Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag"

Átírás

1 Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1

2 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási ártalmak és megbetegedések megelőzése. 2, A munkavédelem feladatai a munkavédelmi követelmények meghatározása, a követelmények kielégítésének ellenőrzése és az ellenőrzés végrehajtása módjának kialakítása munkavédelmi jogszabályok, szabványok, stb. útján, a balesetmegelőzés helyi feladatainak végrehajtása, az ehhez szükséges műszaki és higiénés intézkedések, valamint eszközök biztosítása, munkavédelmi tájékoztatás, a munkavédelmi szabályokat megismertetése a dolgozókkal, a munkavédelmi szabályok szükségességéről való meggyőzés. 3, A munkavédelem törvényi szabályozása. A törvény előírja többek között a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető jogokat és kötelezettségeket, valamint az állam irányító és ellenőrzési feladatait, továbbá a munkahelyre, a munkaeszközökre vonatkozó követelményeket, ezeken kívül meghatározza a munkavégzés személyi feltételeit, és nem utolsó sorban a dolgozókat képviselők közreműködését. 4, A munkavédelem hatása az egyénre és társadalomra. A munkából való kiesés, a gyógyító tevékenység, az időszakos vagy teljes munkaképtelenség gazdasági kihatása egyaránt érinti a családot és a gazdaságot. Tehát a munkavédelem megvalósulása, a balesetelhárító és egészségvédő szabályok megtartása fokozott érdeke mind az egyénnek, mind a társadalomnak. Mindebből következően a balesetek, a foglalkozási ártalmak, a megbetegedések megelőzése a munkáltatón kívül a munkát végzők és a közreműködök kötelezettsége. 5, A munkavédelem területei : a munkabiztonság,- foglalkozás egészségügy. Munkabiztonság a munkakörülményeket és a munkavégzés szabályait határozza meg, valamint ezek betartását ellenőrzi. Feladata közé tartozik a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása és elemzése, valamint intézkedések megtétele annak érdekében, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg. A munkabiztonság a munkaeszközzel, géppel, berendezéssel foglalkozik. A munkabiztonság a balesetek megelőzésére olyan munkakörülményeket alakít ki, amelyek kiküszöbölik a veszélyforrásokat, és megóvják azoktól a dolgozókat. Foglalkozás egészségügy a munkát végző emberrel, az őt érő hatásokkal foglalkozik. A munka során ugyanis az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és kémiai ártalmak egyaránt adódhatnak. A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem része, amely a különféle munkakörök higiéniás követelményeit foglalja össze. 2

3 2.Tétel Ismertesse a munkavállaló és a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit! Hogyan biztosítjuk a törvényi előírások betartatását? Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkáltató kötelességei. 2, A munkáltató jogai. A munkavédelmi törvény szerint a szervezett munka során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelezettsége. Az egészséges és biztonságos munkavégzés módját - a jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltató feladatai általában: - a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és ellenőrzése; - a gépek, berendezések, szerszámok, védőberendezések, védőfelszerelések megfelelő száma és minősége; - a munkafolyamatokra, technológiákra, anyagokra vonatkozó munkavédelmi követelmények betartása és betartatása; - a munkavállaló szakmai, egészségi, munkavédelmi alkalmasságáról-való meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése; - a munkavédelmi feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakértelmű dolgozó alkalmazása, az előírások végrehajtási módjának meghatározása; - a tevékenység olyan megszervezése, hogy az ne jelentsen veszélyt a munkavállalókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség megteremtése; - a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása; - a munkavédelmi képviselő (munkavállalói érdekvédelem) jogainak gyakorlásához a feltételek megteremtése. 3, A munkavállaló kötelezettségei. 4, A munkavállaló jogai. A balesetek, a foglalkozási megbetegedések megelőzésében a dolgozónak is együtt kell működnie a munkáltatóval. A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés megelőzésében. A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők: - A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni. - A munkaidőt a számára kijelölt helyen munkában tölteni. Köteles betartani a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat. - Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni. - A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően, a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás. - A munkavállaló kizárólag olyan munkát végezhet, amire kiképezték kioktatták. - A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz, védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni. - Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni, működőképességük megóvására ügyelni. 3

4 - A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni! - A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni. - A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni. - Balesetet, rosszullétet, sérülést azonnal jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek. - A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani. - A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt védőeszközt, a védőberendezés működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására. - A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés) nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. 5, Munkáltató ellenőrzési kötelezettségei a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapota, a munkaeszközök kezelési utasítás szerinti használata, a meghatározott karbantartási feladatok elvégzése, az egyéni és kollektív védőeszközök megfelelő használata és tisztítása, a fegyelem, a rend és a tisztaság megtartása, a munkavégzéshez szükséges ismeretek alkalmazása, az előírt orvosi vizsgálaton való megjelenés, a testi épséget nem veszélyeztető ruházat viselése, a veszélyt jelentő rendellenességek megszüntetése, és az ezzel kapcsolatos intézkedések. 6, Az állam ellenőrzési feladata és szerve a munkavédelemmel kapcsolatban. Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelők elsődlegesen, az előre megtervezett belső ellenőrzési tervezetük alapján egyedül, párban vagy esetleg még többen is lehetnek, az ellenőrizni kívánt cég, vállalkozás nagyságának és a végzett tevékenységének a függvényében. A munkavédelmi felügyelők külön engedély nélkül, meglepetésszerűen, bármikor betoppanhatnak a telephelyünkre és az ellenőrzési jogosultságukat, törvényi felhatalmazás alapján, az erre feljogosító igazolvánnyal (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolják. Az I. fokú ellenőrző munkavédelmi hatóságot, a munkavédelmi felügyeletet már nem OMMF-nek hívják, hanem fővárosi vagy megyei kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének! A munkavédelmi felügyelő igazolvány plasztik kártya típusú, amelynek az alapszíne kék. A munkavédelmi felügyelői igazolvány előlapja mely tartalmazza a fővárosi és megyei kormányhivatal nevét; a szakigazgatási szerv nevét; az igazolvány érvényességét (visszavonásig érvényes); a felügyelő fényképét; a felügyelő nevét; a munkakör megnevezését: munkavédelmi felügyelő és az igazolvány számát (7 karakter). A munkavédelmi felügyelői igazolvány hátlapja, amely a felügyelő jogait tartalmazza A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során feltárt hibákat, szabálytalanságokat a munkavédelmi felügyelő (k) jegyzőkönyvben rögzíti(k), amelyet az ellenőrzött féllel is aláírattatnak, majd egy másolati példányt a helyszínen megkap az ellenőrzött cég. A munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet a későbbiekben, a jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően postai úton, határozat formájában is megküldi a lefolytatott ellenőrzésen tapasztaltak alapján a hatósági kötelezéseket. Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok miatt, a helyszínen készpénzt nem kérhet szabálysértési- vagy helyszíni bírság jogcímén! 4

5 Jelenleg a munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet csak munkavédelmi bírság kiszabására jogosult, amely ha indokolt, a későbbiek folyamán, határozati formában kerül megküldésre a cégnek. Szélsőséges esetben a munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet bűntető feljelentéssel is élhet a feltárt szabálytalanságok miatt a rendőrhatóság felé. Egy munkavédelmi ellenőrzés folyamán, lehetőség szerint legyünk készségesek, együttműködőek, hiszen a felügyelők jogilag és szakmailag jól felkészült, tapasztalt munkavédelmi szakemberek, akik folyamatos továbbképzésben részesülnek a jogszabályok változása, illetve gyakorlati alkalmazása tekintetében! Tartsuk szem előtt, hogy a munkavédelmi felügyelő a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséért, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításának és folyamatos fenntartásának érdekében végzi az ellenőrzést, amely során a feltárt szabálytalanságok sokszor munkavédelmi bírság szankciót vonnak maguk után. A munkavédelmi bírság szankció kiszabása elkerülhetetlen, ha az ellenőrzés során a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények kerülnek megállapításra. A munkavédelmi bírság mértéke Forinttól Forintig terjedhet, amely telephelyenként is kiszabható! 3, Tétel Mit nevezünk veszélyforrásnak? Hogyan történik a munkavédelmi kockázatok felmérése? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Veszélyforrás fogalma Ide tartozik a minden olyan dolog, amely a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben jelentkezik és a munkát végzőre, illetve a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt, ártalmat jelenthet. 2, Kockázatértékelés célja, feladata. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeret és a józanész. A munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan köteles elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését, és ennek dokumentálását. Valamennyi tevékenységét lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia. A munkahelyi kockázatértékelés szempontjából a legfontosabb, hogy a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni (a korábbi fél és egy év türelmi idő kikerült a jogszabályból!). Az elkészült kockázatértékelést - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem kell évente felülvizsgáltatni, hanem legfeljebb 3 évente újra el kell készíteni! Indokolt esetben vagy soron kívül is szükség lehet az elkészített kockázatértékelés felülvizsgálatára. A dokumentumot 5 évig meg kell őrizni, kivéve, ha felülvizsgálati jegyzőkönyv másként rendelkezik. 5

6 3, Kockázatok és veszélyek a gépkezelői munkakörben Mechanikus veszélyek: Zúzódás veszély, Nyíródás veszély Vágás, levágás veszély, Felcsavarásveszély, Behúzás- befogás veszély, Ütésveszély Átszúrás, beszúrás veszély, Súrlódás, dörzsölés veszély, Nagynyomású folyadék kifröccsenése, Részek kilökődése, Állékonyság elvesztése Megcsúszás, botlás, leesés veszély, Villamos veszélyek, Villamos érintkezés, Elektrosztatikus feltöltődés,villámcsapás Hőhatás veszélyei, Égés, forrázás, érintkezés, láng, robbanás, Sugárzó hő veszélye Zajártalmak Hallás sérülés, Beszédérthetőség korlátozása Rezgés Mozgatott anyag lehetséges veszélyei: Mérgezés (belégzés, érintés, fröccsenés), Biológiai veszélyek, Sugárzás Ergonómiai veszélyek: Kezelőelemek nem megfelelő kialakítása, Rossz testtartás, üléshelyzet, Túlzott erőkifejtés Monoton munka, Nem megfelelő rálátás a teherre, közlekedési útra Nem megfelelő helyi megvilágítás, Személyi védőfelszerelések nem megfelelő használata, Hibás működés, Emberi hiba 4, Védekezés a felmerülő veszélyekkel kapcsolatban. A felmerülő veszélyek nagy részével szemben műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel lehet védekezni. - Technológia módosítása - Termelő berendezések korszerűsítése - Termelési folyamat szabályozása - Műszaki, egészségügyi intézkedések - Oktatás - Egyéni védőeszközök - Csoportos védőeszközök 4. Tétel Ismertesse a gépkezelői munkakör személyi feltételeit! Beszéljen az orvosi alkalmassági vizsgálatokról! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Személyi feltételek. - Betöltött 18. életév., Egészségügyi alkalmasság. - Gépcsoportnak megfelelő szakképesítés megléte. Bizonyos esetekben jogszabály által előírt hatósági jogosítvány., Üzemben tartótól írásos megbízás a gép kezelésére., Munkavédelmi oktatás megléte. 2, Gépkezelői munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek. Megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Földmunkagép és hasonló könnyű- és Alapozás, közmű- és fenntartási-gép kezelő nehézgép kezelője Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató Emelőgépkezelő (kivéve targonca) gép kezelője Energetikai gép kezelője Energiaátalakító-berendezés kezelője Cement-, kő- és egyéb ásványianyagfeldolgozó gép kezelője Építésianyag-előkészítő gép kezelője Földmunkagép és hasonló könnyű- és Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő nehézgép kezelője Targoncavezető Targoncavezető Földmunkagép és hasonló könnyű- és Útépítő- és karbantartógép kezelő nehézgép kezelője 6

7 Ezen kívül a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kiadott jogosítvány is szükséges 3, Orvosi vizsgálatok célja. a) munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat; c) személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti; 4, Előzetes, időszakos, és rendkívüli orvosi vizsgálatok. A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet: előzetes, időszakos és soron kívüli. A rendeletben meghatározott vizsgálatok körébe tartozik még a záró vizsgálat, valamint, a pályaalkalmassági vizsgálat. Lényeges követelmény, hogy munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörre irányuljon. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően; a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át); Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente, fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal, a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente, a pszichoszociális kóroki [olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek] tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente, Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni: ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására; heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; ha a munkavállaló munkavégzése nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a foglalkozás-egészségügyi orvos; a munkáltató; a munkavállaló. Záróvizsgálatot kell végezni. 7

8 a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb,] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor. külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. 5. Tétel Ismertesse a baleset, a munkabaleset, az úti baleset, a súlyos baleset és a majdnem baleset fogalmát! Sorolja föl a baleset meghatározó elemeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Baleset A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, ill. halált okoz. 2, Meghatározó elemei tehát: - a külső hatás (vagyis a szervi betegségekből következő esetek, pl. infarktus, agyvérzés nem sorolhatók ide); - a sérült akaratától független (ezért nem baleset az öncsonkítás, öngyilkosság); - hirtelen következik be (tehát nem folyamatosan ható egészségkárosodás következménye, mint pl. a halláskárosodás). 8

9 3, Munkabaleset fogalma. A munkavégzés közben a munkavállalót ért balesetet, az ún. munkabalesetet két szempontból kell vizsgálni: - statisztikai számbavétel és - baleseti kártérítés (ellátás) szempontjából. A statisztikai számbavétel a munkavédelmi hatóságra tartozik, a baleseti kártérítéssel, ellátással a társadalombiztosítási szervek, ill. a munkáltató foglalkozik. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül (régebbi szóhasználat szerint: foglalkozási baleset, üzemi baleset). A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. 4, Úti baleset (nem munkabaleset) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére; ill. a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Az úti báleset egyébként társadalombiztosítási ellátás szempontjából üzemi balesetnek tekintendő, ezért a sérültnek az átlagkeresettel azonos táppénz jár. A munkabaleseteken belül kiemelt munkavédelmi fogalom a súlyos munkabaleset. 5, Súlyos az a munkabaleset, amely: - a sérült halálát okozza (halálos az a munkabaleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül, a sérült az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben vesztette életét); - valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását okozta (pl. látás, hallás); - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott; - súlyos csonkulást, a hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését vagy ennél súlyosabb csonkulást okozta; - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, ill. elmezavart okozott. 6, Majdnem (kvázi-) baleset az az esemény, amely a körülmények szerencsés alakulása folytán (pl. nem tartózkodott a közelben senki) személy sérülését nem okozta. Teendők baleset esetén: 1. Intézkedni kell a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról. 2. Értesíteni kell a munkahelyi vezetőt. 3. A kivizsgálás érdekében gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról, változatlan állapotban való megőrzéséről. 4. A baleseteket be kell jelenteni. A baleset kiváltó okai lehetnek: Szokatlan külső körülmények Emberi tényez lehetnek Műszaki hibák Hibás döntések adaptálása Nem biztonságos tevékenység 9

10 6. Tétel Hogyan kerülhetőek el a balesetek? Milyen teendői vannak baleset bekövetkezése esetén? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Helyszín biztosítása A baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset helyszínét lehetőség szerint érintetlenül kell hagyni, hogy pontos és teljes munkavédelmi szempontú vizsgálatot lehessen végezni, hogy kiderüljön ami történt az baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset volt e. Ehhez a vizsgálathoz munkavédelmi szakember bevonására van szükség. 2, Sérültek, veszélyek felmérése. A sérültet, az esetleges szemtanúkat ki kell kérdezni a baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset körülményeiről, mindezt dokumentálni kell. E kivizsgálás következtetéseit, észrevételeit be kell vonni a soron következő rendkívüli munkavédelmi oktatás tematikájába, hogy elkerüljük a további hasonló jellegű baleseteket. Baleset vagy munkabaleset, munkahelyi baleset kérdéskörének tisztázása A fentiek alapján a munkáltató dönt (munkavédelmi szakember bevonásával) e kérdés megállapításában. Ha munkabaleset, munkahelyi baleset: A munkabaleset, munkahelyi baleset kivizsgálását el kell végezni. A baleset (munkáltatói) baleseti nyílvántartásba vételéről gondoskodni kell. Ha munkakieséssel jár a baleset: Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése, amit meg kell küldeni: Ha a munkakiesés időtartama meghaladja a 3 napot akkor a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek (a baleset bekövetkezésének hónapját követő hónap 08 ik napjáig!) Megküldeni az OEP felé Átadni egy példányt a sérültnek Egy példányt a munkáltatói irattárba helyezni Ha súlyos munkabaleset, munkahelyi baleset: Ennek a tisztázása azért fontos, mert ha a munkabaleset, munkahelyi baleset súlyos akkor annak tényét azonnal jelenteni kell a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának. Ha nem munkabaleset: A baleset munkáltatói minősítését a sérült (munkavállaló) tudomására kell hozni, illetve tájékoztatni kell őt a nem egyetértése esetén alkalmazható teendőiről. Egyéb teendő nincs. 3, Munkáltató, vezető értesítése Lehetőség szerint azonnal értesítendő a baleset bekövetkezéséről a munkáltató vagy a közvetlen felettes. 4, Segítségnyújtás Fontos, hogy ilyen esetben megőrizzük a hidegvérünket és gyorsan cselekedjünk. Szintén lényeges, hogy elérhető közelségben legyen a mentődoboz és a tartalma a tevékenységnek, a dolgozók létszámának megfelelő legyen. Ha a munkabaleset, munkahelyi baleset bekövetkeztéig nem rendelkeztünk elsősegélyt nyújtó felszereléssel, akkor azonnal szerezzünk be egyet. Ha van akkor ügyeljünk rá, hogy a benne tárolt orvosi szerek/kötszerek érvényes szavatossági idejűek legyenek. Figyeljünk rá, hogy magának a mentődoboznak is van lejárati ideje. A baleset súlyosságának a függvényében a sérülthez azonnal orvost vagy mentőt kell hívni! 5, Kivizsgálás A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet a munkáltatónak haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A súlyos és egyidejűleg - ugyanott - kettőnél több személy sérülését okozó 10

11 munkabaleset körülményeinek kivizsgálására csak munkavédelmi szaktevékenységet folytató személy jogosult. A kivizsgálás során - tisztázni kell a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat; - a vizsgálat észleléseit - minden sérültre vonatkozóan külön-külön - munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni és részletesen dokumentálni olyan mélységig, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására és bizonyítására. A vizsgálat eredménye alapján intézkedni kell a baleset okainak megszüntetése, a további balesetek megelőzése végett. A munkáltató által folytatott kivizsgálás eredményét és az annak alapján tett munkáltatói intézkedéseket a munkavédelmi felügyelet területileg illetékes szerve felügyeleti jogkörében felülvizsgálhatja. Súlyos munkabaleset esetében a munkavédelmi felügyelet a munkáltató által folytatott kivizsgálást és a munkáltatói intézkedéseket hivatalból köteles felülvizsgálni. A munkabaleset fogalmába nem tartozó üzemi balesetre (úti baleset) vonatkozó bejelentéseket a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét üzemi baleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. 6, A munkahelyi balesetek bejelentése, 1.1. Nyilvántartásba vétel A munkáltatónak haladéktalanul nyilvántartásba kell vennie a tudomására jutott munkabalesetet (beleértve a bányászati munkabalesetet is). A telephelyenként külön vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell - a bejelentett munkabaleset tárgyévi sorszámát, - a sérült személyi azonosító adatait, munkakörét, - a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, - a sérült ellátására tett intézkedést, valamint - hogy a sérült folytatta-e a munkáját. A munkáltatónak az adott telephelyére vonatkozó nyilvántartási kötelezettsége kiterjed a más munkáltató kirendelt és itt foglalkoztatott munkavállalójának, a gyakorlati képzés keretében itt foglalkoztatott tanulóknak és a szakmai gyakorlatot végző, szakképzésben részt vevőnek, a munkáltató központi telephelyére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség pedig a munkáltató külföldre kirendelt és ott munkabalesetet szenvedett dolgozójának munkabalesetére is. A munkáltatónak ez a kötelezettsége a baleset időpontját követő 3 év eltelte után megszűnik Bejelentés A munkáltató köteles haladéktalanul (telefonon, telexen, faxon és személyesen) bejelenteni a súlyos munkabaleseteket (a bányászati munkabalesetek kivételével) a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségi szervnek. Az általa gyakorlaton foglalkoztatott tanulót, hallgatót ért munkabalesetről a munkáltató köteles értesíteni a tanuló, hallgató nevelési, oktatási intézményét, a más munkáltató hozzá kirendelt dolgozójának munkabalesetéről pedig a kirendelő munkáltatót. 2. Munkabaleseti jegyzőkönyv A munkavédelmi törvény részletes előírást ad a munkabaleseti jegyzőkönyv formájára és tartalmára. A baleset kivizsgálása során a meghallgatott személyek tanúvallomásait jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a munkabaleset körülményeit fényképpel, helyszínrajzzal és minden egyéb szükséges és lehetséges módon dokumentálni kell. A munkabaleseti jegyzőkönyvet és mellékleteit az eset nyilvántartási sorszámával kell ellátni. A munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni kell továbbá a munkáltatónak a kivizsgálás alapján tett döntését, s azt is, hogy az esetet nem minősíti munkabalesetnek. A vizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a baleset napját követő hónap 8. napjáig a munkáltató köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet megküldeni - a sérültnek - halála esetén a legközelebbi hozzátartozójának - (ha az esetet a munkáltató nem minősítette munkabalesetnek, úgy a jogorvoslati lehetőségek közlésével), - a halált vagy három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabaleset jegyzőkönyvét, továbbá a hazai székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának külföldön 11

12 (kiküldetésben, külszolgálatban) elszenvedett ugyanilyen következményű munkabalesete jegyzőkönyvét a területileg illetékes megyei (fővárosi) szintű munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek, bányászati munkabaleset esetében a Magyar Bányászati Hivatal területileg illetékes szervének, - az illetékes társadalombiztosítási szervnek (kifizetőhely, egészségbiztosítási pénztár vagy kirendeltség). 7. Tétel Ismertesse a munkáltató oktatással kapcsolatos kötelezettségeit a munkabiztonság és foglalkozás egészségügy tekintetében! Mikor és hogyan kell oktatást tartani a dolgozók részére ezen, témakörökben? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Munkáltató törvényben meghatározott oktatási kötelezettségei. A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor, a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat, információt. 2, Munkavédelmi oktatás helye, ideje. Az oktatást a rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. Az oktatást célszerűen tervezni kell, annak megtörténtét oktatási naplóban rögzíteni kell és az oktatott személyekkel azt alá kell íratni. Az ismeretek elsajátításáról a munkáltatónak célszerűen meg kell győződnie, ennek formája lehet pl. munkavédelmi vizsgakötelezettség előírása. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget, oda csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható. 3, Munkáltató dokumentációs kötelezettsége A munkavédelmi oktatást írásban kell dokumentálni. 4, Előzetes oktatást a munkakörben foglalkoztatás előtt kell megtartani: itt figyelemmel kell lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasság megszerzésére. 5, Időszakos oktatás célja az ismeretek szinten tartása illetve a folyamatos munkavégzéshez szükséges új ismeretek átadása. 6, Rendkívüli oktatást súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar esetén indokolt tartani, figyelemfelkeltés, tanulságok átadása céljából. 8. Tétel Mi a foglalkozási ártalom? Sorolja föl a foglalkozási ártalmakat! Ismertesse a hőmérsékleti, a zaj és a por ártalmakat! Mondja el, hogy mit nevezünk foglalkozási megbetegedésnek! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Foglalkozási ártalmak A munkakörülményeket meghatározó tényezők közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett, azaz az egészségre még nem káros értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki. A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat. 12

13 A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel megelőzhető. Az emberi szervezet általában rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott munkához és annak környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól, egészségi, pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan meghatározhatók. E határon túl a szervezet már nem képes tovább védekezni, ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a foglalkozási betegség. 2, A foglalkozási ártalmak csoportosítása: - fizikai terhelésből eredő ártalmak, - a munkafolyamat pszichikai hatása - az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés), munkahelyi klíma, fizikai ártalmak, zajártalom - rezgések (vibráció) okozta ártalom, sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak, vegyi ártalmak, fertőzési ártalmak; porártalmak. 3, A munkahelyi klíma 4, Védekezés a hőmérsékleti hatásokkal szemben a meleg munkahelyen az emberi szervezet víz-só egyensúlya felbomlik. Ezért az egészségkárosodás megelőzésére mesterséges szellőztetésre, hőszabályozásra, a só-víz háztartás egyensúlyának fenntartásához védőitalra (sótartalmú vízre) van szükség. Hideg munkahelyen, ahol tartósan +10 C alatti a hőmérséklet (pl. hűtőházakban), meleg védőruhával kell ellátni a dolgozókat. Téli időszakban, a szabadban végzett munkákhoz szintén megfelelő vastagságú védőruhára van szükség. Hideg munkahelyeken a munkaadó köteles a dolgozóknak meleg italt juttatni. Azokon a munkahelyeken, ahol tartósan hidegben végzik a munkát, melegedőhelyiséget kell létesíteni. Változó jellegűnek minősül a munkahelyi klíma, ha a munkavégzés során, a munkahelyen rendszeresen ismétlődő nagy ingadozások fordulnak elő a levegő hőmérsékletében, áramlásában és nedvességtartalmában. 5, Zajártalom az erős zaj kellemetlen érzést okoz, fárasztó, idegesítő, elvonja a figyelmet. A zaj hatására a szervezetben változások mennek végbe. Ameddig csak átmeneti a változás, addig foglalkozási ártalmat jelent, de tartósan nagy zaj hatására maradó idegrendszeri elváltozás, halláskárosodás alakulhat ki. 6, A zaj fizikai jellemzői a hang magasságát a másodpercenkénti rezgések száma, a frekvencia határozza meg. Minél nagyobb a rezgésszám, annál magasabb hangot hallunk. Mértékegysége: hertz (Hz). Az emberi fül a 16 Hz-től Hz-ig terjedő tartományban érzékel. - A zaj különböző magasságú (frekvenciájú) és erősségű (energiájú) hangok keveréke, amely az emberben kellemetlen érzetet kelt. A munkahelyeken a még megengedhető zaj erősségét szabvány határozza meg decibelben [jele: db (AI). Megkülönböztetünk - nagyon halk zajt: db (pl. suttogás, levélzörgés), - halk zajt: db (pl. csendes beszélgetés, halk rádióhang), - mérsékelt zajt: db (pl. átlagos beszélgetés), - hangos zajt: db (pl. hangos rádióhang), - nagyon hangos zajt: db (pl. mentő szirénája, zajos gyár, kovácsüzem), - süketítő zajt: db (pl. mennydörgés, rakéta hangja). A magyar szabvány szerint napi 8 órás munkaidő alatt a munkahelyen tartósan legfeljebb 85 db (AI) zaj engedhető meg. 13

14 7, Maradandó halláskárosodás a hosszabb ideig nagy zajban (85 db felett) végzett munka egy idő után a hallóidegvégződést károsítja. Az előrehaladott zajártalom már nem szüntethető meg. 8, A légúti károsodások Porártalom az ipari tevékenységek velejárója a por, amely az emberi szervezetben elváltozást, betegséget okozhat. A por hatása a szervezetre függ: - a porszemcsék nagyságától és nagyságrendi megoszlásától, - a por mennyiségétől, - a por kémiai, fizikai és ásványtani jellemzőitől, - a szervezet védekező- és alkalmazkodóképességétől, egészségi állapotától. a jellegzetes porártalmak légúti elváltozásokat vagy súlyosabb megbetegedést okoznak. Lehet kisebb fokú porártalom, allergia. A porártalom okozhat tüdőbetegséget. Legismertebb megnyilvánulása a szilikózis. Egyes faporok egyéni túlérzékenységen alapuló légúti betegséget okozhatnak. Ilyen például a hörgőtágulat. Az azbeszt belélegezve azbesztózist okozhat. Ebből évek során rákos megbetegedés keletkezhet. A légúti károsodás megelőzése érdekében műszaki megoldásokat (kollektív védőeszközök, pl. zárt technológia kialakítása, elszívás stb.) és egyéni védőeszközöket (pl. légzésvédő eszközök) alkalmaznak, valamint rendszeres orvosi szűrővizsgálatot tartanak. 9, Foglalkozási betegségek 10, A foglalkozási betegség létrejötte Ha a károsító hatás mértéke - az egyéni érzékenységet is figyelembe véve - az elviselhető szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem megbetegszik Ez a foglalkozási betegség. A foglalkozási betegség létrejötte függ: az ártalom erősségétől, az ártalom hatásának időtartamától és az egyén szervezetének ellenálló képességétől. A foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles bejelenteni az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) illetékes szervének. Okát, körülményeit ki kell vizsgálni (hasonlóan, mint a foglalkozási balesetet). A munkáltató ezen kívül köteles intézkedni a hasonló esetek megelőzésére. A foglalkozási megbetegedésben szenvedő dolgozó - hasonlóan a balesetet szenvedett dolgozóhoz - kártérítésre jogosult. Társadalombiztosítási ellátás és munkajogi kártérítés szempontjából, összefoglalva, 64- féle foglalkozási megbetegedés jogosítja fel a dolgozót kártérítésre, rehabilitációra, és kötelezi a munkáltatót bejelentésre, nyilvántartásra és kivizsgálásra, amennyiben bizonyított, hogy a foglalkozási megbetegedést a dolgozó a munkahelyen, a munkakörülményekkel összefüggésben szerezte. Vegyi anyagok okozta mérgezések esetén külön vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy foglalkozási betegség vagy baleset okozta-e az egészségkárosodást. Foglalkozási betegségről beszélünk, ha az egészségkárosodás hosszan tartó munkahelyi behatás következménye. Balesetről, ha a dolgozó szervezetébe egyszeri, váratlan módon, egészséget károsító vegyi anyag került. 9. Tétel Ismertesse a foglalkozási megbetegedések elkerülésének módjait. Milyen következményei vannak, ha foglalkozási megbetegedést szenvednek a dolgozók? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Az oktatás szerepe a foglalkozási megbetegedések elkerülésben. Foglalkozási ártalmak A munkakörülményeket meghatározó tényezők közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett, azaz az egészségre még nem káros értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki. 14

15 A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat. A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel megelőzhető. Az emberi szervezet általában rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott munkához és annak környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól, egészségi, pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan meghatározhatók. E határon túl a szervezet már nem képes tovább védekezni, ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a foglalkozási betegség. Foglalkozási betegségek Ha a károsító hatás mértéke - az egyéni érzékenységet is figyelembe véve - az elviselhető szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem megbetegszik Ez a foglalkozási betegség. A foglalkozási betegség létrejötte függ: az ártalom erősségétől, az ártalom hatásának időtartamától és az egyén szervezetének ellenálló képességétől. A foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles bejelenteni az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) illetékes szervének. Okát, körülményeit ki kell vizsgálni (hasonlóan, mint a foglalkozási balesetet). A munkáltató ezen kívül köteles intézkedni a hasonló esetek megelőzésére. A foglalkozási megbetegedésben szenvedő dolgozó - hasonlóan a balesetet szenvedett dolgozóhoz - kártérítésre jogosult. Társadalombiztosítási ellátás és munkajogi kártérítés szempontjából, összefoglalva, 64- féle foglalkozási megbetegedés jogosítja fel a dolgozót kártérítésre, rehabilitációra, és kötelezi a munkáltatót bejelentésre, nyilvántartásra és kivizsgálásra, amennyiben bizonyított, hogy a foglalkozási megbetegedést a dolgozó a munkahelyen, a munkakörülményekkel összefüggésben szerezte. Vegyi anyagok okozta mérgezések esetén külön vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy foglalkozási betegség vagy baleset okozta-e az egészségkárosodást. Foglalkozási betegségről beszélünk, ha az egészségkárosodás hosszan tartó munkahelyi behatás következménye. Balesetről, ha a dolgozó szervezetébe egyszeri, váratlan módon, egészséget károsító vegyi anyag került. 2, Védőeszközök jelentősége. A foglalkozási megbetegedések megelőzése A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel megelőzhető. 3, Technológia korszerűsítésének fontossága - Technológia módosítása - Termelő berendezések korszerűsítése - Termelési folyamat szabályozása - Műszaki, egészségügyi intézkedések - Oktatás - Egyéni védőeszközök Csoportos védőeszközök 4, Munkáltató felelőssége a foglalkozási megbetegedés kialakulásában. Előírások betartatása!!!! 5, Munkavállaló felelőssége a foglalkozási megbetegedés kialakulásában. Előírások betartása!!! 15

16 10. Tétel Mit nevezünk védőeszköznek? Csoportosítsa a védőeszközöket. Beszéljen a munkáltató és a munkavállaló kötelmeiről a védőeszközökkel kapcsolatban! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Védőeszköz fogalma. Egyéni (személyi) védőfelszerelések: A biztonságos és egészséges munkavégzés követelményeit elsősorban műszaki, szervezési eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell kialakítani a technológiát, és olyan munkaeszközöket kell használni, hogy balesetveszélyt ne jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet stb.) egészségügyi ártalmat ne okozzanak. Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen, használjuk az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket. Az egyéni védőfelszerelés - ahol szükséges - a munkavégzés feltétele; ahol ez nincs, a munka nem kezdhető meg, ill. a védőeszköz nélküli munkavégzést le kell állítani. A dolgozók egyéni védőfelszereléssel való ellátása a munkáltató kötelezettsége, nem hárítható át a dolgozóra. A védőeszköz karbantartásáról, tisztításáról a munkaadónak kell gondoskodnia. A munkavállaló azonban köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközt, védőfelszerelést a rendeltetésének megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni. Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs. Az egyéni védőfelszereléseket általában a védendő testrész szerint csoportosítjuk: 2, Egyéni és csoportos védőeszközök. Fejvédő eszközök: Mechanikai sérülések ellen használható munkavédelmi sisak. - Szennyeződések és kisebb mechanikai sérülések ellen védő sapka. Sapka, kendő viselése kötelező ott, ahol forgó, mozgó alkatrészek miatt a hajat takarni kell. Arcvédő eszközök: Elsősorban a mechanikai, hő- és egyéb sugárzás, továbbá vegyi ártalmak ellen nyújtanak védelmet, fejpántra vagy sisakra szerelt védőlemez. A szem és az arc együttes védelmére használatos az ívhegesztővédőpajzs. Szemvédő eszközök: - A por, szemcsék, forgácsok által okozott sérülések megelőzésére védőszemüveget használunk. Légzésvédő eszközök: Elsősorban a légzőszerveken keresztül a szervezetbe kerülő, egészségre ártalmas anyagok bejutásának megakadályozása, ill. a szervezet friss levegővel, oxigénnel való ellátása a feladatuk. A szennyező anyagok lehetnek részecskék (por, füst, köd), gázok és gőzök. - félálarc., kombinált félálarc, teljes álarc - friss levegős és a sűrített levegős készülékek Hallásvédő eszközök: - Védősisak, Védő fültok, Zajvédő füldugó, Zajvédő vatták Védőruházat. A védőruházat a testet védi a munkavégzés során fellépő ártalmak ellen. Ezek lehetnek: - mechanikai hatások; - hideg-, ill. meleg ártalmak; a nedvesség és víz hatása (átázás); - maró anyagok (sav, lúg, olaj) ártalma; a megégés veszélye; - elektrosztatikus feltöltődés; biológiai ártalmak (pl. fertőző anyagok) Lábvédő eszközök. - Szandál, Félcipő, Bakancs, Csizma Ezek lehetnek orrmerevítősek, csúszás gátlással, gumitalp szigeteléssel A kéz védelme: Különféle védőkesztyűk. 16

17 3, Csoportos védőeszközök: A védőeszköz vagy berendezés hatósugarán belül tartózkodó összes személy védelmét szolgálja (korlátok, védőfalak, burkolatok stb.). 4, Munkáltató kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban A munkáltató köteles biztosítani és karbantartani. 5, Munkavállaló kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban. Köteles azt minden esetben rendeltetésszerűen használni. 6, Védőeszközökben található jelölések. A gyártó által a forgalmazott védőeszközzel együtt kötelezően adott tájékoztatónak a gyártó, illetve az Európai Közösségekben letelepült megbízottja nevén és címén kívül minden hasznos adatot tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozóan: a tárolási, használati, tisztítási, karbantartási, ellenőrzési és fertőtlenítési utasítások. A gyártó által ajánlott tisztító-, karbantartó vagy fertőtlenítőszerek a használatuk során nem lehetnek semmilyen káros hatással sem a védőeszközre, sem a felhasználóra; a védőeszköz védelmi szintjének vagy kategóriájának ellenőrzését célzó műszaki vizsgálatok során alkalmazandó feltételek; a védőeszközzel együtt használható járulékos elemek, valamint a megfelelő cserealkatrészek jellemzői; a megfelelő védelmi szintek a különböző mértékű kockázatokkal szemben, és az azoknak megfelelő használati határok; a védőeszköz vagy bizonyos alkotóelemeinek elhasználódási ideje vagy határideje; a megfelelő csomagolásfajta a védőeszköz szállításához; a jelölések jelentése; a védőeszköznek a további reá vonatkozó, nem e rendelet előírásának történő megfelelést kifejező EK jelölés. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EK jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki; a védőeszköz tervezésébe bevont bejelentett (notifikált) szerv neve, címe és azonosítási száma A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról szükség esetén gyakorlati képzéssel, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá kérelemre v az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja. 11. Tétel Beszéljen a munkaterületen érvényes közlekedési szabályokról! Beszéljen a közlekedési utakra vonatkozó előírásokról! Ismertesse a gyalogosok közlekedés rendjét a munkaterületen belül! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Közlekedési szabályok a munkaterületen belüli KRESZ, MÁV (vasúti), LÉGI KÖZLEKEDÉS, VIZI közlekedési szabályok. 2, Közlekedési útvonalak kijelölése, gyalogosközlekedés: 4, Közlekedési utak kijelölése. 17

