Tartalomjegyzék. Bevezetés Munkavédelmi felügyeleti rendszer változása A mezőgazdaság főbb egészségkárosító kockázatai...

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. Bevezetés... 4. Munkavédelmi felügyeleti rendszer változása... 5. A mezőgazdaság főbb egészségkárosító kockázatai..."

Átírás

1

2 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Munkavédelmi felügyeleti rendszer változása... 5 A mezőgazdaság főbb egészségkárosító kockázatai... 8 Bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek... 9 Foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések Mezőgazdaság területéről bejelentett foglalkozási megbetegedések Irodalom:

4 Bevezetés Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételrendszerének és működőképességének biztosítása a nemzetgazdaság egésze szempontból alapvető fontosságú érdek, melyet számos tény bizonyít. Az ipari fejlődés eredményezte az elmúlt században azt a felismerést, hogy a munkaadónak fontos gazdasági érdeke fűződik a munkavállalók egészségnek, biztonságának megóvásához. Már a korai kapitalizmus időszakában is jelentős anyagi terhet jelentett egy jó képességű, begyakorlott szakmunkás pótlása, új munkaerő beállítása. A munkakörnyezet a legveszélyesebb szub-környezet ; a munkahelyi környezet egészségkárosító kockázata 1-3 nagyságrenddel haladja meg valamennyi más részkörnyezet hasonló kockázatát (WHO, 1994). A személyek (beleértve a munkavállalókat is), az áruk, a szolgáltatások és a tőke Európai Unión belüli fizikai határok nélküli szabad mozgása, illetőleg áramlása, az egységes belső piac megteremtése, az európai integráció alapja. Ennek megfelelően az idevonatkozó közösségi jogszabályokkal való harmonizáció, valamint a szabályok megfelelő működését biztosító intézmények és mechanizmusok honosítása az Európai Unióhoz való csatlakozás kulcskérdése volt. Az EU-ban 1989-ben került elfogadásra a 89/391 keret direktíva, amely egyben az EU országok munkavédelmi törvényének felel meg. Ennek elfogadása szükségessé tette, hogy a korábbi ILO egyezmények (155) és ajánlások (169) teljes körűen beépüljenek a tagországok jogrendjébe. Az egészség, munkavégző képesség megőrzése, védelme a munka világában alapvető cél és feladat. Ennek érdekében a munkahelyen az egészséget és biztonságot garantálni kell, meg kell valósítani, hogy a munkavégzésből származó megterhelés, a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét. Ennek felelős végrehajtója a munkaadó, akit ebben a feladatában a partnerek - a munkavállalók és a kormány - segítenek és ellenőriznek. Az idejében fel nem ismert kockázat többe kerül végül is, mint a megelőzésének költsége A munkavállalók egészségvédelmének alapszabályai: elkerülni a kockázatot, az elkerülhetetlen kockázat felmérése, a kockázat leküzdése már a forrásnál, illetve ha nem lehet, akkor csökkenteni a munkahely kialakításával, a munka megszervezésével, a munkaeszközök megválasztásával, stb., a veszélyes helyettesítése nem veszélyessel, kevésbé veszélyessel, 4

5 mindezek megvalósítása során lépést tartani a műszaki fejlődéssel, átfogó megelőzési politikát kialakítani amely kiterjed a munkavégzésre, munkakörülményekre, munkaszervezésre, a munkáltató és munkavállaló közötti párbeszédre, a kollektív védelemnek elsőbbséget biztosítani az egyéni védelemmel szemben (feltéve ha egyéb körülmények nem indokolják az egyéni védelem elsőbbségét). Fentiek megvalósítása a munkáltató feladata, aki ezen túlmenően gondoskodni köteles: a munkavállalók oktatásáról, a munkavállalók és képviselőik tájékoztatásáról (és a velük való konzultációról) a munkahelyi kockázatokkal és megelőzésükre tett intézkedésekkel kapcsolatban, a kockázatok, betegségek, balesetek nyilvántartásáról, a munkavállalók egészségi állapotának folyamatos nyomon követéséről. Az Európai Unió országaiban: három és fél percenként meghal valaki munkához kapcsolódó okok miatt, minden évben személy veszti életét foglalkozási megbetegedés, 8900 pedig munkahelyi baleset miatt; az évi haláleset akár egyharmadát okozhatják a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagok (~21 ezer eset írható az azbeszt számlájára); a munkavállalók közel 28%-a olyan megbetegedésben szenved, melyet vagy a jelenlegi, vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított; a munkavállalók átlagosan 35%-a vallja azt, hogy munkájuk káros az egészségükre; a fiatal munkavállalók, a bizonytalan ideig tartó munkát végzők, az idősebb és a migráns munkavállalók jobban ki vannak téve a foglalkozási kockázatoknak. Munkavédelmi felügyeleti rendszer változása A Kormány határozata alapján 2006-ban, majd ezt követően a munkavédelemről szóló törvény módosításával alapvető változás következett be a magyar munkavédelmi felügyeletre vonatkozó szabályozásban. Az Országgyűlés elfogadta a évi CXXIX. törvényt, melynek értelmében a foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság látják el saját jogkörükben a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. A törvény létrehozta a munkavédelem két szakterületének (munkabiztonság és munkaegészségügy) szervezeti integrációjához szükséges jogi keretet, meghatározta az egységes munkavédelmi hatóságra vonatkozó - törvényi szinten szabályozandó - jogosultságokat és kötelezettségeket, átalakítva ezzel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei ellenőrzésének eddig különálló szervezetek által végzett tevékenységét. A törvény a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok egységes szervezetben történő ellátását - a külön törvény szerinti feladatokat is ellátó bányafelügyelet és bányabiztonság kivételével - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség feladatául határozza meg. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító 5

6 szabályok, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők, a munkaalkalmasság követelményei, mint főbb szabályozási csoportok meghatározása is átkerül a törvény szerint az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez. Így az ÁNTSZ-re és annak feladataira vonatkozó rendelkezéseket kiemeli az ÁNTSZ törvényi szabályozásából és azokkal megfelelő módon kiegészíti a munkavédelmi hatóság feladat- és jogkörét, pontosan meghatározva az egységes szervezetben végzendő munkavédelmi feladatokkal kapcsolatos szervezeti kereteket, hatósági jogköröket, a munkaegészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítási feladatokat és a mindezek ellátásához kellő tudományos, elméleti és vizsgálati tevékenységet végző háttérintézményt. A munkavédelmi hatóság jogállását, illetékességét, feladat-és hatáskörét Kormányrendelet szabályozza. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat kormány és miniszteri rendeletben meghatározott feladatait e változás annyiban érinti, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A munkavédelmi törvény néhány, de nagyon fontos kérdést pontosít, így egyértelműsíti, hogy olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Ez rendelkezés orvosolni tudja a fővállalkozók vs. alvállalkozók munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítésének kötelezettsége során felmerült korábbi problémákat. Változott a szervezett munkavégzés fogalma is, e definíció szerint szervezett munkavégzésnek kell tekinteni: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munkát, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munkát. 6

