A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA

Átírás

1 A tűz elleni védekezésről szóló évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 33/1999. (IX.24.) BM rendelettel módosított 30/1996. (XII.6.) BM sz. rendeletben valamint a 9/2008. (II.22.)ÖTM rendelet mellékletével hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) maghatározott előírások és feltételek alapján Kerekegyháza Polgármesteri Hivatal és intézményei (polgármesteri hivatal) Tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, illetve feladatait az alábbiak szerint szabályozom: A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA Területi hatálya : kiterjed a Kerekegyháza Polgármesteri Hivatal és intézményei (továbbiakban intézmény) által használt irodaépületeire, illetve az intézmények által használt szabadtereire. Személyi hatálya: kiterjed az intézmény valamennyi főfoglalkozású alkalmazottjára, másodállású, mellékfoglalkozású, szerződéses dolgozójára, az intézmény területén bármely céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző személyre ( külső munkáltató, szállító, javító, szolgáltató, ellenőr, stb.) Időbeni hatály: a tűzvédelmi szabályzat kiadás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Elrendelés: elrendelem, hogy a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat az érintettek hajtsák végre az utasítást megszegőivel szemben fegyelmi, súlyosabb esetben szabálysértési vagy büntetőeljárást fogok kezdeményezni. Kerekegyháza, 2009.január 01.. Dr. Kelemen Márk polgármester 1

2 I. fejezet. TŰZVÉDELMI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI ÉS KÖTELESSÉGEI 1./ A Polgármester /intézmény vezető/ feladatai: (távollétében a jegyző / intézmény vezetőhelyettes) Gondoskodik: a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott az intézményre vonatkozó tűzvédelmi követelmények megtartásáról. a tevékenységi körrel kapcsolatos vészhelyzet megelőzésének és elhárításának feltételeiről. az intézmény tűzvédelmét szolgáló tűzvédelmi berendezés, felszerelések üzemképes állapotban tartásáról, időszakos ellenőrzéséről. a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, rendszeres továbbképzéséről, a munkakörökkel, tevékenységekkel kapcsolatos tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről. a jogszabályokban előírt foglalkozási ágakban, munkakörökben a munkavállaló tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról, továbbképzéséről. Biztosítja az intézmény tűzvédelmi tevékenységének irányítását, folyamatos ellenőrzését a tűzoltóság helyszíni gyakorlatának végrehajtását a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségét az intézmény tűzbiztonságához szükséges személyi, tárgyi feltételeket. 2

3 Bejelenti: az intézmény tűzvédelmi helyzetére kiható olyan tevékenységet, amely a székhelyének, (építmény, helyiség, szabadtér) tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé. a tűzoltóságnak a létesítmény területén a tűzoltást befolyásoló változásokat. Meghatározza az intézmény dolgozóinak, munkavállalóinak tűzvédelmi feladatait. 2./ A dolgozók tűzvédelmi feladatai A dolgozó köteles és jogosult a reábízott feladatokat a foglalkozási szabályoknak megfelelően, a tűzvédelmi szabályzatban előírtak szerint elvégezni. Köteles a munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, megszüntetni minden tüzet okozó körülményt. A magatartási szabályokat köteles megismerni és munkavégzés során megtartani. Az esetleges tűz- és robbanásveszélyt megszüntetni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli engedélyt kérni és az abban foglaltakat megtartani. Munkakörének megfelelően köteles tűzvédelmi oktatáson és szükség esetén szakvizsgán megjelenni. Köteles a munkavégzés során a technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítás tűzvédelmi előírásait valamint a tűzvédelmi szabályzat reá vonatkozó részeit ismerni és betartani. A tűzoltó-készülékek és felszerelések használatát elsajátítani. A tűz- és káreset alkalmával a Tűzriadó Terv reá vonatkozó előírásait betartani és az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégezni. A személyesen észlelt vagy tudomására jutott tűzvédelmi hiányosságokat, szabálytalanságokat munkahelyi vezetőjének jelenteni. Köteles figyelmeztetni munkatársait, ha azok a tűzvédelmi előírásokat megszegik. 3