18 A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás. A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen. A járműközlekedés útvonalai, valamint az ajtók, a kapuk, a gyalogjárdák, a folyosók és a lépcsők között elégséges szabad helyet kell biztosítani. A munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelően kell kialakítani, ha nincs eltérő rendelkezés. A közlekedési útvonalakat fel kell festeni folyamatos sárga vagy fehér vastag vonallal jelezve a gyalogos esetleg kerékpáros közlekedést. 3, Megengedett sebességek munkaterületen belül. A munkagépek megengedett sebessége: műhelyekben 5 km/h széles utakon, üzemek között 10 km/h be nem épített szabad területen 15 km/h. A KRESZ szabályait betartva kell közlekedni. Forduláskor, kereszteződéseknél a sebesség csökkentése mellett hangjelzést kell adni, Hátrafelé menetben és a megengedett legnagyobb sebességgel csak akkor szabad haladni, a vezető a teljes testével az adott irány felé képes fordulni, vagy a menetirányhoz képest oldalt ül, de kilátása nem korlátozott, Műhelybe való behajtáskor illetve kihajtáskor hangjelzést kell adni. 12. Tétel Beszéljen a gépeken található védőburkolatok fajtáiról! Milyen feladata van, ezen gépelemeknek? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek a védőburkolattal kapcsolatban? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Védőburkolatok szerepe: Védőburkolatok anyaga, kialakítása A védőburkolatok a veszélyforrások térbeli, időbeli elszigetelésére szolgáló védőberendezések, melyeknek feladata megakadályozni, hogy a veszélyforrás a munkavállalóval bármilyen módon érintkezésbe kerüljön, s veszélyes hatását kifejtse. A védőburkolat kedvezőtlen esetben, lehatárolja a veszélyzónát. Anyaga fémből vagy kemény műanyagból készül. 2, Fix védőburkolatok - A rögzített védőburkolat szilárdan a helyén kell maradjon. Ezt olyan módon kell rögzíteni, amelyet csak valamilyen szerszám használatával lehet kioldani. Amennyiben lehetséges, a rögzítés kioldása után ne maradjon védelmi helyzetben. o oldhatatlan kötésekkel o szerelhető (oldható kötésekkel): csavaros rögzítés / " egy" csavaros rögzítés a jó, szerszámmal, speciális szerszámmal, közterületen, fokozott hatóképességű veszélyforrásnál 18

19 3, Nyitható védőburkolatok. nyitható - (mechanikusan kapcsolódik a gépvázhoz és segédeszköz nélkül nyitható): o amennyiben lehetséges, a géppel kapcsolatban maradjon, ha felnyitják, o legyen reteszeléssel ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet nem lehet mozgásba hozni mindaddig, amíg ennek a részegységnek a hozzáférhetősége biztosított, és a mozgása leáll, mihelyt a védőburkolat elhagyja a lezárt helyzetét. o Szabadtéren szélnyomás elleni védelem, kitámasztás o Közlekedési útba nem nyílhat tehermentesítés, nagy méret esetén. o kézi megfogás elősegítése o tartó perem, illesztőcsapok, véletlen leesés ellen 4, Állítható védőburkolatok - az állítható szabályozható védőburkolat, amely a mozgó szerkezeti elem feltétlenül indokolt hozzáférését korlátozza: o legyen az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható, o legyen könnyen és szerszám használata nélkül állítható, o a kirepülő tárgyak által előidézett veszélyt a lehető legkisebbre korlátozza - reteszelt: mechanikus reteszelés, villamos reteszelés, o kényszerzár, valóban csak álló helyzetben nyitható. o kényszerzár pótló -időkésleltetéses- zajkeltő - zárhatóan reteszelt, vezérlő 5, Átlátszó védőburkolatok. Plexiből és műanyagból készülnek. 6, Védőburkolatokkal kapcsolatos teendők. A védőburkolat lehet tömör, luggatott, perforált, rácsból készült. A megengedett legnagyobb lukméret a burkolat és a veszélyes géprész közötti távolság függvénye. Ezt az Msz - EN 294 alapján 3-14 éves korig, és 14 év felettiek számára táblázatban adja meg. 7, Védőburkolatok feladata. Védelmet ad: - belülről kifelé. pl. láncszakadás, kőrobbanás esetén - kívülről befelé, véletlen, esetleg szándékos benyúlás, hozzáérés, ráülés ellen. A védőburkolatok kialakításával szemben támasztott általános követelmények: o Gépi szempontok: a szokásos munkákat a védőburkolat eltávolítása nélkül lehessen elvégezni, tegye lehetővé az ellenőrzést, karbantartást a burkolat alatt a védőburkolat élettartama múlja felül a veszélyforrásét, mechanikailag legyen szilárd, ráülés, nekiesés anyagkivágódás esetén is nyújtson védelmet. A veszélyzóna kiterjedését gátolja meg: veszélyes anyag kikerülését a gépből ha szükséges a gép zajának csökkentését is lássa el, speciális anyagválasztás veszélyes sugárzás esetén, speciális kialakítás robbanás veszélye esetén. o Emberi szempontok: akadályozzák meg a veszélyzónába haladást, a veszélyes tér testrészekkel történő elérését, nyitható védőburkolatok a szokásos üzemi körülmények között önmaguktól ne csukódjanak be, biztosítsák a munkafolyamatok megfelelő láthatóságát, feleljenek meg az ergonómiai követelményeknek: méret, tömeg helyes megválasztása megfelelő kapcsolóelemek felszerelése, 19

20 kiiktatása ne tegye lehetővé, többlettermék előállítását. o Kialakítás, Konstrukciós szempontok: a gép előrelátható élettartama alatt őrizze meg funkcióját, kialakításuk ne okozzanak járulékos veszélyeket (zúzódási, behúzási helyek) a biztonságos használaton túl, könnyen tisztíthatók legyenek, és ne okozzanak a higiéniával összefüggő veszélyeket zárja ki a technológiából adódó anyaglerakódást megfelelő erősségű, távolságú és számú rögzítési ponttal rendelkezzen, a megbontható részei, csak szerszámmal legyen eltávolítható legyen esztétikus, ne csúfítsa el a gépet a burkolat, legyen a gép szerves tartozéka. (Színe: kívül egyezzen meg a gép színével, /nem fekete,- sárga!!/ belül, és az általa takart veszélyes részek legyenek feltűnő /borostyán sárga/, hiányát, nyitott állapotát messziről észre lehessen venni. o Gyártási szempontok (megmunkálási technológia): gyártás után ne maradjon éles él, hegyes sarok, a nyitható védőburkolat legyen jól pozícionált, az állítható részek legyenek egyszerűen, szerszám nélkül beállíthatók. o Anyag megválasztásának szempontjai: Ezeket a tulajdonságokat a védőburkolatnak teljes élettartama alatt meg kell őrizni: legyenek ellenállók, szilárdságtanilag a -belső és a külső erőkre is méretezni kell, anyaguk ellenálljon a termékeljárás és környezeti ártalmakkal szemben, Ha szükséges: könnyen tisztíthatók fertőtleníthetők legyenek, az alkalmazott anyagok méreg mentesek legyenek, tegyék lehetővé a védőberendezésen keresztül a gép megfigyelését, tűzveszélyes környezetben szikraálló, és ne bocsásson ki magából éghető gázokat, gőzöket, biztosítsa a látást, az ártalmas sugárzásokat pedig ártalmatlanná teszi elektrosztatikusan nem töltődő anyagokat kell választani, a hőmérsékleti ingadozásokkal szemben legyen ellenálló a káros sugárzások ellen is védjen A megfelelő védőburkolat kiválasztásakor a mértékadó szempontok a következők: a kockázatértékelés során meghatározott veszélyeztetés valószínűsége és előre látható mértéke a veszélyforráshoz való hozzáférés módja és gyakorisága 13. Tétel Beszéljen a kézi anyagmozgatás módjairól. Ismertesse a kézi anyagmozgatás menetét. Milyen veszélyekkel jár ez az anyagmozgatási mód? Milyen védőfelszerelések szükségesek ehhez az munkaművelethez? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Kézi anyagmozgatás segédeszköz nélkül Kézi anyagmozgatás módjai, biztonságtechnikája: Történhet: - segédeszköz nélkül, - segédeszközzel Kézi anyagmozgatás műveletei: teher megfogása, - felemelés, - szállítás, - letevés Az emelés folyamata: az emelés megkezdése előtt, olyan testhelyzetet kell teremteni, amely mellett legkisebb a gerincoszlop igénybevétele. Térdek behajlítva, hát egyenes. A teher szállítása legcélszerűbb a vállon, vagy kétoldalt. A terhet a testhez közel kell tartani, a letevés 20

21 előtt célszerű meggyőződni arról, hogy a teher biztonságosan elhelyezhető-e az adott helyre; előnyös alátétet használni. 2, Egyéni anyagmozgatás (Segédeszköz nélküli normaelőírások) A munkát végzők A terep emelkedése megnevezése 0 % 1 % 2 % Megjegyzés éves lányok 15 kg 10 kg 5 kg csak esetenkénti, nem (ketten 30 kg) rendszeres anyagmozgatási munkával foglalkoztathatók legfeljebb 60 méter távolságra éves fiúk 20 kg 18 év feletti nők (ketten 40 kg) 18 év feletti férfiak 50 kg max 90 m*-re esik terepen 50 kg max 30 m-re, 10 % emelkedőnél *az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra mozdíthatók A dolgozók terhelésénél figyelembe kell venni a testalkatot és az erőnlétet is! 200 kg és ennél súlyosabb, egy darabból álló (osztatlan) terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító, ill. rakodóeszközzel szabad csak végezni. Mire figyeljünk a teher emelésénél? felemelés előtt vizsgáljuk meg a terhet, felemelhető-e egyedül, segédeszköz nélkül? A súlynorma szerint egy személy felemelheti, szállíthatja-e a terhet? Nincs-e rögzítve, vagy lefagyva a teher? A teheremelést végző rendelkezik-e a szükséges egyéni védőeszközökkel? 1. A teher emelése Az emelendő tárggyal szemben, ahhoz a lehető legközelebb terpeszállásban helyezkedjünk el. Vegyünk fel guggolóállást úgy, hogy a lábszár és a comb között térdünk 90º-nál nagyobb szöget ne zárjon be (az ennél mélyebb helyzetben felesleges túlterhelés keletkezik) Egyenes felső testtartással fogjuk meg az emelendő terhet A terhet egyenletes terheléssel, sohasem lökésszerűen emeljük Emelésnél nem szabad elfordulnunk Olyan helyzetben fogjuk meg a terhet, mely a fogás biztonságát lehetővé teszi. Terjedelmes, nehezen fogható tárgyakat ketten emeljünk A teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testünkhöz (azonos erőkifejtéssel így biztosabban tudjuk az emelést végezni, és nem keletkezik feleslegesen számottevő forgatónyomaték sem) 2. A terhek letétele Letevés előtt vizsgáljuk meg, hogy a hely, ahová a terhet helyezni kívánjuk, megfelel-e? (pl.: szükséges-e alátétfa elhelyezése, a talaj alkalmas-e a teher elhelyezésére) A terhet fokozatosan kell letenni Nem szabad a lehelyezendő felület elérése előtt a terhet hirtelen elengedni. A terhet úgy mint a felemelésnél egyenes derékkal, guggolva lábunk között helyezzük le Először egyik élére helyezzük, majd figyeljünk arra, hogy kezünk ne maradjon a teher alatt 21

22 3. A teher szállítása A teher felemelése előtt vizsgáljuk meg a szállítás útvonalát, biztonságos-e a talaj Az úton fekvő szétszórt, a közlekedést veszélyeztető tárgyakat távolítsuk el Emeljük fel a megismertek szerint, Szimmetrikus tehereloszlást biztosítsunk A terhet a testünkkel (mell, comb) támasszuk alá, Lehetőleg a vállon, ill. a háton helyezzük el, Hosszabb távon tegyük le és pihenjünk 3, Segédeszközzel történő kézi anyagmozgatás Segédeszközzel történő anyagmozgatás biztonságtechnikája: Az anyagmozgatási tevékenység megkönnyítése, az igénybevétel csökkentése, a biztonság fokozása. Mindezek lehetővé teszik nagy súly, kis távolságra történő mozgatását. Törekedni kell ezen eszközök biztonságos kialakítására, folyamatosan ügyelni kell a műszaki állapotukra. Kézihorog: nagy tömegű, terjedelmes áru biztonságos megfogására alkalmasak, (pl.: rekeszek mozgatása), veszélye: ha a kampó kiegyenesedik, leválik Fogószerkezetek: sínek, gerendák, hengerelt acéltömbök kis távolságra történő szállítására alkalmas. Kialakításuk különböző, de speciálisan az éppen szállítandó anyag mozgatására kell kiképezni. Tapadókorong: táblaüveg, lemezek mozgatására alkalmas, minden esetben fontos a tiszta, sima felület. Fajtái: - gumi szívókorong (nedves) mágneses tapadókorong: csak fémek esetén használható + ellenőrizni kell a mágnesességet Görgők: nagy terhek, kis távolságra történő szállítására alkalmas. Feltétele: egyenes padozat Anyaga: tömör fa vagy fémcső A két görgőnek mindig a teher alatt kell lennie, a teher szélessége mindkét oldalon cmrel legyen kevesebb. A teher mozgatása nem kézzel, hanem rúddal történik. (Görgős) emelőrudak: terhek felemelésére használják, megfelelő szilárdságúnak kell lennie, hossza 1 méternél kevesebb nem lehet, használatkor nem szemben, hanem oldalt kell elhelyezkedni, az alátétnek megfelelő szilárdságúnak kell lennie. Lapátok: ömlesztett áruk mozgatására használják, típusait az árunak megfelelően kell kiválasztani. Hevederek: nagy terjedelmű áruk, (pl.: bútorok, ládák) kis távolságra történő mozgatására alkalmas, min. 8 cm szélesnek kell lennie és a külső behatásoktól védeni kell. Kenderkötelek: nagy tömegű terhek esetén használják, használat előtt meg kell vizsgálni és raktározásuk alatt, szükséges ellenőrizni. Kézi anyagmozgatás esetében az orvosi alkalmasságon és az előírt -elsősorban kezet és lábat védő - védőeszköz használatán kívül az emelhető teher normáit kell betartani a foglalkozási ártalmak megelőzésére: A kézitargoncák, kézikocsik anyagmozgatáskor a fizikai erőkifejtés nagyságát csökkentik azáltal, hogy a teher egy része, vagy egésze a kézi szállítóeszközre nehezedik. Kézikocsik: - vonórúddal húzható kézikocsi, vonórúd nélküli kézikocsi, gördülő zsámoly Vonórúddal húzható kézikocsi: nagy tömegű, terjedelmes áruk mozgatására alkalmas. Előnye, hogy egyensúlyban tartja a terhet. Biztonságos használat feltételei: Csak lépésben mozgatható, mivel nincs fékberendezése, 10 %-nál nagyobb lejtőn keréktámasz használata szükséges. A vonórúd miatt könnyen kormányozható. Üzemen kívüli állapotban a vonórudat a kocsihoz kell reteszelni, illetve lánccal rögzíteni. Vonórúd nélküli kézikocsi: húzni nem szabad, a tolóerőt az erre a célra kiképzett fogantyúra kell kifejteni. Előnyük a vonórudas kézikocsihoz képest, hogy mozgatásuk viszonylag szűk közlekedési utakon is megoldható, ezért leggyakrabban raktárokban alkalmazzák. 22

23 Biztonságos használat feltételei: csak olyan magasságig rakható áruval, hogy az út jól áttekinthető legyen. (Gördülő zsámoly: a konyhai anyagmozgatást segíti.) Kézi emelésű targonca (kézi emelőtargonca, béka): raklapos szállításnál használják. Biztonságos használat feltételei: gondos karbantartás, megfelelő síkút használata, egyenetlen út esetén a kis átmérőjű kerekek miatt nagyobb erőkifejtés szükséges, balesetveszélyt jelent a rakomány lecsúszása. Kézi működtetésű emelőeszközök: nagy súlyú terhek emelését teszik lehetővé, áttételük úgy van kialakítva, hogy a dolgozónak nagy súlyú teher emelése esetén is, csak kis erőt kell kifejtenie. Leggyakrabban a járműjavító- és az építőiparban alkalmazzák. Főbb típusai: fogasrudas emelők, csavarorsós emelők, kötélcsigasoros emelők - lángcsigasorok (csavarkerekes, fogaskerekes), csörlők Fogasrudas emelő: Az alap a talajra támaszkodik, az emelés kézi hajtással történik, pl.: gépkocsi emelő. A terhelést közvetlenül átvevő emelkedő fogasrúd, vagy az acélház felső végén lévő fej, vagy az alsó végén kialakított tányér szolgál a teher közvetlen emelésére. Biztonságos használat feltételei: fontos a szilárd talaj, ha szükséges alátétet is kell használni, a visszacsúszást kilincsműves megoldás akadályozza meg, időszakosan vizsgálni kell. Csavarorsós emelő: a teher alátámasztására fűrész- vagy trapézmenetű orsó szolgál, amelynek a felső végén helyezkedik el az elforgatható fej. Biztonságos használat feltételei: önzáró kivitel biztosítja a teher felemelt helyzetben való rögzítését, időszakos vizsgálat, szilárd talaj, alátét Kötélcsigasor: két csigatömbből áll, a felső csigatömb a födémgerendára akasztható, az áttétel mértékét a tömbben levő kötélkorongok száma szabja meg. A teher emelése a szabad kötélvég húzásával történik. A felfüggesztő elemek, horgok, teherbírásának kétszer nagyobbnak kell lennie, mint az emelendő teher tömegének. Biztonságos használat feltételei: kötélszorító szerkezet, a húzóelem csak oldalról kezelhető, a felfüggesztésre megfelelő teherbírású kender vagy sodronykötelet, esetleg láncot kell használni, huzalt használni tilos (!), a felfüggesztett teher alatt tartózkodni tilos (!), évente egyszer szakember jelenlétében 25 %-os túlterheléssel próbát kell tartani + jegyzőkönyv felvétel. Lánccsigasorok (csavarkerekes és fogaskerekes): nagyobb teherbírásúak, jobb hatásfokúak, mint a kötélcsigasorok. Biztonságos használat feltételei: tárcsás teherrögzítő fék, beépített csavarmentes nyomófék, időszakos vizsgálat, szilárd talaj, alátét Kézi hajtású csörlő: a hajtókar fogaskerék áttételen keresztül hajtja meg a dobot, amelyre az emelőkötél csavarodik. Biztonságos használat feltételei: a teher emelése akkor kezdhető meg, ha a teher biztonságosan van felerősítve, és ezáltal nem veszélyezteti a környezetben dolgozókat, először a terhet csak kis mértékben szabad megemelni, ellenőrizni kell a felerősítést, a csörlő kezelője és kötöző 18 évesnél idősebb kioktatott dolgozó lehet, félévente terhelési próbát kell végezni 25 %-os túlterheléssel + jegyzőkönyv. 4, Csoportos anyagmozgatás: csoportos anyagmozgatás esetén, úgy kell megválasztani a létszámot, hogy a dolgozók terhelése a megengedett határon belül maradjon (pl.: 200 kg = 4 fő). A munka irányítására ki kell jelölni egy dolgozót, lehetőleg biztonságtechnikai vizsgával rendelkezőt. Ő tájékoztatja a többieket az elvégzendő feladatról, megbeszélik a vezényszavakat. Egy oldalán állnak a tehernek, fontos az azonos magasság, az irányítónak hátul kell elhelyezkednie. Alátétfák elhelyezéséről előzetesen gondoskodni kell. A biztonságos kialakítás általános szempontjai: A mozgatáshoz szükséges erőkifejtés csökkentése érdekében kis önsúlyú (magnézium vagy alumínium ötvözetekből készült) kézi szállítóeszközöket célszerű alkalmazni. A menetállás nagy átmérőjű, ill. gördülő csapágyazású 23

24 kerekek alkalmazásával csökkenthető. A kedvezőtlen terepviszonyok leküzdése, a zajos üzem kiküszöbölése érdekében, fúvott vagy tömör gumiabroncsozású kereket célszerű alkalmazni. Főbb csoportok: (a) Egykerekű targonca (talicska): ömlesztett áru szállítására, nagy tömegű terjedelmes áruk rövid távolságra történő mozgatására alkalmazzák (pl.: darabáruk szállítása). Biztonságos használat feltételei: ügyelni kell a mozgási útvonal biztonságos kialakítására. Csúszásveszély esetén az utat, csúszást gátló anyaggal (pl.: száraz homokkal) kell felszórni. Szintkülönbség esetén biztonságos járópallókat kell alkalmazni. (b) Kétkerekű targonca (zsáktargonca vagy molnárkocsi): zsáktargoncával történő anyagmozgatás közben, a balesetek elkerülése érdekében különösen ügyelni kell a teher felvételére. Biztonságos használat feltételei: A teher felvételekor a zsáktargonca ellenzőjét a teher alá kell illeszteni, majd a terhet hátra kell billenteni. A targonca hátrafelé való elmozdulásának megakadályozására a dolgozónak a cipője talpát, a targonca tengelyére kell helyeznie. A teher vázra csapódásából is balesetek származhatnak, e baleseti veszély a vázra merőleges ellenző alkalmazásával csökkenthető. A zsáktargoncák fogantyúit szintén kézvédővel kell ellátni. 5, Anyagmozgatás útvonalának kijelölése. Közlekedési útvonal kijelölése azért fontos,mert ekkor biztonságos a teher szállítása. 6, Védőfelszerelések kézi anyagmozgatás esetén. Az anyagmozgatás, rakodás során leggyakrabban a kéz és a láb sérül meg. A szúrásból, vágásból, dörzsölésből származó balesetek megfelelő védőkesztyűvel. Tenyér- és újjvédővel, alkarvédővel elháríthatók. Az egyéni védőeszköz használatánál figyelemmel kell lenni a következőkre: Milyen hatás ellen kívánunk védelmet biztosítani? Mekkora a szállítandó anyag hőmérséklete, és meddig kell a meleg tárgyat kézben tartani? Nedves vagy száraz-e a tárgy? Van-e éle a tárgynak? Lábunkon mindig védőbetéttel ellátott cipő legyen! Anyagmozgatás védőfelszerelései Az anyagmozgatáshoz a dolgozókat el kell látni a munkavégzéshez szükséges segédeszközökkel, védőfelszerelésekkel, amit a munkáltató köteles biztosítani. A munka megkezdése előtt munkavédelmi oktatást kell tartani, ennek során fel kell hívni a figyelmet a baleseti veszélyforrásokra. A védőfelszereléseket a munkavállaló köteles használni a biztonságos munkavégzéshez, meghibásodását azonnal jelezni a munkáltatónak. Használat után karbantartani, tisztítani. Védőeszközök hiányában nem kötelezhető az adott területen munkavégzésre a munkavállaló. 14. Tétel Ismertesse az anyagok tárolásának módjait. Milyen előírások vonatkoznak a tárolóhelyek kialakítására? Hogyan történik az anyagok szabadban való tárolása Kulcsszavak, fogalmak: 1, Tárolóhelyek kialakítása. 2, Tárolóhelyek szellőzése, megvilágítása. Tárolási módok: raktárépület, - tároló, hombár (bunkerok, silók, - tartály A tárolási módok megválasztását befolyásoló tényezők: fizikai állapot (darabáru, ömlesztett áru, folyékony, gáznemű) 24

25 sajátosság (alak, méret, térfogat, egyéb) tárolandó mennyiség (készlet, fajtaszám, cikkszám). 3, Ömlesztett anyagok tárolása Ömlesztett anyag tárolásának legegyszerűbb módja a talajon készített tárolófelületre való öntés. A felület készülhet betonból, kőből, fémből, de alkothatja maga a talaj is. Természetesen csak azok az anyagok tárolhatók így, amelyek elviselik az időjárás változásait, és nem szennyezik a környezetet. Az eső ellen a szabadban tárolt anyagok fölé vázszerkezeten álló tetővel ellátott épület emelhető. Hasonló célt szolgál, de nagyobb védelmet nyújt a nagyméretű, zárt raktárcsarnok. Ömlesztett anyagokat prizmákban, gúlákban, silókban, vagy egységrakományokként tároljuk. Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságuk, egymásra hátasuk, a taroló hely megengedhető maximális teherbírása és a tűzrendészeti és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, veszélymentesen kell tarolni. Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagoknál biztosítani kell a szellőzést. 4, Polcos tárolás. A polcokat eldőlés, elborulás ellen biztosítani kell. Fel kell tüntetni a polcokon a teherbírást! A polcsorok közti távolságokat úgy kell meghatározni, hogy az fel és lerakás biztonságosan végrehajtható legyen. A nagyobb súlyú-, terjedelmű termékeket a polcok alsó részén helyezik el, az apróbb, kisebb méretű, súlyú termékek, kerülhetnek feljebb Éghető anyagot csak nem éghető anyagú polcon szabad tárolni! Állványos tárolás esetén ügyelni kell a raklapok pontos elhelyezésére, különben a rakat leeshet, keresztbe fordulhat. Az ilyen rakat sérülhet, a kiemelése nehéz és veszélyes művelet emberre és gépre egyaránt. 5, Folyadékok tárolása A folyadékokat jól záródó edényekben kell tárolni. Az anyagok tárolásánál fontos, hogy a gyári tárolóedényükben történjen a tárolás, mely el van látva feliratozással is. A tárolt anyag nevén, összetételén kívül tartalmaznia kell például a szavatossági időt és a biztonsági előírásokat. Minden anyaghoz mellékelnie kell a gyártónak biztonsági adatlapot is. A folyadékok mennyiségüktől függően tárolhatók flakonokban, tartályokban, vagy hordókban is. A veszélyes folyadékok zárókupakja biztonsági záras kell, hogy legyen. Tartályok Elsősorban folyékony és légnemű anyagok tárolására alkalmasak. 6, Anyagok szabadban való tárolásának módjai. A raktárépületek A raktárépületek hagyományos, magas vagy különleges kialakításúak lehetnek. Főleg darabáruk tárolására alkalmasak, de a klimatikus hatásokra érzékeny 25

26 ömlesztett anyagok egy részét (pl.: műtrágyák, gabonafélék) szintén raktárépületben (csarnokraktárban, magtárban) tárolják. A tárolókon Nyitott vagy fedett tárolóterületeken a klimatikus viszonyokra kevésbé érzékeny darabárukat (pl.: öntvénytömböket) vagy ömlesztett anyagokat (szén, salak, homokos kavics stb.) tárolnak. A hombárok (bunkerok, silók) klimatikus hatásokra érzékeny, apró szemcsés (pl.: gabona) vagy por alakú (pl.: cement) anyagok tárolásának létesítményei. Bunkerok Bunkeroknak nevezzük azokat az ipari műtárgyakat, amelyek célja ömlesztett (darabos vagy szemcsés) anyagok ideiglenes tárolása. Ilyesféle tárolásra általában az anyag szállítása során van szükség, jellemző ezért a bunkeroknak a közlekedési vonalakhoz való kapcsolódása. Az alábbi ábra néhány tipikus alkalmazást mutat be. Az első vázlaton szállítóhíd és vasút, a másodikon vasút és közút, a harmadikon közút és a felhasználási hely közti csatlakozás műtárgyaként alkalmaznak bunkert. Bunkerok különböző alkalmazásai A bunkerok nyitott tárolók. Célszerű a csapadékvíz okozta átázástól óvni a tárolt anyagot, ezért a legtöbb bunker fölé tetőt szerkesztenek. Zárt bunkerokat leginkább olyankor alkalmaznak, ha a környezetet az anyagmozgatás során keletkező kellemetlenségektől - portól, bűztől stb. igyekeznek megkímélni. A bunkerok szerkezeti elemei: bunkertartály, ürítő tölcsér, zárszerkezet, lábak, alapozás. Bizonyos értelemben a bunkerhoz tartozik az anyag ömlesztett átrakodásához szükséges szintkülönbség létrehozását szolgáló mesterséges domb (ponk), árok, ill. az ezek meredek falát biztosító támfal is. Silók Szilárd, szemcsés halmaz tárolására alkalmas, a bunkernél magasabb és karcsúbb, gyakran osztott belsőterű építmény, amelyben az anyag alja a talajszintnél magasabban van, tehát a tárolási helyről való elszállítás egyszerűbb. 7, Anyagok védelme a környezeti hatásoktól. Fontos megvédeni a csapadéktól napsütéstől, hótól, széltől, minden időjárási viszonytól. 15. Tétel Mit nevezünk veszélyes anyagnak? Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagok tárolására Kulcsszavak, fogalmak: 1, Veszélyes anyag fogalma. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a lásd 2. kérdés 2, Veszélye anyagok jellemző tulajdonságai. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag. 26

27 3, Veszélyes anyagok tárolása A veszélyes áruk szállítását, tárolását szabvány írja elő. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. Folyadékot csak jól záródó palackban, tartályban, edényben lehet szállítani ill. tárolni. Légnemű anyagokat szintén jól záródó palackban, ill. tartályban tárolhatunk. Szilárd, éghető anyagok szabadan tárolt egységeinek nézeteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolság határozza meg. Az éghető anyag tárolási helye (talaj, konténer, rakat, állvány) és a kerítés között min. 1 méter széles területet kell tartani. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. A raktározás és tárolás területét éghető hulladéktól, szennyeződéstől mentesen kell tartani. Tűzgátló előtérben mindennemű anyagok tárolása tilos. Áruvédelmi feliratok és jelzések: Az áruvédelmi feliratok néhány szóból álló figyelmeztetés formájában tájékoztatják az árukezelést végző dolgozókat a csomag mozgatása, elhelyezése során, és a tartalom veszélyes tulajdonságaira. A felirat szövege belföldi áru esetén magyar, külföldi áru estén az importáló ország hivatalos nyelve vagy bármilyen világnyelv. Az áruvédelmi jelzések jelképes ábrák, melyekből a kívánatos kezelési módra vagy a tartalom veszélyes voltára lehet következtetni. A kezelési jelek a rakományok mozgatása és a tárolás során figyelembe veendő szempontokra utalnak. A veszélyességi jelek a tartalom olyan tulajdonságaira hívják fel a figyelmet, melyek a környezetben tartózkodóra veszélyt jelenthetnek, árukban, berendezésekben kárt okozhatnak. A gyors felismerhetőség érdekében mindig azonos helyen kell elhelyezni: - ládán, rekeszen a kereten, a két szomszédos oldal bal felső sarkán, 27

28 - hordón, dobon a palást felső negyedének két szemben lévő felületén, - zsákon, bálán a nagyobb palást felület bal felső sarkán, - ballonokon, felerősített függő címkén. Több áruvédelmi jelzés egyidejű alkalmazása esetén, azokat egymás mellett, egy sorban kell elhelyezni. Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések Az anyagok veszélyességi jellemzője határozza meg, milyen védőfelszerelést használunk a fellépő veszélyek és ártalmak ellen. Ilyenek lehetnek: - saválló ruha, kesztyű, - légzőkészülék, sugárvédő öltözet.stb. 4, Tárolóhelyek szellőzése, megvilágítása. 5, Veszélyes anyagok tárolásának biztonságtechnikai előírásai. Tárolóhelyekre vonatkozó előírások A raktározás során kiemelt fontosságú az anyag állagának megóvása. Ezt raktározás közben a megfelelő fizikai körülmények, míg ki- és betározás közben a technológia garantálja. Az állagmegóváshoz tartoznak a különböző higiéniás, és egyéb szabályok, ajánlások betartása is. Ha raktári anyagmozgatás ergonómiai és munkavédelmi környezete nem megfelelő az ott dolgozók részére, akkor a fellépő negatív hatásokat kompenzálni szükséges (például megfelelő öltözékkel, védőeszközökkel stb.). Épületszerkezet tekintetében lényeges, hogy az alapok és a teherhordó szerkezetek, falak, födémek a várható terhelést biztonsággal elviseljék. Az ajtóknak biztosítani kell az akadálytalan közlekedést az anyagmozgató gépek és a dolgozók számára. A vészkijáratok elhelyezése és száma a dolgozók létszámától függ, tekintetbe véve a tűzveszélyességi besorolást is. Megfelelő mesterséges szellőzést kell kialakítani, figyelembe véve az esetleges veszélyes anyagokat. A villamosenergia-hálózat kiépítésénél figyelembe kell venni az energiaigényt. A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. Gondoskodni kell a megfelelő természetes és mesterséges megvilágításról. 16. Tétel Ismertesse a munkagépek feliratozásának szükségességét! Milyen munkavédelmileg fontos jelzések, felíratok találhatók az egyes gépeken? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Szöveges feliratok. 2, Piktogramok Biztonsági szín- és alakjelek 28

29 29

30 3, Munkavédelmileg fontos feliratok A GÉP HATÓSUGARÁBAN TARTÓZKODNI TILOS! FŰGGŐ TEHER ALATT TARTÓZKODNI TILOS! 30

31 31

32 Terhelési diagram A gép, a villa terhelhetősége kn vagy kg mértékegységben Kiálló részek csíkozása (sárga-fekete vagy piros-fehér) Személyszállítás tilalma. Védőeszközök használatára felhívó táblák. Vágóélek veszélyére figyelmeztető táblák. Emelési pontok megjelölése. Karok, visszajelzők feliratozása. 4, Visszajelző lámpák Világítás visszajelző. Töltésjelző. Olajnyomás jelző. Irányjelző visszajelzője. Túlterhelés jelzője. Izzítógyertya visszajelzője. Stb. 5, Gépkezelő teendői a biztonságtechnikai jelzésekkel kapcsolatban. Gépen lévő felíratok meglétének ellenőrzése Elhasználódott felíratok pótlása. 32

33 17. Tétel Milyen feltételei vannak tűz létrejöttének? Ismertesse a tűzvédelmi osztályokat! Mi jellemző az egyes tűzvédelmi osztályokra? Ismertesse a tűzveszélyes munkavégzés feltételeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Tűz létrejöttének feltételei Égés: az éghető anyag és az oxigén hő fejlődéssel járó (exoterm) reakciója, melyet füstés/vagy lángképződés kísér. 2, Égéssel, robbanással kapcsolatos fogalmak Az égés feltételei: - éghető anyag, - égéshez szükséges oxigén, - égéshez szükséges hőmérséklet, - a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte. 3, Gyulladáspont, lobbanáspont fogalma. A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyag gőzei valamilyen gyújtóeszköz segítségével meggyújthatók. Ilyenkor a gőzök ellobbannak, de ha a gyújtóforrást eltávolítjuk, az égés leáll. A hangsúly azon van, hogy ezen a hőmérsékleten a gyújtáshoz mindenképpen szükség van valamilyen gyújtóeszközre. A gyulladáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen a gyújtóforrást eltávolítva az égés megmarad. Az öngyulladási hőmérséklet az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyag meggyulladásához már nincs szükség külső gyújtóeszközre. 4, Tűzvédelmi osztályok Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) olyan anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10 %; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) a 100 m 3 /h-nál nagyobb összes névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése. Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. 33

34 Tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 C, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; d) az üzemanyagtöltő-állomások. Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: D ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300 C-nál nagyobb, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál nagyobb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25 %-nál nagyobb, víztartalma pedig 50 %-nál kisebb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel; d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a C tűzveszélyességi osztályba; e) az iroda-, lakó- és szállásépület; f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér); g) állattartó helyiség. Nem tűzveszélyes (jelzése: E ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. 5, Helyiségek tűzvédelmi osztályba sorolása. Példa a tűzveszélyességi osztály meghatározására a) a különböző tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek meghatározása a helyiségek rendeltetésétől függően, b) az egyazon tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek összeadása, c) annak meghatározása, hogy az azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt összes alapterületek hány százalékát képezik az épület alapterületének, d) ezt követően az A tűzveszélyességi osztálytól az E tűzveszélyességi osztály felé haladva, a százalékos értékeket összeadva az épület abba a tűz-veszélyességi osztályba tartozik, ahol az összeg először meghaladja a 40%-ot. Az építőanyagok éghetőség szerinti csoportosítása nem éghető, jele: A éghető, jele: B Megnevezés Jel Anyagfajták Nem éghető (csoport) Éghető alkotókat nem tartalmazó anyagok (alcsoport) Éghető alkotókat is tartalmazó anyagok (alcsoport) A A1 A2 Fémek, szervetlen szilikátipari termékek, egyéb szervetlen anyagok. Azok az éghető és nem éghető összetevőkből álló anyagok és anyagkombinációk, amelyek az MSZ 14800/2 szabvány alapján nem éghető -nek minősülnek. 34