7 A munkavédelmi hatóság ellenőrzési jogköre kiterjed: - a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére; - a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére; - a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre. E hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására. Új lehetőség a munkavédelmi hatóság felügyelője számára, hogy a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezheti, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről. A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott sugár-egészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi, illetőleg a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok ellenőrzésére, - a munkaegészségügyi feladatok kivételével - a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, a katasztrófavédelem szerveire, amelyekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter látja el a munkavédelmi hatósági tevékenységet. A felügyelet integráció érintette az Országos Munka- és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet, amely alaptevékenysége keretében részt vesz a munkahigiénés, a foglalkozásegészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben, a környezeti (munkakörnyezeti) monitorozásban, kockázatértékelésben/kockázatelemzésben, a munkavállalók egészségének javításával, betegségek megelőzésével összefüggő tudományos kutató, elemző, oktató, képző, továbbképző tájékoztató, szervező és szolgáltató feladatok ellátásban, valamint segíti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség hatósági feladatainak ellátását. Feladatot vállal az Európai Uniós tagállami működéssel kapcsolatos, közösségi jogharmonizációs, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy területén. Az OMFI végzi a munkaegészségügy (mukahigiéne és foglalkozás-egészségügy) területén a szakmai módszertani irányítással, a jogszabályok előkészítésével, a szakmai képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat, kapcsolatot tart a hazai és külföldi társintézetekkel. Fő feladata a beutalt foglalkozási járó- és fekvő-betegek vizsgálata, kezelése, valamint az országban bejelentett foglalkozási betegségek elfogadása. A fentebb röviden vázolt feladatokban-, szervezeti és szerkezeti felépítésben végbement változásokat a szabályozásnak is követnie kellett, ezért az egyes jogszabályok vonatkozásában ezek a 18/2007.(V.10.) SzMM rendeletben kerültek összegzésre. 7

8 A mezőgazdaság főbb egészségkárosító kockázatai Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint mezőgazdasági munkás az a személy, aki állandóan vagy időszakosan, legálisan vagy illegálisan olyan tevékenységet folytat, amely a mezőgazdasággal kapcsolatos. A mezőgazdaság mint ágazat viszont felöleli a tevékenységek mindazon formáját, amely a bármilyen típusú termény termesztésével, betakarításával, elsődleges feldolgozásával (növénytermesztés), vagy az állatok tenyésztésével, felnevelésével, gondozásával (állattenyésztés) függ össze. A mezőgazdaságban dolgozók napjainkban is több mint felét teszik ki a világ dolgozó népegészségének, bár országonként nagy különbségek vannak: Botswanában, Zairében, Elefántcsontparton, Nepálban, Nigériában, Szudánban pl. a munkaerőnek több mint 85 %-a tevékenykedik a mezőgazdaságban, míg az iparosodott országokban pl. az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Hongkongban, Kuwaitban részarányuk nem lépi túl az 5 %-t. Magyarországon az utáni években az átmeneti gazdasági rendszerű országokra jellemző változások zajlottak le. A csaknem kizárólag szövetkezeti vagy állami tulajdonban lévő nagyüzemi mezőgazdaságot egy döntően kis gazdaságokból felépülő mezőgazdaság váltotta föl. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1988-ban 615 ezer fő volt, mára 189 ezer főre csökkent (1. ábra). Tekintve, hogy a kis gazdaságok korszerű munkagépekkel, technikai lehetőségekkel és megfelelő szakmai jártassággal, ismeretekkel az átalakítás idején nem rendelkeztek, a mezőgazdasági tevékenység színvonala, eredményessége csökkent, veszélyessége valószínűleg nőtt. A mezőgazdaságban bekövetkezett munkabalesetekről, foglalkozási megbetegedésekről azonban adataink még hozzávetőlegesnek sem mondhatók, miután a kis gazdálkodó egységekben a mezőgazdaságban elsősorban családtagok dolgoznak, akik nem tartoznak a munkavédelmi szempontból ellenőrzött és jelentésre kötelezett szervezett munkavégzők körébe. (1) ,9 402,2 350,3 327,6 295,1 302,4 287,8 274,7 275,7 255,5 243,4 240,9 215,2 204,9 190,8 182, ábra A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának alakulása 8

9 A fontosabb egészségkárosító kockázatok: higiénés feltételek (kézmosás, iható víz, hordozható WC, stb.) klíma (a tevékenység nagy része a szabad ég alatt történik, melynek következtében a munkavállalók ki vannak téve az időjárás hatásainak); fizikai munka (a gépesítettség mértékétől függ, de a nehéz fizikai munka jellemző); veszélyes anyagok (növényvédő szerek hígítás, keverés, kijuttatás, - talajjavítók, üzemanyagok, stb.) zaj (gépek- rezgés (egésztest-vibráció) porexpozíció (szervetlen: talaj kvarc, szilikátok, agyag [veszélyes anyag kötődhet felületükre] esetenként az ipari porexpozíciónál magasabb; szerves: növény, penészgombák, spórák, rovarok, emlősök maradványai, takarmány) balesetveszély (traumás sérülések gépek alkalmazásából erednek) ergonómiai kóroki tényezők biológiai kóroki tényezők, zoonózisok (állatról-emberre terjedő megbetegedések: (leptospirosis, tularaemia, Q-láz, psittacosis, brucellosis, lépfene stb. Bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek A foglalkozási betegségeket Magyarországon több mint 50 éve be kell jelenteni. A biológiai monitorozás, azaz meghatározott vegyi anyagok vagy metabolitjuk, illetve zaj expozíció során észlelt határértéket meghaladó - ún. fokozott expozíciós esetek 1981 óta kötelező bejelentése és kivizsgálása, továbbá mind a foglalkozási megbetegedésekért, mind a fokozott expozíciós esetekért felelős expozíciós körülmények felkutatása, azonosítása majd ezt követő megszüntetése a munkaegészségügy és a kémiai biztonság világviszonylatban is kiemelkedő eredményei közé sorolhatók. Foglalkozási megbetegedésnek a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodást tekintünk, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munka-végzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. A jelenleg érvényben levő jogszabály, mely a fenti munkáltatói kötelezettséget is tartalmazza, a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet. A jogszabályt megjelenése óta többször módosították, legutóbbi módosítása május 16-tól hatályos és a foglalko- 9

10 zási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést is szolgálja. A foglalkozási megbetegedések bejelentési kötelezettségét előíró első rendelet megjelenése után évekig fokozatosan nőtt a bejelentések száma annak megfelelően, hogy a jogszabály egyre szélesebb körben vált ismertté. A legmagasabb szintet 1961-ben érte el, országosan 5000 körüli esettel. Az azóta eltelt évtizedekben a bejelentett és nyilvántartásba vett foglalkozási betegségek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat ben 187 foglalkozási megbetegedés (mérgezés) került nyilvántartásba, 45%-kal kevesebb, mint az előző évben (339). Az elfogadott esetek 79%-a (2006-ban 74%-a) járt keresőképtelenséggel. A fokozott expozíciós esetek számában a évhez képest 69%-os csökkenés tapasztalható: 51 (2006-ban 164) (2. ábra). Foglalkozási főcsoportok (FEOR) szerint a megbetegedéseknél és a fokozott expozíciós eseteknél is az ipari foglalkozásúak aránya a legnagyobb: 60% (112 fő), illetve 53% (27 fő). (2) Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 2006-ban az alkalmazásban állók létszáma fő volt, 2005-ben fő (2. ábra). Az alkalmazásban állók meghatározásának fogalma a Módszertan c. fejezetben található 1998-ig 10, 2000-ig 5, 2001-től 4 fő feletti gazdasági szervezetek adatai. 10