4 II. fejezet DOLGOZÓK TŰZVÉDELMI OKTATÁSA, SZAKVIZSGÁZTATÁSA Az évi XXXI. Tv /2/ bekezdés alapján az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók, a jogszabályokban, szabványokban foglalt előírások szerint végezzék tevékenységüket, illetőleg a létesítmény helyiségeit igénybe vevők a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. Ezért minden új munkavállalót a munkába állás előtt köteles a közvetlen munkahelyi vezetője előzetes tűzvédelmi oktatásban részesíteni. a munkakörnyezet tűzveszélyességére a szabályzat dolgozó munkájára vonatkozó fejezeteire a tűz esetén követendő magatartásra a tűzjelzés módjára, lehetőségeire, tartalmára a tűzvédelmi előírások megszegésének jogi következményeire. 1./ Új belépők oktatása A tűzvédelmi oktatást a tűzvédelemi feladatok ellátásával megbízott személy végzi. Az oktatás elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti oktatás óraszáma: 2 óra A gyakorlati oktatás óraszáma: 1 óra Az oktatás elméleti részét a dolgozó tényleges munkavégzésének megkezdése előtt meg kell tartani, a gyakorlati oktatást pedig egy héten belül be kell fejezni. Az új belépő dolgozók oktatását a munkavédelmi oktatással együtt kell tartani, úgy, hogy a tűz- és a munkavédelmi előírások elkülönüljenek. Az oktatás befejezését követően az oktatónak a dolgozót be kell számoltatni és meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és azt a munkavégzése során alkalmazni tudja. 4

5 A beszámoltatás sikertelensége esetén az oktatást és a beszámoltatást két héten belül meg kell ismételni. Ha a dolgozó ismételt beszámolója sem sikeres, akkor az adott munkakörben nem foglalkoztatható. Az intézményben csak olyan dolgozó foglalkoztatható, aki az oktatási napló szerinti oktatásban részesült és sikeres beszámolót tett. 2./ Áthelyezett dolgozók oktatása Az azonos munkakörbe, de más létesítménybe áthelyezett dolgozót 1 órás gyakorlati oktatásban kell részesíteni a helyi sajátosságok megismerése céljából. Áthelyezett az a dolgozó, aki munkakört vagy munkahelyet változtat, akinek munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, aki 6 hónapot meghaladó távollét után áll munkába. Az oktatás után az oktatást végzőnek meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az anyagot elsajátította és munkája során alkalmazni tudja. A dolgozóknak évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatáson kell részt venniük. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás időtartama 2 óra. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatást a munkavédelmi oktatással egy időben a tűzvédelmi feladatokat ellátó személynek kell megtartania. 3./ Soron kívüli, illetve rendkívüli oktatás Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes anyag, készülék, gép, berendezés, technológia stb. bevezetése, illetve alkalmazása előtt az intézmény dolgozóit soron kívüli tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. A rendkívüli eseményeket (tűzesetek, robbanások) és ezek tanulságait a megelőzés érdekében a rendkívüli oktatás tárgyává kell tenni. 5

6 4./ Ismétlődő oktatás: A dolgozókat évenként egyszer ismétlődő oktatásban kell részesíteni. 5./A tűzvédelmi oktatások dokumentálása Az oktatások és a sikeres beszámoltatások bizonyítékait a BIZTONSÁGTECHNIKAI iratgyűjtőben elhelyezett OKTATÁSI NAPLÓ -ban naprakészen nyilván kell tartani. Az oktatási naplónak az alábbiakat kell tartalmaznia: Az oktatás időpontját, helyét, időtartamát. Az oktatás tárgyának tételes ismertetését. Az oktatás jellegét ( új belépő, áthelyezett, ismétlődő, rendkívüli, pótoktatás). Az oktatási naplót olyan helyen kell tartani, hogy ellenőrzéskor a hatóság kérésére bármikor felmutatható legyen. Az oktatási naplót annak betelte után 5 évig meg kell őrizni. 6./Tűzjelzés módja: Aki tüzet észlel, az köteles azonnal értesíteni : Munkatársait élő szóval, (TŰZ VAN!) felkiáltással. Munkahelyi vezetőjét, legrövidebb időn belül szóban, személyesen, vagy telefonon. Tűzoltóságot: telefonon a 105 díjmentesen hívható számon. A tűz, és a vele együtt járó füst felfelé és nagy sebességgel terjed, ezek mérgező gőzöket, gázokat tartalmazhatnak, ezért helyesen kell megválasztani a menekülési út irányát. A tűzesettel egy időben meg kell kísérelni a bent tartózkodó emberek mentését, és a rendelkezésre álló eszközökkel el kell kezdeni a tűzoltását, esetlegesen a vagyontárgyak mentését. Az épületben tartózkodó személyek mentését a kiürítési tervben jelöltek alapján kell (célszerűen) elvégezni. A kiürítés során menekülési útvonalként a természetes bejárót, feljárót kell használni amennyiben életveszély nem áll fenn az adott szakaszon. Közvetlen életveszély elhárítással egyidejűleg értesíteni kell a tűzoltóságot. Menekülés közben fokozott figyelemmel kell lenni egymás testi épségére, a mozgásukban korlátozottakat segíteni kell az épület gyorsabb elhagyása érdekében. Az épületen kívül- amennyiben van információ létszámolvasást kell tartani a kimenekítés teljessége érdekében. A megérkezett tűzoltói egységet segíteni a tűz irányának mutatásával, egyéb fizikai segítséggel gátolhatjuk a beavatkozás sikerét, gyorsaságát. A helyszínen lévők a tűzoltás 6