35 Éghető (csoport) B Azok az anyagok, amelyek az MSZ 14800/2 szabvány szerint nem minősülnek nem éghető -nek. Nehezen éghető B1 Azok az éghető építőanyagok, azok az éghető és nem (alcsoport) éghető összetevőkből álló anyagkombinációk, azok a szerves építőanyagok, azok a műanyagok, azok az égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt fa-, fahelyettesítő, textil-, és papíranyagok, amelyek az MSZ 14800/3 szabvány szerint nehezen éghető -nek minősülnek. Közepesen éghető B2 Azok az éghető építőanyagok, azok a műanyagok, amelyek (alcsoport) az MSZ 14800/4 szerint közepesen éghető -nek minősülnek. Könnyen éghető B3 Azok az éghető építőanyagok. amelyek az MSZ 14800/4 (alcsoport) szabvány szerint nem minősülnek közepesen éghető -nek. 6, Tűzveszélyes munkavégzés tárgyi feltételei. Tűzveszéllyel járó tevékenységre vonatkozó biztonsági feltételek Tűz és robbanásveszélyes környezetben nem lehet tűzveszélyes tevékenységet végezni. Az ilyen környezetben minden veszélyt okozó tevékenységet fel kell számolni, anyag koncentrációt mérni kell, és amennyiben nincs robbanásveszélyes anyag a helyszínen vagyis a környezet nem tűz és robbanásveszélyes, - a munka csak akkor végezhető el. Milyen feltételekkel? A potenciálisan tűz és robbanásveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez annak kezdetétől a befejezéséig műszeres felügyeletet is kell biztosítani, amennyiben a biztonságos kezdés időpontjától a munkavégzés közben a változás lehetősége fennáll. A műszeres felügyeletet és a mérést a munkavégző nem láthatja el. Az üzemelő létesítmény területén a tűzveszélyes tevékenység végzésekor legalább két főnek kell jelen leni. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megváltozása esetén (pl. a robbanásveszélyes gáz megjelenése, hirtelen szokatlan, nem várt jelenség lép fel, a lángjelenség mérete, alakja megváltozik, tűz keletkezik stb.) a nyílt lánggal járó tevékenységet félbe kell szakítani és a szükséges teendőket meg kell tenni a tűz eloltása érdekében. A továbbiakat az engedélyezésbe bevont üzemeltetővel közösen kell kialakítani. Az,,A és a B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben és szabadtereken tűzveszélyes tevékenységet csak üzemeltetői felügyelet mellett szabad végezni. Ez a konkrét feltételektől függően időszakos vagy folyamatos lehet. A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenység szabályos befejezését követően a tevékenységet végzők jelentése alapján és velük együtt, az üzemi felügyeletet ellátó személy is köteles ellenőrizni a területet. A potenciálisan robbanásveszélyes területen tűzveszélyes munkát, hegesztést, lángvágást, forrasztást, tűzrakást, villamos és mechanikai szikraképződéssel járó munkát, csak írásos engedéllyel szabad végezni. A tűzveszéllyel járó munkára jogosító írásos engedélyt a munkavégző munkáltatója, illetve a munkáltató által megbízott személy adhat ki. Az írásos engedély egy műszakra adható ki, melynek egy példányát a munkavégzés helyén kell tartani. A munka befejezését követően az engedélyt záradékolni kell a tőpéldányon, és két évig meg kell őrizni. Hosszabb időre csak akkor adható ki írásos engedély, ha a munkaterületet átalakítás, átépítés miatt írásban - teljesen veszélytelen területnek tekinthetjük, és azt a kivitelező munkavégzésre átvette. Ha a tűzveszélyes munkához az írásos engedélyt külső vállalkozó vagy megbízottja adja ki, akkor azt a Gazdálkodó szervezet részéről ellenőrizni, majd ellenjegyezni szükséges. Tűzveszélyes tevékenység csak akkor végezhető, ha a munkavégzésnek a technológia részéről akadálya nincs, és ez a tény az írásos engedélyben rögzítésre került. Tűzveszéllyel járó tevékenységnek minősül minden olyan munkafolyamat, technológiai eljárás, ami nyílt lánggal, izzással illetve szikraképződéssel jár. Tűzveszélyes tevékenység Végzésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a 18. életévét betöltötte, továbbá szellemileg és fizikailag alkalmas a munka végzésére, a munkaköréhez előírt szakmai képesítéssel, és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. 35

36 Tűzveszéllyel járó tevékenység (tűzveszélyes munka) végzésekor a munkavégzés fajtájától, konkrét helyétől függő műszaki, technikai, szervezési, képzettségi feltételeit meghatározó OTSZ előírásain kívül a következők betartása szükséges: a robbanásveszélyes zónába történő belépés előtt a gyújtóeszközöket a dohányzóhelyen ki kell rakni dohányozni csak a kijelölt helyen szabad a robbanásveszélyes zónába gépjárművel, munkagéppel behajtani csak szikrafogóval és a kezelőszemélyzet előzetes engedélyével szabad folyamatos gázkoncentráció mérés esetén, amennyiben a koncentráció nem éri el az ARH 40 %-át, a szikrafogó használatától el lehet tekinteni a robbanásveszélyes zónában tűzveszélyes munkát végezni csak a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott konkrét feltételek mellett szabad, ha a mérések alapján nincs jelen veszélyes anyag, és a munkavégzés tüzet vagy robbanást nem okozhat adott esetben a rendszer teljes leürítésével és/vagy kitisztításával és/vagy inert gázzal való feltöltésével lehetséges a tűzveszélyes munkavégzés nem robbanásveszélyes állapotot el lehet érni inert gázzal vagy vízgőzzel való folyamatos átöblítéssel is Tűzveszéllyel járó tevékenységre vonatkozó biztonsági feltételek Tűz és robbanásveszélyes környezetben nem lehet tűzveszélyes tevékenységet végezni. Az ilyen környezetben minden veszélyt okozó tevékenységet fel kell számolni, anyag koncentrációt mérni kell, és amennyiben nincs robbanásveszélyes anyag a helyszínen vagyis a környezet nem tűz és robbanásveszélyes, - a munka csak akkor végezhető el. A potenciálisan tűz és robbanásveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez annak kezdetétől a befejezéséig műszeres felügyeletet is kell biztosítani, amennyiben a biztonságos kezdés időpontjától a munkavégzés közben a változás lehetősége fennáll. A műszeres felügyeletet és a mérést a munkavégző nem láthatja el. Az üzemelő létesítmény területén a tűzveszélyes tevékenység végzésekor legalább két főnek kell jelen leni. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megváltozása esetén ( pl. a robbanásveszélyes gáz megjelenése, hirtelen szokatlan, nem várt jelenség lép fel, a lángjelenség mérete, alakja megváltozik, tűz keletkezik stb. ) a nyílt lánggal járó tevékenységet félbe kell szakítani és a szükséges teendőket meg kell tenni a tűz eloltása érdekében. A továbbiakat az engedélyezésbe bevont üzemeltetővel közösen kell kialakítani. Az,,A és a B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben és szabadtereken tűzveszélyes tevékenységet csak üzemeltetői felügyelet mellett szabad végezni. Ez a konkrét feltételektől függően időszakos vagy folyamatos lehet. A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenység szabályos befejezését követően a tevékenységet végzők jelentése alapján és velük együtt, az üzemi felügyeletet ellátó személy is köteles ellenőrizni. Kézi és elektromos szerszámok használatára vonatkozó előírások Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben, a berendezés belsejében teljes bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok használata nagy körültekintést igényel. Zárt tartályokban Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a munkavégzés során ez nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető. Az ARH 5 10 % -ig a szennyezett légtérben tűzveszélyes munka (nyílt láng, szikrát adó szerszámok stb. használata) nem végezhető. Helyiségben Az A és a B tűzveszélyességi osztályba sorolt zárt helyiségben szikrát okozó szerszámok csak akkor használhatók, ha a helyiség szellőztetése minden időszakban olyan mérvű, hogy az ott keletkezett robbanóképes gáz- gőz levegőelegy koncentrációja az ARH 20 %-át nem haladja meg. Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a munkavégzés során ez nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető. 36

37 Szabadban Szikrát okozó (acél) szerszám a robbanóképes gáz-gőz levegőelegy az ARH 40 %-áig használható. Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a munkavégzés során ez nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető. A szerszámok kiválasztásánál a figyelembe kell venni a következőket: rozsdás felület esetén acél szerszámmal sokkal könnyebben ( és nagyobb ) szikrát lehet létrehozni alumínium és könnyűfém kis ütési energia esetén is nagyobb gyújtóenergiájú szikrát hozhat létre, mint vas szerszám és rozsda ütközése rozsdás acél felület esetén a szikraképződést tovább növeli az alumínium bevonat (festés), amikor mechanikai ütközés esetén nagy energiájú szikrák képződnek a termit reakció miatt Helyiségben az ARH 20 % -ának, szabadban a 40%-ának elérése után a munkát csak szikrát nem okozó szerszámok, eszközök és ruha alkalmazásával szabad végezni. Ilyen koncentrációjú keverék jelenléte vagy képződése esetén a fennálló robbanásveszély leküzdése céljából a gyújtóképes szikrák keletkezésének lehetőségét minden körülmények között el kell kerülni. Amennyiben a robbanásveszélyes anyagok nem távolíthatók el a környezetből maradéktalanul, akkor a következő intézkedések megtétele szükséges: szikramentes szerszámokat kell használni, beleértve az ütőszerszámokat is, amelyek lágy anyagból legyenek (bronz) a rozsdát, az alumínium mázolást el kell távolítani kézi csiszolóvászonnal a berendezések acél részeit nem szabad ütés hatásának kitenni (könnyen keletkezik szikra az anyagon megcsúszott ütésnél ügyelni kell arra, hogy a leeső tárgy vagy munkadarab szikrát ne okozzon a padlót nedvesen kell tartani gondoskodni kell a munkahely és a térség jó szellőzéséről az elektrosztatikus szikrák elkerülése érdekében csak olyan munkaruha, lábbeli és védő felszerelés alkalmazható, amely gyújtási veszélyt nem jelent. Azoknál a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzett munkáknál, ahol a robbanóképes gázelegy jelenlétével valamint a láng kicsapódás veszélyével folyamatosan számolni kell, ott az égéskésleltetett védőruha alkalmazása is szükséges 7, Tűzveszélyes munkavégzés dokumentációs kötelezettsége. A tűzveszéllyel járó munkára jogosító írásos engedélyt a munkavégző munkáltatója, illetve a munkáltató által megbízott személy adhat ki. Az írásos engedély egy műszakra adható ki, melynek egy példányát a munkavégzés helyén kell tartani. A munka befejezését követően az engedélyt záradékolni kell a tőpéldányon, és két évig meg kell őrizni. Hosszabb időre csak akkor adható ki írásos engedély, ha a munkaterületet átalakítás, átépítés miatt írásban - teljesen veszélytelen területnek tekinthetjük, és azt a kivitelező munkavégzésre átvette. Ha a tűzveszélyes munkához az írásos engedélyt külső vállalkozó vagy megbízottja adja ki, akkor azt a Gazdálkodó szervezet részéről ellenőrizni, majd ellenjegyezni szükséges. Tűzveszélyes tevékenység csak akkor végezhető, ha a munkavégzésnek a technológia részéről akadálya nincs, és ez a tény az írásos engedélyben rögzítésre került. Tűzveszéllyel járó tevékenységnek minősül minden olyan munkafolyamat, technológiai eljárás, ami nyílt lánggal, izzással illetve szikraképződéssel jár. Tűzveszélyes tevékenység 18. Tétel Hogyan kell a tüzet jelezni? Beszéljen a mentés folyamatáról tűz esetén! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Tűz jelzésének módjai a munkaterületen. 1, Közvetlen riasztás: (a tűzjelzés - személy vagy eszköz közbeiktatása nélkül - közvetlenül a tűzoltóságra fut be.) 37

38 Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. 2, Tűz jelzése telefonon A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. A tűzjelzés lehetőségét minden településről a hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltósághoz biztosítani kell. A tűzoltóság hívószáma 105. (egységes segélyhívószám: 112) A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), - mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, - emberélet veszélyben van-e, - a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. 3, Automata tűzjelző berendezések 2, Közvetett riasztás (a tűzjelzés emberi vagy technikai eszközök közbeiktatásával jut a tűzoltó hatóság tudomására). A riasztás módja lehet: hangos kiabálással, kongatással, kolompolással, vészcsengő használatával, házi telefon alkalmazásával (központon, vagy alközponton keresztül), kültéri riasztó egység működtetésével. Az épület területén a tűzesetet (kiépített jelzőrendszer esetén) a falra szerelt tűzjelző berendezés kézi jelzésadóinak használatával is lehet jelezni. A munkahelyeken általában a felettes vezető jelenti a tüzet a tűzoltóság felé. A tűseteket minden esetben be kell jelenteni. 4, Tűzriadóterv tartalma, gyakoroltatása az emberekkel. A tűzriadó terv az adott létesítményben keletkezhető tűz, vagy robbanás esetére az előre látható és tervezhető adatokat, feladatokat, szervezési megoldásokat, valamint a személyi és technikai lehetőségek felhasználását biztosító, veszélyhelyzet - kezelési forgatókönyv. Célja, hogy a munkahelyeken, tűz keletkezése esetén eredményesen lehessen megszervezni a tűz jelzését, a tűz minél korábbi stádiumában történő eloltását, a veszélybe kerültek életének és a veszélyeztetett vagyontárgyak mentését, a károk csökkentését. A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: - a tűzjelzés módját, a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját, a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalva a védekezési lehetőségekre, intézkedésekre) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait, azokon megjelölve: - a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), - központi elzárók (kapcsolók), a vízszerzési helyek a kiürítési útvonalak, Tűzriadóterv gyakoroltatása az emberekkel. A tűzriadó tervet el kell helyezni minden munkahelyen a vezetőnél, akik a tűzvédelmi szabályzat alapján kötelesek az azt érintő változásokat a tűzvédelmi szakember felé jelezni, továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy annak tartalmát a dolgozók megismerjék. A tűriadó terv egy példányát el kell helyezni állandó ügyeleti szolgálatot ellátó szolgálati helyeken, a titok és adatvédelmi szabályok megtartásával. Biztosítani kell, hogy tűz, vagy gyakorlat 38

39 során a tűzriadó terv egy példánya a tűzoltóság részére megérkezésétől kezdve rendelkezésre álljon. A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó terv egy komplett aláírt példányát a létesítmény tűzvédelmi iratai között kell kezelni. Célszerű a Szabályzat és a Tűzriadó Terv szövegét és rajzos részeit megfelelő hozzáférési jogosultságokkal a cég számítógépes hálózatán elektronikus formában is elhelyezni, ahol az érintettek bármikor hozzáférhetnek. A Tűzriadó Terv elkészítése, jóváhagyása, az érintettek részére történő átadása, ismertetése, oktatása még nem nyújt kellő garanciát arra, hogy az abban foglaltakat a munkavállalók veszélyhelyzetben a terv szerint végre is tudják hajtani. A jogszabály előírja, hogy a tűzriadó tervet az érintett dolgozókkal szükség szerint, de legalább évenként gyakoroltatni kell. A tűzriadó gyakorlat végrehajtását és tapasztalatait dokumentálni kell. A tűzriadó terv és a követendő magatartás megismerésének némely munka és tartózkodási helyeken különös jelentősége van az - ott tartózkodó érintettek számára. Ezért írja elő jogszabály, hogy: 5, Emberélet mentése tűz esetén 6, Anyagi javak mentése tűz esetén. A tűz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles lehetőségeihez képest - külön felhívás nélkül - részt venni. A tűzoltás vezető (kiérkező tűzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles végrehajtani. A tűz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni. Emberélet mentése tűz esetén A tűz oltását végzők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életmentést kell végrehajtaniuk. A mentés közben azonban saját testi épségükre is gondolniuk kell Minden életmentés során: gyerek, mozgás -és cselekvőképtelen, sérült, beteg, öreg majd egyéb személy mentése a helyes sorrend. védjük a légutakat és a szemünket (szemüveg, motoros szemüveg, vízbe mártott ruhadarab) segítségével, biztosítsuk a légzést a száj és az orrnyílások elé kötött, vízbe mártott zsebkendővel, kössünk derekunkra kötelet, amivel szükség esetén kihúzhatnak bennünket a veszélyeztetett területről, harmonikaszerűen összehajtott és a vállra vetett vizes takaróval induljunk menteni, a vizes takarót borítsuk a mentendő személyre és teljesen burkoljuk be vele, visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk, ablakon át történő mentésnél, a tűzből mentettet, fejjel előre adjuk ki 19. Tétel Milyen tűzosztályokat ismer? Ismertesse a tűzoltó anyagokat és készülékeket! Hogyan történik ezek használata? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Tűzosztályok A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma) 39

40 B tűzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei C tűzosztály: éghető gázok tüzei D tűzosztály: fémek, fémötvözetek tüzei 2, Tűzoltó anyagok,(homok, oltótakaró, víz) jellemzői, alkalmazásuk Ha az égés feltételei közül akár csak az egyik feltételt is megszüntetjük valamilyen módon, akkor az égés megszűnik, illetve nem tud létrejönni. Oltóhatások: - Hűtőhatás, mely a tűz fészkében és annak környezetében a hőmérsékletet csökkenti. - Fojtóhatás, melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg szilárd vagy habréteg takaróba "burkolják" és így megakadályozzák, hogy levegő jusson az égési térbe. - Kémiai oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyökök és szabad atomok láncreakció mechanizmusát megszakítja. 3, Tűzoltó készülékek használata, jellemzőik. Víz A legrégebbi, leggyakrabban használt és legolcsóbb oltóanyag, legtöbb helyen rendelkezésre áll. Színtelen, szagtalan, íztelen. A víz alkalmazásának előnyei: olcsó, nem összenyomható, nagy nyomás /90 bar/ is elérhető, nem mérgező, tömlőn jól szállítható nagy távolságra is, nagy a hőelvonó képessége, legtöbb helyen fellelhető. Hátrányai: télen fagyásveszély /tömlők, szivattyúk/, éghető folyadékok többsége nem oldható vízzel /úsznak a víz tetején/, s jelentős a vízkár. Tilos vizet használni: alkáli-, könnyűfémek tüzeinél, megolvadt fémeknél, vízzel hevesen reagáló anyagoknál, meghatározott feszültségű elektromos berendezéseknél. Tűzoltó homok A munkahelyeken ládákban, tartályokban tárolják, melyeket TŰZOLTÓ HOMOK felirattal látnak el. A homok kiszórására alkalmas eszköznek (lapát) is rendelkezésre kell állnia a tároló mellett. Tűzoltó takarók A tűzoltó takaró egyszer használatos eszköz elsősorban éghető folyadékok oltására. Emberi ruházat oltására is alkalmas. Műanyag tartó tasakban összehajtogatva, különböző méretekben kerül forgalmazásba. A tasakból kivéve, a tüzet letakarva eloltja azt. Tűzoltó készülékek A tűzoltó készülékek alkalmazásának célja a kezdeti tüzek gyors és hatékony eloltása. A hordozható tűzoltó készülék tömege üzemképes állapotban legfeljebb 20 kg. A létesítményekben -- kivéve a lakás céljára szolgáló építményeket -- a tűzveszélyességi osztály és az alapterület figyelembevételével kell az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készülékek számát meghatározni. 1. Tűzoltó habok: Gőzzel, gázzal, levegővel töltött buborékok, melyeket egymástól folyadék hártya választ el / képzéséhez szükséges habképző anyag, víz, levegő, és habfejlesztő/. Oltó hatásai: hűtő takaró, elválasztó, kiszorító 40

41 2. Tűzoltó porok: Jellemzői: porszemcse nagyság (tömlőben szállítható legyen, lángtérben lebegjen mikrométer). Nem mérgezőek, elektromos áramot nem vezetik, hajtógáz széndioxid vagy nitrogén, a levegő nedvesség tartamát taszítja. Tömörödésre, csomósodásra hajlamos Oltó hatásai: hűtő- bomlási hatás /termikus bomlás alkotó elemeire bomlik/, csökkenti az oxigén koncentrációt, fojtó kiszorító hatás. Inhibíciós hatás: a./ homogén, /kémiai/ égés gyökös láncreakcióját akadályozza meg. b./ heterogén /fizikai/ falhatás ahol az atomok molekulák porszemcsének ütköznek A_B-C poroknál fojtó, takaró hatás (olvadék filmréteg alakul ki a parázs felszínén). Felhasználása: - tűzoltó készülékekben kezdetleges kistüzek oltására, - tűzoltó gépjárművekben nagyobb tüzek oltására, - életmentésnél behatoláskor, - elektromos tüzek oltására, - nyomás alatt kiáramló anyag égésénél (sugárégésnél), - kombinált oltásnál (víz- por és por- hab). Hátrányai: Szilárd anyagok, fémek tüzei csak speciális porral olthatók. Forgó, mozgó alkatrészeknél kopást, berágódást okozhat. Költséges az utántöltés, ismételt készenlétbe állítás sok időt igényel. 3.Tűzoltó gázok: Zárt térben előnyös a használatuk, kezdetleges kis tüzeknél gépek, berendezések pl. számítógépek, zárt elektromos tápegységek laboratóriumok védelmére. Csoportosítása: - Semleges (inert gázok), széndioxid és nitrogén, melyek egyben hajtógázok is. - Égést gátló gázok: /halogén tartalmú szén vegyületek/ Oltó hatásai: - Fojtó, kiszorító /égés térből az oxigént kiszorítja/ - Hűtő kiegyenlítő /lángtér hőmérsékletét hűti/ - Szublimációs /széndioxidnál egy halmazállapot a folyadék kimarad, szárazjég/ - Homogén (kémiai) inhibíció. A.) Halonok : Szénhidrogén vegyületek ahol a hidrogén atomokat halogén elemek atomjaival helyettesítik. Gyártása megszűnt az ózonréteg roncsolása miatt. Halont kiváltó anyagok pl.: INERGEN, HALOTRON, FM100, stb.. Felhasználható: BC tüzek oltására, elektromos tüzek oltására ( A tüzekre is, ha a hűtés biztosított). Nem alkalmazhatók: oxidáló szerek, éghető fémek, fém hidridek, foszfor tüzeinek oltására. B.) Széndioxid /CO2 szénsavhó/: Színtelen, szagtalan, savanykás ízű gáz, levegőnél nehezebb, vízben jól oldódik, cseppfolyósítható, 2000 o C felett oxigénre és szénmonoxidra bomlik. Nem korrodáló, nem mérgező, de fulladást okozhat. Tiszta oltóanyag, mellékhatás oltás után nincs. Oltó hatásai: fojtó, kiszorító, hűtő, szublimációs. Oltóteljesítménye kicsi. Felhasználható: elektromos tüzeknél, laboratóriumokban, élelmiszerek jelenlétében beépített berendezésként, kazánoknál (nem túl drága oltóanyag). C.) Inert semleges gázok: pl INERGEN /halont helyettesítő gáz/ A gázkeverékek rendszerint nitrogénből és argonból állnak. Cél az oxigénhiány biztosítása. Gyakori a CO2-al történő keveréke. 4, Automata tűzoltó berendezések. A sprinklerhálózat kialakítása 41

42 A különböző rendszerű sprinkler berendezések és felhasználási területük Nedves rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban túlnyomásos víz van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű, hogy a sprinkler berendezés csőhálózatában a víz nem fagyhat meg és nem gőzölöghet el. Száraz rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban víz helyett sűrített levegő van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű, hogy a csőhálózatban a víz megfagyhat vagy elgőzölöghet. Vegyes rendszer: olyan nedves rendszer, amelynek csőhálózatához egy vagy több, külön riasztószelepes korlátozott kiterjedésű száraz rendszer csatlakozik. Ott kell létesíteni, ahol a védett szakasznak csupán korlátozott kiterjedésű részein áll fenn fagyveszély, vagy a víz elgőzölgésének veszélye. Elővezérelt rendszer: olyan száraz rendszer, amely a védelmi funkcióját a tűzjelző berendezéssel közösen látja el. A tűzjelző berendezés riasztásakor a csőhálózatba a sprinklerek zárt állapotában is a sűrített levegő helyébe víz áramlik. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása miatt nedves rendszer nem használható, de a tűz gyors terjedésének veszélye miatt a száraz rendszerben fellépő időkésleltetés sem engedhető meg. A sprinklerfejek kialakítása és nyitási hőmérsékletei (színjelölések) A sprinklerberendezések méretezése A védett szakasz kockázati osztályának, illetve csoportjának megfelelően kell megválasztani az alábbi műszaki jellemzőket: 42

43 Fajlagos víz térfogatáram, Védőfelület, Üzemidő, Szórásfelület. 5, Tűzoltó eszközök jelölése, jelzése. A tűzoltó készülékek és berendezések jelölése négyszögletes táblákon, piros alapon fehér betűkkel és rajzi jelekkel történik. 20. Tétel Mit nevezünk hulladéknak? Mi a veszélyes hulladék fogalma? Milyen veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek ezen anyagok? Beszéljen a hulladékok gyűjtéséről, tárolásáról, elszállításáról! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Hulladék fogalma. Hulladék: olyan tárgy vagy anyag, amitől a tulajdonosa meg akar válni, vagy megválni köteles. A Hulladéknak mindig van tulajdonos, és/vagy felelőse. 2, Veszélyes hulladék fogalma: Hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt (lásd az alábbi táblázatot) tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. 3, Veszélyes tulajdonságok (maró, tűzveszélyes, mutagén stb.) ismertetése. H1 Robbanó : folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak H2 Oxidáló : anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek H3-A Tűzveszélyes : - folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is) - anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek 43

44 - szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak - gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek - anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben H3-B Kevésbé tűzveszélyes : folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek H4 Irritáló vagy izgató : nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak H5 Ártalmas : anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H6 Mérgező : anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H7 Karcinogén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik H8 Maró (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák H9 Fertőző : életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben H10 Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik H11 Mutagén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek H13 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék H14 Környezetre veszélyes : anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják 4, Veszélyes hulladékok jelzése. EWC kód Megnevezés: (European Waste Catalogue and Hazardous Waste List) Európai hulladék katalógus és veszélyeshulladék lista. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről" tartalmazza az egyes hulladékok 3x2 jegyű számokkal jelzett EWC kód besorolását 2 számjegyű főcsoportok, ill. 2x2 jegyű alcsoportok alatt. Minden egyes EWC kódnál jelezve van, hogy veszélyes hulladéknak számít-e, vagy sem. A gyűjtő edényekre fel kell tüntetni az EWC kódot és a hulladékok megnevezését is. 5, Szelektív gyűjtés szabályai, fontossága. 44

45 Szelektív gyűjtés szabályai, fontossága A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, a recycling első lépése. Ennek során anyag szerint szétválogatva gyűjtik a hulladékokat. A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti előnyök származnak: nincs szükség bányászatra, jelentősen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése. 6, Gyűjtőhelyek kialakítása, jelzése. Lehet nyitott edény, de a hulladékot le kell takarni, ne érje víz közvetlenül Tárolóhely zárható kell, hogy legyen. Burkolat: nem lehet nedvesség áteresztő, és stabilnak kell lennie A tároló alatt (drén) szivárgó rendszert kell kialakítani Kármentő megléte. Megfelelő térfogatú vésztároló, ha valami tönkremenne. 7, Hulladékelszállítási kötelezettségek A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig. Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére. A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása érdekében, ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére. Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, kivéve az alábbiakban felsorolt eseteket: a) hulladékká vált járművek; b) hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések; c) hulladékolajok; d) elemek és akkumulátorok. A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie. 21. Tétel Ismertesse a munkája során keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékokat! Hogyan csoportosíthatjuk ezen anyagokat? Milyen teendői vannak ezekkel az anyagokkal? Beszéljen a hulladékgazdálkodásról! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Munkavégzés során keletkezett hulladékok és azok jellemzése. A gépkezelői munkavégzés során különböző, általában veszélye hulladékok keletkeznek. Ilyenek lehetnek a gépből kicsepegő folyadékok (olajok, akkumulátorsav, stb.) az olajcserék, folyadékcserék alkalmával keletkező fáradt és elhasználódott folyadékok, vagy a csomagoló és göngyöleg anyagok. 45

46 Egy-egy elhasználódott, elromlott gépalkatrész is ide sorolható (pl.: gumik, akkumulátorok, stb.) Jelentősek még az amortizációs hulladékok is mely egyrészt a technika rohamos fejlődésének köszönhetőek.(pl.: számítógépek). 2, Hulladékok csoportosítási szempontjai (pl.: keletkezés helye szerint, halmazállapot szerint stb.) A hulladékok csoportosítása: Történhet halmazállapot, a keletkezés helye, a keletkezés jellege és a keletkezett hulladék környezeti kockázatai alapján. Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony (ISZAP, és PLAZMA), gáznemű A keletkezés jellege szerint: - gyártási (termelési melléktermékek), - amortizációs (elhasznált termelőeszközök), - fogyasztási (elhasznált termékek) A keletkezés helye szerint: termelési, ipari, mezőgazdasági, bányászati, háztartási / kommunális / települési,..stb. A környezeti kockázat nagysága szerint: veszélyes, nem veszélyes 3, Teendők a hulladékokkal kapcsolatban. Hulladékkezelés Hasznosítás A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is. A veszélyes hulladéknak alapanyag, illetve termék formájában történő hasznosításának elsőbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben. A veszélyes hulladék energetikai hasznosítása elvégezhető veszélyeshulladék-égetőben, továbbá más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt más létesítményekben is olyan koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezeléséről, ártalmatlanításáról. A hasznosítás során keletkező, illetve a megmaradó hulladék együttes mennyisége nem lehet több, mint a kiindulási hulladék mennyisége. 5, Hulladékok ártalmatlanítása. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a hulladék összetétele alapján történhet: a) veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakása; 4, Hulladékok megsemmisítése. b) kémiai eljárásokkal, ezen belül: égetéssel vagy más termikus eljárással, különböző fizikai-kémiai eljárásokkal, biológiai eljárásokkal. A fizikai-kémiai, valamint a biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás megvalósításának feltételeit - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg engedélyében. Az égetéssel, illetve a lerakással történő ártalmatlanítás részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg. 6, Újrahasznosítás. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag késztermék hulladék nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük a felhasznosítás (upcycling) és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, valamint a természetbe kerülő hulladék mennyiségének a csökkentése. 46

47 47

48 22. Tétel Ismertesse a környezetvédelem fogalmát és célját! Milyen területei vannak a környezetvédelemnek? Mit tehet gépkezelőként a környezet védelméért? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Környezetvédelem fogalma: Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Célja : A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. A fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. 2, Föld védelme. TALAJSZENNYEZÉS: A talaj, mint termőhely fontos alkotórésze a termékenysége által járul hozzá a rajta élő növény- és állatvilág létéhez és ezen keresztül az ember jó létéhhez. A talajtermékenység csökkenése tehát a környezet károsodásának fontos mutatója. A talaj védelmével kapcsolatban a következő feladatokat kell ellátni: Megakadályozni a termékeny talajréteg elvékonyodását Védekezni a talaj fizikai tulajdonságainak romlása ellen Kivédeni a talaj kémiai tulajdonságainak kedvezőtlen alakulását Biztosítani a talaj élővilágának kedvező feltételeket A talajból vízbe vagy levegőbe kerülő káros szennyezéseket meggátolni Lehetővé tenni a tápláléklánc káros anyagokat ne tartalmazzon, amely bármely szervezetben egészségkárosodást okoz A talajszennyezés külső forrásai: - Ipar, - Hulladék lerakók, - Közlekedés, - Mezőgazdaság /műtrágyázás, talajjavítás, öntözés/ Az ipar talajszennyező hatása elsődlegesen a levegőn keresztül történik. A lebegő részecskék /por, hamu, korom/ a talaj felszínére hullik, és a csapadékkal bemosódik. A gáznemű anyagok /kéndioxid, klór- és nitrogénoxidok/ savas eső formában kerül a talajra és a talajba. Ezek a szennyezések a cementgyárak és alumíniumkohók környékén a legjelentősebbek. A külszíni bányák és a bányák meddőhányói is a talajtakarót károsítja. A bányaművelés a talaj vízháztartását is felborítja. A szétszóródó szemét a talaj felszínét és a szerves trágyával kikerülő el nem bomló hulladékok a beforgatással a termőréteget károsítják, A közlekedés a kipufogógázokkal szennyezi a talajt. 3, Vizek védelme. A VÍZSZENNYEZÉS : Az ipari és lakossági vízigény és vízfogyasztás megnövekedése a szennyvíz mennyiségének emelkedését jelentette. A vízszennyezést úgy lehet meghatározni, hogy minden olyan hatás, mely a felszíni és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken, vagy megszűnik. A szennyezőanyagok lehetnek: Tápanyagok, melyek heterotróf /korhadéklakó/ szervezetek által hasznosítható szerves anyagok vagy szervetlen anyagok, melyek autotróf /algák/ szervezetek tápláléka. Biológiailag aktív anyagok, melyek szervetlen és szerves anyagok, amelyek a vízi életet gátolják vagy lehetetlenné, teszik. A szennyező forrástól távolodva a szennyező anyagok koncentrációja fokozatosan csökken, majd megszűnik, ezt öntisztulásnak nevezzük. Az öntisztulás fizikai, kémiai és biológiai 48

49 folyamatok együttes eredménye. A folyó vizek öntisztulása sokkal gyorsabb, mint az állóvizekké. A tavakban a szennyező anyagok hatása hosszú időn keresztül érezhető. A veszélyes anyagok közvetlenül, a szél hordta porral és a lefolyó csapadékvízzel, jutnak élővizeinkbe. A növényvédőszerek, mosószerek, műtrágyák és kőolajszármazékok a legjelentősebb károkat okozó anyagok. 4, Levegő védelme. Levegőszennyezésnek tekinthető az a folyamat, melynek során a levegőben meghatározott koncentráció értéket meghaladó mértékben megjelenő anyagok az élőlények szervezetét károsítják, normális életfolyamatait gátolják, esetleg megszüntetik, az épített környezetben, illetve a létrehozott szerkezetekben maradandó károsodást okoznak. Levegőszennyeződés okai: - Gázok és gőzök (kén-dioxid, ózon, szén-monoxid, nitrogén oxidok, benzingőz) - Finoman diszpergált (szétszórt) folyadékok (pl. köd), - Finoman diszpergált szilárd anyagok (füst), Szálló por, korom, - Bűzt okozó gázok, gőzök 5, Szelektív hulladékgyűjtés fontossága. Szelektív hulladékgyűjtés: A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő fázis az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet tisztulását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai termékeket hasznosítják újra. A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése viszonylag kis költséggel kialakítható. A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italoskartonokat néhány helyen a műanyag hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, míg azokat máshol a papírhulladék között gyűjtik. A keveredés elsődleges oka, hogy ezen csomagolóanyag valójában többrétegű, papírt, műanyag- és fémfóliát egyaránt tartalmaz. 6, Környezetszennyezés csökkentésének módszerei A szelektív hulladékgyűjtés okai Újrahasznosítás A legjobb hulladék a "nem keletkező hulladék", a hulladékhegyek csökkentése mindannyiunk feladata és felelőssége, amit csak közös erőfeszítéssel tudunk elérni. A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése, működtetése az önkormányzatok kötelessége, a lakosságnak pedig az, hogy ezen szolgáltatásokat igénybe vegye, melyért a hulladék mennyiségével arányos hulladékkezelési díjat fizet. A hulladékhegyek csökkentésének egyik lehetősége a szelektív hulladékgyűjtés, mely többek között a számunkra már feleslegessé, használhatatlanná vált hulladékoktól segít bennünket környezetbarát módon megválni. Ma még hazánkban nagy mennyiségű hasznosítható anyag kerül a kukákba, melyek jobb helyen lennének a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, mert így biztosított a hasznosításuk. A veszélyes anyagok elkülönítése A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni. A veszélyes hulladék leadható a hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék gyűjtőakciók keretében, melynek helyéről, idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást. 49