11 1,438 1,479 1,453 1,461 1,128 1,153 1,559 1,544 1,544 1,531 1,525 1,522 1,069 1,072 1,056 1,058 1,563 1,565 1,162 1,182 1,209 1,258 1,261 1, ábra 3 Az alkalmazásban állók létszáma* ( ) 2,5 2 1,5 1 szellemi alkalmazott fizikai alkalmazott 0, ben a bejelentett munkavállalók túlnyomó többsége férfi volt: arányuk a foglalkozási megbetegedések között 72%, a fokozott expozíciós esetek között 78% (3. ábra). A bejelentett esetek nemek szerinti megoszlása 3. ábra 3. ábra férfi 72% 135 férfi 78% Foglalkozási megbetegedés nő 28% Fokozott expozíció nő 22% 1998-ig 10, 2000-ig 5, 2001-től 4 fő feletti vállalkozások, központi-helyi költségvetés szervezetei, TB, kijelölt non-profit szervezetek adatai. 11

12 A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek életkor szerinti megoszlása eltérő. Fiatalkorú munkavállaló egyik kategóriában sem érintett. A foglalkozási megbetegedést elszenvedők között az 50 év felettiek aránya 66%, míg a fokozott expozíciós eseteknél 41% (4. ábra). A bejelentett esetek korcsoportonkénti megoszlása 4. ábra 100% 80% 60% 40% 20% Életkor (év) -17 év év év év 50- év 0% Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 5. ábra A bejelentett esetek száma nemzetgazdasági áganként Mező-, erdőgazd. Bányászat Feldolgozóipar Vill. en., vízellátás Építőipar Keresked., vendégl. Száll., posta, távk. Eü. és szoc. ellátás Egyéb Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció Nemzetgazdasági áganként a legtöbb foglalkozási megbetegedést az előző évektől eltérően a bányászatból jelentették (az összes megbetegedés 47%-a: 88 eset). Ezt követi a feldolgozóipar (21%, 40 eset), majd az egészségügyi és szociális ellátás (19%, 35 eset) (5. ábra). 12

13 Az iparból (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-ipar és vízellátás) összesen 129 foglalkozási megbetegedést regisztráltunk (az összes bejelentés 69%-a). A 10 ezer alkalmazásban állóra jutó elfogadott bejelentések számát tekintve, a legtöbb megbetegedés változatlanul a bányászatban (179,1) fordult elő (6. ábra). Ez a magas érték a légzőrendszeri megbetegedések (76 fő, 86%) magas számából adódik. Az egészségügyből és szociális ellátásból bejelentett megbetegedések (35 fő) 43%-a ún. biológiai kóroki tényezők okozta egyéb megbetegedés (15 eset), 29%-a hepatitisz (10 eset), 14%-a tuberkulózis (5 eset). A fokozott expozíciós esetek száma az iparban a legmagasabb: 46 (az összes bejelentés 90%-a). A legtöbb eset a feldolgozóiparból került bejelentésre (44 eset, 86%) (5. ábra). 6. ábra A 10 ezer alkalmazásban állóra jutó bejelentett esetek száma Bányászat Élelmiszeripar Könnyűipar Vegyipar Nemfém ásvány-ipar Fémfeldolgozó ipar Gépipar Egyéb feldolgozóipar Villamosenergiaipar Humán egészségügy 4,1 0,3 0,3 0,5 2,1 5,9 0,3 2,4 0,7 0,2 0,4 0,2 2,5 Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 179, A 10 ezer alkalmazottra jutó legtöbb fokozott expozíciós esetet a bányászatból (4,1), a fémfeldolgozó-iparból (2,4), valamint a vegyiparból (2,1) jelentették (6.ábra). A bejelentések területi megoszlását a 7. és 8. ábrák mutatják. A legtöbb foglalkozási megbetegedést tárgyévben is Baranya megye (92 eset) jelentette, megelőzve a fővárost (39 eset) és Komárom-Esztergom megyét (14 eset). Ebben az évben Szabolcs-Szatmár- Bereg és Zala megyékből egy esetet sem regisztráltunk. A fokozott expozíciós esetek közül a legtöbb bejelentés (az előző évtől eltérően) Hajdú-Bihar (11 eset), Borsod- Abaúj-Zemplén (10 eset), Veszprém (9 eset) és Baranya (8 eset) megyékből érkezett. Budapest, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Tolna megyékből nem történt bejelentés. 13

14 7. ábra Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fejér Győr-Moson-S. Hajdú-Bihar Heves Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B. Jász-Nagykun-Sz. Tolna Veszprém Vas Zala A bejelentett foglalkozási megbetegedések előfordulása és alkalmazásban állóra jutó esetszám megyénként* esetszám ,2 1,4 1,7 4,2 1,6 2,9 2,7 0,7 3,6 2,2 13 1,7 4,8 1,9 1,1 6,5 1,9 100 ezer alkalmazásban állóra jutó eset 81, ábra A bejelentett fokozott expozíciós esetek előfordulása és alkalmazásban állóra jutó esetszám megyénként* Budapest Baranya 8 7,1 Bács-Kiskun Békés 1 1 Borsod-Abaúj-Z. 10 5,7 Csongrád 1 0,8 Fejér 3 2,2 Győr-Moson-S. Hajdú-Bihar 11 7,4 Heves Komárom-E. 2 1,9 Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B. Jász-Nagykun-Sz. 1 1 Tolna 3 3,4 Veszprém Vas 9 8,7 Zala 2 2, esetszám * Adatforrás: Területi Statisztikai Évkönyv (2006) Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések 2007-ben 6 halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés került regisztrálásra (2006- ban 10 megbetegedést) (I. táblázat). A halálos kimenetelű esetek a következők voltak: 4 tüdőrák okozta haláleset fordult elő ércbányászati vállalat egykori dolgozói között. 2 halált okozó mesothelioma alakult ki eternitgyárban gépkezelő munkakörben foglalkoztatott dolgozó 17 éves, illetve vasúti járműjavító vállalatnál lakatosként, majd művezetőként foglalkoztatott munkavállaló 34 éves munkahelyi azbesztexpozícióját követően. 14

15 Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések I. táblázat Esetszám Diagnózis Foglalkozás 4 tüdőrák vájár, csillés 2 mesothelioma lakatos, gépkezelő Tömeges foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek Tömeges foglalkozási megbetegedések 2007-ben 1 tömeges foglalkozási fertőző megbetegedés fordult elő, ami 14 főt érintett. A bejelentettek 71%-a nő és 29%-a férfi. (2006-ban 4 eset volt 40 megbetegedettel). Calicivírus okozta enteritis fordult elő egy kórház több osztályának munkavállalói között (14 fő: 10 nő és 4 férfi). A megbetegedett munkavállalók ápolónők, betegszállítók és gyógytornászok voltak. Az ápoltakat is érintő megbetegedések miatt több osztályt járványügyi zárlat alá vettek, és a kórházban látogatási tilalmat vezettek be. A zárlat alatt a szükséges fertőtlenítési, takarítási feladatokat fokozottan betartották, a dolgozók számára fertőtlenítő kézmosószer és gumikesztyű rendelkezésre állt. A járvány lezajlása után záró fertőtlenítést végeztek. A megbetegedett munkavállalók a betegség lezajlását követően, 72 órás tünetmentesség és a soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése után állhattak ismét munkába. Tömeges fokozott expozíciós esetek II. táblázat A tömeges fokozott expozíciós esetek megoszlása nem és kóroki tényezők szerint 2007 Fokozott expozíció kóroki tényezője Férfi Nő Együtt Benzol Higany Összesen ben 2, benzol és higany okozta, összesen 15 munkavállalót érintő tömeges fokozott expozíciós eset fordult elő (II. táblázat). Hajdú-Bihar megyében egy, a vegyianyagtermék-gyártás ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetnél az időszakos biológiai monitor vizsgálatok során 9 munkavállaló esetében derült fény fokozott benzol expozícióra. A soron kívül elvégzett munkahelyi légtér vizsgálattal határértéket meghaladó benzol-koncentráció igazolódott. A kivizsgálás megállapításai szerint azonban üzemzavar vagy bármilyen rendkívüli esemény, ami a 15

