezkedési esélyeinek növeléséhez, ezáltal életkörülményeik javításához. - A kiemelkedően magas roma származású munkanélküli csoportok elhelyezkedési esélyeinek, életminőségének javítása; ill. a évi EU integrációt követően az esélyegyenlőség biztosítása a szociális és munkaerő-piaci közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Megvalósult képzések: 1. parkgondozó szaktanfolyam (800 óra), OKJ képzés száma: Résztvevői létszám: 25 fő. 2. motorfűrész-kezelő szaktanfolyam (220 óra), OKJ képzés száma: Résztvevői létszám: 10 fő. 3. szobafestő-mázoló szaktanfolyam (2472 óra), OKJ képzés száma: Résztvevői létszám: 15 fő. 50 fő részére a képzés és foglalkoztatás időtartama 18 hónap január 2- től június 30-ig. Ezt követően 15 fő továbbfoglalkoztatása valósult meg július 1- től december 31-ig. A projektgazda valamennyi korábbi fejlesztése a támogatási szerződésben foglalt ütemterv szerint, a vállalt eredmények teljesítésével zárult. Az akcióterület korábbi fejlesztéseinek helyszínét bemutató áttekintő térképvázlatot csatoljuk. 18

19 2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Sátoraljaújhely város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a kapuja. Teljes népessége 2011-es adatok szerint fő, területe pedig 73,47 km2. A városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska, Széphalom és 1985 óta Károlyfalva. Az IVS a várost 3 területfejlesztési egységre bontja, ezek a Városközpont, a Nyugati városrész és a Keleti városrész. Jelen fejezet a keleti városrészről igyekszik képet adni a következő szempontok mentén: Demográfiai helyzet Sátoraljaújhely lakónépesség száma év végén a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adatok alapján fő, mely tíz éves viszonylatban vizsgálva igen komoly csökkenést mutat ben a lakosság száma volt, ez azt jelenti, hogy 10 év alatt a lakosok több mint 14% hagyta el a települést. A nők száma 8289 (53,98%), a férfiaké pedig 7066 (46,01%). Az állandó népesség 2011-ben 16173, amelyből a 0-17 évesek száma 2854 fő, a évesek száma 9676 fő, a 60 év felettieké pedig Összehasonlítva a 10 évvel ezelőtti adatokból látható, hogy a társadalom komoly mértékben elöregedő Sátoraljaújhelyen, hiszen míg 2001-ben az itt lakók 16,7%-a volt 60 év feletti, addig 2011-ben ez az arány már 22,53%. Állandó népesség 0-17 Állandó népesség es adatok 2011-es adatok Állandó népesség 60-x A születések száma tíz év alatt drasztikusan, 189-ről 136-ra esett, ami 28%-os csökkenést jelent. A halálozások száma enyhén nőtt, a házasságkötések száma majdnem a felére csökkent, a válások száma gyakorlatilag stagnált, és az oda- illetve elvándorlás 19

20 száma is jelentősen csökkent, ugyanakkor még mindig jelentősen nagyobb az elvándorlók száma (2011-ben 583 oda- és 790 elvándorlás). Ezek az arányok az akcióterületen még súlyosabbak. Az akcióterületen élők közül majd minden hatodik személy 60 éves, vagy annál idősebb korú, amely tovább gerjeszti a városra egyébként is jellemző szociális feszültséget. Az ország többi városához hasonlóan a sátoraljaújhelyi lakótelepeken is egyre jelentősebb problémát okoz a lakosság elszegényedése és részben ezzel összefüggésben a házgyári lakások leromlása. A területen a város leghátrányosabb helyzetű lakosainak jól körülhatárolható szegregátuma él. Sátoraljaújhely lakosságának 7%-a (a keleti városrész lakóinak 19,5%-a) él a szegregátumban. A lakónépességen belül a 0-14 éves korcsoport aránya 8%-kal magasabb, mint a városközpontban. A éves korcsoport aránya 2,6 %-kal, a 60 éven felüliek aránya pedig 5,5 %-kal alacsonyabb a városközponti adatokhoz képest. A szegregátum, gazdaságilag aktív lakosságán belül a max. 8. általános iskolával rendelkező romák aránya eléri a 72%-ot (ez a városi arányhoz képest 41%-kal magasabb); a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb korosztályban mindössze 2,5%-os (ez 7,5%-kal alacsonyabb a városi arányhoz képest). Ssz. Adat 1 Lakónépesség száma 2 A lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 3 A lakónépességen belül évesek aránya 4 A lakónépességen belül 60-x évesek aránya 5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 6 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Állandó lakosok száma városrészenként (a 2001-es népszámlálás adatai alapján) Város egésze 1. Városközpont 2. Nyugati városrész 3. Keleti városrész Szegregátum ,2 15,5 17,8 23,5 40,3 63,9 67,0 60,4 64,4 53,1 16,9 17,6 21,7 12,1 6,6 26,5 27,3 20,5 30,9 72,0 11,8 13,1 12,5 9,7 2,5 20