50 23. Tétel Ismertesse a munkagépekben alkalmazott kenőanyagok fajtáit. Milyen tulajdonságai vannak az egyes kenőanyagoknak. Mire kell ügyelni a használatukkal kapcsolatban? Kulcsszavak, fogalmak: Kenőanyagok fajtái, csoportosításuk: A kenőanyagok feladata, hogy megakadályozzák az egymáson gördülő vagy csúszó felületek közvetlen érintkezését, a keletkező hőt elvezessék, valamint csökkentsék a kopás és súrlódást. Kenőanyagok halmazállapot szerint lehetnek: Folyékonyak (olajok) - Kenőcs, paszta (zsír), - Szilárd (grafit) Légnemű (nagynyomású levegő) Eredet szerinti csoportosítás: - kőolaj alapú, - növényi, - állati eredetű, - szintetikus azaz mesterségesen előállított A kenőanyagok tulajdonságai 1. Viszkozitás A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű mozgást gátló ellenállás. Fajtái: A dinamikai viszkozitás - a folyadék belső súrlódási együthatója, jele: η (éta), dimenziója: Pa s A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa. Mérése kapilláris viszkoziméterrel történik, jele: (nű), dimenziója: m 2 /s vagy mm 2 /s A viszkozitás függ a hőmérséklettől A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken. A változás mértéke az olaj nagyon fontos minőségi tulajdonsága. Azt az olajat tekintjük értékesebbnek, melynek kevésbé változik a viszkozitása a hőmérséklet-változás hatására. 2. Kenőképesség - tapadóképesnek (adhézió) kell lennie - csak kismértékben oxidálódhat és képezhet üledéket - magas hőmérsékleten sem párologhat el - alacsony hőmérsékleten is megfelelően folyékonynak kell maradnia 3. Lobbanáspont - Az a hőmérséklet, amelyen a gőze begyullad, de a kenőanyag nem gyullad meg. Tipikus kenőolaj lobbanáspontja kb. 250 C 0, 4. Gyulladáspont - a keletkezett olajgőzök már maguktól tovább égnek, pl. gépolajnál kb. 350 C Kémiai stabilitás - használatközben a kémhatás ne változzon, mert ekkor fenn áll a korrózió veszélye. 6. Víz- és levegő leválasztó képesség - a kenőanyag a vízzel nem képezhet emulziót - a levegővel keveredve nem szabad habosodnia 7. Teljesítményszint - a kenőanyag mennyire képes megfelelni a kenési helyeken az összetett igénybevételnek - Motorolajok teljesítményszint szerinti minősítése: 1. API amerikai - benzines motortípusukhoz API, SE, SG, SH, SJ - haszonjármű dízel motorokhoz API, CC, CD, CE, CF-4, CG-4 2. ACEA Európai, 16 európai legjelentősebb autógyártói, 1977-től kötelező érvényű - benzines motortípusukhoz ACEA A1-96, A2-96, A3-96, - dízel szgk motorokhoz ACEA B1-96, B2-96, B dízel haszonjármű motorokhoz ACEA E1-96, E2-96, E Cseppenéspont - A zsír hővel szembeni ellenállásának jellemzője. 50

51 Nem a maximális használati hőmérsékletet, hanem azt a felső határt jelenti, amelyiken még a zsír megőrzi struktúráját. A maximális használati hőmérsékletnek jóval a cseppenés-pont alatt kell maradnia. Általában 5-20 C 0 kal alacsonyabb. Néhány zsír képes visszanyerni eredeti struktúráját a cseppenéspontról való lehűlés után, mások azonban visszavonhatatlanul tönkremennek. 1, Kenőolajok Kenőolajokat a súrlódás, kopás csökkentésére elterjedten használnak. Elsősorban a felhasználási hely határozza meg, hogy milyen kenőolajat használjunk. Leginkább elterjedt a különféle ásványi olaj (kőolaj) alapú olajok használata. Előnyük a viszonylagos olcsóságuk. Környezetvédelmi okok miatt egyre terjed a növényi olaj alapú kenőolajok használata. Az ásványi olajok a környezetbe kerülve lassabban bomlanak le, mint a növényi olajok, ezért környezeti hatásuk kedvezőtlenebb. A növényi olajokat a környezetbe kerülve a mikroorganizmusok sokkal gyorsabban bontják le (hiszen hosszú időn keresztül csak az egyenes szénláncú növényi olajjal találkoztak, az elágazó szénláncú ásványolajjal csak az utóbbi században) ezért kevésbé környezetkárosítók. Pl. motorcsónak versenyeken csak növényi olaj használható kenőolajként, hiszen az esetlegesen elcsöpögő olaj közvetlenül az élővízbe jut. Egyre terjed a szilikon olajok mint mesterségesen előállított olajok - használata is. Csoportosítása 1. Viszkozitás alapján a. Hígfolyós olajok - kisterhelésű csapágyak és nagy fordulatú orsók kenésére b. közepes viszkózus olajok - nagy fordulatú gépek terhelt csapágyainak kenésére c. vastagon folyós olajok - nagyterhelésű csapágyak, - hajtóművek, - hengerek kenésére 2. Felhasználási területük alapján a, orsóolaj, b, gépolaj c, csapágyolaj, d, hengerolaj 3. Adalékolás szerint a. adalékolatlan - egyszerű kenési helyekre, - kisterhelésű hajtóművek és - sikló- és gördülőcsapágyak kenésére b. adalékolt - az adalék lehet adaptív: kémiai stabilitást javítja - detergens-diszpergálók: pl. a jobb tapadást biztosítja Olaj adalékok A kenőolajok tulajdonságainak javítására adalékokat kevernek az olajhoz. Különösen jelentősek az adalékok motorolajok esetén. Néhány adalék típus Viszkozitás- és viszkozitásindex növelők, Detergens-diszpergensek (lerakódások ellen véd) Dermedéspont csökkentők Súrlódás, kopás csökkentők Oxidáció és korrózió gátlók Habzásgátlók EP (nagy terhelés) adalékok Általánosan használt adalékanyagok a grafit, a molibdéndiszulfid, és cinkvegyületek. 2, Kenőzsírok Zsírt ott használunk, ahol olajat valamiért nem lehet vagy nem praktikus: nehezen hozzáférhető helyeken, nagyterheléseknél és kis siklási sebességnél pl. gördülőcsapágyaknál A kenőzsír olaj, szappan és adalékok keveréke. Egy háromdimenziós rosthálózat, ami a helyén tartja az olajat. A zsírokkal szembeni elvárások 1. kenés: megfelelően biztosítsa azon részegységek kenését, ahol a kenőanyag cseréjére ritkán van lehetőség, és az olaj nem maradna meg a kenni kívánt felületen 2. alacsony hőmérsékleti teljesítmény: legyen lágy, sima és könnyen szivattyúzható a központi zsírzórendszerekben 51

52 3. magas hőmérsékleti teljesítmény: ne szivárogjon 4. forró vízzel szembeni ellenállás: hűtővíz-szivattyú esetén lényeges 5. tömítés-kompatibilitás: ne károsítsa a tömítéseket 6. oxidációs-stabilitás: mert jellemző az élettartamkenés A zsírok felépítése A zsírok olajból, szappanból (fém) és adalékokból állnak. Az olaj lehet 1.ásványi, 2.félszintetikus vagy 3.szintetikus 4. állati, 5, növényi Ez határozza meg, hogy maga a zsír ásványinak, félszintetikusnak vagy szintetikusnak minősül. A közlekedésben használt zsírok esetében az ásványi alapú a leggyakoribb. A szintetikusat általában az iparban használnak, sokszor ott, ahol 180C 0 foknál magasabb hőmérsékletet kell kibírnia. A szappan Határozza meg a zsír fizikai karakterét. Befolyásolja a vízállóságot és a szivattyúzhatóságot. A legjellemzőbb szappantípusok a : - lítium, - kalcium - nátrium. A lítiumbázisú zsírok általános célú zsírok, jó vízálló tulajdonsággal. Korrózió-és oxidációvédő anyag. Jellemző felhasználási terület közepes fordulatszámú sikló-és gördülőcsapágyak kenése. A kalciumbázisú zsírok szintén vízállóak, korrózió védelmet nem nyújt, általános kenésre kb. 70 C-igalkalmazható. De jól használhatóak alacsony hőmérsékleten, akár -40 C-ig. A nátriumbázisú zsírokat görgőscsapágyak kenésére használják, nem vízállóak, és maximum 100 C-ig bírják. Fontos az ún. komplex szappanokat (pl. lítium komplex, kalcium komplex, stb.), amelyeket a hőállóság növelésére fejlesztettek ki. Ezek segítségével a zsír 177 C-ig is bírhatja, itt már a zsírban levő ásványolaj jelenti a korlátot. Különböző szappanokra épülő zsírok keverése tilos! Szintetikus alapú zsírok: 500 C-ig bírják Az adalékokat a zsírok teljesítményének növelésére használják. Ilyen adalékok például a molibdén-diszulfid és a grafit, amelyek magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt is jól teljesítenek. Az ilyen, szilárd adalékokat tartalmazó zsírok esetén, pótlás helyett, sűrűbben kell cserélni a zsírt, a szilárd adalékok felhalmozódásának elkerülése végett. 3, Kenőanyagok tulajdonságai (cseppenéspont, viszkozitás, szulfáttartalom stb.) A Zsírok legfontosabb jellemzői A zsír egyik legfontosabb tulajdonsága a konzisztenciája. A zsír konzisztenciája a rá ható erővel szembeni ellenállása. Mértéke a penetráció. Ez mutatja meg, hogy mennyire lágy vagy kemény a zsír. A leglágyabb zsírok szinte olyanok, mint egy sűrű olaj, míg a legkeményebbekről első látásra nehéz megmondani, hogy egyáltalán kenésre valók. A kenőzsír legfontosabb tulajdonsága a konzisztenciája. Egy túl kemény zsír nem jut el minden kenési pontra, egy túl lágy zsír viszont kifolyhat. Szennyeződések távoltartása A zsírok igyekeznek a szilárd szennyeződéseket kívül tartani és megvédeni a kenés alatt álló felületet a kopástól. Azonban így is óvni kell a zsírzott felületet a szennyeződésektől, ugyanis túlzott szennyeződés esetén a fordítottja megy végbe: ha a szennyeződés eljut a kenés alatt álló felületig, akkor a zsír miatt nem tud távozni és kopást okoz. Cseppenéspont A zsír hővel szembeni ellenállásának jellemzője. Nem a maximális használati hőmérsékletet, hanem azt a felső határt jelenti, amelyiken még a zsír megőrzi struktúráját. A maximális használati hőmérsékletnek jóval a cseppenéspont alatt kell maradnia. Néhány zsír képes visszanyerni eredeti struktúráját a cseppenéspontról való lehűlés után, mások azonban visszavonhatatlanul tönkremennek. Nyírásstabilitás A fizikai erőhatások miatt a zsír konzisztenciája megváltozhat. A nyírásstabilitás jelenti az ilyen változásnak való ellenállás képességét. Tixotróp az a zsír, ami nyomásra lágyul, míg reopektikus az a zsír, amely nyomásra keményedik. Hőállóság A nagy hőterhelés jobban károsítja a zsírokat, mint az olajokat. Ez felgyorsult oxidációt, akár karbonizációt okozhat. Más esetben az olaj kifolyhat a zsírból, így az nem tudja kenési feladatát ellátni. A hőállóságot elsősorban a felhasznált szappantípus 52

53 határozza meg. De a leghőállóbb szappanok esetében már a felhasznált olaj jelenti az új korlátot. Ugyanis az ásványolajok 177 C körüli hőmérsékletig bírják, e fölött belobbanhatnak, eléghetnek, stb. Tehát egy ásványolaj alapú zsír soha nem fog 177 C-nál magasabb üzemi hőmérsékletet bírni. Ennél magasabb hőmérséklet tűréséhez szintetikus zsírra van szükség, ami sokkal kevésbé elterjedt, és arányaiban jóval drágább, mint a szintetikus olaj. A közlekedésben nincs szükség ilyen zsírra, de egyes ipari alkalmazásokhoz igen. Vízállóság A zsír azon képessége, hogy megőrízze kenőképességét vízzel való érintkezés ellenére is. A nem vízálló zsírral a víz olyan emulziót képezhet, amely miatt az olaj kimosódhat vagy, enyhébb esetben, megváltozik a zsír konzisztenciája. A vízállóságra a felhasznált szappantípus van a legnagyobb befolyással. 4, Kenőanyagok használatának szabályai 5, Kenőanyagokkal kapcsolatos biztonságtechnikai előírások Minden esetben be kell tartani az kenőolajokhoz és zsírokhoz gyártó által mellékelt biztonsági adatlapon található utasításokat. 24. Tétel Ismertesse a gépkezelő gépápolással, karbantartással kapcsolatos teendőit. Milyen munkavédelmi szabályok vonatkoznak ezen, tevékenységre? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Munkakezdés előtti gépápolási és karbantartási teendők. A munka megkezdése előtt a gépkezelőnek a műszakos vizsgálat teendői mellett a napi karbantartási feladatokat is el kell végeznie. A gépápolás, karbantartás elmulasztás csökkenti a gép élettartamát, meghibásodásokhoz vezethet. Ezek a feladatok a gép, karbantartási utasításában vannak leírva, melyet a gyártó a géphez kell, hogy biztosítson. Tartsuk be a karbantartásra vonatkozó előírások módját, gyakoriságát! A gépkezelő gépápolással, karbantartással kapcsolatos teendői a következőek: Folyadékszintek ellenőrzése. - Kenések elvégzése a kenési helyeken. Gép tisztítása. - Ékszíjfeszesség ellenőrzése. Akkumulátor állapotának ellenőrzése. - Burkolatok ellenőrzése. A kenéshez, folyadék utántöltéshez minden esetben a gyártó által előírt anyagokat (vagy amelyek a gépben találhatók, de megfelelnek a követelményeknek) és eszközöket alkalmazzuk. A munkahengerek és egyéb csuklópontok kenése a zsírzógombokon keresztül történik kéz karos zsírzó segítségével. Addig nyomjuk a kenőanyagot a zsírzón keresztül a szerkezetbe, míg mellette meg nem jelenik a kenőzsír. Kézi karos zsírzó Zsírzógomb A kenés nélküli és a rosszul tisztított emelőláncok balesetveszélyesek. Az emelőláncok biztonsági elemek. A láncok nem szennyeződhetnek jelentős mértékben. Az emelőláncokat és a tengelycsonk-csapszegeket mindig tisztán kell tartani és jól meg kell kenni. Az emelőláncok tisztítása, petróleummal vagy gázolajjal történhet, soha nem szabad gőzborotvával, zsíroldóval vagy vegyi tisztítószerekkel tisztítani. A tisztítás után azonnal szárítsa meg az emelőláncot sűrített levegővel, és fújja be láncspray-vel vagy zsírozzuk meg a lánc kenésére szolgáló kenőzsírral. Az emelőlánc utánkenését csak tehermentesített állapotban szabad elvégezni. 53

54 A terelőgörgők tartományában különös óvatossággal végezze el az emelőlánc kenését. 2, Munka befejezésekor elvégzendő feladatok. A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat. A gép üzemanyagtartályát töltsük fel. Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot kivétel után tegyük a tárolóhelyére. Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a munkagépnaplóba, emelőgépek esetén az emelőgépnaplóba. Biztonsági szabályok a munka befejezése után Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és anyagmozgatásra épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra a talaj megfelelő szilárdságú legyen a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen Miután a géppel a megfelelő helyre állt: húzza (kapcsolja) be a rögzítő féket tegye üresbe a sebesség váltót (irányváltót) tegye le a kanalat (teherfelvevő szerkezetet) az összes hidraulikus szerkezetet állítsa alaphelyzetbe (a hidraulikus nyomás elvesztése esetén se zuhanjon le) vegye ki az indítókulcsot (akadályozza meg az illetéktelen álltál történő indítást) zárja le a gép kezelőfülkéjét, üzemanyag tartályát Elektromos áramtalanítóval szakítsa meg az akkumulátor áramkörét A munkaterületet biztosítani kell, hogy ne következhessen be baleset. 3, Gépápoláshoz, karbantartáshoz felhasznált eszközök, anyagok és segédanyagok. - zsírzók, kenőanyagok, rongyok, kefék, szerszámok, mosóanyagok, stb 4, Betartandó munka, - tűz és - balesetvédelmi szabályok A kenő- és üzemanyagokat mindig szakszerűen és a gyártó utasítási szerint kell felhasználni. A kenő- és üzemanyagok gyúlékonyak lehetnek, kerüljük az érintkezésüket forró alkatrészekkel vagy nyílt lánggal. Csak az előírt tárolóedényekben szabad tárolni az anyagokat. Csak tiszta tárolóedénybe töltsön kenő- és üzemanyagot. A kiömlött folyadékok csúszásveszélyesek, és szennyezik a környezetet. Vízzel keveredve a csúszásveszély még tovább fokozódik. A kiömlött folyadékot a megfelelő megkötő anyag segítségével el kell távolítani. Az olajok használata során viseljen védőkesztyűt. Az olajok bőrrel történő érintkezése esetén vízzel öblítse le a bőrt. Kerülje az ilyen anyagokkal való érintkezést, és azok elfogyasztását. Lenyelés esetén a hánytatás tilos, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Olajköd vagy - gőzök belélegzése után friss levegőre kell menni. Az olajok szembe kerülése esetén vízzel öblítse ki a szemet, és azonnal forduljunk orvoshoz. Az átitatódott ruházatot és cipőt azonnal át kell cserélni. 54

55 25. Tétel Ismertesse a munkagépek javításánál betartandó munkavédelmi szabályokat! Ki végezheti ezt a tevékenységet? Milyen anyagok használhatók fel a gép javítására? Milyen dokumentációs kötelezettségek vannak a gépek javításával kapcsolatban? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Munkagépek javításánál betartandó munka, - tűz és - balesetvédelmi szabályok. A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha: - az erőfelvevő csatlakozási pontok az előírt módon elkészültek és az erőket felvenni képes állapotban vannak; - a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján igazoltan - alkalmas az emelőgép üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépő erőhatások felvételére. A telepítést, szerelést csak az emelőgép szerelési utasítását ismerő, gyakorlott szerelők végezhetik, akik rendelkeznek az előírt képesítéssel (EBSZ 5.7. pont). Ha a szerelési utasítás a szabadtéri szerelésre szélsebességi korlátot ír elő, a szél előjelzését vagy a szél mérését biztosítani kell. A szerelést bármi okból megszakítani csak akkor szabad, ha a már összeszerelt géprész állékonysága a szerelés folytatásáig biztosítva van. A szereléshez csak az előírt alkatrészek, kötőelemek, segédanyagok használhatók. Az emelőgép érintésvédelmét, szabadtéri szerelés esetén villámvédelmét a vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni, és megfelelőségét mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni. A villamos berendezést csak szakaszolható és biztosított hálózatról szabad táplálni. A felszerelt emelőgépen a szerelőnek ellenőriznie kell: - hogy nem maradt-e a berendezésen befejezetlen szerelési művelet, szerszám, rögzítetlen alkatrész vagy idegen tárgy; - hogy az állékonyságot biztosító súlyok nagysága, elhelyezése, rögzítettsége megfelelő-e; - hogy az állékonyságot biztosító támaszok, kikötések megfelelőek-e; - a hidraulika rendszer feltöltött állapotát; - a teher-emelőmű állapotát, a hajtómű olajfeltöltését, az egyes elemek rögzített és beállított állapotát; - az emelőkötél állapotát (épség, kenés), végeinek megfelelő rögzítését, helyes vezetését és sorolását; - valamennyi mozgás irányhűségét, vég-álláskapcsoló, fék és egyéb biztonsági berendezés működőképességét; - valamennyi kenési hely kenőanyag-ellátását; - az előírt biztonsági távolságok, figyelmeztető feliratok, védőkorlátok és elkerítések meglétét. A szerelő köteles a szerelés megfelelő és befejezett állapotáról írásban nyilatkozni (pl. szerelési naplóban). Berendezés megjavítva ÜZEMELTETHETŐ! Gép és gépi berendezés belső terébe nyúlni, ott bármilyen munkát végezni csak a hajtómotor kikapcsolása, a forgó-, mozgó alkatrészek leállítása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Javítás, karbantartás, illesztés, tisztítás stb. időtartama alatt a gép vagy a gépi berendezés kapcsolójánál a bekapcsolást megtiltó, biztonságosan rögzített feliratot kell helyezni. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézi eszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Amennyiben a gép, berendezés üzemeltetése közben kézi segédeszközt kell használni, a kötelezettségre felhívó táblát a gép, vagy gépi berendezés közelében, jól láthatóan ki kell függeszteni. Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására a munkavállaló nincs feljogosítva, a gépet azonnal üzemen kívül kell helyezni és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Zárt tartályokban, hűtőkamrákban és elektromos szerelést egyedül munkát végezni TILOS! 28/2011 (IX.06.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 55

56 567. (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (4) bekezdés kivételével előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. (4) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat (1) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. (3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 2, Szerelői munkakör személyi feltételei. EBSZ Emelőgép szerelő vagy ( Munkagép szerelő) Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek ( munkagépek) le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták Emelőgép szerelő vagy ( Munkagép szerelő) A rendszeresen átszerelhető emelőgépet (munkagépet) az a személy szerelheti fel és le, aki - a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van, - 18-ik évét betöltötte vagy a szakmunkás iskolát befejezte. 3, Felhasznált anyagokra vonatkozó előírások. Mvt 40. (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. 43. Egyes munkafolyamatok végzését jogszabály engedélyhez kötheti. 44. (1)54 Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. 56

57 (3)55 Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni. 45. (1)56 Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető. (2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. 4, Szerelési dokumentáció, szerelési nyilatkozat Az emelőgép ( Munkagép) szereléséről naplót kell vezetni, melyben részletese leírják a munka folyamatát a felhasznált anyagokat az esetlegesen feltárt további veszélyeket az üzemeltetésre vonatkozóan. A SZERELŐ köteles írásba nyilatkozni: - a munka befejezéséről, - a hiba kijavításáról és - - a berendezés üzemeltethetőségéről. Berendezés megjavítva ÜZEMELTETHETŐ! 57

58 26. Tétel Sorolja fel milyen információs anyagok állnak a gépkezelő rendelkezésére a munkagépével kapcsolatban! Milyen előírások vonatkoznak, ezen dokumentációkra? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Gépkönyv. Semmilyen gépet nem üzemeltethetünk gépkönyv nélkül, és ezt ellenőrzik is. Ha a gépkönyv és a megfelelőség tanúsítvány hiányzik, a munkavédelmi üzembehelyezést sem lehet elvégezni. A GÉPKÖNYV CÉLJA A gépkönyv a berendezés telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges alapinformációkat tartalmazza. A gép üzemeltetőinek szól, és a benne foglaltak betartása esetén a berendezés hatékony használatához szakirányú tapasztalatra nincs szükség. A gépkönyv a berendezés értékesítése időpontjában aktuális műszaki jellemzőket tartalmazza, de előfordulhat, hogy a későbbiekben vásárolt gépekhez már nem használható, a állandó fejlesztéseiből fakadóan, melyek a teljesítmény, a kezelhetőség és a biztonságosság javítására irányulnak. TARTALMA A gépkönyv célja és tartalma A gépkönyv megőrzése Képes szimbólumok Biztonságra vonatkozó rendeletek Általános biztonsági irányelvek Dolgozók egészsége és biztonsága Védőeszközök Biztonsági jelzések Műszaki jellemzők Műszaki adatok Teljesítmény táblázatok Folyadékok és tartályok Üzemelési határértékek Zajhatás adatai Biztonsági berendezések Biztonsági eszközök beállításai Elektromos adatok Ellenőrzés Emelés és mozgatás Elhelyezés és a minimális szerviztávolságok A berendezés telepítése Csővezeték csatlakozások Szűrők eltávolítása Elektromos csatlakozások Indítás Kijelző panel Karbantartás és időszakos ellenőrzések Hűtő javítása Környezetvédelem A berendezés használaton kívül helyezése Hibaelhárítás Méretek Megfelelőségi nyilatkozat A gépkönyv minden olyan információt tartalmaz, ami a berendezés helyes használatához szükséges, a 98/37/CE Európa Tanácsi Direktívában és későbbi módosításaiban foglaltak szerinti biztonsági előírások betartásával. KÉPES SZIMBÓLUMOK Azt jelzi, hogy a művelet az emberek számára veszélyes és/vagy a gép működésében zavart okoz-e. - Tiltott műveleteket jelöl. A helyes, teljesen biztonságos üzemeltetés garantálása szempontjából fontos, az üzemeltető részéről betartandó információt jelöl. 2, Kezelési utasítás. A berendezések, gépek A gép használatbavételéhez, telepítéséhez, programozásához és hibáinak elhárításához nyújt segítséget. Előzetes ellenőrzési műveletek Indítás - Elindulás és vezetés, kezelés - Bejáratás Megállás - Parkolás - Javaslatok lopás megakadályozására... A gép rendeltetése, használhatósági körülmények meghatározása kezelőelemek funkciói - a kezelés feltételei, megengedett üzemi körülmények 58

59 a gép működtetésének veszélyei hidraulika és egyéb folyadékok szükséges mennyisége, ellenőrzésük módja műszakos és kötelező ellenőrzések szükséges tartalma, periódusa alkatrészjegyzék, gyártó elérhetősége 3, Karbantartási utasítás. karbantartások periódusa, teendők, Rendszeres szerviz időtáblázat - Azonosító adatok - Levegő tisztító - Első kerék, Hátsó kerék. - A fékbetétek kopásának ellenőrzése.- A kormányzás ellenőrzése A motor ellenőrzése - A burkolat ellenőrzése, - A tükrök ellenőrzése A hátsó féktárcsa ellenőrzése - A kipufogó ellenőrzése - A kapcsolók ellenőrzése Karbantartása az akkumulátornak - Az akkumulátor hosszú használaton kívülisége A terminálok ellenőrzése és tisztítása Az akkumulátor eltávolítása - Az akkumulátor beszerelése - Elektrolit szint ellenőrzése, - Az akkumulátor feltöltése - A biztosítékok méretei cseréje Kenési helyek és azok anyagainak meghatározása, A karbantartási napló vezetésének tartalmi és formai követelményei nincsenek meghatározva, így az szabadon, de mégis értelemszerűen meghatározható. Javasolt benne feltüntetni: - a munkaeszköz megnevezését, - azonosítóját, - az elvégzett karbantartás leírását, - a karbantartás dátumát, - a karbantartás végzőjét, - az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos üzemeltethetőség tényét,..stb. 4, Gépnapló, vagy emelőgépnapló. A naplóban szerepelnie kell, a gép azonosításához szükséges adatoknak, (üzemeltető, típus, gyári szám, stb.), - a műszakos vizsgálatoknak, ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége ) - javításoknak, - egyéb ellenőrző felülvizsgálatoknak. (vizsgálatot végző személy, vezető, ellenőrző, javító személy) A munkaeszköz fajtájától függően egyéb bejegyzések is bekerülhetnek a naplóba, pl.: - üzemóra (vagy egyéb számláló adata), - - javított/cserélt alkatrész, - utántöltött folyadék megnevezése (pl.: xy motorolaj), 5, Dokumentációk hozzáférhetősége, tartalma, formátuma. - Gépkönyvet és a Karbantartási utasítás az emelőgép ügyintézőnél kell elhelyezni. - Kezelési utasítást és a Gépnaplót, vagy emelőgépnaplót az adott ország nyelvén a berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni. - 6, Gépkezelő dokumentációs kötelezettsége. A gép kezelője a használat előtt köteles a kezelési és karbantartási utasítást tanulmányozni, és az azokban foglaltak szerint eljárni. A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni. Be kell írni: - dátum (esetleg műszak), - üzemóra állás - a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége ) - az esetleges hibákat, - aláírás az ellenőrző személy részéről. 27. Tétel Ismertesse a műszakos vizsgálat jelentőségét, menetét. Milyen meghibásodások fordulhatnak elő ezen, vizsgálat elmulasztása esetén. Mi a teendője, ha hibát észlel a gépén? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Szemrevételezéses vizsgálat (folyadékfolyások, felíratok, munkavégző egységek, stb.) 59

60 A gépek ellenőrzése komplex tevékenység, részét képezi a munkavégzés teljes folyamatának. A gépkezelő egyik legfontosabb feladata a gép üzemeltetését megelőző ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtása, az eredmény dokumentálása. A kezelési utasítás minden gép esetében részletesen meghatározza az ellenőrzés tárgyát és módját is. A műszakos vizsgálat két részből áll: Szemrevételezéses vizsgálat: a gépkezelő körbejárja a gépet és megnézi az alább felsorolt szerkezeti részeket, a működést és a biztonságot befolyásoló egységeket, biztonsági berendezéseket és feliratokat. Üresjárati funkciópróba: a gép beindítását követően terheletlen állapotban minden funkciót, szerkezeti egységet kipróbálunk. Fontos, hogy a végálláshatárolók működőképességének ellenőrzése miatt a munkavégző, emelő, stb. egységeket egyik végállástól a másikig kell kijáratni. Szemrevételezéses vizsgálat az emelőgép-napló megléte, a vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója, a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte, állapota, biztonsági színjelzése, a táblák és a biztonsági jelölések (adattábla, terhelési diagram, biztonsági jelzések és feliratok, kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait jelző ábrák, feliratok stb.) a kerekek felerősítése, a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.) a fékfolyadék és a fékhengerek állapota, az emelő-berendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülés elleni védelem; terheléshatároló berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme; a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a csőtörés esetén működő védőszelepe), az emelő-berendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek, csapágyak holtjátéka, biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók) és az emelőmű acélszerkezetének állapota, repedésmentessége, kopottsága, az akkumulátor, továbbá csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai, kapcsolók, érintkezők, a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó, szénkefék, tekercselések állapota, az akkumulátor állapota, tisztasága, a celladugók megléte, feltöltöttsége, egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota. 2, Üresjárati funkciópróba (fék, kormány, irányváltó, kezelőszervek, stb.) Működési vizsgálat - az üzemi és a rögzítőfék működőképessége, hatásossága, a kormányszerkezet működőképessége, a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20 o ), a kezelőelemek, a működtetőkarok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok, érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve a fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat), A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése, az emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek, egyenletes, rángatásmentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz, valamint az egyéb munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása; csatlakozók, munkahengerek tömítettsége, szivárgás, hidraulika olajszintje és ellenőrizhetősége, a hang és a fényjelző berendezések működőképessége, műszerek működése, állapota, egyéb védő- és kiegészítő berendezések. 3, Biztonsági berendezések. Védőburkolatok, - Táblák és biztonsági jelölések Fény és hangjelző berendezések: féklámpa, kürt, sárga villogó, helyzetjelző, tolatólámpa, csipogó 60

61 Hidraulika biztonsági berendezései: túlterhelés gátló, visszacsapó szelep, túlnyomás határoló szelep, zuhanás-gátló szelep, határoló berendezés, jelző és figyelmeztető műszerek, - Reteszelő berendezések Összehangoló berendezések. - Kétkezes vezérlőberendezés. Önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezés. Érzékelő védőkészülék. - Alakzárással működő berendezés. Határoló berendezés. Egyéb biztonsági berendezések pl.: fék, biztonsági öv, tolatóradar, nyomatékhatároló, stb. 4, Meghibásodások jellege, súlyossága. A műszakos vizsgálat elmulasztása esetén a gép rendellenes működése, meghibásodása következhet be. Ez könnyen anyagi kárhoz, vagy akár emberéletet is követelő balesethez vezethet. 5, Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége meghibásodás esetén. Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen bejegyzéseket megtenni. Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is. 6, Akkumulátorok töltésének menete, gyakorisága. Az akkumulátorok gondozása és a helyes töltés segít kihasználni a maximális élettartamot a lehető legjobb teljesítmény megtartása mellett. Az akkumulátor csak és kizárólag egyenárammal szabad tölteni. Az akkumulátor pozitív pólusát a töltőkészülék pozitív pólusával, míg a negatívot a negatívval csatlakoztassa. A töltőkészüléket csak akkor kapcsolja be, ha az akkumulátor csatlakoztatása rendben megtörtént. A töltés áramerőssége a kapacitás értékének 1/10-ed része lehet. Például egy 44Ah kapacitású akkumulátort 4,4 A erősségű árammal töltünk. A töltés három szakaszra osztható: Teljes töltés, - Kímélő töltés, - csepptöltés Teljes töltés, ahol az akkumulátor a kapacitásának kb. 80%-át visszanyeri a töltő maximális áramú és feszültségű töltése mellett. Amikor az akkumulátor feszültsége eléri a 14,4V-ot, elkezdődik a második lépcső, a kímélő töltés. Ilyenkor a töltőfeszültség állandó 14,4V-os értéken marad és a töltőáram folyamatosan csökken egészen addig, amíg az akkumulátor töltöttsége el nem éri a 98% körüli értéket. Itt elkezdődik a harmadik lépcső, a csepptöltés, amely kb. 13,4V-os töltőfeszültséggel és alacsony (többnyire 1 amper körüli) töltőárammal kímélve tölti az akkumulátort. Ezzel az utolsó lépcsővel az akkumulátor töltöttsége eléri vagy megközelíti a 100%-os értéket. A csepptöltés ideje alatt az akkumulátor nem melegszik és a töltöttségi szintje közel 100%-os marad hosszú idejű pihenés alatt is. A teljes töltöttséget, akkor éri el az akkumulátor, ha a savsűrűség és a töltőfeszültség 2 órán át nem emelkedik többé. A töltés befejezésekor először kapcsolja ki a töltőkészüléket. Töltés után ellenőrizze a savszintet, s amennyiben szükséges, a savszintjelző max. jeléig, illetve a lamellák felső élétől számított 15 mm-ig sótalanított, vagy desztillált vízzel után kell tölteni. A töltés során a sav hőmérséklete nem lépheti túl az 55 C -ot. Amennyiben ez mégis megtörténne, a töltési eljárást meg kell szakítani. A töltés alkalmával robbanásveszélyes durranógáz keletkezik. 7, Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások az akkumulátor töltésénél. dohányozni és nyílt lángot használni töltés során gondoskodjon a jó szellőzésről. a gépet mindenesetben áramtalanítani kell. az akkumulátort ki kell venni a gépből (kivéve elektromos targoncák egy részénél) a kivezetőket fémtárggyal rövidre zárni 61

62 szigeteletlen nyelű szerszámokat használni terhelővillás mérést végezni, és kábelsarut szerelni 28. Tétel Milyen teendője van, ha gépe meghibásodik? Hogyan biztosítja, hogy az elromlott gépet ne használhassák? Milyen dokumentációs kötelezettsége van ez esetben? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Gép tehermentesítése, 2, Gép biztonságos leállítása, rögzítése. Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat. Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a berendezés, ha visszatér az áram. Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét. Körbe kell keríteni az emelőgépet. Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgépnaplóba vagy a gépnaplóba. 3, Újraindulás, véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás elleni védelem. Meg kell azt akadályozni, hogy a gépek újrainduljanak, vagy véletlenszerűen beinduljanak egy esetleges meghibásodás után. Erre a célra gépekben biztonsági berendezések vannak beépítve amik megakadályozzák ezt. Ezen kívül a gépkezelőnek is gondoskodni kell a véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás megakadályozásáról. A meghibásodott gép indítókulcsát ki kell venni, áramtalanítani kell, és figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a gépen. Körbe is keríthetjük a meghibásodott gépet. Ha lehetőség van rá a gép főkapcsolóját kikapcsolt állapotban le is zárhatjuk. 4, Gépkezelő jelentési kötelezettsége. 5, Gépkezelő dokumentációs kötelezettsége. Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen bejegyzéseket megtenni. Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is. 29. Tétel Hogyan történik a gép műszak végi szabályos leállítása? Milyen teendői vannak a gép állagmegóvásával kapcsolatban? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Gép szabályos leállítása, rögzítése. Teendők a munkavégzés befejezésekor: A munkagép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az munkagépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni; az munkagépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni; az gép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni; szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni; a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani; 62

63 az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni; meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse. 2, Jogosulatlan használat megakadályozása. Ha a kezelő a gépet elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek ne használhassák (pl. az indítókulcsot ki kell venni). 3, Gép védelme a környezeti hatásokkal szemben. Villamos üzemű gépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt. 4, Gép műszak végi ápolása. A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat. A gép üzemanyagtartályát töltsük fel. Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot kivétel után tegyük a tárolóhelyére. Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a munkagépnaplóba, emelőgépek esetén az emelőgépnaplóba. Biztonsági szabályok a munka befejezése után Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és anyagmozgatásra épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra a talaj megfelelő szilárdságú legyen a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen 30. Tétel Mi a teendője, ha munkagépe üzemzavar miatt váratlanul leáll? Milyen okokból következhet be üzemzavar? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Környezet figyelmeztetése. Gép tehermentesítése, leállítása meghibásodás esetén. Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat. Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a berendezés, ha visszatér az áram. Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét. 2, Gép leállítása és biztonságos rögzítése. Körbe kell keríteni az emelőgépet. Lehetőség szerint kitáblázni a veszélyforrást. 3, Véletlenszerű és illetéktelen indítás megakadályozása Meg kell azt akadályozni, hogy a gépek újrainduljanak, vagy véletlenszerűen beinduljanak egy esetleges meghibásodás után. Erre a célra gépekben biztonsági berendezések vannak 63

64 beépítve amik megakadályozzák ezt. Ezen kívül a gépkezelőnek is gondoskodni kell a véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás megakadályozásáról. A meghibásodott gép indítókulcsát ki kell venni, áramtalanítani kell, és figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a gépen. Körbe is keríthetjük a meghibásodott gépet. Ha lehetőség van rá a gép főkapcsolóját kikapcsolt állapotban le is zárhatjuk. 4, Értesítési és dokumentálási kötelezettségek Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen bejegyzéseket megtenni. Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is. 5, Munkagép üzemzavarának emberi és embertől független okainak ismertetése Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat. Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a berendezés, ha visszatér az áram. Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét. Körbe kell keríteni az emelőgépet. Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgépnaplóba vagy a gépnaplóba. 31. Tétel Milyen szélsőséges időjárási viszonyokat ismer? Beszéljen a gépek szélsőséges időjárási viszonyok mellett való üzemeltetéséről! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok melletti üzemeltetés. Főleg a hideg időben történő motorindítás szokott problémát jelenteni. Diesel motorok esetében fokozottan figyelni kell az égéstérben lévő levegő előmelegítésére, mely történhet kétszeri izzítással. Ha a levegő előmelegítése nem elégséges hidegindító sprét alkalmazunk. Az akkumulátor kapacitás értéke is nagymértékben csökkenhet hideg hatására, mely szintén indítási problémákat okozhat. Ezt a problémát segédakkumulátor alkalmazásával oldhatjuk meg. A segédakkumulátor névleges feszültség értéke egyezzen meg az indító akkumulátor névleges feszültség értékével, melyet párhuzamos kötéssel kötünk be az indító akkumulátor áramkörébe (bikázás). Téli átállásnál fokozott figyelmet kell fordítani a fagyálló hűtőfolyadék ellenőrzésére. Hidraulika rendszerünkben, ha nyári üzemeltetésű hidraulika folyadék van, ki kell cserélni télire. 2, Gépek működtetése erős esőben, vagy hóesésben. Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani. 3, Szél káros és veszélyes hatásai. Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni. 64

65 Az üzemi vagy területi szél előrejelzés esetén az emelőgép üzemét úgy kell leállítani, hogy az emelőgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése előtt végre lehessen hajtani. Érős eső veszélyei. Az erős esőzés miatt a talaj felázik és a nehéz munkagépek elsüllyednek. A gépek letalpalása nehézzé, akár lehetetlenné is válik. Látási viszonyok romlanak. - Omlásveszély fellépése. Gép beázása miatt fellépő hibák. Hóesés veszélye, teendők hóesés esetén. Külső környezet lehűlése miatti előmelegítés. Közlekedési sebesség csökkentése az útviszonyok miatt. Gép elakadása. - Gép, géprészek lefagyása. Folyadékok, kondenzátumok belefagyása a rendszerbe. Kondenzátumok gyakoribb ürítése. 4, Gépek tárolása, ezen, körülmények között. A gépek szabadban való tárolása esetén óvni kell a környezet, károsító hatásai ellen. A fedett tárolók (oldalfal nélküli) létesítése sokat véd a környezeti hatások ellen. Ha nincs lehetőség ilyen tárolók létesítésére, akkor a gép takarásával, ponyvák alkalmazásával védhetjük meg a gépeket az időjárási viszontagságoktól. A szélterhelés ellen a gépeket szélvédett helyen tároljuk. Toronydaruk esetében biztosítani kell a szabadon elfordulást. Vagyonvédelmi szempontból a gépeket lezárva, lehetőleg zárt telephelyen őrízzük. 32. Tétel Gépkezelői munkája során milyen kéziszerszámokat használ? Beszéljen a kézben tartott munkaeszközök használatának szabályairól. Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak ezekre az eszközökre? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Karbantartáshoz használt kéziszerszámok: Kalapács, - Kulcsok (villás, keresztkulcs, pneumatikus működtetésű kulcsok, stb.), - Csavarhúzók (lapos, keresztélű, stb.), - Kézi karos zsírzó Fogók., - Kiütő szerszámok. Egyéb a gépekhez előírt speciális szerszámok, melyeket a gyártó határoz meg. Kézben tartott gépi munkaeszközök használatának előírásai: A gépek kezeléséhez hozzátartozik a műszaki biztonságukat jelentő karbantartási és javítási munkák elvégzése. Az elvégzendő javítási, karbantartási munkálatok terjedelmét, irányát a használati információ illetve az üzemeltető határozza meg. E munkák során a gépesítés jelenlegi szintjén szinte mindenki alkalmazza a gépi működtetésű kézi szerszámokat. Ezek lehetnek elektromos, pneumatikus vagy belső égésű motorral működtetett szerszámok. A motoros kéziszerszámok ütő, forgó vagy a kettő kombinációját képező mozgásformát előállítva működnek. Használatuk során vannak olyan veszélyek, amelyek általánosan jellemzik ezeket a szerszámokat és vannak olyanok amelyek a hajtás energiával függnek össze. Ezeket kézben tartott gépi hajtású szerszámokat csak szigorúan a használati utasítás és a biztonságtechnikai előírások szerint szabad használni. 2, Szerelékcseréhez alkalmazott eszközök. Fellépő veszélyek: Mechanikai veszélyek Szerszám éle, csúcsa, - Szerszám szabad repülése Szerszám rögzítetlensége, - A ház elégtelen szilárdsága 65

66 Elejtésből eredő ütés Villamos veszélyek Villamos alkatrész érintése által okozott veszély Hőhatás által okozott veszély Meleg fogantyú terület, - Hideg fogantyú terület Zaj által okozott veszélyek Mozgó részek a szerszámon belül, - Szerszám és munkadarab érintkezése A munkadarab rezonanciája, - Távozó levegő vagy kipufogás Nem megfelelő használói információ okozta veszélyek Szerszám helytelen vagy elégtelen megjelölése, - Helytelen, vagy elégtelen kezelési utasítás 3, Elektromos, vagy hidraulikus eszközök. A gyártók a motoros kéziszerszámokat meghatározott szabványi követelmények figyelembevételével készítik. A veszélyeket műszaki megoldásokkal, biztonsági reteszelésekkel csökkentik arra a szintre, amely a használót megvédi és megadja azokat a használati információkat, amelyek ismerete és alkalmazása szükséges a maximális biztonság szavatolásához. 4, Balesetvédelmi előírások a kéziszerszámokra vonatkozóan. - érintésvédelem, szúrásvédelem, vágásvédelem,.stb. Utasítások a biztonságos használathoz: A szerszám csak a kezelési utasításban megadott szerszámbetétekkel, szerelési anyagokkal használható. Csak a kezelési utasításban megadott fő energia és kenőanyagok használhatók. Javításhoz csak a gyártó által előírt alkatrészek használhatók. A javításokat csak a gyártó vagy más szakemberek által meghatározott olyan képviselők végezhetik, akik megfelelően figyelembe veszik a kezelési utasításban megadott információkat. Levegős készülékeknél a legnagyobb üzemi nyomás betartása. Belsőégésű motorral működtetett szerszámokat nem használunk zárt, vagy gyengén szellőztetett terekben. A szerszám soha ne mutasson a kezelő, vagy más személy felé. A szerszámot úgy kell tartani, hogy megpattanás esetén ne okozhasson sérülést. A szerszámot szállításkor az energiaellátásról le kell kapcsolni. A szerszámot kikapcsolt állapotban a fogantyú használatával szabad szállítani. Egyéni védőeszközök Kézvédelem (védőkesztyű), - Lábvédelem (védőcipő, lábszárvédő) Látásvédelem (védőszemüveg), - Hallásvédelem (füldugó stb.) Fejvédelem (védősisak), Arcvédelem, Testvédelem, stb 33. Tétel Ismertesse a munkagépekkel történő közúti közlekedés szabályait! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Gépek szükséges felszerelései a közúti közlekedéshez. A munkagép közúton csak abban az esetben használható, ha a megfelelő vizsgákon keresztül ment, és rendszámot kapott! Ebben az esetben fel kell szerelni a munkagépet a KRESZ-ben előírt jelző, világító berendezésekkel is. Ezek az irányjelző berendezés, a világítás, féklámpa, és a tolatólámpa. Ezek a járművek lassú járműként piros rendszámot kapnak. A gépek sebességkorlátozása 25 km/h. 2, Engedélyek. Alkalmi esetben az illetékes hatóságnál lehet kérni útvonalengedélyt. A gép közúti közlekedéséhez B kategóriás jogosítvány szükséges. Természetesen a teherautókra szerelt gépek esetén a megfelelő kategóriás jogosítvány megléte elengedhetetlen követelmény. A közúti közlekedéshez nincs szükség gépkezelői bizonyítványra, vagy jogosítványra, de ezek hiányában a munkagép, felépítmény nem kezelhető. Figyelembe kell venni a közlekedésnél a munkára, közlekedésre alkalmas állapotot is. 66

67 3, Személyi feltételek. - 18év vagy szakmunkásiskola, - egészségügyi alkalmasság, - szakképesítés, 34. Tétel Ismertesse a munkagépek működtetésére használt üzemanyagokat. Beszéljen jellemző tulajdonságaikról! Milyen biztonságtechnikai szabályok vonatkoznak az üzemanyagokra? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Benzin alkotóelemei. A benzin izokotán és nheptán keveréke. Az oktánszámot oktánmérő motor segítségével határozzák meg. Magyarországon a 95-ös oktánszámú benzint használjuk a gépek üzemeltetésére. A benzinek adalékolása tovább javítja azok tulajdonságait, árukat viszont drágítja. - Fajsúly: 0,72 0,76 kg/dm 3, - Fűtőérték: KJ - Párolgási határérték: O C között. Ez az ottó motorok keverékképzésénél és indításánál játszik szerepet. - Lobbanási pont: az a hőmérséklet, amelyen a tüzelőanyag gőzei a levegővel keveredve robbanó elegyet képeznek, és nyílt lángtól meggyulladnak. - A benzin lobbanáspontja -23 O C alatt van, ezért tűzveszélyes. - Keverési arány: 1 kg benzin tökéletes elégetéséhez 14,7 kg levegő szükséges. - Öngyulladási hőmérséklet: O C 2, Mit jelent az oktánszám? Kompresszió tűrés: közvetve fejezi ki a tüzelőanyag és levegő keverék öngyulladását, illetőleg kopogás nélküli összenyomhatóságát. Mértéke az oktánszám. 4, Mi jellemző a gázokra? A gázolaj összetétele: (normál) cetán és α-metilnaftalin - Fajsúly. 0,84 0,88 kg/dm 3, - Fűtőérték: KJ - Lobbanási pont: 100 O C - Öngyulladási hőmérséklet: O C, sűrítés hatására csökken (30 bar, 210 O C). 3, Mit jelöl a gázolaj cetánszáma? Gyulladási készség: az égési tulajdonságokat a cetán-szám jellemzi, amely a gyulladási szám mértéke. 67

68 5, Benzin, gázolaj és a gáz főbb jellemzői (pl.: fűtőérték, lobbanáspont, stb.) Sűrített földgáz(cng): A CNG, SŰRÍTETT FÖLDGÁZ folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegye, melynek alapanyaga a bányászott földgáz, és gépjárművek üzemanyagaként, valamint fűtésre használnak. A sűrített földgáz nemzetközi jelölése a CNG (Compressed Natural Gas). A sűrített földgáz összetételét tekintve: 90%-a metán (CH4). Ezen kívül tartalmaz etánt (C2H6), propánt (C3H8), butánt (C4H10), szén-dioxidot (CO2) és nitrogént (N2). A metán a legegyszerűbb szénhidrogének egyike. Ha tökéletesen égetjük el: egy rész szén-dioxid (CO2) és két rész víz (H2o) keletkezik pára formájában, így elmondhatjuk, hogy az egyik leginkább környezetbarát energiahordozó Cseppfolyós gáz(lpg): Az autógáz halmazállapotát tekintve folyékony szénhidrogének elegye, amely nem összekeverendő a lég-halmazállapotú földgázzal. A cseppfolyós gáz, más néven autógáz (angol rövidítése: LPG (Liquefied Petroleum Gas). A cseppfolyós gáz összetételét tekintve: propán, bután, propilén, izobután, bután, izobutilén és ezek elegyei. (Tulajdonságait az MSZ EN 589 szabvány rögzíti hazánkban.) A cseppfolyós motor hajtóanyag - azaz autógáz - közel azonos összetételű a háztartási PB-gázzal. Azonban a háztartási PB-gázhoz képest az autógázban kevesebb szennyeződés lehet, ezen felül kénhidrogént, és vizet nem tartalmazhat. A cseppfolyós gáz 95%-ban propánt (C3H8) és butánt (C4H10) tartalmaz. A fennmaradó 5% nehezebb szénhidrogéneket tartalmaz. A propán és a bután aránya kb. 40%-60%. A PB-gáz megbízható, könnyen szállítható, széles körben felhasználható, könnyű és gyors telepíthetősége révén ideális alternatívája a vezetékes gázszolgáltatásnak, valamint egyéb kevésbé környezetkímélő energiaforrásoknak. Az alternatív energiahordozók közül az egyik legtisztábban égő és a legmagasabb fűtőértékkel rendelkező anyag. Alacsony, megközelítőleg már 6 bar nyomáson, és környezeti hőmérsékleten cseppfolyósítható. Az üzemanyag kutak részére a cseppfolyós gázt tartályautókban szállítják, és a töltőállomás tartályaiban tárolják a kimérés helyszínén. A folyékony gáz nyomása rendkívül függ a hőmérséklettől, így szélsőséges körülmények között 3 és 15 bar között változhat. Nyáron, a napon parkoló autó gáztartályában a megemelkedett hőmérséklet hatására a nyomás gyakran eléri a bar-t is, míg a téli időszakokban -5, -10 C-s hideg környékén a tartálynyomás akár 2 bárra is lecsökkenhet. Ha a szabadba kerül azonnal párologni, kezd, és erősen lehűti a környezetét, mert párolgáskor hőt von el a környezetéből. Térfogata kb. 230-szorosára, növekedik a folyamat közben. Ahol a folyékony gáz összegyűlik a szabadban, a levegő nedvességtartalma kicsapódik, esetenként meg is fagyhat. A kiszökött folyékony gáz hatására köd keletkezik a gázsugár közvetlen környezetében. Ilyenkor a cseppfolyós üzemanyag annyira lehűlhet, hogy a párolgása esetleg átmenetileg meg is szűnik. Az emberi szervezetre nézve a közhiedelmekkel ellentétben nem káros, belégzés során mérgezést nem okoz. A belégzését elsősorban a szagosító anyag élettani hatásai miatt kell kerülni. Ha a levegőbe nagy mennyiségű autógáz kerül, oxigénhiányt okoz. Az ilyen levegő belégzése bódulatot és esetleg fulladást okozhat. A CNG gáz néhány tulajdonsága összetételtől függően, légköri nyomáson relatív sűrűség: 0,55 0,71 (ASTM D-3588 szerint, a levegőhöz viszonyítva) sűrűsége: 0,7 0,8 kg/m 3 (tárolási nyomáson 128 kg/m 3 ) moláris tömege 0, kg/mol, - öngyulladási hőmérséklete: C alsó-felső gyulladási határkoncentrációja (térfogattörtben): 5 15 % lángterjedési sebessége: 0,33 m/s, - alsó fűtőértéke: 0,028 0,041 MJ/L alsó fűtőértéke: kj/kg, - felső fűtőértéke: kj/kg 1 liter földgáz elégetéséhez szükséges levegő mennyisége elméletileg: kb. 9,5 liter oktánszáma: kb. 120 energia sűrűség tartályban: 46,5 49 MJ/kg (6,7 7,9 MJ/L) hajtóanyag és a levegő elméleti tömegaránya: 17:1 (égés elméleti levegőszükséglete) forráspont: 163 C, - fagyáspont: -183 C kritikus hőmérséklet -89 C, - fajlagos hőkapacitás: 2,18 kj/kg K LPG gáz tulajdonságai A tartályban tárolt, a tartálynyomáson lévő cseppfolyós gáz tulajdonságai a következők: 68

69 sűrűsége 0,525 0,56 kg/l, - alsó hőértéke 24,7 megajoule/l hőtágulás 10 C-onként kb. 4% forráspont légköri nyomáson: -5 és -42 C között van -5 C-on legalább 2,5 bar a gőznyomása A gáz halmazállapotú, légköri nyomású cseppfolyós autógáz legfontosabb tulajdonságai a következők: - relatív sűrűsége: 1,8 2; - sűrűsége: 2..2,7 g/l; gyulladási hőmérséklete: C; - alsó-felső gyulladási koncentráció: 2-9 tf%; lángterjedési sebesség: 32 cm/s; - alsó hőérték: 0,105 0,110 MJ/l; 1 liter PB-gáz elégetéséhez szükséges levegő mennyisége: kb. 28 liter; motoroktánszám: legalább 89 (kb. 100). 6, Tárolásra vonatkozó szabályok. Folyadékot csak jól záródó palackban, tartályban, edényben lehet szállítani ill. tárolni. Légnemű anyagokat szintén jól záródó palackban, ill. tartályban tárolhatunk. Az éghető anyag tárolási helye (talaj, konténer, rakat, állvány) és a kerítés között min. 1 méter széles területet kell tartani. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. A raktározás és tárolás területét éghető hulladéktól, szennyeződéstől mentesen kell tartani. Tűzgátló előtérben mindennemű anyagok tárolása tilos. Nyílt láng és dohányzás tilos. 7, Töltésre vonatkozó szabályok. Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai: gázpalackot csakis az cserélhet, akinek arra engedélye van. A gáz üzemű targonca leállítása a gázpalack elzárásával történik, hogy a csövekben ne maradjon nyomás. Elzárás után a csövekben lévő, nyomás alatt lévő gázt kidolgozza és lefullad magától. Gáz üzemű targonca csakis kültéren, jól szellőző helyen történhet a káros anyagok kibocsátása miatt (CO, CO 2, stb.). 35. Tétel Ismertesse a közúton, közterületen végzett munka szabályait! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Gépek szükséges felszerelései a közúti, közterületi munkavégzéshez. Közterületek környezetében végzett munka: Ha a gépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének előírásait is figyelembe véve - a várható kockázatok csökkentése érdekében - a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni. A közterületekre kihatóan felállított emelőgép Munkagép) esetén az (emelés)technológiai utasításban rögzíteni kell legalább a következőket: - az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével, - az engedélyezett emelési műveleteket, - az üzemelési terület behatárolását, - a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket; - a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás, illetőleg reteszelés), - forgalom-szabályozást, -elterelést, - védőtető alkalmazását. Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva. 15 m emelőmagasságig az emelőgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van. 2, Munkaterület kijelölése, biztosítása. Az elkerítést a vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással kell ellátni. 3, Jelzőőr alkalmazásának követelményei. 69

70 Amennyiben szükséges jelzőőrt alkalmazunk a munkabiztonság érdekében. Erősáramú szabadvezeték közelében végzett emelés Ha az emelőgépet erősáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését műszaki megoldással kell kizárni. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági térközről. Ezt az emelőgép-kezelővel írásban is közölni kell. Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg a táblázatának (a) oszlopában foglalt értéket. Erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültséget mentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni (pl. deszkafalakkal), és a táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell biztosítani: Feszültség Biztonsági távolság (m) 1000 V-ig 2 (a) 1 (b) 1 kv-110 kv kv-220 kv kv-400 kv 8 5 A biztonsági távolságot a legkedvezőtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló nem forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti vízszintes távolság kisebb mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz felett kevesebb, mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell: - hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani - hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag); - hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat; - a jelzőőr tartózkodási helyét. A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad. Erősáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon. Ha a védőintézkedések ellenére az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: - adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre; - kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére; - csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni. A gyengeáramú - távközlési, adatátviteli - vezetékeket az emelőgéppel úgy kell megközelíteni és a közelében munkát végezni, hogy a vezeték ütközés miatt ne károsodjon. 4, Gyalogos és járműforgalom biztosítása. A munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell a zavartalan és biztonságos közlekedést a gyalogosok és a járművek részére is. Ezek jelzőtáblák, sebességkorlátozó táblák kihelyezésével, vagy forgalomtereléssel valósíthatók meg. A gyalogosok biztonságos közlekedése érdekében a járdák védőtetővel való ellátása megoldást nyújthat. Másik megoldás a gyalogosforgalom elterelése lehet. 70

71 5, Munkaterület biztosítása munkanap végén, éjszaka. A munka befejezése után a munkaterületen rendet kell rakni és el kell takarítani a törmelékeket és egyéb hulladékot. Be kell fedni a munkagödröket (amennyiben lehetséges). A munkaterületet mindenképpen körbe kell keríten. Sötétben, ha lehetséges a munkaterület megvilágítása, vagy a veszélyre felhívó borostyánsárga villogó felszerelése. Fontos, hogy a munkaterületen hagyott gépek, berendezések vagyonvédelme, illetéktelen személyek elleni biztosítása megoldott legye. Üzemanyag hordók, áramfejlesztők levegőbe emelése, vagy ezekre a szerelékek ráengedése nem megengedett. 36. Tétel Ismertesse az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait! Milyen műszaki megoldásokat alkalmazunk az áramütés elkerülésére? Mi a teendője, ha munkatársát áramütés érte? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Elektromos áram élettani hatásai az emberi szervezetre (izomgörcs égési sérülés, trombózis, vérbontó hatás). Az emberi test maga is vezető, ezért, ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul meg. Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai: Az izmok összerándulása. Az agy a testet behálózó idegpályákon keresztül villamos ingerületek útján mozgatja az izmokat. Áramütés esetén az (áram be- és kilépési pontjaitól függő) idegeket és izmokat nagyon erős inger érheti, melynek hatására utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak. A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságú szervek izmainak összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja. Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozóáram (amely minden félperiódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb. Vegyi hatás. Az emberi test szöveteinek igen nagy (kb. 70%) a nedvtartalma, e nedvek az oldott ásványi sók és más alkotók miatt áramot vezető elektrolitnak tekinthetők. A vegyi hatás szempontjából az egyenáramú áramütés a veszélyes, mert az ilyenkor kialakuló elektrolízis miatt a vér és a szövetnedvek veszélyes mértékben elbomolhatnak. A bontás során keletkező gázbuborékok is veszélyt jelentenek. A vérsejtek rögökké összeállva eldugíthatják az ereket. (trombózis veszély) Hőhatás. A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala törékennyé válik, utólag vérzések keletkezhetnek. A 45 C feletti felmelegedés a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt halálos kimenetelű lehet. Az áram hatása a be- és kilépési pontokon (tehát az áram útján) kívül az áram erősségétől, frekvenciájától, az áramütés időtartamától, és az emberi szervezet állapotától is függ. Az áramütést okozó feszültség hatására kialakuló áram erőssége függ az emberi test ellenállásától. Ezt alapvetően a bőrfelület tulajdonságai ás állapota határozzák meg (száraz, érdes bőrfelület esetén az ellenállás nagyobb), valamint az érintkező felületek nagysága. A test ellenállása száraz bőrfelület esetén néhány száz kilóohm szokott lenni, de nedves bőrfelületnél, vagy ha az áramütést okozó feszültség átüti a bőr felső hámrétegét, néhány száz ohmra csökken. A testen áthaladó áramot egy bizonyos érték (az ún. érzetküszöb) alatt nem is érzékeljük. Az érzetküszöb átlagos esetben, egyenáram esetén 5-6 ma ma áram hatására az izmok már összerándulnak, a testen áthaladó ma már veszélyes, a 100 ma feletti áram halált okozhat. A megadott áramértékek hozzávetőlegesek, és erősen függenek az áram útjától és az emberi szervezet pillanatnyi állapotától. 71

72 A legveszélyesebb az, ha az áram a szíven, a légzőközpontokon, vagy a fejen halad keresztül. Veszélytelenebb az áramütés akkor, ha az áram útja ezeket a szerveket elkerüli (pl. a két lábon keresztül vezet). Az áram hatása frekvenciájától is függ. Egyenáramú balesetnél az áram vegyi hatása a legveszélyesebb. Hálózati (50 Hz- es) áramütésnél az izmokra gyakorolt hatás a legjelentősebb. A frekvencia növekelésével a szkin hatás miatt az áram a test felületére szorul ki, és ott égési sérüléseket okozhat. Minél hosszabb ideig halad át az áram a testen, annál súlyosabb következményeket okozhat. Számít a szervezet állapota, a figyelem, és az áramütésre való felkészültség is. Ha a villamos árammal dolgozó figyelmes, és fel van készülve az esetleges áramütésre, az áram hatása gyengébb lehet. 2, Műszaki megoldások (pl.: védőföldelés, EPH, lábrács alkalmazása, stb.) Érintésvédelem Közvetlen érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyekkel megelőzhető a személyek vagy állatok érintkezése a villamos berendezések aktív részeivel Közvetett (véletlen) érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek és módszereknek az összessége, amelyekkel a villamos gépek és berendezések feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének az érintéséből származó veszélyek elháríthatók Földelés: ha a gép teste a földdel közvetlenül is össze van kötve, ez az összekötés a földelés. A földelés két részből áll: az F földelőből és a V földelővezetőből. A földelő a talajjal közvetlen kapcsolatban lévő vezető. A földelő hálózat a különálló földelőket és a talajban más célból elhelyezett fémrészeket a talajszint alatt vagy felett egymással vezetővel összekötött egységes rendszer. Védővezetős érintésvédelmi módok A védővezetős érintésvédelemhez a villamos szerkezet testét közvetlenül földelt védővezetővel kell összekötni. Ennek több lehetősége van: Nullázás esetén a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ez csatlakozik a szerkezetek testére A közvetlenül földelt üzemi vezető a többfázisú rendszerekben általában a nulla vezető, innen a nullázás elnevezés. Az áram-védőkapcsolás a nullázás vagy védőföldelés esetén alkalmazott kikapcsoló szerv, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjellel figyelembe vett összegének a nagyságára működik. Hatásosságának feltétele, hogy a védett fogyasztót nagyon rövid (0,2 s) időn belül kapcsolja le az öt tápláló hálózatról, ha a testen létrejövő érintési feszültség meghaladja a megengedhető értéket. Az áram-védőkapcsolás alapvető követelménye, hogy a védett test földelve legyen. Az áramvédő kapcsolók, működőképességét havonta ellenőrizni kell! - Egyen potenciálra hozás (EPI során a testek és más vezető nem villamos szerkezeteket kötjük össze, hogy azok azonos (vagy közel azonos) potenciálra kerüljenek. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok: A védővezető nélküli érintésvédelmi módok az emberi szervezeten keresztülfolyó áramot a veszélytelen érték alá korlátozó módszerek Az ilyen érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét nem kell védővezetővel összekötni. Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása esetén villamos gépeket és készülékeket kizárólag törpefeszültségű rendszerekkel tápláljuk, így testzárlat esetén sem léphet fel a megengedettnél nagyobb érintési vagy lépésfeszültség. Törpefeszültségű az a berendezés, amelynek névleges feszültsége 50 V-nál nem nagyobb. Egyenfeszültség esetén a kisebb élettani veszélyesség miatt e feszültség 120 V lehet. Villamos szerkezetek elszigetelése. A védőelválasztás azt jelenti, hogy a védendő gépet vagy készüléket nem közvetlenül a hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk A szekunder áramkört földelni vagy bármilyen fémszerkezethez kötni tilos! 72

73 3, Sérült kiszabadítása, áramkör lekapcsolása. Teendők áramütés esetén Az áramütés az izmok görcsös összehúzódását eredményezheti, mely során az idegközpontok sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás léphet fel. Ebben az esetben azonnal el kell kezdeni az újraélesztést A teendők elvi sorrendje áramütés esetén: 1. Kiszabadítás az áramkörből. 2. Elsősegélynyújtás. 3.Az orvos vagy a mentők értesítése. 4.A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). 5.A munkahelyi vezetők értesítése. A sorrend az adott szituációtól függően változhat! Menteni csak 1000V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes. Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén - kikapcsolással: Berendezés kikapcsolásával: főkapcsoló lekapcsolása, biztosíték kicsavarása o A vezeték elvágásával Ez a művelet szakember nélkül veszélyes! - kikapcsolás nélkül: áramütött kiszabadítása Fontos, hogy ne érintsük meg! Ez történhet: - szigetelt eszközzel (pl.: fanyelű lapát), - száraz fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel, áramütött ruhájánál fogva (másik kezünkkel ne érintsünk semmit!), - ha a padló nem szigetelt akkor lábunk alá többszörösen összehajtott ruha (vizes padlón nem alkalmazható) Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén áramütötthöz ne közeledjünk! a kikapcsolást csak a helyi villamos művek szakembere végezheti! 4, Elsősegélynyújtás. Elsősegélynyújtás: 1. Eszméletén lévő áramütött: Ha nincs egyéb sérülés, akkor értesítjük az orvost. Ha eszméletlen volt, de magához tért, akkor le kell fektetni és orvost kell hívni hozzá égési sérülések esetén az égési sebeket ellátjuk. A sérültet feleslegesen ne mozgassuk, orvosi engedély nélkül étel, ital, gyógyszer nem adható az áramütöttnek! 2. eszméletlen áramütött: életfunkciók ellenőrzése hanyatt fektetés, légutak szabaddá tétele légzés megfelelő ha ütemesen emelkedik+süllyed a mellkas és a hasfal 3. eszméletlen áramütött (légzés, keringés van): légutak szabaddá tétele után a sérültet stabil oldalfekvő állapotba helyezzük. 4. eszméletlen áramütött (nincs légzés): Az újraélesztés ABC-jének alkalmazása: - Átjárható légutak biztosítása, - Befúvásos lélegeztetés, - Cirkuláció fenntartása. 30x mellkas kompresszió 18 másodperc alatt, majd 2x befúvás. 5, Segítségkérés, mentők értesítése A lehető leghamarabb értesítsük az orvost, majd a mentőket! 73

74 Targoncavezető Segédanyag B 74

75 1, B Tétel Csoportosítsa a targoncákat! Milyen előnyökkel járnak a különféle targonca típusok? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Kezelő pozíciója szerinti csoportosítás. gyalogkiséretű targonca vezető állásos targonca vezető üléses targonca Ezen kívül vannak különleges targoncák is mint a vezető nélküli targoncák (automata vagy távvezérlésű) 2, Meghajtás módja szerinti csoportosítás. - belsőégésű motoros (Diesel, Ottó, Gázüzemű), - elektromos, - kombinált 3, Elvégezhető műveletek szerinti csoportosítás. szállítótargoncák (saját - rögzített vagy billenthető - rakfelülettel), vontatótargoncák (pótkocsik, utánfutók vontatására - nincs sem saját rakfelületük, sem emelőszerkezetük) emelőtargoncák és emelőkocsik, különleges rendeltetésű és szerkezeti kialakítású (pl. komissiózó) targoncák. 4, Emelési magasság szerinti csoportosítás kis magasságig emelő, - közepes magasságig emelő, - nagy magasságig emelő 5, Kialakításból adódó előnyök A targoncák hátsó kerék kormányzása fordulékonnyá teszi a szerkezeteke. Egyes targoncák kialakításukból adódóan akár helyben is képesek megfordulni. Mivel a teher nem a kormányzott keréken van, ezért a kormányzás is könnyű, bár ehhez a kormánymű szerkezete is nagyban hozzájárul. A targoncák megfogószerkezetei a felhasználás módjának, a szállítandó anyagnak, árunak megfelelően választhatók ki, cserélhetők. A villamosmotoros targoncák előnyei: - csendes üzeműek, - a levegőt nem szennyezik, - a hajtómotornak nincs üresjárata, jól gyorsulnak, a munkaműveletek gyors váltására képes E meghajtó motorfajta hátránya viszont: - az akkumulátorok feltöltésének hosszú időszükséglete (6 8 óra); - a feltöltéshez külön segédberendezés és jó légcserével rendelkező terület kell; - a töltés során robbanásveszélyes gáz (hidrogén) keletkezik; - sebességük a telep kimerülésével fokozatosan csökken, ez különösen a műszakok végén jelenthet problémát; - nagy igénybevétel esetén cseretelepekre van szükség, mert az akkumulátorok esetleg a 8 órai műszakra nem rendelkeznek elegendő energiával; - a telepek tömege nagy. Fentiek miatt a villamosmotoros targoncákat ritkán használunk szabadtéri tárolótereken. Tiszta és zajtalan üzemük miatt viszont kiválóan megfelelnek a zárt területű raktárakban, beltéri árumozgatásra. 75

76 A belsőégésű motorokkal üzemeltetett targoncák előnyei között kell megemlíteni, hogy - üzemi körülményekre kevésbé érzékenyek, robusztusak; - a felhasznált üzemanyag gyorsan pótolható; - könnyen áttelepíthetők, mert feltöltésükhöz nem igényelnek speciális eszközöket. Hátrányuk viszont, hogy - a levegőt erősen szennyezik (ez főként a diesel meghajtású targoncákra vonatkozik, a gázüzeműekre jóval kisebb mértékben); - üzemük zajos; - gyúlékony, robbanásveszélyes üzemanyagot használnak; - üresjáratuk van. A felsorolt tulajdonságokból látható, hogy ezek a targoncák viszont éppen a szabadtéri tároló helyeken használhatók gazdaságosan, de a gázüzemű targoncák jól beválnak a nagyobb légterű zárt raktárakban is. 2. B Tétel Milyen személyi és tárgyi feltételei vannak a targoncákkal történő munkavégzésnek? Milyen kockázatai és veszélyei vannak a targoncás munkakörnek? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Életkor. 2, Orvosi alkalmasság. 3, Gépek kezeléséhez szükséges kezelői jogosultságok. Betöltött 18. életév., - Egészségügyi alkalmasság. Gépcsoportnak megfelelő szakképesítés elágazás megléte. Bizonyos esetekben jogszabály által előírt hatósági jogosítvány. Üzemben tartótól írásos megbízás a gép kezelésére. Munkahelyi előírt munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megléte. 4, Munkavédelmi oktatás, munkáltatói megbízás. A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, - munkahely vagy munkakör megváltozásakor, a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor, a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat, információt. Az oktatást a rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. Az oktatást célszerűen tervezni kell, annak megtörténtét oktatási naplóban rögzíteni kell és az oktatott személyekkel azt alá kell íratni. Az ismeretek elsajátításáról a munkáltatónak célszerűen meg kell győződnie, ennek formája lehet pl. munkavédelmi vizsgakötelezettség előírása. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget, oda csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható. Munkáltatónak írásban kell megbízni a munkavállalót a gép kezelésével. A munkavédelmi oktatás formái: Az előzetes oktatást a munkakörben foglalkoztatás előtt kell megtartani: itt figyelemmel kell lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasság megszerzésére. Az időszakos oktatás célja az ismeretek szinten tartása illetve a folyamatos munkavégzéshez szükséges új ismeretek átadása. 76

77 Rendkívüli oktatást súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar esetén indokolt tartani, figyelemfelkeltés, tanulságok átadása céljából. 5, Egyéni és csoportos védőeszközök. Egyéni (személyi) védőfelszerelések: A biztonságos és egészséges munkavégzés követelményeit elsősorban műszaki, szervezési eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell kialakítani a technológiát, és olyan munkaeszközöket kell használni, hogy balesetveszélyt ne jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet stb.) egészségügyi ártalmat ne okozzanak. Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen, használjuk az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket. Az egyéni védőfelszerelés - ahol szükséges - a munkavégzés feltétele; ahol ez nincs, a munka nem kezdhető meg, ill. a védőeszköz nélküli munkavégzést le kell állítani. A dolgozók egyéni védőfelszereléssel való ellátása a munkáltató kötelezettsége, nem hárítható át a dolgozóra. A védőeszköz karbantartásáról, tisztításáról a munkaadónak kell gondoskodnia. A munkavállaló azonban köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközt, védőfelszerelést a rendeltetésének megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni. Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs. Az egyéni védőfelszereléseket általában a védendő testrész szerint csoportosítjuk: Fejvédő eszközök: - Mechanikai sérülések ellen használható munkavédelmi sisak. - Szennyeződések és kisebb mechanikai sérülések ellen védő sapka. Sapka, kendő viselése kötelező ott, ahol forgó, mozgó alkatrészek miatt a hajat takarni kell. Arcvédő eszközök: - Elsősorban a mechanikai, hő- és egyéb sugárzás, továbbá vegyi ártalmak ellen nyújtanak védelmet, fejpántra vagy sisakra szerelt védőlemez. A szem és az arc együttes védelmére használatos az ívhegesztővédőpajzs. Szemvédő eszközök: - A por, szemcsék, forgácsok által okozott sérülések megelőzésére védőszemüveget használunk. Légzésvédő eszközök: - Elsősorban a légzőszerveken keresztül a szervezetbe kerülő, egészségre ártalmas anyagok bejutásának megakadályozása, ill. a szervezet friss levegővel, oxigénnel való ellátása a feladatuk. A szennyező anyagok lehetnek részecskék (por, füst, köd), gázok és gőzök. - félálarc. - kombinált félálarc - teljes álarc - friss levegős és a sűrített levegős készülékek Hallásvédő eszközök: - Védősisak - Védő fültok - Zajvédő füldugó - Zajvédő vatták Védőruházat. A védőruházat a testet védi a munkavégzés során fellépő ártalmak ellen. Ezek lehetnek: mechanikai hatások; - hideg-, ill. meleg ártalmak; a nedvesség és víz hatása (átázás); - maró anyagok (sav, lúg, olaj) ártalma; a megégés veszélye; - elektrosztatikus feltöltődés; biológiai ártalmak (pl. fertőző anyagok) Lábvédő eszközök. - Szandál - Félcipő - Bakancs - Csizma Ezek lehetnek orrmerevítősek, csúszás gátlással, gumitalp szigetelés. A kéz védelme: - Különféle védőkesztyűk. Csoportos védőeszközök: A védőeszköz vagy berendezés hatósugarán belül tartózkodó összes személy védelmét szolgálja (korlátok, védőfalak, burkolatok stb.). 6, Gépek, technológia megfelelősége. 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 3. (1)6 Gép vagy részben kész gép csak akkor 77

78 hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az e rendelet szerinti biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak, és rendeltetésszerű összeszerelés, karbantartás és használat, vagy az ésszerűen előre látható rendellenes használat mellett nem veszélyezteti a személyek, állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, valamint adott esetben a környezetet. (2)7 A gépet vagy részben kész gépet úgy kell tervezni, gyártani, kialakítani, és akkor lehet forgalomba hozni, ha megfelel az 1. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. A környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények csak az 1. melléklet 2.4. pontjában említett gépekre alkalmazandók. (3) Az olyan gépet, amely a CE jelölést viseli, és amelyhez mellékelték a 3. melléklet A. pontjában meghatározott tartalmú EK-megfelelőségi nyilatkozatot, úgy kell tekinteni, mint amely megfelel e rendelet rendelkezéseinek. (4) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott gépet úgy kell tekintetni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. (5) A (4) bekezdésben említett honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület a hivatalos lapjában közzéteszi. 1. számú melléklet 1. A CE megfelelőségi jelölés a következő szimbólumból áll. 2. Ha a CE-jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti rajz arányait be kell tartani. 3. A CE-jelölés különböző elemeinek magassága azonos, de 5 mm-nél kisebb nem lehet. Ezt a minimális méretet nem kell tekintetbe venni kisméretű gépek esetében A CE-jelölést a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevének közvetlen közelében kell elhelyezni, ugyanolyan módszerrel rögzítve. Ha az 5. (3) bekezdés c) pontjában és az 5. (4) bekezdés b) pontjában említett teljes minőségbiztosítási eljárást alkalmazták, a CE-jelölés után fel kell tüntetni a bejelentett szervezet azonosító számát. 7, Foglalkozási ártalmak, veszélyek, kockázati tényezők. Mechanikus veszélyek: - Zúzódás veszély - Nyíródás veszély - Vágás, levágás veszély - Felcsavarásveszély - Behúzás- befogás veszély - Ütésveszély - Átszúrás, beszúrás veszély - Súrlódás, dörzsölés veszély - Nagynyomású folyadék kifröccsenése Részek kilökődése - Állékonyság elvesztése - Megcsúszás, botlás, leesés veszély Villamos veszélyek - Villamos érintkezés - Elektrosztatikus feltöltődés - Villámcsapás Hőhatás veszélyei - Égés, forrázás, érintkezés, láng, robbanás - Sugárzó hő veszélye Zajártalmak - Hallás sérülés - Beszédérthetőség korlátozása - Rezgés Mozgatott anyag lehetséges veszélyei - Mérgezés (belégzés, érintés, fröccsenés) Biológiai veszélyek - Sugárzás Ergonómiai veszélyek - Kezelőelemek nem megfelelő kialakítása - Rossz testtartás, üléshelyzet - Túlzott erőkifejtés Monoton munka - Nem megfelelő rálátás a teherre, közlekedési útra 78

79 Nem megfelelő helyi megvilágítás - Személyi védőfelszerelések nem megfelelő használata Hibás működés - Emberi hiba 3. B Tétel Ismertesse a targoncavilla kialakítását! Beszéljen a különböző targoncavilla típusokról! Ismertesse a villahosszabbító kialakítását. Hogyan történik a villahosszabbító rögzítése a targoncára? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Targonca általános felépítése, részei 1.emelővilla 2. emelőkocsi 3.emelőkocsi kerekei 4. mozgó emelőoszlop 5. mozgó emelőoszlop kerekei 6. álló emelőoszlop 7. emelőhidraulika 8. billentő hidraulika 9. meghajtómotor 10. hajtott és fékezett kerekek 11. kormányzott kerék 12. kormány 13. vezetőülés 14. hidraulika vezérlőkarjai 15. rögzítő fék 16. ellensúly 79

80 2, A targoncavilla kialakítások (pl: szikramentes, rúdra fűzhető, stb.) Lehetnek még: - Rúdra fűzhető és felakasztható. - Rozsdamentes és szikra biztos. Kitolható és kihúzható (hidraulikus mozgatású) - Megfordítható és hegeszthető. Stb. 3, Villahosszabbító kialakítása, rögzítése. Villahosszabbító: Hasáb alakú, könnyű, nagyméretű rakományokhoz használható, a villákra húzható és azokon rögzíthető eszköz A munkaszerelékeket rögzíteni kell a targonca villájára. Miután a targoncavezető a villákra ráhúzza, a villahosszabbítót a szerelék végén kialakított furatba a csapszeg behelyezésével kell biztosítani. A villahosszabbító nem lehet hosszabb a villa 60 %-nál. Ha villahosszabbítót használunk, akkor a szereléknek megfelelő terhelési diagrammal kell ellátni a targoncát. A targoncákra történő egyéb szerelékek felrakásánál figyelembe kell venni a szerelék súlyát, mert ez befolyásolja a targonca teherbírását. 4, Targonca terhelhetőségének változása. Terhelési diagram vagy adattábla - magasság, villán kifelé, új adattábla. 4. B Tétel Ismertesse a targoncákra szerelhető adaptereket! Milyen munkák végezhetők a különböző adapterekkel? Hová történik a különféle adapterek felszerelése a targoncákon? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Adapterek fajtái. (fogó, fordító, ömlesztett anyagszállító, stb.) 2, Elvégezhető munkák. Villa - talán a legelterjedtebb megfogószerkezet. Villahosszabbító - hasáb alakú, könnyű, nagyméretű rakományokhoz használható, a villákra húzható és azokon rögzíthető eszköz. Emelőtüske - megfelelően méretezett csőből és csatlakozórészből áll, belső üreggel vagy nyílással rendelkező rakományok, terhek (pl. tekercsek, betoncsövek) felvételére és szállítására alkalmas. Darugém - a darugémen lévő horogra köthetők fel egyedi méretű vagy alakú rakományok. 80

81 Kanál ömlesztett anyagokhoz - apró szemcséjű és porszerű anyagok (gabona, szén stb.) merítéséhez, szállításához. Bálafogó - hidraulikus hengerekkel működtetett oldalszorító pofákból álló szerkezet. A pofák kialakítása az anyaghoz igazodik. A szorítópofák nyomóerejét a targonca hidraulikus rendszerébe beépített nyomásszabályzóval lehet beállítani. Korszerű targoncákon a bálák méretét szenzoros érzékelők határozzák meg. Szerelőkosár, munkapódium - a kiszolgáló személyzet emelhető vele - szerelési, festési vagy egyéb munkákhoz. Konténerek, üstök ömlesztett, vagy folyékony anyagok szállítására alkalmasak. Készülhet nyitható aljjal vagy fordítószerkezettel. Hordófogó adapter lehet peremfogó vagy palástfogó kivitelű. Hordók szállítására használják. Tolólap Stb. Néhány adapter rajza: A targoncák megfog szerkezetei mindig a felhasználás módjának, a szállítandó anyagnak, árunak megfelelően választhatók ki, cserélhetők. Nagyon fontos követelmény, hogy csak gyárilag kialakított megfogószerkezetekkel lehet a targoncákat üzemeltetni, mivel más-más megfogószerkezetek alkalmazása esetén a stabilitási viszonyok megváltoznak, a targonca üzem közben esetleg a névlegesnél kisebb terhelésnél is felborulhat. 3, Villakocsira való felszerelés 4, Targoncák villájára történő felszerelés A munkaszerelékeket rögzíthetjük a targonca villájára, vagy az emelőkocsira. Villára történő szerelés esetén gondoskodni kell a szerelék biztonságos rögzítéséről. Amennyiben a szerelék valamely funkciója hidraulikusan működtethető a megfelelő csőcsatlakozással be kell kötni a hidraulikus rendszerbe. A targonca terhelhetőségénél figyelembe kell venni a szerelék súlyát is. A felszerelési és biztonságos rögzítési műveleteknél a gépkönyv utasításait kell követni. 5. B Tétel Ki lehet irányító személy az emelési művelet során? Hogyan kommunikálhat egymással az irányító személy és az emelőgép kezelője? Ismertesse az irányító személy karjelzéseit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, Az irányító személy kijelölésének szabályai. 81

82 Irányító személy: Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető munkáltató megbízott. Ha a munkáltató nem jelöl ki a munkaterületre irányító személyt, akkor a gép kezelője megteheti azt. Irányítását önállóan az a személy végezheti, aki: 18. életévét betöltötte, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. Az irányító kötelessége, hogy kialakítsa az építési munkahelyen a munkagépek, járművek közlekedési rendjét, és ezt a megfelelő jelzések elhelyezésével az érintettek tudomására hozza. A teher elhelyezését végző személynek és - ha szükséges - a kijelölt irányítónak úgy kell elhelyezkednie, hogy őt a gép kezelője jól láthassa. 2, Irányító személy megkülönböztetése a többi dolgozótól. Az irányító személyt a munkaterületen meg kell különböztetni a többi dolgozótól. Így a gépkezelő a magasból is jól látja, hogy ki az irányító. A megkülönböztetés lehet: - karszalag használatával többi munkástól eltérő láthatósági mellény alkalmazásával többiektől eltérő színű fejvédő használatával. 3, Kommunikáció lehetőségei (beszéd, rádió, kézjelek). Az irányító és gépkezelő(k) egymás közötti közvetlen és kifogástalan információs kapcsolatát biztosítani kell. Harmadik személyen keresztül a tájékoztatás nem megengedett. Információ megszakadása esetén vészjelet kell adni, műveletet le kell állítani. A munkagép kezelőjét az irányító kézjelek adásával irányítja. E jelzéseket csak a gép vezetője, illetve az irányítója adhatja. A gép vezetője mások által adott jelzést csak vészjelzés tekintetében vehet figyelembe Ha a munkakörnyezet lehetővé teszi a gép kezelőjét élő szóval is lehet irányítani. A gép kezelője és az irányító személy között rádió összeköttetés is létesíthető. Ebben az esetben oda-vissza kommunikációt kell megoldani. 4, Irányító karjelzései. 82

83 83

84 6. B Tétel Beszéljen a villamos szabadvezeték környezetében végzett emelés szabályairól! Mekkora védőtávolságokat alkalmazunk a különböző feszültségértékű hálózatoknál? Hogyan biztosíthatók ezen, védőtávolságok megtartása? Milyen teendői vannak a gép kezelőjének, ha az erősáramú villamosvezetékbe akadt gép áram alá kerül? Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkaterület biztosítása, engedélyek megkérése. Erősáramú szabadvezeték közelében végzett emelés Ha az emelőgépet erősáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését műszaki megoldással kell kizárni. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági térközről. Ezt az emelőgép-kezelővel írásban is közölni kell. 84

85 Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg az pont táblázatának (a) oszlopában foglalt értéket. Erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültséget mentesíteni kell. 2, Védőtávolságok meghatározása a feszültség függvényében. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni (pl. deszkafalakkal), és a táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell biztosítani: Feszültség Biztonsági távolság (m) (a) (b) 1000 V-ig kv-110 kv kv-220 kv kv-400 kv 8 5 A biztonsági távolságot a legkedvezőtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell. 3, Elkerítés, jelzőőr alkalmazás, megjelölés szabályai. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló nem forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti vízszintes távolság kisebb mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz felett kevesebb, mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell: - hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani - hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag); - hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat; - a jelzőőr tartózkodási helyét. A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad. Erősáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon. 4, Gépkezelő jelzési és jelentési kötelezettsége, ha a gép áram alá kerül. Ha a védőintézkedések ellenére az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: -Adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre; -Az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni -Kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezetékfeszültségmentesítésére; 5, Gép biztonságos leállása, helyszín biztosítása. -Csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. -A helyszínt körül kell keríteni megakadályozva, hogy bárki a gép közelébe tudjon kerülni. -Azonnal értesíteni kell a munkahelyi vezetőt és az áramszolgáltatót. -A helyszínt elhagyni TILOS! 85

86 7. B Tétel Milyen teendői vannak a targoncavezetőnek munka megkezdése előtt a munkaterülettel kapcsolatban? Beszéljen a teher letételének szabályairól! Sorolja fel a tiltott teherlehelyezési helyeket? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Munkaterület felmérésének szabályai. Munkaterület alakját, méretét, a terület aljzatát, egyenetlenségét, az ott elhelyezett tárgyakat, és minden olyan dolgot, mely befolyásolhatja a szállítást azt meg kell tekinteni. 2, Munkaterület biztosítása. A munkaterületet körül kell határolni jól látható szalaggal, korláttal, táblával, minden olyan eszközzel, ami megakadályozza a behatolását a külső ott munkát nem végző személyeknek. Teher helyes szállítása A teher megközelítése leengedett villaszárral, hátradöntött oszloppal történik. A teher előtt megállva az oszlopot függőleges helyzetbe állítjuk. A terhet a villa tövéhez a lehető legközelebb vesszük. A szállító magasság beállítása után, - mely a földtől maximum 30 cm van - az oszlopot teljesen hátra döntjük. A szállítási sebesség helyes megválasztására is ügyelnünk kell. - a targoncák megengedett sebessége: műhelyekben 5 km/h - széles utakon, üzemek között 10 km/h - be nem épített szabad területen 15 km/h Ha a rakomány 1,7 m-nél nagyobb, csak hátramenetben szállítható. A padozatnak (útnak) egyenletesnek kell lennie. Csak megfelelően rögzített terhet szabad megemelni. A terhet pántolással, fóliázással rögzíthetjük a raklaphoz. Terhet lejtőn lefelé való mozgatása esetén mindig háttal visszük, teljesen magunkra döntve. Szükség esetén rögzíthetjük is a terhet az emelővillára. Pl.:pántolással. 3, Teher helyének meghatározása, előkészítése. A teher helyének előkészítése Meg kell vizsgálnunk a következőket: Letehetjük-e a terhet arra helyre? Megfelelő-e a stabilitása, teherbírása? Van-e elegendő hely a megközelítésre, lehelyezésre? Szükség esetén alátétfákat is alkalmazhatunk, melyre rátehetjük azokat az árukat, melyek nincsenek raklapra téve. Ha kiékelés szükséges elő kell készítenünk az ékeket, rögzítő elemeket. 5, Teher letétele. 4, Szállítási, anyagmozgatási útvonal kijelölése. Teherelhelyezés, rakatképzés szabályai Homlokvillás targoncával a rakodást a következő módon kell végrehajtani: - szállítási helyzetben lévő teherrel meg kell közelíteni a rakodási helyet; - a terhet függőleges oszlopállásban a rakathalmaz magassága fölé kell emelni, majd így a rakodási helyre kell állni; - a terhet lassan, óvatosan és pontosan a rakat fölé kell helyezni, majd le kell rakni, vigyázva arra, hogy biztosan felfeküdjék; - a villát az emelőszerkezet kis mértékű lesüllyesztésével a teher alól fel kell szabadítani; - lassan hátra kell hajtani és a villát szállítási, alsó helyzetbe kell hozni. Ha terhet rakományról kell levenni, a műveleteket fordított sorrendben kell végrehajtani. 86

87 6, Tiltott teherlehelyezési helyek (pl: tűzcsap, akna, stb.) Terhet még ideiglenesen is tilos letenni: tűzcsap, tűzoltó készülék elé, - vészkijárat elé közlekedési útvonalra, - főkapcsoló, kapcsolószekrény elé kijárat, bejárat lépcső elé, - aknafedőre nem megfelelő teherbírású, stabilitású helyre olyan helyre, ahol eltakarja a munkavédelmi jelzéseket, feliratokat. 8. B Tétel Beszéljen a polcokon, állványokon történő tárolás szabályait! Milyen rakodástechnológiai szabályokat kell betartani ezeken a tároló helyeken? Milyen műszaki megoldásokkal könnyíthető meg ez a raktározási mód? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Polcok, állványok rögzítése, feliratozása, polcos tárolás szabályai 2, Rakományok elhelyezése polcokon, állványokon Polcos tárolás.a polcokat eldőlés, elborulás ellen biztosítani kell. Fel kell tüntetni a polcokon a teherbírást! A polcokon található áruk nevét is fel kell tüntetni. A polcsorok közti távolságokat úgy kell meghatározni, hogy az fel és lerakás biztonságosan végrehajtható legyen. Gondoskodni kell a polcok érintésvédelmének műszaki megoldásairól is. A nagyobb súlyú-, terjedelmű termékeket a polcok alsó részén helyezik el, az apróbb, kisebb méretű, súlyú termékek, kerülhetnek feljebb Éghető anyagot csak nem éghető anyagú polcon szabad tárolni! Állványos tárolás esetén ügyelni kell a raklapok pontos elhelyezésére, különben a rakat leeshet, keresztbe fordulhat. Az ilyen rakat sérülhet, a kiemelése nehéz és veszélyes művelet emberre és gépre egyaránt. 3, Egységrakomány képzés ezen, tárolási módoknál. Egységrakomány fogalma: Kismértékű-tömegű árukból összeállított nagyobb méretű, gépekkel kezelhető szállítási, rakodási, tárolási egység. Egységrakomány előnyei és hátrányai Előnye: árukezelés, raktározás gépesített, áru fokozott védelme, csomagolás költségcsökkentését, integrált szállítási lánc létrehozását. Hátrány: az egységrakományt képző eszközök drágák, és az üres egységrakomány képző eszközök üres visszaszállítása plusz költség. Egységrakományok képzése, rögzítése, tárolása: Úgy alakítsuk ki, hogy szállítás során a rakomány ne sérüljön. Tartsa meg az alakját szállítás, raktározás során. A rakomány külső méretei ne nyúljanak túl a szállítóeszközön vagy a raklapon. A rakomány súlya ne haladja meg a szállítóeszköz teherbírását. Maximális helykihasználás. Biztonságos kialakítás. A rakatképzés lehet: Tömbös elrendezésű (mezős): a rakatsejtek (=darabáru) tömören egymás mellett vannak Soros elrendezésű (sávos): a rakathoz bármikor hozzá lehet férni. Egységrakomány képző eszközök: Szállító ládák, rekeszek, kertek (általános és speciális célra) Euro raklap (fából, ritkán műanyagból készül, mérete (800X1200mm), max. terhelhetőség:1000 kg) 87

88 Az egységrakományok rögzítése történhet zsugorfóliázással, sztreccsfóliával vagy pántolással. Adott esetben a darabárukat rögzíthetik egymáshoz is. Ilyen például ha a zsákokat ragasztóval rögzítik egymáshoz. A darabárukar lehetőség szerint kötésben kell a raklapra helyezni. Rakatképzés, teherelhelyezés szabályai: Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságuk, egymásra hátasuk, a taroló hely megengedhető maximális teherbírása és a tűzrendészeti és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, veszélymentesen kell tarolni. A rakodási helyet előre ki kell jelölni. Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes lerakásának és elszállításának a lehetőségét. Elcsúszás, elmozdulás elborulás ellen biztosítanunk kell a rakatot. Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagoknál biztosítani kell a szellőzést. Meg kell akadályozni az ömlesztett anyag szétterülését. Sérült anyagot, göngyöleget a rakatban elhe1yezni nem szabad, tarolásukról külön kell gondoskodni. Olyan anyagokat, amelyekből hegyes, éles részek (pl.: szegek) állnak ki, tarolás előtt ezektől mentesíteni kell, vagy veszélymentes tarolási módot kell biztosítani. Közlekedő útra, kijárat, vészkijárat, elektromos kapcsolószekrény elé még ideiglenesen sem pakolunk semmit. A rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodhat senki. Szabadban való tárolás esetén az anyagokat óvni kell az időjárási viszontagságoktól. Fűrészáru (palló, deszka, léc, stb.) rakatokban történő tárolásnál az egyes sarokban csak azonos vastagságú anyagok lehetnek. A rakatok szélessége a rakatmagasság 0,6 - szeresénel kevesebb nem lehet. Szükség esetén alkalmazzunk alátétfákat, párnafákat. A maximális rakatmagasság: Tégla: 1,8 m, - Cserép1,8m, Kocka- szegély- és egyéb idomkövek: 1,5 m, - Burkolólap: 1,2 m Táblaüvegeket keskeny rekeszeket tartalmazó állványon élre állítva, vagy szállítható rekeszekben kell tarolni. Betoncsöveket a palástjukon 1,2 m magasságig halmozva és rögzítve szabad tarolni. Vasgerendákat legfeljebb 1,0 m magasan szabad tarolni, soronként megfelelő méretű és teherbírású alátétekkel.. Előre gyártott vasbeton elemek tárolási módját a gyártóüzem köteles meghatározni, és a felhasználó rendelkezésére bocsátani.. Zsákok tárolási magassága legfeljebb 1,6 m lehet. 4, Raktárakban használt targoncák. A villás targonca a terhet emelővillával emeli fel ill. azon szállítja. A villa méretei úgy vannak meghatározva, hogy azok illeszkedjenek a szabványos méretű rakodólapok méreteihez. A targoncák hajtásához szükséges adhézió csak az első kerekeknél áll rendelkezésre, ezért az első kerekek a hajtottak. A hátsó kerék- vagy kerékpár a kormányzott, mert így növelhető a fordulékonyság. A targoncák kereke legtöbbször tömör gumikerék, mert annak kisebb a gördülési ellenállása, nagyobb az élettartama, kevésbé érzékeny. Emelési magasság szerint kis- és nagyemelésű targoncákat különböztetnek meg. (A kisemelésű targoncák általában 0,15-0,2 m emelési magasságúak (a szabvány szerint max. 0,5 m lehet), míg a nagyemelésű targoncák általában 1,5-6,5 m-re, a különleges targoncák 88

89 pedig üzemszerűen 7-8 m magasra emelnek. Vannak ennél sokkal nagyobb emelési magasságú emelőtargoncák (toronytargoncák) is. homlokvillás ez a legelterjedtebb targonca. A villa a menetiránynak megfelelően van elhelyezve. Raktárakban főleg elektromos meghajtású targoncákat alkalmaznak. oldalvillás targoncák: a villa oldalt helyezkedik el, így csökkenti a raktári folyosók szélességét, mert nem kell ráfordulni a tároló helyre gyalogkíséretű targoncák: a kezelő a targonca után megy. Egyes típusoknál lehajtható állás is van mely így lehetővé teszi, hogy a targoncát a kezelője rajta állva is kezelje. Komissiózó targoncák: a kezelőt is felemeli a polc magasságához. Ezeken kívül ismeretesek még: magasemelésű targoncák: akár a 7-8 méter emelési magasságot is meghaladó targoncák. Terpesztargoncák.Stb. 5, Targoncák felszerelése számítógéppel, kamerával. A targoncák alkalmazásának kényelmesebbé tételét szolgáló eszközök felszerelése is lehetséges. Ilyen például az elektronikus mérleg, amelyet a szállított tömeg mérésére a villa és a targonca közé lehet beépíteni. A mérés eredményét LED-kijelző mutatja. A mérlegen az üres rakományképző eszközök tömege kitárolható, tehát a mérleg a tényleges rakománytömeget jelzi, egy gombnyomással azonban a villán fekvő teljes tömeg mérésére is átkapcsolható A targoncákat ma már az alkalmazás kényelmesebbé, biztonságosabbá tétele érdekében több elektronikával is felszerelik. A villakitolást például a targoncába szerelt mikroszámítógép 89

90 irányíthatja, a targoncák lehetnek tirisztoros vezérlésűek stb. Ezen a területen egyre újabb megoldásokkal lehet találkozni. A gyártó cégek nagy hangsúlyt fektetnek a targoncavezető kényelmére és biztonságára is. Ezt a célt szolgálják, pl. az ergonómiailag a lehető legjobban kialakított ülések ill. vezetőfülkék, a fülkébe szerelt képernyők stb. 9. B Tétel Beszéljen a veszélyes anyagok targoncával történő szállításáról! Milyen munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályokat kell betartani az ilyen anyagok szállításakor? Kulcsszavak, fogalmak: 2, Szállítás szabályai. 3, Szállítási útvonalra vonatkozó előírások. 5, Betartandó tűz,- baleset,- és környezetvédelmi előírások. Veszélyes anyagok szállítása: A szállítást mindig körültekintően kell végezni, A szállítást alacsony (max. 5 km/h ) sebességgel végezzük. Az anyagmozgatás útvonalát úgy kell kijelölni, hogy ne legyen semmilyen akadály benne. Szükség esetén a szállítás útvonalát lezárással, jelzőőr alkalmazásával biztosítsuk. Szükség esetén annyi irányító személyt alkalmazzunk, amennyivel biztonságosan végrehajtható az anyagmozgatás. Lehetőség szerit alkalmazzunk zárható edényt. Ne szállítsuk munkahelyek, emberek feje fölött. Használjunk megfelelő védőeszközt a veszélyes anyagok mozgatása során. Lássuk el a gépet is megfelelő védőeszközökkel (pl.: hő ellen védő burkolat). Kerüljük a hirtelen irányváltoztatást, fékezést. Veszélyes anyagot csak a kijelölt helyre tehetünk le. A szállítóeszközön tűzoltó berendezést kell elhelyezni. A folyékony fémet tűzálló falazattal ellátott üstökben szállítják. Az üstöket rendszerint daruval mozgatják. Természetesen targoncával való mozgatásra is van lehetőség megfelelő üst alkalmazásával. Izzó anyagot csak olyan helyen szállíthatunk melynek padlója, padozata nem éghető anyagból készült. 4, Irányító személy alkalmazása. Folyékony izzófémet, izzó salakot, robbanó, illetőleg radioaktív anyagot mozgató emelőgépen két kezelőnek kell a kezelőhelyen tartózkodnia, kivéve, ha az emelőgépet olyan berendezéssel látták el, amely az emelőgép-kezelő rosszulléte esetén az emelőgépet leállítja 1, Targonca és a dolgozó védelme. Szállításnál alkalmazott védőeszközök: Arcvédő eszközök: Elsősorban a mechanikai, hő- és egyéb sugárzás, továbbá vegyi ártalmak ellen nyújtanak védelmet - különös tekintettel a szem védelmére -úgy, hogy a dolgozót a látásban ne korlátozzák. A védőlemez általában fejpánthoz van erősítve, ill. ha a fejet is védeni kell, akkor a sisakra van szerelve. Fej védelme: kohászkalap, vagy védősisak Szem védelme: infravörös sugárzás ellen védő szemüveg, vagy ultraibolya sugárzás ellen védő szemüveg. 90

91 Légzésvédő eszközök: Elsősorban a légzőszerveken keresztül a szervezetbe kerülő, egészségre ártalmas anyagok bejutásának megakadályozása, ill. a szervezet friss levegővel, oxigénnel való ellátása a feladatuk. A szennyező anyagok lehetnek részecskék (por, füst, köd), gázok és gőzök. A kéz védelme. A hőártalmak ellen védő kesztyűk anyagukban hőállók vagy megfelelő béléssel, ill. impregnálással (védőanyaggal átitatva) érik el a hővédő hatást, vegyi ártalmak ellen védő kesztyűk stb. Test védelme: hőálló védőruházat, lángmentesített védőruházat, bőrkötény, levegőhűtéses védőruházat, vegyszerálló ruházat, sugárvédő öltözék, stb. Láb védelme: orrmerevítős hőállótalpú védőlábbeli, öntőcsizma; bőrlábszárvédő, antisztatikus védőcipő, csúszásgátló talp. Teendők váratlan meghibásodás esetén: Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat. Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a berendezés, ha visszatér az áram. Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét. Körbe kell keríteni az emelőgépet. Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgép naplóba. 10. B Tétel Hogyan történhet személyek emelése targoncával? Milyen követelmények vonatkoznak ez esetben a gépre? Használható-e saját készítésű személyemelő kosár erre a célra? Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak a személyemelésre? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Targoncával történő személyemelés szabályai. 2, Gép kialakítására vonatkozó előírások. Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata előírja, hogy "emelőberendezéssel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és az akkreditált vizsgáló laboratórium által jóváhagyott kiegészítő berendezéssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőberendezéssel szabad". Emelt személyekkel haladni szigorúan tilos. A személyemelő-berendezést úgy kell megválasztani, hogy használatakor: 1) a megfelelő berendezéssel kiküszöböljük a az emelőkosár vagy az emelő állvány leesésének veszélyét; 2) megakadályozzuk az emelőkosárban levő személyek megsérülését, beszorulását; valamint 3) biztosítsuk a berendezés meghibásodása vagy más ok miatt az emelőkosárban vagy az emelőállványon maradt személyek biztonságát és kimenekítését. Az emelőkosárban levő személynek esésgátló felszerelést kell használnia. A leesés elleni védelem méretezett 1 méter magas, kétsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával ellátott korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Amennyiben a leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve 91

92 zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja. Ha a személyemelő rendeltetésszerűen nem alkalmas a munkavégzésre a kis- és a nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében, a biztonsági övezeten belül tilos az emelőgéppel a személyemelés. Személyemelővel tilos a gyártó által megengedett mértéken túli teher üzemszerű emelése. A magasba emelt személytartót szerkezethez, épülethez rögzíteni, kikötni tilos. Az emlőgépnek nem állandó tartozékát képező személytartót (pl. gémszerkezetre függesztett személytartó) csak erre felkészült és kijelölt személyek szerelhetnek fel. Tilos a személytartóra létrát, dobogót, pódiumot, kilépőt, egyéb magasító, szélesítő járdát, segédeszközt felszerelni. A személytartó veszélyes térbe kerülését vagy az emelőberendezés telepítésével vagy a veszélyforrás megszüntetésével kell megelőzni. Ha a személyemelő kialakítása lehetővé teszi a személytartó leszerelést, a leszerelés után az emelőgépet vissza kell állítani teheremelő üzemmódba. Ha az emelőgép meghibásodás, üzemzavar esetére nem rendelkezik saját vészüzemi berendezéssel a személytartó biztonságos helyzetbe hozására (pl. segédenergiával vagy kézi erővel, gravitációval leengedés), egyéni mentő (önmentő) készüléket kell alkalmazni. Önmentő készülék alkalmazása esetén csak olyan személyeket szabad a személytartóval felemelni, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek biztonságosan végrehajtani. Ha személytartóban többen tartózkodnak, csak abban az esetben elégséges egy önmentő készülék, ha azzal mindenki képes egyenként, egymás után bármely helyzetből leereszkedni. Ezek az önmentők alulról vagy felülről újra felhúzhatóak kell legyenek. A mentő (önmentő) eszközöket a személytartóban a megfelelően jelzett teherviselő pontokhoz kell erősíteni. Az önmentést időszakonként gyakoroltatni kell. Az emelőkosár: akkreditált laboratórium által jóváhagyott, személyek emelésére tervezett, kiegészítő felszereléssel ellátott segédeszköz. 3, Személyemelő kosár kialakítása, rögzítése a gépre. aljzata csúszásmentes, zárt, bokakicsúszás ellen 10 cm magas zárt lemez, cm nél kiesés elleni védőkeret, cm nél kiesés elleni védőkeret, - bekötési pontok, az ajtó befelé nyílik és reteszelt vagy - gravitáció elvén működő zárszerkezet, - önmentő készlet. 4, Személyemelő kosár használatának szabályai EBSZ értelmében 1m nél magasabbra emelés esetén - fejvédő 5kp os nyitószilárdságú állhevederrel, - ötpontos személyi beülő, - kettő méternél nem hosszabb energia elnyelő kötél, - szerszámokat rögzíteni kell a szerelő övéhez. 92

93 11. B Tétel Beszéljen a teher targoncával történő szállításának szabályait! Ismertesse a helyes szállítási pozíciót targoncák esetén! Hogyan mozgatjuk a terhet lejtőn és emelkedőn? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Szállítási pozíció meghatározása Teher helyes szállítása A teher megközelítése leengedett villaszárral, hátradöntött oszloppal történik. A teher előtt megállva az oszlopot függőleges helyzetbe állítjuk. A terhet a villa tövéhez a lehető legközelebb vesszük. A szállító magasság beállítása után, - mely a földtől maximum 30 cm van - az oszlopot teljesen hátra döntjük. 2, Rakomány felvétele és rögzítésének szükségessége a raklapvillára. A terhet lehetőleg menetirány szerin előre szállítsuk, csak a legszükségesebb ideig vigyük háttal. Ha a rakomány 1,7 m-nél nagyobb, csak hátramenetben szállítható. A padozatnak (útnak) egyenletesnek kell lennie. Csak megfelelően rögzített terhet szabad megemelni. A terhet pántolással, fóliázással rögzíthetjük a raklaphoz. 3, Szállítási sebesség meghatározása. A szállítási sebesség helyes megválasztására is ügyelnünk kell. - a targoncák megengedett sebessége: műhelyekben 5 km/h - széles utakon, üzemek között 10 km/h - be nem épített szabad területen 15 km/h 4, Teher mozgatása lejtőn és emelkedőn. Terhet lejtőn lefelé minden esetben háttal visszük, teljesen magunk fele döntve. Emelkedőn természetesen előre szállítjuk a terhet, az oszlopot itt is maximálisan hátra fele döntjük meg. Szükség esetén rögzíthetjük is a terhet az emelővillára. Pl.:pántolással. 12. B Tétel Beszéljen az emelőgépnaplóról! Ki jogosult bejegyzéseket tenni az emelőgépnaplóba? Milyen bejegyzések kerülhetnek, ezen dokumentációba? A tételhez használható segédeszköz: Emelőgépnapló Kulcsszavak, fogalmak: 1, Emelőgépnapló formátuma, tartalma. A naplóban szerepelnie kell, a gép azonosításához szükséges adatoknak, (üzemeltető, típus, gyári szám, stb.), - a műszakos vizsgálatoknak, (műszakkezdés, átadás-átvétel, műszak vége) - javításoknak, - egyéb ellenőrző felülvizsgálatoknak. (vizsgálatot végző személy, vezető, ellenőrző, javító személy) A munkaeszköz fajtájától függően egyéb bejegyzések is bekerülhetnek a naplóba, pl.: 93

94 - üzemóra (vagy egyéb számláló adata), - javított/cserélt alkatrész, - utántöltött folyadék megnevezése (pl.: xy motorolaj), 2, Emelőgépnaplóba kerülő bejegyzések. Be kell írni: - dátum (esetleg műszak) - üzemóra állás - a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége ) - az esetleges hibákat aláírás az ellenőrző személy részéről. 3, Bejegyzésre jogosultak köre. Bejegyzésre jogosultak köre. Vizsgázott gépkezelő, aki megbízással is rendelkezik a gép kezelésére. Emelőgép-ügyintéző Ellenőrzésre jogosult személyek Szakszerviz, karbantartó Gépvizsgálatot végző személy 4, Műszakos vizsgálatkor és munkavégzéskor megállapított hibák dokumentálása Az emelőgépnaplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni. A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni. - Targoncát üzemképes állapotban átvettem átadtam leállítottam. 13. B Tétel Ismertesse a targoncákon műszak megkezdése előtt a gépkezelő által elvégzendő teendőket! Milyen dokumentációs kötelezettsége van a gép kezelőjének a műszakos vizsgálatot követően? A tételhez használható segédeszköz: Emelőgépnapló Kulcsszavak, fogalmak: 1, Targoncák szemrevételezéses vizsgálata. A targoncákon műszak megkezdése előtt a gépkezelő által elvégzendő teendők. A gépek ellenőrzése komplex tevékenység, részét képezi a munkavégzés teljes folyamatának. A gépkezelő egyik legfontosabb feladata a gép üzemeltetését megelőző ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtása, az eredmény dokumentálása. A kezelési utasítás minden gép esetében részletesen meghatározza az ellenőrzés tárgyát és módját is. A műszakos vizsgálat két részből áll: Szemrevételezéses vizsgálat: a gépkezelő körbejárja a gépet és megnézi az alább felsorolt szerkezeti részeket, a működést és a biztonságot befolyásoló egységeket, biztonsági berendezéseket és feliratokat. Üresjárati funkciópróba: a gép beindítását követően terheletlen állapotban minden funkciót, szerkezeti egységet kipróbálunk. Fontos, hogy a végálláshatárolók működőképességének ellenőrzése miatt a munkavégző, emelő, stb. egységeket egyik végállástól a másikig kell kijáratni. Szemrevételezéses vizsgálat az emelőgép-napló megléte, a vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója, 94

95 a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte, állapota, biztonsági színjelzése, a táblák és a biztonsági jelölések (adattábla, terhelési diagram, biztonsági jelzések és feliratok, kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait jelző ábrák, feliratok stb.) a kerekek felerősítése, a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.) a fékfolyadék és a fékhengerek állapota, az emelő-berendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülés elleni védelem; terheléshatároló berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme; a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a csőtörés esetén működő védőszelepe), az emelő-berendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek, csapágyak holtjátéka, biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók) és az emelőmű acélszerkezetének állapota, repedésmentessége, kopottsága, az akkumulátor, továbbá csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai, kapcsolók, érintkezők, a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó, szénkefék, tekercselések állapota, az akkumulátor állapota, tisztasága, a celladugók megléte, feltöltöttsége, egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota. 2, Funkciópróbák végrehajtása. Működési vizsgálat az üzemi és a rögzítőfék működőképessége, hatásossága, a kormányszerkezet működőképessége, a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20o), a kezelőelemek, a működtetőkarok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok, érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve a fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat), A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése, az emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek, egyenletes, rángatásmentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz, valamint az egyéb munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása; csatlakozók, munkahengerek tömítettsége, szivárgás, hidraulika olajszintje és ellenőrizhetősége, a hang és a fényjelző berendezések működőképessége, műszerek működése, állapota, egyéb védő- és kiegészítő berendezések. 3, Emelőgépnapló vezetése. Emelőgépnapló vezetése. Az emelőgépnaplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni. A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni. Be kell írni: - dátum (esetleg műszak) - üzemóra állás - a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége ) - az esetleges hibákat - aláírás az ellenőrző személy részéről. 95