16 légtér szennyeződését okozhatta volna, nem fordult elő, intézkedést igénylő hiányosságot a kivizsgáló hatóság nem tárt fel. Fémfeldolgozási termékek gyártásával foglalkozó munkáltató 6 munkavállalójának ugyanazon munkahelyen, egy időben kialakult fokozott higany expozícióját jelentették be Veszprém megyéből. Közülük 2 dolgozónál tárgyévben már második alkalommal alakult ki fokozott expozíció. A kivizsgálás a tömeges előfordulás okait nem derítette fel, a kivizsgálást végző hatóság a munkáltató intézkedéseit megfelelőnek találta, ugyanakkor azok között sem ismételt légtérvizsgálat, sem a kockázatbecslés soron kívüli felülvizsgálata nem szerepelt. A foglalkozási megbetegedések (mérgezések) adatai A bejelentett foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti megoszlását illetően (9. ábra) - az előző évhez hasonlóan - az első helyen a légzőrendszeri megbetegedések állnak, második helyre a fertőző betegségek kerültek, ezt követik az egyéb megbetegedések, valamint a bőrbetegségek. A nők aránya legnagyobb a bőrbetegségek és a fertőző betegségek között: 67 ill. 57% (10. ábra). A férfiak aránya legmagasabb a zaj okozta halláskárosodások, a vibráció okozta, a légzőrendszeri, az egyéb megbetegedések és a vegyi anyag okozta mérgezések között, sorrendben: 100; 100; 90; 73 és 60% 9. ábra A bejelentett foglalkozási megbetegedések alakulása főbb Légzőrendszeri Egyéb Zaj Vibráció 16

17 10. ábra A foglalkozási megbetegedések megoszlása a kóroki tényezők fő csoportjai szerint Kémiai 54% Egyéb 11% Fizikai 15% Biológiai 20% Ha a foglalkozási megbetegedések megoszlását a kóroki tényezők fő csoportjai szerint elemezzük, megállapítható, hogy első helyen az elmúlt évhez hasonlóan a kémiai, második helyen a biológiai, a harmadik helyen pedig a fizikai kóroki tényezők által okozott megbetegedések állnak (10. ábra). Zaj okozta halláskárosodások 2007-ben 5 foglalkozási eredetű halláskárosodás került a nyilvántartásba, ami 82%-kal kevesebb, mint 2006-ban; a tárgyévben elfogadott foglalkozási betegségek (187) mindössze 3%-a (III. táblázat). Az elfogadott esetek számának ez a jelentős csökkenése elsősorban a jogszabályi változásokkal magyarázható. Egyrészt a bejelentések kivizsgálása átkerült a munkavédelmi felügyelőségekhez, másrészt az expozíció megállapításánál figyelembe kell venni a védőeszköz-használatot. A két változás együtt a kivizsgálásokat ténylegessé tette, a kórok, valamint a felelősség egyértelmű megállapítását eredményezte. A zaj okozta halláskárosodások 80%-ában az 50 év feletti munkavállalók érintettek. A területi bontást illetően 2007-ben csak Budapestről (1 fő), Baranya és Tolna (2-2 fő) megyékből történt elfogadott bejelentés (IV. táblázat). 17

18 Év III. táblázat A zaj okozta halláskárosodások számának és gyakoriságának alakulása Esetszám 10 ezer alkalmazásban állóra jutó esetszám Arány a foglalkozási megbetegedések között (%) ,92 31, ,09 38, ,06 38, ,96 35, ,96 36, ,62 29, ,46 26, ,68 38, ,41 20, ,61 25, ,23 13, , ,02 2,7 Bejelentett zaj okozta halláskárosodások területi bontásban IV. táblázat Megye Bejelentett esetek száma Budapest Baranya Bács Kiskun Békés Borsod Abaúj Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász Nagykun Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Nemzetgazdasági ágazatonként elemezve megállapítható, hogy az elfogadott eseteket a bányászatból (2 eset), a gépiparból (2 eset) és a fémfeldolgozó-iparból (1 eset) jelentették (V. és VI. táblázat). 18

19 Bejelentett zaj okozta halláskárosodások ágazatonként V. táblázat Nemzetgazdasági ágazatok Bejelentett esetek száma Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat - Erdőgazdálkodás - Energiahordozó bányászata 1 Egyéb ásványok bányászata 1 Élelmiszer, ital, dohány gyártása - Textília, textiláru gyártása - Bőrtermék, lábbeli gyártása - Fafeldolgozás - Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység - Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás - Vegyi anyag termék gyártása - Gumi-, műanyagtermék gyártása - Nemfém ásványi termék gyártása - Fémalapanyag, feldolgozási termék gyártása 1 Gép, berendezés gyártása 1 Villamos gép, műszer gyártása - Járműgyártás 1 Egyéb feldolgozóipar - Villamosenergia-ipar - Víztermelés - Építőipar - Kereskedelem, javítás - Szállítás, posta, távközlés - Egyéb - Összes eset 5 A zaj okozta halláskárosodások gyakorisága az ipari ágazatokban VI. táblázat Ipari ágazat 10 ezer alkalmazásban állóra jutó száma Arány a zaj okozta halláskárosodások között (%) Ipar összesen 0,1 100,0 Ebből: Bányászat 4,1 40,0 Gépipar 0,1 40,0 Fémfeldolgozó-ipar 0,1 20,0 19

20 Fertőző megbetegedések 2007-ben 37 foglalkozási eredetű fertőző megbetegedés került nyilvántartásba, 62%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A fertőző betegségek között a 40 év felettiek aránya a legnagyobb: 54%, a férfiak és a nők megoszlása: 43%, ill. 57%. A éves korosztály 30%-ban érintett (VII. táblázat). A foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések száma és gyakorisága VII. táblázat Év Esetszám 10 ezer alkalmazásban állóra jutó esetszám Arány a foglalkozási megbetegedések között (%) ,55 18, ,53 18, ,45 16, ,48 17, ,37 13, ,30 14, ,25 13, ,26 14, ,63 31, ,60 24, ,58 34, ,34 28, ,13 19,8 A legmagasabb esetszámot Budapestről (20) és Baranya (4) megyéből jelentették, a többi megyéből 1-2 esetet regisztráltunk. Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Pest, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyékből nem érkezett bejelentés. A fertőző megbetegedések 19%-a zoonózis (7 eset), ami 88%-kal kevesebb, mint az előző évben. Területi bontásban az esetszámok a következők szerint alakultak: Baranya 3, Csongrád, Komárom-Esztergom, Somogy és Veszprém megye 1-1 fő. (11. ábra) Az eseteket betegségfajtánként értékelve az alábbiak állapíthatók meg: Ornithosis: 1 (1 férfi) bejelentés érkezett Csongrád megyéből (2005-ben 73, 2006-ban 37). A megbetegedett baromfifeldolgozó üzem munkavállalója. Munkakörének leírása az iratokból nem állapítható meg egyértelműen: paraffinozó (az állatról a legapróbb tollpelyhek eltávolítása paraffinnal) vagy gépkezelő. A munkavállaló részére a kivizsgáláson megállapítottak szerint a megfelelő egyéni védőeszközöket a munkáltató biztosította, fekete-fehér rendszerű öltöző rendelkezésre állt. A munkahelyi kockázatértékekésben a biológiai kóroki tényezők ugyan említésre kerültek, de ezek jellemzése, továbbá a kockázatkommunikációra vonatkozó adatok hiányoztak. Így feltehető, hogy a munkavállalók a munkakörnyezetben jelen lévő biológiai kóroki tényezők okozta betegségeket, az ellenük való védekezés illetve megelőzés módozatait nem ismerték. A hiányosságokkal kapcsolatban határozati intézkedésre került sor. 20