21 (Adatforrás: ACTÍV Társadalom Alapítvány, Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére, Budapest szeptember, készült a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából). Gazdasági helyzet Az akcióterületen kizárólag egy vendéglátóegység és egy élelmiszerbolt működik; melyeknek vendégforgalma, ill. vásárlóereje a város egészére vonatkozóan sem meghatározó; ezért a következőkben Sátoraljaújhely város gazdasági jellemzőit mutatjuk be. Az 1990-es években Sátoraljaújhelyben lényegében lezajlott a gazdaság privatizációja, s a rendszerváltással egy időben a város gazdasági szerkezete is átalakult. Több nagyobb vállalat, üzem, vállalkozás szűnt meg (TÜZÉP, Bútorgyár, Újhelyi Gazdálkodási Kft., Lantos Rt., Henriette, stb.), vagy csökkentette jelentősen foglalkoztatotti létszámát (Dohánygyár, Elzett Certa stb.), illetve napjainkban kerül felszámolásra (Herukon Rt.). A gazdasági társaságok gazdálkodási formák szerinti összetétele is jelentősen megváltozott: az egyéni vállalkozások száma megnőtt, a vállalatok részvénytársaságokká alakultak át, vagy más társas vállalkozási formában végzik tevékenységüket. A lakosság gazdasági aktivitás szerinti összetétele átrendeződött. Megváltozott a munkaerő iránti igény, a foglalkoztatottak száma és aránya lényegesen visszaesett, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek és az inaktív keresők száma is emelkedett. Az újonnan alakult vállalatok jövedelemtermelő képessége közel azonos, azonban munkaerő felvétele jóval alacsonyabb. A változó gazdasági körülmények hatására a foglalkoztatási igények is gyökeresen megváltoztak: az ipar egyre kevesebb munkaerőt igényel, 21

22 a mezőgazdaságból élők aránya amely korábban is alacsony volt tovább csökkent, a nagyüzemeket, nagyvállalatokat felváltották a kis- és közép méretű vállalkozások csökkent a fizikai munka aránya, rohamosan növekszik a számítógépes ismeretek használatának igénye a munkáltatók részéről Sátoraljaújhelyen 2006-ban összesen 1517 db regisztrált vállalkozás található, a társas vállalkozások száma 526 db, az egyéni vállalkozások száma eléri a 830 db-ot. Az elmúlt tíz év során tapasztalt növekedési ütem a 2005-os év folyamán kissé megtorpant, de az Önkormányzat gazdaságfejlesztési törekvéseinek köszönhetően a tendencia további növekedése várható. A működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként történt összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi szolgáltatások; ill. az ingatlanközvetítő társaságok aránya a meghatározó. Előbbi aránya ről 2006-ra 2,74%-kal, utóbbié 3,97%-kal nőtt. A kiskereskedelmi üzletek száma 1998-ről 2006-ig 33%-kal nőtt, ezen belül a zöldség- és gyümölcs szaküzletek száma 120%-kal, a kenyér és pékárú és édességszaküzletek száma 500%-kal nőtt. A vendéglátóhelyek száma ugyanezen időszakra vonatkozóan 47%-kal nőtt; az éttermek, cukrászdák száma 48 %-kal, a bárok, borozók száma 28%-kal nőtt évi adatok: Működő társaságok 2010 Építőipar 62 Kereskedelem, gépjárműjavítás 276 Szállítás, raktározás 23 Szálláshely, vendéglátás 80 Információ, kommunikáció 54 Pénzügy, biztosítás 79 Ingatlanügyletek 221 Szakmai,tudományos, műszaki tevékenység 136 Adminisztratív és szolgátatást támogató tevékenység 67 Oktatás 122 Humán-egészségügy, szociális ellátás 64 Művészet, szabadidő, szórakoztatás 29 Egyéb szolgáltatás 70 Egyéb tevékenység 1 Összesen: évi adatok: 22