96 14. B Tétel Ismertesse a targoncák hidraulikus rendszerében alkalmazott biztonsági berendezéseket és azok működését! Mi a teendő, ha a biztonsági elemek meghibásodását észleli a gépkezelő? Milyen bejegyzés kerül ebben az esetben az emelőgépnaplóba? A tételhez használható segédeszköz: Emelőgépnapló Kulcsszavak, fogalmak: 1, Teher lezuhanását magakadályozó elemek. Visszacsapó szelep Feladata: a folyadék áramlását csak az egyik irányba engedi, a másik irányba lezár. 2, Túlterhelés gátló elemek. Nyomáshatároló szelep Feladata: ha a rendszerben a nyomás a megengedett értéket túllépi, kinyit, és az olajat visszavezeti a tartályba, amíg a nyomás a megengedett értékig le nem csökken Zuhanás-gátló (csőtörés biztosító) szelep Feladata: a csővezeték szakadása esetén megakadályozzák a teher gyors lezuhanását. Közvetlenül a munkahenger kiadópontjára kell építeni. A szelep egy irányban szabadon átjárható, a másik irányban egy réssel beállítható térfogatáram eléréséig a szelepek szabadon átjárhatók. A térfogatáram elérésekor a szelep lezár. 3, Targonca hidraulikus rendszerének nyomásszabályzása. Nyomásszabályozó szelepek (állandósító, különbség, határoló stb Mennyiségszabályozó (folytó) szelep: feladata a munkahengerek működési sebességének beállítása a rajta átáramoltatott olajmennyiség szabályozásával. Az áramló olaj mennyiségét, az olajrendszerbe épített mennyiségszabályozó szelepben lévő furat, átáramló keresztmetszet méretével kerül szabályozásra. (Kisebb keresztmetszet esetén időegység alatt kevesebb olaj tud rajta átáramolni) 4, Biztonsági berendezések ellenőrzésének módja, gyakorisága. A gépeken alkalmazott biztonsági berendezések: Védőburkolatok Táblák és biztonsági jelölések Fény és hangjelző berendezések: féklámpa, kürt, sárga villogó, helyzetjelző, tolatólámpa, csipogó Hidraulika biztonsági berendezései: túlterhelés gátló, visszacsapó szelep, túlnyomás határoló szelep, zuhanás-gátló szelep, határoló berendezés, jelző és figyelmeztető műszerek 96

97 Reteszelő berendezések Összehangoló berendezések. Kétkezes vezérlőberendezés. Önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezés. Érzékelő védőkészülék. Alakzárással működő berendezés. Határoló berendezés. Egyéb biztonsági berendezések pl.: fék, biztonsági öv, tolatóradar, nyomatékhatároló, stb. 5, Emelőgépnaplóba történő bejegyzések. 6, A meghibásodott gép használatának megakadályozására tett intézkedések. Emelőgépnapló vezetése. Az emelőgépnaplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni. A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni. Be kell írni: - dátum (esetleg műszak) - üzemóra állás - a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége ) - az esetleges hibákat - aláírás az ellenőrző személy részéről. 15. B Tétel Ismertesse a targoncáknál használt folyadékokat! Hogyan történik a folyadékszintek ellenőrzése? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Motorolaj jellemzői. Olajok típusai: - ásványi olaj alapú, - növényi olaj alapú, - szintetikus olajak, állati, Fokozatok szerint: Egyfokozatú (NYÁRI - SAE 40 - SAE 50; TÉLI- - SAE 0W, - SAE 5W) Többfokozatú (pl.: SAE 10W40) Viszkozitás A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű mozgást gátló ellenállás. A viszkozitás függ a hőmérséklettől. A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken. A változás mértéke az olaj nagyon fontos minőségi tulajdonsága. Azt az olajat tekintjük értékesebbnek, melynek kevésbé változik a viszkozitása a hőmérséklet-változás hatására. Fajtái: 1, A dinamikai viszkozitás - a folyadék belső súrlódási együthatója, jele: η (éta), dimenziója: Pa s 2, A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa. Mérése kapilláris viszkoziméterrel történik, jele: (nű), dimenziója: m 2 /s vagy mm 2 /s 2. Kenőképesség - tapadóképesnek (adhézió) kell lennie - csak kismértékben oxidálódhat és képezhet üledéket - magas hőmérsékleten sem párologhat el - alacsony hőmérsékleten is megfelelően folyékonynak kell maradnia 3. Lobbanáspont - Az a hőmérséklet, amelyen a gőze begyullad, de a kenőanyag nem gyullad meg. Tipikus kenőolaj lobbanáspontja kb. 250 C 0, 97

98 4. Gyulladáspont - a keletkezett olajgőzök már maguktól tovább égnek, pl. gépolajnál kb. 350 C Kémiai stabilitás - használatközben a kémhatás ne változzon, mert ekkor fenn áll a korrózió veszélye. 6. Víz- és levegő leválasztó képesség - a kenőanyag a vízzel nem képezhet emulziót - a levegővel keveredve nem szabad habosodnia 7. Teljesítményszint - a kenőanyag mennyire képes megfelelni a kenési helyeken az összetett igénybevételnek - Motorolajok teljesítményszint szerinti minősítése 1. API amerikai - benzines motortípusukhoz API, SE, SG, SH, SJ - haszonjármű dízel motorokhoz API, CC, CD, CE, CF-4, CG-4 2. ACEA Európai, 16 európai legjelentősebb autógyártói, 1977-től kötelező érvényű - benzines motortípusukhoz ACEA A1-96, A2-96, A3-96, - dízel szgk motorokhoz ACEA B1-96, B2-96, B dízel haszonjármű motorokhoz ACEA E1-96, E2-96, E3-96 2, Hidraulika olaj és jellemzői Hidraulika olaj típusai: ásványi olaj alapú, - szintetikus olajak, növényi, - állati eredetű A hidraulika olaj (munkafolyadék) kiválasztása viszkozitási osztály és teljesítményszint alapján történik. Ezeket az előírásokat nemzetközi (ISO) és nemzeti (DIN, AFNOR, stb.) szabványok adják meg. A teljesítményszint a hidraulika olaj (munkafolyadék) egyik legfontosabb alkalmazástechnikai értéke, magába foglalja az olaj adalékolásából adódó tulajdonságokat, így meghatározza a hidraulika olaj alkalmazhatóságának határait.. A teljesítményszint szerinti osztályozás a nemzetközi gyakorlatban az ISO előírásai szerint szokásos. A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítmény szerinti besorolása alapján a nyomóközegeket felosztják, gyúlékony és nem gyúlékony, illetve környezetbarát típusokra. A hagyományos ásványolaj alapú hidraulika olaj a gyúlékony, és a speciális, pl.: bányászatban alkalmazott hidraulika olaj (munkafolyadék) a nem gyúlékony típusúak közé tartoznak. Hidraulika olajok teljesítményszint szerinti osztályozása HH HH Adalékolatlan ásványolaj finomítvány HL HL Oxidáció, korróziógátló adalékot tartalmazó termékek HR - Emelt viszkozitási indexű HL termékek HM HLP Kopásgátló, oxidáció- és korróziógátló tulajdonságú termékek HV HVLP Emelt viszkozitási indexű HM termékek A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítményszint megválasztásakor mindig a berendezés legigényesebb elemeit kell figyelembe venni, amelyek a következő szerkezeti egységek lehetnek: szivattyúk, - motorok, - csapágyak A hidraulika olajokat (munkafolyadékokat) viszkozitásuk alapján is osztályozzák. Viszkozitási osztályba sorolást az ISO 3448 szabvány tartalmazza, jelölése ISO VG 2-től ISO VG 1500-ig, ahol a számérték a 40 C fokhoz tartozó kinematikai viszkozitás középértéket jelöli. Az alkalmazott hidraulika olaj kiválasztásánál, a konstrukciós és működési tartomány kritériumain túl az éghajlati viszonyokat is figyelembe kell venni. Magyarországon legnagyobb mennyiségben az ISO VG 32 és az ISO VG 46 viszkozitási osztályba sorolt hidraulika olajokat használják. A viszkozitás és a teljesítményszint megválasztásánál a gépgyártói előírásokat kell figyelembe venni. 98

99 A megfelelő hidraulika olaj kiválasztás a hidraulikus teljesítmény átvitel minimális veszteségekkel történő megvalósítása, és a zavartalan működési elvárások szempontjából fontos. A hidraulika olaj tulajdonságai használat közben kisebb-nagyobb mértékben megváltoznak. A hidraulikus rendszer jó működését két tulajdonság alapján el tudjuk dönteni. Egyik a hidraulika olaj hőmérséklete, ugyanis hibátlan rendszer C fok felett nem üzemelhet. A másik tulajdonság a rezgés és a velejáró zajszint emelkedése, ami szorosan összefügg egymással, de még a rendszerben működő hidraulika olaj hőmérséklettel is. Ez a két állapotjellemző a hidraulika olaj üzemi viszkozitás csökkenésének a jelzése, amely valamilyen rendszerhibát jelent. A hidraulika olajok feladata: a hajtó és hajtott egység közötti erőátvitel a keletkező hő elvezetése az egymáson elmozduló alkatrészek közötti súrlódás csökkentése, rendszerkopások minimalizálása korrózióvédelem, A hidraulikaolajok élettartama egy jól működő rendszer esetében elérheti a üzemóra/töltetet, Hidraulikaolajokkal szemben támasztott követelmények: jó hővezető képesség, jó kenőhatás, vegyileg semleges, ne habosodjon légelnyelés mentesség, alacsony dermedési pont ( o C), magas lobbanási pont (l o C), és gyulladáspont ( o C), víztaszító képesség, ellenállás az oxidációval és az öregedéssel szemben, minimális mechanikai szennyeződés, egészségkárosító hatása ne legyen. 3, Fékfolyadék tulajdonságai. Fékfolyadék tulajdonságai A korszerű fékberendezésekben a főfékhengerben előállított nyomás közvetítésére a féknyergek és a fékmunkahengerek felé szintetikus fékfolyadékokat alkalmaznak. A fékfolyadék állapota ezért az egész fékberendezés működését meghatározza. Amikor fékfolyadékokról beszélünk, a fékolaj megnevezés megtévesztő lehet, mert a legcsekélyebb motorolaj szennyeződés is tönkreteheti a fékberendezés gumialkatrészeit. A fékfolyadékok minőségét a következő fizikai és kémiai tulajdonságokkal tudjuk leírni: Forráspont magas legyen vegyi semlegesség, vízzel való összeférhetőség, ne okozzon gumiduzzadást, egymással való keverhetőség kenési képesség. Ezeknek a tulajdonságoknak szigorú határértékei vannak, ettől eltérni nem lehet. A fékfolyadékkal szemben támasztott követelményeket a SAEJ 1703 szabvány foglalja össze. 99

100 A szakmában azonban nem a SAEJ besorolásai terjedtek el, hanem az amerikai közlekedési minisztérium által meghatározott DOT szabványok. A DOT alapvetően két nagy csoportba sorolja a fékfolyadékokat. A glikolbázisúakat: DOT 3 és DOT 4 A szilikonbázisúakat: DOT 5 A legmodernebb fékfolyadékok a DOT 5.1-esek, mivel ezek már nem tartalmaznak szilikont sem. A különböző DOT-osztályú fékfolyadékokat nem szabad egymásra önteni, összekeverni. Az ABS-szel szerelt autókba pedig tilos DOT 3-as teljesítményszintű fékfolyadékot tölteni! A fékfolyadékok gyakorlatban történő alkalmazása jármű-, illetve fékspecifikusan történik, a jármű- vagy a fékrendszer-gyártó előírásainak megfelelően. A glikolbázisú fékfolyadékok higroszkopikusak, és már a környezeti levegővel érintkezve is egyre több vízzel telítődnek. E tulajdonság pedig károsan befolyásolja a fékfolyadékok forráspontját. Valamint ez a fékfolyadékba keveredett víz, amely 0 C-on megfagyhat, 100 C-on pedig felforrhat, nem képes elkülönülni, így a legcsekélyebb víztartalomnál is lecsökken a fékfolyadék forráspontja. CSERE a fent leírt vízmegkötő tulajdonság miatt a fékfolyadékot biztonsági szempontból évente, de legalább 2 év után a kilométerfutástól függetlenül cserélni kell! 4, Hűtőfolyadék jellemzői. Hűtőfolyadék jellemzői A hűtőfolyadék kis mésztartalmú víz, fagyáspontcsökkentő anyag és korrózió ellen védő valamint (pl. a fűtés csapját) kenő adalékok keveréke. A hűtőfolyadék lehetőleg szennyeződésmentes legyen, mivel a mész, a szenny és a zsír csökkentik a hővezető képességet, ezenkívül a vezetékek és a csatornák eldugulhatnak. A hideg évszak beköszöntése előtt a fagyáspontot csökkentő anyag hányadát időben be kell állítani a megfelelő értékre, hogy a víz ne fagyjon meg és ne károsítsa a hengertömböt, a hengerfejet, a vízszivattyút és a hűtőt. A fagyáspontot meghatározó keverési arány a különféle, általában glikol, etilénglikolvíz alapú keveréket alkalmazza, korrózió gátló, habzáscsökkentő adalékkal kiegészítve fagyáspontcsökkentő anyagok alkalmazásakor eltérő lehet. Az. 5 rész víz és 4 rész fagyálló folyadék kb. -30 C fagyáspontot eredményez. A keverési arány és ezzel a fagyáspont fajsúlymérővel határozható meg. A mérés alapja a keverési aránytól függő sűrűség. Mivel a sűrűség a folyadék hőmérsékletétől is függ, a mérőeszközön hőmérő is van. A fagyálló keverék a meleg időszakban is a hűtőrendszerben maradhat. 5, Akkumulátorban lévő elektrolit összetétele, jellemzői. Akkumulátorban lévő elektrolit összetétele, jellemzői Az akkumulátorok legismertebb típusai: - Savas ólomakkumulátor Elektrolitja hígított kénsav. Ezt a típust alkalmazzák gépkocsik indító áramforrásaként. Az akkumulátorokban az elektrolit üzemkész állapotban 1,28 kg/dm3-es (33%-os töménységű) kénsav. A kisülés folyamán a savat alkotó ionok kiülnek a lemezekre és a sav töménysége felhígul, töltés során sűrűsödik. Ebből következik, hogy a lemerült akkumulátor hajlamos a megfagyásra (hígabb elektrolit), főleg ilyen hidegben, mint most van (mínusz fok). Párolgásra a desztillált víz hajlamos nyári melegben illetve elbomlik a töltés során, tehát az 100

101 elektrolit víz része fogy, ez igaz, de attól még a savas utántöltés - a kellő biztonsági szabályok betartásával - lehetséges, mivel a sűrűség a töltöttség függvényében is változik. Töményebbet nem javallott, mivel ha túltöményítjük az elektrolitot, a lemezeken jelentkező erőteljes sav kőképződés akár cellazárlathoz is vezethet, ami az akkumulátor tönkremenetelét jelenti. Az utántöltés desztillált (ioncserélt) vízzel történik. Lúgos akkumulátorok Nikkel-kadmium és vas-nikkel ezüst-cink. Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Zárt kivitelben különböző elektronikus eszközök: hordozható rádiók és magnetofonok, villanólámpák, stb. áramforrásaként használatosak. Elektrolit az akkukban maró-káli KOH, az elektrolit fajsúlya kg/dm 3. Ha az akkukból nem ömlött ki a lúg akkor először tölteni kell. A töltés elején egy cellára 1.55 voltnak kell jutni,majd majd lassan emelni,hogy a vége felé elérje az 1, Nagy óvatosságot igényel a kezelése! Vegyi égést és nagyon nehezen gyógyuló sebet okoz! Nikkel-metal-hidrid akkumulátorok Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Elektromos autók, mobiltelefonok áramforrásaként is használatosak. Litium akkumulátorok Nagyon sok típus létezik, különböző elektrokémiai reakciókkal (folyékonykatódos, szilárdkatódos, szilárdelektrolitos, lítium-ion, lítium-polimer). Különböző elektronikus eszközök, pl. mobiltelefonok áramforrásaként használatosak. Nátrium-kén akkumulátorok Elektrolitjuk szilád, ionvezető kerámia. Elektromos autók áramforrásaként használatosak. Üzemanyagcellák Elektromos autók áramforrásaként használatosak. (Bár nem "igazi" akkumulátorok, de működésük elve hasonló, szintén elektrokémiai áramforrások.) 6, Folyadékszintek ellenőrzése.(nívópálcás, kémlelő ablakos, csöves, stb.) Akkumulátor ellenőrzése: Az elektrolit szintnek a cella felett 1-1,5 cm rel kell magasabbnak lenni! A különböző gépeknél más-más megoldásokat alkalmaznak a folyadékszintek ellenőrzésére. Ilyenek lehetnek: Nívópálcás: az olajteknőbe belelógatott merev, vagy hajlékony pálcával történi k a szint ellenőrzése. A pálcán min. és max. jelzések vannak. A folyadékszintnek e két érték között kell lennie. Minden esetben le kell törölni a pálcát az első kihúzás után, majd visszahelyezés után az ismételt kihúzás után az érték leolvasható. Kémlelő ablakos: min. és max. jelzéssel ellátott plexi ablak mely mögött a folyadékszint látható. Csöves szintmérők: a tartály oldalára kivezetett átlátsz csőben lévő folyadék szintje megegyezik a tartály folyadékszintjével. A folyadékszinteket a gép beindítása előtt (hideg állapotban) ellenőrizzük kivéve, ha a gépkönyv mást nem ír elő (pl.: egyes váltók esetén). 16. B Tétel Ismertesse az akkumulátor fajtákat. Beszéljen a savas akkumulátorok felépítéséről! Milyen jellemző értékei vannak az akkumulátoroknak? Hogyan történik a töltés folyamata? Milyen karbantartási teendői vannak a gépkezelőnek az akkumulátorokkal kapcsolatban? Kulcsszavak, fogalmak: 101

102 1, Akkumulátorok fajtái, alkalmazási területeik. Az elektromos áram tárolása akkumulátorokban történik. Az akkumulátorok lehetnek: savas, - lúgos, - zselés, - lítiumos, stb. 2, Akkumulátor részei, felépítése. Savas akkumulátorok szerkezeti felépítése Az akkumulátorok elektródjait lemez formában készítik el. A lemezek váza antimon ötvözésű kemény ólomrács. Az ólomrácsba sajtolják bele a hatóanyagot. A hatóanyag ólom-oxidból, kénsavból és meghatározott adalék- és kötőanyagból összegyúrt massza. Ez a hatóanyag az első töltéskor átalakul: a pozitív lemezben barna színű ólom-dioxiddá, a negatív lemezben szivacsos szerkezetű színólommá. A lemezpárból kinyerhető töltésmennyiség nagyságát a lemezek geometriai kialakítása, nagysága szabja meg. A lemezpárokból párhuzamos kapcsolással alakítanak ki feszültségforrást, amit cellának nevezünk. A cellák egynemű sarkait összekötik. Ekkor a feszültség változatlan marad, a kivehető áramerősség viszont annyiszorosára nő, ahány feszültségforrást párhuzamosan kapcsoltak (egy lemezpárhoz képest). Tehát megállapíthatjuk, hogy az akkumulátorból kivehető áram erősségét a cellák lemezpárjainak száma határozza meg. A gyakorlatban ezt egy ún. ólomhíddal valósítják meg. Az ólomhidat kivezetőcsappal (más néven pólussal) látják el. A pozitív és negatív lemezkötegek fésűszerűen helyezkednek el egymásba, ezt szemlélteti 3, Feszültség, kapacitás, és indítóáram fogalma, értékei. Az akkumulátorok villamos jellemzői A feszültség mellett a legfontosabb paraméternek a kapacitást tekinthetjük. A kapacitás alatt az akkumulátorból kinyerhető töltésmennyiséget értjük. A kisütési áramerősség és a kisütési idő szorzataként számítható ki. Mértékegysége az amperóra, rövidítve: Ah. (Egy átlagos autóban Ah kapacitású akkumulátor van). A savas akkumulátorok névleges cellafeszültsége 2 V. A 12 V-os akkumulátorban 6 cella található. Ha az akkumulátor feszültsége 10,5 V alá csökken (1,75 V cellánként), akkor lemerültnek kell tekintenünk. Az akkumulátorsav (elektrolit) Az ólomakkumulátorban elektrolitként desztillált vízzel hígított kénsavat használnak. Mivel a tömény kénsav sűrűsége (1,85 kg/dm3) sokkal nagyobb, mint a vízé ( 1kg/dm3), a keverék sűrűsége jellemző a hígítás mértékére. Gépjármű-akkumulátoroknál a legfontosabb követelmény, hogy kicsi legyen a belső ellenállás, ill. az elektrolit a lehető legjobb vezetőképességű legyen. A savsűrűséget ma általában kg/dm3-ben adják meg, régebben ún. Baume-fokban fejezték ki (32 Baume-fok). Az előirt hígítású kénsavnak a jó vezetőképességen kívül olyan előnye is van, hogy csak igen kis hőmérsékleten fagy meg. A nagyon kisütött akkumulátornál, a savsűrűség csökkenésével, nő a fagyásveszély. A fagyás következtében az akkumulátor lemezei károsodnak, sőt az akkumulátor tartálya is szétrepedhet. Az utántöltést desztillált vagy ioncserélt vízzel végezzük. 102

103 Az akkumulátor karbantartása A kábel csatlakozásoknak tisztának és jól meghúzottnak kell lennie. A karbantartást igénylő akkumulátorban ellenőrizni kell az elektrolit-szintet, nyári, forró időszakban gyakrabban. Az eletrolit-szint fedje el a lemezek felső részét kb. 1-1,5 cm-rel. Ha után kell tölteni, mindig használjon desztillált vizet (tömény kénsav vagy csapvíz használata tilos). Sokan nem tudják, hogy az akkumulátorból kiszabaduló gázok a kábel és a saru fémrészeire kikondenzálva korróziót okoznak. Ezért célszerű ezeket a fémrészeket szilikonzsírral vagy savmentes zsírral bevonni. A saruk tisztítására langyos szappanos vizet használjunk. 4, Akkumulátorok töltési folyamata, biztonsági előírásai. 5, Karbantartási teendők. Az akkumulátor töltése A töltés áramerőssége a kapacitás értékének 1/10-ed része lehet. Például egy 44Ah kapacitású akkumulátort 4,4 A erősségű árammal töltünk. A töltés három szakaszra osztható: Teljes töltés Kímélő töltés csepptöltés Teljes töltés, ahol az akkumulátor a kapacitásának kb. 80%-át visszanyeri a töltő maximális áramú és feszültségű töltése mellett. Amikor az akkumulátor feszültsége eléri a 14,4V-ot, elkezdődik a második lépcső, a kímélő töltés. Ilyenkor a töltőfeszültség állandó 14,4V-os értéken marad és a töltőáram folyamatosan csökken egészen addig, amíg az akkumulátor töltöttsége el nem éri a 98% körüli értéket. Itt elkezdődik a harmadik lépcső, a csepptöltés, amely kb. 13,4V-os töltőfeszültséggel és alacsony (többnyire 1 amper körüli) töltőárammal kímélve tölti az akkumulátort. Ezzel az utolsó lépcsővel az akkumulátor töltöttsége eléri vagy megközelíti a 100%-os értéket. A csepptöltés ideje alatt az akkumulátor nem melegszik és a töltöttségi szintje közel 100%-os marad hosszú idejű pihenés alatt is. Zselés akkumulátor Ezekben az akkumulátorokban speciális gélesítő anyagot használnak a kénsav felitatásra (pl. szilikagél), megkötve ezzel azt. A zselés, vagy géles akkumulátorok teljesen zártak, azokból normál üzemben sem vízpára, sem pedig hidrogén gáz nem léphet ki. Ezek ún. zárt biztonsági szelepes ólomakkumulátorok, melyeken egy kb. 7 bar belső túlnyomásra kinyitó biztonsági szelep van. Normál üzemben a belső túlnyomás ennél kisebb. Lítium akkumulátorok A lítiumion-technológia a nevét onnan kapta, hogy a töltés tárolásáról lítiumionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szénalapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fém-oxid-elektródához vándorolnak. Kéziszerszámokban, laptopokban, stb. használjuk. 17. B Tétel Sorolja fel a hidraulikus rendszerekben használható nyomófolyadékokat, beszéljen azok tulajdonságairól! Milyen veszélyeket jelentenek ezek a folyadékok a gépkezelőre és a környezetre? Kulcsszavak, fogalmak: 1, Víz, emulzió, és a hidraulika olajok előnyös és hátrányos tulajdonságai. Nyomófolyadékok Nyomóenergia átvitelére alapvetően minden folyadék alkalmas lenne. Mivel a hidraulikus berendezések munkafolyadékaitól egyéb tulajdonságokat is megkövetelünk, ez, a szóba jöhető folyadékok számát jelentősen korlátozza. A víz, mint munkafolyadék alkalmazása jelentős problémákat vet fel a korrózió, a forráspont, a fagyáspont, a hígfolyósság és a kenőképesség miatt. 103

104 Emulzió: víz és olaj keveréke, mely tulajdonságait tekintve kedvezőbb a víznél. (pl.: kenést ad nem korrodál olyan mértékben, stb.) Az ásványolaj bázisú folyadékok hidraulika olajnak nevezzük őket - a normál követelményeknek (pl. szerszámgépekben) a legmesszebbmenőkig megfelelnek. Alkalmazási részarányuk igen magas. Olyan hidraulikus berendezésekben, ahol a tűzveszély nagy, nem, vagy nehezen gyúlékony munkafolyadékok szükségesek. A fenti alkalmazásoknál fennáll a veszélye, hogy az ásványolaj bázisú folyadékok sérülések, vezetéktörések miatt az erősen felmelegedett fémrészeken meggyulladnak. Az ásványolaj bázisú olajtermékek helyett ezekben az esetekben vízzel vagy szintetikus olajokkal létrehozott olajkeverékeket használnak. Munkafolyadék feladatai A hidraulikus berendezésekben alkalmazott munkafolyadékoknak különböző feladatokat kell teljesíteni: - nyomásátvitel; - mozgó géprészek kenése; - hűtés, azaz az energiaátalakulásból (nyomásveszteség) keletkező hő elvezetése; - a nyomáscsúcsok okozta lengések ( lüktetés) csökkentése; - korrózióvédelem; - levált anyag részecskék eltávolítása; - jelátvitel. A munkafolyadék fajtái A két csoporton belül - hidraulikaolajok és nehezen meggyulladó munkafolyadékok még különböző tulajdonságokkal rendelkező fajták vannak. A tulajdonságokat az alapfolyadék és a kis mennyiségben belekevert adalékanyag határozza meg. A hidraulikaolajokat tulajdonságaiknak és összetételüknek megfelelően osztályba soroljuk: - Hidraulikaolaj HL - Hidraulikaolaj HLP - Hidraulikaolaj HV. Jelölésükben a H a hidraulikaolajat, a további betűk az alkalmazott adalékanyagot jelölik. A betűjelöléseket kiegészíti a viszkozitás jelölése (ISO viszkozitás osztályok). Tulajdonságok és követelmények Hogy a hidraulikaolajok a fenti feladatnak eleget tudjanak tenni, az adott üzemi viszonyok támasztotta tulajdonságoknak kell megfelelniük. Ezekhez az anyagtulajdonságokhoz tartoznak: - lehetőleg kis sűrűség; - csekély összenyomhatóság; - nem túl alacsony viszkozitás (kenőfilm); - jó viszkozitás-hőmérséklet viszony; - jó viszkozitás-nyomás viszony; - jó öregedésállóság; - nehezen éghető; - ne károsítson más anyagokat. További követelményeknek is meg kell a hidraulikaolajaknak felelniük: - levegő kiválasztás; - habképződés mentesség; - hidegállóság; - kopás- és korrózióvédelem; - vízkiválasztó képesség. A hidraulikaolajok legfontosabb megkülönböztető jegye a viszkozitás. 2, Hidraulika olajok emberre veszélyes tulajdonságai. A megengedettnél nagyobb nyomás károsíthatja a rendszer elemeit, és komoly baleseti veszélyforrás lehet. 104

105 Az üzemi hőmérsékletű munkafolyadék komoly égési sérüléseket okozhat a dolgozónak. A kifolyt hidraulika olaj csúszásveszélyes. Irritatáló hatású 3, Környezetre gyakorolt hatások. Környezetszennyező a kifolyt folyadék. A fáradtolaj veszélyes hulladék, gyűjtéséről, szállításáról, újrahasznosításáról gondoskodni kell. 4, Környezetvédelem. Vigyázat veszélyes hulladék a fáradt olaj! Külön gyűjtjük, tároljuk, szállítjuk, stb. 18. B Tétel Ismertesse a hidraulika folyadék cseréjének menetét. Honnan következtethet a csere szükségességére? Hogyan határozza meg a szükséges folyadék mennyiségét és típusát? A mellékelt gépkönyv segítségével határozza meg az ajánlott hidraulika olaj típusát! A tételhez használható segédeszköz: Gépkönyv Kulcsszavak, fogalmak: 1, Hely előkészítése. Első lépésben be kell szerezni az adott géphez a gyártó által előírt mennyiségű és minőségű hidraulika olajat. Nagyobb gépek esetében ez akár 200 liter feletti olajmennyiség is lehet. Erről a gépkönyvben találunk instrukciókat. Amennyiben a gép már régi és nem létezik az az olaj, amit előírtak a gép üzemeltetéséhez, az olajforgalmazó cégek helyettesítő termékeket is tudnak ajánlani a gépekhez. Fontos, hogy ne töltsünk ismeretlen eredetű, tulajdonságú olajat a gépbe, mert az a szerkezet meghibásodásához, rendellenes működéséhez vagy tönkremeneteléhez vezethet. 2, Gép előkészítése. 3, Olaj típusának, mennyiségének meghatározása. A géppel beállunk az olajcserére kijelölt helyre, ahol rendelkezésre állnak a különböző szerszámok, szerelőakna, a fáradtolaj tárolására és leeresztésére szolgáló edények, és az esetlegesen kifolyt olaj felitatására szolgáló anyag is. Az olajcsere a gép üzemmeleg állapotában történik. A géppel tiszta állapotban beállunk az olajcsere helyére. A gép munkavégző szerkezeteit, hidraulikus részeit alapállapotba helyezzük, tehermentesítjük. A gépet rögzítjük, áramtalanítjuk, az indító kulcsot kivesszük. A szerkezetre kihelyezzük a JAVÍTÁS ALATT táblát. 4, Olajcsere menete. A hidraulika tartály leeresztő csavarjának kicsavarása után az olaj mennyiségének megfelelő edénybe engedjük az olajat. Az olajszűrő is cserér kerül az olajcsere alkalmával, ezért ezt is eltávolítjuk a gépről. Az új olajszűrőt (vagy tisztítottat) visszahelyezzük a gépre. Ha a tartályon van tisztítónyílás ezen keresztül a tartályban maradt szennyeződéseket el tudjuk távolítani. A leeresztett fáradtolajat megvizsgáljuk, és ebből következtethetünk a rendszer kopásaira (fém részecskék mennyisége), víz, por jelenlétére, és egyéb dolgokra. 105

106 Az olajleeresztő csavar vége általában mágneses így magához vonza a mágnesezhető fém részecskéket. Az olajleeresztő csavar tömítésének cseréje után visszatekerjük azt a helyére. Feltöltjük a gépet a megfelelő mennyiségű és minőségű hidraulika olajjal. (gépkönyv szerint). A gép beindítása után a hidraulikus szerkezeteket megjáratjuk, majd ismételten ellenőrizzük az olajszintet. Az olajcser tényét rögzíteni kell az emelőgépnaplóba, vagy a munkagépnaplóba. 5, Teendők a fáradt olajjal. A fáradt olaj és a szűrők veszélyes hulladékok ezért ezek szelektív gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodnunk kell. 19. B. Tétel Mit tartalmaz a targoncák gépkönyve? Milyen követelmények vannak a gépkönyvekkel kapcsolatban? A tételhez használható segédeszköz: Gépkönyv Kulcsszavak, fogalmak 1, Gépkönyv formai megjelenése. Semmilyen gépet nem üzemeltethetünk gépkönyv nélkül, és ezt ellenőrzik is. Ha a gépkönyv és a megfelelőség tanúsítvány hiányzik, a munkavédelmi üzembe-helyezést sem lehet elvégezni. A gépkönyv olyan formátumú, mint egy normál könyv és az elején szerepel az adott gép fényképe, valamint a megnevezése típusszámmal. 2, Gépkönyv tartalmi előírásai. A GÉPKÖNYV CÉLJA A gépkönyv a berendezés telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges alapinformációkat tartalmazza. A gép üzemeltetőinek szól, és a benne foglaltak betartása esetén a berendezés hatékony használatához szakirányú tapasztalatra nincs szükség. A gépkönyv a berendezés értékesítése időpontjában aktuális műszaki jellemzőket tartalmazza, de előfordulhat, hogy a későbbiekben vásárolt gépekhez már nem használható, a állandó fejlesztéseiből fakadóan, melyek a teljesítmény, a kezelhetőség és a biztonságosság javítására irányulnak. TARTALMA A gépkönyv célja és tartalma A gépkönyv megőrzése Képes szimbólumok Biztonságra vonatkozó rendeletek Általános biztonsági irányelvek Dolgozók egészsége és biztonsága Védőeszközök Biztonsági jelzések Műszaki jellemzők Műszaki adatok Teljesítmény táblázatok Folyadékok és tartályok Üzemelési határértékek Zajhatás adatai Biztonsági berendezések Biztonsági eszközök beállításai Elektromos adatok Ellenőrzés Emelés és mozgatás Elhelyezés és a minimális szerviztávolságok A berendezés telepítése Csővezeték csatlakozások Szűrők eltávolítása Elektromos csatlakozások 106

107 Indítás Kijelző panel Karbantartás és időszakos ellenőrzések Hűtő javítása Környezetvédelem A berendezés használaton kívül helyezése Hibaelhárítás Méretek Megfelelőségi nyilatkozat A gépkönyv minden olyan információt tartalmaz, ami a berendezés helyes használatához szükséges, a 98/37/CE Európa Tanácsi Direktívában és későbbi módosításaiban foglaltak szerinti biztonsági előírások betartásával. KÉPES SZIMBÓLUMOK Azt jelzi, hogy a művelet az emberek számára veszélyes és/vagy a gép működésében zavart okoz-e. Tiltott műveleteket jelöl. A helyes, teljesen biztonságos üzemeltetés garantálása szempontjából fontos, az üzemeltető részéről betartandó információt jelöl. 3, Kezelési és karbantartási utasítás tartalma. A kezelési utasítás a berendezések, gépek használatbavételéhez, telepítéséhez, programozásához és hibáinak elhárításához nyújt segítséget Előzetes ellenőrzési műveletek Indítás - Elindulás és vezetés, kezelés - Bejáratás Megállás - Parkolás - Javaslatok lopás megakadályozására... A gép rendeltetése, használhatósági körülmények meghatározása kezelőelemek funkciói - a kezelés feltételei, megengedett üzemi körülmények a gép működtetésének veszélyei hidraulika és egyéb folyadékok szükséges mennyisége, ellenőrzésük módja műszakos és kötelező ellenőrzések szükséges tartalma, periódusa alkatrészjegyzék, gyártó elérhetősége Karbantartási utasítás - karbantartások periódusa, teendők, Rendszeres szerviz időtáblázat - Azonosító adatok - Levegő tisztító - Első kerék, Hátsó kerék. - A fékbetétek kopásának ellenőrzése. - A kormányzás ellenőrzése A motor ellenőrzése - A burkolat ellenőrzése, - A tükrök ellenőrzése A hátsó féktárcsa ellenőrzése - A kipufogó ellenőrzése - A kapcsolók ellenőrzése Karbantartása az akkumulátornak - Az akkumulátor hosszú használaton kívülisége A terminálok ellenőrzése és tisztítása Az akkumulátor eltávolítása - Az akkumulátor beszerelése - Elektrolit szint ellenőrzése Az akkumulátor feltöltése - A biztosítékok méretei cseréje Kenési helyek és azok anyagainak meghatározása, A karbantartási napló vezetésének tartalmi és formai követelményei nincsenek meghatározva, így az szabadon, de mégis értelemszerűen meghatározható. Javasolt benne feltüntetni: - a munkaeszköz megnevezését, - azonosítóját, - az elvégzett karbantartás leírását, - a karbantartás dátumát, - a karbantartás végzőjét, - az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos üzemeltethetőség tényét, stb. 107