21 Kullancs-enkefalitisz: Veszprém megyében, 1 kerületvezető erdész munkakörben foglalkoztatott munkavállaló betegedett meg, akinek panaszai és idegrendszeri tünetei észlelt kullancscsípés után kezdődtek. A tünetek és panaszok miatt kórházba került, ahol meningitisz serosát és kullancs-enkefalitiszt állapítottak meg, melyet az elvégzett laboratóriumi vizsgálat igazolt. A kivizsgálás megállapította, hogy a munkavállaló kullancsenkefalitisz elleni védőoltásban nem részesült, részére a munkáltató védőruházatot és kullancs elleni riasztószert biztosított. Lyme-kór: 2007-ben 2 megbetegedést (2 férfi) jelentettek be Baranya és Somogy megyéből, 83%-kal kevesebbet, mint az előző évben (2006-ban 12). Mindkét megbetegedett erdészeti társaság alkalmazottjaként dolgozott kerületvezető erdész, illetve területi ellenőrzéseket is végző műszaki vezető munkakörben. Az erdészként foglalkoztatott munkavállalónál az akut borreliózis típusos bőrtüneten alapuló klinikai diagnózisa alapján került sor a foglalkozási betegség megállapítására, míg a másik esetben a jelentős és elhúzódó mozgásszervi panaszok hátterében szerológiai vizsgálattal igazolódott a kórokozó etiológiai szerepe. Q-láz: Az egyéb zoonózisok csoportban írt hantavírus okozta nephritisben megbetegedett munkavállaló (kerületvezető erdész) tüneteinek hátterében a szerológiai vizsgálat Coxiella burnetii oki szerepét is igazolta. Az egyéb zoonózisok Hantavírus: Baranya megyéből jelentettek be 1 esetet (1 férfi). Erdészeti társaság kerületvezető erdésze betegedett meg hantavírus okozta nephritisben, mely magas lázzal, végtagfájdalmakkal, hepatosplenomegaliával jelentkezett, később a kóros vesefunkciót jelző laboratóriumi paraméterek jelentős emelkedésével. A területi nefrológiai centrumban izolálták a betegséget okozó hantavírust. Az intenzív terápia eredményeként a vesefunkció folyamatosan javult, majd néhány hét alatt normalizálódott. A helyszíni kivizsgálás nem tapasztalt olyan munkavédelmi hiányosságot, mely a megbetegedés előidézésben közvetlen szerepet játszott. Trichofitiázis: 1 fő nyúlvágóhídi betanított munkás megbetegedését jelentették be Komárom-Esztergom megyéből, akinek a bal kezén jelentkező bőrelváltozás vetette fel zoonózis lehetőségét. Az elváltozásból vett minta tenyésztéses vizsgálata Trichophyton speciesek jelenlétét igazolta. A munkavállaló fő tevékenységként nyulak nyúzását végezte, részére munkaruhát, fejvédő hálót és könyökig érő gumikesztyűt biztosítottak, ám a nyúlszőrrel való érintkezés lehetőségét nem lehetett kizárni. Keresőképessé válása után a munkáltató új munkaterületre helyezte át, ahol nyúlszőrrel nem exponálódik. Hepatitisz: 2007-ben 10 hepatitisz-megbetegedés (9 nő, 1 férfi) került bejelentésre (2006-ban 15), az esetek 1 kivételével a humán egészségügyi ellátás területéről érkeztek. 21

22 11. ábra A fertőző megbetegedések kórformák szerinti megoszlása Zoonózis Hepatitisz 31 Egyéb Egyéb fertőző betegségek TBC: 2007-ben az előző évi 6 esettel szemben 5 (4 férfi és 1 nő) foglalkozással összefüggésben keletkezett tüdőtuberkulózis-eset került bejelentésre. Területi megoszlása: Budapestről 2 megbetegedést, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun- Szolnok megyékből 1-1 esetet regisztráltunk. Mind az 5 esetben egészségügyi dolgozó (1 betegápoló, 1 mentőtiszt, 1 mentőgépkocsivezető, 1 patológus és 1 laboratóriumi szakorvos) fertőződését jelentették be. Tuberkulózisban szenvedő betegekkel munkavégzésük során mindannyian kapcsolatba kerülhettek. Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők okozta egyéb megbetegedések Az ebbe a csoportba sorolt betegségek közül 2007-ben 15 esetet (a évinél 25%- kal kevesebbet) jelentettek be (4 férfi, 11 nő). A megbetegedések közül 14 eset volt tömeges. Bőrbetegségek 2007-ben 21 foglalkozási bőrbetegséget regisztráltak, 30%-kal kevesebbet, mint ban (30). A bőrbetegségek nemek szerinti megoszlása: 33% férfi és 67% nő. Az esetek 43%-ban a év közötti korosztályt érintették. Tömeges foglalkozási bőrbetegség 2007-ben sem fordult elő (VIII. táblázat) 22

23 A bejelentett esetek diagnózis szerinti megoszlása: Kontakt irritatív dermatitisz 7 eset (33%) Kontakt allergiás dermatitisz 13 eset (62%) Gombák okozta bőrbetegség 1 eset (5%) Gennykeltők okozta foglalkozási bőrbetegség és foglalkozási bőrrák nem került bejelentésre (13. ábra). Kóroki tényezők: 2007-ben a bejelentett foglalkozási bőrbetegségeket 95%-ban vegyi anyagok, 5%-ban biológiai kóroki tényezők okozták, fizikai kóroki tényezők által okozott bőrbetegséget nem jelentettek be. A legtöbb foglalkozási bőrbetegség a gépipar (7 eset, 33%), a vegyipar (3 eset, 14%), valamint az egészségügy (3 eset, 14%) területén fordult elő (13. ábra). Megyék szerinti megoszlás: A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb foglalkozási bőrbetegséget Budapestről (13 eset, 62%), Pest (3 eset, 14%) és Komárom-Esztergom megyéből (2 eset, 10%) jelentették. Fejér, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből 1-1 esetet regisztráltunk. VIII. táblázat A foglalkozási eredetű bőrbetegségek számának és gyakoriságának alakulása Év Szám Arány a foglalkozási betegségek között (%) , , , , , , , , , , , , ,2 23