7 vezető további utasítását maradéktalanul hajtsák végre az esetleges balesetek megelőzése érdekében, ne legyen katasztrófaturimus. Tűzjelzés során az alábbiakra kell kitérni: a tűzeset pontos helye (cím, utca, házszám, stb.) mi ég, mit veszélyeztet a tűz! emberi élet van e veszélyben! a bejelentést tevő személy neve! a telefonkészülék száma, amelyről a bejelentést tették. Ha a beavatkozás során a közreműködők élete veszélybe kerül, abban az esetben el kell hagyni a helyszint a további balesetek megelőzése érdekében. 7./Tűzvédelmi szakvizsga A belügyminiszter 53/2005.(XI.10.) BM rendelete alapján meghatározott foglalkozási ágakban, illetve munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek is, aki az alábbiak közül a pontban foglaltak munkáját közvetlenül irányítja 1. a hegesztőknek, és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzőknek. 2. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás anyagok ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását és tárolását végzők. 3. propán bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők 4. üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói 5. tűzoltóvízforrások felülvizsgálatát végzők 6. pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag és termék gyártásvezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók. A Polgármesteri Hivatalnak jelenleg nincs tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett dolgozója. 7

8 III. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Építmény(az épület, műtárgy gyűjtő fogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül, minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. Szabad tér: helyiségnek nem minősülő térség beleértve a nyitott fedett színeket-, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek Mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete; Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől -meghatározott éghetőségi és tűzállósági határértékű - tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. Robbanásveszélyes állapot: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energiai adott; Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság; 8

9 Tűzoltó technikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések; Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét; Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. Tűzveszélyességi osztályba sorolás: A fokozottan tűz és robbanás veszélyes B tűz és robbanás veszélyes C tűzveszélyes D mérsékelten tűzveszélyes E nem tűzveszélyes 9

10 IV. fejezet HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK Az építmény, építmény részt (helyiséget, tűzszakaszt) a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatba vételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabad téren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termékmennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett tűzterhelési értéket. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről és gépről a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. A munkahelyen a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az "A" "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csuklószerkezettel kell ellátni és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukó berendezéssel kell ellátni. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére -, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 10

11 Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. "A" "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. 1./ Tűzveszélyes tevékenység Az a tevékenység amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással szikrázással jár. Ilyen például: hegesztés, lángvágás, forrasztás, aszfalt olvasztás, elszívó csatorna rendszereken szikrázással, felmelegítéssel végzett munkák különféle hulladékok elégetése, izzó fémek megmunkálása, tarlóégetés, stb. Tekintettel arra, hogy e tevékenységnek a környezetükre veszélyt jelentenek a munkavégzés közben nagy körültekintéssel kell eljárni és a vonatkozó rendelkezéseket meg kell tartani, illetve tartatni. A tűzveszélyes tevékenység végzésének személyi feltételei : szellemi és fizikai alkalmasság, a 18. Életév betöltése, a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képesítés, érvényes tűzvédelmi szakvizsga, hegesztőknél ismétlődő oktatás stb. A művelet területén és időbeni végrehajtásától függően megkülönböztetünk: állandó jellegű és alkalomszerű tűzveszélyes munkahelyet, illetve tevékenységet. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat. 11

12 Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. A külső szervet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. 2./ Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat, mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen, írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. 12