108 4, Gépkönyv elhelyezése. - Gépkönyvet és a Karbantartási utasítás az emelőgép ügyintézőnél kell elhelyezni. - Kezelési utasítást és a Gépnaplót, vagy emelőgépnaplót az adott ország nyelvén a berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni. 5, Gépkönyvben leírt ismeretek helyén való alkalmazása. Gépkönyvben leírtakat szigorúan be kell tartani attól eltérni TILOS, mivel a jótállás, szavatosság és a garancia vesztésével jár. 20. B.Tétel Beszéljen a hidraulikus rendszer energiaellátó részéről! Mutassa be ezek rajzi jelölését! Kulcsszavak, fogalmak 1, Tartályok anyaga, kialakítása, részei. TARTÁLY 1. köpeny, 2. hullámtörő lemez, 3. beöntő-nyílás, 4. szűrő, 5. visszafolyó vezeték, 6. kémlelő-ablak, 7. leeresztő csavar, 8. szívócső Egy hidraulikus berendezés tartálya több feladatnak tesz eleget.. Befogadja és tárolja a berendezés üzeméhez szükséges nyomófolyadékot;. Elvezeti a veszteségi hőt;. Benne létrejön a levegő, víz és a szilárd anyagok kiválasztása;. Ráépíthető egy, vagy több szivattyú, a meghajtómotor, valamint a további hidraulikaelemek, mint szelepek, tárolók stb. A korábban részletezett feladatokból adódnak a tartály felszereléseinél figyelembe veendő irányelvek. A tartály nagysága függ: -a szivattyú szállítási mennyiségétől. az üzemelésből adódó hőfejlődéstől, összefüggésben a max. megengedett folyadékhőmérséklettel -a folyadéktérfogat max. lehetséges különbségétől, ezt a felhasználók (henger, tárolók) 108

109 2, Szivattyúk fajtái felépítésük, működésük. Feladata: a rendszer működtetéséhez szükséges folyadékmennyiség szállítása megfelelő nyomáson. A hidraulikában a térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúkat alkalmaznak főleg. Szivattyú: egy energia-átalakító, mechanikus energiát hidrosztatikus vagy hidromechanikus energiává alakítja. Külső fogazású fogaskerekes Belső fogazású Lapátos Csavarorsós Soros dugattyús 109

110 Radiáldugattyús Axiáldugattyús 3, Csővezetékek, tömlők jellemzői. Hajlékony vezeték (tömlő) 1. belső tömlő (szintetikus gumi), 2. betét (fémszövet vagy textil), 3. külső gumiréteg Valamint a húzott acélcső. 4, Szűrők méretei, elhelyezése. Szűrők: a folyadékból a szennyező anyagot eltávolítják, tárolják és a folyamatos folyadékáramlást biztosítják - huzalszövet szűrő 110

111 - műanyag-szálas szűrő - fém-szálas szűrő Szívó- és nyomó-ági szűrő 1. szűrőház, 2. fedél, 3. szűrőpatron a. szívó vezetékbe épített szűrő, b. nyomóvezetékbe épített szűrő 5, Hűtők működése. Két típusú hűtőt különböztetünk meg: - folyadékhűtő (a jobb hőelvezetés érdekében az olajhűtő csövet egy vízzel tele - léghűtéses (olyan, mint a gépjárműveké) 6, Különböző elemek rajzi jelölései. Lásd a képeknél. 21. B.Tétel Beszéljen a hidraulikus rendszerben található irányító elemekről! Mutassa be ezek rajzi jelölését! Kulcsszavak, fogalmak 1, Útmeghatározó elemek, fajtái, működésük. Az útváltó, vezérlő szelep Feladata: a folyadék áram irányának szabályozása, azaz a folyadék merre, melyik térrészbe, munkahengerbe stb. áramoljon (vagyis a gép milyen mozgást végezzen). 2/ 2 útszelep 3/2 útszelep 3/3 útszelep 4/3-útszelep 1. Tolattyús útváltók A tolattyús útváltók egy nagy pontossággal házfuratba illesztett mozgatható tolattyúval készülnek. A ház anyaga többnyire öntvény, vagy acél, melybe furatot öntenek, esztergálnak. A nagypontosságú furatokba gyűrűcsatornákat öntenek, vagy esztergálnak, mely csatornákat a vezérlődugattyú mozgása kapcsolja össze, ill. szét. Jellemző, hogy a mozgóeleme lineáris tolattyú, mely zárófelülettel párhuzamosan mozdul el és az összes áramlási csatornával kapcsolatban van. A tömítést elsősorban a furat és a tolattyú között lévő rés és fedési hossz határozza meg. Másrészt viszont függ a közeg viszkozitásától, hőmérséklettől, nyomástól. A 111

112 tolattyús vezérlésű útváltóknál figyelembe kell venni a szivárgási veszteséget, mely nem csak a rendszerünk hatásfokát rontja, hanem működési zavarokat okozhat. Milyen zavarok lehetségesek? Például egy álló hidraulika motor zárt szelepállás ellenére is képes forogni. De ne essünk kétségbe, vannak speciális, un. szivárgásmentes tolattyús útváltók, melyek megoldják ezt a problémát. Vezérlés szempontjából közvetlen és elővezéreltek lehetnek. a) Közvetlen vezérlés Ha a tolattyúvezérlés működtetéséhez közvetlenül mechanikai erő elégséges, akkor beszélünk közvetlen vezérlés, ez lehet kézi, elektromos, pneumatikus, egyéb működtetés. Közvetlen működtetési módnak a méretek szabnak határt, ésszerűségi okokból NG10-s méretig alkalmazzák. Kivételt képeznek a kézi vezérlésűek, mert ők készülnek akár NG32 méretben is. Régi mezőgazdasági gépeken elsősorban kézi útváltók (4. ábra), esetleg bowdenes vezérléssel, manapság azonban az elektromos vezérlés az elterjedt2. Forgótolattyús útváltók Manapság nem használatos. Rossz nyomáskiegyenlítési tulajdonsága miatt, kisebb üzemi nyomásoknál volt használatos. A mai nagy nyomású (160 bar) rendszereknél használata nehezen oldható meg. b) Elővezérelt NG 10-s méret felett a tolattyús útváltók elővezérléssel működnek. Az elővezérelt útváltók tulajdonképpen két szelepből állnak. A főszelepből és az elővezérlő szelepből áll Az elővezérlő szelep általában közvetlen vezérlésű, melyet elektromágnessel működtetünk. Az elővezérlő szelep felerősíti a vezérlő jelet és így mozdítja el a főszelep tolattyúját. Átváltási idő befolyásolására az elővezérlő és a főszelep közé egy áramirányítót építenek be. c) Résolajmentes tolattyús útváltók (csúszótömítéses útváltók) A tolattyú és a furat tömítését nem egymásközti nagy pontosságú illesztéssel oldják meg, hanem különböző tömítőelemeket helyeznek el közéjük. Ez természetesen nagyobb súrlódó erőt is jelent, vagyis működtetésére sokkal nagyobb erő szükséges, ezért, vagy kézi, vagy elővezérelt kivitelben forgalmazzák. 2. Forgótolattyús útváltók Manapság nem használatos. Rossz nyomáskiegyenlítési tulajdonsága miatt, kisebb üzemi nyomásoknál volt használatos. A mai nagy nyomású (160 bar) rendszereknél használata nehezen oldható meg. 3. Ülékes útváltók A ház furatában kialakított üléken egy alakzáró ellendarab végzi el a zárást. Az ülék dugattyú formája szerint lehet golyó, kúp, tányér alakú. Több előnye mellett sajnos van néhány hátrányos tulajdonsága mely miatt a felhasználási területe nem széles. De nézzük először néhány előnyét. A záró térben a növekvő nyomás fokozza zárást. Nincs szivárgás, nagy nyomásoknál is használható. A rövid löket miatt nagy nyomásveszteségek lépnek fel, kapcsolás alatt nyomáslökés jön létre. Működtetés szempontjából közvetlen vezérlésűt és elővezérlésűt különböztetünk meg. a) Közvetlen vezérlésű ülékes útváltók Hasonlóan, mint az előzőekben tárgyalt közvetlen vezérlésű tolattyús szelepeknél az ülékdugattyú vezérlését közvetlenül egy mechanikus szerkezet végzi, ez többnyire kézi-karos működtetést jelent. NG10-s méretig használatos. b) Elővezérelt ülékes útváltók Szintén hasonlóan, mint az előzőekben tárgyalt tolattyús szelepeknél az ülékdugattyú vezérlését egy kisebb névleges méretű vezérlő szelep végzi. Az elővezérlő szelep általában közvetlen vezérlésű, melyet elektromágnessel működtetünk. Az elővezérlő szelep felerősíti a vezérlő jelet és így mozdítja el a főszelep tolattyúját. Átváltási idő befolyásolására az elővezérlő és a főszelep közé egy áramirányítót építenek be. c) Résolajmentes tolattyús útváltók (csúszótömítéses útváltók) A tolattyú és a furat tömítését nem egymásközti nagy pontosságú illesztéssel oldják meg, hanem különböző tömítőelemeket helyeznek el közéjük. Ez természetesen nagyobb súrlódó 112

113 erőt is jelent, vagyis működtetésére sokkal nagyobb erő szükséges, ezért, vagy kézi, vagy elővezérelt kivitelben forgalmazzák. 2, Mennyiség-meghatározó elemek, kialakításuk, feladatuk. fojtószelep Feladata: a folyadék áramlási sebességének (az időegység alatt átáramlott folyadékmennyiség) szabályozása, ezáltal a munkahenger (hidromotor) mozgási sebességének szabályozása. 3, Nyomás-meghatározó elemek fajtái, működési elvük. Biztonsági szelep (nyomáshatároló és csőtörés biztonsági szelep): feladata, hogy a rendszerben a munkafolyadék nyomása megengedett érték fölé ne emelkedjen, a fölösleges olajt a tartályba visszavezesse. Nyomáshatároló szelep Csőtörés biztonsági szelep 1. számú vezeték bejövő olaj a vezérlő szeleptől 2. számú vezeték munkahengerhez csatlakoztatjuk 4, Különböző elemek rajzi jelölései. Lásd a képeknél. 22. B. Tétel Beszéljen a hidraulikus rendszer végrehajtó elemeiről! Mutassa be ezek rajzi jelölését! Kulcsszavak, fogalmak 1, Munkahengerek fajtái, részei. 113

114 2, Hidromotorok ismertetése. A hidromotorok a szivattyú által létrehozott hidraulikus energiát újra mechanikussá alakítják át. A hidromotor fordulatszáma -állandó nyelési térfogaton- a térfogatáram nagyságától, a forgatónyomaték az üzemi nyomástól függ. Számos szivattyú konstrukciós átalakítások nélkül is felhasználható hidromotorként, például a fogaskerék-szivattyú és az axiáldugattyús szivattyú. A hatásfok javítása érdekében azonban gyakorta módosítják őket. Más szivattyúk (például radiáldugattyús szivattyúk) azonban nem alkalmazhatók hidromotorként. Gyakran egy bizonyos feladatra tervezik a hidromotort. Különbséget teszünk: - Egy vagy két forgásirányú hidromotorok között. - Állandó és változtatható nyelési térfogatú hidromotorok között. - Alacsony, illetve nagy fordulatszámú hidromotorok között 3, Szögelfordulást végző szerkezetek fajtái, működésük. - Fogasléces fogaskerékkel (bálaforgató) forgató henger Szögelfordulást végző hidraulikus fogyasztók forgató henger 1. henger, 2. fogaslécként kialakított dugattyúrúd, 3. fogaskerék, 4. lökethatároló, ütköztető csavar 114

115 Szögelfordulást végző hidraulikus fogyasztók lengőmotor 1. lapát, 2. ház, 3. tengely, 4. tömítőlap, 5. rugó, 6. szektorzár, 7. be- és elvezető csatornák Lengő motor: 4, Különböző elemek rajzi jelölései. Hidraulikus kör rajza 23. B. Tétel Ismertesse a targoncák szerkezeti felépítését! Beszéljen a targonca teheremelő szerkezetéről! Értelmezze a targoncákon található terhelési diagramot! Beszéljen 115

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Csanytelek Önkormányzat.Munkavédelmi Szabályzat CSANYTELEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL Csanytelek Volentér János tér 2 Csanyteleki Napköziotthonos Óvoda, Csanytelek Kossuth u. 12. Csanytelek Önkormányzat,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA KESZTHELY MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA KESZTHELY MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA KESZTHELY MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2008. 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET - hatálya... 3. 1. Területi hatály... 3. 2. Személyi hatály... 3. II. FEJEZET - A munkavédelmi ügyrend...

Részletesebben

Foglalkozás-egészségtan I.

Foglalkozás-egészségtan I. Foglalkozás-egészségtan I. A foglalkozás-egészségügy fogalma, felépítése. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíció fogalma. Munkavédelem. Munkahelyi balesetek. 2015 A magyar munkavédelem története

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 64 Iktatási szám: Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06... Főigazgató Főigazgató gazdasági helyettese 2 2. oldal: összesen: 64

Részletesebben

Munkavédelmi oktatás. Vizy Gábor Munkavédelmi területi referens

Munkavédelmi oktatás. Vizy Gábor Munkavédelmi területi referens Munkavédelmi oktatás Vizy Gábor Munkavédelmi területi referens Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések A munkavállalók kötelességei A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Főiskolai Tanács 48-2002/2003. sz. határozatával 2003. március 18. napján elfogadta. 2003. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás 1(29). oldal TARTALOM I. A MVSZ hatálya II. Ügyrend III.

Részletesebben

Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola. 1134 Budapest, Dózsa György út 136.

Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola. 1134 Budapest, Dózsa György út 136. Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola 1134 Budapest, Dózsa György út 136. A munkavédelmi szabályozások egységes rendje 2013. 08. 01 KÉSZÍTETTE: Keszthelyi Zoltán s.k. Munkavédelmi Technikus MVT/BP/2007/41

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. 1023 Budapest, Lajos u. 1-5.

Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. 1023 Budapest, Lajos u. 1-5. Országos Munkavédelmi Központi Iroda Kft. Képviselet: 1134 Budapest, Taksony u. 14. telefon/fax: 061-239 29 16 email: omki@omki.hu web: http://www.omki.hu Munkavédelmi szabályozás Than Károly Ökoiskola,

Részletesebben

Munkavédelem. Munkahigiéne. Foglalkozás-egészségügy

Munkavédelem. Munkahigiéne. Foglalkozás-egészségügy Munkavédelem Munkaegészségügy Munkabiztonság Munkahigiéne Foglalkozás-egészségügy Munkavédelem Szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, törvénykezési, szervezési,

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET... 4 Hatályba léptetés... 4 Munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 4 A Munkavédelmi szabályzat hatálya... 4 II. FEJEZET...

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat S z o l n o k i F ő i s k o l a Munkavédelmi Szabályzat 1 PREAMBULUM A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola munkavédelmi feladatellátásához a munkavédelemről szóló 1993. évi

Részletesebben

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat

Orosz Ádám. Munkavédelmi szabályzat Orosz Ádám Munkavédelmi szabályzat TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA...3 SZABÁLYZAT CÉLJA...3 TERÜLETI HATÁLYA...3 SZEMÉLYI HATÁLYA...3 IDŐBENI HATÁLYA...4 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, BESOROLÁSOK...4

Részletesebben

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV Készült 2009 - ben (kézirat lezárva: 2009. 11. 21.), a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során a Fiatal Színházművészetért Alapítvány által elnyert támogatásból,

Részletesebben

Mun ka v édelem munka környezetvédelem munkavédelem 1. Ergonómia munkarendszer munkafeladat munkafolyamat

Mun ka v édelem munka környezetvédelem munkavédelem 1. Ergonómia munkarendszer munkafeladat munkafolyamat Munkavédelem Az emberi társadalom egyik legfontosabb, talán leginkább meghatározó jellemzője az értékteremtő, gazdaságilag és erkölcsileg hasznos emberi munka. A kormányzatnak a piacgazdaságban is fontos

Részletesebben

A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik.

A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik. 1 ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI ISMERETEK 8.1.1 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS Mi a munkavédelmi szabályozás tárgya? A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés személyi,

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015. Tartalomjegyzék Bevezető rendelkezések... 3 1. Általános rendelkezések... 3 2. Ügyrend... 4 A munkavédelmi tevékenység célja és alapvető feladata...

Részletesebben

1. A szabályzat hatálya

1. A szabályzat hatálya Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium 9700. Szombathely Szent László király u. 10. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 1. A szabályzat hatálya 1.1. Területi és jogi hatálya 1.1.1. Az Élelmiszer-ipari

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 Faluház és Karikó János Könyvtár Biatorbágy MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 Készítette : Bacskai László Megbízott munkavédelmi Ügyintéző /Okl.szám : 01-0182-05 1 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv.,

Részletesebben

Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata

Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata 2012. (Elfogadva az Építőmérnöki Kar Kari Tanácsa a 2012. május 9-i ülésén) 2/39 A munkavédelemről szóló, 1993.

Részletesebben

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA A tűz elleni védekezésről szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 33/1999. (IX.24.) BM rendelettel módosított 30/1996. (XII.6.) BM sz. rendeletben

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Neszmély Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Tűzvédelmi Szabályzat 2011. december 20. Elfogadásra került a /2011. (XII. 19.) Kt. sz. határozattal HATÁLYBALÉPÉS SZABÁLYAI A tűz elleni védekezésről,

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

Győri Radnóti Miklós Általános Iskola Győr Nagy Jenő út 2.

Győri Radnóti Miklós Általános Iskola Győr Nagy Jenő út 2. Győri Radnóti Miklós Általános Iskola Győr Nagy Jenő út 2. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Tartalom 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A szabályzat jogalapja:... 3 1.2. A tűzvédelmi szabályzat célja:... 3 1.3.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szalayné Kovács Eszter. Káresemény, baleset dokumentálása. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szalayné Kovács Eszter. Káresemény, baleset dokumentálása. A követelménymodul megnevezése: Szalayné Kovács Eszter Káresemény, baleset dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem

Részletesebben

28/2004. (XII. 20.) FMM rendelet

28/2004. (XII. 20.) FMM rendelet 28/2004. (XII. 20.) FMM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á L A T I S Z A B Á L Y O K

T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á L A T I S Z A B Á L Y O K Budapest XVIII.-ker. Lakatos úti 2. sz. Lakásszövetkezet 1184 Budapest, Lakatos út 32. Tel.: +36 1 295 12 77 vezetoseg2szlakszov@digikabel.hu www.lakatosszovetkezet.hu. T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat KIK- FOR Kft. Kecskemét Tűzvédelmi Szabályzat 2016. A szabályzatot készítette: Pepó István biztonságtechnikai tanácsadó 2 Hatálybaléptetés A Kft. munkavállalóinak testi épsége, a társadalmi tulajdon tűz

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzetgazdasági miniszter 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelete a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeum 8100 Várpalota, Hunyadi Mátyás tér 1. Tűzvédelmi Szabályzat Orosz Ádám 2015 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 1.) melléklete 10.) függeléke CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 1.) melléklete 10.) függeléke CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 1.) melléklete 10.) függeléke CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA FALUHÁZ ÉS AZ ORVOSI RENDELŐBEN MŰKÖDTETETT VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT

Részletesebben

Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet

Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet 1119 Budapest, Etele út 65. Készítette: Csizmadia László tűzvédelmi előadó (IV-265/2006.) Novo Pyro-Controll Kft. 2013. május 22. A tűz elleni védekezésről,

Részletesebben

Orosz Ádám. Tűzvédelmi Szabályzat

Orosz Ádám. Tűzvédelmi Szabályzat Orosz Ádám Tűzvédelmi Szabályzat A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. számú Tűzvédelmi Törvény 19. (1.) bekezdése, a 30/1996. (XII.6.) számú BM rendeletének

Részletesebben

I., Ismét módosították a Munkavédelmi törvényt! Megjelent a 2007. évi Magyar Közlöny 180. számában.

I., Ismét módosították a Munkavédelmi törvényt! Megjelent a 2007. évi Magyar Közlöny 180. számában. I., Ismét módosították a Munkavédelmi törvényt! Megjelent a 2007. évi Magyar Közlöny 180. számában. A Munkavédelmi törvény /továbbiakban: Mvt./ több jelentős módosítást tartalmaz, amelyek úgy a munkáltatók,

Részletesebben

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT E L Ő S Z Ó A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII.6.)

Részletesebben

Dokumentum adatlap. Dokumentum típusa: Szabályzat. Egyéb belső szabályozó. Elfogadó: Szenátus. Kancellár Rektor Rektor és Kancellár

Dokumentum adatlap. Dokumentum típusa: Szabályzat. Egyéb belső szabályozó. Elfogadó: Szenátus. Kancellár Rektor Rektor és Kancellár Dokumentum adatlap Szervezet neve: I. Semmelweis Egyetem Dokumentum típusa: Szabályzat Egyéb belső szabályozó Dokumentum címe: Iktatószám: Munkavédelmi Szabályzat MFI/126/2015 Elfogadó: Szenátus Elfogadások

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések kockázatai és megelőzésük lehetőségei

Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések kockázatai és megelőzésük lehetőségei Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések kockázatai és megelőzésük lehetőségei Munkaegészségügyi nyílt nap Pécs 2014. október 15. dr. Madarász

Részletesebben

Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely, Szent László király u. 10. T Ű ZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2007.

Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely, Szent László király u. 10. T Ű ZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2007. Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely, Szent László király u. 10. T Ű ZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2007. --- 2 --- Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2 A szabályzat

Részletesebben

Munkavédelmi szabályzat

Munkavédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat 2015. S z a b á l y z a t Oldal: 2/49. Beosztás Név Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta munkavédelmi (munkabiztonsági) szolgáltató Fire Electric New Molnár Csaba kancellár mb. műszaki

Részletesebben

PP CENTER Ingatlan Kft.

PP CENTER Ingatlan Kft. PP CENTER Ingatlan Kft. készítette: PP CENTER Ingatlan Kft. - 1 - TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Bevezető rendelkezések A szabályzat kiadásának jogi alapja, indokolása: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. június XI. évfolyam 6. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság. A hónap témája.

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. június XI. évfolyam 6. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság. A hónap témája. Munkavédelem Szakmai folyóirat 2013. június XI. évfolyam 6. szám Munkabiztonság 1) 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

Részletesebben

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 6. Komplex oktatás tartására kap megbízást munkahelyi vezetőjétől. Az oktatás során ismertesse a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás

Részletesebben

MUNKAANYAG. Horváth Éva Andrea. Kézműves műhely kialakításának feltételei. Műhelyek, műhelygalériák, mesterség. bemutatók színterei (fa)

MUNKAANYAG. Horváth Éva Andrea. Kézműves műhely kialakításának feltételei. Műhelyek, műhelygalériák, mesterség. bemutatók színterei (fa) Horváth Éva Andrea Kézműves műhely kialakításának feltételei Műhelyek, műhelygalériák, mesterség bemutatók színterei (fa) A követelménymodul megnevezése: Népi kézműves vállalkozás működtetése A követelménymodul

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

MUNKAVÉDELEM BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN MUNKAVÉDELEM BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE A MUNKAVÉDELEM CÉLJA BÁCS-KISKUN MEGYE MUNKAVÉDELMI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által egyes kiemelt és meghatározott feladatokról Készítette: Vegyiprop Vegyipari Propaganda Központ Kft. Írta: Dr. Váró György Spiegel

Részletesebben

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT TŰZRIADÓ TERV. ÜVEGIPARI MUNKÁSOK Lakásfenntartó Szövetkezete 3100. Salgótarján Ybl Miklós út 47. Fnyt.:

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT TŰZRIADÓ TERV. ÜVEGIPARI MUNKÁSOK Lakásfenntartó Szövetkezete 3100. Salgótarján Ybl Miklós út 47. Fnyt.: ÜVEGIPARI MUNKÁSOK Lakásfenntartó Szövetkezete 3100. Salgótarján Ybl Miklós út 47. Fnyt.: J Ó V Á H A G Y O M! Salgótarján, 2012. szeptember 15. Bobrovics Árpád Ig. Elnök TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT ÉS TŰZRIADÓ

Részletesebben

Munkavédelmi oktatás Mi az a munkavédelem? A munkavédelem szabályrendszere által érintettek Az állam A munkáltató

Munkavédelmi oktatás Mi az a munkavédelem? A munkavédelem szabályrendszere által érintettek Az állam A munkáltató Munkavédelmi oktatás Mi az a munkavédelem? Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése műszaki, jogi és szervezési intézkedések rendszerével. A munkavédelem szabályrendszere

Részletesebben

HSE_1_G5_MOL1 Vállalkozók EBK menedzsmentje 6. sz. melléklet

HSE_1_G5_MOL1 Vállalkozók EBK menedzsmentje 6. sz. melléklet Veszélyes áruk belvízi fuvarozását érintő EBK követelmények a MOL magyarországi tagvállalatainak telephelyein, fióktelepein 1. A fuvarozó kötelezettséget vállal arra, hogy a MOL-csoport magyarországi tagvállalatainak

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2015/37. SZÁM TARTALOM

ÉRTESÍTŐ 2015/37. SZÁM TARTALOM 2015/37. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 40/2015. (IX. 18. MÁV-START Ért. 37.) sz. vezérigazgatói utasítás a munkavállalók egészségi- és munkaköri alkalmassági vizsgálatának rendjével kapcsolatos szabályozás

Részletesebben

203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya

203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről

Részletesebben

6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról

6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról Az Ez 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról A munkavédelemről szóló, több jogszabállyal módosított 47/1979. (XI. 30.) MT1 rendelet 25. -ának (4) bekezdésében, valamint 39. -ának (1) bekezdésében

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztetı

Részletesebben

Babits Mihály Kulturális Központ

Babits Mihály Kulturális Központ Babits Mihály Kulturális Központ Piactér F pavilon Készítette: Árendás László tűzvédelmi szaktanácsadó Dátum: 2015. november 30. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA...

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai Tóth György Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

2014/23. SZÁM TARTALOM

2014/23. SZÁM TARTALOM 2014/23. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 44/2014. (IV. 16. MÁV-START Ért. 23.) sz. vezérigazgatói utasítás a munkaköri, illetve az egészségi alkalmassági vizsgálatok szabályairól 2 45/2014. (IV. 16. MÁV-START

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM. 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról...

ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM. 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról... ÉRTESÍTŐ 2015/34. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 38/2015. (IX. 07. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról... 2 34. szám Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA Munkavédelmi Szabályzat BUDAPEST, 2001. szeptember TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. fejezet Munkavédelmi ügyrend 5. 1/1. A munkavédelmi szervezet vezetőjének és tagjainak joga és feladatköre

Részletesebben

Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok

Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok Munkaköri alkalmassági vizsgálat Annak vizsgálata, hogy egy adott munkakörben, munkahelyen okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent,

Részletesebben

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. november X. évfolyam 11. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. november X. évfolyam 11. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság Munkavédelem Szakmai folyóirat 2012. november X. évfolyam 11. szám Munkabiztonság rovatunkban szó lesz az előzetes bejelentéssel történő hatósági ellenőrzések eljárási rendjéről, az egészséges ivóvíz biztosításához

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Módosította: Molnár Sándor Varga Emília Jóváhagyta: Rácz Beatrix Hatályba léptette:. Lanku Ildikó ügyvezető igazgató Érd, 2012. június 1. A dokumentumban

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Tűzvédelmi Szabályzat

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Tűzvédelmi Szabályzat S z o l n o k i F ő i s k o l a Tűzvédelmi Szabályzat 2015 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. - a és a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet alapján

Részletesebben

Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakizgatási Szerve. munkavédelmi felügyelő

Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakizgatási Szerve. munkavédelmi felügyelő A munkavédelem egészségügyet érintő változásainak bemutatása. Az egészségügy munkavédelmi helyzete. Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakizgatási Szerve SZABÓ MAGDOLNA munkavédelmi

Részletesebben

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ ANYAGMOZGATÁS CÉLVIZSGÁLATÁHOZ

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ ANYAGMOZGATÁS CÉLVIZSGÁLATÁHOZ 1 VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ ANYAGMOZGATÁS CÉLVIZSGÁLATÁHOZ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Anyagmozgatási munkahelyek követelménye Az anyagmozgatási munkahelyeket úgy jelölték ki, hogy az emelő-szállító berendezések,

Részletesebben

Közigazgatási hatóság által érvényesített megtérítési igény üzemi baleset, illetve. foglalkozási megbetegedés esetén. Szerző: dr.

Közigazgatási hatóság által érvényesített megtérítési igény üzemi baleset, illetve. foglalkozási megbetegedés esetén. Szerző: dr. Közigazgatási hatóság által érvényesített megtérítési igény üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén Szerző: dr. Oláh Zsolt Lezárás: Budapest, 2015 A kormányhivatal, mint egészségbiztosítási

Részletesebben

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Wesselényi Miklós Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma dolgozói és tanulói tűzvédelmi feladataikat a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.

Részletesebben

ZSOLNAY Örökségkezelő Nonprofit Kft. KODÁLY KÖZPONT 7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4.

ZSOLNAY Örökségkezelő Nonprofit Kft. KODÁLY KÖZPONT 7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4. ZSOLNAY Örökségkezelő Nonprofit Kft. KODÁLY KÖZPONT 7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015. április 16. BEVEZETÉS A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG (A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE)

A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG (A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE) A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG (A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ ELÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE) 2005 Készült 2005. márciusban, a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat

Részletesebben

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata 2003 február 1 - március 10. CÉL A rendkívüli országos vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

SZENT ISTVÁN EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA SZENT ISTVÁN EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA 122/2015/2016. SZT. A tűzmegelőzés érdekében a tűz elleni védekezéséről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi. XXXI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. Jogszabályi változás esetén a vizsgaszervező aktualizálja a mellékleteket.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. Jogszabályi változás esetén a vizsgaszervező aktualizálja a mellékleteket. A vizsgafeladat ismertetése: Ismerteti és munkatársainak bemutatja az laboratóriumi munka- és környezetvédelmi eljárásokat, eszközöket és azok használatát Ismerteti és munkatársainak bemutatja a kémiai

Részletesebben

együtt, annak minden jogi és anyagi vonzatával együtt. 2.4 Megrendelői szolgáltatások

együtt, annak minden jogi és anyagi vonzatával együtt. 2.4 Megrendelői szolgáltatások ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Érvényes 2015. augusztus 19-től 2. Megrendelő teljesítéssel összefüggő feladatai Jelen Általános szerződési feltételek az Omexom Magyarország Kft., mint Megrendelő és a

Részletesebben

Az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. által kezdeményezett. Zalavíz Zrt. objektumainak és telephelyeinek őrzés-védelme. tárgyú

Az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. által kezdeményezett. Zalavíz Zrt. objektumainak és telephelyeinek őrzés-védelme. tárgyú Az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. által kezdeményezett Zalavíz Zrt. objektumainak és telephelyeinek őrzés-védelme tárgyú Ajánlattételi felhívás és dokumentáció 2015. március a. Adatok Ajánlatkérő

Részletesebben

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21.

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21. a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett

Részletesebben

Tiszavárkony Község Önkormányzat. Tűzvédelmi szabályzata

Tiszavárkony Község Önkormányzat. Tűzvédelmi szabályzata Tiszavárkony Község Önkormányzat Tűzvédelmi szabályzata A tűzvédelmi szabályzat meghatározására a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény 18, valamint

Részletesebben

ZSOLNAY Örökségkezelő Nonprofit Kft.

ZSOLNAY Örökségkezelő Nonprofit Kft. ZSOLNAY Örökségkezelő Nonprofit Kft. ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos u. 37. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015. április 20. BEVEZETÉS A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

GOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF)

GOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF) GOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek

Részletesebben

FORGALMI UTASÍTÁSA. Jóváhagyta: Aba Botond vezérigazgató, életbe léptette a 9/VU/1999. sz. utasításával. Érvényes: 1999.

FORGALMI UTASÍTÁSA. Jóváhagyta: Aba Botond vezérigazgató, életbe léptette a 9/VU/1999. sz. utasításával. Érvényes: 1999. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI ZRT. A BUDAPESTI HELYI KÖZFORGALMÚ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS FORGALMI UTASÍTÁSA Jóváhagyta: Aba Botond vezérigazgató, életbe léptette a 9/VU/1999. sz. utasításával Érvényes: 1999. október

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről A törvény tehát, - ahogy azt a címéből is kiolvashatjuk - nem csupán a

Részletesebben

21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. (3) bekezdésében

Részletesebben

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 1093-14/2015. Biróné Pájer Judit dr. Görög Teodóra 227/152 Tárgy: Mell.: Nyíregyháza, Ipari park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár egységes környezethasználati

Részletesebben

Képzési program. Függőpálya kezelő képzési modul. Sífelvonó és függőpálya kezelők. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft Vasúti Vizsgaközpont

Képzési program. Függőpálya kezelő képzési modul. Sífelvonó és függőpálya kezelők. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft Vasúti Vizsgaközpont Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft Vasúti Vizsgaközpont Képzési program Sífelvonó és függőpálya kezelők alapképzésére Függőpálya kezelő képzési modul 2015 Modul megnevezése: FÜGGŐPÁLYA KEZELŐ 1.

Részletesebben

KINCSEM ÓVODA OM AZONOSÍTÓ: 032821

KINCSEM ÓVODA OM AZONOSÍTÓ: 032821 KINCSEM ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM AZONOSÍTÓ: 032821 Készítette: Szőke Zsófia óvodavezető 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1 I. Általános szabályozási felhatalmazás 3. II. Az intézmény általános

Részletesebben

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete 2009. 03.hónapban hatályos szöveg (Kivonatos közlés, a mellékleteket lásd: www.magyarorszag.hu) 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés... 4. Munkavédelmi felügyeleti rendszer változása... 5. A mezőgazdaság főbb egészségkárosító kockázatai...

Tartalomjegyzék. Bevezetés... 4. Munkavédelmi felügyeleti rendszer változása... 5. A mezőgazdaság főbb egészségkárosító kockázatai... 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Munkavédelmi felügyeleti rendszer változása... 5 A mezőgazdaság főbb egészségkárosító kockázatai... 8 Bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek...

Részletesebben

Tartalom. 1.Kockázatértékelés adatai... 4. 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5. 3.Veszélyek azonosítása... 5

Tartalom. 1.Kockázatértékelés adatai... 4. 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5. 3.Veszélyek azonosítása... 5 1 Tartalom 1.Kockázatértékelés adatai... 4 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5 3.Veszélyek azonosítása... 5 4. által érintett személyek intézményünkben... 6 5.Kockázatkezelési szabályzat... 8 7.A

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a bányászati munkahelyek 2014. évi munkaegészségügyi célvizsgálatáról (2014. november 10-21.) Budapest, 2015. február Készítette: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály

Részletesebben

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről Veszélyes anyagok és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről Mik a veszélyes anyagok? Veszélyes anyagok: Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók

Részletesebben

Az anyagmozgatás kockázatainak felmérése

Az anyagmozgatás kockázatainak felmérése MUNKABIZTONSÁG 2.2 Az anyagmozgatás kockázatainak felmérése Tárgyszavak: munkabiztonság; kockázatelemzés; anyagmozgatás; baleset-megelőzés. Anyagmozgatásnak, munkahelyen belüli szállításnak minősül minden

Részletesebben

VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Veolia Water Solutions & Technologies Zrt. VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Tartalomjegyzék 1. FEJEZET SZERZŐDŐ FELEK - MEGHATÁROZÁSOK... 2 2. FEJEZET A SZERZŐDÉS TÁRGYA... 3 3. FEJEZET

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 4028 Debrecen, Nyíl u. 134 Telefon/ fax: 52/541-241 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Készítés dátuma: 2006 decemder 01. Utolsó módosítás kelte: 2015 december 15. Hatályba lépés kelte: 2016 januar 1. HB

Részletesebben

SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA Országos Polgárőr Szövetség SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA 2016. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2012. MÁRCIUS 23-AI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/ 6/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL MÓDOSÍTVA: AZ OPSZ 2016. FEBRUÁR 19-EI ELNÖKSÉGI

Részletesebben

GTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1)

GTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1) GTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a továbbiakban:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Érvényes: 2013. 09. 01-től

A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Érvényes: 2013. 09. 01-től A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2013. 09. 01-től Jóváhagyta: PH... igazgató 0 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A szervezeti

Részletesebben

Tűzvédelmi szabályzat

Tűzvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat 2015 15. S z a b á l y z a t Oldal: 2/157. Beosztás Név Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta tűzvédelmi kancellár Szenátus nevében: szolgáltató műszaki igazgató rektor Szentgyörgyvölgyi

Részletesebben

MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA 2007. 2 Moholy Nagy Művészeti Egyetem 1121 Budapest, Zugligeti út 9-25. MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA Budapest, 2007... Jóváhagyom:..

Részletesebben

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246 : (42) 598-930 Fax: (42) 598-941 E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kapás Zsolt. Balesetvédelmi feladatok. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Kapás Zsolt. Balesetvédelmi feladatok. A követelménymodul megnevezése: Kapás Zsolt Balesetvédelmi feladatok A követelménymodul megnevezése: Általános melegüzemi munka-, baleset-, tűz-, környezetvédelmi és minőségbiztosítási feladatok A követelménymodul száma: 0141-06 A tartalomelem

Részletesebben