24 12. ábra A bőrbetegségek kórformák szerinti megoszlása 13 Kontakt allerg. dermat. 62% 1 7 Egyéb bőrmegbetegedé s Kontakt irrit. dermat. 33% 13. ábra 1,2 A bőrbetegségek gyakorisága az ipari ágazatokban ,8 0,6 0,4 0,2 0 Vegyipar Nemfém ásványipar Gépipar Fémfeldolgozó-ipar Könnyűipar Élelmiszeripar Egyéb feldolgozóipar Villamosenergia - ipar 2003-ban 1-1 esetet jelentett az élelmiszeripar és a nemfém ásványipar, a könnyűiparból és a villamosenergiaiparból nem volt bejelentés ben nem volt bejelentés az egyéb feldolgozó- és villamosenergiaiparból ben nem volt bejelentés az egyéb feldolgozó- és villamosenergiaiparból, 1-1 esetet jelentett az élelmiszeripar, nemfémásványipar, fémfeldolgozóipar 2006-ban nem volt bejelentés az élelmiszeripar és egyéb feldolgozóiparból, 1-1 esetet jelentett a könnyűipar, fémfeldolgozóipar és villamosenergiaipar. 24

25 Légzőrendszeri megbetegedések 2007-ben a légzőszervi megbetegedések száma 90 (23%-kal kevesebb, mint az előző évben) (IX. táblázat). A megbetegedések 97%-ban 50 év felettieket érintettek, a férfiak aránya 90%, a nőké 10%. Nemzetgazdasági ágazatonként 10 ezer alkalmazottra a bányászatban 154,7; a nemfémásvány-iparban 4,7 elfogadott bejelentés jutott. Az energiahordozók bányászata és egyéb ásványbányászat területéről jelentették be az összes foglalkozási eredetű légzőszervi megbetegedés 84%-át (76 eset). Területi megoszlás szerint az esetek döntő többségét (78 eset, 87%) Baranya megyéből jelentették be, Komárom- Esztergom megyéből 9 eset került regisztrálásra (IX. táblázat). A megbetegedések között változatlanul a szilikózisos esetek száma a legnagyobb (65 fő, 72%), a szilikózisban megbetegedettek döntő többsége (97%, 63 fő) Baranya megyei érc- és szénbányász. Az esetek általában enyhe kórformákat takarnak, melyeket több mint 10 évvel az expozíció megszűnése után fedeztek fel. Mivel Pécs környékén az urán- és a kőszénbányászat is már több mint egy évtizede megszűnt, a további években a szilikotikus megbetegedéssel bejelentettek számának gyors csökkenésére számíthatunk. A szilikózisesetek közül továbbra is néhány fogtechnikus képviseli a legsúlyosabb kórképeket. Az azbesztózissal nyilvántartásba vett esetek száma jelentősen csökkent (a évi 18 esettel szemben csak 5 eset), tárgyévben az összes bejelentés Komárom-Esztergom megyéből érkezett. Az azbeszt okozta mesotheliomával és tüdőrákkal bejelentett esetek együttes száma a évivel megegyező (5 eset), az elkövetkezendő évtized folyamán az esetszám növekedésre számíthatunk. Meg kell jegyezni, hogy az azbeszt okozta tüdőrák tényleges előfordulása feltehetően lényegesen magasabb, mint amennyi bejelentésre kerül, mivel az egyéb tüdőrákok között az anamnézisben a foglalkozási azbeszt-expozíció nem kerül feltárásra. Az ionizáló sugárzás okozta daganatos megbetegedések száma a évi 19-ről 15-re csökkent. Az uránbányászat hazai megszűnése ellenére a következő években hasonló betegszámra számíthatunk ben 1 esetben egyéb vegyi anyagok által okozott tüdőbetegség is bejelentésre került Heves megyéből. A 20 éve hegesztőként foglalkoztatott munkavállalónál kialakult tüdőfibrózis hátterében a hegesztési gázoknak és mikrorészecskéknek volt tulajdonítható kóroki szerep ( ívhegesztők tüdőbetegsége ). A kivizsgálás megállapította, hogy a munkavállaló számára a megfelelő védőképességű egyéni védőeszközöket biztosították, a hegesztő munkahelyek szellőztetése elégtelen volt. A tárgyévben bejelentett 2 foglalkozási asztmás eset nyilvántartásba vétele 2008-ban történik meg. Ennek ellenére megemlítendők, mert a foglalkozási eredetű allergiás légzőszervi megbetegedések az a betegségcsoport, ahol az elkövetkezendő években jelentős emelkedés várható. Egyrészt a betegségcsoportra fordított nagyobb figyelem, másrészt a kártalanítás január 1-je óta fennálló lehetősége okán. 25

26 A légzőszervi megbetegedések száma és aránya Év Esetszám ebből: szilikózis IX. táblázat Arány a foglalkozási megbetegedések között (%) összesen ebből: szilikózis ,6 1, ,6 3, ,1 5, ,2 5, ,5 8, ,3 8, ,0 4, ,3 4, ,3 7, ,7 11, ,4 16, ,5 21, ,1 34,8 Az esetek megoszlása: 15 tüdődaganat (ebből 4 halálos kimenetelű), 65 szilikózis, 5 azbesztózis, 4 mesothelioma (ebből 2 halálos kimenetelű), 1 adenocarcinoma. 14. ábra A légzőszervi megbetegedések kórformák szerinti megoszlása Tüdődaganatok 17% Azbesztózis 6% Mesothelioma 1% 65 Adenocarcinoma 1% Szilikózis 72% 26

27 Vibráció okozta megbetegedések 2007-ben 6 helyileg ható és 1 egésztest-vibráció okozta megbetegedést jelentettek be, 46%-kal kevesebbet, mint az előző évben (X. táblázat). A megbetegedések kivétel nélkül férfiakat, és 57%-ban az 50 évesnél idősebb korosztályt érintették. Tárgyévben a legtöbb bejelentés az építőiparból történt (4 eset). Területi bontásban: Somogy megyéből 3, Fejér megyéből 2, Baranya és Tolna megyékből 1-1 munkavállaló megbetegedését jelentették. A helyileg ható vibráció okozta betegséggel nyilvántartásba vett munkavállalókat lakatosként, gépkezelőként, motorfűrész-kezelőként és vájár munkakörben foglalkoztatták. Kombinált vibrációs ártalom 1 esetben fordult elő (a felső végtag érrendszeri és a gerinc súlyos degeneratív elváltozásai), ami az útépítésben gépkezelőként eltöltött igen hosszú (37 év) idő következménye volt. Év Vibráció okozta megbetegedések száma és aránya Esetszám ebből: egésztestvibráció* X. táblázat Arány a foglalkozási megbetegedések között (%) összesen ebből: egésztest vibráció* , , ,6 0, ,5 0, ,6 0, ,8 2, ,1 1, ,1 1, ,4 0, ,0 0, ,2 0, ,8 0, ,7 0,5 *: 1997-től jelentve Vegyi anyagok által okozott megbetegedések, mérgezések 2007-ben 5 elfogadott bejelentés történt, ami a tavalyi évhez viszonyítva 78%-os csökkenést jelent (XI. táblázat). A vegyi anyagok által okozott megbetegedéseknél a férfiak aránya 60%, a nőké 40%. Az esetek területi megoszlása: Budapest, Békés, Csongrád, Heves és Komárom-Esztergom megye 1-1 eset. Foglalkozási mérgezések 60%-ban a év közötti korosztályban fordultak elő. 27