13 Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenységre az engedély kiadása a tevékenységet végző hatáskörébe tartozik. Az engedélyt azonban a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy annak megbízottjával láttamoztatni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványa számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az engedély érvényességi ideje még folyamatos munkavégzés esetén sem haladhatja meg a 30 naptári napot. Hegesztést és egyéb más, rendszeresen nyílt lánggal járó munkát csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. Tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig az engedélyező szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó-felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégző köteles az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység befejezését az engedélyezőnek bejelenteni, aki köteles a helyszínt ellenőrizni és azt az engedélyen aláírásával igazolja. Az engedélyt az engedélyezőnek a tevékenység befejezése után 90 napig meg kell őriznie. 3./ Dohányzás Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat. 13

14 Dohányozni nem szabad az "A" "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetve piktogrammal kell jelölni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. A dohányzásra kijelölt helyeken és azokon is ahol dohányzás nincs tiltva, el kell helyezni a dohányzási hulladékok gyűjtésére olyan nem éghető anyagból készült legalább félig vízzel töltött edényeket, amelyedbe a cigarettavégeket be lehet dobni, a megtelt hamutartókat biztonságosan bele lehet üríteni. Gondoskodni kell a dohányzási hulladéktároló edények, dohányzásra kijelölt helyek rendszeres takarításáról, a hulladékgyűjtő edények kijelölt helyre való szükség szerint, de legalább műszakonkénti kiürítéséről. 4./ Szállítás és vontatás Veszélyes áruk szállítása esetén az OTSZ előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. Az "A" "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A járművek tűz- és robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidéző veszélyektől védeni kell. Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illetőleg ne sérüljön meg. 14

15 A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban járművön legalább a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. 5./ Raktározás és tárolás Egy helyiségben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt amennyiben nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik- nem tárolhatók. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzések biztosítottak. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat együtt tárolni nem szabad.az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, valamint a "C" tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán amennyiben jogszabály, nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetén a felhasználó köteles végezni. 15

16 Szilárd éghető anyagok tárolása a szabadban A tárolási egység Az építmény tűzállósági fokozata A tárolt anyag megnevezése méretei I-II. III. IV-V. (m) (szélesség Az építménytől való x távolság hosszúság méterben* x magasság) Éghető"C"-"D" alapanyag félkész és készáru** 10 x 10 x Papír, rongy, éghető hulladék stb.** 6 x 20 x Faforgács, fűrészpor** 4 x 20 x Gömbfa és tűzifa** 6 x 20 x Fűrészáru, fa-, műanyag láda (göngyöleg) 6 x 20 x Szalma és szálas takarmány*** 10 x 30 x Öngyulladásra hajlamos szén (barna tőzeg)**** 40 x 10 x Kazánházi salak Feketeszén, koksz és zsákos műtrágya az ammóniumnitrát kivételével Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össz térfogata kisebb a táblázati méretből adódó térfogatnál. 6./ Gépi berendezések A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabad téren, helyiségben, építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszély nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályzó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, a hőmérséklet, a nyomás további emelkedését a technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. 16

17 A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedés esetén a hőelvezetésről gondoskodni kell. A tűzveszélyes gépeket a gyártó,- külföldi termék esetében- a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni. 7./ Villamos berendezés A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, c) a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi rendeltetéshez az előírt felülvizsgálat gyakoriságának 2/3-a eltelt felül kell vizsgálni Világítóberendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. 8.Tűzoltó készülék, felszerelés. A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben a) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m 2 alapterület után, 17

18 b) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint, c) a C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m 2 -e után, de legalább szintenként, d) a D tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m 2 -e után, de legalább szintenként, e) az E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda stb.) helyiségek kerültek kialakításra. Jogszabály, illetőleg a tűzvédelmi meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a - falitűzcsappal kombinált tűzoltókészüléket tartó falitűzcsap szekrény, vagy tűzoltókészülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m - talpmagasság - akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni. 18

19 A biztonsági jeleket mindenesetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. 9./ Tüzelő- és fűtőberendezések Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (kazán stb.) - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni. A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. 19

20 A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint - az bekezdésre figyelemmel - a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető, vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályba tartozó) anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú), megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. 20

21 10./Hő és Füstelvezetés A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 C-ot, nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyagú kéménybe legalább B tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad.az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. 21