23 Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma 2011 [db] 283 Regisztrált betéti társaságok száma 2011 [db] 211 Regisztrált szövetkezetek száma 2011 [db] 4 Regisztrált részvénytársaságok száma 2011 [db] 2 Regisztrált egyéni vállalkozások száma 2011 [db] 1179 Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 2011 [db] 350 Regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 2011 [db] 575 Regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozások száma 2011 [db] 254 Regisztrált őstermelők száma 2011 [db] 320 Regisztrált vállalkozások száma - GFO [db] 1690 Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma - GFO [db] 295 Regisztrált jogi személyiség nélküli társas vállalkozások száma - GFO [db] fős regisztrált vállalkozások száma - GFO [db] fős regisztrált vállalkozások száma - GFO [db] fős regisztrált vállalkozások száma - GFO [db] fős regisztrált vállalkozások száma - GFO [db] fős regisztrált vállalkozások száma - GFO [db] és több fős regisztrált vállalkozások száma - GFO [db] 1 Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban - GFO11 (TEÁOR 08: A gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágakban - GFO11 (TEÁOR [db] Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: B gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: C gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: D gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: E gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: F gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: G gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: H gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: I gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: J gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: K gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: L gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: M gazdasági ág) 2011 [db] 135 Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

24 nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: N gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: O gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: P gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: Q gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: R gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: S gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: T+U gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 [db] 1949 Regisztrált költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek 2011 [db] 17 Regisztrált nonprofit szervezetek száma - GFO [db] 240 A gazdaságfejlesztés eszközei A.) Turizmus A 2011 évi adatokat vizsgálva az 1 főre jutó kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma a Sátoraljaújhelyi kistérségben 2323, ami a megyei és a régiós átlagot jelentősen meghaladja. A megyében a Tokaji (3863) és Mezőkövesdi (3690) kistérségeket követve az előkelő harmadik helyen áll. Sátoraljaújhelyen, a kereskedelmi szálláshelyeken 2011-ban összesen 8417 fő vendégeskedett. Az elmúlt 10 év viszonylatában a szálláshelyekkel összefüggésben megállapítható, hogy évig dinamikus emelkedés jellemzi a vendégek számát (2001-től 2008-ig +49%-os emelkedés), majd ezt követően erőteljes csökkenés (2008- tól 2011-ig -28,27%-os csökkenés), összességében az elmúlt 10 évet vizsgálva az ingadozásoktól eltekintve 7,2%-os növekedés jellemzi a Sátoraljaújhelyre látogató vendégek számlának alakulását. Ehhez hasonló tendencia tapasztalható a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában, bár a 2003-as és a 2006-os év folyamán kisebb csökkenés volt tapasztalható, majd 2009 évig tartó növekedést, ismét mérsékelt csökkenés követte. Az elmúlt 10 évben összességében a vendégéjszakák számában 7,6%-os növekedés történt. A térségben és a városban zajló folyamatos turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a vendégéjszakák és a vendégek számának további növekedésre várható. A magas tartózkodási idő és a kereskedelmi szállásférőhelyek viszonylag magas szám utal Sátoraljaújhely turisztikai attraktivitására, megmutatja, hogy képes arra, hogy vonzerőt jelentsen az idelátogatók számára. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2008 júniusában kezdte el a évi IVS által célként kitűzött Nyugati városrészben található Zempléni Turisztikai Centrum létrehozását a Magas-hegyen. A tevékenység megvalósítására ROP forrás keretében 24

25 kerülhetett sor, a sikeres megvalósítást követően a projekt lezárása 2010 májusában történt meg. A városvezetők felismerték, hogy Sátoraljaújhely város és a térség kitörési pontja a turizmus lehet, melynek tárgyi feltételei adottak. A fejlesztés célja volt tehát a Sátoraljaújhely város mellett található Magas Hegyen egy olyan versenyképes turisztikai termék-együttes kialakítása, amely komplex módon hozzájárul a térségbe érkező turisták számának növeléséhez, valamint a termékkínálat növelése révén a vendégek tartózkodási idejének meghosszabbításához, mindezek által a költési hajlandóságuk fokozásához. A fejlesztés során az alábbiak valósultak meg: m hosszú téli-nyári bob pálya. - Kalandpark létesült a Libegő középső állomása közelében, a fákra épített állomásokkal. - Központi épület. - Kilátó korszerűsítése. - Tanösvény létesült a környék jellemző növény- és állatvilágának, illetve egyéb látnivalók bemutatására. - Uniós előírásoknak megfelelő játszótér kialakítása a legkisebbek számára. - Fedett pihenők épülnek a felső és középső helyszíneken. - Műanyag lesiklópálya és TUBBY (csúszda). - Egysávos út két nyomra való szélesítése és korszerűsítése, parkoló bővítés. További fejlesztés keretében megvalósította az Önkormányzat a Turisztikai Centrum II. ütemében a sípályához kapcsolódóan hóágyúk beszerzését, az ahhoz szükséges kiszolgáló létesítményekkel együtt (víztározó medencék, szivattyú gépházak). A Turisztikai Centrum III. ütemében pedig meghosszabbításra került a sípálya és új felvonó létesítése is megtörtént, kiemelt célként jelent meg a téli sí szolgáltatások erősítése. B.) A helyi gazdaságfejlesztés további eszközei A Zempléni Vállalkozási Övezetben a beruházási adókedvezmények mellett az ipari park létrehozása is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeket. Mutatók Betelepült vállalkozások száma Betelepült vállalkozásoknál foglalkoztatott személyek száma A parkban működő vállalkozások árbevétele (millió Ft) fő fő fő fő fő Az június 07-án alakult Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja: a kis- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, elősegítése révén az új gazdasági struktúra kiépítésének gyorsítása, s ezáltal az emelkedő munkanélküliség további növekedésének megállítása, majd fokozatos csökkentése. 25

26 Sátoraljaújhely városban működő 10 legnagyobb vállalat (Prec Cast Öntödei Kft., Continental Dohányipari Rt., OTP Bank Nyrt., Tokaj Keresedőház Zrt., Certa Kft., ÉMÁSZ Zrt., Zemplén Takarékszövetkezet, Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., Magyar Telekom Nyrt.) több mint fele a szolgáltató, pénzügyi szektorból kerül ki. Sátoraljaújhely gazdasági aktivitását tekintve megállapítható, hogy a nehézségek ellenére a prosperáló vállalkozások számának növekedése és működésükből származó bevételek folyamatos bővülése tapasztalható, amely hozzájárul a térség gazdaságának fejlődését. Társadalmi helyzet Az akcióterületen a lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 40,3%, a évesek aránya 53,1%. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 2,5%, ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (a éveseken belül) kiugróan magas 72,0%. A szakképzettség hiányának és a kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál közötti összefüggést jól mutatja a KSH évi adata, mely szerint a szegregátumban a legfeljebb 8 ált. iskolai végzettséggel rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63,5%-os (a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező gazdaságilag aktív lakosság aránya 78,7%). Az elmúlt évek sajnálatos eredménye, hogy jóval többen mennek el a városból, mint ahányan letelepednek. A települést elhagyók a régióban nem egyedülálló módon főként képzett fiatalok, akik az elhelyezkedési nehézségek, a nehezebb megélhetés, vagy éppen a felsőoktatási rendszer struktúrája miatt választanak új lakóhelyet a megyeszékhelyen, a fővárosban vagy Dunántúlon. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. Vallási összetétel: A településen a két történelmi egyház (római katolikus és református) rendelkezik a legnagyobb gyülekezettel, de megtalálhatóak a kisebb egyházak hívei is, így a görög katolikus egyház is. Pálos-piarista rendház is található Sátoraljaújhelyen, emellett görög katolikus templom, református templom, római katolikus plébániatemplom és evangélikus templom is van a városban. Etnikai összetétel: Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatalának romaügyi referense - roma lakosságra vonatkozó évi népességi adatok Év Teljes lakosság (fő) Roma lakosság (fő) A roma lakosság aránya a teljes lakosság körében (fő) Nő (fő) Férfi (fő) Munkaképes korú (fő) Nyugdíjas (fő) Általános iskolás (fő) Óvodás (fő) ,

27 Roma lakos-ság Nő Férfi Munkaképes Nyugdí-jas Általános Óvo-dás korú A roma lakosság körében szintén jellemző a női lakosság magasabb száma, 148 fővel vannak többen, mint a férfiak. A nemzeti és etnikai kisebbségek közül Borsod-Abaúj-Zemplén-megyében a cigány nemzetiség a legnagyobb létszámú. A megyében élő 49 ezer fős kisebbség 93,1%-a cigány, amely országos viszonylatban is kimagasló arány. A cigány származású munkanélküliek száma az egész megyében számottevő, tényleges munkanélkülieken belüli becsült részarányuk megyei szinten elérheti a 20 % ot, egyes kistérségekben akár még a 30 % ot is meghaladja. A városban jelentős a roma lakosság száma. A évi népszámlálási adatok szerint a város 8,4 %-a volt roma ben Sátoraljaújhely lakosságának 11,25%-a roma származású. A statisztikákból az derül ki, hogy az 1812 fős roma népességből csak 92 fő részesül nyugellátásban. Munkaképes korú a roma lakosság 48,12%-a, de közülük csak nagyon kevesen tudnak elhelyezkedni megfelelő iskolai végzettség, szakma hiányában. A projektben résztvevő szegregátum területén 594 fő él jelenleg (teljes roma népesség több mint 30%-a). A jelenlegi gazdasági válságban a szegregátum lakói oly mértékben alul motiváltak és alulképzettek, hogy szükség van egy olyan komplex, a célterületen zajló, alulról építkező közösségfejlesztésre, melynek révén nem csak a szegregátum lakói vesznek részt aktívan az életük megreformálásában, de a település lakói is segítenek az integrálásban. A felnőtt romalakosság több mint fele csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mintegy negyedük be sem fejezte az általános iskolát. Jellemző a szülőknél az alul iskolázottság, szakképzetlenség, a leghátrányosabb helyzetű munkaerő piaci csoporthoz tartozás. A munkaviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők arányát mutatja, hogy tartósan munkanélküli az aktív korúak 50 %-a!. Az elhelyezkedés egyik legfőbb akadálya a képzetlenség, természetesen nem hagyható figyelmen kívül a földrajzi, közlekedési elszigeteltség, a térség alacsony foglalkoztatási képessége sem. A roma lakosság életvitelében jelentős változás az elmúlt években nem történt, ugyanis a túlzott eladósodást - az ideiglenes munkavállalás, a rossz pénzbeosztás gyakorlatát sajnos nem tudják orvosolni. Az itt élők jövedelem forrása szinte kizárólag a segély és a gyermekek után járó családi pótlék és egyéb juttatás. 27

28 népesség (fő) Erős elszigeteltségben élnek, évi kérdőíves felmérések szerint akikben a leginkább megbíznak a család, szülők, szociális munkás, és a háziorvos. Tehát a különféle intézmények és azok képviselőik a rangsor aljára kerültek, kivéve a háziorvost, de nem számolhatunk be erős bizalmi hálóról a közösség szintjén. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet A népszámlálási adatok szerinti foglalkoztatottsági helyzet Foglalkoztatottság Népszámlálás A éves foglalkoztatottak száma A éves foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak száma Az éves foglalkoztatottak száma A 60 és több éves foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül % 49,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % 41,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-47,0 59 évesek) belül % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 18,0 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül % Népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH 2001) Eltartott Inaktív kereső Munkanélküli Foglalkoztatott 0 Sátoraljaújhelyi Kistérség Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely: év év Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi Nyilvántartott álláskeresők száma, nő napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma

29 Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A éves nyilvántartott álláskeresők száma A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők száma Egy éven túl álláskeresők száma Sajnos a munkaképes lakosság helyzete Sátoraljaújhelyen sem jobb, mint a régióban vagy éppen a megyében. Bár a környező falvakhoz képest nyilvánvalóan kedvezőbb a kép, a munkanélküliségi adat riasztó. Különösen az iskolai végzettségek szerinti eloszlás aggasztó. Látható, hogy a legnagyobb számban az alacsonyan kvalifikáltak vannak, hiszen a legfeljebb 8 általános végzettek teszik ki az összes álláskereső közel felét. Ahogy az országban máshol is, itt is hatványozottan jelentkezik a pályakezdő álláskeresők problémája. Az összes álláskereső közel tizede pályakezdő, ami azt jelenti, hogy munkatapasztalat nélkül próbál meg sikertelenül elhelyezkedni. Az egy éven túli álláskeresők száma is rendkívül magas. A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége keretében 205 fő munkanélküli kapcsolódott tanfolyami képzésekhez. A különféle szakmacsoportokra irányuló képzések mellett igen fontos volt a 7-8. osztályos felzárkóztató oktatás, amelynek során általános iskolai végzettség szerzésére nyílt lehetőség. Kistérségi Foglalkoztatási Stratégia elfogadásra került. Az önkormányzat folyamatosan pályázik közmunka programokra. 29

30 A foglalkoztatási gondok enyhítését szolgálta a Hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek munkaerő piaci reintegrációja Sátoraljaújhelyen című pályázat 50 fő fele roma származású munkavállaló képzése és foglalkoztatása 3 szakmában (25 fő parkgondozó, 10 fő motorfűrész kezelő, 15 fő szobafestő, mázoló és tapétázó), 18 hónap időtartamban, s 15 fő még további 18 hónapig tartó foglalkoztatásával. Közülük 37 fő szerzett OKJ-s bizonyítványt ban 100 fő tartós munkanélküli számára félévre biztosítottunk közmunka program keretében munkát 2007-ben 31 fő tartós munkanélküli számára 3 hónapos közmunkát szerveztünk (3 vagy több gyermeket nevelő, családban élő mindkét álláskereső, fogyatékos gyermeket családjukban nevelő szülők számára). Ennek folytatására beadott pályázatunk nem nyert támogatást. Jelenleg Sátoraljaújhelyben akkreditációval rendelkező foglalkoztatók: - 2B Lakberendezési Áruház Kft. - NORPAN Sütőipari Kft. - Start Rehabilitációs vállalat - Könyvek Háza Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. - TEXKONT Textilipari és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. - Cipész és Szolgáltatóipari Kft. - Várhegy Diszkont Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. - ALK-Ker 2001 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. - RTW SERVICES HUNGARY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - Zempléni Vízmű Kft. - Zempléni Ruhaipari Kft. - Heiche Hungary Ipari és Kereskedelmi Bt. - Csontos és Balabás Vendéglátó és Szolgáltató Kft. - Fundametum Építőipai, Tervező és Szolgáltató Kft. - MIKRO-SOLAR Szépségszalon Bt. - MEDICPLAST CO Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Mezőgazdasági Kft. - Piloná Gábor egyéni vállalkozó - Szappanos László egyéni vállalkozó - Ignáth Illés egyéni vállalkozó A Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zempléni Térségi Egyesülete elnöke szerint a fogyatékkal élőknek legfeljebb 10%-a foglalkoztatott térségünkben, településünkön. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása szélhelye. A többi településsel együtt A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése (ROP 3.2.1) program keretében megalkották a Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiáját, s ennek érdekében november 21. napján a Társulás tagjai, Sátoraljaújhely Város Önkormányzat, és partnerei (kistérségi önkormányzatok, Munkaügyi Központ, CKÖ, civil szervezetek, vállalkozások) aláírták Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Paktumát. 30

31 Az elmúlt két év közfoglalkoztatási hulláma Sátoraljaújhelyt is elérte. Mint láthatjuk, a közfoglalkoztatottak száma közel megnyolcszorozódott 8 év alatt, az arra szánt összeg pedig több mint a tízszerese, mint volt hét-nyolc évvel ezelőtt Közfoglalkoztatottak száma Sátoraljaújhely Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg (1 Ft) év év év A roma népesség gazdasági aktivitása KSH évi adatai alapján A kistérségi összehasonlítás alapján a roma lakosságban a gyesen, gyeden lévők, ill. a gazdaságilag inaktív népesség aránya a sárospataki után a sátoraljaújhelyi kistérségben a legmagasabb. Megyei Miért nincs munkaviszonya kutatás eredményei alapján a válaszadók közel 20%-ának soha nem volt munkahelye, 17,3%-ának munkahelye megszűnt a térség gazdasági visszaesése következtében, közel 10%-át bocsátották el a létszámleépítések 31

32 idején, és 5,1%-uk hagyta ott munkahelyét. Megállapítható, hogy azok között, akiknek soha nem volt munkahelye sokkal kisebb arányban van hajlandóság a munkavállalásra, mint azok között, akiknek munkahelye valamilyen okból megszűnt, vagy elbocsátották. Jobban megél a Alkalmi munkából Felesleges munkát Nem tud eljárni a Nincs megfelelő segélyekből (%) meg tud élni (%) keresnie (%) településről (%) szakmája (%) 3,7 1,3 3,6 3,2 5,5 A sátoraljaújhelyi szegregátum a foglalkoztatás tekintetében - a város egészéhez, ill. a keleti városrészhez képest - is igen kedvezőtlen képet mutat (és ugyanez igaz a szegregátumban élő roma lakosságra is). A szakképzettség hiányának és a kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál közötti összefüggést jól mutatja a KSH évi adata, mely szerint a szegregátumban a legfeljebb 8 ált. iskolai végzettséggel rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63,5%-os (a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező gazdaságilag aktív lakosság aránya 78,7%). 32