28 A vegyi anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések (mérgezések) alakulása, XI. táblázat Év Esetszám (100%) fémek Ebből: növény- szerves oldószerek ipari gázok védő- szerek által okozott megbetegedés aránya (%) egyéb fogl. mérg ,6 15,9 2,4 11,0 45, ,3 17,6 21,6 5,4 35, ,1 14,8 3,3 6,5 39, ,0 35,0 20,0 35, ,3 37,9 20,7 31, ,8 27,1 1,7 5,1 20, ,3 2,41 50,0 33, ,0 10,7 3,6 10, ,7 77,8 18, ,6 2,7 11,0 50, ,5 55,0 32, ,5 17,4 13,0 26, ,0 20,0 60,0 Egyéb foglalkozási megbetegedések 2007-ben 22 egyéb foglalkozási megbetegedés (a foglalkozási betegségek 12%-a) fordult elő. Ebben a betegségcsoportban a megbetegedettek 55%-a az 50 év feletti korosztályból került ki, a férfiak aránya 73%, a nőké 27%. A bejelentések számát területek szerint tekintve Baranya megye szerepel az első helyen (7 fő), majd Budapest, Győr- Moson-Sopron megye (3-3 fő), Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye (2-2-2 fő), illetve Heves, Nógrád és Tolna megye (1-1 fő) következik. Nemzetgazdasági áganként a legtöbb bejelentés a bányászatból 41% (9 eset) és a gépiparból 23% (5 eset) érkezett. Baranya megye évek óta meglévő vezető szerepét az uránbányászok követéses egészségi vizsgálatának megszervezése, és ennek hatására a mára szintén bezárt szénbányáknál foglalkoztatottak érdeklődésének fokozódása magyarázhatja. Az esetek jelentős részét (16 eset, 73%) a csontok, izületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétel következtében kialakult betegségei alkotják; az esetek nemenkénti aránya: 69% férfi és 31% nő. A térdizületi meniszkusz sérülése 4 esetben (mindannyian Baranya megyei bányászok) szerepelt a bejelentések okaként. 28

29 Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényezők okozta megbetegedéssel 1 női munkavállalót jelentettek be Győr-Moson-Sopron megyéből, aki 23 évig dolgozott postai kézbesítőként. Mozgásszervi megbetegedésének kialakulásában az 5-8 kg tömegű kézbesítőtáska napi 6-7 órán keresztül történő viselése játszott szerepet. A kivizsgálás megállapította, hogy a munkavédelmi oktatás tematikájában a kézi anyagmozgatás szabályai nem szerepeltek. Megállapítható, hogy a mozgásszerveket érintő megbetegedések esetszámai jóval alatta maradnak a várható értékeknek, döntő többségük nem kerül bejelentésre. Foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések Az Európai Unióban a leggyakoribb foglalkozási megbetegedések közé tartozik. A mozgásrendszer valamennyi elemét érintő betegségek, melyek lehetnek heveny (akut), félheveny (szubakut) vagy idült (krónikus) jellegűek, létrejöhetnek valamilyen trauma, baleset, sérülés következtében, de a többségük ismétlődő hatások (expozíciók) összegződésének (kumulációjának) következtében alakul ki. A foglalkozási tényezők szerepének vizsgálata, a munkavégzés okozta megterhelések vagy a munkahelyi egészségkárosító kóroki tényezők felkutatása egyértelműen igazolja, hogy egyes nemzetgazdasági ágazatokban bizonyos foglalkozásokban, tevékenységek során jóval nagyobb egyes foglakozási mozgásszervi megbetegedések előfordulása. A foglalkozási eredetű mozgásszervi betegségek leggyakoribb oki tényezői között a kézi tehermozgatás, a guggoló testhelyzet és a kéz ujjainak gyors mozgatása található. A csigolyákból álló gerinc az embernél nem egyenes, hanem azon jellegzetes S alakú görbületek figyelhetők meg. Legnagyobb ívű az ágyéki gerincszakasz, amely a fajfejlődés során a kétlábra-állás következményeként alakult ki. A csigolyák között porckorongok találhatók, amelyek a gerinc hosszának mintegy negyedét teszik ki. A porckorong külső része rostos, porcos gyűrűből áll, amely kocsonyás magot vesz körül 29

30 A csigolyákat és a porckorongokat feszes szalagok és ízületek kötik össze és az egymás melletti csigolyák csupán kis elmozdulást tesznek lehetővé, a 24 csigolyából álló gerinc összességében azonban jelentős mozgásokra képes. A gerinc mozgatásában a mély hátizmoknak van a legnagyobb szerepe. A foglalkozási mozgásszervi megbetegedések kialakulásában potenciálisan szerepet játszó tényezők között - a teljes munkahelyi megterhelés-igénybevétel alapján megtalálhatók mind a munkavégzésből származó hatások, mind a munkakörnyezet egészségkárosító kockázatai. A munkavégzésből származó fizikai hatások (jelentős fizikai erőkifejtés, elsősorban nehéz fizikai munka, ismétlődő, gyors munkamozdulatok, monotónia, különböző mikro-traumák, kényelmetlen vagy statikus testhelyzetek, amelyek kényszertesttartással, kényszertesthelyzettel járnak, tartós ülés vagy állás, a kezek, a karok váll szintje fölé emelése, tartása különböző felületi nyomó hatások), a baleseti veszélyek, valamint az információ áramlás mellett, e megbetegedések kialakulásához az egészségkárosító kockázatok közül a fizikai-, kémiai-, biológiai-, ergonómiai-, pszichoszociális kóroki tényezők, munkaszervezési problémák és a kedvezőtlen körülmények is hozzájárulnak. A gerincbetegségek kialakulásának mechanizmusa Az emberi gerinc a fajfejlődés folyamán a függőleges testtartásra vált alkalmassá. A teheremelés viszont előrehajló, majd felegyenesedő gerinccel történik, melynek következtében a porckorongok részeire különböző nagyságú nyomás nehezedik Egyenes hátú és hajlott hátú testtartás esetén 50 kp emelése során jelentkező statikus terhelések (3) (a törzs előredőlésének szöge 45 ) D: nyomás; Z: húzás; R: a kerületen jelentkező húzó feszültség kg/cm 2 ; P: a porckorongra nehezedő teljes terhelés kp (Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Enciklopédiából OMIKK Bp. 1989) 30

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

Foglalkozás-egészségtan I.