22 V. fejezet IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK 1./ Villamos berendezés A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik: "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 3 évenként, "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 6 évenként, "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 9 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell 2./ Villámvédelem A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik: "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 3 évenként, "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 6 évenként. "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 9 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hiteltérdemlő módon igazolni kell! 3./ Tűzoltó készülékek ellenőrzése Az MSZ EN 3 szabvány szerint gyártott tűzoltó készülékeket évente, az MSZ 1040 szerint gyártott tűzoltó készülékeket 6 havonta ellenőriztetni kell Az MSZ EN 3 szerint gyártott készülékeket a készenlétbenntartó vagy az általa megbízott személy köteles negyedévente ellenőrizni az alábbi szempontok szerint: - a tervezett telepítési helyen vannak-e? - láthatók-e, és szemben állva a címke olvasható-e? 22

23 - használatba vétele nem ütközik -e akadályba? - jelzőműszer esetén az nem hiányzik-e, helyes értéket mutat? - épek és szerelvényekkel el vannak-e látva? Az ellenőrzések során tapasztaltakat dokumentálni kell. A tűzoltó készülékek ellenőrzését végző külső vállalkozó munkája akkor igazolható ha azt az előírásoknak megfelelően végezte és a "Tűzoltó készülékek ellenőrzési lapot" kiállította. 2. Kiürítés A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - jogszabályba foglalt számítás alapján kell méretezni. A vészlétra (kilépő) és a vészhágcsó teherbírását, műszaki állapotát jogszabályban meghatározottak szerint kell ellenőrizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Az épületekben tűzvédelmi szempontból elhelyezendő biztonsági jelzésekre vonatkozó követelmények. 1. Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat, azok teljes hosszán világító biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen. 2. A tűzoltó eszközöket, berendezéseket tűzvédelmi jelzéseknek megfelelő színnel, valamint irányjelző biztonsági jelek elhelyezésével, valamint a tűzoltó berendezések tárolására szolgáló helyeket vagy azok bejáratait a megfelelő színnel történő megjelöléssel kell azonosítani. A tűzoltó berendezések azonosítására szolgáló szín a vörös. A biztonsági jel vörös felületének megfelelő nagyságúnak kell lennie a könnyű azonosítás érdekében. 3. Ahol a természetes fény nem elég erős ott a tűzoltó eszközök utánvilágító, vagy világító biztonsági jeleket kell alkalmazni. 23

24 VI. Fejezet TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK 1./ Napi ellenőrzések Minden dolgozó kötelessége, hogy munkakezdéskor ellenőrizze közvetlen munkahelyi környezetét, hogy az a tűzvédelmi szabályzatban, illetve az előírásoknak megfelel-e. Ezen túl munkaköri kötelessége, hogy munkaideje alatt folyamatosan betartsa az előírásokat. A fenti ellenőrzési kötelezettség a vezető dolgozókra is vonatkozik. A napi munka befejezésekor az egységhez tartozó összes helyiséget a vezető által kijelölt, vagy az utolsóként távozó dolgozó köteles ellenőrizni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az alábbiakra: - a takarítási munkálatok elvégzésére - a közlekedési utak szabadon hagyására - az árutárolás követelményeinek betartására - nem maradt-e hátra olyan állapot, helyzet, melyből tűzeset keletkezhet (pl. égő cigaretta, főzőberendezés) - a helyiségek biztonságos zárása 2./ Időszakos ellenőrzések Félévenként egy alkalommal az egységre és annak teljes terjedelmére kiterjedően belső tűzvédelmi ellenőrzést kell tartani, melyről emlékeztetőt kell felvenni. 3./ A munka befejeztével kapcsolatos feladatok A napi munka befejezésekor (záráskor) az egységhez tartozó összes helyiséget a munkahelyi vezető által kijelölt vagy az utolsóként távozó dolgozó ellenőrzi, hogy a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak végrehajtása megtörtént-e. Az ellenőrzés terjedjen ki: a takarítási munkálatok elvégzésére, 24

25 a közlekedési utak szabadon tartására az árutárolás követelményeinek megtartására, az égésbiztosítóval, valamint az automata kapcsolóval el nem látott tüzelőberendezésekben a tüzelés megszüntetésére, a gázpalackok szelepeinek elzárására, a kávéfőző és egyéb elektromos melegítő, hősugárzó készülékek lehűlt állapotban való tartására, és annak egyedi feszültség mentesítésére, nem maradt-e hátra olyan állapot, helyzet, melyből tűzeset keletkezhet (nincs-e égő cigarettavég, a hamu nincs-e éghető anyagot tartalmazó helyre öntve, stb.) helyiségek biztonságos zárására (ablakok, ajtók stb.) a hulladékok eltávolítására, a hulladékgyűjtő tartályok kiürítésére, a feszültségmentesítés (áramtalanítás) végrehajtására, a tűzoltó felszerelés, készülék vízszerzési hely szabadon tartására, megközelítésének lehetőségére. Szabálytalanság észlelése esetén gondoskodni kell annak azonnali megszüntetéséről. 25

26 VII. fejezet HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI 1./ Raktározás, tárolás: Egy helyiségben az A és B űzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, C tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a C tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, vagy a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. A kereskedelmi létesítményekben az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia. 26

27 Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. A 200 m 2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos. A raktárban a közlekedési útvonalak szabadon hagyásáról gondoskodni kell. A raktárban a dohányzás és nyílt láng használata tilos, ezt szabályos felirattal és piktogrammal is fel kell tüntetni a bejárat közelében, jól láthatóan. Új anyagok érkezésekor a tűzveszélyességi osztályba sorolásukat el kell végezni, és eszerint kell őket tárolni. A helyiség védelmére tűzoltó készüléket kell elhelyezni könnyen hozzáférhető helyen. Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat; b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat; 27

28 c) a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat; e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Az üzemi és tárolóhelyiségekben - a 400 m 2 -nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. 2./ Iroda A benne folytatott tevékenység és tárolt anyagok miatt az OTSZ alapján az iroda tűzveszélyességi osztálya D Mérsékelten Tűzveszélyes! Üres göngyöleg (üveg, balon, stb.) a helyiségben nem tartható. A helyiségben festék, hígító egyéb fokozottan tűz és robbanásveszélyes anyag átfejtése, kimérése nem végezhető. Öngyulladásra hajlamos, vagy egymásra öngyulladási veszélyt jelentő festékeket, hígítókat, illetve egyéb hasonló tulajdonságú anyagokat a helyiségben tartani, forgalmazni tilos! A helyiségben nem oda tartozó éghető anyagot, illetve éghető folyadékot ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. 28

29 A helyiségben a dohányzás tűzvédelmi szempontból megengedett, az égő gyufa és dohánynemű elhelyezésére nem éghető anyagú hamutálat kell biztosítani. Hamutálat csak vízzel töltött edénybe szabad üríteni. Papírkosárba való ürítés szigorúan tilos! A helyiségek berendezési tárgyait és egyéb anyagait úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre elegendő, de legalább 0,8 m szélességű út álljon rendelkezésre. A helyiséget utolsóként elhagyó személynek eltávozás előtt meg kell győződnie arról, hogy nincs-e olyan körülmény amely utólag tüzet okozhat. A tapasztalt hiányosságot meg kell szüntetni. Az elektromos készülékeket (főzőlap, kávéfőző, hősugárzó) csak nem éghető anyagú alátéten, polcon szabad használni. A bekapcsolt berendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad, és annak működésére jelzőlámpa figyelmeztessen. A lámpatestekről a védőburát levenni nem szabad, azokon éghető anyagú díszítést elhelyezni tilos. A villamos berendezések, elektromos vezetékek szerelését csak szakképzett személy végezheti. A vezetékek szabálytalan összekötése, toldása tüzet okozhat. A villamos berendezések kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót eltorlaszolni, valamint az azokhoz vezető közlekedési utat leszűkíteni még ideiglenes jelleggel sem szabad. A folyamatosan üzemelő elektromos berendezéseket külön kell csatlakoztatni a hálózatra. Az irodában, üzletben, ahol számítógépet használnak az ott keletkező tűz oltására alkalmas 1 db CO2 tűzoltó kézi készüléket kell készenlétben tartani. A helyiségekben a nem odavaló éghető anyagot, illetve éghető folyadékot ideiglenes jelleggel sem lehet használni és tárolni. Kivétel a berendezések kezelése, karbantartása folyamán felhasználásra kerülő következő bekezdés szerinti éghető folyadékok. Az éghető folyadékok ( alkoholok) felhasználása közben a nyílt láng használata és a dohányzás tilos. A berendezések kezelésére, karbantartására csak a gyártó által előírt tisztítószert lehet használni. Éghető folyadékkal történő munkák esetében egy időben legfeljebb 1 litert szabad a helyiségben tartani az alábbi megkötésekkel: 29