Foglalkozás-egészségtan I. Foglalkozás-egészségtan I. A foglalkozás-egészségügy fogalma, felépítése. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíció fogalma. Munkavédelem. Munkahelyi balesetek. 2015 A magyar munkavédelem története

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkavédelem. Munkahigiéne. Foglalkozás-egészségügy

Munkavédelem. Munkahigiéne. Foglalkozás-egészségügy Munkavédelem Munkaegészségügy Munkabiztonság Munkahigiéne Foglalkozás-egészségügy Munkavédelem Szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, törvénykezési, szervezési,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL A FELDOLGOZOTT MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYVEK ALAPJÁN 2014. I-IV. NEGYEDÉV

TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL A FELDOLGOZOTT MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYVEK ALAPJÁN 2014. I-IV. NEGYEDÉV TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL A FELDOLGOZOTT MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYVEK ALAPJÁN 2014. I-IV. NEGYEDÉV 2 / 19 A tájékoztató a 2015. január 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti

Részletesebben

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről O R S Z Á G O S K É M I A I B I Z T O N S Á G I I N T É Z E T Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről 2011 Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat B u d a p e s t 2 0 1 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

BEJELENTÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSRŐL (MÉRGEZÉSRŐL), FOKOZOTT EXPOZÍCIÓRÓL

BEJELENTÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSRŐL (MÉRGEZÉSRŐL), FOKOZOTT EXPOZÍCIÓRÓL BEJELENTÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSRŐL (MÉRGEZÉSRŐL), FOKOZOTT EXPOZÍCIÓRÓL Megye: Bejelentés azonosító: Bejelentő: 1 - Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa 2 - Foglalkozás-egészségügyi szakellátó

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter. /2008. ( ) SZMM rendelete

A szociális és munkaügyi miniszter. /2008. ( ) SZMM rendelete A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosításáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31

A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31 A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELI ADATAINAK ELEMZÉSE A 2012. JÚNIUS 01. - 2013. MÁRCIUS 31. KÖZÖTTI TÁRGYIDŐSZAKRA VONATKOZÓAN MAGYAR JELNYELVI PROGRAMIRODA BUDAPEST, 2014. 1

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A tartalomból: Együttműködésük meghosszabbításáról döntöttek a román és a magyar munkafelügyeleti vezetők

HÍRLEVÉL. A tartalomból: Együttműködésük meghosszabbításáról döntöttek a román és a magyar munkafelügyeleti vezetők OMMF HÍRLEVÉL A tartalomból: HÍRLEVÉL I. évfolyam 10. szám 2011. október A munkavédelmi ellenőrzések háromnegyed éves tapasztalatai. A munkaügyi ellenőrzések háromnegyed éves eredményei. 3 23 Együttműködésük

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság elemzés XI. évf.. szám Dr. Tóth Tibor Spiesz Tamás Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság AKépzési Igazgatóság a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézeten belül. szeptember jén alakult meg. Szervezeti egységei

Részletesebben

Felkészülés 2010 évre

Felkészülés 2010 évre Felkészülés 2010 évre A szociális törvény változásai Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális információk elérhetők: www.afsz.hu Jogszabályváltozások követési gyakorlata

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről 2006. IV. negyedév

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről 2006. IV. negyedév Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről 2006. IV. negyedév A feldolgozás mintája: Azon egészségügyi intézmények

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Dr. Brunner Péter főosztályvezető főorvos helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Egészség a legnagyobb gazdagság,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE M U N K A V É D E L M I K É P V I S E L Ő K X X I I. O R S Z Á G O S F Ó R U M A S I Ó F O K, 2 1 6. J Ú N I U S 9. "A világ

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok

Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok Munkaköri alkalmassági vizsgálat Annak vizsgálata, hogy egy adott munkakörben, munkahelyen okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent,

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy helyzete, helye a munkavédelem új szerkezetében. Foglalkozás egészségügyi Fórum 2015. november 11.

A foglalkozás-egészségügy helyzete, helye a munkavédelem új szerkezetében. Foglalkozás egészségügyi Fórum 2015. november 11. A foglalkozás-egészségügy helyzete, helye a munkavédelem új szerkezetében Foglalkozás egészségügyi Fórum 2015. november 11. 70 % 60 50 1991 40 1995 2000 30 2005 2010 20 10 0 Csehország Németország Spanyolország

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2015/37. SZÁM TARTALOM

ÉRTESÍTŐ 2015/37. SZÁM TARTALOM 2015/37. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 40/2015. (IX. 18. MÁV-START Ért. 37.) sz. vezérigazgatói utasítás a munkavállalók egészségi- és munkaköri alkalmassági vizsgálatának rendjével kapcsolatos szabályozás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyek alkalmasságának orvosi vizsgálatára vonatkozó előírásokról A munkavédelemről

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. IV. negyedév) Budapest, 2007. május

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. IV. negyedév) Budapest, 2007. május ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. IV. negyedév) Budapest, 2007. május Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN 214 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan.

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan. Szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rend., illetve egyéb kapcsolódó jogszabályok ismertetése A gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

2014/23. SZÁM TARTALOM

2014/23. SZÁM TARTALOM 2014/23. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 44/2014. (IV. 16. MÁV-START Ért. 23.) sz. vezérigazgatói utasítás a munkaköri, illetve az egészségi alkalmassági vizsgálatok szabályairól 2 45/2014. (IV. 16. MÁV-START

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-

Részletesebben

Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza.

Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza. A munkaerõpiac nemi egyenlõtlenségei Állapot- és okkeresés a BérBarométer 5000-es adatbázisán Szerzõk: Rigler András Dr.

Részletesebben

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. június XI. évfolyam 6. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság. A hónap témája.

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. június XI. évfolyam 6. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság. A hónap témája. Munkavédelem Szakmai folyóirat 2013. június XI. évfolyam 6. szám Munkabiztonság 1) 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálatról (2015. augusztus 31. szeptember 30.)

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Parádi Idősek Otthona 3240. Parád Toldi u. 14. sz. Tel 36/ 544-300 fax: 36/544-127 web: www.idosekotthonaparad.hu e-mail: titkarsag@idosekotthonaparad.hu Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. Tartalom

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY, MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY, MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám: 8034- /2008 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosításáról szóló.../2008 ( ) SZMM rendelet Budapest, 2008.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A jogszabály mai napon hatályos állapota 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat S z o l n o k i F ő i s k o l a Munkavédelmi Szabályzat 1 PREAMBULUM A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola munkavédelmi feladatellátásához a munkavédelemről szóló 1993. évi

Részletesebben

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Szakértői tevékenység, járművezetői és egyéb alkalmassági vizsgálatok, keresőképesség elbírálása, munkaképesség, rokkantosítás

Szakértői tevékenység, járművezetői és egyéb alkalmassági vizsgálatok, keresőképesség elbírálása, munkaképesség, rokkantosítás Szakértői tevékenység, járművezetői és egyéb alkalmassági vizsgálatok, keresőképesség elbírálása, munkaképesség, rokkantosítás IV. OH foglalkozás-orvostan 3. gyakorlat 2013/2014 II. félév Vezér Tünde SZTE

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. 51/2013.(III.28.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: az Erdős Alapszolgáltatási

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF)

Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF) Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF) Hatályos: 2010. június 1-jétől Nysz.: 14196 Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató... 3 Egészségügyi és szociális tevékenység

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.)

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2005.) Budapest 2006. március Országos Kémiai Biztonsági Intézet 2005. évi mérgezési esetek

Részletesebben

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat Orosz Ádám Munkavédelmi szabályzat TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA...3 SZABÁLYZAT CÉLJA...3 TERÜLETI HATÁLYA...3 SZEMÉLYI HATÁLYA...3 IDŐBENI HATÁLYA...4 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, BESOROLÁSOK...4

Részletesebben

"BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 18/1991. (XII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 18/1991. (XII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL Tárgy: Centrum Áruház által alapított korlátolt felelősségű társaságban való részvétel - A közgyűlés a határozat 1./ pontját 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, míg a 2./ pontját 14 igen szavazattal,

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján

A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján Kuráth Gabriella Sipos Norbert A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Bevezető A hazai felsőoktatási piac jelentős változásokon esett át, és jelenleg is az

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben